Zsongorkő

Szomorú szívvel jelentem be,hogy a mai résszel a Mecseki népmondák sorozatom befejeződik.Természetesen ha felüti valahol a fejét egy eddig nem ismert vagy a sorozatomban eddig nem szereplő monda,azt lefogom továbbra is ide írni.Egy közel két és fél éve tartó sorozatom ér most véget amelyben a Mecsek számtalan csodájából a gyönyörű,érdekes és helyenként lenyügöző legendákat ismerhettünk meg.

A Mecsek a legendák és a népmondák hazája (is).Akárhova megy a vándor a hegységben szinte minden helyhez,minden nevezetességhez fűzödik valamilyen legenda.Ezeket összesítette a Mecseki népmondák gyűjteményem.Remélem mindenki jó szívvel olvasta ezeket,ezzel is gazdagítva eddigi ismereteit.A mai befejező részben a fantasztikus Zsongorkő legendájáról olvashatunk,de előtte ismerkedjünk meg magával a Zsongorkővel.

Maga a Zsongorkő

A Mecsek egyik legszebb természetes kilátó pontja a Jakab hegyen az István kilátótól délre található 540 m magasságban ez a Mecsek legcsodálatosabb pontja, innen káprázatos panoráma jutalmazza a túrázó kitartását.

A vörös homokkő (permi homokkő) természetes sziklaalakzatot 1892-ben vaskorláttal látta el a Mecsek Egyesület.Közelében a Remete barlang található, rálátással a Sasfészek elnevezésű sziklaképződményre és a Babás-szerkövek elnevezésű sziklaalakzatra.

Szerencsére eljutottunk ide

Ezek után pedig pillantsunk be a legendába:

A Jakab-hegy alján élt egy Zsongor nevű legény. Ennek a legénynek volt egy gyönyörű menyasszonya. A Jakab-hegyi várban lakó török basa szemet vetett a leányra, és fondorlattal elrabolta, várába vitte. Zsongor csak a kedvező alkalmat várta, és egy viharos éjjel elindult a leány kiszabadítására. Sikerült is megszökniük, de az utolsó pillanatban az őrök felfedezték a szöktetést, és lóra kapva üldözőbe vették Zsongort, aki a leányt maga mögé ültette a nyeregbe. Nem sikerült egérutat nyerniük, az üldözők bekerítették őket. Zsongor egy nagyon lapos kőhöz ért a lovával, a kő alatt félelmetes mélység. Amikor üldözői közel értek hozzá, megsarkantyúzta a lovát, s a szikláról a mélységbe ugratott. Kedvesével együtt halálra zúzták magukat, de nem kerültek a törökök fogságába. A közeli falu lakói illendően eltemették őket a szikla alatti tisztáson, s azóta a sziklának Zsongor-kő a neve.

Gergő a Zsongorkőn 2016 áprilisában

Jómagam is eljutottam ide

Bár ezzel a népmondás sorozatom befejeződött,kedvenc hegységemtől továbbra sem szakadok el.Továbbra is tervezek ide legalább évente két túrát,hamarosan pedig egy új sorozatot indítok a meglévő Mecseki források mellett,amelyben majd a mecseki kilátókkal ismerkedhetünk meg!Köszönet mindenkinek aki bepillázott legalább egyszer is a legendákba!

Vas Mihály hősiessége

Lassan a végéhez közeledik a Mecseki népmondák sorozatom.Közel három éve tart az e csodákat bemutató bejegyzéseim.Nem sok maradt már,de azért még akad.A Mecsek sokminden más mellett a legendák hazája is.Ma a Mecsek észak-nyugati részéről származik a következő történetem mégpedig Tékesről.Elöször lássuk a legendát,majd egy kicsit ismerkedjünk meg magával Tékessel.

Tékes és dülői

Tékes belterületétől kissé délkeletre egy domb a Vas Mihály nevet viseli. A helyi néphagyomány szerint dűlői jelentéktelenek, kivéve a Vas Mihály hegy nevezetű nyolcadik szám alatti szőlő dűlő, ahonnét ez a rege szól: egy Vas Mihály nevű hős egykoron ott vetette vissza kevés magyar hőssel a pécsi basától küldött igen nagy számú portyázó törököt és annak emlékére a hegy megkapta a vitéz nevét örök emlékül.

Tékes és környéke

Tékes egy Baranya megyei köszség a Hegyháti járásban.A zsáktepelülést Dombóvártól 9km-re találjuk.Erdőkkel övezett csendes falu,mindössze 240 lakossal.

Első írásos említése 1510-ben történt Thelkes néven, ekkor a Tolna megyei Anyavárhoz tartozott. A 18. században a király Esterházy Pálnak adományozta a falu. Részben ennek hatására az 1700-as évek végén német telepesek költöztek a faluba. A II. világháború után a német származású lakosok egy részét kitelepítették.

Fő nevezetességei a templomai.

Vak Béla fája és kútja

Ahogy az már ebből a blogból (is) ismerős,a Mecsek a népmondák és a legendák hazája.Akárhova megy az ember,szinte mindenhez fűzödik egy-egy legenda.Ezeket összesiti a mecseki népmondák gyűjteménye.Jó magam és már vagy két és fél éve követem nyomon e csodálatos legendákat.A mai szeptemberi részben Vak Béla fájához és kútjához kalauzol minket a legenda.

A Mecsek tán legidősebb fája a 300 éves gesztenyefa a zengővárkonyi gesztenyésben

A Kálmán király bosszúja elől Bizánc felé menekülő Álmos herceg a pécsváradi kolostorban rejtette el a szintén megvakí­tott fiát, Bélát. A kolostor falánál állott egy szép gesztenyefa. Ez alatt órák hosszat is elüldögélt a vak herceg, mert nem ve­he­tett részt a többi nemes ifjúval a lóvagi tornákban. Jó időben ki­vezet­tette magát a várból a mintegy három mérföldre levő forrás­hoz, amelyet azóta is Béla kútjának nevez a nép. A király gesz­tenyefája is kiállotta a történelem viharait. Hatalmas vastag fa lett belőle, de aztán kikezdte az idő, és egy szélvihar ki­dön­tötte.

Kiállta a történelem viharait....

II. Béla - ragadványnevén Vak Béla - (1108  körül – 1141 február 13.) Magyarország királya 1131 és 1141 között. Apja Álmos herceg,I.Géza király fia,anyja Predszláva, II.Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem leánya.

Álmos herceg testvére Könyves Kálmán király, Álmost a fiával Bélával együtt - Álmos rendszeres trónkövetelése és árulása okán - megvakíttatta, így téve alkalmatlanná őket az uralkodásra. Azonban Kálmán fiának II.Istvánnak nem született örököse, így kerülhetett a korona a vak Béla herceg fejére. Uralkodása alatt nagyrészt felesége, az erőskezű és kegyetlen Ilona királyné kormányozta az országot.

...de aztán kikezdte az idő

Szöge-hegy legendája

Ahogy az már ebből a blogból (is) ismerős,a Mecsek a népmondák és a legendák hazája.Akárhova megy az ember,szinte mindenhez fűzödik egy-egy legenda.Ezeket összesiti a mecseki népmondák gyűjteménye.Jó magam és már vagy másfél,de lehet tán már kettő éve követem nyomon e csodálatos legendákat.A mai augusztusi részben Szöge-hegyre látogatunk.

Szöge-hegy,mögötte pedig a Hármashegy a Mecsekben (kép:Merk Ferenc)

Szöge-hegyen 2018 legforróbb napján jártunk Gergővel.A Sín-gödörből jövet másztuk meg a 40 fokos hőségben a Komlóig húzodó Szöge-hegyet.Egy átlagos mondjuk őszi napon ez nem lett volna különösebben nehéz.Azonban a 40 fokban kissé kivette erőnket.Pihennünk is kellett odafenn félórát mikor felérkeztünk a hegyre.Utána folytattuk a túránkat Komló felé.Szerencsére az út további szakasza akkor kellemes hűs erdőben vezetett már,amely némileg védett minket a forróságtól.

Ezekután pedig ismerjük meg a legendát.

Itt jöttünk fel a forróságban Gergővel...a képről nem látszik,de 40 fokban készült!

Komlón, ott ahol egy kimagasló hegy büszkélkedik a völgyek felett, ott ahol a felkelő nap először sugározza be a fákat, bokrokat, virágokat, élt egyszer réges-régen egy Szöge nevű várúr, aki nagyon gazdag volt. A vár belső fala kőből épült, aminek szegletében állt a lakótorony. A várat kívül földsánc védte hegyes cölöpökkel magasítva a rablók és az ellenség ellen. A várhegy északnyugati oldalán, az erdő alatti völgyben feküdt Gadány, ahol a réteken szarvasmarhák legeltek, a dombokon meg juhnyáj volt. Ez a sok állat is mind Szögi úré volt. A völgy felett büszkélkedő hegyet pedig egykori uráról Szöge-hegynek nevezték el. Szöge úr vára azóta nyomtalanul eltűnt.

Ezen a farönkön pihentünk míg árnyékban volt...

Szöge-hegy maga túl sok látnivalóval nem szolgál,egy erdőben halad a turistaút,melyről kilátás nem igazán van,legalábbis amerre mi jártunk nem volt.Bár az is igaz a hegy fő központja kicsikét északabbra volt attól ahol mi mentünk.A hegyen amúgy a piros+ és a sárga+ jelzés vezet végig.Bár soha ne mondd,hogy soha,de Gergő nélkül már aligha jövök erre újra...
A szép legendán kivül tehát a hegy édes emlékeket is őríz...

Szabolcsfalu eredet mondája

A Mecsek a népmondák és a legendák hazája.Akárhova megy az ember,szinte mindenhez fűzödik egy-egy legenda.Ezeket összesiti a mecseki népmondák gyűjteménye.Jó magam és már vagy másfél,de lehet tán már kettő éve követem nyomon e csodálatos legendákat.A mai júliusi részben Mecsekszabolcsra látogatunk.

Mecsekszabolcs napjainkban

Valamikor régen a csertetői erdő közepén volt egy békés falucska, Masa, A szakadékbeli barlangban óriás szörnyeteg élt, elrabolta a falu legényeit, de Szabolcs vezér és katonái kiszabadították őket. Nem is engedték el többet Szabolcs vezért a faluból. Feleségül vette a falu legszebb leányát, katonái pedig a többit. A Csertető lábánál ütötték fel a sátrakat, az erdőben, s ott éltek halálukig. Az erdei falucska lakói később levándoroltak a hegy aljára és ezt a falut nevezik ma Szabolcsnak.

Falu a városban

A Pécshez tartozó Mecsekszabolcs (Szabolcsfalu) pár kilométerre Pécs belvárosától egy falu a városban. Őrzi a Honfoglalás emlékét, ősi mezőgazdasági múltját, híres majdnem 200 évnyi bányászatáról. Az ideköltöző családok körében azonban gyönyörű fekvése, kirándulóhelyei, szépen erősödő, összetartó faluközössége miatt tűnik egyre népszerűbbnek. Igen, egyre jobb itt élni, szép itt élni s többen és többen érezzük; öröm, hogy az emberek még/már köszönnek egymásnak! (részlet Mecsekszabolcs facebook oldalából).

Mecsekszabolcs temploma

Sárkány-kút legendája

A Mecsek a népmondák és a legendák hazája.Akárhova megy az ember,szinte mindenhez fűzödik egy-egy legenda.Ezeket összesiti a mecseki népmondák gyűjteménye.Jó magam és már vagy másfél,de lehet tán már kettő éve követem nyomon e csodálatos legendákat.A mai júniusi részben Orfű környékére látogatunk,ahol valaha egy hétfejű sárkány élt!

Mint mindennek a Mecsekben,e forrásnak is van legendája

Az orfűi Balázs-hegy oldalában van egy sziklaszakadás tövében eredő forrás, amely hol el­apad, hol meg bőven ontja a friss forrásvizet. A monda szerint valamikor egy hétfejű sárkány élt ezen a tájon, és a környékbeli pásztorokat rémítgette. A föld mélyében lakott, de ki-kijött a napvilágra is. Egyszer, amikor visszabújt a bar­langjába, nagy vihar tört ki. Még a Mecsek szikláit is meg­moz­­gatta. Egy hatalmas sziklatömb éppen a sárkány barlangjának a bejáratát zárta el. A szörnyeteg nem bírta elta­szí­tani a szilát, amikor ki akart jönni. A nagy erőfeszítéstől azonban a föld kérge körös-körül megrepedt és a víz több helyen hangos zuhogással tört ki a földből. A víz zubogása, morgása messze elhallatszik. A sárkány a nagy munkában elfáradt és nyugovóra tért. A forrás vize is elapadt. Amikor újra fölébred és el akarja hengergetni a követ, újból megindul a forrás vize. Így váltako­zik egymással kiszáradás és bővizűség aszerint, hogy a sárkány alszik, vagy feszíti a sziklát.

A hétfejű sárkány földje

Magáról a helyről így ír a Mecsek lexikon:

Az Orfűi Balázs-hegy északi oldalában lévő, jelentős hírnévvel rendelkező, időszakos karsztforrás. Megközelíthető a SO jelzésen. A forrást éveken át folyamatosan figyelték, hogy a szűk barlangos forrásszájon át milyen rendszerességgel történik kifolyása. Vizsgálták, hogy működése összefüggésbe hozható-e a korábbi időszakokban történt csapadékhullással. Az itt elhelyezett regisztrációs műszer szerint a forrásszájon olyan vízkitörések történtek, melyek a forrás teljesen önálló, sajátos működésére utalnak. A triász mészkőben kialakult, nem feltárt szifonrendszerben a karsztvíz olyan szinteket érhet el, melynek következményeként időszakosan megindulnak a vízkitörések. A kifolyások igen intenzíven indulnak meg, majd fokozatosan csökkenő tendenciára váltanak. Működésének huzamossága is egyedi, pár perctől akár napokig tartó is lehet, így hidrogeológiai szempontból igen ritka természetes jelenség. A forrás mellett régen Melocco Miklós sárkány szobra állt, de sajnos vandálok összetörték. GPS 46° 8,6580` 18° 8,9941`

Miisztikum,csak óvatosan erre,bárhol felbukkanhat egy sárkány!

Túrázásaink történelmében kutatva,sajnos megkell állpítanom,hogy ide nem sikerült még eljutnunk és Gergő távozása után erősen kétséges,hogy valaha is sikerül-e...persze soha se mondd,hogy soha....

Rikájó

A Mecsek a népmondák és a legendák hazája.Akárhova megy az ember,szinte mindenhez fűzödik egy-egy legenda.Ezeket összesiti a mecseki népmondák gyűjteménye.Jó magam és már vagy másfél,de lehet tán már kettő éve követem nyomon e csodálatos legendákat.A mai májusi részben oda látogatunk ahol a boszorkányok sikoltoznak!

A Vár-völgy.Odalenn a Rikájó.

A Máré-patak vadregényes völgyének egy részét nevezik Rikájónak. A hagyomány szerint boszorkányok tanyája. Sötét és mély árnyék borul rá még napsütésben is. Hát még éjszaka! Ilyenkor a boszorkányok előjönnek rejtekükből, és hátborzon­gatóan visítoznak, rikoltoznak. Talán ettől a vészjósló riogástól kapta a nevét. Egy-egy fuvaros már kocsistól lezuhant itt a mélybe. A nép ezt is a boszorkányok művének tartotta. Ismerik hírét a kisgyerekek is, mert ha rosszalkodnak, az öreganyjuk vagy anyjuk a Rikájóba küldi őket. Ettől aztán még a legrakon­cátlanabbak is megszelídülnek.

A Mária-kútnál.A kép 2005-ös,azóta a Mária képet a Mária kápolnához vitték a Zengőre

A Mecsek lexikon lényegében ugyanazt írja le a Rikájóról mint a népmonda,de a teljeségi igényhez igazodva,ezt is leírom:

a Vár-völgyben, a Mária-kút közelében lévő terület, amelyen a néphagyomány szerint boszorkányok táncolnak és rikoltoznak. A P jelzés vezet erre.

Az évtizedek alatt sokat megfordultam ezen a környéken.Annyira azért nem kell megijedni tőle,mintahogy a legenda súgalja.Kellemes rész,nyáron is kitünő klimával.A kezdeti időkben a nyolcvanas években főleg Sándorral jártam erre,majd a kilencvenesekben és az új évezred első évtizedében pedig a haverokkal.A tízes években pedig Gergővel jártunk itt kétszer is.Szóval nem ismeretlen rész számomra ez a terület.Sőt ha isten is megsegít hamarosan újra eljövök erre.

A Rikájó rész a Vár-völgyben

Réka vár

A Mecsek a népmondák és a legendák hazája.Akárhova megy az ember,szinte mindenhez fűzödik egy-egy legenda.Ezeket összesiti a mecseki népmondák gyűjteménye.Jó magam és már vagy másfél éve követem nyomon e csodálatos legendákat.A mai április részben a Réka várhoz látogatunk el.

A várról így ír a Mecsek lexokon: a Stein-malomtól délnyugatra, az Óbányai-völgy és a Réka-völgy el­ága­zásában lévő kúpon található vár­ma­rad­ványok. 1963-ban Papp László régész feltáró ásatásokat végzett a területen. Megállapította, hogy a 205 x 35 m-es udvart széles kőfal vette körül. Egy többszintes öregtorony és egyéb épületek maradványait is megtalálta. Nem zárta ki a Szent István kori keletkezés lehetőségét. A hagyo­mány szerint itt szü­letett Skóciai Szent Mar­git, Szent István kirá­ly unokája, aki III. Malcolm, skót király felesége lett. Tiszteletére egy emlékkövet állítottak a torony alapjára, amelyet évenként a Dr. Novotny Iván vezette túrán megkoszorúznak. A Z jelzés halad erre és erről a beágazó ZL. Réka-völgy (Keleti-Mecsek): a völgyben foly­dogáló Öreg-(Halász)-patak, a Stein-ma­lom­nál egyesül az óbányai patakkal. A viszonylag széles talpú völgyben sokszor át kell kelni rajta. Az Etelka-forrásnál a nagy fenyőfák alatt padokat és egy vadászházat találunk. A P+ jelzés vezet végig benne.

Ennyi maradt a Réka várból

A legenda pedig így szól: 

Egykori monda szerint a ma már alig látható, de valamikor erős, büszke várat Attila király építtette feleségének, Rékának. Innen kapta nevét. István király a várat a hozzá tartozó területtel együtt az Angliából száműzött két királyfinak adta, akiket befogadott országába. Az egyik királyfi - Edward - István király Ágota nevű leányát vette feleségül. Itt született Margit nevű leányuk, aki atyja halála után anyjával együtt visszatért Angliába és Malcolm skót király felesége lett. Ő a későbbi skóciai Szent Margit. Egykori írások Terra Brittannorumnak, a brittek földjének feltételezték a területet, amelynek Réka-vár volt a központja. A másik név minden bizonnyal népi névma­gyarázat eredménye. A sokak számára szokatlanul hangzó és ismeretlen Réka szót a hozzá hasonló hangzású rákkal cserélték föl. A névcserét valószínűleg az a tény is alátámasztotta, hogy a völgyi patakban sok rák élt.

A Réka vár

A fantasztikusan kivételes Skóciai Szent Margittal már részletesen foglalkoztam egyszer  ezen a helyen,úgy gondolom érdemes lehet ráklikkelnetek!Kivételes történet egy kivételes emberről!

Fura,de hiába jártam és jártunk már számtalanszor Gergővel is a Mecsekben,sajnos a vár maradványaihoz nem sikerült még eljutni és Gergő nélkül az,hogy eljutok már ide valaha is erősen kétséges.Lent a Stein malomi elágazásnál viszont rengetegszer jártunk.

Ilyen lehetett a Réka vár....

Püspökszentlászló legendája

A Mecsek az a különös hegység ahol szinte mindennek van valami legendája,mondája vagy éppen valami története.Ezeket összesiti a Mecseki népmodák gyüjtemény.A márciusi rész egyik kedvenc helyükről szól amit Gergő is nagyon szeretett.Püspökszentlászlóra látogatunk.Ennek a csodás helynek is megvan a maga legendája.

Harangláb Püspökszentlászlón

Úgy tartja a régi hagyomány, hogy Szent László király egykor Baranya megye vidékén időzve a mai Szent László falu helyére is elvetődött, és itt heves zivatar érvén el, hogy ez ellen magát megvédhesse a sziklák közt lévő barlangba húzódott, s az esemény emlékére később ott egy kápolnát építtetett, amelyet aztán Szent László kápolnának neveztek el. 1721-ben a vizita megemlíti, hogy a hegyek között Szent László templomának romjai nagy kőhalmazban fekszenek, mely mellett egy fakunyhóban egy remete él. Évenként Szent László napján az összegyűlő nép részére misét tartanak. A remete által összegyűjtött adományokból 1725-ben Nesselvel pécsi püspök óhajára, templom épült. Szentlászló 1767 körül népesült be, németajkúakkal. Esterházy László püspök 1797-ben a kápolna mellett templomot és hozzá püspöki nyaralót építtetett, "mely e vad bérceket még ékesíti".

Szen László Szentlászlón

Így ír Püspökszentlászlóról a Mecsek lexikon:

Hosszúhe­­tény­­hez tartozó, attól mintegy 3-4 km-re északra fekvő kis község, a Zengő északnyugati tövében, festői környezetben. Nevének eredetét a néphagyomány Szent László királyhoz köti. A király bölényvadászat közben nagy vihar elől itt talált menedéket. Hálából kápolnát építtetett, mellé falu települt. A török időkben elnéptelenedett, a 18. század elején németek telepítették újra. Ma üdül­­őfalu, hétvégi házakkal, vendégházakkal. Gyönyörű természeti környezete és történelmi hangulata népszerű kirándulóhellyé tette. Itt üzemel a Bazsarózsa kul­cso­s­ház és a jezsuita alapítású Ifjúsági Életrendezés Háza. Látnivalói: a volt püspöki nyaraló (ma egyházi továbbképző központ), az arborétum, a Mária kápolna, a Ferenc kápolna és a Szent László szobor, amelyet Csukás Zoltán pécsi bádogosmester rézlemezekből alkotott 1903-ban. Mondás szerint a faluban csak egyik oldalán sütik a palacsintát, (mert az utcájának csak az egyik oldalán vannak házak). A K■, S, Z■ jelzés vezet erre. Püspökszentlászlói arboré­tum (Keleti-Mecsek): a püs­­pök­szentlászlói kastély park­ja, amelyben Hetyey Sámuel püs­pök 1898-ban arborétumot hozott létre hat holdas terü­leten. Zengő északi lejtőjéhez simuló kis völgy párás levegője kedvez a kb. 25 fajta fenyő és 80 fajta egyéb növény fejlődésének. Az arborétum bejelentéssel láto­gat­ható. Püspökszentlászlói kápolna és püspöki kastély (Keleti-Mecsek): A német betelepedés után a régi kápolna már csak rom volt, a ferencesek 1725-ben helyreállították. 1797-ben Ester­házy Pál László pécsi püspök át­épít­tette a kis templomot, (zsindely kupolával és Szent Lászlót ábrázoló oltárképpel), és mellé egy klasszicizáló, késő barokk kastélyt is emel­te­tett. Hetyey Sámuel püspök 1898-ban restauráltatta az épületet és arborétumot telepített a kertjében. Utóda, gróf Zichy Gyula püspök tataroztatta az épület­együttest, és mesterséges tóval és szökőkúttal gazdagította a kertet. Rövid ideig itt volt házi őrizetben Mindszenty József bíboros hercegprímás. Ma egy­házi továbbképző köz­pont­ként működik. 

A püspöki kastély

Püspökszentlászló mindig is közel állt a szívemhez,a szivünkhöz.Sándorral jártam itt elöször a nyolcvanas években,aztán Gergőt is sikerült elhoznom ide háromszor is.Minden alkalomkor nagyon jól érezte magát...Remélem eljutok még ide a jövőben is...

Pécsváradi titkos alagút

A Mecsek az a különös hegység ahol szinte mindennek van valami legendája,mondája vagy éppen valami története.
Ezeket összesiti a Mecseki népmodák gyüjtemény.

A februári részben a Pécsváradi várba látogatunk,ahol a legenda egy titkos alagútról regél...

Pécsváradi vár napjainkban

A pécsváradi vár alatt van egy kápolna, altemplom. Utolsó ma­radványa ez az ezer évvel ezelőtt épült bencés apátsági templomnak. Ehhez az altemplomhoz vezető folyosó végén volt egy vasajtó. Innen indult az az alagút, amely a Zengő tete­jén levő Bagoly-várban ért véget. Az alagút sok embernek nyújtott menedéket ezer esztendő alatt. Legutoljára 1849-ben rejtőztek benne emberek: a szabadságharc öt honvédtisztje itt keresett menedéket a császár kopói elől. A falu lakói is tudtak róluk, de annyira egy szívvel utálták a zsarnokokat, hogy nem akadt ember, aki elárulta volna a rejtőzködőket.

Pécsvárad megér annyit,hogy felkeressük

Pécsváradról így ír a Mecsek lexikon: Nagy múltú kisváros a Zengő lábánál. Géza fejedelem udvarházából 998-ban Szent István bencés apátságot alapított. 42 falut és 1136 szolgálónépet rendelve hozzá. Első apátja Asztrik volt. A Szent Benedek monostor szerzetesei fontos szerepet töltöttek be a középkorban: térítettek, oktattak, gyógyítottak, okleveleket készítettek. A megvakított Béla herceget 1125-től három évig itt rejtegették. Ma is látható a Szent István korából való kápolna, freskómaradványokkal. A monostort többször átépítették. A vártorony az 1490-es években épült. A szerzetesek a török közeledtére elhagyták az épületet. A 18. században Zinzerdorf Fülöp apát barokk stílusban helyreállította az épületet. 1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a monostori birtokokat és úgy rendelte. hogy bevételei a budai egyetem fenntartását szolgálják. Ma a várban múzeum és az István Király Szálloda működik. Látnivalói még: a temetőben lévő 12. századbeli kápolna, az 1767-ben épült barokk plébánia templom, romantikus stílusú városháza, és több múzeum. 
A városból indul a K+, P+, S, Z+ jelzés.

A vár toronya

A Pécsváradi várban egyszer volt szerencsém járni,még 1998-ban,tervbe volt véve,hogy egy szép napon ide is eljövünk,de a jól ismert okok miatt ezt most nem tudom,hogy valaha is valóra válhat-e...

Pécs-Somogyi szájhagyomány

A Mecsek az a különös hegység ahol szinte mindennek van valami legendája,mondája vagy éppen valami története.Ezeket összesiti a Mecseki népmodák gyüjtemény.A januári részben a két somogyi betyárról lesz szó.

Pécs-Somogy

Patya és Pacsmag - két somogyi betyár - a szomszédos Romonya egyik elhagyott pincéjében vert tanyát. Innen jártak be mulatni a közeli Kulcsos csárdába a Porkoláb réten át. A söntés pultja, a kecskelábú asztalok és főleg a kármentő tudott volna csak jókat mesélni ezekről a kiruccanásokról. Évek múlva egyik alkalommal váratlanul rajtaütöttek a pandúrok a két gyanútlan betyáron és rájuk gyújtották a pincét. Ők se vették tréfára a dolgot, áttörtek a támadók gyűrűjét és a Kulcsos csárdán keresztül a somogyi erdő felé menekültek. De az üldözők egyre közelebb kerültek hozzájuk. Valamit tenniük kellett. Egy kis dombhát egy pillanatra eltakarta őket, ezt kihasználva gyorsan felkapaszkodtak egy éppen előttük terebélyesedő hársfára. Kisvártatva már onnan, a fa tetejéről szemlélhették elégedetten hogyan csörtet el alattuk a rászedett pandúr csapat. A Kulcsos csárda mestergerendájába vésett két betyár neve már rég az enyészeté. De Patya Imre egy betyárnóta hőseként máig él a somogyi emberek emlékezetében. Meggyulladt a romonyai pince, Benne égett Patya Imre pénze, Benne égett kétcsövű puskája, Patya Imre nyolc szeles gatyája.

Pécs-Somogy temploma

Nem is gondolná az ember, milyen csodavilág rejtőzik Pécs keleti részén – a hajdani bányásztelepülésből igazi virágzó kis faluvá avanzsált Somogy fantasztikus értékeket rejt. Nemcsak a közösségi életet irigyelhetné meg bármely pécsi városrész, a természeti környezet is páratlan. Érthető, miért is választják egyre többen lakhelyül.

Mézes-rét mondája

A Mecsek az a különös hegység ahol szinte mindennek van valami legendája,mondája vagy éppen valami története.Ezeket összesiti a Mecseki népmodák gyüjtemény.A mai decemberi részben a Magyaregregy közelében található kis rét kerül teritékre.Merthogy ennek is van legendája!Mégha oly rövidke is.

A Mézes-rét,a Mézes-rét?

Régen az erdő mögött, az egregyi patak két oldalán húzódott a híres Mézes falu. Nevét onnan kapta, hogy sok volt itt a méh, és a méz is bőven csorgott. Az egész Völgységben, meg a Hegyháton itt sütötték a legjobb ízű mézeskalácsot. A falu elpusztult, de a helyet azóta is Mézes-rétnek nevezik.

A hely stimmel,de tavacskát nem láttam...

Mézes-rét (Keleti-Mecsek): a zobákpuszta-bonyhádi műút mellett, Magyaregregy előtt ta­lál­ható kis rét autóspihe­nő­vel, padokkal, asztalokkal, kis tóval.Igazából nem tudom,hogy jártam-e itt,de járhattam...többször is...Hidasi-völgyi,vagy Sín-gödöri esetleg Takanyó-völgyi túráim végén.Ami mégis kétséget okot bennem ezt illetően,az az,hogy nem láttam a padokat és a kis tavacskát sem...tehát lehet mégsem a Mézes-réten jártam?A képek azon a réten készültek amit én Mézes-rétnek véltem,hogy az-e majd valami hozzáértőbb egyén eldönti ha erre jár és olvassa...

Mária-forrása

A Mecsek az a különös hegység ahol szinte mindennek van valami legendája,mondája vagy éppen valami története.Ezeket összesiti a Mecseki népmodák gyüjtemény.A mai novemberi részben egy különösen lebilincselő történetről szól a legenda...

Mecsekjánosi

Mecsekjánosiban a mindenható földesurak uralmáról tanúskodik a Fellegvár azon a Vajda-hegyen, amelynek árnyékában szelidülő erdőszegéllyel védett hímes rét zöldellt a Mária-forrása tükrével. Ide indult sétára szolgálóleányaival az egykori földesúr leánya, Mária. Azonban váratlanul meglepte őket a török, és lóhátra kapta a lányokat. Csak Máriát nem érhették el, mivel ő a gyalázat elől a forrás vizébe vetette magát. Erről a forrásról még a mai napig is azt mondják, mélyét senki el nem érheti, hiszen a tenger fenekéhez tartozik. A forráskút mellett ma is látható egy kőtömb, melybe az 1896-os évszámot és a "Mária Qelle" (helyesen Quelle) feliratot vésték. Amikor a földesúr hírét vette a leányrablásnak, huszárjai a török után vetették magukat, és a ma is létező Huszár-gödör (Huszár-vágás) árkánál elfogták és levágták a portyázókat, a leányokat pedig kiszabadították. Mária kisasszonyt azonban már nem tudták megmenteni. Ő azóta is ott sírdogál a forrás táján szép nyári estéken.

Mária-kút,ez nem történetünk főszereplője,csupán illusztráció!

Mecsekjánosi (Közép-Mecsek): Komlótól északra fekvő, a városhoz tartozó kis település. 1332-ben említik először Jánosit. Sokszor szerepel az okiratokban, mert birtokosai a Máré-vár urai és a pécsi káptalan gyakran pereskedtek egymással. A török időkben pusztává vált, majd németek telepedtek le ezen a helyen. Hosszú éveket töltött itt Dénes Gizella (1897–1975) írónő, aki regényeiben a baranyai embereket és tájakat szerepelteti. Látnivalói: 1810-ben épült, Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt, klasszicizáló késő barokk stílusú római katolikus templom és az 1900-ban Engel Adolf (1820–1903) által építtetett kastély. A P jelzés halad át a településen.

A pipacsok is Máriát síratják

A Mánfai templom

A Mecsekben szinte mindennek van valami legendája.Akárhová is megyünk rendre szembe köszönnek olyan helyek amelyekhez valamilyen monda,legenda füzödik.

A Mecseki népmondás sorozatom e havi részében a lebilincselöen szép mánfai templomról mesélek.

Csodás épület a mecseki réten

Mielőtt a legendákra kitérnék nézzük át mit is tudhatunk erről a csodás épületről.

A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom festői völgyben, a településtől nyugatra található.A mai település Mánfa és Budafa (Pécsbudafa) egyesüléséből jött létre. Nevét az oklevelek Manfa, Márnfa alakban írták.

A település birtokosai a Bátmonostori-, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökség birtoka lett.

A török időkben is lakott hely volt, azonban lakossága megfogyatkozott. A hódoltság végén csak 12 lakost számoltak össze a településen.

1949-ban hozzácsatolták (Pécs) Budafát, majd 1958-ban Komlóhoz csatolták. 1991-ben népszavazáson szakadt el Komlótól.

A templom a XII. században épült román stílusban. Hosszúkás négyszögletű hajóját négyszögű, dongaboltozatos szentély zárja le. A hajó eredeti románkori félköríves ablakai mellett csúcsívesek is láthatók. Tornya román stílusú, ikerablakait oszlopocskák választják el. Sisakja később készült. A XIV. században bővítették a templomot gótikus stílusban. Az északi falát elbontották, északi irányban három méterrel kitolták és támpillérekkel erősítették meg. A templom nyugat felől tagozott, korai kőosztású csúcsíves kaput kapott, felette kis félköríves ablak, az északi oldalon pedig már egyenes záródású, faragott kő betétes ablakocska létesült.A sekrestye XIX. századból való, s ugyanerre az időre tehető a déli kapu barokk keretezésű átalakítása, a déli oldal álcsúcsíves ablaka és négyszögű kórusablaka.

A hagyomány szerint a középkori település elpusztult, odébb költözött - a templom viszont túlélte a török idők pusztítását is, ám környékét visszavette a természet. Úgy találtak rá, hogy a rengetegbe tévedt, és szarvával a harangkötélbe akadt bika "harangozva" felhívta rá a figyelmet.

Érdemes felkeresnünk!

A legenda szerint Koppány, amikor Szent István megverte sere­geit, fekete lován menekült. István fehér táltos lován vette üldözőbe. Kercseligeten, Oroszlón és Mánfán dob­bant­va szökkent a ló, így érte utol az árulót. A király ezen a három helyen emeltetett egy-egy templomot a sorsdöntő küzdelem emlékére.

A templom másik legendája pedig arról mesél,hogy a török kiűzése után a mánfaiak új helyen kezdték építeni falujukat. Teheneiket a Meleg-mányi védett völgybe hajtották legelni. A tisztásokat elvadult őserdő zárta körül, ami az elfelejtett régi templomot is benőtte. Ami­kor egyszer a pásztor fel­ébredt ebéd utáni szunyó­kálá­sából, a tehenek között hiába kereste a bikát. Hirtelen harang kondult, elindult a hang irá­­nyá­­ban. A sűrű bozótban megtalálta az állatot: szarva be­akadt a fo­­­lyon­dárba, amely körülfonta a kis templom harangját is, és ahogy szabadulni akarva rázta a fejét, megszólalt a harang. A pásztor elmondta a faluban, hogy meg­ta­lál­ta a régi templomot. Aki csak tehette, másnap azon dolgozott, hogy megtisztítsa a templomot és környékét.

Gergővel 2014 nyarán jártunk itt

A templomot a 66-os úttól néhány méterre találjuk csupán Mánfa határában.

Leány-kő

Továbbra sem fogytam ki a mecseki legendákból,népmondákból.Ahogy eddigi is,ezután is minden hónapban közzéteszek egyet.Olyankor amikor valamilyen kapcsolatban van éppen aktuális túránkkal akár többet is.E havi legenda egyik kedvenc helyem Magyaregregy környékére kalauzol el minket,a Vágyom-völgybe.Itt áll a Leány-kő.

A mecseki Leány-kő,eldugott helyen,távol a világ zajától

A Leány-kő nevét onnan kapta, hogy egyszer egy fiú és egy lány egymásba szerettek. A szülők nagyon ellenezték a szerelmet és megátkozták őket, hogy ha még egyszer találkoznak, váljanak inkább kővé, mint hogy szégyent hozzanak a családra. A fiatalok családjuk haragja elől elbújva, lopva az erdőben találkoztak. De hiába rejtőztek el a szülők szeme elől, az átok utolérte őket. Szerelmük leghőbb pillanatában, mindketten kővé váltak. Hogy melyik a fiú, melyik a lány, azt már Neked kell megállapítanod...

Azért szoktak erre járni

A Leány-kőig jelzett turistaút nem vezet. Részben a zöld sávon,részben szekérutakon, ösvényeken, vadcsapáson közelíthető meg Magyaregregy, Kisbattyán, Kisvaszar vagy akár Szalatnak felől is.

Legrövidebb úton, végig emberjárta ösvényen, többször irányt váltva, dombot mászva, Magyaregregy felől 3 km-es (csak oda) túrával érhető el.

A legszebb és könnyen követhető útvonal, minimális szintkülönbséggel, de patakon és kidőlt fákon való átugrándozással Kisvaszarról a Szabadság- és a Vágyom-völgyön át vezet. (4 + 2,25 km távolság, csak az odaút.) 

A Gergely-Éva forrás legendája

„A patakban két gyermek fürdik: egy fiú meg egy leány. Nem illik tán, hogy együtt fürödnek, de ők ezt nem tudják: a fiú alig hétesztendős, a leány két évvel fiatalabb. Az erdőben jártak, patakra találtak. A nap tüzesen sütött. A víz tetszett nekik…"

Így kezdödnek az Egri csillagok első sorai.Mai bejegyzésemben pedig oda látogatunk ahonnan kiindult a története.

A Mecseki népmondák sorozatomban most azon helyek legendáit elevenitem fel amelyet következő túránk is érinteni fog.Noha pl.a Barna-kő mondája már szerepelt ebben a blogban itt olvasható és a Szöge-hegyhez köthető Csornika történte is ez meg itt olvasható ,a Gergely-Éva forrásról még nem esett szó,esetleg egy-egy Máré várhoz vezető túraleírásomban szerepelhetett már.

A Gergely-Éva forrás legendája nem szerepel a Mecseki népmondák gyűjteményében.A legendát az itteniektől hallottam,Sándortól és a környéken élőktől,tehát a legenda létezik.

Valóságalapját pedig a történetem igazolja.

"A patakban két gyermek fürdik..."

A Gergely-Éva forrást a Kelet-Mecsekben a Vár-völgy oldalában a hegyoldalon a Máré vár szomszédságában találjuk meg.a piros jelzés mentén.A legenda szerint a patakban is fürdő Éva és Gergely ide járt le szomját oltani.A Máré vár alatt valaha egy falu is létezett a két gyermek pedig a vár alatti Vár-völgyi patakban is fürödhetett,más feltételezések szerint pedig a Vár-völgy elején is elfolyó Völgységi-patakban.A legenda életre kelt és a helyiek szerint azóta a forrás varázserővel bír...

Sokmindent beszélnek róla...

A legendás forrás a Máré vártól kb.350 méterre 

Az a szóbeszéd járja a környéken,hogyha erre tévedsz és iszol a forrás vízéből akkor visszatérsz ide!Mielött nevetnétek elárulom,hogy én kb.már tízszer jártam itt és minden alkalommal ittam a forrás vízéből!Legutóbb épp csak csordogált,de tudtam végül is belőle inni.Na és mindig és mindig visszatérek és úgy tűnik ez majd most a héten is sikerülni fog.

Ám van még egy ennél is érdekesebb varázsereje a forrásnak!

Amit érdemes kipróbálnotok!

A forrás az egyik kedvenc forrásunk a Mecsekből

Ha mondjuk a kedveseddel jársz erre,akkor is érdemes inni a forrás vízéből,mégha történetesen nem is vagy szomjas!Annyi a lényeg,hogy ezt ugyanabból a pohárból (vagy kulacsból,üvegből stb.) tegyétek és úgy,hogy nem töltitek kétszer azt!

Aztán ha már ez megvan a forrás elött csókoljátok meg egymást!

Örök együttlét lesz a jutalmatok!Örökre együtt maradtok,történjen bármi is...

Mielőtt esetleg ezen is nevetnétek...érdemes egy próbát tenni.

Vesztenivaló végül is nincs.

Na ezekután eljöttök ide?