Átkelés

 Terveink között szerepel a Megyer-hegyi tengerszemhez való eljutás.Öszintén szólva olyan messze van az otthonuktól,hogy bizony a mi szerény képességeinkkel,ilyen messze még nem is jártunk az édes anyaföldtől.Persze ez nem tart vissza,sokkal inkább visszatartanak a lehetőségeink,de alakulhatnak úgy is a dolgok,hogy még az idén sikerülhet ide eljutni.Annál is inkább mert még soha nem jártunk erre,még soha nem láttuk a Zempléni-hegységet.A Megyer-hegyi tengerszemhez legkönnyebben Sárospatakról juthatunk el,ám ez csak egy rövidke túra még oda-vissza is.Természetesen böngészem a lehetőségeket és egyre jobban megfordul a fejemben egy Sárospatak - Sátoraljaújhely túra lehetősége.A környék a tengerszemen kivül is számtalan csodát rejt és ha eddig nem lett volna egyértelmű,a hely legújabb látnivalója egészen biztosan oda fog csábítani.Ez pedig nem más mint a Nemzeti Összetartozás hídja.

Hát ez nem akármi!

A híd az eddig megszokottaktól eltérően teljesen új perspektívába helyezi a város és a hegyek látványát. 2021 végén kezdődött el a Sátoraljaújhelyre megálmodott gyalogos függőhíd megvalósítása, melynek építése célegyenesbe érkezett, olvasható a Zemplén FM Facebook bejegyzésében.

Az összesen 4 milliárd forintba kerülő létesítmény neve Nemzeti Összetartozás Hídja, ami 80 méter magasan húzódik a föld fölött. A 700 méter hosszú szerkezet várhatóan a saját kategóriájában világrekorder lesz.

A tartóelemekre ráhelyezték több száz méter hosszan a trepprácsokat. Csak az a szakasz maradt ki, ahol a legmagasabban húzódik a híd, 82 méter magasan a Május patak fölött, ahová a speciális üvegelemek kerülnek majd a további élmény érdekében.

A négymilliárd forintos beruházás a kormány által elfogadott Tokaj-Zemplén Fejlesztési Program keretében valósul meg. Ha minden a tervek szerint halad, néhány hónap múlva, 2024 tavaszán adják át a függőhidat.

Csábító!

Magyarországon eddig egy függőhídon jártam egyetlen egy alkalommal,mégpedig a Naszályon a Gyadai tanösvényen 2016 októberében Gergővel.Akkor azt nagyon élveztük,persze az ennek a 700 méternek durván a 10%-a volt azaz olyan hetven méter körüli.Engem vonzanak az ilyen típusú hídak amelyeken cseppet sem félek.Így ha úgy jönne össze bátran végigmennék ezen a sátoraljaújhelyi hídon.A rossz nyelvek szerint azonban egy átkelés 16 ezer forintba fog kerülni.Ez azért még ezen a korrupt Magyarországon is hihetetlennek tűnik,hiszen ilyen árak mellett aligha lesz látogatója a hídnak.Meglátjuk.Nem ígérem,hogy valaha is eljutunk  ide,de mint egy álommal felérő cél még jól jöhet....

A cél előttünk!

Karácsonyi Tündérkert

 Talán pár hónapja,hogy első alkalommal hallottam a Karácsonyi Tündérkertről,sőt talán nem is hallottam,hanem a turistaterkep.com-on láttam,azon az oldalon amelyen a túráimat is megszoktam tervezni.Itt találkoztam először a nevével.A karácsonyhoz "csak" annyi köze van,hogy itt van a közeli Nagykarácsonyban.És amikor azon gondolkodom,hova merre is lehetne új és újabb csodákat megnézni,akkor ez egy remek hely,ahová például a betegségéből nem teljesen felgyógyuló Mónit is ellehet akár vinni.De akár egy túrát is érdemes ide tervezni,hiszen túráztunk már Nagykarácsonyba.Na,de miről is van szó?A Nagykarácsonyi Levendulás Tündérkert egy (még) nem felkapott kiváló kirándulási célpont lehet mindenki számára.Kicsit ismerkedjünk meg vele,már annyiból amennyit a neten találok róla.Aztán feltehetőleg május-júniusban akár sor is kerülhet egy személyes élményt adó találkozásra.

Újabb csoda,közel az otthontól!

Nagyarácsonyt Fejér megyében a dunaújvárosi járásban találjuk meg a várostól 20 km-re nyugatra.Elsősorban eddig a Mikulás házról volt ismert ország-szerte.Az 1300 fős települést immár egy újabb neveztességért is érdemes felkeresnünk.Ez pedig maga a levendulás,hivatalos nevén a Nagykarácsonyi Levendulás Tündérkert.

A Nagykarácsonyi Levendulás Tündérkert 6000 tő francia levendulával nyitotta meg kapuit.    A levendula szedés mellett felnőttek és gyerekek szórakoztatásáról gondoskodik az 500m2-es játszótér, mezítlábas parkkal, népi játékokkal, kukorica bunkerrel, homokozóval. Kézműves foglalkozás, fotó szoba ahol akár be is öltözhetnek egy kép erejéig

A kapu nyitva!

Nagykarácsonyban az egyik irányban egyik irányban a Mikulásház a másik irányban pedig a levendulás felé tarthat a kirándulni vágyó.Utóbbi újdonság a községben hiszen 2020 nyarán nyitotta meg kapuit.Boni Linda gyermekeivel és férjével döntött úgy,hogy a 2019 október óta folyamatosan gondozott területet megnyitja a nagyközönség előtt is!Miután a szomszédban élő idős bácsi elhunyt,megvették a házat és a hozzá tartozó kertet.Ám eleinte nem tudták mit kezdjenek velük.Abban biztosak voltak,mivel a kert nagy mindenképpen hasznosítani szeretnék.

Lépésenként alakult ki a most látható környezet. A levendulával kezdtünk, először azt ültettük el a területen, majd a házra is egyre nagyobb figyelmet fordítottunk. Visszakapta a régi formáját, kialakítottunk egy gangot. Az épületben egy fotószoba kapott helyet, mert tudtuk, láttuk, hogy sokan szeretnek fényképezni, fényképezkedni – meséli Linda.

Itt egész biztosan pillangókat is találunk

A szoba különböző sarkai­ban különböző stílusú fotók készíthetők, a helyiség egyik ékessége a hortenzia selyemvirággal körbefuttatott karikahinta, amelyet Linda egy kedves barátnője készített el. Azt jövőre a levendulásban szeretnék elhelyezni. Emellett az épületben egy kanapé is található, telis-tele régi mackóval.

– Nagyon sokat segítettek nekünk a nagykarácsonyiak – emeli ki a tulajdonos. – Az irányjelző táblát például egy helyi ismerősünk készítette, de ezenkívül számos tárgyat fel is ajánlottak a községbeliek a ház és a kert számára – teszi hozzá.

Tündérkerti bejárat

Az épülettel együtt egy közel egyhektárnyi területről beszélünk, ebből csak a levendula körülbelül négyezer négyzetmétert tesz ki. Mivel maradt még hely, ide további 2700-3000 tővel terveznek. Így a területet sok idő gondozniuk: a füvesített részeket fűnyírózzák, rendszeres a kapálás, valamint a tövek közül kézzel kell kihúzni a gazokat.

A helyszínen a levendula mellett – Linda fogalmaz így – „bónuszként” pipacs is található.

A beszélgetés Lindával 2020-ban látott napvilágot a FEOL oldalán.

Annyi tudható még,hogy a terület látogatása ingyenes nyitva hétköznap 15-18 óra között,hétvégente pedig 9-18 óra között.Ennyit találtam jelenleg a helyről,amelynek saját facebook oldala is van ide kattíntva !

Csoda a csodában (ez a kép nem itt készült,de akár itt is lehetne)

Szóval egyelőre ennyi.Rajtunk tehát a sor,hogy személyes élményeket is szerezzünk.Így ezt most ezennel be is veszem az idei tervek közé,hiszen közelsége révén könnyen el is érhető.Természetesen ajánlatos levendula szezonban május-június tájékán jönni.Ha Isten is megsegít és nem jön közbe semmi rossz akkor alighanem el is fogunk ide jönni még ebben az évben.Minden másról majd akkor (képek,videók,szöveges beszámolók)!

Kedvenc váraink (21.) - Essegvár

 Bár a blogomban volt már szó bőven az Essegvárról,de a kedvenc váraink sorzatomban még nem szerepelt.Most ezt a hiányt pótolom,hiszen helye van itt.A vár amelyet még Zolika fedezett fel amikor azt tervezgettük egyszer hova-merre kellene elmennünk.Nézzük át mi tudható róla.

Az Essegvár

Veszprémtől nyugatra, a Séd patak felé emelkedő mészkőszirten található Essegvár részben feltárt romja.Bánd település fölé emelkedve.

A terület gazdája az Árpád korban az Atyusz nemzetség volt, Bánd községe is az egyik tagjukról kapta nevét. Még 1233 előtt Igmánd nembéli András vásárolta meg az Atyuszoktól többek között Seg, más néven Bánd birtokot is 120 márkáért ("terre Seg sive Band"). András a későbbiekben kegyvesztett lett, birtokait IV. Béla elkobozta és Mikud bánnak adományozta őket annak hadi érdemeiért ("trium terrarum castri Wespremiensis Suey, Sepene et Band vocatarum in comitatu Zaladiensi"). 1270-ben V. István visszadta Billege és Bánd birtokokat András fia Miklósnak, amit 1273-ban IV. László is megerősített. 1279. június 29-én IV. László ismét Mikud bánt erősítette meg Bánd birtokában. Ez az oklevél még nem említ várat.

Nem sok minden maradt a várból,de így is látványos!

Maga a vár 1279 és 1309 között épülhetett (*). Első említése 1309-ből ismeretes, amikor az Igmánd nembéli Miklós mester unokatestvérének, Lőrinte nembéli Lőrinte veszprémi ispánnak és fiainak adta el a várat és tartozékait. Ebben az adománylevélben említik először a várat "castrum Scegh" néven ("castrum suum Scegh vocatum, in comitatu Wesprimiensi constructum"). Ezután a vár évszázadokig Lőrinte udódai, a várról elnevezett Essegvári családé volt. Magáról a várról semmilyen adat nincs, valószínűsíthető, hogy kiterjedése nagyjából hasonló lehetett a maiéval. Egy 1319-es oklevél szerint a várbirtok jelentősen bővült 10 év alatt.

(* A várat évek óta kutató Nagy Szabolcs Balázs a mostani ismeretek alapján legkorábbi fal építésének idejét legkésőbb a 13-14. századra tette, de akár 12. századi eredete is elméletileg elképzelhető. A várfal építése előtt már egy árok szelte ketté a vár platóját.)

A hegy széléről remek a kilátás Bándra és a Bakonyra!

Az Árpád-ház 1301-es kihalása utáni anarchiában az Essegváriak Károly Róbert oldalára álltak, ami árulásnak minősült az Anjou ellenes liga szemében, mert felesége Csák nembéli volt. Kőszegi Henrik Károly Róbert elleni hadjárata során Essegvárat megostromolta, elfoglalta, Lőrintét lófark mögé köttetve végeztette ki. Lőrinte fia Tamás Károly Róbert bizalmasa lett, a király Havasalföldi hadjárata (Basaráb vajda) során esett el.1334-ben a király Tamás mester halálát kárpótolandó az Essegváriaknak vámszedési jogokat adott Bánd és Billege mellett. Ez hatalmas adomány volt, mert ezeken az utakon folyt a kereskedelem Buda - Itália, illetve Buda - Graz között.

Az Igmánd nemzetség még Tamás életében megpróbálta elperelni a várat és birtokait. 1341. november 25-én a vár megosztásra került az Igmánd és Lőrinte nemzetség között. Ez az oklevél cseréppel fedett tornyot ("turris tegularis"), palotát ("pallatium instructum") és a vár nagyobb kapuját ("porta maior") említ. A hosszú pereskedés 1345-ben ért véget az Igmándok vereségével.

A vár egy kisebb fensíkon található a háttérben a Tiszafást rejtő Miklós Pál-hegy

Essegvár a család birtok központja volt. Számos perben megemlítik részben a vámjogokkal kapcsolatban, illetve hatalmaskodások miatt.

A család hanyatlása Essegvári János 1390 körüli halála után kezdődik meg. Az örökösök erőszakoskodásai miatt János özvegye Mária királynőhöz fordult segítségért. Ezen örökösök egymással is állandóan perben álltak, ezt megunva Zsigmond király 1401-ben az ellene szőtt összeesküvésben való részvétel miatt elveszi a várat a család férfi tagjaitól. 1410-ben Rozgonyi István bakonyi ispán a vár várnagya. Az Essegváriak kezén maradt birtokrészekért 1430-ban ismét megindul a pereskedés. 1439-ben a veszprémi káptalan előtt tiltakozik Segwári Pál a maga és fiai, Máté és Gergely nevében, hogy Albert király Segwár várát és tartozékait Hédervary Györgynek és fiainak, Pálnak és Zsigmondnak adományozza.

1440-ben az I.Ulászlót támogató Essegváriaktól és Rozgonyiaktól az Essegváriakkal nőági rokonságon lévő Debrentei Himfyek ostrommal elragadják a várat, de a bátaszéki csata után a győztes Ulászló visszajuttatja nekik. 1457-ben Újlaky Miklós kapta adományba V. Lászlótól, amely még 1464-ben is birtokába volt. Hosszas pereskedés után 1472-ben Újlaky visszaadta Essegvári Györgynek a várat és uradalmát (Kinizsi Pál közbenjárására).

A dél-keleti torony maradt meg úgy ahogy épségben

A vár hanyatlása 1499 után indul el, amikor Essegvári Ferenc a zálogba kapott Döbrönte várába tette át a székhelyét.

Essegvár a török várháborúk korában már nem szerepelt, valószínű pusztulása a szomszédos Veszprém 1552-es török ostromra tehető. 1641-ben már romként említik.

Rómer Flóris 1859-ben felmérte a várromot: "Ebédemhez alig kellett néhány perc, és lelkész barátommal gyalog Bándra indultam. Megnéztem Essegvár roppant mészrétegeken álló düledékeit, s eszembe jutának Essegvári Pálnak a bakonybéli apát jobbágyai ellen a XV-dik század elején elkövetett hatalmaskodásai. Egy félig meddig álló torony és a falak omladványai egyedüli tanui ezen, a hazai költeményekben élő, nemes család ősi fészkének. A vár romjait felületesen rajzolva, siettem Bándra..."

Ezen a létrán juthatunk fel a toronyba!

A vár a Bánd fölé emelkedik a falu egyik kisebb hegyén,a faluból jól járható jelzéssel ellátott kellemes útvonalon juthatunk fel,vagy a hegyek felöl szintén egy jó minőségű úton.A várból nem sok minden maradt,de még így is látványos és megér egy kirándulást!Néhány várfal és a dél-keleti torony emlékezteti a vándort,hogy ez itt egy vár.A toronyba fellehet menni és odafenn némileg kilátóként is funkcionálhat az építmény,bár ahhoz,hogy kilássunk kicsit lábújjhegyre kell állnunk.A fensíkon ahol a vár található jelenleg is folynak ásatások.A hegy északi szélén pedig egy hármaskereszt áll.Innen is remek a kilátásunk elsősorban Bándra a közeli Herendre és a Bakony vonulataira.A vár ingyenesen látogatható!

A várfalon a mostani túratársaimmal

A várban mi eddig két alkalommal jártunk.Először 2021 májusában Manóval és Zolikával tettem ide egy remek túrát Veszprémből indulva.Majd 2022 októberében Zolikával,Vikivel és Tomival kiegészülve a Tiszafáshoz menet tértünk ki a várhoz.A környék tele jobbnál jobb lehetőségekkel,így benne van a pakliban,hogy jövünk még ide!

Mindkét ide látogatársunkról készült film.

Az elsőben 36'00-nál érünk a várhoz.

A másodikban pedig 3'25-nél kezdjük meg az emelkedést.

felhasznált forrás: Várlexikon

A Balaton kék útja

 Ha Isten is megsegít és az egészségem is kitart akkor hamarosan kezdetét veszi menetelésünk a Balatoni kéken.Erre az évre az egyik nagy tervünk a Balatoni kék bejárásának megkezdése.Amit a fene bánja ha elhúzódik a következő évekre is,hiszen nem egyszerre akarjuk bejárni a teljes távot,hanem szakaszkra lebontva,de még annál is szakaszosabban ahogy a leírásokban szerepel.Na,de nézzük át mi is ez a balatoni kék,milyen szakaszokból áll,milyen látnivalók fogadhatnak útközben.Hozzáteszem már eddig is jártunk az útvonal egyes szakaszain,de most végig akarjuk majd járni az elejétől a végéig,évi minimum két,de lehetőség szerint akár három-négy túrát "beáldozva" erre.

Rövidesen indulhat a balatoni kék!

Legtöbben a Balaton-felvidéki Kéktúra hallatán egyből az Országos Kéktúra (OKT) Balaton-felvidéken is átvezető szakaszára gondolnak, ami viszont nem azonos a Balaton saját, kék sávval jelzett útjával. Előbbi Keszthelytől Nagyvázsonyig kanyarog a Balaton környéki tájban, míg utóbbi Pétfürdőtől Badacsonyig, főként a magyar tenger panorámájával kísér minket. Végigjárása a puszta élményszerzés mellett - ugyanúgy, mint az OKT esetében - túramozgalom keretében is kivitelezhető, amiért akár két jelvényt is begyűjthetünk. Ennyire viszont még ne szaladjunk előre, előbb ismerkedjünk meg az útvonallal.

Csodákból nincs hiány erre sem

Pétfürdőtől - Balatonalmádiig (27km)

A tetszőleges irányból teljesíthető túrát akár Pétfürdőn is elkezdhetjük. Itt, a vasútállomással szemben találjuk az első bélyegzőt egy villanyoszlopra erősítve. A pecsétlenyomat elkészítése után folyamatosan távolodunk a Bakony délkeleti lábától, és irányban a balatoni tájak felé tartunk. Árvalányhajas domboldalon emelkedünk a Péti-hegy oldalában, ahonnan egy kopár dolomittömbről pompás kilátás nyílik a magunk mögött hagyott településre, valamint a Bakony vonulataira, illetve a Tési-fensíkra. Meglehetősen változatos terepen, hol kopár dombokon vagy bozótosban, hol széles földutakon vagy szántás szélén kanyargó ösvényen vezet a kék jelzés, ami gyakran a tájékozódást is megnehezíti.

Engem valahogy mindig feldobott a turistajelzések látványa!

A Séd völgyében fekvő Királyszentistvánig a molyhos tölgyesektől a feketefenyveseken át többféle élőhellyel is találkozhatunk. Gyakoriak az akácosok is, amelyek kevés árnyékot adnak, de idetelepítésük elsődleges célja - csakúgy, mint a fenyő esetében - a talajerózió megakadályozása volt. Királyszentistván nagy múltú, de mindössze ötszáz fős település. Határában zajlott le 997-ben az a történelmi jelentőségű csata, amelyben István fejedelem legyőzte az ellene lázadó Koppányt. Ennek az eseménynek az emlékét őrzi a falu neve is. Litér felé haladva az eddig megismert növények mellett először tűnnek fel a tájra szintén jellemző cserszömörcések.

Litértől a a Nyerges-hegy oldalában vezet a széles földutunk, ami sokkal kényelmesebb haladást biztosít, mint a régi, Bendola-patak mentén vezető út. Kopár és cserjés részre érve újra az árvalányhajas mezők között érünk el a Rom-kúti-völgyig, amely tölgyesben vezet minket a Megye-hegy oldalába, illetve Balatonalmádi fölé. A Malom-völgyben leereszkedve érkezünk be a településre, ahol a számos látnivaló és a strandolás mellett érdemes egy kis kitérőt tenni a századfordulón épült Óvári messzelátóba, ahonnan túránk során első ízben tekinthetünk ki úgy igazából a Balatonra.

Óvári messzelátó

Balatonalmádi - Balatonfüred (20km)

Balatonalmádi utcáit hosszas trappolás után elhagyva felkapaszkodunk a Balaton első kőkiláójához. A 295 méteres Csere-hegyen 1935-ben a környék fő építőanyagául szolgáló vörös homokkőből építették fel a ma is népszerű kilátótornyot, amely napjainkra a fák lombjai miatt már jó pár méterrel megtoldva biztosít kilátást a környékre. A gótikus és reneszánsz jegyeket is viselő, hangulatos építményt a tanösvényen bejárható vöröskő-bánya felé tartva hagyjuk el. Itt információs táblákon ismerhetjük meg az egykori kőfejtés munkálatait, eszközeit, illetve a terméskő faragásának és felhasználásának módjait.

Alsóörs felett a kék háromszög jelzésen, egy újabb kilátóba tehetünk kitérőt. A modern faszerkezet még többet enged láttatni a körpanorámából, mint az előző kilátópontunk, tehát ide is megéri felmenni. Alsóörsöt aszfalton hagyjuk el, amit egészen a szomszédos Lovasig követünk. Innentől az ösvényünk bevezet a klasszikus észak-balatoni tájba, amelyet a domboldalba lefutó szőlőtőkék hosszú sorai és a hozzájuk tartozó, szebbnél szebb házak jellemeznek. Mielőtt elérnénk Csopakot, a kék jelzés némi kitérővel felvisz a Csákány-hegyre, ahol szintén egy kilátótorony enged rálátást a tájra, benne a távoli Bakony vonulataira.

Csere-hegyi kilátó

Újból fenyvesek közt ereszkedünk le Csopakra, ahol a bélyegzést követően megcsodálhatjuk az útvonal mellett álló vízimalmot. Az Öreg-hegy meredek oldalában az oromfalas présházak mentén közelítünk a már messziről is feltűnő Balatonfüred épületei felé, de mielőtt elérnénk a települést, még a Péter- és a Tamás-hegyet is megmásszuk. Utóbbin találjuk a Jókai-kilátót, amely nem véletlenül lett elkeresztelve a hazai romantikus regényírás nagymesteréről. Jókai Mór közel harminc éven át Füreden, a balatoni táj ihletésében írta műveit. Az író egykori nyaralója emlékmúzeumként ma is látogatható. Kék utunk viszont ezt az épületet nem érinti, ahogy a település központját, a Balaton-partot vagy a látványos Lóczy-barlangot sem. Amennyiben nem térünk le a jelzésről, úgy csak a vörös templomot és a papsokai templomromot láthatjuk Füred nevezetességei közül.

Jókai-kilátó

Vörös templom

Balatonfüredtől - Szentantalfáig (28km)

A szőlő birodalmától északnyugati irányba kissé eltávolodva változatosabb terep és növényvilág felé tartunk. A Balaton-felvidék vonulatai közé több helyen szerkezeti mélyedések ékelődnek, amelyek Balatonfüred felől nyugati irányba haladva egyre nagyobbak, összefüggőbbek lesznek. Mi a Pécselyi-medence peremén haladva ismerhetjük meg a triász mészkő, a dolomit, valamint a márgarögök erősen lekopott kibukkanásait. Átkelünk a medencét szegélyező, 300-400 méter magas Kis-Gallán és Nagy-Gallán, valamint oldalazva haladunk a Róka- és a Hosszú-hegy oldalában, miközben tölgyesekben és karsztbokorerdőkben kanyarog az ösvényünk. Ezen a vidéken tavasszal több kosbor- és kökörcsinféle is virágzik, de számos más védett növényfaj mellett árvalányhajakat és sztyepprétekre jellemző növényeket is megfigyelhetünk.

A dombok vonulatait követve érjük el a Zádor vár romjait. Kevés olyan vár van hazánkban, amelyet nem a török vagy a labanc robbantott fel. A Vezsenyiek által emelt Zádor-vár csupán egy telekvitának köszönheti romlását, amely a 15. század elején vette kezdetét. Gazdái a vesztes per miatt egyszerűen elhagyták az erősséget. A látványos romegyüttes falai között kényelmes táborozóhelyet is találunk, ahol akár szalonnát is sütögethetünk. A nagy tér és az egyenes talaj a sátrazást is kényelmessé teszi.

Zádor vár

A vártól több kilométeren keresztül egy kerítésre emlékeztető kősáncvonulatot követve haladunk nyugati irányba. A 395 méteres Hideg-hegy után egy sík és hosszú erdődűlőn vágunk át, majd mezőgazdasági földek mentén óvatos emelkedésben megkezdjük a Halom-hegy megmászását. Végül a hegytetőt körülvevő erdőben érünk fel a kilátóhoz, illetve a geológiai bemutatóhelyhez. A Balaton környéki földtörténet múltja több száz millió évre nyúlik vissza. Ahogy Európa nagy részét, úgy annak idején ezt a vidéket is őstenger borította. Az évmilliók alatt lerakódott iszapréteg magába zárta a víz apró élőlényeinek maradványait közel 1000 méteres vastagságban, amelyek a mai mészkő- és dolomitrétegeket alkotják.

Ennek a földtörténeti időszaknak viszont a Halom-hegyen a nyomát sem látni, ugyanis annak idején az egyhangú rétegsorokat megtörték a víz alatt működő tűzhányók. A hegytetőn mi is egy ilyen megmerevedett lávafolyam tetején állunk, amelynek kemény és sötét kőzetét könnyű megkülönböztetni az alacsonyabban fekvő területekétől. Ilyen vulkáni kúpokból egyre többször lesz részünk, ahogy folytatjuk az utunkat nyugati irányba. Szőlőföldeken és borospincék mentén vezető dűlőutakon érjük el az alig pár száz lelket számláló Szentantalfát. A hangulatos községben szállást és éttermet is találunk, így tökéletes pihenőhelye lehet a balatoni túránknak.

Halom-hegy

Szentantalfától - Badacsonyig (26km)

Szentantalfát a Tagyon-hegy szőlői közt hagyjuk el, és a Zánka feletti szakaszon már látjuk is a balatoni táj egyik legismertebb természeti képződményét, az égnek meredő, 337 méter magas Hegyestűt. A megcsonkított hegy a bányászatnak köszönheti jellegzetes formáját, és ugyancsak a fejtés következtében tárulhat elénk a hegy lenyűgöző és európai viszonylatban is ritkaságnak számító belseje. Ezt a látványos képződményt a vulkáni kráterben megdermedt és a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált lávafolyam nyújtja. A geológiai bemutatóhely belépődíj ellenében látogatható, de az élményért mindenképpen érdemes ide ellátogatni, ha másért nem, hát a bazaltkúpról elénk táruló panorámáért. A Káli-medence és a tanúhegyek mediterrán vidéket idéző hangulatát nem csupán a magasból tapasztalhatjuk meg, kék utunk keresztül is vezet ezen a páratlan tájon, érintve Kővágóörs, Kékkút és Salföld jellegzetes településeit, amelyek jelentős népi építészeti értékekkel bírnak.

A majorhoz érve megtekinthetjük a tradicionális magyar háziállatfajtákat, a mezőgazdasági gépkiállítást, a fűszer- és gyógynövénykertet, valamint a népművészet legkülönbözőbb alkotásait. Nyílt terepen, széles szekérúton hagyjuk el a Káli-medencét, majd erdős ösvényen haladunk az Örsi-hegy oldalában. Túránk utolsó magaslatáról kezdetben meredeken ereszkedünk Badacsony felé, a fenyvesekkel borított hegyoldalban. Kisvártatva elérjük Badacsonyörs szőlőskertjeit, ahonnan újra elénk tárul a Badacsony, a Gulács és a Tóti-hegy látványa. A mély dűlőutakon kanyarogva érünk le a Kerek-szigetnek nevezett, sík területre. Ezen átkelve érjük el azt az aszfaltcsíkot, amelyen több mint három kilométert megtéve jutunk el végső úti célunkig, Badacsony vasútállomásáig és kikötőjéig. A Balaton-felvidéki Kéktúra itt visz le minket először a tópartra, ami a száz kilométeres utunk megkoronázásnak is tekinthető. Itt mindent megtalálunk, amit a Balaton nyújthat.

Hegyestű

Látható,hogy a leírás négy szakaszra bontja a túrát alkalmankénti minimálisan húsz kilométerrel.Mi úgy gondolkodunk,hogy teljesen felesleges egyszerre 20-30 km-t trappolni.Azt valljuk,hogy miután senki sem várja el tőlünk,hogy rohanjunk állatba,minek rohanjuk?Az esztelen trappolás véleményem szerint elveszi az élményt,mész és igazából nem látsz semmit.Így mi valózinűleg átlag 10 - 20 km-es szakaszokra fogjuk bontani a túraútvonalat.Hiszen az sem baj,ha nem négy hanem hat vagy hét szakaszból csináljuk majd meg.A túra nincs időhöz kötve,nincs az,hogy mikor kell megcsinálni,bármelyik évszakban teljesíthető.Mindegyik évszaknak megvan az előnye és a hátránya is,így ez nem lehet visszatartó tényező.Ellenben a közlekedés majd itt-ott közbeszólhat,mert lehet lesznek helyek ahonnan könnyebb a hazatérés,vagy nehezebb.Vagy éppen könnyebben érhető el stb.

Badacsonytomaj

A Balaton saját kékje Pétfürdőtől Badacsonyig 101 km hosszan kanyarog. 1958 m szintemelkedést és 1986 m lejtést tartogat, amennyiben nem térünk le az útról. Jelenleg két túramozgalom is létezik, amelyek a táv teljesítésére csábítanak. Az egyiket a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség hirdette meg, amelynek Balaton-felvidéki Kéktúra gyalogos jelvényszerző túramozgalom a neve, és amelynek igazolólapját az internetről ingyenesen letölthetjük. A túra teljesítésének feltételei között túl sok megkötést nem találunk. Az utat végigjárhatjuk tetszőleges irányból és időkorlát nélkül, akár több szakaszra bontva is, csupán a kéktúra 10 bélyegzőlenyomatát kell begyűjtenünk, illetve felírnunk a szakaszteljesítések időpontjait. A teljesítés elbírálásával és díjazásával kapcsolatos tudnivalókat a szövetség honlapján olvashatjátok el.

A másik jelvényszerző túramozgalom „Végig a kéken, a Balaton-felvidéken!” címen fut. A Csarnai Edina által kiírt túra sikeres teljesítéséhez nem csupán a Balaton-felvidéki Kéktúrát, hanem az Országos Kéktúra Nagyvázsonytól Keszthelyig tartó szakaszát is végig kell járnunk. Ehhez a túramozgalomhoz is bárki, időkorlát nélkül csatlakozhat, csupán le kell töltenünk az igazolólapot, és már indulhatunk is a terepre.

A fenséges Salföld

A mi tervezett szakaszaink ami természetesen változhat.

1.Pétfürdő - Litér (14,3 km)

2.Litér - Balatonalmádi (12,7 km)

3.Balatonalmádi - Balatonfüred (19,2km)

4.Balatonfüred - Zádorvár (14,2 km) + Pécsely (+2 km)

5.(Pécsely) Zádorvár - Szentantalfa (2 km + 12,9km)

6.Szentantalfa - Kővágóörs (12,8 km)

7.Kővágóörs - Badacsony (15,6km)

Híd a folyót

Nincs még két éve sem a Drégelyvári túránknak,egészen pontosan valamikor 2022 június vége felé került sorra.Akkor az a túra Drégelypalánkon végződött,ahol kimentünk az Ipoly folyóhoz is,ami egyben maga az országhatár is.Már onnan láttuk a nem oly távoli szlovák hegyeket is és az is megfordult a fejünkben,hogy egyszer akár oda is tervezhetnénk túrákat.Ám egy fontos tényező azért megakadályozott ebben.Mégpedig az,hogy a nem túl széles folyón nem volt semmiféle híd,azon átkelni így nem lehetett.Láttuk,hogy mintha indulnának itt munkálatok és arra gondoltunk talán híd készül.Na ha már híd készül és ha egyszer kész lesz,akkor érdemes lesz elgondolkodni a túloldali túralehetőségeken is akár.Nos a híd elkészült a héten átadták!Nekünk pedig akár,lehet tervezgetni is azon a vidéken...

Ilyen az új híd Drégelypalánknál

 A XV.században még Hunyadi János rendelte el hídépítést az Ipoly folyón.A két települést (Drégelypalánk - Ipolyhídvég) összekötő híd azonban a második világháborúban megsemmisült.A elmúlt időszakban Drégelypalánkról ahhoz,hogy a túlparti Ipolyhídvégre eljussanak az emberek,húsz kilométert kellett kerülniük a parassapusztai határátkelőhely felé.Ez legalább félórát vett igénybe (autóval).

A híd a Szent Borbála nevet kapta és hozzá Magyarországon egy kilométer,Szlovákiában négyszáz méter utat kellett építeni.A 48,5 méteres szabadnyílású híd 2,9 milliárd forintból épült meg és ez a negyvenedik határátkelési pont a két ország határán.

Amikor itt jártunk ezt láttuk

Ipolyhídvég a hegyek így ránézésre nem lehetnek messzebb 3-4 kilométernél

Így tehát elkészült a híd amelyre mi magunk is vártunk.Nem ígérem,hogy valaha is átmegyünk majd rajta,de kétségtelenül benne van a pakliban,hiszen ezzel új utak,új lehetőségek nyíltak meg előttünk egy még viszonylag tőlünk is könnyen elérhető helyen.Ahogy látom a képeken is,a hegyek Ipolyhídvégtől nincsnek messze valóban.Egy megfelelő tervezés,egy alapos utánajárás és akár tervezhetünk egyszer ide is.Az út mindenesetre nyitva áll!

A Szent Borbála híd

Kedvenc kilátóink (47.) - Szent László kilátó és kápolna

 Az újévben 2024-ben is folytatódik kilátós sorozatom,amelyben közelebbről ismerkedhetünk meg kedvenc kilátóinkkal.A sorozat aranyszabálya,hogy csak olyan kilátók kerülhetnek ide be amelyekben legalább már egyszer jártam.Akár Zolikával,akár Gergővel,akár Sándorral vagy bárki mással,de a lényeg,hogy van róla személyes élmény és tapasztalat is.

Az új esztendő első kilátója most kezd ikonikussá válni túrázásaink történetében.Egyfelől nagyon készültünk már ide Gergővel is,de sajnos vele sohasem jutottunk el ide.Aztán amikor eljutottam végre a kilátóhoz,azt valami elképesztő állapotba találtuk.Megfogadtuk,ha egyszer felújítják,helyrehozzák akkor eljövünk majd újra.Megtörtént a feljújítás,mi pedig eljöttünk!

A kilátó 2020 februárban és 2024 januárban

A dimbes-dombos táj legmagasabb pontja a Somlyó-hegy (Gyertyános 326 m) melyen a Makovecz Imre által tervezett Szent László kilátó-kápolna található.A fazsindelyes kilátót 2000-ben kezdték építeni a bő évtizede leégett korábbi épület helyére.Az új építmény megvalósításának ötlete a Mogyoródi Nőegylettől származik.A történet 1997-ben kezdődött,amikor egy televíziós vetélkedőn kétszázötvenezer forintot nyertek.Ezt pedig teljes egészében felajánlották a kilátó újjáépítésére!Az összeg gyarapítására Jótékonysági bálokat,gálaesteket rendeztek.Mikor összegyűlt másfélmillió forint,felkérték Makovecz Imrét a kilátó megtervezésére.

Sikerült megnyerniük az építész rokonszenvét,aki ingyen vállalta a munkát,mi több egy kápolnát is tervezett a torony mellé,hogy ne csak kirándulóhellyé,hanem kultikus hellyé is válljon a Somlyó.A kápolna a torony tövéből nyílik,a tervező elképzelései szerint föld boríítja.A kápolnába került egy két és fél méter magas Szent László szobor,amelyet a helyi műkedvelő,fafaragó Sebestyén Zoltán készített.Az építmény látványterve egy hét alatt elkészült,a kilátó tetejére kereszt került.

Mint egy tündérmesében.A kilátót 2001-ben átadták.

Ekkor 19 éves volt a kilátó...

Ám a tündérmese nem várt fordulatot vett,a történet pedig rémálommá fajult.Sajnos nem találtam róla érdemleges infót,hogy mikortól és hogyan és legfőképp,hogy miért,de a kilátó állapota elképesztő romlásba torkolott.Mi 2020-ban jártunk ott és egyszerűen nem értettük,hogy 19 év alatt,hogy mehetett így tönkre egy még akkor is újnak számító kilátó?A vakolat kivül lejött,lemállott,belül pedig gyakorlatilag életveszélyessé vált az épület.Leszakadt lépcsők és födémek,padlók,kitört védőkorlátok,elképesztő állapotok.A 2011-ben elhunyt Makovecz úr is alighanem foroghatott a sírjában a kilátó állagát "látva"...

Le is zárták a kilátót évekig,nem volt látogatható.Ez persze minket 2020 februárjában semmiben sem akadályozott meg!Behatoltunk a kilátóban (további kárt nem tettünk benne).Képeket és videókat készítettük a megdöbbentő állapotokról (a bejegyzés végén ott lesz a 2020-as filmünk).Egyszerűen ma sem értem,hogy mi történhetett.Mi okozta az épület ilyen fokú tönkremenetelét?Alighanem időjárás és vandalizmus a kiváltó ok....A döbbennettől szóhoz sem jutottunk.Aztán megfogadtuk,hogy ha úgy alakul,hogy egyszer felújítják vagy rendbehozzák a kilátót akkor majd visszatérünk.

A felújítás 2022-ben megtörtént,de mielőtt ebbe belemerülnénk nézzük meg a kilátó tulajdonságait!

Állapotok 2020 február...

A kilátó tehát a 326 méter magas Somlyó hegyen található Mogyoród település felett.Infót nem találtam a kilátó magasságáról.Az épület két emeletes,kilátásunk inkább a második emeletről van amely becslésem szerint nyolc - tíz méter magasságban lehet.Az első emeletre jól járható fél körös csigalépcső vezet fel amely betonból készült.Azonban a második emeletre már egy egyenes meredek szűk lépcsőfokú falépcsőn juthatunk fel.A második emeleti kilátószinten három erkély is van amelyek jelenleg egy védőkorláttal levannak zárva.Alattuk átbújva ugyan kilehet menni az erkélyekre,így ennek szerepét nem tudjuk mire vélni...

A kilátóból 270 fokos panoráma élvezhető.A közeli településeken és dombokon kivül jól látszik a Hungaroring valamint a Pilis a Visegrádi-hegység,de a Börzsöny és a Mátra is!

Az épület betonból és téglából készült,masszív.Nem kell félni inogástól vagy hintázástól.Mint írtam 2020-ban majd 24-ben jártunk itt.Az első alkalomkor borzalmas állapotok voltak,de nem csak a kilátó volt borzalmas,hanem az egész környék is,főleg az irdatlan méretű szeméttel!Azonban igazán örvendetes,hogy 2024 januárjában egy rendkivül rendezett kilátóra és környékre akadtunk!Mindent rendbehoztak,csak remélni tudjuk,hogy így is marad sokáig!

Jó,hogy ilyen is történik! Rendbehozva 2024-ben!

Állapotok 2024 január

A Szent László-kilátó kápolna is egyben, amely középkori királyunk védelme alatt áll; egy földszinti fülkében őrködik a legendákkal övezett alak fából készült szobra is. Miután az időjárás viszontagságai és a vandálok alaposan megrongálták a szép épületet, ezért évekig zárva volt, de 2022-re teljes körűen felújították. Ennek keretében új tűzrakó helyeket alakítottak ki mellette, a fák árnyékában pedig egy pad-asztal garnitúránál is megpihenhetünk. A kilátóra egy napelemmel táplált webkamera vigyáz. A toronyhoz a Gyertyános oldalában fekvő földek mentén, a Természetes Energia Állomás érintésével kalauzol el a szintén 2022-ben létesített, Mogyoród központjából induló Szent László tanösvény is.

Egy kis kilátás

A kilátó még mindig fiatal kilátónak számít,története azonban mint olvasható is volt,igen eseménydús.A tündérmesét rémálom követte,azonban a rémálmot újra tündérmese.A slusszpoén,hogy a kilátó 2023-ban elnyerte az év kilátója címet is!

Mint írtam a kilátóban mi kétszer jártunk.Noha Gergővel is mindig terveztük,de nem jutottunk el ide közösen soha (sajnos...).2020-ban Zolikával voltam itt,majd e sorok írásakor egy hete éppen,hogy szintén Zolikával,de eljött velünk Manó és Viki is.Az állapotokról írtam.

Két filmünk van innen,az elsőben látható a tragikus állapotok,míg a másodikban az újjászületés.A hely immár igazán élvezhető,így mindenkinek ajánlom,hogy térjen egyszer be ide.Nem fog csalódni!

A kilátó egész évben ingyenesen látogatható!

Túrafilmjeink 2023-ban

 Hagyomány immár,hogy januárban sorba veszem az elmúlt év filmjeit.Hiszen főleg az utóbbi években minden túrámról készül amatőr túrafilm.Ezek persze elsősorban saját szórakoztatás céljából készülnek,hobbi szinten emlékként.Nem kívánok ezek által senkinek sem megfelelni.Engem kikapcsol amikor ezekkel foglalkozom és sokat segítettek a legnehezebb időkben is.Tavaly ugyan volt egy törés.Azt követően,hogy 2022 tavaszán szinte rátaláltam a tökéletes kamerára,a tavalyi év olyan rosszul alakult,hogy ezt decemberben el kellett adnom.Így az utolsó három film,már sokat vesztett az elmúlt évek színvonalából,de folytatom így is,mert enélkül gyakorlatilag halott emberré válnék,bízva abban,hogy a közeljövőben újra sikerül majd egy jó kamerás telefonra lelni,vagyis inkább,hogy telni fog rá.

Az összes filmem megtekinthető amúgy a you tube csatornámon ide kattíntva .Továbbá az összes túrámról rövid tíz/kép/túra képek tekinthetők meg az instragrammon ezen a helyen .

A filmeket időrendi sorrendben teszem fel ide,ahogy szoktam,pár szóval értékelve azokat.Nem muszály itt miniatűrben megnézni őket,hiszen a hivatkozásra kattíntva megnézhetőek nagyban is a you tuben!

Első túránkon az avar kagán sírjához mentünk el Kunbábony határába.Alighanem a filmen keresztül is átjött a vidám hangulat.A film szerintünk jó lett,elenyésző hibákkal.

Második túránkon egy régi terv vált valóra azzal,hogy eljutottunk a Tési szélmalmokhoz.Érintve olyan csodás helyeket mint túrázásaink immár ikonikus helyszínét Bátorkő várát.Úgy érzem ez a fim sem lett rossz,bár a Kagánosnál azért nem lett jobb.

Harmadjára egy helyi teljesítménytúrára mentünk.Nekem ez volt az első teljesítménytúrám és úgy gondoltam a filmezés itt időt venne csak el.Így a képek összefűzéséből csináltam egy rövidke videót.A lényeg benne van!

A tavaszt a Szekszárdi-dombságban kezdtük vidám hangulatban.Az itteni film is elérte érzésem szerint a nézhető kategóriát és talán átjön rajta a túra alatti jó kedvünk.

Újabb teljesítménytúra jött így újra "csak" képeztem.Érzésem szerint a teljesítménytúrákon elég ennyi is!

Hatodik túránk a Somogyi-dombságba vezetett.A szokatlanul szép túra minket is meglepett,talán sikerült is a filmünkben bemutatni az ámulatunkat,valamint a hely szépségeit.

Hetedik túránk a Gerecsébe vezetett,nem volt túl jó időnk,probáltam azért kihozni a filmből a maximumot,valamennyire sikerült is tán...

Megint egy teljesítménytúra köveztekezett,így újfent csak képes összeállítás készült.

Kilecedikként helyben túráztunk.Mivel idehaza nem igen készült még túrafilm,így próbáltam néhány helyi érdekességet bemutatni.

Tizedik túránkon a súlyos betegségéből épülgető Mónit vittem el egy rövidke túrára.Megtiszteltem annyival,hogy a túráról készítettem egy filmet.

Az év egyik fő túrája jött a sorban.Talán a túlzó elvárásaink miatt úgy érzem ez a film annyira jóra nem sikerült,de azért persze nézhető.

Ismét Móni túrája jött.Az elmúlt években nem tudott betegsége végett részt venni Gergő emléktúráin.Megígértem neki ha egyszer olyan állapotba kerül akkor elmegyünk.Ez most összejött,de csak képes összeállítást készítettem erről a túráról.

Tizenharmadikként jött az év legjobb túrája.Újabb régi terv vált valóra azzal,hogy feltúráztunk a Kékestetőre.Az itt készült film mondhatni talán valamennyire jó lett.

Gyerekkorom csodás helyeire tértem vissza az év 14.túráján.Jó volt újra erre járni,de nagyon hiányoztak a régi itteni emberek.A film kifejezetten jó lett!

A Balaton partján trappoltunk végig,vegyes minőségű film készült belőle...

Nem mostani túra volt,de egy régi túránkról készült filmet újítottam fel.Azt amikor Gergővel a Burda-hegységben jártunk.A film jobb lett mint az eredeti,de a mostaniak színvonalától elmaradt.

Újabb terv vált valóra a Csobánc meghódításával.A film türhető lett!

Véletlen leltem rá Rebeka legendájára,ha már ráleltem nem hagyhattuk ki.Kicsit kapkodósra sikerült a film,nem ez életem legjobb alkotása...

Ha már Rebeka legendája akkor megismertettem a legendát azokkal is akik eddig nem ismerték.Úgy érzem,annak ellenére,hogy ez képes összeállítású videó lett,kifejezetten jó lett.

Ahogy tíz éve Gergővel,most is Bendegúz nyomába eredtünk ezúttal Zolikával.A filmet többször újra kellett csinálnom mert szerzői jogok megsértése miatt a you tube mindenbe belekötött,így nem lett olyan jó mint szerettem volna...

A Hegyestűre tértem vissza októberben.A film jól indult aztán észrevehető,hogy elfáradtam a túrán.Persze ettől függetlenül nézhető.

Gergőről tavaly is illendően megemlékeztünk a film hozta az átlagos színvonalat.

Nem volt túránk novemberben,de tudtam a kamerától rövidesen meg kell majd válnom...ez volt a búcsúfilm amely a helyi erdőben készült.

A kamerától elbúcsúzva új eszközzel kellett a továbbiakban csinálni a filmjeimet.Ez az első ilyen túrán amely a tél első túrája volt még talán nem is volt annyira gáz.Sokkal gázabb volt a nem mindennapi eltévedésünk...

A karácsonyi túránk filmje viszont már katasztrófálisra sikeredett.Számoltam a sok negatív lájkkal a you tuben,de ez eddig még nem volt.Nagyon elszomorított a dolog,csak azért maradhatott a film,hogy ne szakadjon meg az eddig hagyományom/sorozatom...

Az év utolsó túrája a Burok-völgybe vezetett.Sajna itt sem sikerült javítani a színvonalon.A film katasztrófális lett...

Ez volt tehát a 2023-as év termése.A filmek ahogy eddig is,most is elmondták hűen túráink eseményeit,történéseit.Sokáig úgy gondolom megfelelő színvonalon is történt mindez.Sajnos aztán,hogy úgy alakult az év ahogy,így az utolsó három film már nem méltó hozzánk,legalábbis az utóbbi évek színvonalához.Próbáltunk ugyan támogatókat keresni,hogy ebben hátha segít minket valaki,hogy valami hasonló tudású kamerás telefont beszerezzünk,de persze senki sem segített.Így még egy darabig feltehetőleg maradnak a remegős videók,de próbálok rajta lenni az ügyön,hogy ez mihamarabb változzon pozítív irányba.Köszönet azoknak akik bármelyik filmbe belenéztek!