Miután tavasszal sikeresen megvolt a Kulcs - Adony túra,elözetes tervünk szerint Adonyra és környékére fókuszáltunk helyi túrákat illetően,hiszen számtalan sok érdekesség és látnivaló van Adony környékén.Erre a túrára május elején került sor,de ugyen akkor még nem volt blogom,ezért kerül ez most "adásba".Ugye elöző adonyi túránkon felfedeztük a kompkikötőt és az adonyi-öblöt.Úgy döntöttünk majd a sziget és sorra kerül és mielőtt még átkelünk azon a kompon a Csepel-szigetre szétnézünk Adonytól nyugatra is.Erre talájuk meg az egykori horgászparadicsomot a Cikolai-tavakat mai nevükön a Livía-tavakat.A Lívia-tavakról nem sokat tudtam korábban ahogy kutogattam utána láttam,hogy öt nagy és több kisebb tavakból álló tórendszer és horgászparadicsom van itt.
 |
| Út a Livía-tavak felé,valami csatorna az előhírnök |
Túránkat mivel vonattal jöttünk a Dunaújvárostól kb.25km-re található Adonyba,célszerű volt az adonyi vasútállomástól kezdeni.Innen állítólag jelzett turistaút (a kék) vezet ki a közeli Livía-tavakhoz.Na ebből a jelzésből én semmit sem láttam.Az állomástól északra viszont valóban kivezetett oda egy jól járható út.Ezt ekkor még nem tudtam,így elindultuk az állomástól délre ahonnan szintén vezetett egy út nyugat felé,ám koránt sem volt olyan jól járható mint az északi.Mindenesetre átvezetett az M6-os sztráda alatt és innen már nem voltak messze a tavak.Azonban az első amire figyelmesek lettünk az az eddigi legnagyobb kullancsinvázió amit valaha is láttunk.Életemben nem volt részem ennyi kullancsban,félő volt,hogy súlyos árat fizetünk ezért a túráért aminek úgy terveztük a tavak után a közeli Pusztaszabolcs lesz a végállomása.Szerencsére a rossz út hamarosan véget ért,belement abba az északi útba ami szintén az állomástól jött.Itt csitult az invázió.
 |
| Az első tó |
Mivel úgy láttam elözetes nyomozásai során,hogy öt nagy tó van,így elneveztük őket Egyes-Kettes és így tovább tónak.Aztán a kettesről késöbb megfeledkeztünk és én amit késöbb pl.Hármasnak neveztem az volt valójában a Négyes.De ennek túl nagy jelentősége végül is nem volt.Azt olvastam,hogy majd egy halör fogad minket aki majd végül is beenged a tavakhoz.Gondoltam majd rengeteg horgász lesz a környéken jó ha majd elférünk.Csodálatosan szép természeti környezet fogadott minket,ám halörnek nyoma sem volt és a horgászoknak sem!Sőt az egész tórendszernél egyetlen egy emberrel sem találkoztunk!A környék rendkivül kihalt és csendes volt ami egyfelől nem volt baj,nem szeretem a tömeget,másfelől viszont lehangoló volt,az egykori horgászparadicsom a gyönyörü természeti környezet ellenére a pusztulás jeleit mutatta...
 |
| Szépséges tavak |
A tavak rendkivül szépek voltak,köztük jól járható út vezetett.Kék jelzésnek ugyan nyoma sem volt,de ez nem zavart minket.A Harmadik (valójában Negyedik) tónál számtalan elhagyott,elpusztult stéget láttunk.Ez a tó vagy 1km hosszú volt a túlpartján az adonyi-szőlőhegy magasodott.Nem tudom mi volt az oka a horgászparadicsom elhanyagolásának,lepusztulásának a tavak biztos nem adtak rá okot hiszen már-már földöntúlian szépek voltak...Ennek az egy kilométeres tónak a végén döntöttük úgy,hogy pihenünk és megkajálunk.A kezdeti ború után szépen sütött a nap,a csend megkapó volt viszont újra előkerültek a kullancsok.Nem nagyon tudtunk leülni mert akkor rögtön elleptek minket.Miután tovább indultunk volna alaposan átnéztük egymást,úgy tünt minden rendben van.Mentünk a Negyedik (valójában Ötödik) tó felé.Egy darabig még tartott az út aztána tó negyedénél véget ért...Ez a tó nagyjából enyhén forditott Z alakú volt és már az elején véget ért az út.Hogyan tovább,ez volt a kérdés...
 |
| A Negyedik a dombocskáról |
Két lehetőség volt vagy visszafordulunk vagy megmásszuk a melltünk levő hegyet (dombocskát) ahová járható út nem vezetett fel.Nem szokásunk túrákat feladni,így a hegy mellett döntöttünk.Megérte.Ugyan járható út nem vezetett fel,de odafentről a kilátás a tóra és a környékre pazar volt.Egy vadászlest is találtunk ami nekünk kilátóként szolgál.Így aztán ez lett túránk leglátványosabb része.A hegy természetesen nem hegy volt hanem apró dombocska ami jó esetben is max ha 50méterrel emelkedett a tó szintje fölé.Egy darabig vezetett így a járhatatlan út,aztán a dombocska kis lankává szelidült és itt már kukoricaföld volt,út az nem.Így erre mentünk tovább és értünk ki a tavak bűvköréből.Nagyon szép volt megérte eljönni minden negatív tényező ellenére.
 |
| A Negyedik-tó |
Ezután értünk el egy Adonyból kivezető országúthoz ahol egy emlékhelyre bukkantunk,mint a felírat szerint megtudtuk itt embereket végeztek ki a szovjetek a háború vége felé.Az ő emlékükre létesült ez a hely.Itt is pihentünk.Aztán innen már aszfaltozott út vezetett tovább egészen Pusztaszabolcsig.Az út túloldalán egy elhagyott temető volt,nem mentünk már közelebb szemügyre venni.Még volt hátra vagy három kilométer a faluig.
 |
| Az emlékhely |
Hosszú volt az út Pusztaszabolcsig.Igazából aszfaltozott úton a legrosszabb túrázni.Nem is kell nagy távolság kikésziti az ember lábát.Hosszabb erdei útakon nem fáradok el úgy mint rövidebb aszfalt úton...Szóval aztán beértünk Pusztaszabolcsra.Itt még elmentünk a messze földről is látszó két tornyú Szent Imre temmplomig,hisz közelről még sosem láttam.Megettünk egy fagyit még és a túra végén én még lehörpintettem egy jól megérdemelt söröcskét.Remek túra volt.Az adonyi vasútállomástól a pusztaszabolcsi állomásig kb. 14-15km-et gyalogoltunk.
 |
| Pusztaszabolcs |
A tavak szépsége megkapó volt,viszont máig nem értem a horgászparadicsom pusztulásának az okát.Viszont más megközelitésből meg...most úgy tünik érintetlen ez a csodálatosan szép hely.Talán majd ősszel vagy télen visszatérünk még,amikor kullancsoktól nem kell tartani és bejárjuk a most fel nem fedezett részeket is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése