2016. november 29., kedd

Túra a Velencei-hegységben

Ezt a túrát eredetileg Velencétől - Pákozdig terveztük,de aztán csak a pákozdi arborétumig jutottunk.
Heves eső zavarta meg a túránk végét és akkor már a húszadik kilométert tapostuk,nem nagyon volt már erő meg kedv továbbmenni.Persze így is klassz túra volt ez,amelyet Velencéről,lényegébe a Velence Korzótól indítottunk.

Hattyú a Velence Korzónál
Eléggé borús idő fogadott minket Velencén,benne volt a pakliban egy esetleges eső lehetősége...Keresztül mentünk a településen,természetesen minden útba eső érdekességet megnéztünk.Ha jól emlékszem a településről a sárga jelzés vezetett ki,ez vitt át az M7-es sztráda felett is.Majd innen kezdödött az emelkedés a hegyre fel.Mivel a hegység nem különösebben magas,így az emelkedő nem volt igazán durva,sőt a maga 200-300 méteres átlagmagasságával ez igazából nem is hegység hanem csak dombság.Persze ez semmit sem von le szépségéből.

Az első kilátópont a sztráda felett
Az egykori Vörösmarty-kilátó nyomait bukkanva értünk el egy érdekes helyre,ahol valami érdekes kőfalak,kőalakzatok emelkedtek.Nem nagyon ismerem a közeteket,de úgy gondolom ez gránit volt.Itt tartottuk első pihenőnket.Az egykori kilátó már nem létezett,leégett vagy lebontották nem is tudom.A lényeg,hogy azóta már kezdetét vette egy új kilátó építése erre valahol,most 2016 novemberében még nincs kész a kilátó,de ha mész a környéken akár autóval messziről már látni,hogy valami kezd kiemelkedni a hegyen!

Gránitos látnivalók
A gránit mező után értünk be végre az erdei részekre.Bár Nadap szomszédságában vezetett az út és itt-ott lelehetett látni a falura,ezt most kihagytuk.Ezután tértünk rá a piros jelzésre ami már majd végigvezet a túránkon.Az út hol az erdőkbe vezetett,hol kiért a lankákra majd a Meleg-hegy a hegység legmagasabb csúcsa árnyékában kopár mező szerüségen haladt egészen a Bodza-völgyig.A jelek felfestését illetően azt kell mondjam erősen hagy kívánni valót maga után a hegység,ott kell,hogy legyen az ember esze ha nem akar eltévedni...

Változatos a táj Nadap környékén
Alighanem a Bodza-völgy volt a túra leglátványosabb és legkellemesebb szakasza.Belépve a völgy felső részére ami még elég magasan volt,rögtön egy pihenő és egy forrás fogadott amiből sajnos szomjunkat nem tudtuk oltani,mivel vízet nem adott.Itt volt a második pihenőnk,az idő továbbra is borús volt,de itt még nem esett az eső.Túránk során idáig,Velencétőll kiérve nem találkoztunk túrázókkal,kirándulókkal,de itt a pihenőnél már voltak.Pihentünk hát és folytattuk a túrát a völgyben lefelé.

Valami emlékmű a Bodza-völgy felső bejáratánál
A Bodza-völgyön lefelé a piros jelzés vezet és itt már jól felvoltak festve a jelzések.
Mindenesetre a minden irányba szétszórt a domboldlaban is fellelhető kövek,kőalakzatok,kőfalak rendkivül látványossá teszik ezt a völgyet.Ráadásul fentről lefelé a haladás szinte tökéletes.A völgy nagyjából észak-kelet - dél-nyugat irányú és ugye nem teljesen sík,hanem fentről jön lefelé.Aztán egy ponton síkká válik és elfordul teljes déli irányba,de innentől kezdve már Hurka-völgynek hívják.

A látványos Bodza-völgy

Kövek mindenhol a Bodza-völgyben

A Hurka-völgy hozza ugyanazt az élményt mint a Bodza-völgy
A Hurka-völgy hozza szinte ugyanazt az élményt mint a Bodza-völgy,mondom a külömbség csak annyi,hogy ítt már sík a terep.Míg a Bodza-völgy olyan 2km hosszú addig a Hurka-völgyet 3km-nek saccolom.Igaz a végén kiérünk az erdős részekből és már a hegység alatti mezőkön megy az út.Na itt kezdett eleredni az eső,ami aztán csak fokozodott.Az út aztán keresztezi a Sukoró-Pákozd országutat,majd áthalad az M7-es alatt.Ezután érjük el a pákozdi arborétumot és a katonai emlékhelyet.Ezt természetesen bejártuk,erről majd egy későbbi blogbejegyzésemben fogok írni.

Kilátás a pákozdi arborétumban található kilátóból
Úgy gondoltuk az arborétum után még elmegyünk Pákozdra,ráadásul nem is az országúton hanem visszafelé a Hurka-völgyben.Ám az eső itt már erősen esett és mivel már a húszadik kilométernél tartottunk fáradtak voltunk és elcsigázottak.Így itt befejeztük ezt a túrát ami így is nagyon kellemes volt.Visszamentünk még az országútig,ahol a szakadó esőben megvártunk egy Fehérvárra menő buszt.Azt csak megjegyzem,hogy a buszmegállóban esőbeálló nem volt...



Túránk útvonala a térképen

2 megjegyzés:

  1. Az az emlékmű az Angelika forrásnál, A Csiky Gyula emlékmű. Ő a Vörösmeteor természetjáró szakosztály egyik ismert tagja volt. Halála után az egyesület tagjai állították neki az emlékművet.

    VálaszTörlés