Kocsmatemplom

A Soprontól nyugatra, festői, erdős környezetben megbúvó Brennbergbánya napjainkban elsősorban mint kiránduló célpont kedvelt és ismert. Több látványos túraútvonal is érinti, a település emlékei pedig a kétszáz éves bányász múltat idézik. Brennberg szinte ikonikussá vált épülete a Szent Borbála római katolikus templom. Ez Magyarország egyetlen olyan temploma, amelynek felső helyiségében miséznek, alsó helyiségében pedig a Bányász Pince működik, azaz egyazon épületen belül található egy imaház és egy borozó. 

A templom oldalában van a borozó bejárata

Brennberg volt Magyarország első szénbányája. Az értékes ásványt a szájhagyomány szerint az 1750-es évek elején fedezték fel. Ismert egy olyan változat, amely szerint egy Rimbacher Pál nevű birkapásztor tűzrakása nem akart kialudni, mert azt alulról nagy, fekete, izzó „kődarabok” táplálták. A másik történet szerint Sopron környékén a kovácsok ekkoriban szénégetéssel állították elő műhelyük számára a faszenet. A szénégetők közül egy Rieger nevű kovács boksája sehogy sem akart kialudni, mert a boksát valószínűleg egy olyan elfedett kőszén kibúvás fölé telepítette, mely az égést tovább táplálta. Sőt, rövidesen az egész hegy égni kezdett. Az égő hegy németül úgy hangzik: brennender Berg, ebből született népnyelvi csonkítással a Brennberg, majd később magyar hozzáadással a Brennbergbánya elnevezés. 1793-tól hívták így hivatalosan az itt született bányásztelepülést, ezt megelőzően az anyakönyvekben „a soproni erdőben” - in silvis Soproniensis - megjelöléssel, a népnyelvben pedig Fenyvesvölgyként szerepelt.

Mint minden normális templom...

A szénbányát 1759-ben nyitották meg, kezdetben külszíni fejtéssel dolgoztak. Zömében osztrák, német, cseh és morva családok telepedtek le a szép völgyben és kötöttek munkaszerződést a szénvagyon tulajdonosával, Sopron Szabad Királyi Várossal. A bányát kiszolgáló épületek mellett hamarosan felépültek a bányászlakások is. Az itt dolgozók nagyobb része a telepen lakott: a bányaüzem pillanatnyi helyzetéhez alkalmazkodva sorra épültek a kolóniák. Ahogy a bányászat tolódott délnyugatra, úgy tolódott odébb a település is.

A bánya működésének közel két évszázada alatt mindig a város birtoka volt, amit bérbe adott. Az egymást követő bérlők fejlesztései a 19. század utolsó évtizedeire Brennberget az ország egyik legjelentősebb, legkorszerűbb bányájává tették. 1840-től itt dolgozott hazánk első bányában működő gőzgépe. A kitermelt szenet 1869-1952 között iparvasút szállította az ágfalvi állomásra. Hajózható csatorna építését is tervbe vették Bécs és Sopron között, hogy a szenet könnyebben szállíthassák az osztrák fővárosba. 1871-ben már 21 olyan üzem volt Sopronban és környékén, ahol az itt bányászott szenet használták: gázgyár, cukorgyár, malmok. A bérlők közül külön említést érdemel Draschke Henrik neve, aki sokat tett a bányászat fejlesztéséért: újabb teleprészeket tárt fel, és elérték az akkor rekordnak számító 300 méteres fejtési mélységet is.

Ez is a templom része...

1912-től az Urikány – Zsilvölgyi Kőszénbánya Rt. folytatta a kitermelést, az aknák jó része az 1920-as évektől osztrák terület alá került. 1945 után államosították a bányát és hamarosan fel is hagytak a kitermeléssel, hivatkozva a nagy mélységben folyó munka technikai nehézségeire. A Szent István-akna ekkor már az egész országban a legmélyebb volt, 630 méteres mélységből termeltek. 1956 novemberében aztán még egyszer beindították a kitermelést: a forradalom napjaiban brennbergi szénnel biztosították Sopron kórházának és legfontosabb üzemeinek a szénellátását. A nagyhírű brennbergi szénbányászatnak az 1968-ban a helyszínen megnyílt Bányász Emlékmúzeum, illetve Sopron belvárosában a Központi Bányászati Múzeum kiállítási anyagának egy része állít méltó emléket.

Brennbergbánya a 20. századra a kor szociális színvonalát meghaladó bányász település volt. A munkaadók és munkavállalók között egyfajta szolidaritás volt megfigyelhető ebben a rendkívül hierarchizált, zárt közösségben, amely hatással volt a lakosok életminőségére, életkörülményeire is. Ekkoriban a bányának 900 munkása volt, a telep lakosságszáma elérte a 3000 főt. Az itt lakók gyermekei 1864-ig Ágfalvára jártak német nyelvű iskolába, a bánya fizette a gyerekenként járó 30 krajcárt.

A templom teljes pompájában

A javarészt németajkú lakosság 85%-át kitevő katolikusok Ágfalvára jártak át misére is, ahol szintén német volt a szertartások nyelve. Ez azt jelentette, hogy 6-7 km-es gyaloglás árán tudtak a hívek a szentmisén részt venni. 1876. december 4-én, Szent Borbála ünnepén aztán felszentelték a brennbergi temetőkápolnát, melyet Drasche Henrik lovag, a bányarészvénytársaság vezetője építtetett. Ezt megelőzően veszedelmes kolerajárvány pusztított a vidéken, melynek több mint száz halálos áldozata volt Brennbergben – ekkor nyitottak temetőt a településen. A kápolna azonban ünnepi szentmiséken kicsi volt a hívek számára, így egy ideig inkább az iskola egyik tantermében gyűltek össze.

A Szent Borbála-templomot 1930-ban Füredi Oszkár építészmérnök tervei alapján építették át egy kisebb tornyos épületből. Ennek alsó helyiségében bolt működött, később felette, az emeleten iskolát alakítottak ki. Utóbbiból lett aztán a templom. Az építés költségeit gyűjtésből, országos közadakozásból és a bányát bérlő Urikány - Zsilvölgyi Kőszénbánya Rt. támogatásából fedezték.

Egy más szemszögből

1938-ban lett önálló lelkészség Brennbergbánya, első lelkésze Holczer Ede volt. Ekkoriban készült a templom főoltára a szentségházzal, kivitelezője Herlicska József oltárkészítő, aranyozó. A keresztkút is az ő munkája. Az oltár homlokrészén lévő fafaragásokat Stöckert Károly faszobrászművész készítette. Az imaház belső terét fával burkolták be, mely szépségével, melegségével nemcsak egyedivé varázsolja azt, de kialakításával a bányavágatokra is emlékeztet. A stációs képeket Ágoston Ernő soproni festőművész készítette 1941-ben. A Borbála-szobor Rausch József aknász műve, a bánya leállása előtt a Borbála-akna felolvasótermében volt, csak 1951-ben került a templomba. A szoborral szemben található a mellékoltár, ez a régi iskolából került át. Felette a Częstochowai Fekete Madonna kegyképmásolata látható, mely a II. világháború alatt Brennbergben menedéket lelő lengyelek hálaajándéka volt.

Brennbergbánya Bányászati múzeum

A szentély falfestményét Woschinszky Kázmér készítette 1958-ban, az oltár feletti Szent Borbálát ábrázoló üvegablak a temetőbeli Drasche kápolnából került ki. 1930. szeptember 28-án szentelte fel Papp Kálmán soproni városplébános, későbbi győri püspök. A katolikus miséket két nyelven, németül és magyarul celebrálták. A különleges templom 19 méteres tornyában egy 138 kilogramm súlyú harang szól, melyet Seltenhofer Frigyes soproni harangöntő készített. Rajta a felirat: Veszélyes a bányász munkája, gondolj erre, ha lemész a tárnába.

Ugyancsak a Seltenhofer-műhelyből kerültek ki az 1930-as években a templommal átellenben, a Szent Borbála tér túloldalán emelkedő dombon, a Harang utcában álló evangélikus harangláb harangjai is. Szép rálátás nyílik innen a településre. További érdeklődésre számot tartó helyek a településen Szálasi egykori bunkere: a bányatárószerű óvóhelyen 1944 végén húzta meg magát Szálasi, mielőtt Kőszegre ment volna, valamint hangulatos környezetével sokak kedvence a Madisz- (korábban: Widner-) tó.

Mivel Brennbergbánya elég kivül esik a látókörünkből kevés az esély rá,hogy valaha is eljutok ide,pedig szívesen megnézném ezt a helyet is.Elérhetetlennek tűnik számunkra a Sporoni-hegység,de ezt mondtuk a Zempléni-hegységre is és lám,mostanság oda készülünk.Na,de mint érdekesség gyanánt a blogomban a helye és tényleg,hátha egyszer célponttá válik.Szöveg és képek forrása: sopronmedia.hu

Kedvenc váraink (24.) - Thury vár

A sorozat következő alanyának az az érdekessége,hogy még soha nem jártunk benne!Akkor meg,hogy kerülhet be ebbe a sorozatba?Hát úgy,hogy azért voltunk már a Thury várnál többször is.Kivülről körbejártuk,oldalról,hátulról megnéztük már sokszor.Kerültek már be ilyen várak a sorozatomba ahol benn ugyan nem voltunk,de közvetlenül mellette igen.És ami késik nem múlik,hiszen sokat járunk Várpalotán egyik legközkedveltebb túra kindulópontunk.Szóval akkor a várpalotai Thury vár.Nem akarom most hosszú bejegyzéssel elrabolni senki idejét,így tényleg csak a legfontosabb dolgokat említem meg.

A vár Várpalota központjábam,a tér az elmúlt években született újjá

Amikor – az Árpád-házi királyok korában is jelentős szerepet betöltő – pusztapalota várát (Bátorkőt) egyszerűen kinőtte az Újlaki-Kont nemzetség elhatározták, hogy új várat építenek. Választásuk a már a római korban is használatos Fehérvár-Veszprémet összekötő, a Bakony és Sárrét találkozásánál fekvő területre esett.

Újlaki Miklós kezdte el a várkastély építését, melyet először 1397-ben említenek Palota néven. Az erődítmény a török elleni harcokban fontos szerepet töltött be. Az építtető dédunokája, Újlaky Miklós jelentős erősítéseket eszközölt, ekkor vált a Dunántúl egyik legerősebb várává, ekkortájt kapta az Újlaki-vár nevet. Az Újlaki család kihalása után több gazdája is volt a várnak, végül királyi vár lett, ebben a minőségében első várnagya a legendás törökverő hős, Thury György lett. Thury a magyar végvári vitézi élet egyik legnagyobb alakja volt, hős katona, nagyszerű hazafi, okos hadvezér, bátor vitéz. A hódoltság korában jelentős szerepet töltött be a végvári harcokban, Veszprém és Fehérvár eleste után egyedüli erősségként gátolta meg a török terjeszkedését. Palota legdicsőségesebb időszaka volt ez az időszak. 1566 júniusában Thury maroknyi védőseregével állta ki Arszlán budai pasa 8000 fős seregének támadását.

A fő homlokzat

A lovagkorra jellemző szabályos alaprajzú, négy saroktornyos, robosztus vár többszöri átépítés után nyerte el a jelenlegi formáját. Az utolsó jelentős átépítést a várat birtokló Zichy család bonyolította le. A vár a hosszú évszázadok alatt folyamatosan épült, bővült. Várkastélynak építették, de a végvári időszakban megerősítették a falait, ezeknek a falaknak a vastagsága jelenleg is látható. Igen impozáns látvány a belvárost uraló, erőt sugárzó erődítmény. 

Jelenleg az épület rendezvényközpontként funkcionál, több gyönyörű terme állandó és időszaki kiállításnak, számos kulturális rendezvénynek ad otthont, emellett őrzi a végvárakra jellemző stílusjegyeket.

A bejárat

A vár május 1. - szeptember 30. között hétfő kivételével mindennap 10-18 óra között van nyitva.

Október 1. -április 30. között pedig hétfő kivtelével 10 - 17 óra között látogatható.

Jegyárak e sorok írásakor (2024 április) :

felnőtt 2700 Ft/fő, diák-nyugdíjas 2200 Ft/fő,gyermek (1 éves korig) 1500 Ft/fő

Egyéb árakról,csoportos kedvezményekről,tárlatvezetésekről érdemes benézni a vár honlapjára!

Gergővel itt 2018 nyarán,látható a vár előtti tér még másképp nézett ki mint manapság (nekem jobban is tetszett )

Mint írtam a várban benn még soha nem jártam-jártunk,de tervben van.A várnál viszont sokat voltam és sokszor elmentem mellette is.Kérdés mi számít annak,hogy itt voltam?Mivel ez az én blogom,ez már annak számít!Szóval sokszor elmentem mellette,de az első komolyabb itt létünk az 2018 nyarán volt.Akkor Gergővel és Mónika Bernadettel túráztunk egészen Eplényig és innen indítottuk a túrát.Később jártam itt Zolikával,Manóval,Vikivel és Tomival is.Ha az egészségem kitart garantált,hogy jövünk még ide!

A hátsó rész

Top10 legszebb útvonal

 Szinte lehetetlen feladatnak tűnik,hogy kiválasszam a tíz legszebb túraútvonalat amelyen valaha is jártam.Lehetetlen mert több száz,de lehet több ezer út közül kell kiválasztanom a legszebb tízet.Na és persze vannak útak amelyek az évek múlásával kissé már elfelejtődtek.Meg lehet ha holnap,vagy egy hét vagy egy hónap múlva írnám ezt a bejegyzést teljesen más lista jönne ki.Tehát a mostani top10 a szó szoros értelmében a jelenlegi érzéseimet tükrözi.A lista teljesen szubjektív és természetesen csak olyan utak kerülhettek be amelyen legalább már egyszer jártam.Visszafelé számolunk a tizediktől most is.

10.Mecsek,Jakab-hegy kék jelzés a Sasfészeki becsatlakozótól a Pálos kolostorromig

A mecseki Jakab-hegy amúgy is szenzációs,hiszen bármerre is járunk csupa csodában lehet részünk és tulajdonképpen még vagy tíz út is bekerülhetne ide a környékről.Valamiért mégis ez a szakasz fogott meg a legjobban.Persze nem mindegy mikor érkezik ide a vándor.Nagyon szerencsés medvehagyma virágzás környékén érkezni,hiszen ekkor az út mellett jobbról és balról is medvehagymák milliói virágoznak és illatoznak,valamint teszik felejthetetlenné a látványt.Nyilván sok helyen lehet még hasonló út az országban,de a Mecsekben találni meg a legnagyobb kiterjedésű medvehagyma tengereket!A szakasz talán akkor van a legnagyobb hatással az emberre ha a Babás szerkövek és a Sasfészek felöl jövő kék3 jelzésen kapaszkodunk fel a hegyre és megyünk a Zsongorkő és a Pálosok kolostora irányába.

A Jakab-hegyi út a medvehagymák árnyékában felejthetetlen

9.Visegrádi-hegység,Holdvilág árok felső szakasza és még feljebb

A híres szurdok akkor nyújtja a legkellemesebb látványt ha október végén,november elején az őszi finálé idején érkezünk ide a Kiskovácsi felöl jövő piros+ jelzésen.Ahogy halad a vándor a völgyön felfelé,az úgy válik méterről méterre egyre szebb és szebbé.A csúcspontját a Meteor létra környékén éri el a dolog,ha nagyon szerencsés vagy akkor egy időszakos zubogó vízesés látványát is elkaphatod a létra mellet.A helyet uraló sziklafalak és barlangok csak fokozzák az élményt.Másszuk meg a létrát és térjünk le a piros+ jelzésről és maradjunk a szemközti ösvényen!Mert itt újabb csodák várnak!Alacsonyodnak a falak és kisebb sziklák között kanyargó folyosó szerűen halad az út.Ne ijedjünk meg,ne forduljunk vissza,hiszen ez az ösvény aztán belevisz az imént elhagyott piros+ jelzésbe és folytathatjuk a túrát!Mindenképp megéri letérni itt a jelzett útról! (megjegyzés: előfordulhat valamikor a jövőben,hogy erre vezetik tovább a piros+ nyomvonalát,vagy kap egy másik jelzést ez a szakasz).

A Holdvilág-árok legszebb része,odafenn folytatódik!

8.Bakony,Cuha szurdok Vinyétől - Porva Csesznekig

Az egész Dunántúl egyik leghíresebb szurdoka (bár bőven vannak vetélytársai).A Cuha szurdokon vezető piros jelzés is bőven tartogat szebbnél szebb csodákat.Mi az útvonalat Vinyétől csináltuk meg,így arról nem tudok információt adni,hogy ellenkező irányból milyen hatással van az emberre,de gondolom valami hasonló.A szurdokban legalább nyolcszor keresztezzük a patakot és kell átkelni rajta.Érdekes,hogy a völgynek a keleti fele inkább sziklás és érdekesebb,persze itt-ott a nyugati is.Na és a nyugati oldalában láthatjuk azt is,hogy fentebb megy el a vonat.Majd a vasúti viadukt teszi még felejthetetlenebbé az élményt és az alagútakra is ráláthatunk.Biztos,hogy aki valaha is ide téved sosem fogja elfelejteni!

A Cuha-szurdok a viaduktal

7.Bakony,Fajdas-hegy piros+ jelzés Bátorkő - Vár-völgy közötti szakasz

Tulajdonképpen maga a Vár-völgy is méltó lehetne rá,hogy bekerüljön a top 10 -ben,de talán a gerincen futó piros+ jelzés egy fokkal még annál is szebb.Mi első alkalommal sűrű ködben voltunk itt és a köd misztikus varázst adott a helynek.Aztán visszatértünk jó időben is és feltárult a láthatár amely felejethetelen.Bátorkő vára felett nem csak a várra hanem az egész környékre lelátunk.Egy kilométerre odébb pedig a Vár-völgy felett galadva vannak olyan részek ahol csak egy méter széles az út a gerinccel együtt,jobbról-balról pedig a mélység.Szépséges útvonal.Érdemes itt körtúrázni akár a Vár-völgyön (Várpalotáról jövet) Bátorkőig és vissza a Fajdas-hegyen,vagy akár fordítva.Senki nem fogja megbánni ezt az útvonalat sem!

A Fajdas-hegyi út van,hogy keskeny

6.Tolnai-hegyhát,Annafürdői tóhoz levezető tanösvény jelzés

Sok remek hely van a még érintetlen Tolnai-hegyhátban.Hál isten a csodálatos dombság nem annyira felkapott,pedig tele van jobbnál jobb és szebbnél szebb helyekkel.Itt is lehetne találni bőven top10-es helyeket.Nálam most az Annafürdői tóhoz levezető T jelzés ami leginkább megfogott.Magát az utat alig észrevenni,mert úgy ágazik le egy magasabban rangsorolt turistaútról,bevan nőve részben növényzettel a jelzések meg gyengék (legalábbis itt jártunkkor ezt tapasztaltuk).De ha megvan mindenképp érdemes lemenni a tóhoz mert páratlan kilátás jutamazza az erre tévedő túrázókat!Nem hosszú ez a szakasz talán 150 méter,de eszméletlen.A környék amúgy is tele szép helyekkel,de alighanem ez a hely koronázza meg az egészet!

Annafürdői tó

5.Mecsek,Óbányai-völgy,Óbánya - Kisújbánya közt vezető kék jelzés

Óriási népszerűségnek örvend a Mecseknek ez az útvonala,sajnos már-már zavaróan nagy népszerűségnek.Nem volt mindig így,még a kilencvenes években is sokkal nyugisabban végig lehetett menni az Óbányai-völgyön mint manapság.Hála az ilyen blogoknak és a közösségi oldalaknak a népszerűsége csak egyre nő.Persze nem véletlenül.A kék jelzés az ország legszebb völgyén visz át.Sok kis zubogó ad látnivalót a vándoroknak.Mindez kicsúcsosodik a Csepegő sziklánál és a Ferde vízesésnél.Van,hogy a mederbe is lemegy az út.A völgy két végén pedig a két kis festői falucska fokozza az élményt.Valóban bliriáns szépségű útvonal!

Valahol az Óbányai-völgyben

4.Balaton-felvidék,Tihany az Óvári tetőn a Barátlakásokig vezető zöld jelzés

A Tihanyi-félszigeten sem kell a szomszédba menni szépségekért.Itt is jó néhány hely beleférhetne a top10-be,az én választásom az Óvári-tetőn futó zöld jelzésre esett amely majdnem a hegy (domb) legtetején halad,de mégis kicsivel alatta,de elég magasságban ahhoz,hogy csodálatos panorámákban legyen részünk.Ha mondjuk a tihanyi focipályánál kapaszkodunk fel ide,odafentről feltárul a sziget belseje a Belső és Külső-tóval a központban,továbbhaladva az úton ahogy az kanyarodik a hegy ívén feltárul másik oldalon a Balatonfüredi-öböl.Egészen fantasztikus kilátásokban lehet itt részünk.Ereszkedés után pedig szembeköszönnek a nem kevésbé szép Barátlakások is a sziklafalban.Nagyon szép útvonal ez is!

Az Óvári-tetőn haladó zöld jelzés

3.Balaton-felvidék,Csobánc fel és le a kék jelzésen

Tulajdonképpen mindegy melyik irányból érkezünk,vagy melyik irányba megyünk.Mi Gyulakesziről mentünk fel és a kék jelzés felső szakszán már eszméletlen kilátás nyílt a Tapolcai.medencére és a többi tanúhegyre.Odafenn a várnál is hasonló a helyzet.A másik oldalon pedig ereszkedtünk le Káptalantóti felé.Lefelé menet feltárul szinte az egész Balaton-felvidék.Elképesztő kilátás a jutalma az itt túrázóknak!A Csobánc maga is egy csoda és ezekért a kilátásokért mindenképp megéri feljönni!

A Tapolcai-medence és a hegyek a Csobáncról

2.Somoskő a vártól a Bukovinkai-völgybe levezető út már szlovák területen

Somoskő és környéke is leírhatatlan szépségű hely.Az országhatár túloldalán,attól pár méterre álló vár sajnos kivülrekedt a trianoni gyalázat következtében...Maga a vár és a faluból felvezető út is igen szép,meg a liget a vár alatt.Azonban mégis érdemes továbbmenni a túloldalon és leerszkedni legalább a völgybe,mert az igazi csodák itt vannak.A cikk-cakkban levezető út jelzésének a színére megvallom már nem emlékszem,talán zöld,de lehet piros.Mindegy,menjünk le rajta mert olyan csodák várnak az országhatártól centiméterekre mint a bazaltorgona.Csodás látvány a megszilárdult bazaltzuhatag!Nem kevésbé szép a pár méterre arébb elterülő kőtenger sem!A hatalmas kőmező lebilincselő látvány!Tovább menve pedig lejutunk a völgybe ahol hangulatos patak folyik.Érdemes akár tovább menni,körtúrázni a Macskalyukhoz fel,vagy a Krúdy-forráshoz a völgyben.Rendkivüli szépségű helyek!

A somoskői kőtenger

1.Mecsek,Zengő a kék háromszög jelzés a Püspükszentlászlói-völgy és a Paraszik tető között

Hozzá kell tennem ez az útvonal csak az év egy bizonyos szakaszában a legszebb.Viszont akkor a legeslegszebb!Az időjárás függvényében,de általában április második felében virágzó medvehagymák milliói teszik felejthetetlenné ezt az útszakaszt.Ehhez még párosult egy csodaszép erdő,melynek sajnos egy részét az évek alatt kivágták... Az egész látvány ilyenkor olyan hatással van az emberre,hogy az nem akar innen elmenni.Úgy van vele ez a világ legszebb és legbékésebb helye.Mégegyszer mondom,ezt ki kell fogni,de az esetek nagy részében április utolsó hétvégéje jó szokott lenni!Az út egy enyhe emelkedő a Zengő alsó szakaszán még.Nem szükséges felmenni a csúcsig,hiszen egy körtúrával visszajuthatunk Hosszúheténybe a kék,majd a sárga háromszög jelzésen!

A legszebb út a Zengőn

Ez tehát az én top 10-es legszebb útjaim,ami mint írtam egy teljesen szubjektív lista és személyes élményeken alapul.Lehet ha máskor írnám ezt a bejegyzést más sorrend jönne ki és olyan utak is bekerülhetnének a top 10-be amik most nem.De most ez van,ezek a pillanatnyi érzéseim.Egy biztos ezek akármelyikén is indulunk el nem fogunk csalódni!

Visszatérés a Jakab-hegyre

 Gergővel majdnem pontosan nyolc éve jártunk a Jakab-hegyen.A 2016-os április 23-i túra örökre beleivódott a szívembe.Semmihez sem hasonlító csodákat éltünk át akkor,Gergő távozásával a túra és az élmény még inkább felértékelődött.Tudtam egyszer még visszajövök és újra elindulok majd Gergő nyomába.A visszatérő túra már 2020-ra tervbe volt véve,ám akkor a covid és a hozzátartozó ökörségek meghiúsították a visszatérést.A következő években is történt ez-az ami miatt nem sikerült eljönni.Tavalyi ilyenkor például anyagi csődhelyzetbe kerültünk és ezért nem sikerült összehozni a túrát.Nem mehetett így tovább.Megfogadtam így vagy úgy idén nem fogom újra kihagyni.Valamivel jobban alakulnak a dolgok mint egy éve,így aztán április 20-án nekiindulhattunk végre és visszatérhettem újra a Jakab-hegyre!Három nap híján kerek nyolc évvel a Gergővel való itteni túránk után...

Megkezdtük!

A túra terve hamar eljutott közvetlen ismerőseimhez is,így anélkül,hogy bárkit is hívtam volna,Manó és Tizedes barátaim jelezték részvételi szándékukat.Így Zolikával kiegészülve négyen vágtunk neki a nagyszerű élményeket tartogató túrának.Kilenc után értünk a pécsi Mecsekalja-Cserkút vasútállomásra egy kellemes vonatozást követően.Innen indult a túra ahogy nyolc éve is.Átmenve a síneken túlvilági jelzés érkezett!Leesett a hátizsákomról a Gergő nyomábanos jelvényem...(nem szokott leesni),szinte azonnal tudtam,hogy Gergő jelzett odaátról,ezzel tudatva,hogy ott van velünk!Ez felmelegítette a szívemet.Már innen is látszódott a Jakab-hegy csúcsa.A terv az volt,hogy Cserkúton és Kővágószőlősön átmenve kapaszkodunk fel a Jubileumi kereszthez.Majd jönnek sorban a csodák: a Babás szerkövek,a Sasfészek,a Zsongorkő,a medvehagymás és a Pálos kolostorrom.A túrát pedig majd az Éger tető érintésével az Éger-völgyben fejezzük be.Az útvonal 60-65%-ban megegyezett a nyolc évvel ezelőtti túrával.

Túratársaim: Manó,Tizedes,Zolika

Hamar megtaláltuk a nekünk kellő piros4 jelzésű túristaútat.Ez vezet túránk első negyedében majd.A pécsi kertek alatt jutottunk ki a természet lágy ölére.A Pécs és Cserkút közötti erdőben haladtunk egy kisebb dombon.Úgy emlékeztem innen lesznek kilátásaink,de nem voltak.Ez nem szegte kedvünket.Hamar melegünk lett,persze mert kicsit vastagabban öltözködtünk.Nem a legjobb idők jártak és a reggelek hidegek voltak.De itt a menésben kezdtünk izzadni,így Cserkút előtt ahol végre találtunk egy kilátópontot,könnyitettünk magunkon.Innen amúgy szép rálátásunk volt a Jakab-hegy tömbjére.Pillanatokkal később beértünk Cserkútra.Ahogy nyolc éve,úgy most is igen szép arcát mutatta a település.Nagyon nem álltunk ugyan meg,de lassítottuk lépteinket és ámuldoztunk a kis falun.

Cserkút kedves kis település

Ha már Cserkút akkor sakkozom egyet!

Követtük a jelzést amely szép házak árnyékában vezetett ki a településről.Az ember ahogy kiér Cserkútról szinte azonnal ott találja magát Kövágószőlősön.Ahogy a Cserkút végét jelző táblát elhagyjuk,már ott van szembe az üdvözöljük Kövágószőlősön tábla.De itt érdemes megállni mert itt van az eddigi legszebb rálátásunk a Jakab-hegy tömbjére.Kicsit mi is megálltunk ezt megcsodálni,majd besétáltunk a festői Kővágószőlősre amel talán még Cserkútnál is szebb település.A nyugalom szigetével felérő falun is félig meddig végig trappoltunk,szép templom és az uránbányászati kiállítás szolgált látnivalóul na és a sok szép régi ház.Innen vezetett aztán a jelzés közvetlen a Jakab-hegy lábához.

Kővágószőlősön

Következett az igen kemény kaptató.Nem volt éppen túl hosszú,de helyenként igen meredek.Furcsa volt,hogy négyünk közül most Zolika bírta a legjobban.Azért is volt érdekes,mert reggel mikor mentünk a vonathoz még némi rosszullétre panaszkodott.Na,de szerencsésen felértünk a jubileumi kereszthez,ahonnan már fenetikus kilátás fogadott.Talán Manó kezdte legjobban élvezni a túrát.Innen szinten ment tovább az út a Jakab-hegy oldalában,de erdőben.Nem soká oda értünk a Babás szerkövekhez.Manó kishíján elélvezett a gyönyörtől,már nagyon elégedett volt a bulival.A filmemben látható majd,hogy sikerül megnyernem Keresztúri Ferencet az Aranyhegy Filműhely,rendezőjét,operatörjét és narrátorát,hogy használhassuk az ő kellemes hangját a Babás szerkövek bemutatásához.Így ajánlom mindenkinek,hogy ha mást nem is,de ezt a részt nézze meg a filmből.Zseniális ahogy Feri elmondja a szerkövek legendáját!Na mi meg alaposan kigyönyörködtük magunkat a fantasztikus Babás szerkövekben.Innen is eszméletlen volt a kilátás nyugat felé.De még mindig nem ez volt a csúcspont!

Zoli,Manó és én a Jubileumi keresztnél

Sorban egymás után a Babás-szerkövek

A szeköveken

Kapaszkodás következett,újabb meredek kaptató immár a kék3 jelzésen.A Sasfészeknél kötöttünk ki amely egy hatalmas sziklafal a hegy oldalában kicsit magasabban mint a szerkövek.Nevét a tetején egykor fészkelő sasokról kapta.Már nagyon benőtte a növényzet,így alig-alig volt látható belőle valami.Nyolc éve amikor itt voltunk még jól látható volt a hatalmas fal.A Sasfészek után sziklákon vezetett fel tovább az út!Nem volt ez olyan nehéz szakasz,inkább nevezném érdekesnek.Na és nem volt hosszú sem.Ötven méter múlva már köves-földes meredek kaptató következett.Szerencsére ez sem volt túl hosszú.Végre felértünk a Jakab-hegy tetejére.Egy csodálatos mesevilágba csöppentünk!

Kapaszkodás a sziklákon

Ha virágos az út,e kérdezd hová visz!

Medvehagymások között ment immár a kék jelzés.Eleinte még nem láttuk,hogy virágozna,de pár méter múltán ott volt az amiért jöttem!Virágzó medvehagymák milliói!Ezt a látványt nehéz felülmúlni!Az út nagyjából szinten ment.A Zsongorkő előtt volt több pad-asztalkákkal.Itt álltunk meg pihenni és enni.Rendkivül kellemes környezet volt,viszont nem kicsit volt zavaró a szomszéd asztaloknál ülö és fenhangon nevető és már-már kiabáló csoport...Legszívesebb pofán rúgtam volna mindet!Sose tudom megérteni,hogy erdőben miért kell így viselkedni?A kaja végeztével elindultunk a Zsongorőhöz még mielőtt ezek a barmok oda mennének.A híres kő előtt még ott volt a beomlott Remetebarlang,majd egyből utána megérkeztünk a Zsongorkőhöz!

A Zsongorkő

Közelebbről

Manóval és a Tizedessel a Zsongorkőnél

A Mecsek legszebb helye most sem hazudtolta meg magát!Innen volt a legjobb kilátásunk.Főleg nyugat felé,de kicsit elláttunk délre és északra is.Látni lehetett egész nyugat Baranyát és kelet Somogyot!Délre a távolban pedig a Villányi-hegységet.Alattunk pedig falvak sorát,elsősorban Kővágószőlőst.Ismét felejthetetlen volt!Annak idején egy órát itt töltöttünk Gergővel,most nem volt ennyi időnk mert özönlöttek ide az emberek,köztük az előbb említett hangos csoport is.Így csak negyedórát voltunk itt.Én amúgy egész nap ellennék ezen a fantasztikus helyen.Visszamentünk a kék jelzésre a medvehagymák közé.Leírhatatlan szépségű út volt!

Varázserdő

Számomra az egyik legkellemesebb látvány

Régen Gergővel belefeküdtünk,most ezt nélküle nem tettem meg...

A gyengébbik kamerámmal fotóztam,mert a jobbik kellett a film készítéshez és nem akartam,hogy hamar lemerüljön.Így a képek kicsit most gyengébbek a szokásosnál a videó viszont jobb lett az átlagnál!Nem soká elértük a Jakab-hegy "központi" helyét.Itt egy nagy rét volt a fensíkon,itt állt a leginkább templomhoz hasonlító Jakab-hegyi kilátó és kicsivel odébb a Pálos kolostorrom.Volt látnivaló továbbra is.Ez volt az a kilátó amelyre egy létrán kellett felmászni gyakorlatilag egy aknában.Annak idején Gergővel felmentünk,de csalódást okozott a kilátó a gyér kilátással és a kicsi hellyel.Most nem lehetett felmenni a létrát valahol fentebb elvágták.Így volt-nincs kilátó.Amúgy hamarosan írok majd egy bejegyzést mert szokatlanul sok most a Mecsekben a nem látogatható kilátó!Maga az építmény persze szép volt esőbeállóval és beülővel.

A rét a Jakab-hegyen

A Jakab-hegyi kilátó

Mint kilátó jelenleg nem használható

Innen aztán átmentünk a kolostorromhoz.Itt is jártunk ugye nyolc éve... az egész kolostorrom olyan mint egy labirintus,noha eltévedni azért nem lehet benne.Derékig és vállig érő falak ölelték körül.Nagyszerű hely volt ez is.Most nem térek ki rá részletesen,alkalom adtán majd írok erről is külön bejegyzést!Jól megnéztük és bejártuk a Pálos kolostorromot is.Itt volt az a pont ezt követően ahol letértünk a nyolc évvel ezelőtti útvonalról.Akkor a kéken mentünk tovább Gergővel,most a zöld kör jelzést választottuk.Ez vitt az Éger-tető felé.Búcsút vettünk a Jakab-hegy tetejétől és megkezdtük az ereszkedést lefelé.Még egy darabig a medvehagymák között mentünk majd a gyönyörű napfényben a legszebb mecseki erdőn át tartottunk lefelé.Az út könnyű volt és jól járható.

A Pálos kolostorrom

Lefelé

Aztán valahol benéztük a dolgokat mert nem jutottunk el az Éger-tetőre.Annyira beszégettünk útközben,hogy alighanem nem vettünk észre egy oda vezető utat.A zöld körröl így a zöldre tértünk le,egy forrásnál ittunk egy jót majd nem soká könnyedén leértünk az Éger-völgybe.Ennek is sajna a végére,illetve ha Pécs felöl jövünk akkor az elejére.Így mindössze néhány méter jutott az Éger-völgyből.Ha előre tudom ezt és azt,hogy kimarad az Éger-tető akkor azon a kéken mentünk volna most is,mint nyolc éve Gergővel..Mindegy,így is szép volt a túra!Az Éger-völgybe még a vízesést és a tavat néztük meg.A vízesés nagyon mestreséges mivoltú volt így nem volt különösebben érdekes.A tó viszont fantasztikusan szép volt!Tükrözödött a vízfelületen az erdő...csodálatos volt!

Éger-völgyi tó

Lényegében itt végződött túra.Még annyi maradt,hogy lementünk a közeli buszmegállóhoz és helyijárattal bementünk Pécs belvárosába.Ott egy helyen kajáltunk egy jót,majd mentünk a vasútállomásra.Éppen elcsíptünk egy nekünk kellő vonatot,így hazafelé is kényelmesen jókat dumálgatva utaztunk.Fél kilencre értünk haza.Nagyon szép és érdekes túra volt,mind a négyen élveztük,talán legjobban Manó. 

Ez volt az év kilencedik túrája.Most 17 kilométert mentünk.Így ez összesen 147,6 km.Ez pedig annyit jelent,hogy a túránkénti átlag 16,4 km!

Jó buli volt,talán az év eddigi legjobb túrája.A Mecsek most sem hazudtolta meg önmagát!A híresebb helyekről amiket érintettünk (Babás szerkövek,Zsongorkő) a Mecseki népmondás sorozatomban megtaláljátok az adott hely legendáit!