A közelmúltban jártunk a Mecsekben,többek között a Jakab-hegyi pálos kolostorromnál is.A kolostorról azon kivül,hogy szép és érdekes és leginkább egy labirintushoz hasonlít,sok mindent nem tudtunk meg.Volt ugyan egy tájékoztató tábla a bejáratnál,de olyan hosszú volt rajta a szöveg,ha végig olvastuk volna,az már a túrából vett volna el értékes időt.Így hát inkább néztem utána mi is tudható a Jakab-hegy számtalan csodája közül az egyikről,jelen esetben az egykori kolosttorról.
 |
| Odalenn a kolostor és a piros tetős Jalab-hegyi kilát/pihenő |
A ma Jakab-hegyként ismert, és a turisták körében rendkívül népszerű területet már az ókorban is felfedezték – egy hatalmas földvár épült a jól védhető hegytetőre, melynek nyomait ma is jól látni. A római hódítás után elnéptelenedett a hegy, majd a 12. században egy falu épült rá, román stílusú templommal. Később ez is lakatlanná vált, ezért Bertalan pécsi püspök ide költöztette a Mecsek erdeiben szétszórtan élő remetéket 1225 körül. A közösség később csatlakozott a pálosokhoz, és több száz éven keresztül éltek itt, fokozatosan továbbépítve, bővítve a templomot és környezetét. A ma látható romok már egy sokkal későbbi korszakból, a 18. századból valók, de érdemes megismerkedni az egyik legkorábbi hazai szerzetesi közösség történetével.
 |
| Olyan mint egy labirintus |
A mecseki pálos kolostor története érdekes módon egy francia pappal kezdődött. II. András (Endre) magyar király második felesége, Courtenay Jolán nagyszámú kíséretének tagjaként érkezett hazánkba a művelt udvari káplán, Bertalan. A király hamarosan nyugat-európai diplomáciai utakra küldte, ekkor járt Santiago de Compostelában is, ahol nagy hatással volt rá Szent Jakab kultusza. Amikor a király 1218-ban kinevezte pécsi püspökké, a Patacs nevű hegyen álló, ekkor már elhagyatott falu román stílusú temploma köré összegyűjtött szerzetesekből kialakult közösséget Szent Jakab oltalma alá ajánlotta - innen ered a hegy neve is.
Egy kicsivel később az ország másik szegletében Özséb esztergomi kanonok a Pilis barlangjaiban élő remetékkel tartotta a kapcsolatot, majd 1250-ben megalapította a mai Klastrompusztán a Szent Kereszt kolostort és az egyetlen magyar eredetű szerzetesrendet. A pálos rend számos remeteközösséget fogott össze, a mecseki közösség is csatlakozott hozzájuk, innentől lehet őket pálosoknak nevezni.
 |
| Valahol a kolostorban |
Feltehetően már ebben az első időszakban meghosszabbították nyugat felé a román kori templomot, majd a 16. század elején egy új, későgótikus szentéllyel bővítették az épületet, amelyhez sekrestye és talán egy torony is kapcsolódott. A török korszak nagy pusztítást hozott a Jakab-hegyen is: a sekrestye és a torony elpusztult, a templom nyugati bővítésének falai is nagyrészt ledőltek, egyedül a kis román stílusú templom oldalfalai és későgótikus, boltozatos szentélye maradt meg.
A török hódoltságot követően az országba visszatérő pálosok a romos kolostor helyett Pécsen telepedtek le. A hegyen található épületek a pécsi székeskáptalan birtokába kerültek, majd 1736-ban Fonyó Sándor pécsi nagyprépost a romokra új templomot és sekrestyét, később zárt kerengőudvaros kolostort építtetett, amelyet ekkor már világi remeték használtak. A külső udvarban egy – talán korábbi eredetű - mesterséges tó biztosította a kolostor vízellátását, a belső udvar közepén pedig egy kút állt; mindkettő helyét láthatjuk még. A romok is elsősorban ebből a későgótikus és barokk, 18. századi időszakból származnak.
 |
| Érdemes felkeresni! |
1786 után, amikor II. József király feloszlatta a szerzetesrendeket, a Jakab-hegyi kolostort is elhagyták a remeték, berendezését pedig elárverezték. A 19. század elejére az épület lakhatatlanná, majd romossá vált, köveit szép lassan elhordták. A II. világháború után a pálosok ismét elkezdtek berendezkedni a hegyen, egy kisebb rendházat és zarándokkápolnát terveztek ide építeni, de 1950-ben a szerzetesrendeket – immár egy másik rendszer akaratából – újra feloszlatták. A kolostor régészeti feltárása csak 1976-ban kezdődött meg, majd 2007-ben, egy újabb feltárás után helyreállították és látogathatóvá tették a rom környékét. Az 1947-ben elkezdett, majd félbehagyott kolostorépületből esőbeállót és kilátótornyot alakítottak ki, ahonnan tökéletes rálátást kapunk az egykori pálos kolostor romjaira, valamint a Mecsek középső szakaszának erdős hátaira.
A romok és a kilátótorony mellett tűzrakóhely, padok és asztalok kínálnak erdei komfortot, egy fedett helyiség pedig védelmet nyújt az eső ellen (de bivakolásra is kiválóan alkalmas).
 |
| A "főbejárat" |
A kolostort a Jakab-hegy tetején találjuk meg egy kisebb fajta fensíkon,turistaútak találkozásánál.Itt megy el a kék,a zöld,a zöld kör valamint a zöld tanösvény jelzés is.Öt irányba tudunk elmenni jelzett turistaútakon,de akadnak jelzetlen utak is a környéken,így egy kiváló túra célpont is lehet az egykori építmény.A hely szabadon látigatható és ingyenes!
Jómagam kétszer jártam itt.Az első alkalom 2016 áprilisában volt,amikor Gergővel túráztunk a környéken és túránk érintette a romot.A második alkalom pedig 2024 áprilisában volt,ekkor Manóval a Tizedessel és Zolikával túráztunk erre,majdnem teljesen ugyanazon az útvonalon mint előtte nyolc évvel Gergővel.Ha egészségem engedi,akkor boritékolható,hogy jövök még ide.Szeretnék még ebben az évtízedben majd.
Filmünkben 34'55-nél érünk a kolostorhoz
