Cigány-forrás (Zobákpuszta)

A nagyjából 200 forrással rendelkező Mecsek hegységben akármerre is mész komoly esélye van,hogy útközben legalább egy forrás keresztezi utadat.Itt a legkisebb az esélye annak,hogy szomjan maradsz.Ebben a sorozatomban ezeket a forrásokat próbálom bemutatni.Sajnos évente jó esetben is max.háromszor jutok el a Mecsekbe.Így aztán képtelenség minden forrásnál személyesen ott lenni.Előfordulhat,hogy ennek fényében internetes segítségre szorulok.Ahol már jártam,ott a saját élmények dominálnak.

A hegységben három Cigány-forrást is találunk.Mivel kettővel már megismerkedtünk jöhet a harmadik,amelyet a Kelet-Mecsek nyugati részén találunk meg.

Így néz ki a Cigány-forrás

Zobákpusztától keletre, a Gyopár kulcsosházat elhagyva, a kék négyzet jelzésű turistaút mellett található foglalt forrás.

Helyi kőzetanyagból emelték támfalas foglalását, amelyből egy vascső beépítésével vezették ki a napfényre az itt jelentkező rés- és hasadékvizet.
A foglalás középső részében található a felirata. A nem jelentős hozamokkal jelentkező forrás előterében kb. 0,5–0,7 m-es vastagságú, közel 20 négyzetméteres nagyságú forrásmészkő lerakódást lehet látni. A kivált mésztufa igen laza állagú, helyenként csak erős bekérgeződést jelez, miután a forrás alacsony hozamai következtében nincs lehetőség az ellenállóbb részek kialakulására.
A foglalás közelében, attól nyugatra egy folyamatosan túlfolyó dagonya van, ahol szintén erőteljes bekérgeződés jelentkezik. A forrásnál és a mellette található helyszíneken a jura időszak liász márgáiból történik a repedésvíz jelentkezése, 3-10 liter/perc értékek között változva. A forrás mellett jobb oldalon több "szökevényforrás" is található, melyek legalább annyi vizet szolgáltatnak, mint kiépített társuk.

Cigány-forrás

Hellényi Miksa szerint Csokonay Sándor foglalta. A pontos dátumát nem tudjuk, viszont az 1960-ban íródott Pécsvárad és környéke kalauz nevén említi: "..ismét taligaúton a Cigányforrás mellett megyünk el, mely a közeli lejtőpihenőn elhagyott cigánytelep részére szolgáltatott ivóvizet." lsd. érdekességnél.

- Valamint az 1967-es "11 forintos" térképen szerepel.
- Ezen kívül a belső felépítését sem tudjuk pontosan, hogy üllepítő medencés vagy nem.

2005-ben a forrásfalazatot felújították és új táblával látták el.A forrás közelében a volt erdészházat alakították át kulcsosházzá. A bőrgyár temészetjárói 1972-ben tették lakhatóvá a házat és ez időtől fogva fogad vendégeket. A házat újravakolták, villanyszerelés, festés-mázolás készült és még a padlózatot és ki kelett cserélni.

1985-ben fürdőt és angol WC-t is beépítettek az addigi "pottyantós" helyett.

Nemrégiben újra felújították, jelenleg 20 főt tud egyszerre fogadni.

Több Cigány-forrás/kút/ is van a Mecsekben, Sás-völgyben, Jakabhegyen, Kis-mély-völgyben mindegyik közelében cigány település volt valamikor innen kapták nevüket.

A Gyopár kulcsosház a forrás közelében

Cigány-forrás - Almamellék

A nagyjából 200 forrással rendelkező Mecsek hegységben akármerre is mész komoly esélye van,hogy útközben legalább egy forrás keresztezi utadat.Itt a legkisebb az esélye annak,hogy szomjan maradsz.Ebben a sorozatomban ezeket a forrásokat próbálom bemutatni.Sajnos évente jó esetben is max.háromszor jutok el a Mecsekbe.Így aztán képtelenség minden forrásnál személyesen ott lenni.Előfordulhat,hogy ennek fényében internetes segítségre szorulok.Ahol már jártam,ott a saját élmények dominálnak.A 2021 júliusi részben a Cigány-forrással ismerkedünk meg.Tudni kell,hogy a hegység területén három ilyen nevezetű forrás is van.Először az Almamelléki kerül sorra.

Egyetlen képet találtam a forrásról a neten is...

A Lukafai erdei vasút megálló közeléből induló aranyszarvas tanösvényen, a Németlukafai temetőt elhagyva, egy ösvényen jutunk el a forráshoz.

Almamellék területén lévő kihalt ősi település, Németlukafa-puszta egyik víznyerőhelye volt -több kutat is találtunk a környéken-.

A Szigetvári Erdészet foglalta újra Baumann József irányításával.

A régi kút helyén alakították ki az új forrásfoglalatot, mely az eredeti kút kör alakjához hasonló, valamint a tetejét félgömb "kupola" zárja.

Eredetileg a tetőn tisztítónyílás volt, mely jelenleg be van falazva.

A forrás környéke -2108-ban- elhanyagolt, a víz nem a kifolyón jut ki a szabadba, ezért pangó vizek jelentkeznek, és ezzel jelentős dagonyát alakítottak ki a forrás közelében.

Vízhozama állandó, átlagosan 3-6 liter/perc érték körül mozog.

Jelzett ösvény nem vezet a forráshoz. 

A foglalás pontos időpontját nem ismerjük.
- Egy 1830-as összeírásban feltűnik, hogy Lukafán 75 beás (Oláh-teknővályó) cigány élt, akik az üveghuta működtetéséhez szükséges fakitermeléséhez értettek.
- 1888-ban az üveghuta megszünt, ezért Terecseny-pusztai erdőrészen kaptak kunyhóépítési engedélyt, és az uradalom számára készítettek teknőket.
Feltesszük mint máshol pl. Jakab-hegyen is ismert, hogy a cigányok által használt kutat (kutakat) róluk nevezték el, így talán ekkor már foglalt kút/forrás lehetett.

- A Cigány-forrás közelében egy másik kistéglával kirakott kutat is sikerült azonosítani, valamint az aranyszarvas tanösvény kezdeti szakaszán is. Mindkettő felkerült az OSM térképre.

- A már említett Lukafai(Németlukafai) temető -kerítéssel lett körbekerítve (nyitható ajtóval)- a közelben van.

- A valamikori Lukafa(Németlukafa) magtára is a közelben van. Három szintes, és mindhárom szintre akár lovaskocsival is be lehetett állni úgy lett kialakítva. Fotón mutatjuk.
MAGTÁR PONTOSÍTÁS = A magtárt helytelenül nevezik magtárnak, ugyanis 1904-1905-ben 3 szintes, folyóvízzel ellátott hatalmas pincészetnek épült, korszerű gépesített berendezéssel, gabonaőrlő­vel, 80 m hosszú pincével.
Csak a legfelső szintje volt magtár, középső része sertésnevelő, alul pincészet, később lovarda volt.

LUKAFA néven 2 település volt ezen a helyen.

- Az Északabbra levőt Lukafának (ritkán Németlukafának, lsd. térkép) nevezték, itt üveghuta működött 1799.jan.21-től, 1888-ig. Ez volt a hutában dolgozó üvegesek, fazekasok lakhelye.
- Lukafa-pusztának az 1 km-rel délebbre fekvő pusztát nevezték. Ellentétben Lukafával itt cigányok, majd később uradalmi cselédek, kocsisok, bére­sek és pásztorok laktak, de az üveghutában dolgozók sosem.

A forrásnál még sohasem jártunk és nem is látok rá reális esélyt,hogy valaha is járni fogunk.

Botos-kút

 Idén is folytatom a mecseki forrásokat bemutató sorozatomat,amely már két évadot is megért.A hegységben annyi forrás van,hogy abc sorrendben haladva havi egy forrást bemutatva is,még mindig csak a b betűnél tartok.Ennél a sorozatnál nagyban internetes segítségre szorulok.Bár jómagam is jártam már némelyik forrásnál,de természetesen java részüknél még nem.Amint valamelyik olyan forrásnál megfordulok ahol még nem,ott lecserélem az anyagot sajátra.Addig pedig senki szemét nem szúrja,ha netes segítséget veszek igénybe.Ahol jártam ott pedig természetesen saját anyag és élmény alapján történik a beszámoló.

Ebben a hónapban a Botos-kúttal ismerkedünk meg.

A forrás

Boda vagy Bükkösd felől, a sárga sáv jelzésű turistaúton közelíthető meg a forrás, az úttól 50 m-re (sárga kör jelzi).

A forrás nevével kapcsolatban két elképzelés is létezik:
1.) A falu "egyenes" boltjáról kapta a nevét (bótos-kút).
2.) A falu boltosának volt itt kútja, innen ered a Botos-, Botosi-, illetve a Boltos-kút elnevezés.

Közelében valamikor erdészház volt, amelyet az 1960-as évek végén bontottak le, egykori helyére csak a téglatöredékekből következtethetünk. Ez a forrás látta el vízzel a ház lakóit és az állatokat. A víz valamikor favályúba folyt.
A téglából épített forrás homlokfalán a kifolyócső felett gránittáblán olvasható a megnevezése. Vízhozama 2–5 liter/perces értékeket mutat.
A forrás környezetében még több forrásmező is található.

2010-ben a forrást újrafoglalták, és kifolyócsövessé alakították.

Ilyen a forrás napjainkban

Egyszer egy Garabonciás (két sor foggal született ember, aki a jövőbe lát, és az elrejtett kincsek helyét tudja) járt a kút közelében, és az ott lakó családoknak megmondta, hogy megmutatja nekik -a török időkben- elrejtett pénz helyét ha 200 pengőt adnak neki.
De mivel senki sem hitt neki, és pénzt sem kapott ezért nem tudták meg a kincs helyét és nem lettek gazdagok.

A forrásnál még sohasem jártunk túrázásaim negyven éve alatt és hát nem is nagyon esik bele a látószögünkbe továbbra sem.Persze semmi sincs kizárva,de alighanem ez a forrás kimarad az életemből..

Bögrés-kút

 Mint már kiderülhetett ebből a blogból,a Mecsek a kedvenc hazai hegységem.A hegység pedig tele van forrásokkal.Talán csak a Bükkben van ennyi forrás Magyarországon mint a Mecsekben.Nem kell parázni ha erre jársz,itt mindig utadba kerül legalább egy forrás,nem fogsz szomjan halni a legnagyobb melegben sem.Iditottam egy sorozatot még 2018 végén,amelyben a hegység forrásait mutatom be.Minden hónapban egyet.Látszik,hogy már a húszonkettedik hónapnál tartok és abc sorrendben haladva is csak a "b" netűs forrásoknál tartok.Szóval van forrás bőven.A mai októberi részben a Bögrés-kúttal ismerkedünk meg közelebbről.

Ilyen a Bögrtés-kút

A Nyugat-Mecsekben a Körtvélyesi-völgy felsőbb szakaszán, a völgytalp keleti oldalában található forrás, amit turistaút nem érint, mivel a völgyben nem halad jelzett -csak erdbészeti- út.Megközelíthető a Pipás-forrástól kb. 0,5 km-re É-ra a patak melletti erdei úton, vagy a Vásáros út felől (Z kereszt jelzés), illetve a Z sáv felöl.

A mellette elfolyó patak medrével közel azonos szinten jelentkezik. Kövekből kötéssel felrakott alacsony kis támfalából kiálló fémcső vezeti le a forrásvizet, mely egy merítős medencébe folyik (szerkezeti felépítését rekonstrukción mutatjuk).
A cső felett egy kis márványtáblán függőlegesen olvasható a forrás megnevezése (a csonka háromszög alakú tábla méretei; alapja=17cm, teteje=5cm, a két oldala=18cm).
Általában bővizű forrás, hozama 0,5-20 liter/perc értékű.
- Alsó triász lemezes mészkő repedésvize jelenik meg itt, mely nagyobb hozamok esetén a foglalás környezetében is napfényre léphet.

Forráskörnyék

A forrást Csokonay Sándor építette ki, a tábláját is ő faragta. A kiépítése után egy bögrét helyeztek a forrás tetejére, hogy aki erre jár, ennek segítségével tudjon inni a forrás vízéből.

- 2015. decembere óta újra ott van az üveg-bögre a forrás tetején!
- 2018. májusában új bögre került a forrásra.

- A forrás mellett álló két bükkfa között (sajnos a vastagabb már meghalt), a Pécs városi erdő régi határ-köve egy HOMP-on látható (0,5 m-es ■-alakú kőoszlop).
HOMP = egy hantolás, melynek a tetején helyezték el a határköveket

1999-ben a pusztulóban lévő (eliszaposodott) forrás falazatát újraépítették, és cementes habarccsal megerősítették.
A 30cm átmérőjű 40 cm mély beton üllepítőmedencét kitisztították, és a medret is alaposan kikotorták.
 2009-ben az üllepítőmedencét újra kipucolták és a bal oldalon jelentkező forrásmezőt bekötötték az üllepítő medencébe, a biztosabb vízhez jutás érdekében.

Egy közeli

Túrázásaink történelmében még soha nem jártunk ennél a forrásnál és,hogy őszinte legyek sok esélyt nem is látok rá,hogy valaha is eljövünk ide.Egyszerűen erre nem vezetnek útjaink.Ha mégis erre tévedek,ti lesztek az elsők akik tudtok majd róla!

Bába-kút

Miért éppen a mecseki források?Elöször is azért mert a Mecsek a kedvencem és a források hazája a több mint kétszáz forrásával.Természetesen nem tudtam még mind a kétszáznál járni,de egyrészüknél már jártam és ittam is a vízükből.

Úgyanúgy mint a népmondás sorozatomnál,minden hónapba egy forrást mutatok be.Kétszáz forrás...hát pár évig ez elfog tartani szerintem,még az is lehet,hogy túlél engem...Mire végzek,lehet egy-két forrás már létezni sem fog,hiszen ezeket is karban kell tartani,ápolni kell,nem hagyni elenyészni.Ahol jártam már és lesz saját képem,ott természetesen azt teszem be,ahol nem,ott kénytelen leszek a neten keresni róluk,később ha járok az aktuális forrásnál mégis,akkor lecserélem a képet sajátra.Ez remélem senki érdekeit és jogait nem sérti...

A mai októberi részben a Bába-kúttal ismerkedhetünk meg.

Bába-kút

Püspökszentlászlótól északnyugatra található forrás, a Kistóti-völgy bal oldalában, a kék háromszög (K∆) jelzésű turistaút mellett.

Korábban szabad elfolyású, állandó jelentkezésű forrás volt, amelyet később a Hosszúhetény vízellátását részben biztosító – a Daragói-nagy-forrástól induló – vízvezetékbe kötöttek be.

A forrás eredeti kilépési pontja nem a jelenlegi helyen (hegy és a földút között) volt, hanem a földút és a patak között. Miután földbe mélyített foglalásokat alakítottak ki - a jelenlegi új helyen - azt bekerítették, és napjainkban is ez látható. Az eredeti fakadási hely közelében egy alacsony betonfallal elválasztott túlfolyó látszik.

A vizet – csővezetéken keresztül elvezetve – távolabb, egy víztározóban tárolják.

A kerítésen belül látható az egykori szabad forrás táblája kőbe ágyazva.

Alig észrevehető

A forrás a nevét onnan kapta, hogy valamikor itt, a hegyoldalban egy cigánytelep volt, és az újszülött gyerekeket a bába itt fürösztötte meg, tehát a domb aljában lévő réten kútja volt a helyi bába asszonynak (a bábaság a családon belül öröklődött).

- Régebben Zrínyi-forrásként is említették, e nevet az 1935-ben itt táborozott szigetvári cserkészek adták a forrásnak, ami akkor nem volt névtáblával ellátva. Ezt a nevet a „A Mecsek részletes kalauza” is említi, sőt a Daragói Nagy-forrást is, íme: „Tovább a patak bal partján a felette emelkedő kocsiúton a Zrínyi-forrás és innen 5 percnyi járásra a Nagyforrás.”

- 1959-ben megjelent mecseki leírás szerint: "Zrínyi-forrás a Tóti-völgy felső részén az erdőszélen levő jóvízű foglalt forrás."

Megjegyzés:

- A Bába-kút táblája, stílusa, formája és mérete megegyezik olyan források tábláival (Bögrés-kút, Éger-forrás) amiket Csokonay Sándor vésett. Leírást nem találtunk róla, de a hosonlóságból és az időpontból (1935) arra követjeztetünk, hogy ennek tábláját is Ő készíthette.

- Ugyan a forrás már nem ad vizet a turistáknak, ennek ellenére 2017. nyarán a táblát felújították.

Elképzelhető,hogy jártunk itt,akár Gergővel,akár Sándorral,de nem igazán emlékszem rá,így tehát nem százszázalék...

Apacsok-kútja

Ez egy új sorozat,amelyben a Mecseki forrásokat szeretném bemutatni és megismertetni a nagyérdeművel.Miért éppen a mecseki források?Elöször is azért mert a Mecsek a kedvencem és a források hazája a több mint kétszáz forrásával.Természetesen nem tudtam még mind a kétszáznál járni,de egyrészüknél már jártam és ittam is a vízükből.

Úgyanúgy mint a népmondás sorozatomnál,minden hónapba egy forrást mutatok be.Kétszáz forrás...hát pár évig ez elfog tartani szerintem,még az is lehet,hogy túlél engem...Mire végzek,lehet egy-két forrás már létezni sem fog,hiszen ezeket is karban kell tartani,ápolni kell,nem hagyni elenyészni.Ahol jártam már és lesz saját képem,ott természetesen azt teszem be,ahol nem,ott kénytelen leszek a neten keresni róluk,később ha járok az aktuális forrásnál mégis,akkor lecserélem a képet sajátra.Ez remélem senki érdekeit és jogait nem sérti...

A májusi részben az Apacsok-kútjához látogatunk

Így néz ki az Apacsok-kútja

A Jakab-hegy keleti oldalában, a Szörnye-völgy felső szakaszán, a völgy kezdetéhez közel fakad. Hozzá közel vezet a kék sáv (K-) jelzésű turistaút. 

Többnyire a kötés nélküli, kövekkel összerakott foglalásból jelentkezik vize időszakosan, ellenben tavasszal rövid ideig jelentősebb -szélsőséges- hozamokat is produkálhat.
A forrás utánpótlódása részben a triász homokkő rés- és hasadékvizéből, részben a pálos kolostor környezetében kialakult (lebegő) talajvízből -lsd. érdekességnél- történik.
A szárazon rakott kőfal aljában kiépített ikermedencében vízhez juthat a turista. A kőfalon egy festett indián fej és a forrás neve látható.

A romos eliszaposodott forrást 2009-ben a pécsen működő Sivananda jógások kérésére Baumann József tervezte, és velük közösen újította fel.
Az elkészült forrásra egy indiánfejet festett egyik tagjuk, majd 2015-ben a forrás megkopott indián „feje” és a felirata is újra lett festve.

Az idián fej

 A forrás első táblája 1984. májusában készült el és Zelenik István (MÉV = Mecseki Ércbányászati Vállalat) készítette kollégáival, Hellényi Miksa közbenjárására és javaslatára.

Zelenik István telefonbeszélgetésünk során elmondta, hogy emléke szerint 8 tábla készült, ezek közül csak az Apacsok-kútjára, Kancsal-forrásra, Kismélyvölgyi-forrásra, Széchenyi-forrásra és a Gödör-forráséra emlékezett, a többi nevére már nem.
Réz lapra gravírozták a feliratokat és stílizált tölgyfa ág került a tábla bal szélére, valamint a Bánki Donát Szocialista brigád neve a jobb alsó sarokba.

- Mivel a táblát hamar ellopták, így egy "bádog" felirat került a helyére, amin kék alapon sárga betűk jelezték a forrás nevét.
A tábla a forrástól jobbra egy gyertyán fára lett szögelve. lsd. 1994-es fotó.
A fa sajnos időközben kidőlt, a kopott rozsdás táblát 2009-ben a felújításkor megtalálták, de azóta sajnos eltünt ez is.

- Ezért -mint korábban említettük- 2009-ben egy indián fejet festettek a forrás falazatára, és alatta volt olvasható a festett forrás neve, lsd ábra.

- 2018. júliusában, több terv után, egy új tábla lett kihelyezve a festett felirat helyére.
Ellenben 2019. január 29-én, a forrás ellenőrzése során, már nem találták meg a táblát, valaki leszedte a falról...

Tábla nélkül...

Jakab-hegyen a "lebegő talajvíz" a talaj felszínétől számított 60-100 m-es mélységben, a Permi-(250 millió éves)-vörös homokkőben vízzáró réteg (aleurolit) alakult ki, ami megakadályozza a talajvíznek az eltűnését /alsóbb rétegekbe szivárgását/. Ezért itt 60-100 m mélyen "lebeg" a víz. Mivel az említett záró réteg kb. 5%-os lejtésű Északi irányban, ezért a víz egy része a hegyen tavacskában gyűlik össze.

Anyák-kútja

Egy új sorozatot indítok amelyben a Mecseki forrásokat szeretném bemutatni és megismertetni a nagyérdeművel.Miért éppen a mecseki források?Elöször is azért mert a Mecsek a kedvencem és a források hazája a több mint kétszáz forrásával.Természetesen nem tudtam még mind a kétszáznál járni,de egyrészüknél már jártam és ittam is a vízükből.

Úgyanúgy mint a népmondás sorozatomnál,minden hónapba egy forrást mutatok be.Kétszáz forrás...hát pár évig ez elfog tartani szerintem,még az is lehet,hogy túlél engem...Mire végzek,lehet egy-két forrás már létezni sem fog,hiszen ezeket is karban kell tartani,ápolni kell,nem hagyni elenyészni.Ahol jártam már és lesz saját képem,ott természetesen azt teszem be,ahol nem,ott kénytelen leszek a neten keresni róluk,később ha járok az aktuális forrásnál mégis,akkor lecserélem a képet sajátra.Ez remélem senki érdekeit és jogait nem sérti...

Az áprilisi részben a csodás nevű Anyák-kútjával ismerkedünk meg.

Ennél a forrásnál már volt szerencsénk járni.

A csodás nevű forrás,egy csodás helyen

A forrás a Melegmányi-völgyben találjuk meg a piros+ jelzésű turistaút mentén,közel a híres mésztufalépcsős vízeséshez.

A forrás vize a háttérben található patakos barlangon át juthat el kifolyási helyére (a Melegmányi vízfolyásos barlang forrása).
A forrás tulajdonképpen két helyről tör fel, az egyik a foglalt kifolyócsöves támfalból, a másik tőle néhány méterre jobbra.
A vízadó képződmény a középső triász mészkő, melyből ez a tipikus karsztforrás állandó kifolyással utánpótlódhat. Vízhozamait a mérések szerint 30–2000 liter/perces szélső értékek jellemzik.
A forrás vízgyűjtője nem határolható el egyértelműen a Nagy-mély-völgyi Kánya-forrásétól, mely szintén a karsztvízből kap utánpótlást. Inkább csak a felszíni vízválasztó határa jelölhető ki a két karsztforrás között morfológiai szempontok alapján.
A foglalás helyétől kb. 20 m-re kezdődik meg a forrásmészkő kiválása, amely ezek után több száz méteres hosszban, változó intenzitással állandó jelleggel jól nyomon követhető a völgytalpon.

Gergővel a forrásnál,ha jól emlékszem 2013-ban

Összesen három, kőbe vésett felirat látszik a támfalon, legfelül, a sokszor ledöntött zárókőben: 1952, a támfal középső részén: Anyák-kútja, alul: -műkő kiöntésű- melegmány.

A forrás foglalásáról több elképzelés is volt, viszont perdöntő bizonyítékok kerüktek elő, méghozzá Csokonay Sándor saját "szavai".
Ami egyértelműen bizonyítja, hogy a forrást Ő építette ki és édesanyjáról nevezte el aki nagy beteg volt.
Ezt erősíti meg az 1959-es Mecseki sétákban leírtak is.

Kinézetre is,igen szép a forrás

Az idők során a forrás falának kövei kilazultak a patakmederbe "dőltek", és a kifolyó cső sem vezette ki rendesen a forrásvizet. 

Ezért 2003-ban felújították. A régi eternit kifolyót kivésték, és saválló került helyére, melynek keresztmetszete igazodott a jelentősebb vízhozamokhoz. A falazat köveit visszatették és cementes kötéssel megerősítették.

 2019. márciusában a feliratok újra lettek festve.

Jómagam a forrásnál

A forrás és a környéke nagyon szép,hiszen a Mecsek egyik legszebb völgyében található.Aki nem járt még itt,az jöjjön el,nézze meg a környék érdekességeit,látnivalóit.Van bőven!

Isten-kút

A Mecsekben szinte mindennek van valami legendája.Akárhová is megyünk nagyon -nagyon sok dolog van amihez valamilyen mecseki népmonda kötödik.A Mecseki népmondák sorozatom áprilisi részében az Isten-kútról mesélek.

Sajnos itt még nem jártam.A képek turistautak.hu képei

Pécsett a Nagy-Deindol-völgy végződésénél, azzal átellenben (ZO jelzés) a buszmegálló mellett található a szépen kiépített, régóta ismert, korábban a vízellátásban is hasznosított forrás.

Három oldalról falazott a forrás. Északi oldalán egy lépcsősoron lehet lejutni az aknás foglalású forráshoz, melynek déli oldalából nagy átmérőjű csövön át lép a napfényre a víz.
A támfalas felépítmény felső részletét egy dombormű uralja, ahol a megnevezése is olvasható. A foglalástól keletre található a folyamatos vízkivétel aknája, amely jelzi, hogy a foglalásnál csak a túlfolyó víz jelenik meg, érdekes módon a régi forrásházon még a vasajtó hely is felismerhető.
Vízhozama 30-100 liter/perces értékkel bír.
Alsó triász gipszes és anhidrites rétegekből származó repedésvíz jelentkezik váltakozó hozamokkal.
A forrás történetéhez tartozik, hogy az 1990-es években több esetben is elfertőződött a vize, vérhas megbetegedéseket okozva. A vízminőség romlását a gyűjtőterület szinte teljes egészére kiterjedő lakó- és üdülőterület, valamint a mezőgazdasági hasznosítás okozta.
A víz minősége a csatornázásoknak köszönhetően mára már egyre jobb minőségű, viszont a vize csecsemők és terhesek számára még nem ajánlott.
Ennek ellenére a környéken lakók közül vannak olyanok akik már több évtizede isszák a vizét.

A dombormű szakállas férfit ábrázol derékig, bal kezében nyitott -törvény- könyv, két oldalán alfa, és omega betűkkel.
A felelmelt jobb kézben galamb. A fej mögött a szentháromságot jelző háromszög. 

Ilyen az Isten-kút,víze nem iható!

A dombormű közelebbről

A forrás keletkezéséről a következő monda szól: 

A tatárok közeledésére a magyarürögi férfiak hadba vonultak, az öregek, asszonyok és gyerekek elbújtak a Nagy-Deindoli-völgybe. Egy Antal nevű remete élt itt, aki pártfogásba vette a menekülteket. Két hete éltek már itt, de nem volt vizük, sokan megbetegedtek. Antal remete könyörgését Isten meghallgatta, és a völgy déli oldalát bezáró hegy tövében bővizű forrás fakadt, így megmenekültek.

A forrás felülről

A bejegyzés a turistautak.openstreetmap.hu -n talélható bejegyzés alapján készült!

Büdös-kút

Folytatva a Mecseki népmondák sorozatomat,novemberben a Büdös-kút legendája elevenedik meg a blogomban.Tudni kell azonban,hogy a Mecsekben nem csak egy Büdös-kút van,hanem mindjárt három is.Véletlen vagy sem,a Mecsek közel kétszáz forrása közül hármat is Büdös kútnak hívnak!A mi történetünk a Közép-Mecsekben a Remeterét közelében található forráshoz kötödik.

A Büdös-kút

A Mecsek egyik eldugott zugában tanyázott egy hétfejű sárkány. Az éjszakát mindig egy barlangban töltötte, amelyből forrás bugyogott elő. Egyszer egy fiatal vitéz vetődött arrafelé és szomjáta akrta oltani a forrásnál. A sárkány észrevette és rátámadt a vitézre. Ám a legény kirántotta kardját és rettenetes viaskodásban levágta a sárkánynak mind a hét fejét, sőt még a szívébe is beleszúrt. A sárkány vére elvegyült a forrás vizével és megmérgezte azt. Azóta hívja a nép ezt a forrást Büdös-kútnak.

Impozáns,szivet,lelket nyugtató környezet

Persze azért senki ne ijedjen meg,a forrás víze iható és természetesen nincs megmérgezve!Feltéve ha folyik,mert bizony vannak olyan időszakok amikor elvan apadva...

Na de nézzük meg a legenda után,mit is ír a forrásról a Mecsek lexikon:

A Büdös-kúti kulcsosház

A Remete-rétet elhagyva a kék jelzésen érhetünk le a völgybe, ahol a Büdös-kúti kulcsosház mellett található a barlangi karsztforrás. A forrást 1932-ben építették ki, 1972-ben a pécsi Saprtacus SE felújította és 2005-ben a Mecsek Egyesület újjáépítette. A foglaláson emléktábla is látható, mely Óberszt Ágoston, Id. Herr Ferenc, Id. Herr Ferencnének állít emléket. Faragott kövekből felépített foglalt forrás, melyből alumínium csövön át távozik a víz. Az eredeti forrásház építményénél csak csapadékosabb időszakokban van vízkifolyás. A forrásháztól 8 m-re van egy alsó kifolyó, mely állandó jelleggel működik. A kilépő víz a triász mészkő karsztvize. Az orfűi Vízfő-forrás vízgyűjtőjéhez tartozik. A forrást már 1894-ben említette Kiss József által írt Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén c. könyv. Vízhozama 1-200 liter/perc értékek között mozog, de az 5 liter/perc alatti érték a gyakoribb. Szárazabb időszakokban csak az alsó kifolyón jelentkezik a vize. A forrást 2005-ben Tasnádi János újította fel, 2009 pedig Biki Endre Gábor a sziklánál egy alsó kifolyót készített, ami biztosítja az állandó vízhez jutást. GPS 46° 7,39,30` 18° 10,8702`

Jól kiépített forrás

Van ám a forrásnak még egy legendája.
Nézzük meg ezt is az alábbi képen:

Legenda

Lehet éppen ennek a romba dőlt háznak a helyén van a mai Büdös-kúti kulcsosház...Úgy gondolom a környék és ez a hely a bizarr legendáinak és a lelket nyugtató környezetének köszönhetően megérdemli azt,hogy felkeresd!Nem fogod megbánni!Végül pedig az eredeti mondáról is találtam egy képes beszámolót:

A Büdös-kút legendája

Pöfeteg túrán Sándorral

Annyi sok kalandunk van Sándorral,már néhányat leírtam ebben a blogban is.Most is eszembe jutott egy,bár az évek ködfátyolán át alig-alig emlékszem már rá.Próbálom azért összerakni a történetet.Mostanra kiderülhetett már a blogomból,hogy mi köt engem Sándorhoz.Mielőtt valaki rosszra gondolna,ő az én nagybátyám volt akit apámként tiszteltem és szerettem.Ő szoktatott rá a túrázásra és a természet szeretetére.Amikor csak tehettem lementem hozzájuk a Mecsekbe,mert egy jó kis túra többet ért mindennél...Sajnos ő 2008-ban elhunyt,de a sok-sok kaland az emlékek,a túrák az élmények azok mind-mind itt maradtak!

Nyári erdei idill valahol a Mecsekben

Az egyik nyáron szokásunkhoz híven a Nyárádi kunyhóban pihengettünk.Persze a pihenés az a túra elötti alvás volt max.Úgy döntöttünk vasárnap ebédre rántott gombát fogunk enni.Méghozzá pöfeteg gombát.Vajmi keveset értek a gombákhoz azaz a vajmi kevés az a szinte semmi.Fogalmam sem volt róla milyen egy pöfeteg gomba.Sándor aztmondta ne aggódjak majd észre fogom venni.Így hát egy szombat délutánon elindultunk pöfeteg gombákat beszerezni,mégpedig a Mecseki Somos-hegyre és környékére.A kunyhótól indulva a már ismert zöld+ jelzésen indultunk el.Hamar elhaladtunk a Nyomákói-kút mellett.Majd nem sokkal ezután letértünk a jelzett turistaútról és behatoltunk a rengetegbe!

A rengetegben

Valószinüleg átkelhettünk a Somosi-patakon is,bár ezt illetően az emlékeim homályosak.Aztán fekapaszkodtunk a Somosra.Valamiféle ösvény volt itt fent,jól járható is volt.Rövidesen megpillantottam életem első pöfetegét!Emberi fej nagyságú labdaszerű valami volt elöttünk a fűben,elsőre meg nem mondtam volna,hogy ez egy gomba.Nagy gömszerű fehér volt.Innentől kezdve nem volt nehéz észrevenni őket.Ahogy Sándor mondta észre is vettem őket.Még a hegyen vagy tucatnyit sikerült begyüjteni.Persze nem mindegyik volt emberi fej nagyságú,volt amelyik csak olyan teniszlabda méretű lehetett.Mindenesetre egyre jobban élveztem a dolgot.Boldogan haladtunk a hegyen.Én és Sándor.

Valami fehérlik...de nem egy labda...

Rövidesen egy sziklafalhoz értünk.Jó hosszú volt és mi voltunk felül.Sándor aztmondta,itt bizony le kell menni...Fogalmam sem volt róla,ez hol és hogy fog sikerülni,ez olyan hivatalos sziklamászóknak szánt sziklafal volt.Persze Sándor hazai pályán volt,ismerte az erdő minden zegét-zúgát,vakon is eltalált volna itt mindenhova.Így könnyen megtalálta azt a vájatot ahol viszonylag egyszerüen letudtunk ereszkedni azon a sziklafalon.Emlékezetem szerint itt még találtunk egy-két gombát,majd elértük a Somosi-kútat.

Valahol a Mecsekben,tán a Somos oldalában

Itt újra rátértünk egy jelzett útra mégpedig a sárga+ -ra.Ez hamarosan rávezetett a zöld+ -ra amin a kunyhótól jöttünk.Gyerekjáték volt már innen visszamenni a kunyhóhoz.Alapos munkát végeztünk,teljesen feltankolva gombából érkeztünk vissza a föhadiszállásra.Sándor felesége Margit néném és a többiek már vártak ránk.Az összegyüjtött gombából másnap aztán isteni ebédet rittyentettünk.Csodás volt.Ha jól emlékszem aztán a következő évben és az azutániban újra megismételtük a gombás túrát.

Út a gombákhoz

Az ebéd minden alkalommal megismételhetetlen csoda volt,örökre az emlékezetembe vésve.Bármit megadnék ha most meglehetne ismételni,persze a megelöző túrával együtt...Nem mehettünk sokat,talán egy 6km-es kört,de nem kell mindig sokat menni,hogy jól érezzük magunkat.Persze Sándorral bárhova is mentem mindig jó volt.Sose felejtem el ott a Somosi-kút friss hideg vízénél ültünk,én izlelgettem a csodás vízet,Sándor addig jó szokásához híven a sörét hörpintette le...Fantasztikus idők voltak...

Rántott gombás utánozhatatlan csodás ebéd...

A gombás túra útvonala

A nagy Zengő túra

Mivel ebben a hónapban (2017 április) bakancslistánk fő célpontja a mecseki Zengő,így pár bejegyzésem a napokban most erre fókuszál.Nem elöször fogunk menni a Mecsek legmagasabb csúcsára (legutóbbi itteni túrámról itt lehet olvasni).Jártunk már itt jópárszor,most az egyik kilencvenes évekbeli túráról írnék,amelyen ha jól emlékszem hatan,de lehet,hogy heten vettünk részt,hisz jött velünk atyai jóbarátom Sándor is.

Természetesen ezúttal is mecseki főhadiszállásunkon a Nyárádi kunyhóban nyaraltunk a díszes társasággal.Eleve a Zengő túrát szántuk a nyaralás fő túrájának,célpontjának.Tudtuk nem lesz egyszerű menet,hisz a Nyárádi kunyhótól a Zengő,majd onnan le Hosszúheténybe,vissza Püspökszántlászlón át a kunyhóhoz az bizony egy kemény 30km-es túrának néz ki.Erre készültünk egész évben.Ehhez képest...

A túra elötti este egy kicsit bulizósra sikerült,alaposan leittuk magunkat és éjjeli (hajnali?) fél3 - 3 körül kerültünk ágyba.Reggel 7 körül pedig várt ránk az indulás..

Mivel Sándorral előre megvolt beszélve ez az időpont nem viszakozhattunk.

Őt szántuk túravezetőknek és nem akartuk megsérteni vele,hogy inkább mégse akarunk mi most menni.Így félig kómásan és másnaposan vágtunk bele a nagy kalandba.

Indulás a kunyhótól ezúttal is.A kunyhó mellett a fehéres épület a Vörösfenyő kulcsosház amúgy,
majd egyszer írok róla is.

Természetesen a Nyárádi kunyhótól indultunk,de előtte még leszaladtunk a forráshoz friss vízért,hisz várható volt a hőség mára,kelleni fog a hűsitő,a legközelebbi forrás meg olyan 10km múlva fog csak jönni.

Ahogy az innen induló mecseki túrák többségén ezúttal is a sárga sáv jelzésen vágtunk neki a túrának.Aztán eszméltem,hogy erről le sem kell térni,hisz ez pont a Zengőre vezet.Következtek az emelkedők sora...Szószék,Dobogó,Cigány-hegy.De meglepetésemre az induláskor még elcsigázott társaság kezdett magához térni és erőre kapni.Na meg kedvet kapni a túrához,elvégre erre vártunk egész évben.Sorra vettük viszonylag simán az akadályokat a nehéz kaptatókat.Megfelelő tempóban haladtunk.

A Szószék erdeje

Persze a hegység szépsége most is magával ragadott minket.Jó egy órás út után értük el a Cigány.hegyet ahol ekkor még a régi formájában állt a kilátó,de a kilátás élvezhető volt.Itt tartottuk az első pihenőnket.Meg aztán egyre melegebb lett és nem is az elöző este,hanem a meleg kezdte fogyasztani erőnket.Persze ez korai volt,hiszen szinte még az út negyedénél sem jártunk.Fél órát csodáltuk a Mecseket a régi Cigány-hegyi kilátóról,majd újfent erőre kapva folytattuk a túránkat a sárga jelzésen tovább.

Úton a Cigány-hegyre

A Cigány-hegyi kilátó
még a régi formájában

Innen aztán lefelé vezetett az út,kereszteztük a kék jelzést majd egy gyönyörü zöld réten találtuk magunkat amelyen bárányok legeltek.A Miske-tetőn jártunk.Az út talán legkellemesebb szakasza volt ez,látszott elöttünk a Zengő,mögöttünk pedig a Cigány-hegy.Persze a délelöttbe fordult nap egyre erősebben sütött,kezdett 30 fokhoz közeliteni a hömérséklet,de ez a szakasz könnyű volt,különösebben nem izzadtszott meg egyikünket sem.Persze a víz készlet fogyott,de már nem volt messze a legközelebbi forrás,amelyet  a Hárs-tető megmászásával el is értünk.Itt a Diós-kútnál tartottuk második pihenőnket.

Valahol a Miske-tető környékén

Lefelé jövet a Diós-kúttól Sándor úgy döntött,hogy egy kis időre búcsút veszünk a sárga jelzéstől,de csak azért,hogy leröviditsük az útat.Egy erdő gazdasági útra tértünk le,ezen mentünk 1km-t kb, ahol újra rátaláltunk az elhagyott sárgára,így visszatértünk rá.

Következett az út legnehezebb része.Úgy is mondhatnám brutális szakasz jött.Nyilván voltatok már itt talán páran azok közül akik esetleg betévednek ide és olvassák soraimat.Ők tudják,hogy ez a sárga út itt a Zengő északi oldalában brutális.Ezen lényegében csak lejönni szoktunk,úgy is brutális.Hát akkor felfelé...

Amúgy itt volt velünk az a nőcike is aki ha olvassátok a blogomat akkor nyilván emlékeztek rá,hogy annyi kellemetlenséget okozott egy Visegrádi-hegységi túrámon (ha nem tudjátok miről van szó erről a sztoriról ezen a helyen olvashattok).Itt ellentétben a Visegrádi-hegységgel kitünöen állta a sarat és olyan ügyesen megmászta a rendkivül meredek Zengőt,hogy mindannyiunk elismerését elnyerte odefenn...sőt még évek múlva is dicsérték ezért a teljesitményért a srácok.(bezzeg ha látták volna Visegrádnál...)

Én piszokul szemvedtem itt felfelé,izzadtam mint a ló és a meredek hegyoldal is kezdte kimeriteni erőmet.Óriási erőfeszitéssel tudtam csak megmászni itt a Zengőt.

Na de felértünk.Itt voltunk végre a világ tetején.

Csodáljuk a kilátást a Zengő-kilátón

Felmásztunk az ekkor még jobb állapotban lévő zengői kilátóba ami nem más mint egy geódéziai mérőtorony.Nyilván mindenki látott már ilyent,van jó pár az országban.Na és itt fent csodálva a kilátást tartottunk egy nagy pihenőt.Mindig is szeretek ide feljönni mert a kilátás az gyönyörü.Ezuttal meg tökéletes időnk is volt hozzá,szinte mindent lehetett látni.Ugye eleve a Mecsek csaknem egésze belátható,de én láttam a távolban a Drávát is,a Villányi-hegységet,talán a Dunát is.A Badacsonyt viszont nem (pedig állitólag látni).Szóval fantasztikus volt mint mindig.

Nem tudom meddig lehettünk itt,nem is érdekelt.Jó volt itt lenni.Aztán megkezdtük az ereszkedésünket le Hosszúheténybe a sárga3 jelzést választva (majd a kék3-ön jövünk fel legközelebb).A brutál emelkedő után nagyon kellemes volt lefelé az út,nem soká le is értünk a festői Hosszúheténybe.Ekkor Hetény vezér szobra még nem volt meg,legalábbis nem tudtunk róla,megvolt azonban egy jó kis étterem féle ahol úgy döntöttünk megebédelünk.

Persze ebéd elött az a söröcske életmentő volt...

Püspökszentlászlói-völgy

Hosszúhetényre ezenkivül most nem sok időt vesztegettünk,indultunk mostmár vissza irányba a Püspökszentlászlói-völgyön.Ez a völgy is gyönyörü hisz a két óriás a Zengő és a Hármashegy között helyezkedik el.Nagyon kellemes szakasz!Az út is szinten megy,élvezet erre járni.Mindig szerettem itt túrázni.Hosszúheténytől olyan 2,5km mire elérjük Püspökszentlászlót amely a Mecsek egyik gyöngyszeme.A rendkivül kellemes környezetben elterülő település még Hosszúhetény része,egyik jellemzője,hogy itt csak az egyik felén sütik meg a palacsintát.Ennek pedig az az oka,hogy a falu egyetlen utcáján csak az egyik oldalon vannak házak.Hetény felöl ha jön az ember akkor elöbb egy haranglábbal találkozik,majd a település végén van a kastély és az arborétum.Ekkor a kilencvenes években még nem volt felújítva.

Püspökszentlászlói kastély

A kastély elött van a híres apáca temető amelynek érdekessége,hogy akik itt nyugszanak azok mindegyike megérte legalább a 80-ik életévét,de a többség a 90-et is!A kastély pedig apácazárda volt régen,ekkori ittjártunkkor nem emlékszem,hogy miként funkciónált,manapság pedig látogatható.Itt tartották házi örizetben Mindszenti József biborost is.(ha jól tudom).Az arborétumra ezen túra keretein belül nem vesztegettünk időt,ha emlékezetem nem csal ekkor nem is volt éppen jó állapotban.

 Indultunk vissza a falu végénél újra beköszönő sárga jelzésen.Innen már ugyanaz volt az út mint idefele.Most is megkellett mászni a Hárs-tetőt,a Diós-kútnál frissitettük víz készleteinket amely már elég lesz a kunyhóig.

A Miske-tetőn pihentünk egyet ekkora már fáradt volt a társaság,de ehhez képest jól bírtuk.

Visszafelé már nem mentünk fel a Cigány-hegyi kilátóba.Mentünk tovább,jött a Dobogó,a Szószék majd nagy sokára feltünk végre a Nyárádi kunyhó.

A jó öreg Nyárádi kunyhó,a főhadiszállásunk

"Hazaérve" nagyon elfáradt már mindenki.Sándor pl. a kunyhó elött a fűben aludt egyet azonnal.Rá még várt egy út a faluig.A többiek is elkezdetk pihengetni,én is.Persze egy sört lenyakaltunk.Hát ahhoz képest,hogy az előző esti buli után tán 3 órát sem aludtunk,ehhez képest azt kell mondjam remekül bírta mindenki a túrát,amely nem volt rövid,hisz 30km volt!

Megérte.Az év túrája volt ekkor,nem okozott csalódást.Rendkivül látványos és élménydús volt az egész út,páratlanul szép és érdekes helyekkel.Nem ez volt az első és nem is az utolsó Zengő túrám és örömmel tölt el,hogy e sorok irásakor talán két (max három) hét múlva újra eljövök a Zengőre.Természetesen arról a túráról is lesz beszámoló.

A túra útvonala