Végig a Réka-völgyön és a medvehagymák földjén

A Mecsek az más.Más mint a többi.Itt tisztább a levegő,zöldebb a táj,szebbek az erdők.Mindig ide jövök a legszívesebben.Az itt megtett túráim az összes közül a legkiemelkedöbbek.Persze,hiszen itt kezdödött minden,itt szoktattak rá a természet és a túrázás szeretetére.Így hát nagy örömmel ébredtem az év első mecseki túrájának hajnalán,már nagyon korán 3/4 4-kor.Korán elkellett indulni,hisz a Kelenföld környéki vasúti pályaszakasz felújítása miatt az egész Dunántúl vasúti közlekedése kaotikussá változott és hát már korábban is írtam a Kelet-Mecsek elérése normál körülmények között sem egyszerű Dunaújváros felöl.Na de a lényeg,hogy útrakeltünk mégpedig úgy,hogy autóval elvittek minket a Sárbogárdi vasútállomásra.Onnan indult a vonatunk Szekszárdra,ahol buszra szálltunk át.Még ezzel nem volt vége,mert Bonyhádon átkellett szállni egy másik buszra,ezzel értük el túránk kiinduló pontját Mecseknádasdot.A túrát hála a korai indulásnak reggel fél 9 előtt megtudtuk kezdeni.

Mecseknádasd főteréről kezdtünk

Itt Mecseknádasdon találkoztunk a baknacslistás csoport tagjaival és végül is négyen vágtunk neki a túrának.A tervünk az volt,hogy végig megyünk a hosszú Réka-völgyön,majd a Réka kunyhónál pihenünk egy nagyot,Ezután felkerekedünk és átgyalogolunk Püspökszentlászlóra,majd ha jut rá idő felmegyünk a Zengő oldalába a medvehagymákhoz,na és ha még esetleg jutna rá idő,akkor kimegyünk a Nagy mezőre Hosszúhetény mellé a bazsarózsák otthonába.Ez utóbbira kevés esély volt.

Kellemes időben indultunk el,már az első métereken kristálytiszta volt a levegő...hiába na,ez a Mecsek.

A Mecsek csodálatos

Mondhatni a szokásos útvonalat követtük túránk első méterein,a Mecseknádasdot Óbányával összekötő út mentén gyalogoltunk a Stein malomig.Itt tartottuk meg reggeli szünetünket (mint mindig ha erre járunk).A kristálytiszta patak mellett élvezetes volt a reggeli.Innen aztán a szokásos útvonalat elhagyva nem Óbánya felé mentünk,hanem letértünk balra a piros+ -ra,ez vezetett végig a Réka-völgyön.A völgy a mecseki völgyek szokásos szépségével fogadott.Szembeötlő volt,hogy sok volt a kidőlt fa a völgyben.Ez itt-ott akadályt is jelentett mert rávoltak dölve az útra.Ezek leküzdése nem volt egyszerő.Gyuri barátunk az egyik akadály leküzdésénél hatalmasat is esett.Szerencsére puhára,így nem történt baj.Ám az akadályoknak még messze nem volt vége...

Akadályverseny,fent...

...aztán lenn

A lenyügöző szépségű völgyben ugyanis 13-szor keresztezte az út a patakot!

Tudni kell a Réka-völgy a Mecsek leghosszabb völgye,nagyjából 6km hosszúságú.Dél-nyugat - észak-kelet irányban helyezkedik el a Kelet-Mecsek déli részén.Mint minden magára valamit is adó völgyben,ebben is egy patak fut végig,ezzel is mégszebbé téve a völgyet.Ám míg a társaknak mint pl.az Óbányai,vagy a Hidasi völgynek nem igazán keresztezi a turistaútja a patakot,itt bizony azt tizenháromszor is megteszi!Nekünk persze ez csak egy jó kaland,de kevésbé a túrázás világában mozgó embereknek ez komoly akadály is lehet.Szerencsére mind a 13-at sikeresen leküzdöttük.

Át a patakon,13 közül az egyik

Sikeresen legyürtük mint a 13-at!

A völgy rendkivüli szépségű volt és még mindig nem ez volt a Mecsek legszebb völgye!Még dobogós sem lehet olyan társak között mint a Csepegő-árok,vagy az Óbányai-völgy...de mondom így is rendkivüli szépségű volt.Az akadályok miatt ugyan egy kicsit nehezen volt járható,de 95%-ban sík terepen ment az út.Egy helyen volt emelkedő.Voltak túráink amelyek keresztezték a Réka-völgyet a múltban,de ez volt az első alkalom,hogy végigmentem a hosszú völgyön.Ahogy hatoltunk be a Mecsek belsejében,egyre több és több túrázó jött szembe velünk.Úgy tünt egyik sem a müanyag fajtából való volt,így nem voltak zavaróak és mindenki köszönt is!

Megy a túra a Réka-völgyben

Aztán elértük a Réka kunyhót egy a Nyárádi kunyhóhoz is hasonlatos kulcsosházat.A ház elött szép rét volt és padok,asztalkák és hál isten egy forrás is.Rengeteg túrázó mozgott erre,köztük egész biztos egy müanyag is akadt,mert egy autó ott parkolt a házikónál.Sosem értem mi a fas.nak kell ilyen helyre autóval bejönni?Turistaútak keresztezték itt egymást a kunyhónál,az egyiken valami tájfutó bajnokság zajlott,mert rengeteg futó is itt szaladt el.Itt tartottuk második nagy pihenönket.Több csoport is érkezett ide,mindenki ezen a csodás helyen pihent meg.Elidöztünk mi is kicsit itt a friss forrásvíz közelségében.

A Réka kunyhónál

A kunyhónál búcsút vettünk a piros+ -tól és a kék négyzeten (kék4) folytattuk tovább.Amúgy ha már jelzések a Mecsekben ez többnyire kitünő.Mármint a jelzések felfestése és az útbaigazitó táblák megfelelő helyre való kihelyezése.Azonban a Réka-völgyben mindez épphogy elérte az elégséges szintet...tehát van még hova fejlödni itt is.A kék négyzettől kezdve viszont nem volt gondunk többé a jelzésekkel.Emelkedö következett,na nem igazán durva,de a kajaszünet után kissé nehézkessé vált a mozgásunk és a melegnek hála elkezdtünk izzadni is.Szerencsére hüvös árnyt adó erdőben haladtunk,mi lett volna ha még a nap is ránk süt...hamar elértük a Zengő-kőt.Egy kis emlékkö volt ez,egy csodás zöld réten.Volt még itt egy kis esőbeálló is.A környezet szépsége pihenésre késztetett itt is.Pihentünk hát kicsit a csodás helyen a jó levegőben.

A Zengő-kő

Innen aztán nagyon könnyen lejutottunk Püspökszentlászlóra.Könnyen és gyorsan.Már lefelé vezetett az út.Elöször úgy döntöttük felkapaszkodunk a falu fölé magasodó Szent László szoborhoz,hiszen többször láttuk már azt,de fent még sosem voltunk.Ideje volt felmenni.Némi emelkedö következett ide fel amely azért rövid volt.Fentről csodás volt a világ na és persze a szobor is.Persze a fő dolog a falu felett uralkodó Zengő látványa volt.Legkedvencebb hegyem vígan mosolygott vissza ránk.Lefelé jövet onnan,egy szoknyás nő ment fel.Szexi számomra ha ilyen helyre szoknyában jönnek a nők...így aztán néztem is utána...

A Szent László szobornál

Természetesen ezekután a kastélyparkot most sem hagytuk ki ami ugye egy arborétum.Azthiszem a gyönyörü áprilisi időben isten kertje sem lehetett ennél szebb...A kastélyba ugye tavaly Tibor barátomnak köszönhetően bementünk,most mivel Tibor valahol az Alföldön horgászott éppen,ez elmaradt,de nem bántuk.Az arborétum most felülmúlhatatlan szépségű volt!Körbejártuk persze,az egyik padnál megettük a maradénk kajánkat,egy csomó fotót készítettünk és egyszerüen csak elültünk a csodás helyen élveztük ezt a nyugalmat és szépséget...

A kastélypark egy része

Gergővel már sokadszorra itt...amikor én voltam ennyi idős Sándorral jártam erre sokszor

Innen mindig nehéz eljönni,most sem volt másként,pedig a csodáknak még messze nem volt vége!A Hettyey -forrásból frissitettük víz készleteinket,majd keresztül vágtunk a csodás falun,amelynek nyugalma sajna kezd alábbhagyni..hiszen egyre több és több a turista erre,ami nem baj,de az már nagyon zavaró volt,hogy ezek 80%-a autóval érkezett ide....rendkivül rombolta a táj szépségét a sok autó...!A faluból amúgy jó a rálátás a Zengőre és a Hármashegyre is.Sem a híres haranglábnál,sem a falu elején található helységnév táblánál nem lehetett nyugodtan fotózkodni a sok zavaró autó miatt...

Püspökszenlászlói harangláb

Kiérve a faluból az elején,ami nekünk most a vége volt a püspökszentlászlói-völgyben vitt az út.Itt is a sok idejövő mümájer az autóival volt rendkivül zavaró...szerencsére letértünk a völgyböl,az álltalunk annyira szeretett kék háromszög jelzésre (kék3).Ez az az út ami a medvehagyma tengerhez vezet,ez az az út amely a legszebb a világon...Jártunk már erre többször és fogunk is még.Tavaly ugyan korán érkeztünk még nem nagyon kezdödött el a medvehagyma virágzás,most viszont a lehető legjobbkor érkeztünk!A Zengő oldalába felvezető út mentén ugyanis nem ezer,nem millió,hanem kb.egy milliárd virágzó medvehagyma fogadott!Nem nagyon lehet jelzökkel illetni azt a látványt ami itt fogadott...

Alakul a medvehagymás...

Ennél szebbet a világon nem lehet látni...nincs kép,nincs film ami ezt visszatudja megfelelöen adni,ezt látni kell!Szerencsére nem mozgott erre senki rajtunk kivül és remélhetőleg a sok autóval érkező mümájer ide soha nem talál fel!Nincs is itt számukra semmi érdekes.Számomra azonban minden kétséget kizáróan ez a világ legszebb helye!Viszonylag gyors tempót szokunk diktálni túráink során Gergővel,a többiek olykor ránk is szólnak,hogy lassítsunk.Itt azonban szinte a megállásig lasítottuk a tempót.Élvezet volt minden egyes méter...nem lehetett és nem is lehet soha betelni ezzel a látvánnyal!

Medvehagyma tenger

Egy milliárd medvehagyma között...

Jól esik ide befeküdni...

Kedvem is támadt lefeküdni a medvehagyma tengerbe!Fantasztikus érzés volt,elkapott a szabadság érzete...és ilyenkor érzi úgy az ember,hogy sok gond,baj ellenére a világ egyszerüen csodálatos!El is tudtam volni itt aludni egy jót,de menni kellett tovább...búcsút vettünk a csodálatos helytől és felérve a sárga3 -ra most nem fel a Zengő irányába,hanem le Hosszúhetény felé fordultunk.Azthittük ezzel vége a csodáknak.Ám kedvenc hegyem most sem okozott csalódást,mert a csodáknak még mindig nem volt vége!

Mivel a medvehagyma szezon mellett a bazsarózsa szezon is most van és a világon fellelhető állománya 90%-a ezen a környéken él,éppen azon kezdtünk szomorkodni,hogy nem igaz,hogy egy bazsarózsát sem találunk...

Erre tessék:

A világ egyik legszebb csodája...

Egyszer csak ott volt elöttünk négy!Három együtt,egy pedig kicsit odébb árválkodott.Szerencsére a hülye magyar nagy százaléka azt sem tudja miről van szó,mert ha tudná nem élnének itt biztonságban,boldogan ezek a csodák...Ez egy olyan ritkaság és nemzeti kincs amiből alig-alig van néhány a világon...na persze nem itt.Mert ezen a tájon él többségük....és itt mosolygott ránk rögtön négy...Te aki olvasod,ha egyszer erre tévedsz,le ne tépd,mer külömben én tépem le a kezed amivel letépted!Természetesen fokozottan védett,eszemei értéke 250 ezer ropi...ha letéped büncselekményt követsz el!

Innen aztán levezetett a sárga3 a faluba,helyenként remek kilátással a szélrózsa minden irányába.Meleg volt már nagyon,délután négy felé járt az idő,de élvezetes volt ez az útszakasz is!

Fehérorgonás kilátás a Hármashegyre

Hosszúheténybe leérve a jelzett út rögtön egy pompás kocsmához vezetett!Mivel még volt egy óránk a buszig ami Pécsre vitt minket,beültünk egy igazi jó hideg sörre.Az élmény felülmúlhatatlan volt... Kitünő sör egy kitünö helyen egy kitünő túra végén.Hát kell ennél jobb?Ennek végeztével kiültünk a buszmegállóba.Megvártuk a buszt,azzal pedig belibbentünk Pécsre.Ott átmentünk a közeli vasútállomásra,onnan pedig a Sophiane IC-vel eljöttünk haza,azaz egész pontosan Sárbogárdig.Onnan pedig autóval hazahoztak minket.

Pompás nap volt.A Mecsek más mint a többi...most is az év eddigi legjobb túráját adta.

Írány haza az IC-vel

Túránk útvonala.A pirost elhagytuk a kék vitt fel a medvehagymáshoz.A zöld elmaradt.

ATP Hungarian Open

Februárban jártunk a budapesti BOK csarnokban ahol a hazai 250-es  WTA tornát néztük meg.Erről egyébként ezen a helyen olvashatsz.Akkor köszönhetően elsősorban a szép lányoknak,az élmény is fenetikus volt.Most újra Budapest felé vettük az irányt,ahol újra egy tenisztornára került sor.Csupán annyi változás történt,hogy az esemény a BOK csarnok helyett a Kopaszi-gáton található teniszstadionban került megrendezésre,na és ezúttal nem szép lányok léptek pályára,hanem az ATP révén a fiúk.Ez is egy 250-es torna volt és a férfimezőny második,de lehet inkább a harmadik vonala tette itt tiszteletét,mégha akadt is olyan játékos aki korábban top20-as volt.

A Kopaszi-gáti aréna,háttérben a daruk egy lakótelepet építenek

Vonattal érkeztünk meg a Kelenföldi vasútállomásra,innen egy jó 4km-es séta várt ránk a Kopaszi-gátig.Az idő kellemes volt így nagy nehézséget ez a séta nem okozott.Mielött elértük a gátat egy helyre bementünk megebédelni,azt utána indultunk ki a stadionhoz.Könnyen oda találtunk.Némi meglepetést okozott a Kopaszi-gát,hisz nem gondoltuk volna,de nagyon szép hely volt!Megvásárolva a belépöket amely a WTA-hoz képest kissé drága volt,bementünk az arénába.Ezen a napon éppen a negyeddöntőkre került sor.Mikor odaértük az első meccs már ment.Nagyjából jó húsz percet láttunk belöle.

Zajlik az első meccs

Nem kellett sokáig várni a következő mérközésre amelyen egy volt top20-as játékos lépett színre (Seppi).Erre a meccsre a nézőtéren is összegyült már kb.1500 néző,amelyek között meglepöen sok olasz volt.Jöttek szurkolni Seppinek.A mérközés kifejezetten élvezetes,remek összecsapást hozott,így egy percig sem unatkoztunk.Kellemetlenséget a meleg jelentette,hisz fedett lelátó híján a nap bízony ránk tűzött.Ez ellen próbáltunk úgy védekezni,hogy baseball sapkát viseltünk és magunkra teritettük a pulovereket.Ezt az összecsapást az egyik sportcsatorna is közvetítette.Este odahaza hallottam,hogy minket is látni lehetett a tv-ben,a kamera többször is ránk közelitett.A mérközést óriási csatában végül is Seppi nyerte.Meccs után egy nagyobb szünet következett,ideje volt körülnézni az aréna környékén.

Kopaszok a Kopaszi-gáton,szerencsére a sapkák védnek...

A körités persze első osztályú volt,na és persze az árak is.Azért persze egy jó hideg sörnek nem tudtunk ellenállni.Kifejezetten jól is esett a melegben.Persze aztán a fáradt gőzt is kikellett engedni,na és vettünk még hideg ásvány vízeket a lelátóra.Idézte a hangulat a Roland Garrost,valami ilyesmi lehet ott is,csak sokkal nagyobb kiadásban.Aztán észrevettük,hogy a center pálya mellett van még két kisebb pálya is,meg egy sátor féle építmény,valószinüleg abban is egy teniszpálya lehetett.Voltak még a szponzorok sátrai ahol vásárolni is lehetett,persze tele voltak jó sok cuccal,de egy egyszerü baseballsapka hatezer forint volt,egy Federer poló meg 17 ezer... 

Hideg sör a melegben,kell ennél jobb?

Miután körbenéztünk visszamentünk a stadionba.Most több eszünk volt,mert legfelülre mentünk ahol a korlát árnyékában nem ért annyira a nap minket.A harmadik meccs sem volt rossz bár számomra két ismeretlen versenyző meccselt.Seppi meccse volt vagy két órás és aztán ez is ment már vagy másfél órája mikor úgy gondoltuk lassan ideje lesz hazamenni.Még odafentről persze löttem pár fotót,elvégre nem mindennap jut el ide és egy ilyen eseményre az ember fia...

Zajlik a harmadik negyeddöntő

Ilyen a Kopaszi-gát a lelátóról

Leérve még elvégeztük a kis dolgainkat,mégegyszer körbe néztünk,fotózkodtunk,aztán kimentünk még az öbölhöz mielött elindultunk volna haza.A negyedik negyeddöntőre már eleve nem jutott volna idő,vagy csak úgy ha nagyon későn érünk haza.Nem akartunk most olyan sokáig maradni.Az esemény persze nem volt rossz,de engem nem kötött annyira le mint a WTA torna.Persze azért klassz volt ez is.Hosszú gyalogút várt ránk vissza a Kelenföldi állomásig.Persze a Kopaszi-gát közelében volt egy buszmegálló ahonnan hazamehettünk volna busszal is,de mivel sok folyadékot fogyasztottunk nem akartunk kockáztatni...így hát a Kelenföldi állomás felé vettük az irányt.

Egy fotó még a rendezvénynél

A  Kopaszi-gát egy része...

...és egy másik része

A melegben sietni kellett,hogy elérjük a vonatot.A nap pedig kellöen leégette az arcunkat menetközben,de a fene bánta.Odaérve az állomásra még megkellett küzdenünk a hosszú sorban állással,így izgalmas volt a dolog.Végül is kiértünk a peronra,ahol a vonatot vártuk.Az ráadásul még késett is,így felesleges volt az izgulás.Nagyjából ez az ATP-s nap krónikája,nem volt rossz,de volt már jobb is.Azért elvoltunk és jól éreztük magunkat.

Lehet visszatérünk majd jövőre is.

Éljen a tenisz!

A természet csúcspontja - Bánáti bazsarózsa

A bánáti bazsarózsa vagy bánsági bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica) növényritkaság. Legfontosabb élőhelyét a Baranya megyei Zengő gerincén találhatjuk meg, s minden bizonnyal ennek köszönhetően mecseki bazsarózsa névvel is illetik. Tavaszi virágzásakor a kelet-mecseki Hosszúhetényből bazsarózsanéző túrákat szoktak szervezni a lankákra.

Eredetileg önálló fajként írta le Anton Rochel botanikus Paeonia banatica tudományos névvel. Később,Soó Rezső munkássága révén, a piros bazsarózsa (Paeonia officinalis) alfajaként tekintettek rá Paeonia officinalis subsp. banatica néven, s ez a felfogás a közelmúltig így maradt, illetve egyes helyeken továbbra is így tekintenek rá, másutt azonban ismét úgy gondolják, hogy önálló faj.

A természet csúcspontja:Bánáti bazsarózsa a Zengőn

Gyökerei nyúlánkak - koloncosak.Szára nem fásodó, felálló, el nem ágazó, egyvirágú, 40–60 cm magasságú. Sötétzöld levelei szórt állásúak, háromszorosan hármasan tagoltak, a levélkék hosszúkásak vagy tojásdadok, ép szélűek, alul gyéren szőrösek, ezért szürkésnek látszanak. A lomblevelek, murvalevelek és a csészelevelek között fokozatos az átmenet. A sugaras szimmetriájú virág kettős virágtakarójú, a magányosan álló virágok nagyok, de nem teltek. Virágzási ideje az időjárás függvényében május, június eleje is lehet.Termése tüszőcsokor.

Botanikai kutatások szerint a bánáti bazsarózsa a Mecsekben preglaciális idők reliktuma, tehát átvészelte a jégkorszak glacális szakaszait.

Sok szépet alkotott már a természet,de ennél szebbet már egyszerűen nem lehet....

A bánáti bazsarózsa pannon flóraelem és endemikus fajnak számít a Kárpát-medencében. Legkorábbról ismert és dokumentált előfordulásai: Romániában a Bihar-hegység, illetve a Temes és az Alduna vidéke, Szerbiában a Delibláti-homokvidék, Horvátországban a Tarcal-hegység (Fruška Gora), Magyarországon pedig a Kelet-Mecsek. Becslések szerint a világon fellelhető teljes állomány 90%-a Magyarországon található!

A szerbiai és horvátországi előfordulások helyzetéről Vida Stojšić botanikus azt közölte, hogy a Fruška Gorából már több mint 30 éve nem került elő, a Delibláti-homokpusztán pedig mindössze 74 példány él.

Romániai előfordulásokról 1939-ben számolt be Tatár Miklós, ezt követően egy ideig újabb információk nem kerültek elő róluk. Marossy Anna nagyváradi botanikus az 1970-es években a bihari Béli-hegységben,Belényes környékén talált meg egy populációt, mely bükkös-csertölgyes erdőben, 80–90 éves fák között él mintegy 8 hektárnyi területen: ez a terület a bánáti bazsarózsa legészakibb és legkeletibb ismert természetes élőhelye, s itt él a növény állományának 10%-a. 1982-ben a területet védetté nyilvánították, valamint később, a Natura 2000 programban európai védettséget is kapott. S habár aggodalomra adott okot, hogy a 2012 húsvétja után néhány nappal keletkezett és négy napig tartó erdőtűzben elpusztult a populáció nagy része, azonban 2013-ban már arról számoltak be, hogy az állománynak sikerült regenerálódnia]

Magyarország területén először Kitaibel Pál figyelte meg Hosszúhetény és Pécsvárad között 1799-ben, ahogyan azt Kanitz Ágoston írta 1863-ban, s feltehetően manapság is egyedül a kelet-mecseki területen található a bánáti bazsarózsa hazai előfordulása. Ugyan Nicolaus Thomas Host 1831-ben azt írja, hogy Kitaibel Somogy megyéből is említ előfordulást, azonban szakértők szerint elképzelhető, hogy Kitaibel kéziratát az osztrák botanikus félreértelmezte, s az említett előfordulás megegyezik a kelet-mecsekivel.

A meszes, tápanyagban bővelkedő humuszos, laza erdőtalajokon, dombvidéki molyhos-tölgyesekben, cseres- és gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben, illetve gyepekben, erdőszéleken él. A félárnyékos helyeket kedveli, de jól tűri a teljes megvilágítást is.

Hát létezhet ennél szebb a világegyetemben?

Magyarországon 1982 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke jelenleg 250 000 Ft.Védelmét ritkasága, a magyarországi flórában játszott fejlődéstörténeti szerepe (jégkorszak előtti reliktum) és növényföldrajzi jelentősége (pannóniai endemizmus), végül veszélyeztetettsége indokolja.

A 2000-es évek elején a mecseki állományra komoly veszélyt jelentett a Zengőre tervezett katonai létesítmény miatti környezetpusztítás, amit a környezetvédő civilek összefogásával 2004-ben sikerült megállítani.(lásd erről az írásom: ezen a helyen )

Erre nincsenek is szavak...

Saját élményeink a bazsarózsákkal hát,hogy is mondjam...még nem sok van,de azért akad.Ugye a legeslegtöbb bazsarózsa amiről én tudok,az a Zengő alatt,Hosszúhetény mellett a Nagy mezőn található.Ide ezidáig még nem sikerült eljutnunk,de folyamatosan tervezzük,bízunk benne,hogy még ebben az évtizedben sikerül is.Rengeteg írás van arról is,hogy a Zengő oldalában is találni bőven (lásd az első kép fenn).Ám hiába,már jópárszor jártunk a Zengő oldalában de összefüggő bazsarózsa rengetegre még nem leltünk.Mondjuk mi álltalában a Zengő nyugati és északi oldalán ficeregtünk,lehet az állomány inkább a keleti és a déli részén van...Mindezek ellenére azért találkoztunk már velük néhányszor,volt,hogy csak egy-egy szállal,volt,hogy többel.Azért elárulom egy szállal is találkozni felbecsülhetetlen élmény...

Folyamatosan minden év áprilisában mostmár a Mecsekben túrázunk,hisz olyan csodákat mint a medvehagyma és a bazsarózsa nem elég egyszer látni.

Sok-sok medvehagymát láttunk már,remélhetöleg egyszer ráakadunk a bazsarózsa rengetegre is,talán már most a hétvégén...

Azért mi is találkoztunk már velük...

Medvehagyma szezon

Nevében a jelentése, vagyis a népi hagyomány szerint a barlangjából kibújó medve először ezt a növényt keresi, hogy a hosszú téli álom után kitisztítsa szervezetét.  Hazánkban főleg a gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében nő vadul, tömegesen, például Gerecsében és a Mecsekben, Orfű környékén,a Zengő oldalában illetve a Misina déli lejtőin. Erdőkben, ligetekben nagy telepeket alkotó évelő növény. A nedves, árnyas helyeken érzi jól magát.

Az erdő csodája a gyógyító medvehagyma

Kitisztítja a májat, az ereket, a beleket. Nagyvárosok lakóinak különösen ajánlott, „ólommentesítő" hatása miatt. Vérnyomáscsökkentő és vérzsír csökkentő hatású, lassítja a koleszterin lerakódások kialakulását az érfalban, javítja a végtagok keringését. Fokozza az étvágyat és az emésztőrendszer működését.  Bélfertőtlenítő tulajdonsága miatt egyes emésztési panaszok kezelésére alkalmazzák.  C-vitamin tartalmának köszönhetően javítja a szervezet ellenálló-képességét. Felső légúti megbetegedések megelőzésére és a kialakult hurut súlyosságának csökkentésére is alkalmazzák.

Bőrön történő külsődleges használata (borogatásként, lemosásként) jótékony hatású egyes gombás fertőzések kezelésében, de érzékeny bőrű egyének esetében fokozott óvatosság szükséges, mivel az alkalmazása során bőrgyulladás jelentkezhet bőrkiütés, bőrpír formájában. Ilyen esetben használata felfüggesztendő. Érdemes először csak kis területre felvinni, és csak akkor alkalmazni kiterjedten, ha nem alakul ki hatására kellemetlen bőrreakció.

Virágzáskor pazar látványt nyújt

Még virágzás előtt tépjük a kosarunkba levelét. Levele kissé hasonlít a gyöngyvirágra és a kikericsre. Hogy valóbam medvehagymát találtunk-e, arról könnyen meggyőződhetünk, ha megdörzsöljük ujjaink közt a levelét. Ha fokhagyma illatot áraszt, akkor gyűjtsük tovább. Ha szagtalan vagy gyöngyvirágillatú, akkor valamelyik másik két növénnyel találkoztunk, amire azért kell vigyázni, mert kis mennyiségben is súlyos mérgezést okozhatnak. Egy növényről csak egy levelet szedjünk le, így az évelő hagyma a következő évre is erőt tud gyűjteni.

Nem összetévesztendő a gyöngyvirággal!

Hogyan tegyük el?

Alacsony hőmérsékleten megszárítva, vagy befőttesüvegben alaposan megmosva, felszeletelve sóval és olíva olajjal meglocsolva, kinyomkodva a levelek közül a levegőt. Hűtőben így hosszú ideig is eláll.

Hogyan használjuk fel frissen?

Mivel leginkább frissen és nyersen fejti ki hatását, ezért önmagában rágcsálva, léként kefírbe, joghurtba, szendvicsbe, salátába, palacsintába, omlettbe, kenyérbe téve, vagy levesként, főzelékként, krémként, húsokhoz elkészítve. Egy szóval mindennel passzol és isteni finom. Teaként egy evőkanálnyi apróra vágott medvehagymalevelet kell leforrázni.

Szép és kellemes hagyma szagot áraszt

A tavasz első hírnöke - persze a hóvirág után - a medvehagyma. Nemcsak finom, hanem rendkívül egészséges is. Érdemes kihasználni a természetadta lehetőségeket, és ezen a pár héten, amíg tudjuk gyűjteni ezt a csodás növényt, minél gyakrabban kerüljön az asztalunkra.

Lassan mostmár minden évben,hogy április vége felé lemegyünk a Mecsekbe megnézni ezt a csodát.Olyan fantasztikus látnivalót és olyan élményt ad,hogy arra szavak sincsenek...

Mindenkinek ajánlom menjen el egy medvehagyma fellelhető helyre és legyen részese eme csodának!

Kell ennél szebb?

Dinnyési-fertő

Pár napja,hogy a Dinnyési-fertő természetvédelmi területen túráztunk.

A helyről egészen idáig nem sok fogalmam vagy fogalmunk volt.Annyit tudtunk róla,hogy létezik,de valójában mit is rejt magában azt nem tudtuk.Most,hogy ott voltunk összeségében azt kell mondjam nem csalódtunk.Mondom ezt akkor is ha olyan helyeket mint a fő kilátó a belvíz és a mocsaras részek miatt nem tudtuk elérni.Kicsit visgáljuk meg mi is ez a fertő mit rejt magában,hol is van pontosan.

Hangulatos részek a fertőn

A Velencei-tó és az 1800-as évek végéig létező Nádas-tó között csak egy pár méter magas, keskeny homokturzás húzódott Dinnyésnél. E természetes gáton átfolyó víz tartotta életben a Seregélyesig lenyúló mocsár igen gazdag állatvilágát.

 A mocsár mélyebb fekvésű, vízzel borított részeit apró homokdombok, kis homokhátak, félszigetek tagolták, ahol a pásztorok pihentették a jószágot. Az itt élő növény- és állatvilág fenntartása szempontjából ma is döntő tényező a legeltetés. A nyilt vizekkel tarkított nádfoltok a korábbinál is több madárfajt vonzottak ide. Hasonló madárparadicsom alakult ki, mint hajdanán, amikor még a mocsarat több száz gulya járta. 1966-ban itt hozták létre a Dinnyési-fertő Természetvédelmi Területet, mely ma a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó természetvédelmi terület.

Pazar élővilágot rejt a terület

A Balaton felé vezető vasútvonal és a 7-es országút elkészülte előtt a Velencei-tó nádasai délnyugati irányban Dinnyés községig húzódtak. A vizes, nádas terület a Dinnyés-Kajtor csatorna (amely a Velencei-tó vízfeleslegét hivatott levezetni) két oldalán 1966 óta védett. A Velencei-tavon megnövekedett idegenforgalmi terhelés miatt az onnan kiszoruló védett madaraknak nyújt biztonságos, zavartalan élőhelyet. A gém-félék kedvenc táplálkozó és költőhelye a Fertő. Október végén, november elején húszezer, vagy még több vetési lúd érkezik alkonytájban, hogy a Fertő biztonságot nyújtó vizén töltse az éjszakát.

Látványos helyek sokasága

A tavaszi, de különösen az őszi vonulás idején hatalmas récetömegek zsúfolódnak össze a vízen. A Dinnyés-fertő legismertebb költőfajai: a nagy kócsag és a kanalasgém. Egy rejtettebb életű gémféle: a bölömbika mély hangját tavasszal gyakran hallani a nádasból.

Az egyetlen Magyarországon fészkelő lúdfaj a nyári lúd rendszeresen költ. A parti területeket az Alföld némely részére jellemző sziki vegetáció borítja. A nedvesebb helyeken sok a sziki őszirózsa, a sziksótól fehérlő részeken tenyésznek a sótűrő fajok. Az orvosi székfű nagy tömegben fordul elő.
A Dinnyési Fertő ideális helyszíne a vízi madárvilág megfigyelésének. Szakvezetés mellett, egy madármegfigyelő-torony segítségével kitűnően bemutatható a terület, mely különösen madárvonulások idején látványos.

Főleg október végén alkonyatkor érdemes kijönni ide

Miska nem várt meg,avagy túra a Dinnyési fertőhöz

Április közepén került sor idei hetedik túránkra.Ez volt az első olyan túra ebben az évben amelyre már nem kellett kabátot vinnünk...A tervünk a Dinnyési fertő bejárása volt mégpedig oly módon,hogy a túrát majd Seregélyesről inditjuk,majd Elzamajor érintésével a tanösvényen járjuk körbe a fertőt,majd bemegyünk Dinnyésre megnézni a mini várparkot és úgy jönnék vissza Seregélyesre.Busszal érkeztünk meg a Fejér megyei Székesfehérvár szomszédságában található településre.Melött leszálltunk volna a buszról eszünkbe jutott egy pompásnak tünő ötlet: a fertő bejárása után nem jövünk vissza Seregélyesre,hanem majd Dinnyés után átlibbenünk Pákozdra és megnézzük az új hatalmas Miska huszár szobrot.Ekkor még nem tudtuk,de nem volt egy nyerő ötlet,de erről majd késöbb.

Negyed tízkor szálltunk le Seregélyesen a buszról.

Az első seregélyesi látnivaló

Az eddig csak átutazásainkból ismert település csendesnek és nyugodtnak tűnt.Jelzett út vezetett minket már a buszmegállótól,igaz a jelzések felfestése hagyott némi kívánnivalót maga után,de az elégséges szintet azért hozta,így eltévedés nélkül tudtuk követni a zöld jelzést.A falu főterének megtekintése után a seregélyesi vízfolyás felett átmenve az egyik háznál kecskék és macskák üdvözöltek minket.A túrára amúgy az év elején alakult bakancslistás csoportunkból ezúttal négyen jöttek el.Rögtön rá is startoltak a kedves állatokra,simogatták és etették őket.Ez a túra kb. kétszázadik méterén történt,ideje volt továbbmenni mert még vár ránk pár kilométer.Nehezen tudtak csak elszakadni az állatoktól,de indulni kellett.

Állati party

Az út egy hangulatos varázslatosan szép zöld erdőbe vezetett be.Itt jól járható utak tucatja volt.Letértünk a jelzéstől,mert itt az erdő mélyén volt a seregélyesi kastély,amelyet megakartuk nézni.Néhány száz méter után el is értük azt.Szépnek tűnt a kastély is meg a kastélypark is,de kellemetlen meglepetés fogadott minket.Táblák sora jelezte,hogy ez itt magánterület,belépni tilos!Egy másik táblán már kutyával is fenyegették az erre tévedő vándort...Mit is lehet erre mondani?A falu egyetlen nevezetessége a korábban országosan is ismert kastély és parkja elvan zárva a turisták elöl...Seregélyes 2018...mindenki tegye hozzá a saját kis véleményét,én már ezt nem is kommentálom.

Pedig az erdőre nem lehetett panasz...

Mit lehet ehhez még hozzáfűzni?

Azért egy kicsit bemerészkedtünk

A kastély és az erdő után visszatértünk a zöld jelzésre amely egy darabig még a faluban vezetett minket,majd kereszteztük a Székesfehérvár-Pusztaszabolcs vasútvonalat.Innen betonúton haladt a jelzés egészen a közeli Elzamajorig amely olyan három kilométernyire lehetett.Az út nem volt egyhangú hiszen jó kilátások voltak mindenfelé.Látni lehetett pl. Fehérvárt is és a Velencei-hegység vonulatát is.Elzamajor Seregélyes egy településrésze.Egy gazdaság volt itt egy utca házakkal és egy erdei iskola.Túl sok izgalmat nem okozott,hamar át is libbentünk rajta.

Virágos Elzamajor

Elzamajor után egyből elértük a Madárdal tanösvényt,itt búcsút vettünk a zöld jelzéstől.Mielött folytattuk volna a túrát tartottunk itt egy betonpriccsen egy kajaszünetet.Egy tábla volt itt amely jelezte nekünk,hogy ez már a Madárdal tanösvény,meg képek és térkép is volt rajta.Kiolvastuk belöle,hogy a tanösvényen több állomás is lesz,ezet nagy többségét érintjük is majd.Kaja után nekivágtunk.A térkép szerint kellett volna itt lenni egy "T" jelzésnek ám nem volt.Egész út alatt nem volt,de nehéz dolgunk azért nem akadt,mert csak követni kellett az út nyomvonalát.Hangulatos dimbes-dombos pusztára értünk,ez már a Dinnyési fertő része volt.Rengeteg madarat láttunk itt-ott,főleg gólyát és talán kócsagot meg darut.Kellemes volt az út ami persze itt már nem betonút volt.Elértük az első állomást amely a Nád volt.Itt két tábla volt és egy vadászles.Felmentünk rá Gerővel,többiek lentmaradtak.

Szép kilátás volt innen a Fertő nagy részére.A közelben munkások takaritották be a nádat,távolabb meg felfedeztünk egy magasabb kilátót.Reméltük a tanösvény majd odavezet.

Innen indul a tanösvény

Munka a nádasban

Tovább haladva a tanösvényen valóban egyre több és több állomás került utunkba.Az élővilág is gazdag volt erre.A madarakon kivül rókát,békát és kigyót is láttunk.A tanösvény néha számomra kissé logikátlan nyomvonalat vett fel,de sebaj.Újabb vadászles újabb kilátás következett.Innen egyre jobban belátható volt a természetvédelmi terület valamint már látni lehetett Dinnyést és a Velencei-hegységet.Na és a nagy kilátó is egyre közelebb és közelebb került.Dörzsölgettük a kezünket,biztos kivételes élmény lesz majd oda felmenni...Mentünk is tovább.Egy párral találkoztunk amiben semmi különleges nem volna ha...a pár hölgy tagja rendkivül csinos volt és miniszoknyában,harisnyában nyomta a fertő kellös közepén...gondoltunk biztos a kilátóból jöttek és ha van esze a pasinak akkor nem csak a kilátást csodálta...

Kilátás Dinnyés és a Velencei-hegység felé

A kilátóhoz egy a tanösvénybről leágazó ösvény vezetett.Elindultuk rajta és aztán itt ért a második kellemetlen meglepetés ezen a túrán.Olyan fokú mocsaras vízes rész keresztezte az ösvényt,hogy képtelenség volt rajta átmenni.Persze itt a mocsár az nem mocsár volt hanem egyszerű belvíz...próbáltuk innen-onnan,keresztül-kasul mindenhonnan,de nem lehetett átmenni...így nem kis csalódásunkra a kilátóról lekellett mondanunk...Visszatértük a tanösvényre,szerencsére a kilátó miatt érzett kiábrándulásunk nem tartott sokáig,hisz az út új csodákat rejtegetett!Beértünk a fertő látványosabb részeire.A nádasok között egy kis hídra akadtunk ami átvitt a mocsaras rész felett.Azon túl meg egy kis pihenő volt és egy újabb kilátó!Ami ugyan nem volt olyan magas mint amelyre felakartunk menni,de is hozta az elvárt szintet!

A kishíd

Itt a pihenőben tartottuk második kajaszünetünket,meg is kávéztunk na és persze felmentünk a kilátást is megcsodálni.Érdemes volt.Nagyszerű rálátásunk volt innen a Fertő érdemi részére és a környező tájra is.Így kárpótolt minket a másik kilátó el nem érése miatt a dolog.Nagyon szép volt a nádasokkal körülölelt tó,amely úgy tudom egykor még magának a Velencei-tónak a része volt.Aztán ide is érkezett egy másik pár,itt a csaj már nem miniszoknyában volt,de hagytunk nekik helyet a kilátóban így mi lementünk és ekkor ettünk abban a pihenő részben.Ezután folytattuk a túrát.A tanösvénynek tán ez volt a legszebb része amely itt a nádasok között vezetett.

A kilátóból látjuk ahogy jönnek a többiek

Kilátás a Fertőre

Nádasok között a tanösvényen

A csodás részek után hamar elértük a közeli Dinnyést.Természetesen utunk a várkparkba vezetett.A park hozta a kötelezőt.Több vár volt már mint két éve amikor utoljára itt jártunk.Szép és gondozott volt a park és persze akadt bőven látogató is.Körbejártuk,kigyönyörködtük magunkat.Annyi időt nem töltöttünk itt mint két éve,hiszen ismertük már a parkot.Elindultunk tovább.Tehát nem az előzetes terv szerint Seregélyesre vissza,hanem tovább Pákozdra Miska huszárhoz!Még azért itt Dinnyésen is kinéztük a Fertő ide benyuló részéhez.Érdemes volt mert ez is kalssz volt.Itt is volt híd,meg lovak tucatjai a környéken.Minden megcsodálva vettünk búcsút Dinnyéstől.A piros +  vezetett tovább Pákozd felé.

A várpark egy része

Szelid lovak között

A Fertő Dinnyésre benyuló része

Kiérve Dinnyésről a 7-es út mellett jó kis büfére akadtunk.Megettünk egy-egy lilahagymás zsíroskenyeret majd leöblitettük üditővel,én mondjuk sörrel.Azt mentünk tovább.Az út legnehezebb szakasza következett...Felfelé ugyan nem kellett menni,ám egy hosszú betonút szakasz következett majdnem nyílegyenesen Pákozdra.Aki túrázik az tudja a betonút a túrázó rémálma.Így is lett..mi ugyan Gergővel bírtuk ugyan,ám a csajok akik velünk voltak már nem annyira.Pákozdra érve teljesen kikészültek.Mi meg nem találtuk a nagy Miska huszár szobrot,pedig az állítólag akkora mint a templomtorony...Körbekérdeztük hát a helyieket akik készséggel segítettek.Kiderült a szobor a falu másik végén van...

Miska helyett István király köszöntött Pákozdon

A csajok nem voltak hajlandóak tovább jönni...egy buszmegállóban bemondták az unalmast...Úgy döntöttünk Gergővel mi azért megnézzük a szobrot.Ám a falu közepén sem voltunk még a szobor meg ugye a túlvégen...A busz meg...35 perc múlva jön...addig nem járjuk meg.Utána meg soká jön busz...késön érünk haza,holnap meló...nem ér annyit.Úgy is jövünk még Pákozdra majd akkor...Így kénytelen,kelletlen lemondtunk a szoborról amiért igazából jöttünk...ennek fényében persze nem volt érdemes az eredeti útvonalon változtatnunk,visszamehettünk volna Seregélyesre is...de így alakult.Van,hogy nem sikerül mindig minden,voltak és lesznek is még ilyen túráink.Megvártuk tehát a buszt és viszonylag időben haza is értünk.A három kellemetlenség ellenére is egy újabb szuper túrát teljesítettünk.

Túránk útvonala