Bizony előfordult párszor a történelemben,hogy egy-egy túra végén már nagyon kívántuk a folyadékot.Amatör módon olykor nem viszünk,vagy nem viszek elég vízet (vagy folyadékot) a túrára aminek az az eredménye,hogy majd szomjan döglünk.Természetesen főleg nyáron fordul ez elő,hiszen vagy nem mérem fel jól,hogy milyen idő lesz és mennyi folyadék kell,vagy egyszerűen már eleve nehéz a zsákom és nem akarom még jobban terhelni vagy akármi.Persze azért nem ez a jellemző,hiszen a legtöbb esetben kellően felkészülök egy-egy túrára,de azért mint majd látható mégis akad ilyesmi.Nézzük át akkor melyek voltak azok a túrák amelyeken a legjobban kínzott a szomjúság.Tízes lista visszafelé haladva,amennyire visszatudok emlékezni ezekre,mert előfordlhat,hogy ezeken kivül is akadt ilyen túra.Természetesen mindegyik túráról van részletes beszámoló is a blogban.
10.Rétimajori túra
A túrát emlékezetem szerint 2020 kora nyarán csináltuk meg Zolikával és Mónival.A Rétszilasi tórendszer került érdeklődéseim középpontjába így ezeket szerettük volna bejárni.A tavak között nem voltak jelzett turistaútak,így csak laviroztunk a tavak között.Persze ahogy telt múlt az idő egyre melegebb lett.Eleve úgy voltunk vele,hogy túra végén visszamegyünk Rétimajorba és majd a csárdába eszünk-iszunk.Igen ám,de a meleg itatta magát.A tavak között bűvészkedve nem is igazán az volt a fő gond,hogy elfogyott a vízünk,hanem az,hogy az is egyre melegebb lett.Mikor már kezdett "felforrni" nem csak az agyunk,hanem a vízünk is,úgy döntöttünk akkor elég és irány vissza Rétimajorba.Nagyon szomjasak voltunk már amikor kihozták a hideg sörünket és Móninak a limonádét.Természetesen pikk-pakk elfogyott az első pohárral,így aztán rendelni kellett mégegyet.Azért persze ezen a túrán annyira nem volt vészes a helyzet.
 |
| A Rétimajori csárdában |
9.Fundoklia-völgyi túra
Szintén Zolikával na és Vikivel és Tomival mentünk Érdre bejárni a Fundoklia-völgyet és a Tárnoki kőfejtőt 2022 szeptemberében.Már túra elején eltévedtünk,de ennek volt köszönhető életünk legjobb lángosának elfogyasztása,A lángosos után kezdett egyre melegebb lenni.Aztán az eltévedés után mire megtaláltuk a kőfejtőt és a völgyet már igen meleg volt.A vízünk ugyan kezdett szintén melegedni,de még kitartott.A visszafele út volt necces.Már Érd utcáin kínzó volt a szomjúság ekkora a vízeink is felmelegedtek.Ám a hosszú utcán sem csap,sem bolt,sem kocsma nem volt.Nagy sokára elértünk egy boltot,itt aztán feltankoltunk hideg itallal,amit a bolt parkólójában el is fogyasztottunk!Folytatva a túrát a vasúti megállóig újra egyre szomjasabbak lettünk.Szerencsére az Érd-felső megálló alatti Borgödör nem volt már olyan messze.Itt aztán kellően besöröztünk és nem volt probléma már ezután.
 |
| Itt már kezdődtek a gondok...Viki és Tomi a visszafelé úton a Funokliából |
8.Sín-gödör túra
A túrát Gergővel csináltuk végig 2018 augusztusában.Ekkora tudtam szabadságra menni,de azzal nem számoltunk,hogy pont ekkor lesz az év legmelegebb hete.Nem aggódtunk különösebben,mert tudtuk öt forrás is lesz majd túra közben.Aztán persze az ötből csak kettő münködött... A Sín-gödörbe még elvoltunk,de aztán a 40 fokban megmászni a meredek Szöge-hegyet egy olyan helyen ahol semmi árnyék nem volt....na ez kemény volt.Felérve a hegyre szerencsére már akadt árnyék és egy ilyen helyen pihentünk ahol aztán szinte az összes vízünket megittuk.Komlóig már nem volt több forrás,de legalább már árnyas erdőben haladtunk.Komlón aztán találtunk egy kocsmát ahol szinte azonnal lenyomtam két jéghideg sört,Gergő meg valami üditőt.Kellően fel is tankoltunk a hazaútra,így több probléma már nem akadt.
 |
| Pusztitom a sört Komlón |
7.Túra a Sánc-hegyre
Ezt a túrát egy évvel a Sín-gödöri túra után csináltuk meg.Sajnos Gergő már nem tarthatott velünk,így Mónival mentem bejárni a Százhalombatta-Érd közötti részt és megnézni az érdi Ófalut is.Itt is ahogy haladtunk előre a napban lett egyre melegebb és melegebb,noha olyan meleg azért nem volt mint egy évvel korábban a Szöge-hegynél.Lassan,de biztosan fogyott a vízünk.Nem aggódtunk,hiszen nem volt messze az érdi ófalu.Odaérve nem találtunk olyan helyet ahol italhoz jutottunk volna,majd ráleltünk egy kútra az utca mentén.Ivóvíznek volt minősítve én meg is kóstoltam,de életemben nem éreztem még ennyire büdös ízünek vízet...Itt tehát nem olthattuk szomjunkat.A belváros felé hosszú egyenes utca vezetett.Az egyre nagyobb forróságban egyre jobban kezdtem kiszáradni.Nagy nehezen akadtunk rá egy boltra ahol folyadékhoz tudtunk jutni.
 |
| Az érdi kút,elképesztően büdös vízzel... |
6.Tolnai túra
Tavaly júniusban csináltuk meg Zolikával a Bölcske - Dunaföldvár túrát.Itt is ahogy haladtunk előre a napban,úgy lett egyre nagyobb a forróság.Dunaföldvár közelében kezdtünk kifogyni az addigra már megmelegedett vízből.Némi segítséget jelentettek az útközbeni cseresznyefák amelyekről legeltük a friss gyümölcsöt.Dunaföldvárra érve azonban már meglehetősen kivoltunk száradva.Trappolni kellett míg elértük a kocsmát a központban ahol aztán bőséges sör mennyiséget nyakaltunk be.
 |
| Sörözés Dunaföldváron |
5.Elátkozott túra
Szintén Dunaföldvárhoz köthető a németkéri bénázásaink.Háromszor vágtunk neki a Dunaföldvár - Németkér túrának,de egyszer sem sikerült elérni a célt.Ezek közül a második volt az amely némi sikerrel kecsegtetett.Ám itt áthatolhattalan dzsungel álta az utunkat.Úgy döntöttünk visszafordulunk Dunaföldvárra,de az már messzebb volt mint Németkér maga...Zolikával voltam itt is.A visszaúton a forróságban persze elfogyott a vízünk... Három bödületesen nehéz kilométeren át trappoltunk szomjasan,míg szembe köszönt egy csap.Onnan pedig átmentünk a szemközti vendéglőbe ahol sörrel csillapitottuk tovább a nehézségeket és ha már itt voltunk egy babgulyást is lenyomtunk.
 |
| Reggel még kellett a pulóver a németkéri túrán,délután már nem... |
4.Kolon-tói túra
Manóval és Zolikával 2019 októberében csináltuk meg az Akasztó - Soltszentimre - Kolon-tó - Izsák túrát.Meglehetősen hosszú volt a táv a maga 26 kilométerével.Az utolsó kilométereken persze itt is elfogyott a vízkészletünk és kemény szomjúság köszöntött ránk.Úgy gondoltam sose érjük el Izsákot.iszonyúnak tűntek az utolsó méterek.Beérve Izsákra óriási szerencsére rögtön egy csapra akadtunk.Itt sebtében egy liter vízet nyomtam le.A városban pedig betudtunk ülni még egy helyre fröccsözni is.Kemény volt nem mondom.
 |
| Életmentő csap Izsákon |
3.Ladományi túra
Zolikával 2021 májusának végén nyomtuk a ladományi túrát.Nem volt az a kegyetlen meleg,de a túra utolsó kilométerein a Verebes-völgyben bízony elfogyott a vízünk.Nagyjából két kilométerre volt a falu Grábóc.Odaérve bizony már kivoltunk száradva,ráadásul a faluban sem találtunk egyből csapot.Végül is aztán sikerült ahol csillapitani tudtuk a szomjunkat.Ezután mentünk még fel a grábóci Mária kilátóba.
 |
| Grábócon ezt láttuk a csapnál fotózva |
2.Baglyas-hegyi túra
A túrát 2018 októberében csináltuk meg Gergővel.Eleve elméreteztük a távot,hisz hiába mértünk térkép alapján 18 kilométert a túra a valóságban 27 kilométeres volt!Ráadásul a gyenge jelzések miatt sorozatosan el-el tévedtünk és némi erőfeszítésbe telt ráakadni a helyes útakra.Így aztán már az iszkaszentgyörgyi piramisnál elfogyott a vízünk,de nem akartuk kihagyni ezt a látnivalót,hiszen ezért jöttünk.Innen még a kilátóhoz is elmentünk,de már nagyon szomjasak voltunk.A faluba lereszkedvén is elkobászoltunk kissé,hisz utólag szembesültem csak vele,hogy nem kicsi kerülőt tettünk mire beértünk a központba.Itt aztán találtunk vendéglátóhelyet.Septében megittunk fejenkét két-két üdítőt,majd vettünk a hazaútra is.Nagyon kemény túra volt így.
 |
| Az iszkaszentgyörgyi piramisnál már nagyon szomjasak voltunk... |
1.Tass - Dunavecse túra
Zolikával nyomtuk ezt a túrát 2021 júliusában.Természetesen egy darabig ment minden rendben.A túra felétől kezdett iszonyatosan meleg lenni.Ekkor már tisztában voltam vele,hogy nem lesz elég a vízünk a végéig.Így is lett.Életem legnagyobb szomjúság érzete kísérte a túrát az utolsó öt kilométeren.A forróság,a szomjúság a könnyű terep ellenére is kikészítette az erőmet.Szinte vánszorogtam Dunavecse határában... Kezdtem azt érezni,hogy ott pusztulok el.Végül valahogy erőt vettem magamon és elképesztően nehezen,de megnyomtam az utolsó két kilométert.Dunavecsén sem sikerült egyből csapot vagy vendéglőt találni.A központba érve leltünk egy csapra ahol azonnal két liter vízet nyomtam le.Soha nem éreztem még ilyen fokú szomjúságot...
 |
| A csap amely megmentette az életemet Dunavecsén |
Hát ezek a top szomjas túráim.Feltehetőleg voltak még ezeken kivül is,de több most nem jut az eszembe.Ezek persze főleg az én szomjúság érzetem szerint lettek rangsorolva,mert volt olyan,hogy aktuális túratársam még sokkal jobban bírta mint én,vagy én bírtam jobban a szomjúságot.Próbálunk ügyesebbek lenni,ha meg nem sikerül tíz év múlva jövök egy újabb szomjas túrák listájával.
