2018. augusztus 29., szerda

Nyári összefoglaló és értékelő

Mivel mi nem követjük a csillagászati naptárat,így nekünk már augusztus 31.a nyár végét jelenti,ideje a nyári összefoglalónak.Ugyanazt tudom írni mint a tavasz végén,hogy a terveink végül is valóra váltak,ha nem is minden úgy ahogy szerettem volna.Hat túrát terveztünk a nyárra,mivel eleve tudtuk a kánikula nem igazán kedvez a túrázásoknak.Nos kánikula volt bőven,gyakorlatilag két hónapon át tombolt teljes erővel a nyár,a hat túra mégis sikerült,igaz nem abban az elosztásban ahogy terveztem.Volt három bakancslistás túránk,egy környékbeli,egy helyi és egy meccstúránk.(azt,hogy melyiket minek nevezzük visszalehet nézni korábbi megosztásaimból).Tehát a hat sikerült végül is.

Szenna
Kezdödött a nyár rögtön egy túracserével.Ennek oka az volt,hogy Gergő fiam az egyik májusi túrán megsérült kicsit ami a júniusi aktuális túrára nem jött még teljesen rendbe,Így a júniusra tervezett nehéznek ígérkező pilisi túrát elraktuk szeptemberre,a könnyebb eredetileg augusztusra tervezett zselici túrát pedig elöre hoztuk júniusra.A szeptemberi mecseki túra is így elökerült augusztusra.Szóval a Zselicben kezdtük a nyárt.Kaposvárról indult a túra amely Szennára vezetett majd onnan más útakon vissza Kaposvárra.Első látásra beleszerettünk Kaposvár városába,hisz az egyik legszebb hazai városba találtuk magunkat.A Zselic szép volt eleinte sem a jelzésekkel,sem az utakkal nem volt gondunk.Aztán ez változott,helyenként csalánnal benött utakon mentünk a jelzések pedig hiányosan alig észrevehetöen voltak felfestve.Így aztán többször is eltévedtünk a zselici túrán,de szerencsére mindig visszataláltunk a helyes útra.Szenna szép volt,a skanzen nagy élményt jelentett.Ám nyitvatartó vendéglátó helyet vasárnap délután nem találtunk.A szomszédos Kaposszerdahelyen sikerült végül szomjunkat oltani,majd onnan mentünk vissza Kaposvárra.Minden negatív dolog ellenére egy jó kis túra volt,az ekkor már höségben.A túrán ketten voltunk Gergővel.

Valahol Pálhalma és Nagyvenyim között
Ezután itt a környéken jártunk egyet.A Dunaújvárosból kiinduló körtúrán elöször Pálhalmát érintettük,majd a mezökön,kukoricásokon és erdőkön keresztül értük el Nagyvenyimet,ahol az arborétumban hüsöltünk,majd ittunk egy remek sört.Nagyvenyimről pedig egy vadiúj jelzésű úton (amely azért régebbröl már ismert volt,csak nem volt jelzett) érkeztünk vissza Dunaújvárosba.A túrán hárman voltunk velünk tartott még Zoli barátom is.Azt kell,hogy mondjam remek kis buli volt,a város környéki tájak kellemes meglepetéssel szolgáltak.

A Tési fensíkon a Bakonyban
Júliusban a Bakonyt vettük célba,ekkora már Gergő lába is teljesen rendbe jött.A túrára velünk tartott korábbi túratársunk Mónika Bernadett is.A túra Várpalotáról indult ahol még élénk szél fújt.Késöbb aztán meleg lett.A Bakonyi erdőket,fensíkokat,csúcsokat,várakat nagyon élveztük.Pazar túra volt minden értelemben.Voltunk Bátorkő váránál,a Tési fensíkon.Fő célunk azonban az Eplényi libegő volt.Sikerült is elérni és természetesen mentünk is egy kört vele.Felülmúlhatatlan élmény volt!Fent még megnéztük a kilátót és a mezítlábas tanösvényt.A túra Eplényben végzödött.Annyira remek buli volt,hogy ez a túra esélyes az év legjobb túrája címre is,Na de addig még sok víz lefolyik a Dunán.

Az erdei géppark
Egy helyi túra következett,az erdei gépparkot néztük meg.Mindenféle mendemonda keringett a neten ennek állapotáról,kiváncsiak voltunk mi ebből az igazság.Mint kiderült semmi.Itthonról induló és ide is érkezö túra nem volt egy megeröltetö menet.A géppark pedig teljesen rendben volt.A gépek környéke és a környezö utak is ápolva karbantarva voltak,ezúttal szemét sem volt sehol a környéken.Reméljük ez nem csak átmenetei hanem tartós állapot.Gergővel voltunk ezen a túrán.

A Máré vár - imádom
Következett a Mecsek augusztus elején.Egyetlen egy jelentösebb mecseki völgy maradt a Kelet-Mecsekben ahol még nem jártunk a Sín-gödör.Ideje volt ezt is felkeresni.A Mecsek szokás szerint gyönyörü volt,nem hiába az első számú kedvencem.Az elképesztö kánikulában ráadásul a Vár-völgy és erdei csodálatosan kellemes klimával szolgáltak,a források zöme fantasztikusan folyt.Elöször a Máré várhoz mentünk ahol már öt éve nem jártam.Tudtuk zárva van (már három éve),ám így kivülröl is lenyügöző látvány volt a kedvenc váram.Egy órát pihentünk a vár tövében,majd a Gergely-Éva-forrás érintésével mentünk fel elöször a hegyre majd ereszkedtünk le a Sín-gödörbe.Sajnos a völgy nem igazán volt élvezhetö mégpedig a rengeteg körülöttünk szálló légy miatt.Teljesen lefoglalt ezeknek a távoltartása.Ez a völgy is szép volt persze.Ezután viszont a Szöge-hegy megmászsása 40 fokban teljesen kimerített.Nem emlékszem mikor készültem ki ennyire utoljára egy túrán.A hegyen aztán hüvös erdöbe mentünk,de én már csak vánszorogtam.
Végül Komlóra érve egy hideg sör új energiával töltött fel.Ketten voltunk itt is Gergővel.Ez is minden negatívuma ellenére jó buli volt!

Gergő hülyéskedik a násznép elött Dunaharasztiban
Ezután kétszer is Budapest felé vettük az irányt.Az elsöt nem tudtam hova besorolni,nem túra,nem kirándulás...semmi.Hivatalos ügyet kellett elintézni,ennek végeztével sétáltunk egy jót végig az Andrássy úton,át a Lánchídon és az alagúton.De mondom ez nem túra volt.

Rá egy hétre kisértük el csapatunkat Dunaharasztiba.Tehát egy meccstúrával zárult a nyár.Budapest érintésével mentünk.Gyalog mentünk át a Kelenföldi állomástóla közvágóhidi hév állomásig.Ahogy haladtunk elöre az idöben,úgy lett egyre jobb és jobb ez a túra,jöttek az élmények sorra.Remekül éreztük magunkat,ráadásul aztán Dunaharasztiban a csapatunk is gyözött,így felkerült az i-re a pont.Remek nap volt,jó buli.

Hát ez volt akkor a nyár.Több túra nyáron már nem lesz.
Az öszi idény számunkra pedig szeptember elsején kezdödik.
Reméljük hamarosan a kánikula is véget ér és kezdetét veheti az ősz.
Ami a kedvencünk,mert ősszel a legjobb túrázni.

Öszi tervekröl hamarosan!

2018. augusztus 26., vasárnap

Élménydús,győztes meccstúra Dunaharasztiba

Elérkezett az új szezon elsö meccstúrájának napja.Szerettünk volna két héttel korábban Szekszárdra is elmenni,de akkor ez nem jött össze.Most viszont minden adva volt egy remek naphoz.Esőt és záporokat is jósoltak erre a napra,így aztán mindenre felkészülve a kis zsákunkban esőköpennyel vágtunk neki az útnak a dunaújvárosi vasútállomásról.Nem kellett korán indulni.Elvégre éjszakás műszak után voltam,másfelöl úgy számoltuk mindennel együtt is időben oda érünk majd.Délelött fél tizenegykor indultunk tehát el vonattal.Döcögös út volt,a szakasz legérdekesebb része,a Budafok - Kelenföld közötti rész volt,ami normál esetben kb.4 perc a vonatnak,most azonban ki tudja miért 25 perc volt...

Indulás!
Kelenföldön szálltunk le,már elözetesen úgy terveztük gyalog megyünk át a nem éppen közeli Közvágóhidi hévhez.Elsösorban a Bikás parkba akartunk ,a nem rég elkészült Grosics Gyula szobrot megnézni.Ellentétben a híradásokkal időközben meleg lett,a megjósolt záporoknak nyoma sem volt.Hamar elértünk a Bikás parkhoz.A takaros metróépület megtekintése után egyből beköszöntött a Grosics szobor.Remekbe szabott alkotásnak tűnt,odamentünk hát megcsodálni.

A gyönyörü szobor

Amit tudni kell róla
Természetesen fotózkodtunk itt egy sort,hisz a legenda nagy tisztelői vagyunk.Sajnos életében nem lehetett,így most a szoborral készítettünk szelfiket,na és tiszteletbeli Dunaújváros Pase szurkolóvá fogadtuk az Aranycsapat legendáját.( egy másik kicsit idekapcsolodó dolog: az Aranycsapat egy másik legendája Buzánszky Jenö,az ezredforduló környékén a Dunaferr SE tiszteletbeli elnöke volt).Bár kitünö kapusunk van,Grosicsot eltudtuk volna képzelni a Dpase hálóöreként is akár.Hatalmas tisztelet a legendának!Imádjuk halála után is!

Tiszteletbeli Dpase szurkolónak fogadtuk a legendát.Ha ezen múlt volna,örökre odaadtunk volna a sálat neki

Szelfi a legendával.Örülünk,hogy találkoztunk mégha így is...
A szobor után szétnéztünk a Bikás parkban,volt némi müanyag hatása nem mondom,de végül is tetszett.Nem volt rossz.Rengeteg ember mozgott itt és voltak még egyéb szobrok is,amelyek közül a domb tetején álló bika szobrok tetszettek.Ugye ők a park névadói,A park után mentünk tovább a lezárt Etele úton,ahol épp az egyes villamos vonalának meghosszabítása folyik Kelenföldig.Meleg volt,az út hüvös oldalán mentünk ami kellemes volt.Egy Aldiban vettünk kaját és üditöt magunknak.

A bikák
Tovább sétáltunk,hajléktalan alakok árnyékában,akik épp az egyik bokornál aludtak egy matracon...egy férfi és egy nő....lehet nem is aludtak?A Kopaszi gát közelében tudtunk felmenni a Rákóczi hídra,amely most is lenyügöző volt.Elképesztö  forgalom volt most is a hídon,mint anno azon a régi hídtúrán.Csendre vágyók,ne ide jöjjenek!A híd után már nem volt messze a Közvágóhidi hév állomás.Délután fél háromra értünk ide,a meccs ötkor kezdödött Dunaharasztiban,bőven időben voltunk még.Egy régi villamos volt itt a fő látnivaló.Aztán bejött a hév,mi pedig elindultunk Dunaharasztiba.

A villamoscsoda
Röpke félóra alatt ki is értünk a korszerünek cseppet sem nevezhetö hévvel.Még mindig több mint két óránk volt a meccsig,így elindultunk városnézésre.Esőnek továbbra sem volt nyoma.A helyi szigetre vagy félszigetre érhettünk le.Ez jó környéknek tünt,sétányokkal,kis szökőkúttal,egy dunai holtággal és egy kisebb fajta hegyecskével,amire fel is mentünk.Ez tűnt az egész környék legmagasabb pontjának.Ám felérve a kilátás szinte egyenlö volt a nullával,mivel a környező fák eltakarták azt.Még lementünk aztán a Ráckevei Dunához a hídat megnézni.

A környék legmagasabb pontja

Lépcsö (is) vezet fel,de kilátás nincs odafenn...
Ezekután elidultunk a városba.Egy násznépbe botlottunk a helyi amúgy igen szép templomnál.Gergő a poén kedvéért elövette is a Dpase sálat és úgy fotózkodott,hogy háttérben a násznép volt...Tovább menve a városban egy klassz parkra akadtunk,ez volt a Hösök parkja és ez nem keltett müanyag hatást!Ember sem volt annyi mint a Bikás parkban,viszont volt itt rengeteg szuperebbnél szuperebb emlékmű.Megcsodáltuk mindet.Legjobban egy virágokból kirakott Nagy Magyarországot ábrázoló alkotás tetszett.

Nagy Magyarország
Volt itt trianoni emlékmü,56-os,háborús,helyi hösök emlékmüve stb.Az egyik háborús emlékmű is nagyon tetszett,egy magas talapzaton egy katona állt,de ami megkapó volt az egészben az a talapzatón elhelyezett felíratok voltak.Szóval nagyon tetszett ez a park nekünk.Amikor tervezgettük ezt a túrát,úgy tünt Dunaharaszti nem egy nagy eresztés és semmi látnivaló nem lesz itt.Ehhez képest kellemes meglepetés volt a város.Egy óránk volt még a meccsig,elindultunk a stadionba.

Háborús emlékmű

Meginditó felírat
Jó tíz perc járásra volt a stadion,odaérve bementünk.Meglepetés volt a belépö ár,hisz még odahaza 1000Ft egy jegy,addig itt a kettö volt 800... Maga a stadion nem volt egy nagy szám.Jó indulattal lehetett csak stadionnak nevezni.Volt egy fedett lelátó,de nem nagy attól jobbra-balra két kis lelátó,szemben csak egy földböl kialakitott dombocska.A pálya talaja sem tűnt a legjobbnak.Ja és hiába Dunaharaszti,nem a helyi erőkkel játszottunk hanem a szomszédvár csapatával a Taksonnyal.Az ő pályájuk még ilyen sincs mint ez.Na de mindez egyáltalán nem okozott semmi problémát.Vártuk a meccskezdést,közben helyi szurkolókkal beszélgettünk - mert így is lehet...

A dunaharaszti stadion
A meccs nem volt rossz,nem játszottunk rosszul a védelmünk kifejezetten jól zárt.Az ellenfél nem igazán tudott helyzetet kialakítani.Mi támadgattunk,de az első félidőben nem született gól.A másodikban rákapcsoltunk.A védelmünk továbbra is stabil volt,majd egy szabadrúgás után egy fejesből megszereztük a vezetést!Továbbra sem volt átütő erő az ellenfél támadásaiban,talán egy komoly helyzetük akadt.Így aztán 1-0-ás győzelemmel zárult a találkozó!Már csak ezért is érdemes volt eljönni.Ám az élményeknek még nem volt vége.

Zajlik a meccs
Visszamentünk a hév állomásra,majd elindultunk vissza a Közvágóhíd felé.Egyik megállóban lánycsapat szállt fel a hévre.Némi zajt csaptak,de ez egyáltalán nem volt zavaró.Aztán kinéztek maguknak és az egyik lány oda ült mellém.Elöször a családi állapotom felöl érdeklödött,majd elöadta hogy ő jövö héten megy férjhez,adjak tanácsokat a házasélethez...Ezt aranyosan végighallgatta,majd egy kis füzetecskét adott nekem,hogy írjak bele egy kívánságot amit kivánok nekik a házaséletre.Gergőnek is odaadta,hogy ő is írjon bele.Bolond fiam azt írta bele,hogy hajrá Újváros (...)
Aztán a leányzó még egy-két emberhez odament,hasonlókért.Valószinüleg lánybúcsú zajlott éppen és a lánynak minél több ilyen beírást összekellett gyüjtenie.Nagyon aranyosak és szimpatikusak voltak!

Búcsú Dunaharasztitól
Visszaérve a Közvágóhídra,Kelenföldre nem volt idő visszamenni,még tömegközlekedéssel sem értük volna el az utolsó vonatot.Így maradt a Népligeti buszpályaudvar ami kb.2km-re volt.Elsétáltunk hát oda.Óriási forgalom volt a városban,elmentünk a Lurdy ház mellett majd a Grupama arénához értünk.Az ország jelenlegi nemzeti stadionát alaposan eltrakarták...A Telekom székházát építették elé amely egy borzalom...nem hiszem,hogy valaha is láttam ennél rondább épületet...eltakarták ezzel a gyönyörü stadiont...Ehhez már nem is tudok mit hozzáfüzni.A népligeti pályaudvar hozta mínösithetetlen színvonalát,korán bezáró udvariatlan árusokkal,alvilági alakokkal,méregdrága wc-vel.Budapest legellenszenvesebb helyét most sem fogadtuk a szívünkbe.Na de aztán beállt a busz és elindultunk vele haza.
Újabb klassz nap volt!

2018. augusztus 23., csütörtök

Újabb mérföldkő!

Alig vettem észre,hogy a számláló szép csendben átlépte a húszezres számot.
Ami annyit jelent,hogy a blog születése utáni 21.hónapban átlépte a húszezres látogatottságot!Anno a saját túraélményeim megörökitése céljából alakult blog nem gondoltam volna,hogy bárkit is érdekelhet.Hogy úgy mondjam a saját szórakozásomra hoztam létre és persze,hogy maradjon meg valami a sok-sok szép túrából.Így is van jó sok amire már csak úgy emlékszem,hogy abból nem tudok használható bejegyzést írni,mert annyira megkopottak az emlékek.Amire visszatudok emlékezni az mind-mind levagyon írva,ha pedig még menetközben jut eszembe valami,az meg le lesz írva.Az aktuális most folyó túrákról pedig mindig van leírás.


Így aztán mindenkinek köszönöm aki valaha is akár csak egy percre benézett ide.Remélem olyanok is akadnak akiknek tudtam segíteni esetleg abban,hogy milyen új helyeket keressen fel,nézzen meg.És remélem olyan is van akiket érdekelnek eme túrabeszámolók.Sajnos nem tudok heti szinten eljárkálni és írni a beszámolókat.Egyfelöl kevés a szabadidö,másfelöl az utóbbi időkben sajnos betettek nekem a végrehajtók,kölcsönöket kellett visszatörlesztenem így ez sokszor bezavart abban,hogy több helyre eljussak.Na de ennek vége.Visszalett törlesztve minden,így remélhetöleg a jövöben már csak a kevés szabadidö lesz az akadálya annak,hogy ide-vagy oda éppen nem jutok el.Ezen próbálok majd javítani,de ez sem mindig rajtam múlik....


Szóval mégegyszer köszönöm mindenkinek aki valaha is bentjárt itt!

Hátborzongató!

A közelmúltban írtam a Duna alacsony vízállásáról és arról is,hogy megnézzük hamarosan.
A helyzet tovább romlott a helyi média szerint.Sajnos mi még nem tudtunk lemenni megnézni.Minden valószínüség szerint pedig átlehet menni a környék szigeteire.A dolog úgy áll most,hogy vasárnap letudnánk menni,ám vasárnapra már rossz időt mondanak.Szombatra pedig meccstúra van betervezve Dunaharasztiba.Ha oda nem tudunk elmenni,akkor szombaton megnézzük,ha elmegyünk akkor pedig vasárnap - ha az időjárás még engedni fogja...

Addig is egy kép ami a helyi médiában szerepelt.A kép a Rácalmási-sziget bejárókánál készült és hát eléggé hátborzongató úgy gondolom...

A Duna átlagban amúgy október végén - november elején szokott a legalacsonyabb lenni.Onnan még messze vagyunk.Néhány éve novemberben éltünk át hasonlót.Addig remélhetőleg azért javulni fog a helyzet,külömben kiszáradunk...ez pedig katasztrófális következményekkel járhat...Nem ér annyit az,hogy áttudjunk menni a szigetekre,inkább emelkedjen a vízszint mielött valóban katasztrófa lesz!(elég csak a paksi reaktor hütésére gondolnunk...)

A Rácalmási Duna a szigetre vezető hídnál (fotó:DUOL)

2018. augusztus 20., hétfő

Várostörténet a falakon

Szűkebb hazám Dunaújváros egyik panel városrészének szélén roppant ötletes dologba fogtak.Egy amolyan kilátó rész alsó falaira várostörténeti képeket festettek.
Az InkSane Tetováló Stúdió, valamint barátai és az Újpart Dunaújvárosi Képző- és Iparművészek Egyesülete együttműködésében újult meg a bástyafal.A végeredmény pedig egészen pazar lett!Már csak az a lényeg,hogy a helyi menő hülyegyerekek el ne csesszék hülyeségükkel ezt a szép művet.

Erre a falra kerültek a kész művek
Ezt a helyet Dunaújváros szívében az Aranyvölgyi út felett találjuk meg az Apáczai Csere János utca északi oldalán.A Római városrész legelején.Személy szerint tényleg nagyon ötletesnek találom ezt a kezdeményezést,amely akár idegenforgalmi látványosság is lehet a jövőben,sőt akár a város más pontjain is eltudok ilyesmit képzelni.Azonban tapasztalom az évek során,hogy az itt élők nem igazán tudnak vigyázni sem a városra,sem az értékeikre.Ugyanakkor a többség lokálpatrióta,így talán van rá esély,hogy ez itt sértetlen marad az elkövetkezendö években.Ezért drukkolok.Akkor nézzük meg ezt a nemes és nagyszerű alkotás(oka)t!

Így készült...

Elismerés a készitőknek na és a kitalálónak is!













2018. augusztus 19., vasárnap

Túra kánikulában?

Nem igazán járnak jó idők a túrázókra ezekben a hetekben.Saját börömön tapasztaltam,hogy a nyári kánikulában nem mindig esik jól túrázni.
Viszont ha már útrakelünk...néhány megfontolandó jó tanács mindig jól jöhet!

Alapszabály: túrázáskor mindig legyen nálunk elegendő folyadék! Ezt a nyári hőségben még inkább fontos betartani, hiszen a meleg levegő és a tűző nap hatására szervezetünk sokkal jobban igényli a vizet. Ha nincs forrás a túraútvonal mentén, mindenképp töltsünk több folyadékot indulás előtt a kulacsunkba!

Megfelelő mennyiségű folyadék!
A nagy melegben kerüljük a zsíros és a gyomornak megterhelő ételeket, hiszen ezektől szaporább lesz a verejtékezés és rossz közérzetet biztosítanak. Emellett természetesen a tejtermékek sem ajánlottak, hiszen a kánikulában gyorsan megromolhatnak a túra-hátizsákban.

Kerülni a zsíros ételeket és a tejtermékeket!
Persze, kinek mi a kényelmes, de nőknek érdemes a spagetti pántos felső helyett inkább ujjas pólót felvenni, így kevésbé fog leégni túrázás közben a váll és a hát. A nyári hőségben kerülendők a sötét színek, amik magukba szívják a meleget, helyette inkább fehér, vagy legalábbis világosabb ruhát válasszunk.

Megfelelő öltözék!
Bár az erdő sűrűjében a lombkorona távol tartja a napsugarakat, utunk biztosan átvezet mezőkön, gerinceken is. Mozgás közben kevésbé vesszük észre, hogy a fejünk ki van téve a forró sugaraknak, pedig komoly napszúrással is végződhet az izgalmakkal teli kalandozás. Így érdemes egy baseball sapkát, vagy egy kalapot magunkkal vinni az útra.
Tévhit, hogy kirándulás során nem lehet leégni! Arcunkat, karunkat érdemes naptejjel védeni!

Kalap vagy sapka!
Ezeket betartva nagyobb az esélye annak,hogy jól jövünk ki egy kánikulai túrából is!

Pesti kiruccanás

Mondjuk úgy hivatalos ügyben kellett Budapestre mennünk.Jó szokást szerint összekötöttük a kellemest a hasznossal így tettünk egy nagy sétát a városban.Olyan helyekre amelyek bár ismertek mi mégsem nagyon szoktuk őket felkeresni,egyszerű okból: túrázásainkhoz ezek a helyek nem kellenek.A Blahára érkeztünk fél kilenc körül,majd az Erzsébet körút felé vettük az irányt.Meglepő volt,hogy szombat reggel lévén alig voltak az utcákon.Aztán nézegettük az üzleteket szinte mindegyik csak 10-kor nyitott!Nyilván ezért volt még pangás.Hamar elértünk az Oktogonig itt kellett elintéznünk azt a bizonyos ügyet,de az a hely is csak 10-kor nyitott..így bóklásztunk a környéken.Az Andrássy útra fordulva ráleltünk a terror házára.

Gergő a vasfüggönynél
Be ugyan nem mentünk (ez sem volt még nyitva),de elötte is akadt látnivaló: a vasfüggöny és a berlini fal egy-egy darabja.Ezeket megcsodálva aztán mentünk tovább.Nem volt messze a Nyugati pu. és a West End pláza sem.Ebbe bementünk,de itt sem volt nyitva szinte semmi tízig...Meglepö volt ez számomra,mert nálunk odahaza Dunaújvárosban kilenckor már kinyit minden.Lófráltunk kicsit a plázában,de nekem ez nagyon müanyagnak tűnt.Nem vagyok oda a plázákért,nem az én világom.Kimentünk az egyik teraszra is ahol a müanyag hatás mégjobban érvényesült.Nem is maradtunk sokáig itt.

A müanyag teraszon
Indultunk vissza az Oktogonra a dolgunkat elintézni.Mivel lassan elütötte a tízet az óra a korábbi pangásnak is vége volt.Elképesztő embertömeg volt már az utcákon!Hamar elintéztük a dolgunkat így kezdetét vehette a séta.Úgy döntöttünk az Andrássy úton megyünk a Duna irányába,de annak is a hüvös felén.Megszámlálhatatlanul sok volt erre a turista és rengeteg a jó nő.Nem gyöztük hova kapkodni a fejünket.Szép szobrok mellett és az éppen felújitási munkálatokra váró Operaház mellett haladtunk el.A nagy melegben az út hüvös oldalán kifejezetten kellemes volt sétálni.

Ő volt a nap legszebb nője...
Elértük az Erzsébet teret,itt volt a régi buszállomás ami átkerült aztán a Népligetbe.Itt is tömérdek volt a turista.Megláttuk arébb a hatalmas óriáskereket,úgy döntöttük megnézzük közelebbről is.Remek látvány volt az biztos!Úgy döntöttem megyünk egy kört.Odamentünk hát megnézni az árakat,gondoltam ha nem olyan vészes megyünk egy kört.A nem olyan vészesre max 1500-ra gondoltam koponyánként.Aztán odaérve leesett az állunk...2700Ft/fő volt egy menet....gyerekek....azért hol élünk már....Elképesztő.Így persze nem ültünk fel rá,bármennyire is vonzó volt.

Az óriáskerék
Tovább mentünk a Duna felé gyönyörü nők árnyékában.Odaértünk a Lánchíd pesti hídfőjéhez ahol szintén brutális turistatömeg volt,de ez most nem volt amúgy zavaró.Láttuk,hogy a híd levan zárva az autós forgalom elöl és szabadon átlehet kellni rajta gyalog!Hát ezt nem hagyhattuk ki!A Lánchíd közepén keltünk át rajta!Hatalmas élmény volt!Noha én már mentem így át a hídon,de még igy is nagy élmény volt újra így átmenni.Mindig is nagy kedvencem volt a Lánchíd amely méltán a világ egyik legszebb hídja.Ez az érzés áthatja az embert ahogy átkel rajta.

Gergővel a hídon
Átérve a hídon a budai oldalon is minden levolt zárva az autós forgalom elöl.Valami magyar ízek fesztiválja rendezvény zajlott itt éppen.Megláttuk,hogy az alagút is nyitva a gyalogos forgalom számára!Mielőtt behatoltunk volna kihasználtuk itt a Clark Ádám téren azt,hogy gyalogosan mehetünk olyan helyeken ahol máskor elképzelhetetlen.Tűzoltó zenekar húzta a talpalávalót.Különös kellemes hangulata volt így a környéknek.Na de nem maradt más hátra várt minket az alagút!

Gergő az alagútnál

A Clark Ádám téren
Az alagútban még soha nem mentem át én sem,nemhogy gyalogosan,de autóval vagy busszal sem!Így egy újabb hatalmas élmény várt ránk!Valóban fantasztikus élmény volt annak ellenére,hogy maga az alagút nem volt egy nagy szám.Falai apró mozaik kockákkal voltak kirakva és hát nagy forgalom idején aligha szerencsés itt gyalogosan átkelni.A fél méter széles járda nem nagyon alkalmas erre.Na és persze a nagy kánikulában az alagútban több mint kellemes volt a klima.

Az alagútban
Átérve az Attila utcánál találtuk magunkat ahol egy kellemes szökőkútnál lemosakodtunk.Itt volt Déryné szobra ahol természetesen fotózkodtunk.Majd kiérve a Krisztina körútra elindultunk a Déli pályaudvar felé.Hamar el is értük azt.Így azt kell mondjam az Oktogontól ezen az útvonalon amelyen jöttünk,nem egy vasziszdasz a Déli pályaudvarig eljutni.A Déliben hatalmas sor volt a jegypénztáraknál a vonatunkig pedig volt még húsz perc...félő volt nem érjük el.Persze tragédia nem történt volna,mert egy óra múlva ment a másik.Végül is elértük és indultunk haza.Maradhattunk volna még hisz délután egy felé járt az idő,de este meccs volt,haza kellett érni,elvégre onnan nem hiányozhattunk!

Dérynével
Kellemes kirándulás kerekedett a dologból,annak ellenére,hogy most nem kifejezetten ebből a célból jöttünk.Végül is az Andrássy út,a Lánchíd,az alagút mind-mind hatalmas élmény volt!Sajnos az esti meccsről ez már nem mondható el,hiszen kikaptunk...