Pasaréti döntetlen

 Úgy áll a dolog,hogy a november túra nélkül telik el.A következő túra terveink a Prédikálószék,a dorogi kilátó és a szivárványhíd és a pokoli stadion lenne.Szinte mindháromhoz,de az első kettőhöz mindenképp napos idő kell az élmény kellő megélése érdekében.Nyilván kilátókba nem jó menni borús,szürke vagy ködös időben.A novemberi hétvégék nem kényeztetnek el minket ebben,így ezek a túrák fokozatosan halasztódnak.El nem maradnak,mert majd ezekkel folytatjuk akár decemberben vagy alkalom adtán!Viszont ha túra nincs is jelenleg a meccstúrák aratnak idén.Alighanem úgy vonul majd be ez az év a történelembe mint a meccstúrák éve.Hiszen soha ennyi meccstúrán nem voltunk mint az idén.Viszont ebből is eljött az utolsó.A bajnokságnak rövidesen vége és az utolsó meccs már idehaza lesz.Az év utolsó meccstúráján Pasarét felé vettük az irányt!

Pasaréti Kolotkó szobrok

Ismét Zolikával vágtunk neki a bulinak.Érdekes,hogy a másik meccsre járó haverom aki szintén Zoli,nem tart velünk az idegenbeli mérkőzésekre.Közben az egyik játékos keresztanyja is bejelentkezett,hogy eljönne velünk,de mikor hívtam akkor már visszakozott.Na mindegy,mi mentünk ketten is.Kicsit túlbonyolították a Dunaújvárosból Budapestre tartó vonatok útját,így azok nem mennek már be a Déli pályudvarra.Így Kelenföldön átkellett szállnunk és úgy jutottunk be a Délibe.Innen pedig gyalog vágtunk neki a II.kerületi Pasarétnek,szépen kényelmesen.Tudtam merre kell menni (én ne tudnám),jártunk már erre kisilliószor,Gergővel talán gyalog is.

Pasaréti templom

Nem volt jó idő.Dunaújvárosban még köd volt és hideg.Fél kilenckor indultunk,tízre a Déliben voltunk alaposan beöltözve.Ám Pesten nem volt köd,el volt ugyan borúlva,de különösebben hideg sem volt...Átmentünk a Városmajoron,majd a Szilágyi Erzsébet fasoron folytattuk tovább.Eldumáltuk az időt így nem tűnt fel a távolság.A Budagyöngye bevásárlóközponthoz érve úgy döntöttünk itt megkajálunk.Találtunk is egy remek vendéglátóhelyet az alagsorban ahol viszonylag olcsón kitünő kaját kaptunk és kedvesek is voltak mert megajándékoztak ingyen kávéval és kakaóval! Így meg is van az itteni törzshelyünk,ha majd újra erre járunk.Ezután vettük az irányt a pálya és Pasarét központja felé.

Sétány a pálya mellett

A központban egy-két Kolotko szobor és a templom szolgált látnivalóval,valamit az észak felé tornyosuló Budai-hegység.Itt volt valahol az Apáthy szikla is amit a házak takarásától nem láttunk.Hamar oda értünk a helyi csapat a Pénzügyőr SE pályájához még bőven volt idő,így mentünk még egy dupla 2km-es kört a kerületben.A pályára belépve sokkal rendesebbek és segítőkészebbek voltak a rendezők mint egy héttel korábban a Fradi sportközpontban...Így aztán hamar el is foglaltuk helyünket a vendégszektorban ahol az égvilágon kivül senki nem zavart.Később megérkeztek a "mieink" egy-két sportvezető eltiltott játékos és egy-két vendégszurkoló még.A csapatok melegítettek,sajna a mi csapatunk a tőlünk távolabbi térfélen melegített,esélyünk sem volt köszönni a játékosoknak.

A pasatéti pálya

Kezdünk!A piros-fehérek a mieink.

Elkezdődött a meccs,mindkét oldalon voltak helyzetek,támadások,akciók,de különösebb esemény nélkül telt el az első félidő.Nem született gól.A második félidőben hasonló ütemben folytatódott a mérkőzés,aztán a semmiből egy távoli lövéssel vezetést szerzett a hazai csapat.Egy null oda.Szaladhattunk az eredmény után.Szerencsére a mieink nem adták fel.Kapuja elé szegeztük a hazaiakat és kilenc perccel a vezető találat után sikerült is egyenlíteni.Innentől már a győzelemért mentünk.Továbbra is mi támadtunk többet.Egykapuztunk szinte,de nem sikerült bevinni a győztes gólt,így maradt az 1-1-es döntetlen,ami jó is meg nem is.Mindegy,ez van.Sajna a játékoskijáró is messze volt a vendégszektortól így most nem tudtunk senkivel sem lekezelni,úgy mint múltkor Ákossal a csatárunkkal.A végén még bementünk a helyi büféhez ahol hagymás zsíroskenyereket vettünk.Jó volt mert itt mindenki normális volt,nem úgy mint egy hete a Népligetben..

Zajlik a meccs

Nem volt más hátra most nem gyalog,hanem a 61-es villamossal visszamentünk a Délibe,onnan vonattal Kelenföldre majd ott tudtunk rászállni a mi vonatunkra.Sima volt a hazaút és fél hat után már itthon is voltunk.Mint mondtam nem igazán volt jó idő,ezért nem kombináltuk a meccset most semmi mással.A túra így is meg volt,mert a Déliből kimenni a pályáig meg ott két nagy kört menni az majd 8 kilométer volt.A meccstúrák ezzel az idei évre bezárultak.Valóban soha nem voltunk még ennyit meccstúrázni,de ezekkel is összegyűlt ezernyi élmény és végre olyan csapatunk volt amiért érdemes elmenni idegenbe is!A bajnokságból még egy meccs van hátra,írtam,hogy az már itthon lesz.Majd aztán lesz egy végződő szezon összefoglalom.A nem túl jó idő ellenére most is elvoltunk!

Kelenföldi pályaudvar

Pesti kiruccanás

Mondjuk úgy hivatalos ügyben kellett Budapestre mennünk.Jó szokást szerint összekötöttük a kellemest a hasznossal így tettünk egy nagy sétát a városban.Olyan helyekre amelyek bár ismertek mi mégsem nagyon szoktuk őket felkeresni,egyszerű okból: túrázásainkhoz ezek a helyek nem kellenek.A Blahára érkeztünk fél kilenc körül,majd az Erzsébet körút felé vettük az irányt.Meglepő volt,hogy szombat reggel lévén alig voltak az utcákon.Aztán nézegettük az üzleteket szinte mindegyik csak 10-kor nyitott!Nyilván ezért volt még pangás.Hamar elértünk az Oktogonig itt kellett elintéznünk azt a bizonyos ügyet,de az a hely is csak 10-kor nyitott..így bóklásztunk a környéken.Az Andrássy útra fordulva ráleltünk a terror házára.

Gergő a vasfüggönynél

Be ugyan nem mentünk (ez sem volt még nyitva),de elötte is akadt látnivaló: a vasfüggöny és a berlini fal egy-egy darabja.Ezeket megcsodálva aztán mentünk tovább.Nem volt messze a Nyugati pu. és a West End pláza sem.Ebbe bementünk,de itt sem volt nyitva szinte semmi tízig...Meglepö volt ez számomra,mert nálunk odahaza Dunaújvárosban kilenckor már kinyit minden.Lófráltunk kicsit a plázában,de nekem ez nagyon müanyagnak tűnt.Nem vagyok oda a plázákért,nem az én világom.Kimentünk az egyik teraszra is ahol a müanyag hatás mégjobban érvényesült.Nem is maradtunk sokáig itt.

A müanyag teraszon

Indultunk vissza az Oktogonra a dolgunkat elintézni.Mivel lassan elütötte a tízet az óra a korábbi pangásnak is vége volt.Elképesztő embertömeg volt már az utcákon!Hamar elintéztük a dolgunkat így kezdetét vehette a séta.Úgy döntöttünk az Andrássy úton megyünk a Duna irányába,de annak is a hüvös felén.Megszámlálhatatlanul sok volt erre a turista és rengeteg a jó nő.Nem gyöztük hova kapkodni a fejünket.Szép szobrok mellett és az éppen felújitási munkálatokra váró Operaház mellett haladtunk el.A nagy melegben az út hüvös oldalán kifejezetten kellemes volt sétálni.

Ő volt a nap legszebb nője...

Elértük az Erzsébet teret,itt volt a régi buszállomás ami átkerült aztán a Népligetbe.Itt is tömérdek volt a turista.Megláttuk arébb a hatalmas óriáskereket,úgy döntöttük megnézzük közelebbről is.Remek látvány volt az biztos!Úgy döntöttem megyünk egy kört.Odamentünk hát megnézni az árakat,gondoltam ha nem olyan vészes megyünk egy kört.A nem olyan vészesre max 1500-ra gondoltam koponyánként.Aztán odaérve leesett az állunk...2700Ft/fő volt egy menet....gyerekek....azért hol élünk már....Elképesztő.Így persze nem ültünk fel rá,bármennyire is vonzó volt.

Az óriáskerék

Tovább mentünk a Duna felé gyönyörü nők árnyékában.Odaértünk a Lánchíd pesti hídfőjéhez ahol szintén brutális turistatömeg volt,de ez most nem volt amúgy zavaró.Láttuk,hogy a híd levan zárva az autós forgalom elöl és szabadon átlehet kellni rajta gyalog!Hát ezt nem hagyhattuk ki!A Lánchíd közepén keltünk át rajta!Hatalmas élmény volt!Noha én már mentem így át a hídon,de még igy is nagy élmény volt újra így átmenni.Mindig is nagy kedvencem volt a Lánchíd amely méltán a világ egyik legszebb hídja.Ez az érzés áthatja az embert ahogy átkel rajta.

Gergővel a hídon

Átérve a hídon a budai oldalon is minden levolt zárva az autós forgalom elöl.Valami magyar ízek fesztiválja rendezvény zajlott itt éppen.Megláttuk,hogy az alagút is nyitva a gyalogos forgalom számára!Mielőtt behatoltunk volna kihasználtuk itt a Clark Ádám téren azt,hogy gyalogosan mehetünk olyan helyeken ahol máskor elképzelhetetlen.Tűzoltó zenekar húzta a talpalávalót.Különös kellemes hangulata volt így a környéknek.Na de nem maradt más hátra várt minket az alagút!

Gergő az alagútnál

A Clark Ádám téren

Az alagútban még soha nem mentem át én sem,nemhogy gyalogosan,de autóval vagy busszal sem!Így egy újabb hatalmas élmény várt ránk!Valóban fantasztikus élmény volt annak ellenére,hogy maga az alagút nem volt egy nagy szám.Falai apró mozaik kockákkal voltak kirakva és hát nagy forgalom idején aligha szerencsés itt gyalogosan átkelni.A fél méter széles járda nem nagyon alkalmas erre.Na és persze a nagy kánikulában az alagútban több mint kellemes volt a klima.

Az alagútban

Átérve az Attila utcánál találtuk magunkat ahol egy kellemes szökőkútnál lemosakodtunk.Itt volt Déryné szobra ahol természetesen fotózkodtunk.Majd kiérve a Krisztina körútra elindultunk a Déli pályaudvar felé.Hamar el is értük azt.Így azt kell mondjam az Oktogontól ezen az útvonalon amelyen jöttünk,nem egy vasziszdasz a Déli pályaudvarig eljutni.A Déliben hatalmas sor volt a jegypénztáraknál a vonatunkig pedig volt még húsz perc...félő volt nem érjük el.Persze tragédia nem történt volna,mert egy óra múlva ment a másik.Végül is elértük és indultunk haza.Maradhattunk volna még hisz délután egy felé járt az idő,de este meccs volt,haza kellett érni,elvégre onnan nem hiányozhattunk!

Dérynével

Kellemes kirándulás kerekedett a dologból,annak ellenére,hogy most nem kifejezetten ebből a célból jöttünk.Végül is az Andrássy út,a Lánchíd,az alagút mind-mind hatalmas élmény volt!Sajnos az esti meccsről ez már nem mondható el,hiszen kikaptunk...

Vecsésen értünk fel a csúcsra

Esős szombat reggelen keltünk útra.Semmi sem ígérte,hogy a végén jó időnk lesz.Pedig az lett és nem csak az időjárásra értem.Ebben az idényben a második meccstúrára indultunk.A Dunaújváros PASE csapata Vecsésen játszott bajnoki mérközést és mivel a múlt héten egy kis félreértés következtében lemaradtunk a hazai meccsről,úgy döntöttünk most elmegyünk idegenbe.Az előjelek kedvezőek voltak.A csapat a szezon eleji vergődés óta nagyszerű formába lendült,a meccs előtt a harmadik helyen álltunk és győzelem esetén,na és a többi csapat eredményeinek  függvényében,szerencsés körülmények esetén az első helyre is odaérhetünk...

Margit.hídról a világ

Vonattal mentünk Budapest felé.Mivel a Délibe érkeztünk a vonatunk Vecsésre meg a Nyugatiból indult és mivel volt még időnk,gyalog mentünk át.A két pályaudvar között nem vészes a távolság és látványos is.Egy óra alatt simán teljesíthető.Az idő is kezdett javulni.A Vérmező után a Széll Kálmán tér érintésével a Margit körúton találtuk magunkat.Egy héttel ezelött is pontosan itt sétáltunk.Hamar elértük a Margit-hídat.Alighanem ez volt a legszebb rész.Pont egy éve voltunk a hídtúrán is jut eszembe.Elképesztő forgalom volt mind a körúton,mind a hídon.Sose tudom ezt megszokni,de legalább a Margit-hídról szép volt a világ.

Találkozás Colomboval

Pesti oldalon elöször Colombo hadnagyba botlottunk.Csináltunk vele pár közös képet.Egy héten belül két nagyágyú azért....Puskás és Colombo,na ez már valami.Hamar elértük a Nyugati teret,mivel még mindig volt idő a vonatig,bementünk a West Endbe.Ott elidöztünk egy kicsit,de ez a pláza világ teljesen távol áll tőlünk...Aztán úgy értesültünk az egyik McDonald's-ba Shing Viki ad valami müsort benéztünk kettőbe is,de egyikbe sem volt ott.Ideje volt aztán a vonathoz menni,mert lassan közeledett az indulás ideje.Közben egyre jobb idő lett.

A gözös...

A Nyugatiba az aluljáró felöl közelítettünk.Már lent hallatszott valami pöfékelö hang egyre erősebben...Gergő már tudta miről van szó,rohant föl a lépcsőn.Felérve láttam,hogy egy gőzmozdony pöfékel és egy régi vonatot tart.Na gondoltam biztosan ezzel megyünk majd Vecsésre,de nem erről volt szó.Egy filmforgatás kellős közepébe csöppentünk és a csarnok szélső vágányánál lévő területet le is zárták.Sokan fotózkodtak,hát akkor mondom én is.Valami náci Németországot varázsoltak oda arra a területre,horogkeresztes zászlókkal...én csak egy csinos színésznőt véltem látni,akiről nem tudtam kicsoda...

Na de indult a mi vonatunk,nem volt több idő nézegetésre.

Ez már Vecsés,az első látnivaló

 Vecsésre hamar kiért a vonat amely nem éppen Budapest legszebb részein ment keresztül.

Továbbra is javult az idő,a pálya is közel volt a vasútállomáshoz.Mivel ez a harmadosztály és ellenfelünk az utolsó előtti helyen állt ezért aztán nem nagyon gyülekeztek a nézők.

Még jobb idő lett és a nap is kezdett kisütni.Aztán melegités után a meccs is elkezdödött,valóban nem volt sok néző,talán ha 100... de mi mindennek ellenére élveztük.

Hamar megszereztük a vezetést.

Zajlik a meccs

Szorongattak a hazaiak,két nagy helyzetük is volt,de gólt nem tudtak szerezni.Egy nullás vezetéssel zárult a félidő.A második félidőben több tetszetős támadást is vezettünk,de gólt nem sikerült szereznünk.Az ellenfélnek nem volt nagy helyzete,de az utolsó negyedórára beszorítottak minket,de nagyon veszélyeztetni így sem tudtak.Mi öriztük egy gólos elönyünket,bár a vége fele izgultam,de összejött a győzelem!Aztán a ráadás meg az volt,hogy fő riválisaink botlottak,így minden szerencsésen alakult és felléptünk a tabella első helyére!Persze könnyen le is kerülhetünk innen,messze még a vége,de így az idény felénél ez nem rossz...

A Hösök ligetje

Meccs végére nagyon jó volt már az idő.Elindultunk a meccs után kicsit körülnézni Vecsésen,hisz a település eddig nem sokat mutatott magából.Kis séta után egy csodás Trianoni emlékműre leltünk.Nagyon szép volt,egy piros pontot rögtön adtunk a településnek ezért.Az emlékmű két oldalán a magyar történelem nagyjai sorakoztak.Ha jól tudom ezt a helyet Hösök ligetjének nevezik.Méltán.Nagyon szép tényleg.A liget után felmentünk a vasút fölé egy átjáróra,bízva valami jó kilátásba.Volt is kilátás,ha nem is a legeslegjobb,de élvezhető.

Kilátás nyugat felé az átjáróról

Valamennyire kilehetett látni a településre és a környékre.Számomra az volt a legmegkapóbb,hogy átlehetett látni nyugat felé a szomszédos Gyálra.Ez meg azért tetszett mert Gyálon él jelenleg is egy réges-régi exem.Azthiszem a szakitás óta nem is lehettem még ennyire közel hozzá...(talán 1km).Lejövet még szétnéztünk kicsit a településen,alighanem a főtérre bukkantunk,takaros,szép épületek sorakoztak itt és egy szép tér is,valamint egy hatalmas víztorony.Ember alig.Nyugis volt a kisváros a szombat délutánon.

Takaros épületek

A főtér

A víztorony

Mivel kezdtünk alaposan belemenni a délutánba elindultunk vissza a vasútállomásra.A vonatra nem kellett sokat várni,az pedig hamar visszarepitett minket a Nyugatiba.Ott állt még a gözös és a régi vonat,valószinüleg a forgatás nem egy napos...Innen már nem gyalog mentünk vissza a Délibe,mert nem értünk volna el a hazafelé menő vonatunkat.Villamossal elstartoltunk a Széll Kálmán térig,majd onnan gyalog a közeli pályaudvarra.Elértük a vonatot este hétre itthon voltunk.

Alagút a Széll Kálmán téren

Még este beszélgetve messengeren az ismerös körrel,úgy néz ki Gergő fiam fog kapni a csapattól egy mezt.Azthiszem ez igen nagy és értékes ajándék lesz majd neki...!

Klassz nap volt.Jó idő,győzelem,első hely!