Pasaréti döntetlen

 Úgy áll a dolog,hogy a november túra nélkül telik el.A következő túra terveink a Prédikálószék,a dorogi kilátó és a szivárványhíd és a pokoli stadion lenne.Szinte mindháromhoz,de az első kettőhöz mindenképp napos idő kell az élmény kellő megélése érdekében.Nyilván kilátókba nem jó menni borús,szürke vagy ködös időben.A novemberi hétvégék nem kényeztetnek el minket ebben,így ezek a túrák fokozatosan halasztódnak.El nem maradnak,mert majd ezekkel folytatjuk akár decemberben vagy alkalom adtán!Viszont ha túra nincs is jelenleg a meccstúrák aratnak idén.Alighanem úgy vonul majd be ez az év a történelembe mint a meccstúrák éve.Hiszen soha ennyi meccstúrán nem voltunk mint az idén.Viszont ebből is eljött az utolsó.A bajnokságnak rövidesen vége és az utolsó meccs már idehaza lesz.Az év utolsó meccstúráján Pasarét felé vettük az irányt!

Pasaréti Kolotkó szobrok

Ismét Zolikával vágtunk neki a bulinak.Érdekes,hogy a másik meccsre járó haverom aki szintén Zoli,nem tart velünk az idegenbeli mérkőzésekre.Közben az egyik játékos keresztanyja is bejelentkezett,hogy eljönne velünk,de mikor hívtam akkor már visszakozott.Na mindegy,mi mentünk ketten is.Kicsit túlbonyolították a Dunaújvárosból Budapestre tartó vonatok útját,így azok nem mennek már be a Déli pályudvarra.Így Kelenföldön átkellett szállnunk és úgy jutottunk be a Délibe.Innen pedig gyalog vágtunk neki a II.kerületi Pasarétnek,szépen kényelmesen.Tudtam merre kell menni (én ne tudnám),jártunk már erre kisilliószor,Gergővel talán gyalog is.

Pasaréti templom

Nem volt jó idő.Dunaújvárosban még köd volt és hideg.Fél kilenckor indultunk,tízre a Déliben voltunk alaposan beöltözve.Ám Pesten nem volt köd,el volt ugyan borúlva,de különösebben hideg sem volt...Átmentünk a Városmajoron,majd a Szilágyi Erzsébet fasoron folytattuk tovább.Eldumáltuk az időt így nem tűnt fel a távolság.A Budagyöngye bevásárlóközponthoz érve úgy döntöttünk itt megkajálunk.Találtunk is egy remek vendéglátóhelyet az alagsorban ahol viszonylag olcsón kitünő kaját kaptunk és kedvesek is voltak mert megajándékoztak ingyen kávéval és kakaóval! Így meg is van az itteni törzshelyünk,ha majd újra erre járunk.Ezután vettük az irányt a pálya és Pasarét központja felé.

Sétány a pálya mellett

A központban egy-két Kolotko szobor és a templom szolgált látnivalóval,valamit az észak felé tornyosuló Budai-hegység.Itt volt valahol az Apáthy szikla is amit a házak takarásától nem láttunk.Hamar oda értünk a helyi csapat a Pénzügyőr SE pályájához még bőven volt idő,így mentünk még egy dupla 2km-es kört a kerületben.A pályára belépve sokkal rendesebbek és segítőkészebbek voltak a rendezők mint egy héttel korábban a Fradi sportközpontban...Így aztán hamar el is foglaltuk helyünket a vendégszektorban ahol az égvilágon kivül senki nem zavart.Később megérkeztek a "mieink" egy-két sportvezető eltiltott játékos és egy-két vendégszurkoló még.A csapatok melegítettek,sajna a mi csapatunk a tőlünk távolabbi térfélen melegített,esélyünk sem volt köszönni a játékosoknak.

A pasatéti pálya

Kezdünk!A piros-fehérek a mieink.

Elkezdődött a meccs,mindkét oldalon voltak helyzetek,támadások,akciók,de különösebb esemény nélkül telt el az első félidő.Nem született gól.A második félidőben hasonló ütemben folytatódott a mérkőzés,aztán a semmiből egy távoli lövéssel vezetést szerzett a hazai csapat.Egy null oda.Szaladhattunk az eredmény után.Szerencsére a mieink nem adták fel.Kapuja elé szegeztük a hazaiakat és kilenc perccel a vezető találat után sikerült is egyenlíteni.Innentől már a győzelemért mentünk.Továbbra is mi támadtunk többet.Egykapuztunk szinte,de nem sikerült bevinni a győztes gólt,így maradt az 1-1-es döntetlen,ami jó is meg nem is.Mindegy,ez van.Sajna a játékoskijáró is messze volt a vendégszektortól így most nem tudtunk senkivel sem lekezelni,úgy mint múltkor Ákossal a csatárunkkal.A végén még bementünk a helyi büféhez ahol hagymás zsíroskenyereket vettünk.Jó volt mert itt mindenki normális volt,nem úgy mint egy hete a Népligetben..

Zajlik a meccs

Nem volt más hátra most nem gyalog,hanem a 61-es villamossal visszamentünk a Délibe,onnan vonattal Kelenföldre majd ott tudtunk rászállni a mi vonatunkra.Sima volt a hazaút és fél hat után már itthon is voltunk.Mint mondtam nem igazán volt jó idő,ezért nem kombináltuk a meccset most semmi mással.A túra így is meg volt,mert a Déliből kimenni a pályáig meg ott két nagy kört menni az majd 8 kilométer volt.A meccstúrák ezzel az idei évre bezárultak.Valóban soha nem voltunk még ennyit meccstúrázni,de ezekkel is összegyűlt ezernyi élmény és végre olyan csapatunk volt amiért érdemes elmenni idegenbe is!A bajnokságból még egy meccs van hátra,írtam,hogy az már itthon lesz.Majd aztán lesz egy végződő szezon összefoglalom.A nem túl jó idő ellenére most is elvoltunk!

Kelenföldi pályaudvar