Daragói-nagy-forrás

 Aki követ és aki nem az is tudhatja a Mecsek a források hazája.Nagy esélye van.ha elidulsz ezen a vidéken túrázni belebotlasz legalább egybe.Sajnos azt tapasztalom,hogy az utóbbi időkben több forrás állapota és állaga is egyre romlik.Talán ebben közrejátszik az is,hogy egyrészt ugye nem nagyon jut ilyesmire pénz a mai Magyarországon,másrészt Baumann József a források itteni karbantartója tavaly elhunyt.Reméljük a legtöbb forrás azért átvészeli ezt a necces időszakot és előbb-utóbb jön egy új Baumann aki majd odafigyel rájuk...Mivel már régen gyarapodott ez a sorozatom,ideje egy újabb mecseki forrást bemutatni. 

A forrás

Pusztabányától délkeletre, a Kistóti-völgy kezdetében található forrás, a kék háromszög jelzésű turistaút mentén.

A forrást 1967–68-ban foglalta Csokonay Sándor és Kiss Lajos, a Vasas Elektromos Természetjáró Egyesület támogatásával (Ők foglalták a Vasas-forrást is 1967-ben lsd. ott).
Jelenleg – a közeli Bába-kúttal együtt – Hosszúhetény vízellátásába bekötött, foglalt forrás, ezért területe kerítéssel le van zárva.

A leírások szerint természetes állapotában tipikus karsztforrás volt, amelynek hozamai akár több száz liter/perc értéket is mutattak.
Egy grafikonon mutatjuk a korabeli (vízmű hálózatba kötés előtti) vízhozamokat a Gégen-kúthoz képest.

A forrás irányából egy nagy átmérőjű vascső vezeti ki a – feltehetőleg az elszökő vagy túlfolyó – vízmennyiséget, amelynek hozamai már nem jelentősek.
Az eredeti foglalását a körbezárt területen lehet megtalálni.
Valamikor hagyományos támfalas építmény "volt", amelyben a forrás névtáblája is látható. A forrástól délebbre a patakmederben, a foglalástól kb. 150 m-re a kibukkanó rétegfejeken némi mészkiválást is fel lehet ismerni, mely igen lassan növekszik, vagy hirtelen csonkára változik, mivel a csapadékvíz által mozgatott törmelékek erőteljesen erodálják.

Érdekességek:

- 1979-ben még csak terv volt, hogy bekötik a vízellátásba, az 1981-es fotón látszik ekkorra már megtörtént.

- Egyes helyeken, Kőkút-forrásként ismeretes.

- A forrás már nem ad vizet a turistáknak, ennek ellenére a névtábláját és a Vasas Elektromos TE táblát is megtisztítottuk az évek alatt rárakódott kosztól :-) lsd. fotó.

- Régi leírások szerint Daragoly(Daragony)-forrás volt a neve, ami 1836 és 1851 között, még 21 malmot hajtott.lsd. MALMOKnál.

- Daragoi = Püspökszentlászlói dűlőnévként is szerepel.

- A дорогой (ejtsd: dárágoj) szó jelentése: kedves (drága). Akkor ez a kedves Nagy-forrás :-), mivel Nagy-forrás már van egy a Nagy-forrás-völgyben.

felhasznált forrás: Mecseki források jegyzéke.

Dagonyázó-forrás

 Aki követ és aki nem az is tudhatja a Mecsek a források hazája.Nagy esélye van.ha elidulsz ezen a vidéken túrázni belebotlasz legalább egybe.Sajnos azt tapasztalom,hogy az utóbbi időkben több forrás állapota és állaga is egyre romlik.Talán ebben közrejátszik az is,hogy egyrészt ugye nem nagyon jut ilyesmire pénz a mai Magyarországon,másrészt Baumann József a források itteni karbantartója tavaly elhunyt.Reméljük a legtöbb forrás azért átvészeli ezt a necces időszakot és előbb-utóbb jön egy új Baumann aki majd odafigyel rájuk...Mivel már régen gyarapodott ez a sorozatom,ideje egy újabb mecseki forrást bemutatni.

A forrás

A Tripammer-fától északnyugatra tartó völgyben, az abban elsőként nyugatról becsatlakozó mellékvölgy alján jelentkező vízkilépés. A Z jelzésen érhető el, a ZO jelzés vezet az úttól kb. 80 m-re lévő forráshoz.

Foglalása egyetlen kőből történt, a kifolyócső felett megtalálható a gravírozott névtábla. Állandó vízkifolyással rendelkező forrás, melynek hozama 6-15 liter/perc érték között változik. A forrás mellett jobbra áll a régi merítős forrás, melynek kifolyása csak igen gyér. Szárazabb időszakokban csak dagonya, amelyből nincs észlelhető túlfolyás.
Vize a karsztosodott középső triász mészkő felszínt borító miocén takarórétegből lép ki időszakosan.

 Az eredeti forrás ettől a táblával jelölttől jobbra kb. 1 méterre egy kis "kőfülke". Sajnos hozzá nem értő kezek kifolyócsövet építettek ide, szerencsére a víz az eredeti kőfülkében jelentkezik továbbra is.

A forrás új táblát kapott 2018. májusában lsd. fotó

Elnevezés:  A forrás előtti és melletti dagonyás térszínre utal (Dagonya = Marha vagy állatok által felvert sűrű sár). Csokonay Sándor szerint: régebben Hopi Indián-forrásnak nevezték.A forrást 2026-ban újították fel.

Táblák a kőfülke és a forrás

Bár járhattuk nagyon közel hozzá,de magánál a forrásnál nem jártunk,legalábbis nem emlékszem rá...Ha jártunk volna,alighanem készült volna saját fotó,de mivel ilyen nics,így aligha jártunk itt...

Nincs kizárva,hogy valaha még jövünk erre,de tervezett terveink között nem szerepel.

Csúszos-forrás

Aki követ és aki nem az is tudhatja a Mecsek a források hazája.Nagy esélye van.ha elidulsz ezen a vidéken túrázni belebotlasz legalább egybe.Sajnos azt tapasztalom,hogy az utóbbi időkben több forrás állapota és állaga is egyre romlik.Talán ebben közrejátszik az is,hogy egyrészt ugye nem nagyon jut ilyesmire pénz a mai Magyarországon,másrészt Baumann József a források itteni karbantartója tavaly elhunyt.Reméljük a legtöbb forrás azért átvészeli ezt a necces időszakot és előbb-utóbb jön egy új Baumann aki majd odafigyel rájuk...A sorozat következő alanyát Óbányán találjuk meg,de nem a fő csapás mentén!

A forrás

 A forrás Óbányán a gyaloghídon átkelve, a hegy felé vezető útnak a jobb oldalán található harminc méterre.

A meredek oldalba falazott mészkőből van a forrás homlokfala kiépítve, rajta két bronz kifolyóval, amik nem egy szintben vannak. A vizet a patakon átívelve egy bádogcsatornában vezették át a túloldalra és onnan jut a patakba. Ennek oka, hogy a partoldali eróziót csökkentsék.
Vizét a környékbeliek régóta fogyasztják.
Átlagos vízhozama 15 liter/perc, hőmérséklete 9,2 fokos. A jobb oldali alsó bronz kifolyóból már nem folyik a víz. A másik alatt hatalmas "szakáll" alakult ki a lerakódott mészkőből, és a kifolyó keresztmetszete is felére csökkent.

Óbányán hivatalosan Kettős-forrásnak nevezik a két kifolyó miatt. Ez a rész volt régen a "felső falu" ivóvíznyerő helye.
A kalte brunnen hideg forrást jelent, mégis csúszósként van nyilvántartva, ez azért van így, mert az 1987-es kataszterben is így szerepel és tiszteletből így maradt.

A forrás elhelyezkedése

Bár Óbányán már rengetegszer jártunk 1986-os debütálásunk óta,ez a forrás valahogy sosem tűnt fel.Így magánál a forrásnál sosem jártunk.De ezennel megfogadom,ha legközelebb erre járunk megnézzük a forrást,annál is inkább mert a neten sincs ennél a kettőnél több kép róla,így majd csinálunk.

Ez minden amit erről a forrásról felfedeztem.Talán több mindent érdemelne,több figyelmet,de lehet addig jó amíg a többség nem tud róla...

Csorda-kút (Orfű)

Aki követ és aki nem az is tudhatja a Mecsek a források hazája.Nagy esélye van.ha elidulsz ezen a vidéken túrázni belebotlasz legalább egybe.Sajnos azt tapasztalom,hogy az utóbbi időkben több forrás állapota és állaga is egyre romlik.Talán ebben közrejátszik az is,hogy egyrészt ugye nem nagyon jut ilyesmire pénz a mai Magyarországon,másrészt Baumann József a források itteni karbantartója tavaly elhunyt.Reméljük a legtöbb forrás azért átvészeli ezt a necces időszakot és előbb-utóbb jön egy új Baumann aki majd odafigyel rájuk...Most amikor nem nagyon van téma a blogban előveszek egy újabb mecseki forrást.Bár erről nagyon kevés dolog tudható.

Csorda-kút

Orfű belterületén még az Orfűi-tó előtt a tóval szemközti oldalon a házaknál találjuk meg a forrást.

Egy kőfalból, vascsövön át érkezik a víz, egy mesterségesen kialakított kis tóba, majd egy csatornán át távozik.
A tó építésekor már üzemelő forrás volt, jelentős 7-50 liter/perces vízhozammal.

2005-ben az Orfűi Önkormányzat felújította a forrást, és kitisztította az előtte lévő kis tavat.

1970-ben foglalt és kiépített de név nélküli forrásként említik, - nem volt névtáblája -, ekkor Orfűi csorgó (közkút) néven hivatkoztak rá.

Ez minden ami tudható ami az internet világában felfedezhető az amúgy szép forrásról.

Szerintem jól néz ki

Ennél a forrásnál,de még Orfűn sem jártunk soha.Így most ötvenen túl már nem mondom azt,hogy komoly esély van rá,hogy eljövünk még ide valaha,de nagyon remélem,hogy alakulnak még úgy a dolgok,hogy egyszer eljöhetünk ide.A forrás maga nekem tetszik és Orfűn és környékén is lenne mit megnézni...

felhasznált forrás: Mecseki források jegyzéke

Jópofa

Csöpögö-forrás

 Rengeteg forrás van a Mecsek erdeiben.Amikor erre túrázol nagy az esélye annak,hogy legalább egybe belebotlasz.Ez a sorozat abban segít,hogy a Mecsek számtalan sok forrását egy kicsit közelebb hozza és jobban megismerkedjünk velük.A mai rész a Kelet-Mecsek egyik csodás szurdokába kalauzol el minket.Itt található a Csöpögö-forrás.

A Csöpögö-forrás

A Vékény településtől délnyugatra tartó Csepegő-árok keleti oldalában jelentkező forrás. Megközelíthető a zöld kereszt jelzésről leágazó zöld kör jelü ösvényen.

A forrás a völgy talpa felett egy jól felismerhető, sziklás tömbökkel jellemezhető hely közelében jelentkezik. A természetes állapotában feltörő víz egy vékony cső segítségével távozik a sziklafalból. A sziklán az elnevezés fekete gránit táblán fehér felirattal látható.
Szép mésztufakiválás figyelhető meg a kifolyás helyszíne alatt.
A forrás stabil vízhozamú, 2–4 liter/perc érték jellemzi.
A forrástól felfelé 500 m-re a völgyben az egyik nagy sziklafalban szép Szűz Mária szobor látható.
A szobrot Brandt Gyula fogadalomból helyezett ide, mivel felesége súlyos betegségből gyógyult fel.

A víz kis csövön keresztül a mohás sziklafalra, s arról 2 m-re a patakba csöpög le.

A névtábla 2009-ben került felújításra

A forrásnál két alkalommal jártunk túrázásaink története során.Először 2017 májusában Gergővel,amikor is a Vékény - Csepegő-árok - Farkas-árok - Váralja túra keretein belül.Másodszor pedig 2020 júniusában,ekkor a Kelet-Mecseket szeltük át Vékénytől-Hosszúhetényig észak-dél irányban.Zolika,Manó és a Tizedes volt velem.Esélyes,hogy járunk mi még erre!

A Csepegő-árok 2020 nyarán

Csonka Ferenc-forrás

A Mecsek a források hazája.Talán ebben a hegységben van a legtöbb forrás Magyarországon.Akármerre is indulsz el,nagy az esélye,hogy legalább egy forrás utadba kerül.Ebben a sorozatban próbálom összegyűjteni a hegység forrásait.Értelemszerűen mivel több mint 100 km-re élek a Mecsektől nem volt módom minden forrásnál járni,így e sorozat csak részben alakul saját élményeken.Segítségül hívtam a Mecseki források jegyzéke oldalt ahol a néhai Baumann József gyűjteményével ismerkedhetünk meg.A szöveg és a képek 90%-nak is ez a forrása.Amennyiben olyan forrás kerül sorra ahol már jártam,mint a képeket,mint a szöveget frissitem folyamatosan!

Ilyen a forrás

Kisbattyántól északra, a zöld sáv jelzésű útról leágazó zöld kör jelzésen, a Cseresznyési-völgy után, a réten egy facsoport árnyékában található forrás.

A félköríves támfalában a kifolyócső felett látható az ovális fekete gránitból készült névtábla. A táblán a felirat: Csonka Ferenc, alatta a cserkészliliom, majd a forrás felirat, legalul pedig a 2006-os évszám.
A réten rendszeresen cserkészek táboroznak, ezért került a forrás névtáblájára a cserkészek jelképe, a liliom. A forrás időszakos, de csak hosszabb száraz időszakokat követően apad el. Vízhozama 0–12 liter/perc. A forrás mellett pihenőpadok vannak.

A forrás Csonka Ferenc cserkésztisztről, katolikus papról lett elnevezve, aki a kommunista rendszer alatt a „katakomba cserkészet” egyik jelentős alakja volt.

A névtábla

2006-ban foglalták a forrást a Mecsek Egyesület anyagi támogatásával.

A forrásmező feltárását követően egy 30l-es üllepítő medence lett beépítve, amit kövekkel és agyaggal zártak le.

A vízet egy csövön vezették el a néhány méterre arrébb készített kifolyóhoz, ami nem más mint egy átalakított beton kútgyűrű, ahol a vízvételezésre nyílik lehetőség.

Így a forrás a közelben lévő Cserkésztábor vízellátását segíti.

Csonka Ferenc (1924-1986) Pécs egyik legnépesebb cserkészcsapatánál kezdte el munkásságát. Mivel rendszeresen cserkésztáborokat szervezett, az akkori rendszerben rendszeresen zaklatták, munkájáért elítélték. Püspöke 1973-ban kővágószőlősi plébánossá nevezte ki.
1986-ban bekövetkezett tragikus halálának oka vitatott.
- A forrás felszentelése 2006 október 14.-én volt Ivasivka Mátyás cserkésztiszt és a cserkészek jelenlétében.
A valmikori Nagy Lajos, ma Ciszterci Rend Nagy Lajos gimnázium cserkész csapata vett részt.

Ennél a forrásnál még soha nem jártunk és kevés az esélye,hogy valaha is járni fogunk.Eddig ez a környék kiesett túrázásaink látószögéből,persze semmi sincs kizárva...

Csokonay-kút

 A Mecseki forrásokat bemutató sorozatom következő alanya a Csokonay-kút amelyet a mecseki források atyja tiszteletére építették 1998-ban!

A forrás a Virágos-völgyben található, a kék háromszög jelzésű útról letérve, a kék kör jelzésű ösvényen kb. 40 m-re.

Ilyen a Csokonay-kút

A forrásmező feltárását követően egy üllepítő medencét építettek be, ami a fakadó vizeket összegyűjti. A medence felett egy kút lett kialakítva (triász mészkőből) tisztító nyílással, amin alumínium ajtó biztosítja a hozzáférést. A forrást/kutat patkó alakban öleli körbe a falazat, és az előterét kövekkel fedték le a könyebb megközelítés érdekében.
Névtábla a kútfőre került, és az északi irányt is elhelyezték.
Itt csak időszakosan nagy csapadékok után, hó olvadáskor van vízkifolyás.

A kút túlfolyója a Csepegő-forrás, ami a forrástól az erdészeti út irányába található 25 méterre.
A csepegő-forrás falazata is ekkor készült, amin szintén van névtábla és északi irány.

Csokonay-kút,nem tudom találkozunk-e valaha...(képek forrása:https://turistautak.openstreetmap.hu/)

Nem emlékszem rá,hogy a forrásnál valaha is jártunk volna.Nincs betervezve a jövőben sem,de nem elképzelhetetlen,hogy valamikor erre tévedünk.

A mecseki források karbantartója,kezelője Baumann József úr egy éve hunyt el.Azóta sajnos jómagam is tapasztalom,hogy a Mecsek forrásai mintha kicsit elhanyagoltabbak lennének.Legalábbis az a pár amelyeknél megfordultam.Remélem ez csak erre a pár forrásra jellemző és csak átmeneti állapot...

Cserkúti-forrás

 Bizony kicsit elhanyagoltam a Mecseki források sorozatomat,amelyben a Mecsek forrásaival ismerkedhetünk meg egy kicsit jobban.Már féléve is van annak,hogy utoljára gyarapodott ez a sorozat.Ideje folytatni!A mai részben a Cserkúti-forrással ismerkedhetünk meg,amelytől pár méterre járhatunk mégsem vettük észre.Ahogy mindig,most is a mecseki források jegyzéke oldal van a segítségemre!

A forrás

Cserkút település névadó forrása, a falu központi részén, a templom közelében, az Alkotmány utca 10-es számú ház előtt, a 232 m tengerszintfeletti magasságban.

E helyen valamikor cseres-tölgyes erdők álltak, és itt egy csendes ligetben fakadt a forrás, amely mellett már a honfoglalás idején megtelepedtek őseink.
Sok helyen csak egyszerűen Cser-kútnak hívják.

A forrás mindig fontos szerepet játszott a község életében. Ide jártak ivóvízért az emberek, itt mosták a ruhát az asszonyok, itatták állataikat a férfiak.
Az uránbányászat következtében 1968-ban ideiglenesen elapadt, ezt követően a mosóházat lebontották, lsd. Érdekességnél.
Az 1990-es években a közeli bányaműveletek befejeztével az éltető víz újra megjelent.
Hozamai 0,3–30 liter/perc értéket mutatnak.
Hőmérséklet: 8.6-11.8 celzius

Innen közelíthető meg

Mai formáját 1933-as foglalásakor nyerte el, és az előtte -délre- levő mosóház is ekkor épült, bár ezt megerősíteni nem tudták.
- Foglalás előtt csak egy egyszerű nyitott kútkáva volt, és sajnálatos módon 1933-ban egy 6-éves Cserkúti kislány beleesett, és mire kimentették már megfulladt.
Ekkor Horváth Béla a község bírója elrendelte, hogy fedjék be, illetve ekkor építették a mai formára.
A történetet Csekúton élő 90-es éveit taposó Józsi bácsitól tudtuk meg, köszöne térte.

A forrást a községi önkormányzat 1994-ben kitisztította, és rendbehozta a mosóház romjait, hogy méltó emléket állítson az itt élt elődöknek.

Magyarázat

- A forrás mellett (10m) van egy "nyomós"-kút amit az 1950-es években még állatok itatására használtak. Manapság már nem működik, helyét mutatjuk egy 1969-es légi felvételen.

- Egy 1865 körül készült kataszteri térképen is jelölik név nélkül a forrást, lsd. fotó.

- 1929-ben 4 évvel a Cserkúti-forrás foglalása előtt, már építettek egy másik forrást Cserkúton, Nádasi mosókút és gémeskút néven

- 1969-es légi felvételen, a forráshoz tartozó mosóháznak még volt teteje, bár ekkor már elapadt a forrás, lsd. fotó.
Ellenben 1982-ben már nem volt meg a tető.

- Cserkúton a bányaművelés előtt sok forrás és kút volt a mezőben, erdőkben.
A források vize jelentősen elapadt vagy teljesen kiszáradt a bánya miatt.
Felsoroljuk nélhányat a teljesség igénye nélkül:
Itató-kút(Sófalvi-kút), Imrő-forrás(Imrő-kútja), Süle-kútja, Böhönyei-kútja, Szemfáji-kút, Ádám Jancsi-kútja, Balázsvölgyi-kút, Ücsvölgyi-kút, Barát-kút, Zsebe(Sebe)-kút, Szikuti-kút.

Mint írtam voltunk olyan lúzerek,hogy szinte centméterekkel haladhattuk el a forrás mellett mégsem vettük azt észre,vagy csak erősen másra koncentráltunk,pedig jártunk itt kétszer is mindkétszer a Jakab-hegyi túra keretein belül.Először 2016-ban Gergővel majd nyolc évvel később Zolikáékkal.Ha legközelebb jövök ígérem jobban figyelek majd!

Cserkész (Eta) - forrás

A következő mecseki forrásnak az az érdekessége,hogy minden valószínűség szerint nem vettem észre.Ugyanis a dolog úgy áll,hogy háromszor is elmehettünk mellette és én leszoktam fényképezni a forrásokat,nézve a képeim gyűjteményét ami immár közel 30 ezer fotó,nem találok a forrásról saját készítésű képet.Csak arra tudok gondolni,hogy nem vettük észre.Mondom háromszor is járhattunk már erre,de itt annyi a látnivaló,hogy alighanem elkerülhette a figyelmemet a forrás.Nagy kár.

Egyszerűen nem értem,hogy nem vehettük észre,vagy észrevettük,de a Kőlyuk lefoglalta figyelmünket...

A Kőlyuki-barlang előtt, a piros sáv és a zöld sáv jelzésű turistaútvonal mellett található forrás.

Korábban szabad elfolyású merítős forrás volt. Manapság a forrást három oldalról mészkőből, betonos kötéssel vették körbe. Általában bővizű, de hóolvadáskor vízhozama eléri a több száz litert percenként, ilyenkor özönvíz-szerű áradás önti el a forrást, hatalmas károkat okozva a környezetében.

A Pusztaszeri 275. számú Cserkészcsapat ittjártakor építették 1930-ban. A csapat Szentesről jött és itt táboroztak a Kőlyuknál. Innen ered a Cserkész név, mely a forrás kifolyócsöve feletti gránittáblán olvasható. A Mecsek Egyesület 1930-as évkönyvére hivatkozik a szerző ám ebben az évkönyvben forrásépítésről szó sincs.

-Egy másik teória szerint, a Szegedi 550-es számú Cserkészcsapat ittjártakor (1930. julius 14-én) építették a forrást.
Az 550-es számú Cserkészcsapat jogutódját megkerestük, de Ők sem tudták megerősíteni a tényt, hogy csapatuk építette a forrást.

Ezért egyenlőre nyitott mindkét kérdés.

A Nagy-Mély völgy

Az elnevezésről  is két elmélet létezik:

- 1.) Az 1950-es években Beleznay József cserkészparancsnok feleségéről (akinek leánykori neve Szekeres Eta volt) nevezték el Etának a forrást (Csokonay Sándor szerint). Ez a felirat nagy mészkőbe vésve a forrás tetején ma is olvasható.

- 2.) Hellényi Miksa szerint: Ozanich Gyula (1887–1940) bányamérnök feleségéről lett elnevezve akit Etának hívtak.

Az biztos, hogy az eredeti neve ETA-forrás volt, majd később lett cserkész-forrás, mivel a cserkészek foglalták(?).

Mivel mind a két név szerepel a forráson, ezért Cserkész(Eta)-forrásként jelöljük.

2005-ben felújították és kifolyós, zárt rendszerűvé alakították, így vizéből a kirándulók is tudnak vizet venni.

- Majd 2013-ban az összetört Cserkész-forrás táblát kicserélték.

Látható,hogy jártunk már itt.A Kőlyuk előtt állunk...

Tehát mint írtam jártunk itt többször is,továbbra sem értem,hogy kerülhette el figyelmünket a forrás?Így vagy úgy,megígérem,ha legközelebb erre járunk jobban odafigyelek még erre.

Érdekesség,hogy 2018 márciusában a forrást elöntötte a víz a forrást.Erről van is egy videó!

Cserfa-forrás

 Talán a közelmúltban elhunyt Baumann József emlékére is,ideje,hogy egy újabb mecseki forrással ismerkedjünk meg.Bár erről a forrásról sok dolgot nem találni a neten,a lényeg azért leszűrhető.

Máza településtől délre, a Kandina nevezetű területrész irányából érkező völgy nyugati oldalában, a Vörös-domb aljában a patakmeder felett található, táblával jelölt forrás. Jelzett turistaút nem vezet hozzá.

Ilyen a Cserfa-forrás

Foglalását habarcsos kötéssel összerakott faragott kövekkel végezték. A szürke gránitból készült névtábla a kifolyócső felett látható. A támfalas építményből vas kifolyócsövön át lehetséges a víz kifolyása. Hozamai nem jelentősek, időszakosan el is apadhat a forrás, mivel a forrásküszöb szintje néha a kifolyócső szintje alá süllyed. A forrásnál pihenőhelyet, nyársalót és esőházat találunk. Korábbi hozamai 5-30 liter/perc értékek közözött váltakozott.

Régebben nem volt tábla a forrásfalon, ezért 2006-ban építették be a jelenlegit.

Megmondom az őszintét nem emlékszem,hogy jártam-e itt valaha is,de nem zárható ki.Sándorral nagyon régen amikor még nem szenteltem krónikákat a túráimnak,elképzelhető,hogy jártunk erre,hiszen jó pár alkalommal megfordultunk Máza környékén is,így tehát nem zárható ki,hogy jártam már itt.A jövőt illetően viszont nem szerepel elképezeléseink és terveink között a forrás felkeresése.De soha ne mondd,hogy soha...

Elment a források épitője és karbantartója

Bár személyesen nem ismertem mégis szinte minden mecseki forrásnál feltűnt a neve.Ő volt aki vigyázott a Mecsek forrásaira és még sok más forrásra is.Az ő írásai művei szolgálnak alapul a mecseki források sorozatomhoz.Ő tartotta karban és újította fel a források zömét.Sajnos március 26-án ő is elment.Úgy érzem egy ilyen emberről illik megemlékeznem,annál is inkább mert itt-ott Sándor jellemvonásait tükrözte számomra vissza.

 Józsi a baranyai természetjárás meghatározó alakja volt. 1983-tól volt szervezett természetjáró, fél életét a természetjárásnak és a természetbarát mozgalomnak szentelte. Sokoldalú munkásságát nehéz teljes körűen felsorolni. Leginkább a „mecseki források építőjeként” volt ismert: Csokonay Sándor forrásépítő és természetvédő munkáját követve különös figyelemmel és szakértelemmel gondozta a forrásokat elsősorban a Mecsekben, de Baranya más tájegységein is. Folyamatosan karbantartotta azokat, újjáépítette a régi foglalatokat. Nyugodtan kijelenthetjük: áldozatos munkája során számos forrás menekült meg az enyészettől. Létrehozta a „Mecseki forrásvédnökök” csoportot, melynek keretében sok éven át több százan kapcsolódtak be a források karbantartásába. E munkája során más területre is kilépett: egyik kiemelkedő munkája a 2009-ben Ukrajnában, a Keleti-Kárpátokban a Fekete-Tisza forrásának felújítása, melynek során – tervei alapján – a forrást teljesen lebontották és újraépítették, felhasználva és megőrizve a régi forrás megmaradt értékeit. A munkákat ő maga vezette.

Ápolta és óvta a Nyugat-Mecsekben lévő Ordas tanyát, ami Csokonay Sanyi bácsinak és barátainak egyik kedvelt erdei házikója volt. A házban megőrizte az emlékeket az utókor számára, az ott végzett munkákról, látogatásokról naplót vezetett. Az „Ordas Naplót” turistatörténeti értéknek tekinthetjük.

1993-tól a Mecsek Egyesület tagja, a Munka Osztály elnöke volt. Barátaival, segítőivel a források mellett gondozta, javította, felújította az elődeink által épített létesítményeket: erdei kereszteket, kilátókat, emlékhelyeket. Kezdetektől fogva gondozója a büdös-kúti Természetjárók Panteonjának, az emlékhely tábláit mindig ő intézte a kőfaragóval, azután saját két kezével helyezte el, s rendszeresen ellenőrizte, vigyázta az ottani rendet. A Magyarok kunyhója emlékhely kialakítása is neki köszönhető.

Részt vett a Balokány-liget megújulásáért összefogó pécsi civil szervezetek munkájában is: virágok ültetésével, madárodúk kihelyezésével, tereprendező munkákkal segítette Pécs e zöld szigetét újra közkinccsé tenni.

Fotóival, írásaival (amelyek megjelentek a BMTSZ honlapján, a Mecsek Híradóban, a Mecsek Egyesület évkönyveiben, valamint az Ordas Naplóban) a Mecsek szépségeit, értékeit mutatta meg a természetet szerető embereknek.

Aranyjelvényes túravezetőként részt vett a túrák szervezésében, vezetésében. Hosszú éveken át vezette a Csokonay Sándor Emléktúrát és az orfűi Desztinációs túrát, közreműködött a Tenkes és a Mecsek teljesítménytúrák rendezésében. Széles körű ismeretekkel rendelkezett a természetről, növényekről, állatokról, épített örökségünkről, történelmi emlékekről, emlékhelyekről, ezt a tudását örömmel és magas színvonalon osztotta meg az érdeklődőkkel az általa vezetett túrákon, illetve különböző előadásokon.

Természetjáró munkásságát több kitüntetéssel is elismerték: Aranybakancs Díj (BMTSZ), Mecseki Erdőkért Díj (Mecseki Erdészeti Zrt.), Balokány-ligetért díj (Balokány-ligetért Egyesület), Czárán Gyula Emlékérem, Természetjárás Fejlesztéséért Bronz fokozat és Ezüst fokozat (MTSZ), a Mecsek Egyesület Örökös Tagja cím.

Baumann József a baranyai természetjárás egyik ikonikus alakja volt. A természet és a természetjárás iránti szeretete, elkötelezettsége, a turistatársaihoz való baráti viszonya, segítőkészsége mindannyiunk számára példakép lehet! Halálával nagy veszteség érte a természetjárók közösségét és a természetbarát mozgalmat.

Isten nyugosztalja!

Csepegő-forrás

 Elég régen volt már szó a Mecsek forrásairól,éppen ideje egyet "felkeresnünk".Bár öszintén szólva nem tudunk sokat a sorozat következő forrásáról a Csepegő-forrásról.

A Csepegő-forrás

A Virágos-völgyben, a kék háromszög jelzésű út mellett, a Herma-hegy lábánál találjuk a forrást, a Csokonay-kúthoz bevezető kék kör jelzésen.

A Csokonay-kút túlfolyója. Változó vízhozamú, időszakonként elapadó forrásvíz, a hozamok 0-15 liter/perc értékűek lehetnek.
Az alacsony kis támfalas foglaláson, márványtáblán szerepel a CSEPEGŐ név. A túlfolyó 1998-ban készült.

Mindössze ez minden amit tudok mondani róla,de mivel ez is forrása a Mecseknek belekell,hogy vegyem a sorozatba.

A névtábla

A forrásnál még sosem jártunk és jelenleg nem is látok rá esélyt,hogy a közeljövőben felkeressük.

felhasznált forrás:Mecseki források jegyzéke

Csengő-forrás

 Régen írtam már a Mecseki forrásokról.Mivel még mindig várat magára a következő túra (mostani állás szerint már csak február 11-ig),így folytatom a sorozatot.Ezúttal a Csengő-forrással ismerkedjünk meg!

Így néz ki a forrás napjainkban

A Pap-rét közelében, a Csengő-hegytől délre, az erdészeti műút hajtűkanyarja alatt található forrás.A jura időszaki márgás képződmények feletti negyedidőszaki takaró összletből lép ki. A tágabb környezetben előbukkanó rétegfejek és törmelékek alapján okkal feltételezhető, hogy a márga repedéseiben összegyűlt víz jelentkezik, nem nagy hozamokkal.

Az első forrást 1996-ban készítették fiatal természetjárók, mely során kövekből épített és kifolyócsővel ellátott forrás lett.Majd a forrást 1997-ben újrafoglalták, és foglalatán a „Völgységi-patak Csengő forrása” feliratú, Solymár Imre emlékére elhelyezett tábla látható.Az 1959-es turista térképen még Zrínyi-forrásként van feltüntetve.

A tábla a forráson

Bár jártunk Gergővel a Csengő-hegyen és környékén 2017 tavaszán,nem emlékszem,hogy a forrásnál lettünk-e volna,de szerintem nem.Mindenesetre nem lehettünk messze tőle.Jelenlegi és jövőbeni terveink között nem szerepel a forrás felkeresése,de nem elképzelhetetlen,hogy valaha érinti egy kelet-mecseki túránk valamikor...

felhasznált források: kép,szöveg: Mecseki források jegyzéke (turistautak,openstreetmap.hu)

Csendes-kút

 Mivel más most nem jut eszembe,ezért folytatom a Mecseki források sorozatomat.Ma már egy icipicit bánom,hogy belevágtam ebbe,hiszen bár sokat járok túrázni,de ezen forrásokat végig járni,ha nem ott lakik az ember,képtelenség.Meg hát nem is mindig a Mecsekbe járok.A hegységben nagyjából kétszáz forrás van,jómagam ha harmincnál járhattam,így viszont segítségre szorulok,amit a webes források gazdái nem mindig látnak szívesen.Hiába az emberek irigyek,pedig vannak olyanok akik éppen tőlem visznek el dolgokat mégsem szólok érte.Szóval ha úgy alakul bármikor,akkor azon dolgokat amelyek nem az én tulajdonaim,ha éppen arra járok akkor lecserélem.Addig is a bejegyzés végén ott lesz megjelölve a képek és a szöveg forrásai.

Ma részben a Csendes-kút kerül bemutatásra.

Ilyen a Csendes-kút

A forrás Püspökszentlászló közelében, a Bába-hegy oldalában, a Vajda-völgy közepén fakadó kis forrás, a Szent Ferenc kápolna feletti út hajtűkanyarja alatt kb. 120 m-re található.

A hegy oldalából, egy repedésrendszerből fakadó víz a Vajda-völgy felé csordogál. A mészköves, vörös-márgás üregből csepegő víz vékony kifolyócsövön távozik.
Régebben egy fa tövében eredt a forrás, és egy fém táblára volt felírva a neve, mely a közeli fára volt felakasztva. Mára a fa kidőlt és áthidalja a rókalyukszerű üreget, ahonnan a forrás előtör.Jelzett út nem vezet erre és a megközelítése is nehézkes, mivel a használaton kívüli erdészeti utat az évek alatt alaposan benőtte a tüskés gaz.

A kifolyó cső felett márványtáblán a „CSENDES” elnevezés szerepel, mivel erre kevés ember jár és magasan fekvése miatt nagy csend van a környéken.
Korábbi neve Vajda-kút, mivel a Vajda-völgyben folyik, völgy a nevét a valamikor itt a közelben levő cigánytelep vajdájáról kapta, aki itt lakott a völgyben.

Csendesen megbújva...

Mint azt a bevezetésben említettük a forrás felet található a Szent Ferenc kápolna.
- 1878-ban építtette Guirard Vince a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére, és 40 forintot adományozott a fenntartási költségekre.- 1878. június 21-én felszentelték.
- 1913-ban felújították és mivel a kápolnában levő képek tönkrementek ezért pótolták őket.
- 1969-ben újra rendbe hozatta Csonka Ferenc plébános (lsd. Csonka Ferenc-forrás).
- A régi oltár helyett egy Szent Ferencet ábrázoló került a kápolnába innen ered az új neve.

A forrásnál még soha nem jártunk és sem közeli,sem távlati terveinkben nem szerepel,hogy valaha is jövünk erre.Bár semmi sincs kizárva.

felhasznált források: kép,szöveg: Mecseki források jegyzéke (turistautak,openstreetmap.hu)

Csapa-forrás

 Régen írtam már a mecseki forrásokról.Van már neki fél éve is.

A nagyjából 200 forrással rendelkező Mecsek hegységben akármerre is mész komoly esélye van,hogy útközben legalább egy forrás keresztezi utadat.Itt a legkisebb az esélye annak,hogy szomjan maradsz.Ebben a sorozatomban ezeket a forrásokat próbálom bemutatni.Sajnos évente jó esetben is max.háromszor jutok el a Mecsekbe.Így aztán képtelenség minden forrásnál személyesen ott lenni.Előfordulhat,hogy ennek fényében internetes segítségre szorulok.Ahol már jártam,ott a saját élmények dominálnak.

Mai "forrásom" a Mecsek talán legeldugotabb forrása.Annyira ledugott helyen van,hogy képet sem lelek róla sehol...

A Zengő észak-keleti lábánál, a Bodzás(Borzas)-völgybeli Sipsa-árokban, a piros kerszt turistajelzés, és a műút között található.Se jelzett, se erdészeti út nem vezet hozzá. Egy viszonylag állandó hozamú forrásmező, mely bükkösben ered. Vízhozama: min.: 1 l/perc, hőmérséklet 10.5 celziusz.A közvetlen közelében tőle "balra" egy másik forrásmező (Oldal-forrás) is jelentkezik.

A kép illusztráció,nem a Csapa-forrás van rajta!

A forrás közelében 4 jól kivehető -rendszeres használatban levő- vadak ösvénye(csapa) van, amin az állatok rendszeresen ide járnak inni. Ez az egyik jele annak, hogy állandó kifolyású, ezért erről kapta nevét. A vadászok is használják ezt a szót amikor a sebzett vadat követik.

Magyar nyelv (1862) szótára szerin a csapa szó jelentése: A nyomot jelentő csap főnévnek a-val toldott mása, folytonos szakadatlan nyom, marhák, vadak ösvénye.

E szótár szerint honfoglalás előtti ősmagyar szó.

Terészetesen mivel a forrás annyira eldugott helyen van,még sosem jártunk itt.A közeleben talán igen,de itt sosem.Valószínűleg ezzel vagyunk így páran,nagyon sokan még e forrás létezéséről sem tudhatanak.Kevés az esély rá,hogy valaha is járunk majd erre,egy eldugott forrást valószínűleg nem fogunk keresni legyünk akármilyen túrán is.De mint érdekesség és a Mecseki források egyik tagja,így írtam róla.

Cirkó-forrás

A nagyjából 200 forrással rendelkező Mecsek hegységben akármerre is mész komoly esélye van,hogy útközben legalább egy forrás keresztezi utadat.Itt a legkisebb az esélye annak,hogy szomjan maradsz.Ebben a sorozatomban ezeket a forrásokat próbálom bemutatni.Sajnos évente jó esetben is max.háromszor jutok el a Mecsekbe.Így aztán képtelenség minden forrásnál személyesen ott lenni.Előfordulhat,hogy ennek fényében internetes segítségre szorulok.Ahol már jártam,ott a saját élmények dominálnak.

Most ismerkedjünk meg a Cirkó-forrással

Cirkó-forrás a Petnyák-völgyben

A Nagy-mély-völgy és a Melegmányi-völgy között összeköttetést jelentő Petnyák-völgyben található forrás, a zöld sáv jelzésű út alatt, a patakmederben.

A völgytalpon futó patak déli oldalában, közvetlenül a patakmeder szélén, a meder szintjével közel azonos magasságban van a forrásküszöb. A szárazon rakott kövek tetején, márványtáblán látható a forrás felirata.
A középső triász karsztterületen kilépő vízmegjelenés folyamatosan bő kifolyású, 20–50 liter percenként. A karsztvíz ilyen helyzetű megjelenése – a patakmederben és a mélyvonal szintjében – a Mecsekben meglehetősen ritka.

A forrást a patakmeder mentén találjuk meg

A Petnyáki-völgy és a Nagy-mély-völgy által közrefogott hegyhátat Cirkó-hegynek nevezik, innen kapta a nevét 

A forrás egyik neve Éva-forrás, Angster Imre egyik lányáról elnevezve, aki hosszú éveken, évtizedeken át tisztogatta, gondozta ezt a forrást, mielőtt nevét ráírta volna. Közvetlenül a forrás kifolyása feletti kövön halványan bevésve látható is ez a név.
Nem sokkal azután, hogy a név bevésése megtörtént, megtudta, hogy Csokonai Sándor nagyon mérges miatta, merthogy „van annak neve: Cirkó forrás”.

- A forrásnak van egy harmadik neve is Moha-forrás.
És Kis-kút néven is megtaláljuk.

Idén találkozunk?

Egy kicsit gondban vagyok a forrással kapcsolatban.Mert az van,hogy egészen biztosan jártunk itt.Kétszer is,mindkétszer Gergővel,2014-ben és 2017-ben,de nem emlékszem a forrásra...Elképzelhető,hogy nem vettük észre,de az is lehet igen,csak annyi élmény inger ért ezen a csodás helyen,hogy nem raktároztuk el a forrás emlékét elménkben.Na,de úgy fest idén is jövök ide és rajta leszek az ügyön,hogy észrevegyem a forrást.Akkor majd lecserélem a neten talált képeket sajátra.Addig pedig ne essen senkinek se rosszul ez.