Csorda-kút (Orfű)

Aki követ és aki nem az is tudhatja a Mecsek a források hazája.Nagy esélye van.ha elidulsz ezen a vidéken túrázni belebotlasz legalább egybe.Sajnos azt tapasztalom,hogy az utóbbi időkben több forrás állapota és állaga is egyre romlik.Talán ebben közrejátszik az is,hogy egyrészt ugye nem nagyon jut ilyesmire pénz a mai Magyarországon,másrészt Baumann József a források itteni karbantartója tavaly elhunyt.Reméljük a legtöbb forrás azért átvészeli ezt a necces időszakot és előbb-utóbb jön egy új Baumann aki majd odafigyel rájuk...Most amikor nem nagyon van téma a blogban előveszek egy újabb mecseki forrást.Bár erről nagyon kevés dolog tudható.

Csorda-kút

Orfű belterületén még az Orfűi-tó előtt a tóval szemközti oldalon a házaknál találjuk meg a forrást.

Egy kőfalból, vascsövön át érkezik a víz, egy mesterségesen kialakított kis tóba, majd egy csatornán át távozik.
A tó építésekor már üzemelő forrás volt, jelentős 7-50 liter/perces vízhozammal.

2005-ben az Orfűi Önkormányzat felújította a forrást, és kitisztította az előtte lévő kis tavat.

1970-ben foglalt és kiépített de név nélküli forrásként említik, - nem volt névtáblája -, ekkor Orfűi csorgó (közkút) néven hivatkoztak rá.

Ez minden ami tudható ami az internet világában felfedezhető az amúgy szép forrásról.

Szerintem jól néz ki

Ennél a forrásnál,de még Orfűn sem jártunk soha.Így most ötvenen túl már nem mondom azt,hogy komoly esély van rá,hogy eljövünk még ide valaha,de nagyon remélem,hogy alakulnak még úgy a dolgok,hogy egyszer eljöhetünk ide.A forrás maga nekem tetszik és Orfűn és környékén is lenne mit megnézni...

felhasznált forrás: Mecseki források jegyzéke

Jópofa

Bugyugó-forrás

 A Mecsek a források hazája.A hegységben nagyságrendileg 200 forrás található.Akármerre is mész valahol mindig útban esik legalább egy forrás.Nem árt kicsit többet tudnunk ezekről a forrásokról,ne csak egy a sok közülnek nézzük őket.Ebben segít a mecseki forrásokat bemutató sorozatom.Természetesen eleve nem lakom a hegység közelében,így nem volt alkalmam minden forrásnál járni.Jó ha ezek 10-15%-nál jártam.Így ahol nincs személyes élményem,ott az internet segítségét vettem figyelemben.A mai 2021 májusi részben a Bugyugó-forrást ismerhetjük meg közelebbről.

A forrás

Mánfa, illetve Budafa felől a Z sávról beveztő ZO jelzésen, a Baranya pataktól nem messze a Rákos-völgy felső részén található a merítős, kifolyóvályús forrás.
A mederszintnél magasabban fakadó forrást 1942-ben Csokonay Sándor foglalta.

A forrásvíz a miocén kárpáti emeletében kialakult konglomerátum pados kavicsos homokból lép ki kissé bugyogva. Ezt a jelenséget feltehetőleg egy erősebben kötött és kibillentett helyzetű konglomerátumos pad jelenléte okozza. A pad visszaduzzasztó hatásaként magyarázható a gyengén iszapot is kavargató, néha pipáló bugyogásra emlékeztető jelenség.
A három helyen is feltörő – de csak egyiknél bugyogó – vízmegjelenések közül a legnagyobbat kőrakattal – így foglalásra utalóan – jelölték. Az enyhén lejtő térszínen az elfolyó forrásvízből – kb. 30 m-re a jelentkezés helyétől – megkezdődik a mésztufa kiválása. A távolabbi meredekebb lejtőre érkezve egyre inkább folyamatos kiválás tapasztalható a forrás vizéből, mely kezdetben laza, majd később keményebbé válik.
Magyarázata, hogy a meredekebbé váló lejtő következtében a folyamatos kilevegőzésre kedvezőbbek a lehetőségek, így néhány ellenállóbb mészkőpad is kialakulhat. Ezen a helyszínen, viszonylag rövid szakaszon történik a tetarátás mészfelhalmozódás, miután kb. 4–5 m hosszban egymást követően 5–6 mésztufalépcső kialakulása ismerhető fel. A lépcsők magassága 0,3–1,0 m között változik. A patakocska medrébe hulló elhalt növényi maradványok gyors bekérgeződése is jellemző.
Vízhozama stabil, értéke 15-25 liter/perc.

Ilyen télen

Az elnevezésnek megfelelően – némi bugyogással – jelentkező, állandó kifolyással ismert forrás.A forrás régebbi nevei: Körtélösi-kút, Radincsai-forrás (1957).

Körtélösnek nevezték az olyan teületet ahol sok a vadkörte.
A Radincsai név a forrás közelében levő Radincsai-tető, illetve Radincsai-mező nevéből ered.

A forrásnál még sohasem jártunk,hogy mennyi esély van rá nem tudom.Az elhelyezkedését,a pontos helyét figyelve előfordulhat,hogy járunk még erre valamikor.

Bodzás-forrás (Noémi-kút)

 Mivel a mecseki források is szerves részei túrázásaim történetének,anno úgy döntöttem,hogy inditok egy sorozatot ezek bemutatásából.A Mecsekben nagyságrendileg kétszáz forrás található,természetesen ezeknek csak a töredékénél jártam,de mégis úgy teljes egy sorozat ha annak minden darabját bemutatjuk.Nagy segítségemre van ebben Baumann József gyűjteménye.A sorozatot még Gergő halála előtt pár nappal inditottam,tartozom annyival az emlékének,hogy próbálom végigvinni...

Ahol már jártam ott természetesen van saját fotó,ahol nincs ott google a jóbarát.

Amennyiben esetleg saját képedet véled látni és ez sérti az érdekeid,szólj és leveszem.

A mostani szeptemberi részben a Bodzás-forrásról lesz szó

Ilyen a Bodzás-forrás

A karsztos jelleget határozottan mutató forrás az Óbányai-völgyben. Kisújbánya közelében található a kék sáv jelzésű út mellett néhány méterre.

A patakmeder bal oldalán, mészkőből épített, táblával ellátott forrás.
Bő vízhozamú, de vizének csak egy kis töredékét vezették ki a falazatba helyezett fémcsövön.
A nagyobb vízmennyiség, 6 további helyen, köztük a forrás jobb oldalán egy kővel kirakott alagúton keresztül jut a szabadba.
A forrás kőfalán fehér márványtáblára vésték a forrás nevét, és az erdészet szimbólumát, a tölgyfacsillagot (kocsányos tölgy magoncnak van ilyen alakja).

A forrás a kisújbányai szinklinális elnevezésű földtani egység középpontjának közelében lép a felszínre, így vízgyűjtő területe a felszíni formákkal nem jelölhető ki egyértelműen. Víztartó képződménye a felső jura és alsó kréta karbonátos kőzetek.
Vízhozama szélsőséges mint a karsztforrásoké, 80-800 liter/perc.

Álltalában folyik is

A foglalás pontos dátumát nem tudjuk, viszont egy 1997-es fotón a "Noémi-kút" és mellette az 1990-es dátum olvasható.

 A forrást 2007-ben felújították.
A forrással szemközti oldalon látható egy másik, bő vízhozamú forrás, mely természetes kifolyású; az 1987-es forráskataszterben Lapos-forrás néven tartják nyilván, ellenben semmiféle tábla nem jelöli.

- 2014. évben a forrás foglalását a nagy vízhozamok okozta károk miatt teljesen át kellett alakítani.
A forrás falazata mögötti részt feltárták, természetes üregét terméskövekkel feltöltötték, földel lefedték. A régi kifolyócsöveket megszüntették (kivésték), egy új
- rozsdamentes - kifolyócső került beépítésre.
A kifolyócsövön a középső vízér csak egy kis hányada folyik ki, a többi a beépített vastag gégecsövön jut a jobb oldali vízfakadáshoz, ahonnan együtt folynak a felszínre a kialakított alagút rendszeren.
Míg a baloldali vízfakadás a falazat természetes kövei alól bukik ki és jut a közeli patakba.
A szemközti Lapos-forrásnál meghagyták a természetes vízkitörést, falazatból a kifolyócsövet eltávolították, és a megrongálódott kőfalat is megjavították.
Az átalakítást a Mecsekerdő Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és a Mecsek Egyesület munka osztálya végezte.

- 2015-ben a forrás teteje beszakadt, ennek javítás megtörtén valamint, patakon való átkelést nagy kövek görgetésével könnyebbé tették és kétoldalt a csúszós partoldalba újabb "föld-lépcsők" lettek kialakítva.

A forrás a kishíd közelében található

A forrás meletti területen esőbeálló és tűzrakó hely van. Az esőbeállón egy kedves felirat olvasható: "A természetet szerető emberek összefogásával készült. 

A forrás közelében található Péczeli Endre sírja, aki "a még egymillió lépés" című Rockenbauer Pál filmben is szerepel.
A sír felirata: "Medicus curat natura sanat" "az orvos kezel, a természet gyógyít" Ő egy igazi bölcs ember volt!
Érdemes megnézni a filmet 

A forrás közelében egy kiépítetlen forrás is fakad amit Sándor-forrásként nevez a már sokszor említett 87'-es kataszter.

A felírat

Részünkről az egyik legtöbbet látogatott mecseki források közé tartozik.Számtalan sok alkalommal jártam és jártunk már a forrásnál.A kezdeti időkben még Sándorral,majd az ifjonc kori haverjaimmal akikkel anno még a Nyárádi kunyóban nyaralgattunk.De jártunk már itt Mónival,Erikával (egy régebbi jóbarát) és természetesen Gergővel is.Valahányszor erre jártunk a forrás mindig münködött!

Bodzás-forrás

Balincai-kút

Idén is folytatom azt a sorozatot amely a Mecsek forrásait mutatja be.A hegységben hozzávetőlegesen kétszáz forrás is található!A mai részben azt a forrást mutatom be amelynél elöször jártam a túrázásaim négy évtizede alatt.Tehát a Balincai-kút volt az első olyan Mecseki forrás amelynek vízéből ittam.A forrásnál számtalanszor jártam az elmúlt negyven évben,nagyon sokat Sándorral és Gergővel is eljutottam ide.Legutóbb tavaly szeptemberben jártunk itt Mónival és Zolival.
A képek erről a túráról valóak.Sajnos ekkor a forrás nem adott vízet és nem is emlékszem mikor volt olyan amikor vízet tudtunk nyerni a Balincai-kútból,meglehet,hogy még az elöző évezredben volt ilyen esetünk...

A Balinca-kút volt az első olyan mecseki forrás amellyel "találkoztam"

A Vörösfenyő kulcsosháztól induló, Szászvár felé lefutó völgy kezdetében, a völgytalp alján található foglalt forrás, a sárga kör jelzésű turistaút mellett. Két "óriási" bükkfánál találjuk.

Homokkőből összerakott foglalás, vaslemezen felirattal, és egy vascsövön folyik a víz.
Vízhozama 0–30 liter/perc között váltakozik, de tartósan csak 5 liter/perc körüli vízmennyiséget szolgáltat, olykor elapadhat.
A Vörösfenyő kulcsosház és a Nyárádi kunyhó vízellátását biztosítja.

Ismertségünk már közel negyven éves...

 A forrás környékét Balinca néven említi a BMFN (Baranya Megye Földrajzi Nevei) összefoglaló mű, innen kaphatta nevét.Ugyanitt még Balincai-forrásként is szóba kerül.

- "Balincától indul a Bakók-vőgye vagy más néven a siralom-vőgye."

Balinca jelentése lehet még a siralom (fővesztés) helye.

- Reuter Camillo szerint balinca = mocsaras, nedves, "taknyos" vidéket jelent, ahol a víz megállt, szétterült.

A forrást ugyan 2002-ben felújították,de mint említettem én vízet adni talán a múlt században láttam utoljára - sajnos.

Jó lenne még inni a vízéből!

Elöször emlékezetem szerint Sándorral jártam itt 1982 húsvétján,aztán rendszeresen lejártunk ide,hiszen ez a forrás adta a vízet a Nyárádi kunyhónak sok éven át.

A kétezres évekre a közelében létrehozták a Kata-forrást is (vele majd a jövőben fogalalkozunk) amely az egyre többet elapadó Balincai-kút szerepét kívánta átvenni,hisz ellentétben ezzel a forással a Kata-forrás azóta is mindig folyik!

Ettől függetlenül ez a forrás a szívemben van,hisz sok élmény és emlék fűz ide,hiszen életem jelentősebb szereplőivel is eljutottam ide.

A források elhelyezkedése a Balincai erdőben

Bagoly-forrás

A Mecsek-forrásait bemutató sorozatom novemberi részében a Bagoly-forrást vessézzük ki.

A Mecsek a források hazája,hiszen több mint kétszáz(!) forrás található a hegységben vagy annak közvetlen környékén.Természetesen még nem tudtam mind a kétszáz forrásnál járni.A kétszázból talán járhattam negyvennél kb.,így sokról nem rendelkezem saját képpel.Előre szólok tehát,hogy egyes forrásoknál nem az én saját képem található,amennyiben bármikor eljutok az adott forráshoz bármikor,lecserélem a képeket sajátra.A képeket a google képek keresőből szedem,így külön forrás megjelölést nem eszközölök,aki esetleg felfedezi itt-ott a saját képét és bármelyik ellen bármi kifogása van,jelezze és leveszem.Az ismertetőkhöz nagy segítségemre van a Mecsek források jegyzéke oldal,valamint ahol van,ott a saját élmények is segitenek.

A forrás felírata

A Bagoly-forrás a Szuadó-völgy keleti oldalának alján, a kék kereszt jelzés közelében, a völgytalp peremén jelentkező, támfalas, kifolyócsöves forrás.

A forrás tetején egy nagyobb zárókőben helyezték el a – mészkőlapba kiemelt betűkkel vésett – névtábláját.A régi merítős forrást Csokonay Sándor foglalta. A forrás mellet van a barlangkutatók táborhelye.A forrás közelében van egy kisebb forrás amit Kis-bagolynak neveznek, illetve az 1987-es kataszter Szikla-forrásként jelöli.Az alsó triász gipszes és anhidrites képződményeiből kilépő repedésvíz állandó, de nem nagy hozamú (1–30 liter/perc).

Így néz ki a forrás

A Bagoly-forrás elnevezés találó a név, mivel minden forrás ellenőrzés alaklamával bagoly hangja hallatszik a távolból :-).

Utoljára 2002. augusztusában lett felújítva barlangászok segítségével.
A forrás eliszaposodott, és mivel a kifolyó cső mellet folyt a víz, a falazatát megbontották, az eredetileg merítős forrás beton medencéjét kipucolták. Majd agyaggal elzárták a vizek útját, és új kifolyó csövet építettek be. Új támfal is készült, a forrás közelében levő kövekből cementes erősítéssel, valamint a forrás előterét kikövezték, hogy könyebben lehessen vízhez jutni.A forrástáblát tartalmazó kőtömböt a forrás felett, mögött helyezték el, manapság is ott látható.

A forrás és környezete

A forrás táblájának stílusa hasonlít a Fenyves-forráséhoz, mindkettőnél a síkból kiemelt/kiálló betük láthatók.

 Az első vízhozam mérési adatok 1976-ban készültek, ekkor már létezett a forrás.

Árpádtetői-forrás

Augusztusban sem maradunk Mecseki forrás nélkül!A Mecsek a források hazája a több mint kétszáz forrásával.Természetesen nem tudtam még mind a kétszáznál járni,de egyrészüknél már jártam és ittam is a vízükből.

Úgyanúgy mint a népmondás sorozatomnál,minden hónapba egy forrást mutatok be.Kétszáz forrás...hát pár évig ez elfog tartani szerintem,még az is lehet,hogy túlél engem...Mire végzek,lehet egy-két forrás már létezni sem fog,hiszen ezeket is karban kell tartani,ápolni kell,nem hagyni elenyészni.Ahol jártam már és lesz saját képem,ott természetesen azt teszem be,ahol nem,ott kénytelen leszek a neten keresni róluk,később ha járok az aktuális forrásnál mégis,akkor lecserélem a képet sajátra.Ez remélem senki érdekeit és jogait nem sérti...

Ebben a hónapban az Árpádtetői-forrással ismerkedünk meg közelebbről.

Az Árpádtetői-forrás

Árpád-tetőtől északra, a Mecsek-pihenőtől kb. 60 m-re, a beágazó kocsiút alatt található forrás. A kék sáv jelzésről (K-) a kék kör (KO) jelzésű út vezet hozzá. 

Téglából falazott, belső aknás, és kifolyócsöves forrás.
Kvarclapokkal mintázott támfalában kőlapba vésve látható a felirata.
Vízhozama 1,5–5 liter/perc értékek között változhat. Érdekesség, hogy vizében erős vaskiválás jelentkezik, ám ennek ellenére fogyasztásra kiválóan alkalmas, főként terhes nők számára. Az egyik fotón látszik a magas vastartalmú "sárgás" színű víz, mely a kifolyócsövön hagyja el a forrást. Ilyen nagy vastartalommal rendelkezik még a Lóri-forrás, az azonos nevű vadászháznál.

Szépen felújítva

A forrást 2007-ben felújították. 

Az eredeti egy nyitott tégla falazású akna volt, aminek az alján egy vascső látta el a kifolyó szerepét. Nyitottsága miatt mindenféle hulladék belekerült.
Az akna ki lett tisztítva, fertőtlenítve, majd egy rozsdamantes acél kifolyócső került a régi helyére. Végül egy fedél, majd rá kövek zárták el a "potyogó" hulladék útját.
Az akna elülső falára szép fehér kvarclapokat ragasztottak, és egy forrástábla is felkerült rá.
Egy kicsit Pécs városát szimbolizálva "Vasarely" kockáira "hajazó" tábla, szép kék felirattal. 
Igényesen, szépen kialakított forrás.

Így helyezkedik el a forrás

1896-ban ünnepelte Magyarország a honfog­lalás 1000. évfordulóját. Az egész éves, fényes rendezvénysorozat­hoz hozzátartozott a "fásítási", emlékültetvények létesítésének programja.Árpádtetőn is ültettek tölgyet, mely sajnos azóta elpusztult, ezért egy új Vörös-tölgy lett ültetve, előtte egy emlékoszloppal A 2002-es Mecsek Turistatérképen még nem szerepel a forrás.

Mecseki források - Amália-forrás

Egy új sorozatot indítok amelyben a Mecseki forrásokat szeretném bemutatni és megismertetni a nagyérdeművel.Miért éppen a mecseki források?Elöször is azért mert a Mecsek a kedvencem és a források hazája a több mint kétszáz forrásával.Természetesen nem tudtam még mind a kétszáznál járni,de egyrészüknél már jártam és ittam is a vízükből.

Úgyanúgy mint a népmondás sorozatomnál,minden hónapba egy forrást mutatok be.Kétszáz forrás...hát pár évig ez elfog tartani szerintem,még az is lehet,hogy túlél engem...Mire végzek,lehet egy-két forrás már létezni sem fog,hiszen ezeket is karban kell tartani,ápolni kell,nem hagyni elenyészni.Ahol jártam már és lesz saját képem,ott természetesen azt teszem be,ahol nem,ott kénytelen leszek a neten keresni róluk,később ha járok az aktuális forrásnál mégis,akkor lecserélem a képet sajátra.Ez remélem senki érdekeit és jogait nem sérti...

A Farkas-árok (Váraljai-árok) nevezetű völgy déli oldalában található, a völgytalp felett mintegy 3-4 m-rel magasabban. Dél-Keletről a Csalán-hegy, Dél-Nyugatról a Dögkút-tető határolja.

Három jellegzetes „sonka alakú” sziklából folyik ki a víz, a foglaláskor egy természetes sziklafal meghagyásával került kialakításra. Jelentkezési helye akár kötés nélküli kőrakattal védettnek is tűnhet, pedig valójában csak a kőzetanyag repedései jelennek meg ilyen arculattal.
- A kifolyócső felett mészkőlapba írva megtalálható a felirat is amely manapság már nehezen olvasható.

Amália-forrás

A kifolyó vízből szinte már a kilépés helyén megkezdődik, majd a továbbiakban folyamatosan (a forrástól 3–4 m-re) követhető a mésztufa (mészkő egyik formája) kiválása, amely a patakba való becsatlakozásáig tart. Ennek eredményeként a völgyoldalra igen szép, részben nyitott legyezőhöz hasonlítható forrásmészkő dombocska települ, melynek kubatúrája (térfogata) és megjelenése jelentősnek mondható. A tőle nyugatra lévő völgyben két jelentősebb forrásmező is van. A mészkő anyaga jóval keményebb, mint a közeli forrásoké (Lendület-forrás, Kalán Miska-kútja).

Vízhozama kiegyenlített, 5-20 liter/perc értékek jellemzik.

A foglalás időpontját nem tudjuk, viszont egy 1994-es Mecsek turistatérképen már név szerin szerepel.

A forrást 2006-ban kifolyócsővel és táblával látták el.
A forrás táblájáról teljesen lekopott a festék és a kifolyó cső melett is folyik a víz, ráférne egy felújítás.A régi tábla felirata teljesen lekopott ezért új táblát helyeztek ki. lsd. fotó.

Az új tábla

A forrás közvetlen közelében (felette) valamikor egy nagy Hegyi juhar állt, mely sajnos idővel kidőlt.