A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tégla. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tégla. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. március 23., csütörtök

Kedvenc váraink (12.) - Fehérkő (Fejérkő) vára

 Folyatódik a kedvenc váraimat bemutató sorozatom.Természetesen ebbe a sorozatba csak olyan várak kerülhetnek be amelyekben,amelyeknél már legalább egyszer jártam,tehát személyes élményem is van róla!Most a legutóbb felkeresett várral ismerkedjünk be a Kereki település felett tornyosuló Fehérkő várával,ahol mindössze pár nappal ezelőtt jártunk.

Fehérkő vára első pillantásra

A Balaton déli partja,ki tudja miért,de kevésbé népszerű a túrázók körében, mint az északi, pedig a romantikus somogyi dombok között is akadnak izgalmas látnivalók - például Fehérkő várának romja, amely körül 2022-ben biztonságos fa járdát létesítettek.

Kereki csak néhány kilométerre fekszik Kőröshegytől. Tipikus egyutcás falu, mely hosszan elnyúlik a völgy alján futó út mentén. Innen csak 6 kilométer a szántódi rév, ami már századok óta a legfontosabb átkelőhely volt a Balatonon. Itt, Kerekin keresztül vezetett az egyik legfontosabb kereskedelmi és hadászati útvonal Szlavónia felé. Ennek védelmére épült Fehérkő (vagy régiesen Fejérkő) vára a falu melletti, 283 méter magas dombon. 

Nem sokminden maradt a várból..

A várhoz a falu széléről indul jelzett gyalogút felfelé. Az erre járóknak Czikó-pihenő néven egy kis pihenőhelyet alakítottak ki az amáliapusztai ménesbirtok szomszédságában fedett padokkal, asztalokkal, kúttal. Az innen a dombtetőre szép erdőben vezető út nem túl hosszú, de vannak meredek szakaszai is, melyek esős időben csúszóssá válhatnak. Szerencsére a legnehezebb pontokon korlát segíti a kapaszkodást, és két padon is megpihenhetünk menet közben, ha ki szeretnénk fújni magunkat.A várhoz amúgy a Somogyi-dombság felöl is eljuthatunk gyalogosan,erre jövet nincs emelkedő!

Főleg téglából épült a vár!

Az erdővel körülvett magaslaton álló várat mély árok és meredek sánc öleli körbe, ezért 2022-ben biztonságos fa járdát építettek mellé, amelynek része egy kilátóterasz is. Bár a növényzet miatt tágas panoráma erről sem nyílik, a kőröshegyi völgyhídra jól rálátunk, és a Balaton csillogó pászmáján túl felsejlik a Tihanyi-félsziget is, tetején a bencés apátság jellegzetes tornyaival. Az uzsonnánkat elfogyaszthatjuk egy vén diófa árnyékában hűsölő padon, vagy behúzódhatunk a vár mögötti erdőben lévő esőbeálló alá is. A falak között sokféle vadvirág nyílik.

Kilátás a völgyhídra és a Balatonra

Egy kicsit rázúmolva

A főleg téglából és kevés kőből álló vár első okleveles említése 1336-ból származik. A századok során több birtokosa is volt. Számos kisebb-nagyobb ostromot élt meg, például 1490-ben, amikor az országba betörő Habsburg Miksa főherceg katonái kirabolták és felégették az akkor a Báthoryak kezén lévő épületet. 1544-ben az akkor már egyébként is korszerűtlennek tartott erődítményt a magyar katonaság felrobbantotta, hogy a törökök ne foglalhassák el. A 18-19. században a vár tégláit és köveit környékbeli építkezésekhez hordták el, például a kereki templomhoz is felhasználták azokat.

Fajárda visz körbe a vár körül

A főleg téglából és kevés kőből álló vár első okleveles említése 1336-ból származik. A századok során több birtokosa is volt. Számos kisebb-nagyobb ostromot élt meg, például 1490-ben, amikor az országba betörő Habsburg Miksa főherceg katonái kirabolták és felégették az akkor a Báthoryak kezén lévő épületet. 1544-ben az akkor már egyébként is korszerűtlennek tartott erődítményt a magyar katonaság felrobbantotta, hogy a törökök ne foglalhassák el. A 18-19. században a vár tégláit és köveit környékbeli építkezésekhez hordták el, például a kereki templomhoz is felhasználták azokat.

Romjaiban is szép!

A rom megmentésére az 1960-as évek elején került sor: a várral foglalkozó régészek szerint az utolsó pillanatban. Ekkor történt meg a terület egy részének régészeti feltárása és a még álló falak megerősítése. A legtöbb leletet (például korabeli pénzérméket, fegyvereket és serlegeket) egy 15. századi szemétgödörben találták. A várfalban még ma is látható egy kőbe vésett arc, de előkerültek díszes kályhacsempék is, amiből arra következtettek, hogy valószínűleg előkelő kialakítású termek lehetettek az épületben valaha. 

A vár egész évben ingyenesen látogatható!

Mi eddig egyetlen alkalommal 2023 március 18-án jártunk itt Zolikával.Nincs kizárva,hogy jövünk még,hiszen a környéken számos turistaút fut,a Somogyi-dombség pedig gyönyörű!

Filmünkben 51'49-nél érjük el a várat!

2019. augusztus 27., kedd

Árpádtetői-forrás

Augusztusban sem maradunk Mecseki forrás nélkül!A Mecsek a források hazája a több mint kétszáz forrásával.Természetesen nem tudtam még mind a kétszáznál járni,de egyrészüknél már jártam és ittam is a vízükből.
Úgyanúgy mint a népmondás sorozatomnál,minden hónapba egy forrást mutatok be.Kétszáz forrás...hát pár évig ez elfog tartani szerintem,még az is lehet,hogy túlél engem...Mire végzek,lehet egy-két forrás már létezni sem fog,hiszen ezeket is karban kell tartani,ápolni kell,nem hagyni elenyészni.Ahol jártam már és lesz saját képem,ott természetesen azt teszem be,ahol nem,ott kénytelen leszek a neten keresni róluk,később ha járok az aktuális forrásnál mégis,akkor lecserélem a képet sajátra.Ez remélem senki érdekeit és jogait nem sérti...

Ebben a hónapban az Árpádtetői-forrással ismerkedünk meg közelebbről.

Az Árpádtetői-forrás
Árpád-tetőtől északra, a Mecsek-pihenőtől kb. 60 m-re, a beágazó kocsiút alatt található forrás. A kék sáv jelzésről (K-) a kék kör (KO) jelzésű út vezet hozzá. 

Téglából falazott, belső aknás, és kifolyócsöves forrás.
Kvarclapokkal mintázott támfalában kőlapba vésve látható a felirata.
Vízhozama 1,5–5 liter/perc értékek között változhat. Érdekesség, hogy vizében erős vaskiválás jelentkezik, ám ennek ellenére fogyasztásra kiválóan alkalmas, főként terhes nők számára. Az egyik fotón látszik a magas vastartalmú "sárgás" színű víz, mely a kifolyócsövön hagyja el a forrást. Ilyen nagy vastartalommal rendelkezik még a Lóri-forrás, az azonos nevű vadászháznál.

Szépen felújítva
A forrást 2007-ben felújították. 
Az eredeti egy nyitott tégla falazású akna volt, aminek az alján egy vascső látta el a kifolyó szerepét. Nyitottsága miatt mindenféle hulladék belekerült.
Az akna ki lett tisztítva, fertőtlenítve, majd egy rozsdamantes acél kifolyócső került a régi helyére. Végül egy fedél, majd rá kövek zárták el a "potyogó" hulladék útját.
Az akna elülső falára szép fehér kvarclapokat ragasztottak, és egy forrástábla is felkerült rá.
Egy kicsit Pécs városát szimbolizálva "Vasarely" kockáira "hajazó" tábla, szép kék felirattal. 
Igényesen, szépen kialakított forrás.

Így helyezkedik el a forrás
1896-ban ünnepelte Magyarország a honfog­lalás 1000. évfordulóját. Az egész éves, fényes rendezvénysorozat­hoz hozzátartozott a "fásítási", emlékültetvények létesítésének programja.Árpádtetőn is ültettek tölgyet, mely sajnos azóta elpusztult, ezért egy új Vörös-tölgy lett ültetve, előtte egy emlékoszloppal A 2002-es Mecsek Turistatérképen még nem szerepel a forrás.