Új sorozatot inditok!Túrázásaink történetének legikonikusabb helyeit veszem sorba,mindenféle logikai sorrend nélkül,ami éppen eszembe jut.Nem magát a helyet mutatom be,hanem az itt megélt élmények,kalandok szemszögéből elevenedik fel maga a hely.A számomra,számunkra így vagy úgy kedves emlékű,vagy bármilyen okból fontossá váló helyek kerülnek ide be.Helyek amik valamiért kedvesebbek,fontosabbak,emlékezetesebbek mint az átlag.Az első ilyen hely a Várpalota közelében a Bakony erdeiben megbúvó romtorony:Bátorkő.
Bátorkő az első találkozáskor
Nem is emlékszem pontosan mikor találkoztam először Bátorkő nevével.Ahogy visszatudok emlékezni az online turistatérképet böngésztem új túrákat tervezgettem amikor feltünk Várpalotától északra a Bátorkő neve.Valamiért már akkor szimpatikus volt és elkezdtem utána járni elolvasni és megnézni a rommal kapcsolatos dolgokat.Aztán már éreztem,hogy a hely hív magához és én már tudtam,hogy ide rövidesen eljövünk.Így is lett.2018 nyarán esett meg az első találkozás.Azon a túrán Várpalotától tartottunk Eplénybe,tán napra pontosan hat éve (e sorok írásakor).Gergő és Mónika Bernadet tartott velem.Bátorkőt ekkor a Vár-völgy felöl értük el,mert van ám más útvonal is!Na persze páratlan szépségű volt ez az út is.Lenn még a völgyben Bátorkő tövében minden különösebb "előjáték" nélkül Gergő közölte velem,hogy Petőfi itt írta a Szeget szeggel c. versét.Na ezt meg honnan tudta Gergő?De így volt,igaza volt.Ezt követően mentünk fel Bátorkőhöz,ez volt az első találkozás.Persze nagyon tetszett,nagyon odáig voltunk.Valamiért sokkal jobban szerettük mindig is a romokat,mint a kész vagy a felújitott dolgokat.
Az egyik legikonikusabb képünk Gergővel Bátorkő alatt
Gergő ezután félévvel ment el,nem jutott el többé Bátorkőhöz.Én meg úgy gondoltam Bátorkőre mint az egyik legcsodásabb helyre ahol valaha is jártunk Gergővel.Ekkor még úgy nem fogant meg bennem a gondolat,hogy valaha is visszatérjek...De visszatértem.2020 decemberében valami különös láthatatlan erő vezetett el újra ide.Ekkor már újra elakartam jönni,hiszen előszeretettel jártam olyan helyeken újra,ahol Gergővel is valaha... így aztán úgy történtek a dolgok,hogy eltudjak jönni.Alighanem Gergő vezetett ide odaátról újra....Ekkor Manóval és Zolikával érkeztem.Misztikus ködös volt a Bakony ezen a decemberi napon,de éppen ettől fantasztikusan szép.Nem sok mindent láttunk a ködben mégis ez lett az egyik legjobb túránk a történelemben,valószinűleg top10-es.Ekkor is a völgy felül jöttünk,ám nem folytattuk a túrát Eplény felé mint régen Gergővel,hanem a szemközti Fajdas-hegyet megmászva tértünk vissza Várpalotára.A Fajdas-hegyről remek kilátás van Bátorkőre,persze a sűrű ködben ekkor semmit nem láttunk ebből.Mégis fantasztikusan jó túra volt.Nagyon jó lett volna,ha ott van velem Gergő is és ismét együtt éljük át ezt a csodát.
Bátorkő a misztikus ködben
Némileg tisztult aztán az idő
Zolikával Bátorkőnél
Ettől kezdve Bátorkő fogalommá vált.Zolikát két közös barátunk állandó jelleggel csesztette a közösségi oldalakon amiért ezen a túrán nem mászott fel velünk a toronyhoz ahogyan én meg Manó.A dolog persze vicces zirkálódás lett,de éveken keresztül előjött mindig a téma.Míg nem Zolika megfogadta ha majd újra eljövünk fel fog jönni ő is.Nem gondolta,hogy pár év és ismét eljövünk ide.2023 februárjában a Tési szélmalmokhoz vezető túra keretein belül érintettük újra az ekkora már kedvencünkké emelkedő Bátorkőt.Most nem a völgy felöl,hanem a Fajdas-hegyről jöttünk és végre megcsodálhattuk az eddig még nem látott kilátást Bátorkőre.Ekkor Zolikán kivül Viki és Tomi tartott velünk és ez is egy remek túra volt!
Végre a hegyről is láttuk Bátorkőt!
Közben Zolikára mentek a fogadások,hogy most fel mer-e mászni a toronyhoz közvetlen.Tudni kell,hogy Bátorkő tornyához nem olyan egyszerű felmenni,kőbe vájt lépcsőkön és sziklákon kell felmászni úgy,hogy jobb oldalt sziklafal van,balra pedig a szakadék.Oda kell figyelni mert balesetveszélyes!Ide nem mert feljönni korábban Zolika (én,Manó és Gergő különösöbb gond nélkül felmentünk mindig) és ezért csesztették a csajok évekig.Ezen a napon aztán eljött a revans lehetősége,hogy Zolika bízonyitson és,hogy ne csesztessék többé.Összeszedve minden bátorságát végül is sikerült neki és feljött a toronyhoz!Az ellene fogadók bukták fogadást,Zolika pedig nagyon büszke volt magára.Ez a sztori is hozzátartozik Bátorkőhöz,ahhoz,hogy miért is tekintjük mi ikonikus helynek.
Jómagam,Viki és Zoli Bátorkőnél
Csodás kép a völgyből
Amúgy remek volt ez a harmadik túra is amely Bátorkőt érintette.Nem voltunk többet.Bátorkő három túra alatt is ikonikus helysziné vált túrázásaim történetében ahová mindig szívesen jövök vagy térünk vissza.Mert,hogy visszatérünk még az boritékolható (halál és egészségügyi problémák gátolhatnak meg csupán ebben).A torony a rom valamiért bejön nekünk,akárkivel is voltam itt mindegyiküknek tetszett.Olyan hely amiért az ember útra kel és nem beszélve arról,hogy remek túrák tehetők ide amelyeknek a nehézségi foka szinte elenyésző.Akár a völgy,akár a hegy felöl jövünk a nem mindennapi élmény garantált!Na meg nem mellesleg a rom a torony őrzi Gergő nyomait...
Folyatódik a kedvenc váraimat bemutató sorozatom.Természetesen ebbe a sorozatba csak olyan várak kerülhetnek be amelyekben,amelyeknél már legalább egyszer jártam,tehát személyes élményem is van róla!Most a legutóbb felkeresett várral ismerkedjünk be a Kereki település felett tornyosuló Fehérkő várával,ahol mindössze pár nappal ezelőtt jártunk.
Fehérkő vára első pillantásra
A Balaton déli partja,ki tudja miért,de kevésbé népszerű a túrázók körében, mint az északi, pedig a romantikus somogyi dombok között is akadnak izgalmas látnivalók - például Fehérkő várának romja, amely körül 2022-ben biztonságos fa járdát létesítettek.
Kereki csak néhány kilométerre fekszik Kőröshegytől. Tipikus egyutcás falu, mely hosszan elnyúlik a völgy alján futó út mentén. Innen csak 6 kilométer a szántódi rév, ami már századok óta a legfontosabb átkelőhely volt a Balatonon. Itt, Kerekin keresztül vezetett az egyik legfontosabb kereskedelmi és hadászati útvonal Szlavónia felé. Ennek védelmére épült Fehérkő (vagy régiesen Fejérkő) vára a falu melletti, 283 méter magas dombon.
Nem sokminden maradt a várból..
A várhoz a falu széléről indul jelzett gyalogút felfelé. Az erre járóknak Czikó-pihenő néven egy kis pihenőhelyet alakítottak ki az amáliapusztai ménesbirtok szomszédságában fedett padokkal, asztalokkal, kúttal. Az innen a dombtetőre szép erdőben vezető út nem túl hosszú, de vannak meredek szakaszai is, melyek esős időben csúszóssá válhatnak. Szerencsére a legnehezebb pontokon korlát segíti a kapaszkodást, és két padon is megpihenhetünk menet közben, ha ki szeretnénk fújni magunkat.A várhoz amúgy a Somogyi-dombság felöl is eljuthatunk gyalogosan,erre jövet nincs emelkedő!
Főleg téglából épült a vár!
Az erdővel körülvett magaslaton álló várat mély árok és meredek sánc öleli körbe, ezért 2022-ben biztonságos fa járdát építettek mellé, amelynek része egy kilátóterasz is. Bár a növényzet miatt tágas panoráma erről sem nyílik, a kőröshegyi völgyhídra jól rálátunk, és a Balaton csillogó pászmáján túl felsejlik a Tihanyi-félsziget is, tetején a bencés apátság jellegzetes tornyaival. Az uzsonnánkat elfogyaszthatjuk egy vén diófa árnyékában hűsölő padon, vagy behúzódhatunk a vár mögötti erdőben lévő esőbeálló alá is. A falak között sokféle vadvirág nyílik.
Kilátás a völgyhídra és a Balatonra
Egy kicsit rázúmolva
A főleg téglából és kevés kőből álló vár első okleveles említése 1336-ból származik. A századok során több birtokosa is volt. Számos kisebb-nagyobb ostromot élt meg, például 1490-ben, amikor az országba betörő Habsburg Miksa főherceg katonái kirabolták és felégették az akkor a Báthoryak kezén lévő épületet. 1544-ben az akkor már egyébként is korszerűtlennek tartott erődítményt a magyar katonaság felrobbantotta, hogy a törökök ne foglalhassák el. A 18-19. században a vár tégláit és köveit környékbeli építkezésekhez hordták el, például a kereki templomhoz is felhasználták azokat.
Fajárda visz körbe a vár körül
A főleg téglából és kevés kőből álló vár első okleveles említése 1336-ból származik. A századok során több birtokosa is volt. Számos kisebb-nagyobb ostromot élt meg, például 1490-ben, amikor az országba betörő Habsburg Miksa főherceg katonái kirabolták és felégették az akkor a Báthoryak kezén lévő épületet. 1544-ben az akkor már egyébként is korszerűtlennek tartott erődítményt a magyar katonaság felrobbantotta, hogy a törökök ne foglalhassák el. A 18-19. században a vár tégláit és köveit környékbeli építkezésekhez hordták el, például a kereki templomhoz is felhasználták azokat.
Romjaiban is szép!
A rom megmentésére az 1960-as évek elején került sor: a várral foglalkozó régészek szerint az utolsó pillanatban. Ekkor történt meg a terület egy részének régészeti feltárása és a még álló falak megerősítése. A legtöbb leletet (például korabeli pénzérméket, fegyvereket és serlegeket) egy 15. századi szemétgödörben találták. A várfalban még ma is látható egy kőbe vésett arc, de előkerültek díszes kályhacsempék is, amiből arra következtettek, hogy valószínűleg előkelő kialakítású termek lehetettek az épületben valaha.
A vár egész évben ingyenesen látogatható!
Mi eddig egyetlen alkalommal 2023 március 18-án jártunk itt Zolikával.Nincs kizárva,hogy jövünk még,hiszen a környéken számos turistaút fut,a Somogyi-dombség pedig gyönyörű!
A közelmúlt túráinak egyik érdekes helyszíne a Dömösön található Prépostsági altemplom.Egy-két túránk itt végzödött az utóbbi hónapokban és ide füzödik Zokninak a kis gólyának tragikus története is (lásd - elöző bejegyzésem).Úgy gondolom a hely megér egy külön blogbejegyzést.
A rom és az alatta található altemplom Dömös nyugati,dél-nyugati részén található.A Visegrádi-hegységből,mondjuk a Dobogókő felöl jövet a piros jelzésen érhetjük el,de a faluból,mielött útrakelnénk a Rám-szakadék vagy a Prédikálószék felé érdemes ide egy rövid kitérőt tennünk,szintén a piros jelzés vezet ide a faluból is.
Amúgy a faluban a temető szomszédságában található romokhoz a Dobogókő utca vezet fel legegyszerübben,ám az utca végében lakik a helyi 8ker kisebbség,így ha nem akarsz velük találkozni célszerű egy másik utcán feljönni.Mi itt jöttünk fel és semmi kellemetlenség nem ért minket.
Dömös felett a temető mellett talájuk a romokat
A templom a föld feletti építményéből csak csekély romok maradtak meg.A középhajó vastag falainak maradványait a szentély előtt néhány méter magasságig,az oldalhajók apszisát az előbbihez simulva,de már alig kiemelkedően a föld színéből mutatja be konzerválva.A többi ami a terepszint felett látható,beton kiegészités,így a két torony lábazatának jelzése is.A mellékhajók apszisaitól kétoldalt egy-egy negyedköríves lépcső indul az altemplomba,mely a főhajó szentélye alatt fekszik.Itt hat középoszlop és a falakhoz támaszkodó tíz féloszlop tartja a keresztboltozat mezőit.
A romok föld feletti része
Az oldalfalak részben faragott kövekkel burkoltak,részben köpenyezés nélkül láthatók a kitöltő kőfalak.A szentély íves alaprajzú,mellette egy-egy félköríves fülke.A nyolcszögű pillérek,félpillérek,hevederívek téglából falazva helyreállítottak,néhány helyen az ásatások során előkerült lábazatok és fejezetek beépítésével.Az utóbbiak mindegyike más és más - geometrikus,növénydiszes vagy figurális - a román építészet gyakorlatának megfelelően.A boltozatok nem kerültek helyreállításra,üvegbeton szerkezet ad kellemes megvilágítást.
A szentély déli falához csatlakozott egy egykori kúria.A feltárt romokból egy dongaboltozatos pince észlelhető.A terület feltárása még várat magára,de az altemplom látogatható.
Az altemplom nagyon szép,állapota kifogástalan
1063-ban I.Béla, 1079-ben I.László király tartózkodott itt.Dömös a XI.században királyi birtokközpont volt ahol királyi ház (ennek helye ismeretlen) és templom és kápolna is állt.A prépostságot Álmos herceg alapította,1107-ben szentelték fel a templomot.Az építkezéseket II.Béla fejezte be 1138-ban.A prépostság épülete 1321-ben elpusztult.1702-ben falait felrobbantották.A Dunára néző kialakitott kápolnát 1743-ig,az új templom felépüléséig használták,köveit is ennek az építéséhez hordták el.Régészeti feltárása 1977-ben történt,helyreállítása 1989-ben.
Szemben a kémlelő ablak,ahonnan akkor is bekukkanhatunk ha a templom zárva tart
A romoknál manapság (2017 május) egy kedves hölgy fogadja az idelátogatókat,természetesen csak nyitvatartási időben.Ő tart tárlatvezetést is.
A templom március 1.- november 30. között látogatható,de elözetes bejelentkezésre a téli hónapokban is kinyit.Napi nyitvatartása 10 órától 17 óráig tart,úgy tudom hétfőn és kedden zárva van.Az altemplom megnézéséhez belépőjegyet kell váltanunk,de ez igen csekély összeg.
Az egyik helyreállított pillér félig a falban
Úgy gondolom a hely és a tárlatvezető hölgy kedvessége mindenképp megér annyit,hogy felkeressük és eljöjjünk ide.Mondom ha a Rám-szakadékhoz indulsz (márpedig azt 99%-ban Dömösről teszed),érdemes a nagy kaland előtt vagy után ide egy kitérőt tennünk!
Még azt nem írtam,hogy a romokról pompás a kilátás a Dunára és a szemközti már a Börzsönyhöz tartozó Szent-Mihály-hegyre,de ha visszafelé nézel akkor is csodákat láthatsz!A Visegrádi-hegység "fenegyerekei" a Prédikálószék és a Prépostság-hegy vigyorog vissza rád,amitől neked is azon nyomban jó lesz a kedved!
Lehet kicsit furcsának tűnhet,hogy az évezred eddigi leghidegebb napján egy szép tavaszi túráról írok,de a nagy többség úgysem éppen ma olvassa.Meg mint mondottam vala,azidőtájt még nem volt blogom.Szóval a helyszín Pécs,az időpont 2016 április 23.A meterológia bajlós időt jósolt mára,szelek,viharok stb.De elindultunk,hisz majdnem az utsó alkalmom lehet az évben még látni a virágzó medvehagymásokat.Vonattal érkezünk Pécs-Cserkút vasútállomásra,ez túránk kiindulópontja.
Ez a kép fogad a cserkúti állomásnál
A terv az,hogy innen indulva átmegyünk Cserkúton és Kővágószölösön és úgy megyünk fel a hegyre.A hegy amelyen számtalan látnivaló van,próbáljuk sorra venni őket: Jubileumi kereszt,Babás szerkővek,Sasfészek,Zsongorkő,Pálos kolostorrom és még sokminden.Aztán a hegy másik oldalán pedig leereszkedünk az Éger-völgybe.Az első méterek Pécs hétvégi telkes részein vezetnek át,több furcsa utcanévvel is találkozunk.Kiérve innen a Mecsekre nem jellemzően,de itt mégis rosszul és hiányosan felfestett turistajelekre bukkanunk,így kis híján el is tévedünk.Kis időbe beletelik amíg megtaláljuk a megfelelő utat.
Érdekes utcanevek
Aztán már nincs többé bajunk a jelzésekkel,visszaáll minden a szokásos mecseki színvonalra.Az út a közeli Cserkútig már rendkivül élvezetes hisz kelet felé tökéletes a rálátásunk a Jakab-hegy tömbjére.Az idő is remek egyenlöre,semmi nyoma a beígért rossz időnek.Hamarosan el is érjük a rendkivül gyönyörü Cserkútot a Jakab-hegy lábánál található kis falucskát.A fantasztikus Árpádkori templom mellett található padon elfogyasztjuk a reggelinket.Nagyon szép a környezet,maradnánk,de az út elöttünk még hosszú.
A Jakab-hegy tömbje
Cserkút után szinte rögtön elérjük Kövágószölöst.A két település pár méter híján szinte összeér.Nagyon szép és kellemes az a szakasz is ahol még nem érnek össze.Kövágószölös is csodás.Kicsit itt is elidözünk majd indulunk fel a hegyre.A falu határánál egy rendkivül aranyos kis kutya fogad minket.Rohan felénk elsöre egy századmásodpercre még tán meg is ijedünk,de erre semmi okunk,hisz egy rendkivül kedves kis állatkára bukkanunk.Év végén oda is adjuk neki az év állata címet.Kicsit vele is elidözünk majd kezdödik a túra érdemi része.
Gergő fiam a kiskutyával
Erős meredek emelkedö következik a Jubileumi keresztig,de szerencsére nem túl hosszú.Már erdei részen haladunk.A keresztnél érjük el az első kilátópontot és veszünk búcsút a túránkat eddig kisérő piros négyzet jelzéstől.A kereszten a felírat: "Megváltásunk 1000 éves jubileuma emlékére".Innen a piros háromszög jelzés szinten megy az út mellett a legendás Babás szerkövek szolgáltatják az aktuális látnivalót.
Az első kilátópont
A Mecsek hegység déli lejtőjén a vörös színű homokkőből "épült" különös formájú groteszk emberi alakokat idéző,rőt színű sziklacsoport: a Babás szerkővek vonulata magasodik a fák koronája fölé.E különös csengésű név a sziklák bábu szerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő=oltárkő) utal.Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta.
A természet e csodás müvéhez is füzödik legenda,ezt most nem írom le,hamarosan benne lesz a Mecseki népmondák sorozatomban,de a videóban valamennyire elpróbáltam mondani.
Babás szerkővek a Jakab-hegy oldalában
Az egyik Babás szerkőn
A szerkövek után következik az út legnehezebb szakasza.A kék+ egy rendkivül meredek emelkedön vezet fel a Sasfészek felé,majd a kék háromszög magán a sziklákon át vezet.A nehézség ellenére rendkivül látványos és élvezetes szakasz!
A Sasfészek egy majdnem teljesen függőleges homokkő sziklafal,régen kőbánya volt.A fáktól nem nagyon tudtam megállapitani de 30-40 méter magas biztos lehetett.Mellette a sziklákon át vezetett a jelzés.Aztán hamarsoan elértük az országos kéket és innentől már nem volt több nehézség ezen a túrán.Elég sűrű amúgy erre a turistaút hálózat ha nem akar az ember eltévedni nem árt a fokozotabb figyelem!A kék jelzés már szinten megy és az itt már látható és élvezhető medvehagymák között.
Ha virágos az út ne kérdezd hová visz!
Egy apró leágazás erről az útról:ez vezet a Zsongorkőhöz.Ha nem jártál még itt ezt ki ne hagyd!Térj le!Elképesztő csodát fogsz látni!
A Zsongorkő a Mecsek és talán a világ egyik legszebb természetes kilátó pontja a Jakab-hegyen 540 méteres magasságban.Ez a Mecsek legcsodálatosabb pontja!Innen káprázatos panoráma jutalmazza a túrázó kitartását.A vörös homokkő természetes sziklaalakzatot 1892-ben vaskorláttal látta el a Mecsek Egyesület,így gyakorlatilag ez egy kilátó.
Zsongorkő
Zsongorkő közeli
Én a Zsongorkőnél
Gergő a Zsongorkőnél
A hely varázsától szerintem itt földbe gyökerezik az ember lába.Mi is elidöztünk itt egy órát,meg is ebédeltünk a nagyszerű kilátást csodálva.Ehhez is füzödik monda,ezt is elmondtam a videóban.Nehéz szívvel indultunk innen tovább,lehet egyszer eljövök ide úgy,hogy reggel kiülök és csak este megyek el innen.Valóban varázslatos hely!Visszatérve a kékre hamarosan elértünk egy tisztásra amelynek egyik oldalán a pálosok romja állt a másikon pedig maga a Jakab-hegyi kilátó.Ez a kilátó némiképp csalódás.Egy leginkább templomtoronyhoz hasonlítható építmény,felmenni rá csak egy a falba rögzitett függöleges létrán lehet,mivel magas odakell figyelni ha nem akarsz leesni! (igy szerintem baleset veszélyes,nem kicsit....) Aztán odafenn nem jutalmazza a túrázó erőfeszitését olyan csoda mint a Zsongorkőn,kilátás csak észak-kelet felé élvezhető arra sem nagyon.Tehát ha nem vagy gyakorló túrázó én azt mondom ezt a kilátót kihagyhatod!
Pálos kolostorrom
A tisztás másik részén találjuk a Pálos kolostorromot.A romjaiban is gyönyörü épitmény belseje olyan mint egy labirintus,élvezetes móka itt egy kicsit játszani.Innen aztán már lefelé vezet az út hisz elérjük a hegy keleti oldalát.A kék jelzés jól járható nem nagy szögű a lejtés,kellemes szakasza a túrának.A tar vágásoknak köszönhetően pedig itt-ott remek kilátásunk nyilik a Misina-Tubes gerincre.Felesleges itt sietni,kellemes szakasz érdemes élvezni az útszakaszt.
Szemben a Misina-Tubes gerinc
És a csodáknak még nincs vége!Rövidesen elérjük a Szuadó tetőt ahol egy turistaút keresztezödéshez érünk.A kék jelzést keresztezi a piros.Búcsút is veszünk az országos kéktől és pirosra térünk le.Itt három forrás is van a közelben pár méteres körzetben,ám csak egy folyt amikor erre jártunk,de ez az egy is elég volt szomjunk oltására.Aztán még ere bőséges medvehagyma tenger kiséri útunkat szinte innentől már majdnem végig.Élvezzük is!
Az Éger-völgy felett haladunk szinten illetve enyhén lefelé,ez is egy látványos és élvezetes szakasz.Az Éger-völgy is beleillik a csodás mecseki völgyek sorába.Hamarosan leérünk a völgybe a piroson ahol a medvehagymák között csordogáló kis patak még kellemesebbé teszi ezt az egészet.A völgy is jól járható,de erre már rengetegen vannak,a pécsiek szeretnek ide kijönni.
Éger-völgy
Itt-ott kis vízesések is kisérnek minket aztán elérjük a völgy végét ami a völgy eleje,hisz leginkább amabból az irányból jönnek az emberek.Itt találjuk az Éger-völgyi vízesést amit sajnos az ember kicsit átformált így természetes szépségéből sokat vesztett.Az Éger-völgyi tónál végzödik túránk.Kitartott a jó idő végig,ám az igért rossz idő már a kertek alatt van,erősen kezd felhösödni,de ez minket már nem zavar.Ismét egy egészen fantasztikus túrán vagyunk túl.
Éger-völgyi tó
A Jakab-hegy országos átlagban is kiemelkedő látnivalókat nyújt.Szerintem mindenki tervezzen erre túrákat,kirándulásokat.Nagyon sok jelzett út vezet a hegyre vagy érinti éppen,nagyon sok lehetséges variácó van egy-egy túraútvonal tervezését illetően.Mi nagyjából 18km-et tettünk meg,rendkivül gazdag látnivalók sora kisérte útunkat,lehet akár ezt is utánunk csinálni vagy mást kitalálni.
Tehát mégegyszer:különösen ajánlom mindenki számára a mecseki Jakab-hegyet!
