A következő címkéjű bejegyzések mutatása: altemplom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: altemplom. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. február 7., csütörtök

Pécsváradi titkos alagút

A Mecsek az a különös hegység ahol szinte mindennek van valami legendája,mondája vagy éppen valami története.
Ezeket összesiti a Mecseki népmodák gyüjtemény.
A februári részben a Pécsváradi várba látogatunk,ahol a legenda egy titkos alagútról regél...

Pécsváradi vár napjainkban
A pécsváradi vár alatt van egy kápolna, altemplom. Utolsó ma­radványa ez az ezer évvel ezelőtt épült bencés apátsági templomnak. Ehhez az altemplomhoz vezető folyosó végén volt egy vasajtó. Innen indult az az alagút, amely a Zengő tete­jén levő Bagoly-várban ért véget. Az alagút sok embernek nyújtott menedéket ezer esztendő alatt. Legutoljára 1849-ben rejtőztek benne emberek: a szabadságharc öt honvédtisztje itt keresett menedéket a császár kopói elől. A falu lakói is tudtak róluk, de annyira egy szívvel utálták a zsarnokokat, hogy nem akadt ember, aki elárulta volna a rejtőzködőket.

Pécsvárad megér annyit,hogy felkeressük
Pécsváradról így ír a Mecsek lexikon: Nagy múltú kisváros a Zengő lábánál. Géza fejedelem udvarházából 998-ban Szent István bencés apátságot alapított. 42 falut és 1136 szolgálónépet rendelve hozzá. Első apátja Asztrik volt. A Szent Benedek monostor szerzetesei fontos szerepet töltöttek be a középkorban: térítettek, oktattak, gyógyítottak, okleveleket készítettek. A megvakított Béla herceget 1125-től három évig itt rejtegették. Ma is látható a Szent István korából való kápolna, freskómaradványokkal. A monostort többször átépítették. A vártorony az 1490-es években épült. A szerzetesek a török közeledtére elhagyták az épületet. A 18. században Zinzerdorf Fülöp apát barokk stílusban helyreállította az épületet. 1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a monostori birtokokat és úgy rendelte. hogy bevételei a budai egyetem fenntartását szolgálják. Ma a várban múzeum és az István Király Szálloda működik. Látnivalói még: a temetőben lévő 12. századbeli kápolna, az 1767-ben épült barokk plébánia templom, romantikus stílusú városháza, és több múzeum. 
A városból indul a K+, P+, S, Z+ jelzés.

A vár toronya
A Pécsváradi várban egyszer volt szerencsém járni,még 1998-ban,tervbe volt véve,hogy egy szép napon ide is eljövünk,de a jól ismert okok miatt ezt most nem tudom,hogy valaha is valóra válhat-e...

2017. augusztus 5., szombat

Top10 templom és kápolna

Túrázásaink során számos templom vagy éppen kápolna köszön szembe velünk.Ezekből próbálom most összeszedni a tíz legklasszabbat.Természetesen csak azok közül válogatok amelyekben illetve amelyeknél már legalább egyszer jártunk.


10.Mánfai templom

Egy pontosabban két fa árnyékában találjuk meg a mánfai római katolikus templomot,Mánfától néhány száz méternyire nyugatra egy festői völgyben,a 66-os út közelében.Erről a környékről a Melegmányi-völgybe vezető túrák vagy éppen az onnan jövök egész biztosan érintik ezt a kis gyöngyszemet.

A XII. században épült román stílusú kis templomot a XII. század végén bővítették, majd a XIV. században átalakították. Berendezése a későbbi korok stílusjegyeit is őrzi. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom festői völgyben, a településtől nyugatra található. A XII. században épült az eredeti, kis méretű, egyhajós, félköríves szentélyű templom, déli oldalán rézsűs kapu felett három ablakkal. Először a XII. század végén bővíthették. Ekkor a félköríves apszis helyett négyzetes szentélyt építettek, a nyugati oldalon tornyot emeltek. A XIV. században újból átalakították, és közel kétszeresére növelték a belső terét, kívülről támpilléres fallal zárva le. A templom a török hódoltság alatt is éppen maradt.

Mánfai templom
9.Szentfa-kápolna

Dömöstől délre találjuk meg a parányi kis kápolnát,a Rám-szakadékhoz vagy a Prédikálószékhez tartó túrák érintik is.

A hagyomány szerint 1885-ben, május első vasárnapján két dömösi kisleány libákat legeltetett a falu mögötti mezőkön. Miután egy szép bükkfa alatt letelepedtek, az ég csodálatos kékre váltott, és felnéztükben Szűz Mária képét pillantották meg a fán a kis Jézussal. Mindkét alakon a Szent Korona és a fejük körül glória látszott. Egy arra járó nagyobb gyermek gyorsan a faluba szaladt. A Dömösről hamar megérkező idősebb asszonyok szintén látták a képet. A csodafa búcsújáró hellyé vált. Általában szombaton, este 9-10 óra tájban, teliholdkor volt látható a jelenés. Sokan láttak csillag glóriát a két alak feje körül, mások csak a csillagglóriát, megint mások csak csillagokat láttak. A kápolna a csodafa emlékét őrzi azóta is a kis tisztás mellett.
Szentfa kápolna

8.Püspökszentlászlói kastély és templom
A látványos épületegyüttest és a hozzájuk kapcsolodó arborétumot Püspökszentlászló északi végében találjuk,számos turistajelzéssel ellátott út vezet el itt és a környéken,így mecseki túráink egyik fő látnivalója is lehet.
Ma Püspökszentlászlón egy gyönyörűen felújított későbarokk püspöki kastély és templom, valamint körülötte egy védett, egyedülálló arborétum várja a látogatókat.
A templomot és a nyaralókastélyt Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök építtette 1797-ben a korábbi templom helyére.
A nyári rezidencia és az itt lakók nyugalmát 1955. július 12-én az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) zavarta meg, amikor is az itt élőknek huszonnégy órán belül távozniuk kellett otthonaikból. Néhány nappal később itt helyezték házi őrizetbe titokban a koncepciós perben elítélt Mindszenty József esztergomi érseket. A kastély köré magas deszkakerítést emeltek, hogy senki ne láthassa, mi folyik a kastély falain belül. Ide került később Grősz József kalocsai érsek is. Mindszenty bíboros emlékezetét ma emlékszoba őrzi.
Püspökszentlászlói templom
7.Rácalmási Krisztus Mennybemenetele templom

A kis templomot Rácalmás Ófalui részén találjuk meg a Rácalmási Kis-Duna partjánakközelében.
Az egyhajós, homlokzati tornyos, barokk stílusú templom 1773-ban épült, műemléki védelem alatt áll.A Krisztus Mennybemenetele nevet viselő ráctemplom. Az 1773-ban felépített templom (a rácok által 1740-ben épített első templomuk 1763-ban leégett) egyike az ország legszebb, eredeti állapotokat tükröző görögkeleti templomainak.
 Legutóbb 2002-ben volt felújítva.
Rácalmási Rác templom
 6.Orbán kápolna
A Szent Orbán kápolnát az adonyi szőlőhegyen találjuk meg,amikor itt jártunk jelzett út még nem érintette,azóta úgy tudom már érinti jelzéssel ellátott út.A présházak és a présházimitációk pazar környezetében csodás látványt nyújt a kis kápolna.
A Szőlőhegyen – ahová a majd 200 éves hagyomány szerint körmenettel mennek ki a gazdák Orbán napján, áldozni a szőlő-és bor védőszentjének – épült 1811-ben.
A kápolna építése előtt kereszt állt a helyén, innen nyerte a régi nevét is  a hely: Kereszt hegy. Európában  a legelterjetebb a termést őrző védőszent a szőlővel kapcsolatban Szent Orbán. Szent Orbán pápa 223-ban lett az egyház feje és a 230-ban vértanú halált szenvedett. Ő rendelte el, hogy  miseáldozat kelyhét és paténáját aranyból vagy ezüstből készítsék, innen  a kapcsolata a szőlővel. A  kápolna harangját 1813-ban öntötték ki rajta  a püspöksüveges alakja a szenteknek, jobb oldalán a vertanúságot jelképező karddal, bal kezében egy szőlőfürttel. Búcsúja a május 25. utáni szombaton van, mely évről évre ünnepélyesebb és színesebb.
Orbán kápolna
5.Kisújbányai Szent Márton templom
A kis gyögyszemet a dél-dunántúli kéken találjuk a festői Kisújbánya központjában.Számos jelzett turistaút van a környéken,megéri kirtérőt tenni Kisújbánya és a templom kedvéért ha erre járunk.
barokk templomot 1794-ben építették és Szent Márton püspöknek ajánlották. A templomot és 1914-ben készült Angster orgonáját 2010-re adakozásból és önkormányzati pénzből felújították.
Kisújbánya temploma
4.Mária kápolna
A csodás kis kápolnát a Zengő oldalában találjuk meg Püspökszentlászló közelében,jelzett út is érinti!A sűrű erdő közepén található kis szentély maga a nyugalom és a béke szigete.
Akik a népes, nagy forgalmú búcsújáró helyek mellőzésével csöndben, a világ zajától távol szeretnének a Szűzanyával találkozni, azok számára különösen vonzó ez a szerény kegyhely. A falubéliek valamikor minden év május és szeptember második vasárnapján zarándokoltak ide ünnepélyes menetben, kereszttel és zászlókkal. Múltjáról ennyit: Magas legelődombjának suhogó bükkerdejébe, Szent László fájának egyik ágából faragott magányos Mária-szobrot állítottak a bencés szerzetesek. Ennek elkorhadása után a Mecsek vidék nagy tehetségű szobrászművésze, a szászvári Kis György mester faragott fehér mészkőből egy Fájdalmas Szűz-szobrot a” Piétá”-t. Ma rácskerítés és az Országos Műemlék Felügyelőség védelme őrzi a szobrot, melyet kora tavasztól késő őszig fölkeresnek magányosan, vagy csoportokban érkező zarándokok. Messze csengő hangon köszöntik gyakorta a „Zengő Csillagát”.”
Mária kápolna
3.Margit kápolna (Karancs kápolna)

A Karancs-hegyi kápolna a Karancs hegység 685 m magas Kápolna-hegyén található. Az építés pontos időpontjáról nincs adat, az építtető, illetve alapító személyéről is megoszlanak a vélemények.

A nép körében, a hagyományban az terjedt el, hogy a tatárok elől menekülő IV. Béla itt pihent meg, ennek emlékére leánya, Margit a hegyen kápolnát építtetett, de ez valószínűleg csak egy legenda.
A Karancs középső csúcsán, szabadon álló, kőből épült, egyhajós, keletelt, nyeregtetős kápolna, a hajóval azonos szélességű, félköríves szentéllyel, a hajó É-i falához kapcsolódó, ugyancsak félköríves kápolnával, a hajó D-i falán nagyméretű, kosáríves záródású nyílással, amely előtt faoszlopos, nyeregtetős előépítmény áll. 

Valószínűleg középkori eredetű, melyet a gróf Forgách család a 18. században megújíttatott. 1927-ben a szentély romjaira kápolnát építettek, majd 1934-ben hozzáépítették az É-D-i irányú hajót és szentélyt. 1991-ben romjaiból építették újjá.

A Kápolna a közelmúltban leégett,ám sikerült rendbehozni.


Margit kápolna
2.Zichy kápolna
A Csepel-szigeten a Lórévi révállomás és Lórév között félúton bújik meg a magányos kis kápolna.Jelzett turistaút nem érinti,de itt eltévedni nem igazán lehet.
A lórévi Zichy kápolna már a túlparti Adonyból felismerhető. Éterien lebeg a fák között, és az ember csak vakarja a fejét. Nem érti, hogyan kerülhetett ez a tüneményes épület ennek az apró szerb falunak az árterére. Olyan ez, mintha Budapesten, az ötödik kerületben bolyongva egyszer csak egy zsúpfedeles parasztházra bukkannánk.
1859 óta, ha nem is szervesen, de része a tájnak. Ott áll ma is, ahol 1848. szeptember 30-án este Görgey Artúr kivégeztette gróf  Zichy Ödönt, a Főrendiház tagját, akinél csapatai kompromittáló iratokat találtak. Az akasztófa és a sír helyén Ferenc József parancsára építették és szentelték föl ezt a kicsiny, romantikus-neogót stílusban épült kápolnát. Nemhogy akkor, de még most is árvízjárta terület ez. Éppen ezért egy jókora halmot hordtak össze, hogy a legmagasabb árvizek se érjék el kapuját. Szintezése révén így a kápolna részben vízrajzi mementója is a XIX. század közepének. Ezért lehet, hogy kisebb emelkedőn és néhány lépcsőfokon kell felkaptatni a bejáratához, melyhez a kulcsot a révészektől kell elkérni. A révészház egyik oszlopán érdemes megfigyelni egy bekarcolt árvízszintet, sajnos dátum nélkül. A szentélyben jelenleg egy gótikus oltár és egy  hevenyészett helytörténeti kiállítás található, hat információs táblával. Sajnos az eredeti berendezését tönkretették és kép sem maradt azokból az időkből. 

Zichy kápolna
1.Dömösi prépostsági altemplom

A nem akármilyen templomot Dömös dél-nyugati részén találjuk a piros jelzés mentén.
Érdemes felkeresnünk!A templom ugyanis a földalatt található!

A hajdani kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó román stílusú templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély, és a prépostság épületének napjainkra csak alapfalai maradtak meg. A templom megemelt szentélye alatti altemplom azonban fennmaradt viszonylagos épségben. A területen 1970-es években Gerevich László régész végzett ásatást. A rommaradványok és a korábban már múzeumokba szállított kőfaragványok lehetővé tették az altemplom hiteles helyreállítását.

A templommal részletesen is foglalkoztam a közelmúltban erről itt olvashatsz 

Az altemplom
Hát ezek jelenleg a legklasszabb templomok és kápolnák amelyeket túrázásaink során érintettünk eddig.A lista akár folyamatosan frissülhet hiszen majd minden túrán szembe köszön egy-egy kápolna vagy templom.

2017. május 24., szerda

A Prépostsági altemplom

A közelmúlt túráinak egyik érdekes helyszíne a Dömösön található Prépostsági altemplom.Egy-két túránk itt végzödött az utóbbi hónapokban és ide füzödik Zokninak a kis gólyának tragikus története is (lásd - elöző bejegyzésem).Úgy gondolom a hely megér egy külön blogbejegyzést.

A rom és az alatta található altemplom Dömös nyugati,dél-nyugati részén található.A Visegrádi-hegységből,mondjuk a Dobogókő felöl jövet a piros jelzésen érhetjük el,de a faluból,mielött útrakelnénk a Rám-szakadék vagy a Prédikálószék felé érdemes ide egy rövid kitérőt tennünk,szintén a piros jelzés vezet ide a faluból is.
Amúgy a faluban a temető szomszédságában található romokhoz a Dobogókő utca vezet fel legegyszerübben,ám az utca végében lakik a helyi 8ker kisebbség,így ha nem akarsz velük találkozni célszerű egy másik utcán feljönni.Mi itt jöttünk fel és semmi kellemetlenség nem ért minket.

Dömös felett a temető mellett talájuk a romokat
A templom a föld feletti építményéből csak csekély romok maradtak meg.A középhajó vastag falainak maradványait a szentély előtt néhány méter magasságig,az oldalhajók apszisát az előbbihez simulva,de már alig kiemelkedően a föld színéből mutatja be konzerválva.A többi ami a terepszint felett látható,beton kiegészités,így a két torony lábazatának jelzése is.A mellékhajók apszisaitól kétoldalt egy-egy negyedköríves lépcső indul az altemplomba,mely a főhajó szentélye alatt fekszik.Itt hat középoszlop és a falakhoz támaszkodó tíz féloszlop tartja a keresztboltozat mezőit.

A romok föld feletti része
Az oldalfalak részben faragott kövekkel burkoltak,részben köpenyezés nélkül láthatók a kitöltő kőfalak.A szentély íves alaprajzú,mellette egy-egy félköríves fülke.A nyolcszögű pillérek,félpillérek,hevederívek téglából falazva helyreállítottak,néhány helyen az ásatások során előkerült lábazatok és fejezetek beépítésével.Az utóbbiak mindegyike más és más - geometrikus,növénydiszes vagy figurális - a román építészet gyakorlatának megfelelően.A boltozatok nem kerültek helyreállításra,üvegbeton szerkezet ad kellemes megvilágítást.
A szentély déli falához csatlakozott egy egykori kúria.A feltárt romokból egy dongaboltozatos pince észlelhető.A terület feltárása még várat magára,de az altemplom látogatható.

Az altemplom nagyon szép,állapota kifogástalan
1063-ban I.Béla, 1079-ben I.László király tartózkodott itt.Dömös a XI.században királyi birtokközpont volt ahol királyi ház (ennek helye ismeretlen) és templom és kápolna is állt.A prépostságot Álmos herceg alapította,1107-ben szentelték fel a templomot.Az építkezéseket II.Béla fejezte be 1138-ban.A prépostság épülete 1321-ben elpusztult.1702-ben falait felrobbantották.A Dunára néző kialakitott kápolnát 1743-ig,az új templom felépüléséig használták,köveit is ennek az építéséhez hordták el.Régészeti feltárása 1977-ben történt,helyreállítása 1989-ben.

Szemben a kémlelő ablak,ahonnan akkor is bekukkanhatunk ha a templom zárva tart
A romoknál manapság (2017 május) egy kedves hölgy fogadja az idelátogatókat,természetesen csak nyitvatartási időben.Ő tart tárlatvezetést is.
A templom március 1.- november 30. között látogatható,de elözetes bejelentkezésre a téli hónapokban is kinyit.Napi nyitvatartása 10 órától 17 óráig tart,úgy tudom hétfőn és kedden zárva van.Az altemplom megnézéséhez belépőjegyet kell váltanunk,de ez igen csekély összeg.

Az egyik helyreállított pillér félig a falban
Úgy gondolom a hely és a tárlatvezető hölgy kedvessége mindenképp megér annyit,hogy felkeressük és eljöjjünk ide.Mondom ha a Rám-szakadékhoz indulsz (márpedig azt 99%-ban Dömösről teszed),érdemes a nagy kaland előtt vagy után ide egy kitérőt tennünk!
Még azt nem írtam,hogy a romokról pompás a kilátás a Dunára és a szemközti már a Börzsönyhöz tartozó Szent-Mihály-hegyre,de ha visszafelé nézel akkor is csodákat láthatsz!A Visegrádi-hegység "fenegyerekei" a Prédikálószék és a Prépostság-hegy vigyorog vissza rád,amitől neked is azon nyomban jó lesz a kedved!

A rom és a Szent Mihály-hegy


2017. május 21., vasárnap

Zokni...

Azhiszem túrázásainkban az egyik legjobb dolog,hogy szinte kivétel nélkül mindegyik túrán találkozunk egy-egy kedves állatkával,aki igy vagy úgy de megörvendeztet minket.Ez szinte minden túránkon megtörténik és ez egy nagyon-nagyon jó dolog.Sokukat a szívünkbe zártuk már.Kővágószőlősön a kiskutya amihez fogható kedves kis állatot még talán nem is láttunk,vagy Simontornya után a cica amely 1km-en át követett minket.A kutyák aki oda rohantak hozzánk és örömükben szinte összepisálták magukat a Vértesben... a nyuszi a földvári kálváriánál ,a róka a Nyárádi kunyhónál és még sorolhatnám,hál Isten már sokan vannak!Gondoltam már,hogy elöbb-utóbb megérdemelnek egy külön blogbejegyzést ám azt nem,hogy ennek egy szomorú aktualitása lesz...

A kutyus Kövágószölösön

A cica aki velünk túrázott a Tolnai-hegyhátban

A lovacska Vékénynél
E sorok írásakor még egy hete sincs,hogy a Prédikálószéken jártunk a Visegrádi-hegységben.(erről itt olvashatsz ) Túránkat a Dömösi prépostsági altemplomnál fejeztük be.Ugye itt van egy altemplom amibe szinte beleszerettünk.Februárban is itt fejeztünk be egy túrát azt a bizonyos jeges Rám-szakadékost (erről meg itt olvashatsz )  ám akkor a földalatti templomot zárva találtuk.Megfogadtuk akkor,hogy májusban visszatérünk.Igy is lett.Sikerült lejutni a kis altemplomba,annak kezelöje pedig egy hölgy akit rendkivül kedvesnek találtunk.Ő kezeli a templom facebook oldalát is.A templom feletti romokon pedig egy újabb kedves kis állatka fogadott minket.Zokni a gólya.

Zokni az altemplom örzője
Ő vigyázott a romokra.Ám kedvessége és közvetlensége révén azonnal belopta magát a szívünkbe.Ott pózolt elöttünk,szerepelni kívánt a túráról szóló filmünkben (sikerült is neki),meg a fényképezőgép elött is vágta a figurákat,pózokat.Nagyon aranyos volt,nem mertük megsimogatni,nehogy elijesszük,de szerintem hagyta volna magát.
Elöttünk fél méterrel járkált,cseppet sem félt senkitől és semmitől.Ő is egy hölgy volt!
Az altemplom facebook oldalának sztárja.Azhiszem aki itt járt azok közül mindenki azonnal megkedvelte,de aki csak az oldalon látta azoknak is tetszett.

Produkálja magát
Ma reggel ahogy befejeztem itt az ezt megelöző bejegyzésem írását,felléptem a facebookra.Döbbenetes hír fogadott.Zokni ma hajnalban elhunyt...Éjszaka vagy hajnalban ki tudja(?) áramütés érte amely halálosnak bizonyúlt.Bár ledöbbenek ha egy-egy állat haláláról értesülök,vagy ha látok egy-egy kutyát vagy macskát elütve az út közepén,de ez most a ledöbbenés mellett szíven is ütött... Ez azok közül a kedves állatok közül való volt akikkel a túrázásaink során találkoztunk vagy úgy is mondhatnám barátkoztunk össze.Mintha ez egy kiváltságos csoport lenne kiváltságos tagokkal,akik közül egy most elment...
Hát szomorú vagyok ezerrel!

Nyugodj békében barátom!
Csak remélni tudom,hogy az összes állat akikkel kirándulásaink,túrázásaink során találkoztunk,jól vannak.Élnek és virulnak bárhol is járnak.Nagyon kedves volt mindegyikük.
Nagyon jó rájuk visszagondolni,mégha csak egy pár percre is futottunk velük össze valahogy mindig is úgy éreztem összetartozunk....
Nyugodj békében Zokni!


2017. február 14., kedd

Halál közeli élményeink a téli Rám-szakadékban

Nehezen sikerült összehozni ezt a túrát,amelyet már 2016-ban elterveztünk.
Ez volt 2017-es második bakancslistás túránk,elözetes terv szerint valamikor februárban.
A minden idők leghidegebb januárja után reménykedtünk benne,hogy sikerül lefotózni,levideózni a téli Rám-szakadék szépségeit,ám az időjárás elkezdett enyhülni.
Félő volt,hogy az igazi téli szépségekből semmit sem fogunk látni.
Aztán olyan gondom is volt,hogy szeretek szombatonként túrázni mert akkor van még utána egy nap amin kipihenhetem magam,magunkat.Ám a munkahelyemen sajnos egyre inkább túlórára kényszeritik az embereket,így a szabad szombat lassan csak szép álomnak tűnik...
Végül is úgy alakult,hogy február 12,-én vasárnap indultunk el erre a túrára.
Korábbi Rám-szakadékról szóló bejegyzésemben már leírtam,hogy nem egyszerű dolog Dunaújvárosból tömegközlekedéssel elérni Dömöst (erről itt lehet olvasni).Most sem volt egyszerü,Budapesten le is késtük a csatlakozást így elveszett egy óránk,de végül is egy óra késéssel a tervhez képest délelött 10órára értük el a Komárom megyei Dömöst.

Megérkezés Dömösre
Kicsit még fagyos,de derült idő fogadott Dömösön.Ugye  talán mindenki tudja,hogy innen érhető el legkönyebben a Rám-szakadék.Nem sokat vacakoltunk,indultunk.Ezúttal nem követtük a zöld jelzést amely bement az erdőbe,hanem az aszfaltozott úton mentünk addig a pontig amig ezt a zöld jelzést nem kereszteztük.Itt érünk be a Rám-szakadék erdejébe.Az aszfaltozott úttól még olyan 500 méter a szakadék.Az erdő havas volt ez örömmel töltött el,hisz nálunk odahaza szinte semmi sem maradt a télből,itt meg fehér volt a táj.Ugyanakkor kezdtünk aggódni,hisz figyelmeztető táblák sora jelezte a veszélyt,hogy a Rám-szakadék rendkivül jeges és nehezen járható,nem javasolják (...) Ennek ellenére folytattuk a túrát!

Úton a Rám-szakadékhoz

Mögöttünk is szép a táj

Ők szóltak....
S valóban a szakadék már az első métereken jeges volt.A korlátok segítségével azonban itt még viszonylag könnyen haladtunk.Ám a szakadék fokról fokra olyan arcát kezdte mutatni amihez fogható csodát még nem igazán láttam...Nyáron mikor itt voltunk akkor is tetszett,akkor is szép volt,de ez a téli Rám-szakadékhoz nehéz jelzőket találni.A tél még keményen itt tartózkodott,olvadásnak nyoma sem volt.A nap ragyogott az égen,a szurdok földöntúlian gyönyörü volt!Helyenkén könnyü volt a járás,helyenként nehéz.A Rám-patak a jég takaró között is utat tört magának.Az egész csak fokozodott ahogy haladtunk előre a szakadékban.

Téli ruhában a szurdok

Utat tör magának a patak

A téli Rám-szakadék sokkal szebb mint a nyári!
Ugye itt nyáron egymásba ér a túrázók valaga annyian vannak,most szinte nem volt senki...Elöttünk ment ugyan egy három fős csoport és egy ember jött szembe.Mások nem voltak a szurdokban.Az embertől megkérdeztük mi a helyzet feljebb,mondta,hogy durva,egyre durvább...amúgy ő csak az első vízesésig ment fotózkodni.Elbúcsúztunk tőle és mentünk tovább.A szurdok közepén van az a tüzoltó emlékmű és innen kezdöttek igazán a megpróbáltatásaink.Aki járt már a szurdokban az tudja,hogy négy vízesés van.Az első kettö nagyon hasonló mindkettö oldalán létra segiti a feljutást.A harmadik egy kisebb vízesés,de ott is van létra.A negyedik pedig nem olyan meredek dölésszögű így ott csak korlát van.Meglátva az első vízesést földbe gyökerezett a lábunk...

Az első vízesés
Itt kellett nekünk felmenni... Illetve nem kellett,ez volt az a pont ahonnan még visszafordulhattunk volna...ha felmegyünk nincs visszaút,nem beszélve még három vízesés lesz!Onnan fentröl a jégen lejönni nem lehet...De mi nem azok vagyunk akik feladják!A lehető legóvatosabban elindultunk felfelé.Gergő fiam orrára kötöttem mit hogyan csináljon (ez nélkül is tudta volna),legföképp azt ha baleset ér kit,mit értesitsen...Ö ment elöl én mögötte,arra az esetre ha megcsúszna talán még megtudom tartani...Ám nem ő csúszott meg,hanem én...Lelépve odafent a létráról ahogy a jégre tettem a lábam bizony megcsúsztam...ha leesek annyi.Hirtelen le is játszódott előttem életem története.Ám az örangyalom vigyázott rám és megtudtam kapaszkodni a korlátban.Aztán sikerült feltápászkodni Gergő is magához tért a hirtelen rémülettől.Folytattuk tovább.Már nem volt visszaút....

A második vízesés
A második vízesésig jeges de járható volt az út.A vízesésnél a létra alsó fokai voltak kegyetlenül befagyva.Nem sok jóval kecsegtetett ez sem.Ám itt minden különösebb gond nélkül feltudtunk menni.A második és harmadik vízesés között ugyanolyan volt az út mint az első és második között.
A harmadik vízesés kisebb volt mint az elöző kettő és itt két részben ment fel a létra.Ám itt is jeges volt minden.Ennek ellenére itt sem okozott problémát a feljutás.Azthittük a nehezének ezzel vége,de óriásit tévedtünk.A negyedik vízesés meglepetéseket tartogattott.És nem kellemes meglepetéseket...

A negyedik vízesés
A negyedik vízesésig itt könnyü volt az út és a szurdok persze továbbra is csodálatosan szép volt.Aztán elértük a negyedik vízesést....Két oldalán jeges volt,középen a víz zúdult lefelé...Rögtön próbálkoztunk a korlát felöl a korlátba kapaszkodva felmenni.Ám esélyünk se volt...Olyan fokon csúszott itt a jég,hogy félmétert sem lehetett haladni.Na most mi lesz?Csapdába kerültünk?Visszafelé esélytelen,elöre esélytelen...Nem estünk pánikba,de megfordult a fejemben,hogy csapdába kerültünk.De mint mondtam soha nem szabad feladni,a legreménytelenebb helyzetekben sem.Ez most annak tűnt... de ha elkell veszni csatában vesszünk el mondja a közmondás.A vízesés bal oldalán próbáltuk meg a lehetetlent.Gergő válalkozott elsőnek,ha esik talán megtudom fogni.Nem volt ez túl magas vízesés,de fentről csúnyát lehet esni itt is...
Aztán Gergő olyan fokú mestermunkát végzett,hogy én még ilyent nem láttam tőle.Rendkivül ügyesen,mindig tudva hova kell lépni,hol kell kapaszkodni,tanítani valóan sikeresen felment a vízesés bal oldalán!
Ahogy itt felment ebben a reménytelennek tünő helyzetben azt oktatni kellene esküszöm!Rendkivül büszke voltam rá!Na de én még lent voltam...ugye az elöttünk járó három fős csapat is kijutott valahogy,Gergő is.Nem maradhatok itt szégyenszemre.Neki vágtam én is.A vízben kesztyü nélkül fogtam a köveket,de a felénél megcsúsztam és visszaestem....
Megpróbáltam mégegyszer és nem tudom hogyan,de sikerült kimásznom a csapdából!
Diadal érzet fogott el mint egy hónappal ezelött az Odvas-hegy megmászsásakor.Ugyanazt éreztem.Óriásiak voltunk,főleg Gergő.De öreg koromra talán én is.
Nem mindennapi élmény volt!Ezután már könnyen letudtuk a szurdok maradék részét,majd kicsivel odébb a Lukács-árok közelében található pihenönél kipihentük a fáradalmakat.

Útviszonyok...
Jeges útak következtek a szép téli napsütéses erdőben.A Mikó réten forrást is találtunk,természetesen téli olvadás révén folyt is.Nem hagytuk ki a finom nedüt.Aztán elértük azt a pontot ahol a zöld jelzés keresztezte a pirost.Innen értelem szerüen jobbra kellett volna fordulnunk,ez az út vissza visz ugyanis Dömösre.Ám balra fordultunk a közeli Tost sziklát megnézni.Kis kaptató volt felfelé a jégen.Újra sikerült megcsúsznom,de aztán felértünk a sziklához ahol az Ilona pihenő is volt.A fák takarásában még kilátásunk is volt.Kellemes helynek tűnt.Visszafordultunk és a piroson mentünk Dömös felé.
De voltak még csodák!

Tost szikla
Egyre jobban és egyre többször bonakozott ki kilátás kelet felé ahogy haladtunk le.És keleten pedig feltünt a hegység királynője a Prédikálószék.A gyönyörü hegy a hegység második legmagasabb csúcsa,odafentről nyilik a legszebb kilátás a Dunakanyarra.Májusban meg is nézzük!Ahogy haladtunk lejebb a Dobogókő is feltünt a király.Itt helyenként tapadt a hó nem volt jeges így jól haladtunk végre,de csak egy darabig.Aztán megint jeges lett minden.

A Prédikálószék

A Prédikálószék kicsit lejebbről
Egy kopjafa szolgált még látnivalóval,aztán beértünk a Vörös-hegyi árok feletti erdőbe.Itt váltott újra jegesre az út.Utolértünk egy öt fős nyugdijas csapatot akik a Dobogóköröl jöttek lefelé.A jégen többször megcsúsztam,de a fákba mindig sikerült megkapaszkodnom így esés nélkül megúsztam.Ám az egyik kis nyugdijas nem volt ilyen szerencsés.Akkorát esett,hogy megremegett a hegy is.Odamentem én is felsegiteni,de két perc múlva esett egy még nagyobbat.Megint segitettem neki.Aztán mi gyorsabbak révén lehagytuk őket.Remélhetőleg több esés nem volt.
Rövidesen elértük a dömösi Préstsposág romjait.Ez egy egykori templom volt,de szinte teljesen romos állapotban találtuk.De a dolog érdekessége az,hogy a romok alatt a földalatt egy teljesen ép altemplom van!Szerencsétlenségünkre levolt zárva...

A templomrom
Mint megtudtam az altemplom csak március1. és november 30. között van nyitva,így ezt most benéztük.Ám a sors valamit visszaadott,ugyanis találtunk egy kis kör ablakot a romok alján amelyen betudtunk kukkantani.Valóban varázslatos csodavilág van odalenn...
Mivel májusban majd újra jövünk a környékre,akkor majd remélhetőleg sikerül megnézni.

Az altemplom a kis ablakon keresztül
Innen már közel volt Dömös,leértünk alkonyatra.Még kimentünk a Dunához kicsit,aztán Esztergom felé indultunk haza.Alighanem ez volt a valaha teljesitett legveszélyesebb túránk.Csak a Rám-szakadékot elhagyva tudatosult bennünk,hogy mekkora veszélyben voltunk.Nem valószinü.hogy ebbe így mégegyszer belefognék.Ám a veszély mellett ott van a nem mindennapi élmény amit ez a túra adott.Történhetett volna nagy baj,de nem történt.Okosan,ügyesen,óvatosan sikeresen megcsináltuk!A túra amúgy 15km-es volt.




Erre mentünk