A Kőröshegyi-völgyhíd története

 Régebben Gergővel egy álmunk volt ide eljutni,a híd aztán már szerepelt is a 2019-es bakancslistánkban,azonban ketten együtt már soha nem juthattunk el ide... Le is mondtam magamban arról,hogy valaha is eljöjjek ide.Gergő nélkül akkor elveszett minden motivációm.Aztán Zolikával felélesztettük az elhalt bakancslistát és tudtam Gergő is ezt akarná.Így idővel útjaim elvezettek ide.Ma már ott tartunk,hogy háromszor is.Már három alkalommal csodálhattunk meg ezt a remek alkotást.Láttuk alulról valamint a távoli és közeli dombokról is.A mi Pentele-hídunkkal nagyjából azonos időben átadott völgyhíd történetéről azonban nem sokat tudtam.Most ennek is utánanéztem!

A híd mindig impozáns látvány!

A Kőröshegyi-völgyhíd egy híd az M7-es autópályán.Magyarország lehosszabb hídja és Közép-Európa legnagyobb viaduktja.A Balaton déli partjával párhuzamosan,a Somogy vármegyei Zamárdi és Balatonszárszó között fut Kőröshegy déli szomszédságában.Az 1872 méteres hídat 2007 augusztus 8-án adták át a forgalomnak.

Az M7-es autópálya Zamárdi–Balatonszárszó szakaszának nyomvonalkijelölése hosszú időt vett igénybe. A kiválasztott nyomvonalat – és annak részeként a völgyhíd megépítésének szükségességét – számos kritika érte, elsősorban magas költségei miatt; ennek elsődleges oka, hogy az engedélyeztetés jogszabályi háttere miatt a gazdaságossági szempontokat felülírták az önkormányzati érdekek. Maga a műtárgy ugyanakkor vitathatatlanul egyedülálló mérnöki alkotás, melynek építése során csúcstechnológiákat alkalmaztak.

Szerettem volna Gergővel eljutni ide,sajnos nem sikerült...

Az M7-es autópálya Zamárdi-Balatonszárszó közötti szakaszának kijelölése már az 1970-es években is napirenden volt.

1991-ben az Uvaterv zrt.tanulmánytervet készített a lehetséges nyomvonalváltozatokra,megy három elvi változatot tartalmazott.

• A  Balaton partjától 2–3 kilométerre húzódó változat Balatonföldvár és Kőröshegy települések között vezetett volna. A tervező és az Autópálya Igazgatóság ezt tartotta a legkedvezőbbnek és legköltséghatékonyabbnak; a lakossággal csak ezt a változatot egyeztették. Ez a nyomvonal azonban lakott területet átvágva haladt volna, ezért az érintett önkormányzatok nem járultak hozzá (abban az esetben sem, ha föld alá süllyesztették volna), ennek hiányában pedig nem kaphatott építési engedélyt.
• A parttól 5–10 kilométerre húzódó változatot, amely a kőröshegyi völgyhidat is tartalmazta, az önkormányzatok is elfogadtak.
• A parttól legtávolabb, 15–20 kilométerre vezető változat kidolgozására a tervezők nem kaptak megbízást, mivel ez túl nagy kerülőt jelentett volna, és számos egyéb nehézséggel járt volna.

1996-ban az érintett lakosság elfogadta a kőröshegyi völgyhidas változatot, és a Közlekedési Felügyelet kiadta az engedélyt az autópálya-szakasz megépítésére, ezt azonban egy természetvédő szervezet megtámadta, az erdészeti hatóság pedig megtagadta az erdőművelési ág megváltoztatását (azaz az erdőirtást egy 3,5 kilométeres szakaszon. Ezek az eljárások 2000-ig nem zárultak le.

Manapság már szinte hazajárunk ide...

Az Állami Autópálya-kezelő Zrt.1999-ben megvalósíthatósági vizsgálatot készíttetett az 1991-es tervek felülvizsgálatára, hogy a völgyhidas változathoz képest költségmegtakarítás legyen elérhető. A felkért szakértői csoport a legköltségesebb, alagutas változatot minősítette legcélszerűbbnek, de kidolgozott egy olyan alternatív nyomvonalváltozatot is, amely „elkerülte Kőröshegy települést, a szükséges híd és az alagút hossza fele volt a völgyhídnak és 7-13 m magasan keresztezhető volt az a völgy, amelyet a völgyhidas változat 70-80 m magasan ível át. A szakértői tanulmány szerint ez a nyomvonal a lakossági elfogadottság és tájvédelem szempontjából jobb paraméterekkel rendelkezett a völgyhidas megoldásnál. 2000. szeptemberben megállapodás született az érintett önkormányzatok és a NIF Zrt. részéről arról, hogy a szakértői tanulmányban szereplő nyomvonal továbbfejlesztett változatának továbbtervezését támogatják. Megállapodtak abban is, hogy amennyiben ez ellehetetlenül, akkor a völgyhidas változatot kölcsönösen elfogadják. Kőröshegy Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szakértők által kidolgozott nyomvonalat és annak továbbfejlesztett változatát nem tárgyalta meg, azokról elutasító határozatot nem hozott. 2001 elején Kőröshegy önkormányzata azt jelezte, hogy az új nyomvonalváltozat ellentétes a község 1996-ban elfogadott rendezési tervével, és a lakossággal csak a völgyhidas változatot egyeztették”.

2001 után a NIF Zrt. megbízásából már csak a völgyhidas és egy alagutas változat egyeztetése és tervezése zajlott, utóbbival kapcsolatban azonban számos tervezési, építési és üzemeltetési probléma merült fel, így azt elvetették, és a völgyhidas változatot nyújtották be engedélyezésre. A környezetvédelmi engedélyt 2002 április 8-án adta ki a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség. A teljes autópálya-szakasz építési engedélyét 2003 végén adták ki.

Egy kép az építkezésről

A nyomvonal kiválasztásáról és ezáltal a híd szükségességéről megoszlanak a vélemények. Fölöslegesnek nevezte a híd megépítését Vörös Attila,a BME Út- és Vasútépítési Tanszékének tudományos főmunkatársa és Kálnoki-Kiss Sándor volt közlekedési államtitkár-helyettes, míg a híd építését vezető Orosz Károly mérnök szerint a hagyományos, híd nélküli megoldás a híd költségének „nagyságrendileg a tizede lett volna.Az Index információi szerint a területszerzés nehézségei is szerepet játszottak a nyomvonal kijelölésében.

Az Állami Számvevőszék 2008 nyarán adta ki a 2007-ben befejeződő autópálya-beruházások ellenőrzéséről szóló jelentését, melyben többek között az M7-es autópálya Zamárdi–Balatonszárszó szakaszát is vizsgálta a Kőröshegyi völgyhíddal. A jelentés – arra hivatkozva, hogy a 2000-ben kidolgozott alternatív nyomvonalváltozat úgy halt el, hogy az érintett önkormányzat képviselő-testülete meg sem tárgyalta – arra a következtetésre jutott, hogy „a Kőröshegyi völgyhíd megépítésére vonatkozó döntés műszaki, gazdaságossági, természetvédelmi és településrendezési megalapozottsága mindezek alapján nem igazolt. A NIF Zrt. álláspontja szerint „a nyomvonalat nem a gazdaságosság, hanem a környezetvédelmi, az önkormányzati és egyéb (hatósági, szakhatósági, kezelői) szempontok határozzák meg”, konkrétabban „a magyarországi nyomvonalas létesítmény engedélyezések jogszabályi háttere nem a hatékony közpénzfelhasználás, költségoptimalizálás követelményeit tartotta elsődlegesnek, ezért a Zamárdi–Balatonszárszó közötti szakasz végleges nyomvonal kiválasztásánál az önkormányzati érdekek érvényesültek”

16 pillér tarja a hídat

A híd engedélyezési terveit a Pont-TERV Zrt. készítette. A kiviteli tervek elkészítését felelős tervezőként a Hídépítő Zrt. és társtervezőként a Pont-TERV Zrt. (Pozsonyi Iván elnök-igazgató, hídépítő mérnök) végezte.

2002-ben a Nemzeti Autópálya Rt. már lényegében lezárta a kivitelezési szerződést a Vegyépszer-Ganz Acélszerkezetek kettőssel az autópálya-szakasz és az acélszerkezetű híd megépítéséről, a szerződést azonban az országgyűlési választás után már nem írták alá. A Medgyessy-kormány megváltoztatta az eredeti elképzeléseket, és acél helyett vasbetonszerkezetű hídra írt ki pályázatot (ennek okaként az egyszerűbb karbantartás, a párhuzamosan folyó más hídépítések miatti kapacitáshiány, de a Ganz Acélszerkezetek kiszorítása is felmerült). A hidat végül a Hídépítő Zrt. és a Strabag Zrt. Völgyhíd nevű konzorciuma építhette, a kivitelezési szerződést 2004 május 7-én írták alá.

A híd és a pálya szerkezetét mindkét végéről indítva, egyszerre építették: különleges technikai érdekessége, hogy minden pillér kúszózsalus technológiával, toronydarus kiszolgálással, a felszerkezet pedig két támaszon átívelő, hosszirányban mozgatható acél segédhídszerkezeten függő zsaluzókocsikkal, szabadbetonozásos technológiával készült. A kivitelezés közben az építési idő lerövidítése érdekében technológiaváltás történt: a szabadbetonozás helyett az egyes elemeket a helyszínen előregyártották, majd a meglévő szerelőhíd segítségével emelték végleges helyükre. Ehhez a kiemelkedő műszaki alkotáshoz 18,5 kilométernyi cölöp, 26 340 köbméter vasbeton gerenda és 16 620 tonna betonacél kellett. A 16 pillér össztérfogata 15 330 köbméter.

A völgyhíd kivitelezési költsége összesen 51,175 milliárd forintot tett ki. A völgyhíddal együtt átadott teljes 14,2 kilométer hosszú autópálya-szakasz 76 milliárd forintba került, ami a fő híd mellett még egy 300 és egy 168 méteres kis völgyhidat is tartalmaz.

Az ÁSZ jelentése szerint „Az M7 autópálya Zamárdi–Balatonszárszó és az M8 szakaszokon nemzetközileg elismert csúcstechnológiákat alkalmaztak, a Kőröshegyi völgyhíd és a Dunaújvárosi Duna-híd hosszúságát, a pillérek távolságát és magasságát tekintve egyedülálló szerkezeti alkotások.

A híd melletti egyik dombról ezt látni

A híd az M7-es autópálya Zamárdi-Balatonszárszó közötti részén fekszik. A 2×2 sávos hídon 110 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, és nincsenek leállósávok sem.

1872 méter hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége 23,80 méter.Tizenhat pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter (60m/95m/13×120m/95m/60m). A hatalmas pillérek külső hossza 13 méter, szélessége 5,5 méter, belsejük üreges. Két pillérbe liftet is építettek, ezekre a hídvizsgálatok miatt van szükség.

A hídpályáról lefolyó csapadékvizet egy külön e célra készített tározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a Kőröshegyi-séd patakba, majd onnan a Balatonba.

A híd a Balaton környékéről sok helyről látható.Például a Tihanyi-félsziget számos pontjáról is láthatjuk,de Fejérlő várából is kitűnő rálátásunk van az impozáns építményre.

A híd környékére túrákat mint írtam már Gergővel is megálmodtuk.Eddig háromszor voltam itt,mindhárom alkalommal Zolikával,kissé fura,hogy ezeken a túrákon eddig soha nem volt velünk senki.Nagyon benne van a pakliban,hogy jövünk még ide.

Tíz éves a Pentele-híd

Amiről még a múlt században is csak álmodoztunk,immár tíz éve valóság.

Számtalan túránk érinti és halad át rajta,legyen az gyalog vagy bringatúra.A híd bíztositja átkelésünket az Alföldre.Mostanság ünnepli tíz éves születésnapját Magyarország egyik legszebb hídja,a dunaújvárosi Pentele-híd.A híd amely lényegében nem is Dunaújvárosban van,hanem attól kicsit délre Dunavecse határában.Remek túrák tehetők ide,a híd pedig olyan impozáns építmény amely külön maga is megér egy kirándulást,átkelve rajta szép kilátásunk nyilik a szélrózsa minden irányába.Hát ismerjük meg egy kicsit közelebbről.

Minden irányból impozáns látvány a híd

 A Pentele-híd lényegében Kisapostagot köti össze Dunavecsével,egyúttal a Dunántúlt az Alfölddel.Ismert még Dunaújvárosi-híd és M8 Duna-híd néven is.A hídra Kisapostag és Dunavecse közigazgatási területéről lehet le-,illetve felhajtani.Dunaújváros közigazgatási területe felett mintegy 600 méter hosszan halad át.Kivitelezésére 2004 szeptember 17-én írták alá a szerződést.A 2005-2007 között felépült hídat 2007 júliusában adta át Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök.A híd 1,7 kilométeres szakasza az egyetlen megvalósult rész az M8-as autópálya 475 kilométeréből...

Hatalmas pillérekre épült a hídra rávezető autópálya szakasz

 Az építmény Magyarország egyik legdrágább hídja: költsége 43 milliárd forint,a rávezető utakkal együtt 54 milliárd forint volt 2007-es árakon számítva.A hozzá kapcsolódó M8-as autópályából a hídon és rávezető útjain kivül eddig még semmi sem készült el,ami várhatóan jó ideig elsősorban a helybeliekre fogja korlátozni a forgalmát.

A híd neve a közeli Dunaújváros egyik korábbi nevére utal,mely Pentele volt.

14 pillér tartja a hídat a Duna jobb oldalán

A híd teljes hossza 1682 méter,ebből a jobb parti (Dunaújváros felöli) ártéri híd 1067 méter,a bal parti 300 méter,míg a helyére úsztatott mederhíd 308 méter hosszú.A híd 41 méter széles,a mederhíd 50 méter magas és megközelítőleg 8600 tonna a szerelvényekkel együtt,burkolat nélkül.A jobb parti ártéri híd 14,a bal parti 5 pillérre támaszkodik.A mederhíd úgynevezett felszerkezetét két,a mederbe épült vasbeton pillér támasztja alá,ezeket a mederben betonozták.A hídat nyolc,a nyolcvanas években kifejezetten dunai hajózásra kifejlesztett,egyenként 1600 tonna kapacitású TS bárka szállította a helyére.Szerkezete szerint kosárfül ívekre kábelekkel függesztett gerendahíd.

Manapság még nincs erős forgalom a hídon

Szerkezeti adottsága miatt szélessége 40,94 méter,melyen 2x2 (3,75m) forgalmi sáv ,2x1 (3,5m) leállósáv,3,6m széles elválasztó sáv és két oldalt 2,4m széles járda,melyből a befolyási oldali kerékpárút,található.Az ívek 47,6 méterre emelkednek az útpálya fölé és a függölegesen 16,5 fokos szöget zárnak be.A függesztő kábelek egymással párhuzamosan,az ívek síkjában futnak.Érdekessége,hogy a hídhoz tartozó közúti lámpák is a híd pilléreinek dőlésszögét követve állnak.

Járda és bicikliút is van a hídon

 A híd helyét illetően volt egy olyan terv is,hogy az Dunaújvárostól északra,Dunaújváros és Rácalmás között épült volna meg.Talán ez lett volna a szerencsésebb megoldás,de végül is a Dunavecsén megépült verzió vált valóra.A híd tíz éves szülinapja alkalmából nagyszabású ünnepségre készülnek a Dunavecsei oldalon a híd alatt amely ha jól tudom 2017 június vége felé fog megvalósulni.

A kosárfül rész

Nem tudni mikor fog felépülni az M8-as autópálya,kérdéses,hogy a mi életünkben ez még valóra válik-e... egészen addig a híd nem váltja be azt a rendeltetését amiért eleve megépült:hogy a Dunántúl illetve az Alföld kapuja legyen a nyugati országhatártól a keleti országhatárig húzodó autópályán...

Az impozáns hídon mindig jóleső érzés átmenni

A hídhoz mint írtam kitünő túrák tehetők elsösorban Dunaújvárosból,de akár Kisapostagról vagy Apostagról is.Egyre inkább kiépülő jelzéssel ellátott turistaútak bíztosítják ezt a Duna mentén az ártéri erdőkben.Persze ezeknek is megvannak még a maga hibái,pl. az,hogy nyári időszakban durván benövi a növényzet,a csalán meg ilyenek.De októbertől áprilisig jól járható azért,helyenként látványos szakaszokkal.Bringatúrákat is érdemes erre tervezni,hisz vezet ide jól járható bicikliút is.Dunaújvárosban a Papírgyári víztoronynál térhetünk rá.

Érdemes kombinálni a túrát a híd megtekintése mellett megéri benézni a közeli településekre is,mint pl.Kisapostag,Dunavecse,Szalkszentmárton,Apostag,Dunaegyháza,Solt.

Dunavecséről a híd

Talán egyetlen negatívumként azt tudnám megemliteni,hogy a híd megépülése miatt megszünt a komp közlekedés Dunaújváros és Szalkszentmárton között,pedig ha járna,fantasztikus körtúrákat lehetne itt lebonyolítani.Ettől függetlenül a híd jó,hogy megépült,hisz nekünk is kaput nyitott az amúgy nehezen elérhető szomszédos alföldi tájakra.Reméljük,hogy a 20 éves évfordulóra majd az autópálya is elkészül és a híd majd átveheti azt a szerepét amit szántak neki...

Befejezésül pedig egy film amely az egyik ide vezető túránkat meséli el:

A Prépostsági altemplom

A közelmúlt túráinak egyik érdekes helyszíne a Dömösön található Prépostsági altemplom.Egy-két túránk itt végzödött az utóbbi hónapokban és ide füzödik Zokninak a kis gólyának tragikus története is (lásd - elöző bejegyzésem).Úgy gondolom a hely megér egy külön blogbejegyzést.

A rom és az alatta található altemplom Dömös nyugati,dél-nyugati részén található.A Visegrádi-hegységből,mondjuk a Dobogókő felöl jövet a piros jelzésen érhetjük el,de a faluból,mielött útrakelnénk a Rám-szakadék vagy a Prédikálószék felé érdemes ide egy rövid kitérőt tennünk,szintén a piros jelzés vezet ide a faluból is.

Amúgy a faluban a temető szomszédságában található romokhoz a Dobogókő utca vezet fel legegyszerübben,ám az utca végében lakik a helyi 8ker kisebbség,így ha nem akarsz velük találkozni célszerű egy másik utcán feljönni.Mi itt jöttünk fel és semmi kellemetlenség nem ért minket.

Dömös felett a temető mellett talájuk a romokat

A templom a föld feletti építményéből csak csekély romok maradtak meg.A középhajó vastag falainak maradványait a szentély előtt néhány méter magasságig,az oldalhajók apszisát az előbbihez simulva,de már alig kiemelkedően a föld színéből mutatja be konzerválva.A többi ami a terepszint felett látható,beton kiegészités,így a két torony lábazatának jelzése is.A mellékhajók apszisaitól kétoldalt egy-egy negyedköríves lépcső indul az altemplomba,mely a főhajó szentélye alatt fekszik.Itt hat középoszlop és a falakhoz támaszkodó tíz féloszlop tartja a keresztboltozat mezőit.

A romok föld feletti része

Az oldalfalak részben faragott kövekkel burkoltak,részben köpenyezés nélkül láthatók a kitöltő kőfalak.A szentély íves alaprajzú,mellette egy-egy félköríves fülke.A nyolcszögű pillérek,félpillérek,hevederívek téglából falazva helyreállítottak,néhány helyen az ásatások során előkerült lábazatok és fejezetek beépítésével.Az utóbbiak mindegyike más és más - geometrikus,növénydiszes vagy figurális - a román építészet gyakorlatának megfelelően.A boltozatok nem kerültek helyreállításra,üvegbeton szerkezet ad kellemes megvilágítást.

A szentély déli falához csatlakozott egy egykori kúria.A feltárt romokból egy dongaboltozatos pince észlelhető.A terület feltárása még várat magára,de az altemplom látogatható.

Az altemplom nagyon szép,állapota kifogástalan

1063-ban I.Béla, 1079-ben I.László király tartózkodott itt.Dömös a XI.században királyi birtokközpont volt ahol királyi ház (ennek helye ismeretlen) és templom és kápolna is állt.A prépostságot Álmos herceg alapította,1107-ben szentelték fel a templomot.Az építkezéseket II.Béla fejezte be 1138-ban.A prépostság épülete 1321-ben elpusztult.1702-ben falait felrobbantották.A Dunára néző kialakitott kápolnát 1743-ig,az új templom felépüléséig használták,köveit is ennek az építéséhez hordták el.Régészeti feltárása 1977-ben történt,helyreállítása 1989-ben.

Szemben a kémlelő ablak,ahonnan akkor is bekukkanhatunk ha a templom zárva tart

A romoknál manapság (2017 május) egy kedves hölgy fogadja az idelátogatókat,természetesen csak nyitvatartási időben.Ő tart tárlatvezetést is.

A templom március 1.- november 30. között látogatható,de elözetes bejelentkezésre a téli hónapokban is kinyit.Napi nyitvatartása 10 órától 17 óráig tart,úgy tudom hétfőn és kedden zárva van.Az altemplom megnézéséhez belépőjegyet kell váltanunk,de ez igen csekély összeg.

Az egyik helyreállított pillér félig a falban

Úgy gondolom a hely és a tárlatvezető hölgy kedvessége mindenképp megér annyit,hogy felkeressük és eljöjjünk ide.Mondom ha a Rám-szakadékhoz indulsz (márpedig azt 99%-ban Dömösről teszed),érdemes a nagy kaland előtt vagy után ide egy kitérőt tennünk!

Még azt nem írtam,hogy a romokról pompás a kilátás a Dunára és a szemközti már a Börzsönyhöz tartozó Szent-Mihály-hegyre,de ha visszafelé nézel akkor is csodákat láthatsz!A Visegrádi-hegység "fenegyerekei" a Prédikálószék és a Prépostság-hegy vigyorog vissza rád,amitől neked is azon nyomban jó lesz a kedved!

A rom és a Szent Mihály-hegy

Túra a Pentele-hídhoz

Már rengetegszer jártunk erre,ezért most nem emelek ki egy túrát sem,hanem egy álltalános túraleírást írok az ide vezető útról.

A híd 2007-es átadása óta megnyílt az út egy eddig Dunaújvárosból nehezen elérhető tájakhoz,településekhez,érdekességekhez.Maga a híd is elég látványos és érdekes,azonban ha ide tervezünk túrát érdemes továbbmennünk valamelyik hídhoz közeli településre,ezek elsösorban Dunavecse,Apostag,Kisapostag vagy esetleg Dunaegyháza vagy Szalkszentmárton.

Mi legtöbbször Dunavecsét vettük célba.A település sok érdekességet tartogat és mondhatni Petőfi második otthona is volt.

Mivel ez helyi túrának mínösitettük,így ide mindig otthonról indultunk,hasonlóan mint a csatornához vezető útjainkon.Az út első része átvezet a városon,szerencsére a zöldebb területén.A stadionnál választhatunk: vagy lemegyünk a jól járható betonúton ami belemegy a piros jelzésbe,vagy követjük az egykori dunaújvárosi kisvasút nyomvonalát és a látványos és érdekes dunaparti erdőkben és dombokon megyünk le,amik végén szintén a piros jelzésen kötünk ki.

Mi hol így mentünk,hol úgy.A piros jelzés pedig elvezet a Pentele-hídhoz.

A második tó

A piros mint arról már a Veszélyes vízeken bejegyzésemben is írtam  (itt ) levezet a szivattyúházak mellé és a horgásztavakhoz.Itt több kisebb,nagyobb horgásztavacska van.Ha a híd felé haladunk az úttól jobbra a tavak,balra pedig a Duna van.Szép és látványos hely!A D28 névre hallgató horgásztavak közül a második tó a legszebb és a leglátványosabb,a piros jelzés mellette halad el,majd sorban jön a többi tó amelyekbe hol van víz,hol nincs.A második tóban mindenesetre mindig van víz.Aztán az út valamelyik két tó között visszafordul a dunaparti domb felé és enyhén felfelé vezet de csak egy darabig.A domb felénél érjük el a csatornát amelyröl ugye nem rég írtam ( itt ).A csatornán két kis híd vezet át,legutóbb mikor itt jártunk az a híd amelyiken a piros jelzés halad át,már rendkivül rossz állapotban volt,a másik híd viszont még tökéletes volt!Itt a csatornánál vigyázzunk mert kicsit veszélyes hely.Nagy robajjal,meredeken megy le a víz az út pedig egy darabon közvetlen a csatorna mellett halad el!Ha nem figyelünk beleeshetünk!

Én a csatornánál

Utoljára 2016 szeptemberében jártunk erre,akkor már a piros jelzések mellett itt-ott láttunk üres fehér mezőket.Nem tudtuk mire vélni a dolgot,gondoltuk a piros jelzést újitják fel.Az online turistatérkép szerint viszont a Mária zarándokút jelei kerültek felfestésre a kis "m" betűvel.Ez az út ezen a szakaszon amúgy ugyanaz akar lenni mint a piros jelzés.Aztán,hogy ez mennyire igaz,már az,hogy felfestésre kerültek ezek az új turistajelek,azt nem tudom.Korábban már írtam,hogy csak a saját szememnek hiszek és azóta mivel még nem jártam erre,így ennek valóságtartalmát megerősíteni egyenlőre még nem tudom.

Az út a csatorna után bemegy (itt még a piros jelzésről beszélek,bár az online térkép szerint az "m" is ugyanerre megy) a dunai erdőkbe.Ezek főleg telepitett ártéri erdők.Nyáron nehéz az útnak ez a szakasza mert több helyen is benővi a csalán.Erre túrázni főleg novembertől-áprilisig érdemes.Az erdőben elöször egy motokrosszosok álltal használt ösvényen kacskaringósan halad az út,több helyen közvetlen a Duna mellett máshol kicsit beljebb.Nagyjából 1km után a kacskaringós út nyílegyenessé válik,az erdő is más ezen a ponton.Itt teljesen szabányos sorok vannak az erdőben,leríl róla,hogy telepitett erdő.

Csillogó Duna az ártéri erdő mellett

Ez az egyenes út is több száz méteren át halad,majd újra dzsungel szerű összevisszaság kezdödik.A piros jelzés erre elég ritkán és rosszul van felfestve,könnyen nyomát veszithetjük (nem tudom az "m'-el mi lehet a helyzet,de majd ellenörizni fogom).Aztán az út egy ponton egyszer csak elvész.Olyan szakasz következik ami leginkább egy felszántott szántóföldhöz hasonlít,csak hát van rajta elég sok fa.Nyáron pedig ezen a szakaszon is sok a csalán.Ez a szakasz is tart pár száz métert és itt a jelzés teljesen el is tűnik.Aztán miután átszenvedi magát az ember ezen a szakaszon akkor újra feltünik a piros jelzés.(reménykedem benne,hogy az "m" elkerüli valahogy ezt a részt - majd megnézem).

Kéklő Duna

Újabb dzsungeles rész jön,de erre jól kivehetők a jelzések és nagyjából járható a szakasz.A túrázó kitartását végül egy teljesen jól járható szakasz juttalmazza.A dzsungel után egy teljesen jól járható út következik ami egy ponton két felé megy.A piros egyenesen tovább bemegy egy újabb erdős részbe,ahol vannak vadetetők,vadászlesek.Kellemes rész,de nyáron ez sem egyszerü.Ha nem akarunk erre menni maradjunk az úton,mert bár jelzés nélkül,de ez is elvezet a hídhoz.

Gergő a növényzet álltal benött vadászlesen

A hídat eltéveszteni sem lehet.Ebből az irányból jövet monumentális épitménynek tűnik!Az is persze.Hatalmas pilléreken álló felüljáró vezet rá az impozáns hídra.Útunk a pillérek között vezet.Közvetlen itt nem lehetséges a hídra felmenni,kicsit viszább kell menni,hogy feltudjunk rá menni,de megéri!

Régebben a piros jelzés ment tovább amúgy Kisapostagra,a másik piros meg fel a hídra.Mostanság a Kisapostagra vezető rész a térkép szerint már maga az "m" betűs útvonal tovább.A hídra továbbra is felvezet a piros,amely némi kerülövel szintén elvezet Kisapostagra a hídon pedig immár a piros négyzet vezet át.Ez decemberben még nem így volt,így ennek valóságtartalmát is ellenörizni fogjuk idén,mondom ezt most csak az online turistatérképről olvasom el.

Be linkelem,szóval ez a térkép elérhető : itt

A híd alulnézetből

A híd alatt a pillérekkel

A hídon mindkét oldalon jól járható járda vezet át,plussz az északi oldalon még egy kerékpárút is.Érdemes megállni itt-ott,hiszen a hídról minden irányba kellemes a kilátás.

Igazán kellemes érzés átsétálni rajta!Közép-Európa legnagyobb kosárfüles hídja valóban impozáns épitmény!A hídon amúgy az M8-as autópálya halad át,ám a híd egészen addig nem tudja átvenni a dunaföldvári hídtól a Dunántúl kapuja titulust amíg ez a sztráda meg nem épül.Egyenlöre erre nincs is esély úgy tünik...így a híd szerepe napjainkban az 5km kész sztrádával igen csekély.

Persze ez semmit sem von le szépségéből.A híd túloldalán már nincs ennyi pillér mint a dunaújvárosi oldalon,ha odaát lemegyünk a hídról szinte rögtön Dunavecsén találhatjuk magunkat.

Kilátás a hídról I.

Kilátás a hídról II.

Kilátás a hídról III.

A hídról lejövet legkönyebben a töltésen érhetünk be Dunavecsére,ha meg ellenkező irányba indulunk pár kilométer csak Apostag.

Mi legtöbbször Dunavecsére jöttünk,persze előfordult,hogy máshova is vezetett ez a túránk.

Dunavecse egy festői kisváros a Duna bal partján Budapestről 80km-re délre.Mindössze négyezren lakják.A település összefonódik Petőfivel,hiszen a költő szülei itt éltek 1841 és 44 között,így maga a költő rendkivül sok időt töltött itt.Számos versét itt írta és idevalósi nagy szerelme Nagy Zsuzsika is,akinek sírját a mai napig megtalálhatjuk a helyi temetőben.

Petőfi emlékét méltán örzi és ápolja a kisváros.

A ház amelyben Petőfi lakott mára már műemlék.Megtaláljuk a városka központjában Petőfi apjának mészárszékét is,valamint a város főutcáján 14 db kis pillér tetején egy-egy Petöfi vers van felvésve.

Ebben a házban lakott Petőfi

A mészárszék

A kis pillérek,rajtuk egy-egy Petőfi vers

A városban ezenkivül két Petőfi szobor is van!

Persze Petőfin kivül is van a városkában érdekesség,jó pár mindenféle emlékmű van itt,székelykapu,templomok,csodás főtér.A városon kivüli Csabonyi rész pedig nevezetes arról,hogy az Indul a bakterház című híres film egyes jeleneteit ott forgatták.

Hát nagyjából ez a Pentele-híd túra.Ezért is írtam,hogy érdemes nemcsak a hídhoz menni hanem bemenni egyik,másik közeli településre,hisz mindegyiken vannak érdekességek.

Ide vezető túránk nagyjából 14km-ek.A Duna mellett vezető út itt-ott nehezen járható főleg nyaranta,de van rá lehetőség,hogy egy másik,hosszabb,de könnyebb úton jöjjünk.

Erről majd akkor irok ha az Apostagi túránkról fogok regélni.

A híd a vecsei partról

Ami a lényeg:Dunaújvárosból egy érdekes és látványos túra tehető erre a vidékre,itt-ott akár a hegyes,erdős természet hangulatát idézve.A környező települések mindegyikéröl pedig jó a busz közlekedés vissza Dunaújvárosba,így nem kell körtúrát tennünk,a kocsit nyugodtan Dunaújvárosban hagyhatjuk.Ajánlom mindenkinek!

Útvonalunk