Žalec, Szlovénia komlófővárosa, ahol még a kútból is sör folyik, 2016-ban valósult meg sok sörbarát álma a Celje városától nyugatra fekvő nagy komlótermesztő vidék központjában. A városka főterén, a sörszökőkút hat csapjából saját magunknak csapolva kóstolgathatjuk a különböző szlovén sörfajtákat. Akit mélyebben érdekel a sörös téma, semmiképpen se hagyja ki a meglepően érdekes helyi komló múzeumot, ahol a sörgyártás, komlótermesztés érdekességeibe a tárgyi emlékeken kívül virtuálisan is elmerülhetünk.
Micsoda látvány!Sörkútak
A sör jellegzetes, kesernyés ízének okozója, a Zöld Arany, a komló, magasra kúszó növényének ültetvényei borítják be végeláthatatlan, katonás sorokban a Savinja völgyét. Többszázéves múltra tekint vissza a komló termesztése itt a hűvös, csapadékos völgyben, az ország legismertebb sörgyára sincs innen messze, a Celjétől 10 km-re délre fekvő Laško városában már 1825 óta főzik a komlóval ízesített nedűt. Žalec, melynek neve sokat sejtetően hasonlít a világ leghíresebb komló fajtájának központjáéra, a csehországi Žatecre, a szlovéniai komlótermesztés legfontosabb városa.
Zalec,a sörkút
2016 szeptemberében nyitott meg Európa első nyilvános sörkútja a belváros egyik parkjában, méltó emléket állítva a hőn szeretett árpalének. Azóta is csodájára jár a fél ország, igazi turistamágnes lett az önkiszolgáló sörkút. A kettős félkör alakú, szökőkútra hajazó építmény hat sörcsappal rendelkezik, a jövőben lehet, hogy bővítik is a csapok számát. A kút melletti bódéban tudjuk megvásárolni a kb. 2 decis kis söröskorsónkat, melynek alján egy csip szabályozza sörcsapolásunkat a kutakból. Minden kútból, a jelen állás szerint 7 különbözőből, egyszerre 1 dl-t enged csapolni a csip. Kétféle variáció van, egy 6-os, ill. egy 10-es korsót lehet venni. Értelemszerűen az előbbi 6x1 dl-t enged csapolni, a másik pedig 10x1 dl-t. Természetesen egy fajtát is lehet többször kóstolni, míg a keretünk tart. A végén megtarthatjuk a korsót bónuszként.
Így néz ki közelről egy sörkút
A kínálat folyton változik, jellemzően az ország kézműves söreiből válogatnak, a pilzeni típusútól, a lageren és barnán át a divatos APA és IPA fajtákig, de pl. mindig van speciális zöld színű, komlós sör is. A kút körüli információs táblák bemutatják a komló jelentőségét, a sör létrejöttének fázisait, a helyi, komlótermesztéshez köthető hagyományokat.
Nyitvatartás: áprilistól októberig minden nap 10.00 – 21.00 óra között, a nyári hónapokban este 11-ig tudunk sörözgetni.
Árak: 6x1 dl: 8,00 €, 10x1 dl: 10,00 €
Sör a sörkútból
A szlovén komlótermesztés és sörgyártás ökomúzeuma
A hangzatos nevű múzeum a „sörösök” számára kötelező zarándokhely, de a téma iránt érdeklődőkön kívül is látogatásra érdemes, elsősorban a remek virtuális bemutató eszközöknek köszönhetően. A négyszintes, eredetileg komló szárító épületben 2009 novemberében nyílt meg az átfogó kiállítás. A gyűjtemény végig kalauzol a komlótermesztés, a sörgyártás, a kereskedelem minden fázisán, gazdagon illusztrálva korabeli dokumentumokkal, fényképekkel, tárgyi eszközökkel. Nagy hangsúlyt kapnak a helyi néphagyományok, szokások, ünnepek, melyek mind a Zöld Aranyhoz köthetők. Az információk legnagyobb része angolul is olvasható, de találtunk magyar nyelvű plakátokat, dokumentumokat is a gyűjteményben. Az egyik teremben VR szemüvegeken keresztül leshetünk be egy korabeli komlószüretbe, megdöbbentően színvonalas, teljes 360 fokos filmben érezhetjük magunkat az egyik munkás bőrében. A helyi komlóhercegnő választás is megelevenedik a múzeumban. Természetesen ajándékbolt is van, rengeteg sör- és komló témájú cuccal, de itt is meg tudjuk venni a sörkút kóstoló korsóját is. A helyi Kukec sört pedig csapolva meg is kóstolhatjuk a büfében.
Nem csak nevében páratlan a béri andezitcsúszda: az eldugott nógrádi zsákfalu, Bér egykori kőfejtőjében olyan kőzetforma van a felszínen, amihez hasonló nem sok ismert a világon. Az oszlopos elválású, hajlott andezit feltárása azok számára is izgalmas látványosság, akik csekély érdeklődést mutatnak a földtudományok iránt.
Ez se semmi..
Bér mellett, a lankák közti kőfejtőben található a világszerte is ritka, oszlopos elválású, csúszdaszerűen hajlott andezitfeltárás. Annak ellenére, hogy mesterséges, nagyon is természetesnek hat, hiszen a mohával fedett kőlapok sűrű erdő szorításából bontakoznak ki. A béri andezitömlés az elmúlt évtizedek szinte minden magyarországi földrajztankönyvében szerepelt illusztrációként, bár nem tipikus megjelenési formája e vulkáni kiömlési kőzettípusnak: ez a formavilág általában a bazaltra jellemző.
A béri andezitcsúzda
És hogy miért egy egykori kőfejtő mélyén lelhető fel ez a páratlan látványosság, ha kiömlési kőzetről van szó? Mert a kb. 15 millió éve működött vulkán lávaanyaga törmelékes kőzetek repedéseibe nyomult, és sosem érte el a felszínt. A mélyben kihűlve andezitté szilárdult, és végül a bányászat következtében került a felszínre (igaz azonban, hogy a külső erők is pusztították a fedő üledékeket). A hajdani Holczer-bánya kemény andezitje jó építőanyag volt, és például sírkövek megformálására használták.
Bakancslistás hely!
Valóban mintha csúzda lenne
A kihűlése közben zsugorodó andezitláva egyre szilárdabb testét repedések járták át, ezek mentén váltak el az oszlopok. A hasadékok, melyekben a folyamat végbement, hajlottak voltak, az andezit pedig ezekre merőlegesen szilárdult, ez alkotta meg a jellegzetes, csúszdaszerű formát.
Andezit csúzda
A közelben kőtár található, ahol a környező táj kőzeteiről és az „andezitcsúszda" kialakulásáról többet is megtudhatnak a Bér felől érkező túrázók.
Megközelités:
A buszmegállóból déli irányba tegyünk pár lépést a Fő téren, majd a Bér-patakon átkelve forduljunk jobbra! Innen 1,3 km-en keresztül a Z+ jelzést kövessük! A kereszteződésben térjünk balra aZjelzésre! 1,2 km után ebből ágazik ki aZ▲jelzés, ami a célunkig vezet (összesen 2,6 km).
Egész évben ingyenesen látogatható.
Érdemes felkeresni!
Hiszem,hogy az ilyen helyek nem véletlenül kerülnek elém.Most is "véletlen" hozta fel a facebook egyik megosztása,én pedig utánajártam és hát birizgálja is a fantáziám.Nem mondom,hogy valaha is eljutunk majd ide,főleg ahogy most kinéznek a dolgok,de hátha...Hátha valóban nem véletlen került ez elém,mert odafönn tudja valaki,hogy érdekel az ilyesmi....
Nagyszerű kezdeményezésre lettem figyelmes a minap a közösségi oldalon.Nem tudom kinek az agyából pattanhatott ki,de Dorog Város Önkormányzata tette közzé a dolgot.Már több ezren megosztották így nyilván már sokakhoz eljutott ez a hír is.De ugye mennyivel jobb ilyesmit olvasni mint azt a gyűlölet propagandát ami uralja most a magyar közéletet.Ismert tény,hogy kedvenc háziállataink távozásuk után átkelnek a szivárványhídon.A túlsó oldalon meg várja őket az örök szeretet és boldogság.ahol boldogan játszanak,boldogan léteznek tovább.Dorogon most megalkották a szivárványhídat.Noha itt a túloldalon nem vár semmi boldogság,mégis egy szimbólikus hely,hogy megemlékezhessünk eltávozott kedvenceinkről.Ezek után nézzük meg,hogy mit posztolt erről a dorogi önkormányzat.
A szivárványhíd létezik!
Szivárványhíd Dorogon
Emlékhely az eltávozott kedvencek számára
Egy szeretett háziállat elvesztése nagy űrt hagy a lelkekben és sokszor nehéz a búcsúzás. Napjaink rohanó világában jó egy olyan hely, ahol leülve vissza lehet idézni a kedves, együtt töltött időt és arra gondolni, hogy talán majd egyszer újra találkozhat a gazdi kis kedvencével.
Egy hely, ahol a gazdik méltó módon emlékezhetnek meg szeretett állatukról. Nemrégiben egy civil kezdeményezésre egy emlékhely készült el a Kenyérmezői-patak legutolsó dorogi hídján, ami a Kesztölci út végéhez közel található. Egy kutyaszerető rég dédelgetett álma vált valóra, amit egy külföldön már létező szivárványhíd alapján, számos önzetlen segítővel valósíthatott meg. Ezúton is hálás köszönet érte, nélkülük ez nem valósulhatott volna meg.
Nagyon ötletes
Bizonyára ismerős a történet, mely Edny Clyne-Rekhy tollából származik. Miszerint, ha egy állat meghal, átmegy a szivárványhídon. A híd körül van véve erdővel, csobogó patakkal és a nap is süt. Itt játszanak egymással a kutyák és várják a gazdik érkezését. A hídon túl nincs betegség, se fájdalom, csak önfeledt játék és pihenés. Ennek ellenére egyvalami mégis hiányzik: a gazdi. A történet szerint, amikor egy kutya megáll és beleszagol a levegőbe, majd kiválik a többi játszó kutya közül, az azt jelzi, a gazdája megérkezett. Hiába az addigi boldogság, elégedettség, amikor viszontlátja, gondolkodás nélkül odafut hozzá, hogy újra együtt lehessenek.
Egyszer megnézzük!
Kedves gesztus ez az állattartók felé, sokaknak segíthet a hely a gyász feldolgozásában. A hídra bárki elhelyezheti elvesztett kisállata nyakörvét, bilétáját, vagy egyszerűen csak pár percre megállva felidézheti az együtt töltött közös pillanatokat.
Látogassanak el a hídhoz, legyen ez egy varázslatos emlékhely azon gazdik számára, akik már nem lehetnek a kiskedvenceikkel.
Eddig a dorogi önkormányzat posztja.Természetesen én is megosztottam.Bár nem számít,de érdekességképp a 485 ismerösömből 5 vette a fáradtságot,hogy belájkolja.Nyilván ez nem faszság,nem egy jó nő vagy jó pasi ossza meg,így aztán az emberek 99 %-át nem érdekelte.Sebaj engem igen és egy nagyon jó dolognak tartom.
Átkelünk majd!Nekünk is vannak olyan állatkáink akik már távoztak...
Javuló tendenciát mutat az egészségi állapotom,így van esély rá,hogy egyszer majd megnézzük ezt a hídat.Persze csak ezért nem jövünk el,de Dorog benne van az elképzeléseinkbe,így ha erre járunk mindenképp megfogjuk nézni.Mondjuk Móni aki időközben kutyabolond lett,megszeretné nézni.Neki kell akkor valami olyasmi programot kitalálni,ami nem nehéz és nem csak ennek a hídnak a meglátogatása van benne.Na meg mivel most én is táppénzen vagyok a lábam miatt,így a következő hónap nagyon nehéz lesz anyagilag,így esélyesebb,hogy ebből jövőre lesz valami...
Reméljük a hídra vigyáz majd a jónép és mikor érkezünk még ilyen lesz mint a képeken.Bár a társadalom mostani IQ szintjét nézve vannak kétségeim....
Érdekes dolgokat produkál néha az élet.Hála túrázásaimnak egyre több és több helyet ismerek meg az országban.Ellentétben másokkal én nem vágyom külföldre (persze ha úgy adódik nem mondok nemet rá) inkább a saját országomat szeretem megismerni,felfedezni.Ennek az országjárásomnak köszönhetem azt is,hogy a részemről korábban lesajnált település Dombóvár szépen lassan a kedvencemmé nővi ki magát!Persze,mert mit láttam korábban a településből: a vasútállomást és környékét ahogy húz ki és be a vonat.Valamint néha a vonatpotló busszal átrobogtam rajta.Így aztán olyan semminek tűnt az egész,ki szűrkének.Pedig egy nagyon kedves kisváros,amelyre ebben az évtizedben jöttem rá,hiszen mostanság volt módom és lehetőségem jobban megismerni a települést.Nagyon sok érdekesség van itt,olyan helyek is ahol akár túrázni is lehet,még úgy is,hogy nem igazán vannak hegyek a városka mellett.Egyik ilyen hely a Kis-Konda-patak - völgye.Korábban csak képekről ismertem aztán volt szerencsém kétszer el is jönni ide.Kellett kis idő,hogy rájöjjek,hogy amit eddig láttam a völgyből az annak a kb.10%-a csak.Mert vannak itt csodák bőven!
Gyalogút a völgyben
Sajnos nem bövelkedik az iinternet sok információról a völgyről,elég méltánytalanul szerintem.Nem tudom mennyire felkapott a hely,nem tűnt annak itt jártaimkor.A fenséges völgyet legkönnyebben a dombóvári vasútállomás felöl tudjuk megközelíteni.Már a vasútállomással szemben a kiállított gőzmozdony mellett van egy "kitörése" a völgynek,de ez nem igazán említésre méltó még.Az állomástól akár a Bajcsy-Zsilinszky utcán,akár Kórház utcán haladva a Gyár utcába kell letérnünk.Annak inkább a Kórház utcához közelebb eső részénél indul befelé a gyalogút a zöldövezetbe.Innen indul ki a Kis-Konda-patak völgye.Jelzés erre már nem vezet,de adja magát a dolog,eltévedni nem lehet!Az állomástól ez a gyalogút a Kórház utca felé 800 méterre van!
Fenséges helyek még Dombóvár területén!
Maga a völgy vagy a patak ahogy tetszik kettéosztja Dombóvárt - Ódombóvárra és Újdombóvárra.Maga a patak itt a város területén ömlik aztán bele a Kaposba.A völgy észak,enyhén észak-nyugati irányban vezet ki a városból.Nem találtam infókat a hosszáról,néhány leírásból rakom össze a képet,hogy lényegében elér egészen Szakcs településig! Így ha ezt számitjuk végpontnak akkor a völgy hossza nagyjából 10 kilométer lehet!Választhatunk: csak itt a város területén található szakaszon sétálunk,túrázunk,botorkálunk vagy elmegyünk felfedezni végig.Érdemes mindkettőbe belefogni.Ha csak egy laza kis zöldövezeti sétára ruházunk be,elég ha nem megyünk ki a városból,viszont egy túra keretein belül érdemes belevágni és végigmenni rajta!
A Szállásréti tó mellette érdekes kövek
Nézzük át mit láthatunk ha csak a város területére eső szakaszt választjuk.A gyalogúton haladva csodás zöldövezetbe érünk ahol akár növnyritkaságokat is láthatunk.Majd lassan elérjük a híres "szemes" hídat.Esküszöm nem jut eszembe most a neve,pedig tudtam,de nem is találok róla infókat.A híd két oldalán/pillérén hatalmas szemet grafitizett valaki a múltba,de pont ettől lett roppant jópofa a dolog.Nagyon ötletes a dolog és nekem tetszik is.Bemutatok róla egy fotót ha már konkrétan a híd nevére nem emlékszem.
Na közben mire végeztem a bejegyzésre megleltem a híd nevét,így utólag beillesztve ide ez a Landart-híd!
Roppant ötletes szerintem
A híd alatt áthaladva gyakorlatilag a Kneipp ösvényre érünk,balra feltűnik maga a Konda patak kicsivel arébb pedig a Szállásréti-tó.Jobbra pedig szép réten egy ízléses pihenőhelyet találunk ahol érdemes megpihenni,uzsonnázni vagy akár gyönyörködni a helyben.Ez itt a Fogadalmi liget.
A Kneipp-ösvény a dombóvári Fogaldalmi ligetben található, romantikus környezetben, egy kis tó mellett. "A monda szerint, ha a tó vízében kedvesünkkel együtt megmossuk az arcunk, és elmondjuk a fogadalmat, a Napisten áldásával örökké egymáséi leszünk." - a romantikus helyszín a szerelmespárok kedvenc találkozóhelye a környéken.
A Kneipp-ösvény 125 m hosszan fut, a különböző felületeken való mezítlábas járás javítja az egyensúlyérzéket, segít a lúdtalp, valamint a gerincproblémák kialakulásának megelőzésében - és nem utolsó sorban nagy élmény. Jótékonyan hat az ér-, és idegrendszerre, és erősíti az izomzatot is. Az ösvény elején egy "merülő kádat" is használhatunk, amelynek hideg vizébe bele kell mártani az alkarunkat, így serkenthetjük a vérkeringésünket.
Megkapó környezet
Érdemes körbejárnunk a tavat amelyhez kis hídon a patak felett juthatunk át.A gyönyörű környezet mindenkit magával fog ragadni!
A tó körül szép emlékköveket találunk és akár nyugágyakat is,padokat.Legalábbis amikor én utoljára itt voltam még voltak.A tó megcsodálása után térjünk vissza a völgybe! Megtaláljuk még itt a Kispolgárok parkját amelyben évről évre új fák kerülnek elültetésre. 2007 óta vált hagyománnyá Dombóváron,hogy az előzá évben született gyermekeknek értékteremtő,kedves emléket állítanak.A fákon különböző relikviákat láthatunk (cumisüveg,csörgő,kisjátékok) melyet a szülők az ültetés után akasztanak gyermekük fájára.Igazán különleges élményt ad!
A városi szakasz ezután nem sokkal véget ér,érdemes még azért néhány méternyit barangolnunk tovább is.
Itt aztán lehet romantikázni!
A völgy további részén már jómagam sem jártam,így leírásokból,térképekről tudom a további dolgokat.A völgy még elhalad Dombóvár "Tüske" nevezetú gondolom városrészénél ahol aztán feltűnik már maga a Tüske-tó is.Annyit olvastam még,hogy a nyolcvanas évek első felében kisvonat is járt erre...
A tőzegbányászat által létrehozott mélyedésekben, a Kis-Konda-patak felduzzasztásával létrehozott Tüskei-horgásztó és Kiskondai-halastavak környékének természet közeli állapotú vizes élőhelyei és vízparti ligetei számos ritka, védett faj számára biztosítanak élőhelyet és táplálkozó területet. A vizes élőhelyi jellegből adódóan különösen kétéltű- és hüllőfaunája értékes. Az emlősök közül kiemelkedő a vidra (Lutra lutra) előfordulása. A völgyben 1980 óta folyik madárgyűrűzés és vonulás kutatás, így a madárfaunára vonatkozóan részletes adatok állnak rendelkezésre. A megfigyelt fajok száma 172, amelyek között több ritka, védett madárfaj is előfordul, mint például a réti sas (Haliacetus albicilla), a nagy kócsag (Egretta alba), a kis kócsag (Egretta garzetta), a fekete gólya (Ciconia nigra) és a fehér gólya (Ciconia ciconia). A patak menti természet közeli állapotú ligetek, gyepek - különböző jellegű tájak közötti összeköttetést teremtve - regionális szintű ökológiai folyosót képeznek. A tavak és parti sávjaik a környező „agrársivatagban” üde látványt nyújtó változatos, természetszerű benyomást keltő tájképi együttesek.
Tüske-tó
Maga a tó aztán Kiskonda halastavak névre vált ahogy fokozatosan közeledünk Szakcshoz és három ágra osztódik! Hát durván ez a lényeg,ezek amiket találtam infókat a völgyről,illetve van amit személyes élmény alapján írtam le.
A völgyben annak még a városban található szakaszán jómagam kétszer jártam.Először 2021 tavaszán Manó és Zolika barátaimmal, 2024 márciusában pedig Mónival.Ha isten is megsegít akkor e sorok írásakor - holnap újra eljövünk,most azonban az a terv,hogy kimegyünk a Tüske tóig egészen addig ameddig az erő (még küdök a lábfájással) és a meleg engedi.Jó lenne addig a részig eljutni ahol három ágra osztódik a tó.De ezt nem boritékolom.Nagy a kánikula és igazából meccsre jövünk most Dombóvárra,mivel itt játszik bajnoki mérkőzést a csapatunk,így az időre is figyelni kell majd,hogy oda érjünk.Csak gondoltuk előtte jó szokás szerint túrázunk egyet.Na és még jó lenne elmenni a város másik részén található Szigeterdőbe is...
Ha sikerül a küldetés akkor természetesen lesz róla bejegyzés.De egyszer jó túraidőben majd reményeim szerint visszatérünk bejárni az egészet mert mostmár birizgálja a fantáziámat!
A földgázkitermelés veszélyeire is emlékeztető, gázkitörés következtében keletkezett nagyhegyesi Kráter-tó és az azt körülölelő több méter magas, beerdősült földgát oázis az Alföld mezőgazdasági táblái között.
Nagyhegyes határában a végtelennek tűnő mezőgazdasági területek monotóniáját beerdősült földgáttal körülölelt, mesterséges eredetű krátertó töri meg. A tó és az azt keretező erdő kedvelt kirándulóhely: a parton és az erdőben sétányok, pihenőhelyek és a Kráter-tó keletkezésének történetét bemutató ipari emlékhely is található. Engedéllyel horgászni is lehet a tóban.
A nagyhegyesi krátertó
A hajdúszoboszlói gázmező feltárása során a mai Kráter-tó helyén egy fúrótorony állt szolgálatba, melyen 1961. augusztus 23-án gázkitörés történt. A felszínre törő nagynyomású gáz begyulladt, és több napon keresztül lángolt. A lángok 100 méter magasba csaptak fel, éjszakára is bevilágítva a teljes környéket. A kitörés helyén kráter keletkezett, a fúrótorony körüli talaj fellazulása után az építmény is a képződő kráterbe dőlt. A mintegy 150-200 méter átmérőjú kráterből kirepülő törmelékből alakult ki a környező, 5-10 m magas földgát. A gázkitörést végül augusztus 26-án a kráterben keletkező iszapzagy fojtotta el. Ezt követően a mélyedésben egyre több víz jelent meg, melynek mennyiségét később mesterségesen is tovább növelték, hogy megakadályozzák a további gázszivárgást.
Kellemes környezet!
Látkép a tavacskára
A mintegy 5 m mély tóban fürödni nem lehet, ám a döntően nyárfákból álló erdő a legtikkasztóbb nyári melegben is kellemes klímát biztosít egy frissítő sétához, piknikezéshez vagy horgászathoz. A tavat néhány perc alatt körbe lehet sétálni, annak partján több stég, tűzrakó hely és pad is várja a kirándulókat. A földgát mellett kialakított ipari emlékhelyen egy kicsinyített fúrótornyot, egy szerelvényt és egy emléktáblát is láthatunk, valamint elolvashatjuk az 1961-es katasztrófa eseményeinek láncolatát.
Mindennel felszerelve
A hely nonstop nyitvatart,látogatása meg ingyenes.
Annak,hogy jövünk-e ide valaha is,kicsi az esélye.Messze van tőlünk,már ha 287 km messzinek mondható.Persze előfodulhat,sosem tudni.Nem vezetnek ide jelzett turistaútak,de jelzetlenek igen.A hely Debrecentől nyugatra kb.15km-re,Nagyhegyestől 5km-re keletre található.Jelzetlen utakon összelehet hozni egy Nagyhegyes-Debrecen túrát (vagy ellenkező irányba).Jó lenne egyszer az ország ezen részén is túrázni,mert erre még nem volt túra.Noha valahol tervben van a karcagi zádorhídhoz is egy túra.Az is ezen a vidéken van.Hát egyszer talán....
Érdekes írást olvastam a Turista magazin oldalán,amely arról szól,hogy mi a különbség a szurdik és a szurdok között.Mivel számtalan alkalommal jártunk már szurdikban és szurdokban is,de a témát csak hozzávetőlegesen érintettük,ezért most változtatás nélkül közzéteszem ezt a írást,hogy mindenki megtudja érteni a kettő közötti különbséget,amely természetesen nem csak egy betű!
Magyarországon megannyi vadregényes és gyönyörű természeti látnivalót rejtő szurdokkal és szurdikkal találkozhatunk a kirándulásaink során. Gondoljunk csak a látványos bakonyi Gaja-szurdokra és az egészen elképesztő sziklaformációkkal teletűzdelt Kertes-kői-szurdoka, vagy az ámulatba ejtő nyúli szurdikra és a Szekszárd környéki sejtelmes szurdikokra. De mit tud egy szurdok, és mi az a szurdik?
A Római-fürdő hazánk egyik legismertebb szurdoka
Először érdemes tisztázni, mit is jelentenek külön-külön, és van-e közöttük különbség. S ha van, akkor mi lenne az? Kezdetnek a szurdok viszonylag közismert definíciójából indultunk ki.A magyar nyelv értelmező szótára szerint a szurdok: „Meredek falú keskeny, mély völgy, amelyet rendszerint víz vájt ki.” Az ELTE Földrajzi fogalomtárában hasonló definíciót találunk a szurdokra: „nagyon mély és igen keskeny, meredek (akár függőleges) falú, bevágódó szakaszjellegű völgy.” Veres Zsolt geográfus, A kövek mesélnek blog szerzője Geokéktúra című könyvében mindezt kicsit árnyalva, a következőképpen határozza meg a szurdokot: „keskeny, mély völgy, amelynek oldalfalai függőlegesek, esetleg a völgyhöz befelé hajlanak; kemény ellenálló kőzetekben (például mészkő) alakul ki.”
És akkor lássuk, mit tudhatunk a szurdikokról. Az Álltalános természetföldrajz című tankönyvet (szerk.: Borsy Zoltán) fellapozva azt találtuk, hogy a szurdik olyan löszhasadék, ami ember által a löszbe vájt mélyutakban keletkezik. Szóval az ember beleváj a löszbe, hogy utat alakítson ki, de a csapadékvíz azt idővel kimossa, továbbmélyíti, így jön létre az a löszszakadék, vagy „löszszurdok", amit Tolnában és környékén szurdiknak neveznek.(de találkoztunk már vele,legutóbb pl.a Sokorói-dombságban is Győr-Moson-Sopron megyében)
Ez éppen a Sokorói szurdik,de Magyarországon főleg Tolnában gyakori
Szintén megbízható forrásnak bizonyul a Dövényi Zoltán szerkesztette A Kárpát-medence földrajza című kiadvány, amelyben a szurdikok kialakulásáról a következőket olvashatjuk: „Függőleges falú, szűk, jellemzően 2-3 méter mélységű mélyutak szinte minden lösszel fedett területen megtalálhatók, de a szőlő- és borkultúrájukról híres vidékek nagyobb meredekségű, fokozottabb antropogén hatásoknak kitett lejtőin a 10-15 méter mély löszmélyutak sem ritkák. A löszmélyutak az idő során, a fokozottabb esőzések és a felszín alatti szuffózió hatására löszszakadékokká alakulnak. A korábbi függőleges falak V alakúvá válnak, a mélységük elérheti a 20-25 métert is, a felszín lepusztulási üteme felgyorsul. Magyarországon jellemzően a Szekszárdi-dombság területén találkozhatunk löszszakadékokkal, melyeket „szurdikoknak" neveznek.”
Mindezek alapján azt leszögezhetjük, hogy szurdikok kifejezetten a löszös talajban létrejött mélyutakat érti a szakirodalom.
Ugyanakkor azt még érdemes megemlíteni a fentebb idézett fogalommagyarázatok értelmében, hogy a löszmélyút nem emberi utat jelent, hanem azt, hogy egy löszfelszínen kialakított pl. dűlőút a rajta átfolyó csapadékvíz és az emberi használat (keréknyomok) hatására tovább mélyül, és egyre jobban bevágódik a löszbe. Tehát valójában nem az van, hogy eredetileg belevágtak egy több méter mély utat a löszbe, a falak közé, hanem az fokozatosan mélyült ilyenné. Majd aztán később felhagyják, mert mondjuk, már túl szűk, magára marad, és az erózió továbbmélyíti, így lesz belőle löszszakadék, avagy szurdik. Röviden: a szurdikok kialakulásában a természetes folyamatoknak és az emberi tevékenységnek éppúgy szerepe van.
Tolnai szurdik
Ugyanakkor azt is megemlítik a források, hogy a szurdik a szurdok szó egy sajátos tájnyelvi alakja, és helyenként ma is használják mindenféle olyan hosszanti mélyedésre, ami löszben alakult ki, vagy löszben alakították ki. Tehát pl. sima löszmélyutakra, lösszel körülvett dűlőutakra is. Így elmondható, hogy a tájnyelvi használat és a természetföldrajzi fogalom elkülönül.
Végül kíváncsiak voltunk, mit mond a ChatGPT arra a kérdésre, hogy mi a különbség a szurdok és a szurdik között. A válasza elég tanulságos volt, mert igaz, olyan nagyon nagyot nem tévedett, de a lényeget mégsem tudta megmondani (még!). Azt, hogy például a szurdik kifejezetten löszös talajban, míg a szurdok kemény, ellenállóbb kőzetekben jön létre, még csak meg sem említette.Mint írta, „A szurdok és a szurdik szavak jelentése hasonló, de van köztük néhány fontos különbség, főként a használatban, méretben és a tájnyelvi jellemzőkben.”
Majd a következő táblázatban foglalta össze az eltéréseket:
Megrendítő időutazás: a Szentendrei-szigeten megbújó, gazzal benőtt, százhúsz éves pálya, amelyhez fénykorában hajóval jártak át Vácról a játékosok és a szurkolók.Mai bejegyzésemben a Pokol-pálya titkainak eredünk a nyomába.
Váccal szemben jól látszódik az egykori stadion pályájának sziluettje
Alig-alig látszik ki a rozsdás kapu a fejtetőig érő csalánerdőből, a fák sűrűjében megbújó betonlelátót csernobili elhagyatottságban emészti az elvadult természet. Az omladozó lépcsősorok, gazzal benőtt korlátcsonkok valamit érzékeltetnek a hajdan népszerű pálya varázsából, a kopott építmény belsejében pusztuló öltözőhelyiségek eredeti funkciójára azonban már jóformán semmi sem utal, hacsak nem az alkalmi hajléktalantanya fekvőhelye mellé helyezett békebeli vaskályha, a salgótarjáni Hirsch és Frank Gépgyár és Vasöntöde huszadik század elejéről megőrzött, Kalor 196 néven forgalmazott darabja.
Az egykori lelátó napjainkban...
A 80-as években...
Az elárvult pálya ovális ívét kirajzolják az egykor labdafogó kerítésként szolgáló, barnásan rohadó bádoglemezek, oldalukban mindenütt felgyülemlett szemétmaradvány, a málló konzervdobozok, műanyagflakonok között néhány állatcsont és egy törött állkapocs is felbukkan. Ha létezik romantikája egy futballstadion természetes pusztulásának, azt a leginkább itt, a Szentendrei-szigeten, a Tahitótfalutól néhány kilométerre található erdei helyszínen lehet megtapasztalni. A vidéki labdarúgás Csipkerózsika-kertjének kísérteties hangulatú díszletei mintegy utólag is igazolják az évtizedek óta elhagyatott sporttelep nevét: a Pokol.
Az egykori focipálya utolsó memetója a kapu amit a természet magáévá tett....
Hivatkozott rá annak idején a sajtó Pokol-pályaként vagy Pokoli pályaként is, és néha előfordult a magyarfutball.hu oldalon átvett körülírás, a kissé kacifántos „Pokol Csárda mögötti pálya” változat. Helyszínmegjelölés szempontjából utóbbi a legpontosabb, ugyanis a sportpálya a Váccal szemközti Pokol-sziget déli csücskénél, a révátkelő melletti legendás vendéglő, a Pokol Csárda „tartozékaként” rögzült a környéken élők tudatában.
Ami a lelátóból maradt...
Lelátó napjainkban
A baljóslatú nevet az anekdota szerint ifjabb Varázséji Gusztáv lapszerkesztő adta a mulatóhelynek, miután az 1880-as években egy holdvilágos éjszakán fiatalok társasága a Buki-szigetről leevezett „Kharón csónakjaival” a révcsárdához, amelyet a lidérces Duna-ünnepség alkalmából alvilágot idéző görögtűzzel világítottak meg. Nem is annyira burkolt, vallási színezetű szóhasználati hidegháború is kibontakozott a fürdőhely kapcsán, a Pokol-sziget helyett ugyanis az 1930-as évektől imitt-amott szórványosan előfordult a Paradicsom-sziget változat is.
A pokol csárda
Pokol vagy Paradicsom, a váci népnek egyre ment, nem úgy viszont a váci püspöknek, akit az anekdota szerint olyannyira zavart a székesegyház tornyából is látszó Pokol-csárda felirat, hogy kívánságára a Pokol szót lefestették – a kivételes diplomáciai érzékkel megáldott étteremtulajdonos azonban ügyelt arra, hogy a vékonyan kent mészfesték alatt azért továbbra is kivehetőek legyenek a tiltott betűk.
A régmúlt mesebeli hőseit, balladisztikus történeteit eltüntette az idő: a népszerű Pokol Csárda már csak az egykori vendégek emlékeiben él, a 2000-es évek közepén lebontották a folyó fölé magasodó éttermet, a helyén egy félbemaradt panziókezdemény csupasz és összegraffitizett téglafalai rontják a képet, a váci nép egykori közkedvelt fürdőző- és mulatóhelyének sporttelepe pedig teljes feledésbe merült.
Nem akármilyen meccsek voltak itt és nem akárkik léptek itt pályára...pl.Zsák Károly a múlt évszázad egyik legnagyobb magyar hálóőre...
A dzsungelben maradt romokról is néhány megszállott helytörténész vagy futballzarándok tud csupán, a kitűnő Dunai Szigetek tematikus portál mellett néhány éve a A magyar futball faktor, a Városok, stadionok, kocsmák és a Pörge grundol blog írt a Pokol-pálya titkairól. Az említett források keltették fel érdeklődésemet Magyarország egyedülálló futballhelyszíne iránt.
A meghökkentő részletek, a rozsdás vastámasztékok, fával benőtt kapufák, roskadozó öltözőfalak lenyűgözően gazdag sportmúlt néma tanúi, belegondolni is merész például, hogy a homályos szurkolói emlékezet szerint még az Aranycsapat is edzett ezen a pályán.
Repüljünk vissza hát képzeletben száztízenkét évet, 1914 júliusáig, amikor az első világháború kitörése előtt kilenc nappal ragyogó sportünnepségnek volt a helyszíne a Pokol-pálya!
Az akkor már bő évtizede működő sporttelepet átmeneti elhanyagoltsága után felújították, a díszes alkalomra pedig a Váci Sport Egyesület vezetősége „hosszas fáradozás és áldozatok” után megnyerte ellenfélnek az élvonal országos hírű csapatát, a 33 FC-t, soraiban „az egész kontinens legjobb kapusával”, Zsák Károllyal. Az előzményekről és az akkor 19 éves, utóbb harminc válogatottságig jutó, valóban Európa-hírű, korszakos kapusról az imént a Váci Hírlap korabeli fordulatait idéztük, és bár maga a mérkőzés viszonylag unalmas, ráadásul Zsák-bravúroktól mentes 1:1-es döntetlent hozott.
A Vác SE 1915-ben
A Pokol-pálya évtizedekig a váci futballélet meghatározó helyszínének számított, az 1912-től a másodosztályban, a Pest-vidéki kerületi bajnokságban szereplő Váci Sport Egyesület otthona volt, futballozott itt a Váci Atlétikai Club, később az akkor már Váci Petőfi néven szereplő NB II-es csapat egészen az 1960–1961-es idény végéig használta. A váci együttes utolsó itteni bajnoki fellépése az 1961. június 26-án, a Kőbányai Lombik elleni, 1:1-re végződő mérkőzés volt, az újságban feljegyzett ötszáz néző aligha gondolta, hogy a NB III-ba zuhanó csapat mellett a Pokolt is sirathatja aznap.
Nézősereg a Pokoli stadionban
Az 1960-as években elcsitult a Pokol-pálya környékén a meccslárma, a városi futballélet egyre inkább áttelepült az időközben megépült Ligeti stadionba, és bár egy ideig még előfordultak alkalmi mérkőzések, az 1970-es már jobbára agárversenyeknek, turisztikai bemutatóknak adott otthont a pokoli helyszín.
Egy légifotó tanúsága szerint még 1988-ban is viszonylagos épségben állt a sporttelep, sértetlen alakjában felismerhető az 1930-as években emelt, az 1960-as években átépített tribünépület is.
A rendszerváltás óta azonban az enyészet az úr, noha az 1990-es évek közepén halványan körvonalazódott a terv egy esetleges motorversenypálya létesítéséről, végül nem lett belőle semmi. A mai állapotokra gondolva újra aktuális Gergely Ferenc 1930-as siráma, a Váci Hírlap hasábjain közölt „Levél a Pokolból” című, lírai hangú írás. „Az elmúlt nyáron megdaloltam a kietlen szigetnek e kedves oázisát, mert a «csacska fecskék csevegése», vadgerlicék nevetése, rigómadár s fülemüle léleksimogató, drága szava engem is dalra hangolt. Akkor alig értünk a nyárba, szerelemről beszélt az egész erdőcske, a fűszál, a bogár, a lepkehad, a madársereg s a kövek közül kiszabadult ember… Kacagott az egész oázis… Most, hogy a nyár végigaszta a letörpült magyar rónát, a Poklot is megülte a csend…”
Az öltöző
Ennyi amit kiragadtam a Nemzeti Sport,Hátsó füves bejegyzéséből,vannak még bőven részletek,de a lényeg lényegében ennyi.Engem mindig is érdekeltek az ilyen elhagyatott helyek,van valami különleges varázsuk,sokan manapság szellemházaknak,szellemjárta helyeknek hívják ezeket,de ez engem nem támtorít el.Az,hogy a jövőben lehetséges lehet-e egy ide vezető túra nem tudom...Aktuális túratársaimat nem tudom,hogy tudnám meggyőzni,hogy keressünk fel egy ma már alig létező valamit,főleg nyáron a szúnyoginvázió idején,de mondjuk télen nem lenne hülyeség.Nem ígérem,hogy valaha is eljövünk ide,de nincs kizárva,hogy egyszer eszembejut és óhatatlan késztetést érzek,hogy felkeressem a pokol stadionját...
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
