2018. május 31., csütörtök

Elfújta a szél

Egy bringatúrára készültünk a közeli Nagyvenyim érintésével Mezőfalvára és vissza.Életem során többször megtettem már a távot soha nem okozott különösebb nehézséget.
Most azonban keresztül húzták a számitásainkat...

Hirtelen ötlettöl vezérelve indultunk útnak egy régi exemmel.Egy jó kis bringatúra ígérkezett.Az időpont valamikor a kilencvenes évek második felére tehető.Azért írok most róla,mert most jutott eszembe.

Semmi jel nem utalt arra,hogy bármiféle baj lenne.Kissé borús,de jó idöben nekivágtunk a túrának Dunaújvárosból indulva.

Békésnek tűnik minden....(a kép illusztráció,egy másik Nagyvenyimi túrán készült)
Az M6-os sztráda ekkor még gondolatban sem létezett,így a 6-os úton átkelve rögtön a földútakra tértünk rá.Jól járható volt és biztonságos.Ám kezdett lengedezni a szél.Fokozatosan egyre élénkebben.Nem törödtünk vele mentünk tovább át a mezőkön Nagyvenyim felé.Aztán az ég is kezdett jobban beborúlni,bár viharnak és esőnek nem láttuk nyomát...Nem nagyon haladtunk három kilométert sem,amikor már erős szél lökések köszöntek szembe... nosza mi mentünk tovább Nagyvenyim felé.

Egyre jobban fúj...
Befordulba a célegyenesre ami már bevezett Nagyvenyimre,noha az legalább egy kilométerre volt,már-már durva szél fújt szembe.Már tekerni sem bírtunk,ráadásul a szembe szél az út porát is a pofánkba nyomta...Hát úgy tünt Nagyvenyimet sem érjük el...egy erős szélvihar kellös közepébe csöppentünk,a mező kellös közepén.Nagyvenyim egy,a hátunk mögött Dunaújváros négy kilométerre volt.Már kommunikálni is úgy tudtunk,hogy kiabáltuk,hisz a nagy szélben másképp nem lehettt érteni egymás szavát.
Mit is tehettünk?Bemenni Nagyvenyimre egy kb.80km/h szembeszél mellett...nem tűnt valami nyerő ötletnek,hisz valahogy haza is kellett jutni.Semmi biztosíték nem volt rá,hogy a szélvihar belátható időn belül továbbáll...

Már a fele sem tréfa....
Így úgy döntöttünk,hogy akkor visszafordulunk Dunaújváros felé.A túrát úgy tünt elfújta a szél.Visszafordulva meg persze vitt minket a hátszél,éppen csak vitorlát kellett volna bontanunk.Persze jobb volt így menni,kényelmesebb volt mint szembe széllel,de ettől függetlenül rendkivül kellemetlen volt.Ráadásul aztán az út keletnek fordult a város felé,így innen már oldalról kaptuk a szelet,amely szinte lefújt minket a kerékpárról.Az már nincs meg emlékeimben,hogy sikerült-e neki.Nem kis nehézségek árán végül is visszaérkeztünk a városba.Az oda-vissza megtett nagyjából 8-9km egy örökké valóságnak tűnt.

Megtépázott erdö
A 6-os út menti erdősávot is megtépázta a szélvihar.Szerencsére az egész nem párosult esővel.Akkoriban még nem volt internet,ha van és tudok a közeledő szélviharról természetesen nem indulok útnak,így viszont induláskor még szinte semmi jele sem volt annak,hogy félórán beül lecsap ránk egy szélvihar.Végül is a lényeg az volt,hogy épségben visszaérkeztünk.Bár a túrát elfújta a szél.

2018. május 28., hétfő

Ezer lámpás éjszakája

Mivel erre a hétvégére nem jutott túra és csapatunk is idegenben már pénteken letudta  mérközését,így,hogy ne fulladjon unalomba a hétvége lementünk az Ezer lámpás éjszakájára a helyi alsó Dunapartra.Ki ne tudná az Ezer lámpás éjszakája egy civil kezdeményezés amelyet 2011-ben inditottak el,amelynek célja,hogy felhívják a társadalom figyelmét a gyermekeltűnések aggasztó jelenségére.

2018-ban a "7 peces gyerekes családok" felszámolásáért küzdenek a szervezők.Egy nem rég készült felmérés szerint ugyanis egy átlagos magyar család naponta,átlagosan csak 7 percet beszélget a gyermekével...Ennél több időt töltenek,tévénézéssel,internetezéssel,házi kedvencekkel,barátokkal stb.És a gyerekeinkre miért csak 7 perc jut?

Nahát én éppen a gyerekemmel mentem le a rendezvényre.

Az Ezer Lámpás Éjszakáját minden évben az Eltűnt Gyermekek Világnapjához (május 25.) legközelebb eső hétvégén rendezik meg az ország 11 nagyvárosában, hogy rávilágítsanak a gyermekeltűnések  problémájára, a csellengés okaira és annak következményeire.  
Az egész napos rendezvény a gyerekekről és a családokról szól: minden helyszínen jótékonysági koncertekkel, sztárfellépőkkel várják az érdeklődőket. Szórakoztató gyerekprogramok (légvár, arcfestés, rajzfoglalkozás, lufihajtogatás) mellett civil sátrakban felvilágosító programokkal és tanácsadással nyújtanak minden évben segítséget a gyermekeltűnésekkel kapcsolatban.  Minden helyszínen az ORFK munkatársai adnak felvilágosítást, emellett látványos rendőrségi bemutatókra is sor kerül.

A program fő látványeleme a müsor végén a világitó égbe eresztett lufik ezrei.

A Duna öble alkonyatkor Dunaújvárosban
Nálunk Dunaújvárosban annyiban külömbözik ez a többi város programjától,hogy itt nem csak egy napos  rendezvényröl van szó,hanem összekötve a kellemest a hasznossal egybefüzik a helyi Parázs-varázs fesztivált az Ezer lámpás éjszakája programjaival,így itt már pénteken elkezdödnek az események.Ennek köszönhetöen itt gazdagabb a program,több a koncert a fellépö mint máshol.Olyan fellépök voltak itt az évek alatt mint pl. Rúzsa Magdi,a Neoton,az Edda,a Karthagó,Deák Bill Gyula stb.
Tehát érdemes ide lenézni,a legjobb az egészben,hogy ingyenes.
Most vasárnap este közeledtével mentünk mi le,éppen egy László Attila koncert zajlott ami meglehetösen jó volt.Ott is ragadtunk egy idöre a szinpadnál.Majd a koncert végén elindultunk kicsit körbenézni a környéken.

A Szalki-sziget déli vége
Érdemes volt kisétálni az öbölhöz ami így alkonyatkor varázslatosan szépnek tűnt.A parton meg ezen a részen vidám park szórakoztatta az ide látogatókat.Elindultunk az ellenkezö irányba,ahol sátrak hosszú sora állt.Tévéböl ismert híres emberkék köszöntek szembe,láttuk pl. az Éjjel nappal Budapestböl ismert Milánt és kedvesét Aysát,akik úgy tüntek az életben is egy párt alkotnak,de mitöl az Újvárosi kötödés vajon?Na mindegy,nem ezért jöttünk,sétálva az öböl parton elmentünk a helyi sziget déli végéig.Viszonylag magas volt a vízállás.Szép volt a Duna a lemenö nap fényében.Ide-oda járkáltunk,közben kezdett lassan sötétedni is.

Zajlik a rendezvény
A Parázs-varázs résztvevöi már lassan elpakoltak,de azért még maradt itt bőven sátor,ahol mindenféle finomságot és sört is lehetett kapni.Tavaly nem voltunk lenn a rendezvényen,viszont a tavalyelöttihez képest most úgy tünt kevesebben vannak.
Mikor már bejártunk mindent odakobászoltunk újra a színpad elé,ahol éppen Bogi lépett fel.Ez az a Bogi aki pár éve Magyarországot képviselte az Euroviziós dalfesztiválon.Nem volt rossz csaj,sőt éppen ellenkezöleg nagyon is jó csaj volt.Kellemes volt a hangja és színvonalas müsort adott elő,mégha nekem a dalok fele nem is jött be igazán.Ennek a koncertnek a végén kezdödött a fő attrakció a lufik felengedése az égbe.

Sorban állás a lufikért

Visszaszámlálás és mehet a buli
Ekkora már teljesen besötétedett.Ugye ez úgy münködik aki akar az odamegy a színpad környékére és kér a lufikból.Ezeket kell aztán égnek engedni.Lekapcsolják a villanyokat és mehet az attrakció.Persze megkellett várni a fél10-et,mert a többi 10 városban is ugyanekkor engedik égbe a lufik ezreit amely a sötétségben igazán szép és varázslatos látványt nyújt.Fél 10 elött aztán kezdödött a visszaszámlálás,majd pontban félkor mindenki elengedte a lufikat.A látvány lenyügöző volt.
Ime a videó róla:


Lufik szállnak a messzeségbe,világító lámpások amelyek utat mutatnak az eltűnt gyermekeknek...
Ez az egész tán egy tízperces dolog mire a lufik elszállnak a messzeségbe,mégis nagyon látványos és felemelö...A lufik után még tart valamelyest a müsor,de mi már nem maradtunk tovább,indultunk haza.Azt tervezzük jövöre a felső Duna partról nézzük majd meg a lufieregetést,valószinü onnan is látványos lehet.
A Dunaparti domboldalt nem egyszerű dolog megmászni itt nálunk,felér egy kisebb túrával,de persze sikeresen megmásztuk majd a város utcáin elindultunk haza.
Útközben még az 56-os emlékművet lefotóztam,mert úgy sincs még róla saját fotóm.
Aztán ennyi volt.Végül is mint írtam látványos,jó ügyet szolgáló klassz esemény ez.

A helyi 56-os emlékmű

2018. május 27., vasárnap

Tavaszi összefoglaló és értékelő

Mint mostmár minden évszak végén,most is összefoglalom a tavasz túrázási eseményeit amik megestek velünk.Tavasszal már nem várható több túránk,így nézzük meg hogyan alakult ez az évszak.Ugye úgy terveztük,hogy hét túrát szeretnénk tavasszal megtenni plussz egy vagy két meccstúrát.
Nos a tervek sikerültek,ha nem is teljesen úgy ahogy szerettem volna,de a siker a lényeg.Megvolt a hét túra és a két meccstúra is.Na akkor ime a részletek:

A kamu Egri várnál a Pilisben
Rögtön március elején pótoltuk a februárban elmaradt bakancslistás túránkat ami a Kevélyeken vezetett végig.Pazar túra volt még nagy-nagy hóban.Csodás látnivalók kerültek útunkba,bár rendkivül hideg volt.Kicsit meg is fáztunk itt Gergővel,de fenetikus élmény volt ez a kirándulás amelyen négyen vettünk részt.

Másfél hét sem telt bele,hála a hosszú hétvégének március 15.-én már a márciusi bakancslistás túránkra indultunk Csókakőre a Vértesbe.Még kicsit betegek voltunk Gergővel,de nem hagytuk elmúlasztani a jó kis túrát.Csókakőre érve esett az eső.A vár a környék a Vértes gyönyörü volt.Menetközben módosítottuk aztán ennek a túrának az útvonalát.Eredetileg Csókaköre jöttünk volna vissza,de féltávnál úgy döntöttünk Mórra megyünk le.Jó döntés volt ráadásul délutánra jó idő is lett.Ezen a túrán is négyen voltunk.

A Csókaköi várban
Egy be nem tervezett túra következett húsvét hétfőjén.Sajnos elég rossz idő volt húsvétkor,eredetileg nem is hétfőn szerettünk volna menni,de így alakult.Az új velencei kilátó hetek óta ott volt a bögyünkben,kiváncsiak voltunk rá,így ide jöttünk megnézni azt,egy kis túrázással egybekötve.Itt már viszonylag jó idő volt,de kabát még kellett.A kilátó szuper volt,bár óriási volt a tömeg.Erős szélben folytatódott a túra aztán,a közeli Sukoróra mentünk át.A rövidsége ellenére ez is klassz kis buli volt.Ezen a túrán hárman voltunk.

A velencei kilátóban
A velencei kirándulás után egy meccstúra következett.Budapest 17.-ik kerületébe kisértük el csapatunkat.Kicsit szétnéztünk itt is,de a környék nem igazán nyerte el a tetszésünket.A csapat meg egy erősen elcseszett szezon kellös közepén volt,a győzelem gyógyír volt a csalódásokra.Április közepe felé standáltunk már,de a kabátot még mindig eltudtuk viselni.

Meccstúra után tervezgettünk egy Tolnai-hegyhátas túrát,de ez nem jött össze.Összejött viszont egy környékbeli túra.Seregélyesről kiindulva a Dinnyési fertőt jártuk be.Nem volt teljesen jó idő,de itt már végre nem kellett kabát.A fertő nem okozott csalódást,bár a sok belvíz miatt egyes területeket nem értünk el.A fertő után még megnéztük a dinnyési várparkot,majd elindultunk Pákozdra ahol a hatalmas Miska szobrot akartuk megnézni.Pákozdot elértük ugyan,de a velünk túrázó két hölgyemény eddigra már teljesen elkészült erejével,így a szoborig már nem jutottunk el.

Át a Dinnyési fertőn
Újabb meccstúra következett,de nem focimeccsre.A Budapesti ATP 250-es versenyre mentünk el haverommal a Kopaszi gátra.Meglehetösen meleg volt már.Szuper volt minden,kivéve,hogy majdnem odaégtünk a lelátóra.Kitalálhatnának már ide is egy fedett lelátót.Jó buli volt ez is,bár én a férfi teniszt annyira nem élvezem mint a nöit...Élvezetes volt a szünetben elfogyasztott sör is.

A teniszversenyen
A Kopaszi gát után következett a tavasz egyik fő túrája.A Mecsekbe indultunk a Réka-völgyet végigjárni.Mint írtam korábban jelenleg a Kelenföldi vasúti pálya felújitások miatt nem olyan egyszerü a vonatközlekedés a Dunántúlon.Ezt most úgy tudtuk megoldani,hogy kocsival mentük le Sárbogárdig ahol vonatra szálltunk és úgy értük el a Mecseket.Visszafelé ugyanez volt,Sárbogárdig jöttünk vonattal,onnan autóval haza.
A túrán négyen voltunk és a Mecsek hozta a szokásos magas színvonalát.A Réka-völgy csodálatos volt,majd folytattuk a túrát Püspökszentlászlón át a medvehagymás felé.A túrát pedig Hosszúhetényben fejeztük be.Ez volt az év eddigi legjobb kalandja.

A medvehagymásban
Ezekután következett a pincefalvak túra,amelyre szintén négyen mentünk.Bölcskéről Dunakömlöd érintésével Paksra tartottunk.Elsösorban a bölcskei és a paksi pincefalvara voltunk kiváncsiak,amelyek nem is okoztak csalódást.A túra annak ellenére,hogy szinte végig sík terepen haladt meglehetösen nehézkesnek tűnt,de bírtuk a strapát.Jó buli volt összeségében ez is.

Síneken haladt a pincefalvak túra egy szakasza
Picefalvak után pünkösdkor került volna sor a Badacsonyi túránkra.Ezt szántuk az év fő túrájának,azonban több okból is kifolyólag a túra elmaradt.Alighanem nem is kerül rá idén sor,hacsak valami csoda nem történik.Így ez most ugrott.
Így mit volt mit tenni,pünkösdkor leugrottunk a közeli Révbérpusztára egy kis túra keretében amely Dunaföldvárról indult és Solton végzödött.Révbérpusztán minden pünkösdkor vannak programok,ám az idei messze emaradt várakozásunktól.ráadásul óriásit csalódtunk amikor az étlapon is szereplö babgulyást a személyzetnek tartották fent...el is határoztunk soha többé nem jövünk Révbérpusztára.

Révbérpuszta
Tehát az elözetes tervem sikerült: a hét túra és a két meccstúra,mégha a Badacsonyi túra el is maradt.Így nem lehetünk elégedetlenek,főleg az áprilisi hónap volt a csúcs amikor is minden hétvégére jutott valami.Soha rosszabb tavaszt!

A folytatásról a nyári tervekről pedig majd június eleji bejegyzésemben írok!

2018. május 24., csütörtök

Az ígéret földje

Jó idő volt azon a napon... elindultam ha nem is a végtelenbe,de mindenképp egy kecsegtető jövő felé.Egy régi piros-fehér ikarus busszal szeltem át a fél Dunántúlt.
Csodák vártak rám,meseországba csöppentem.

Az élet aztán úgy hozta,hogy minden nagy szerelmemért egy másik helyre egy másik városba kellett mennem.Így kerültek életem tengelyébe olyan helyek,mint Hatvan,Győr,Veszprém,Gyál,Szekszárd vagy éppen Salgótarján.
Az első jelentős állomás ezek közül Győr volt.Számomra az ígéret földjét jelentette akkor.

Meseország
A szívek városaiban aztán egy idő után nem láttak szívesen.Sehol sem.Legalábbis azok nem akikért odamentem...A dolgok vége mindenhol az lett,hogy aztán hazatértem.Persze nem hibáztatok ezért senkit,valószinüleg az én hibám minden hazatérés...

Dátumok,szobák,arcok,csókok,séták,szakitások...

Aztán nem marad semmi csak a csönd.

Ma már jó szívvel gondolok mindenkire.Engem persze a nagy többség már rég elfelejtett.
A hat csodából,mára csupán kettőnek vagyok ismeröse az ismert közösségi oldalon.
Azok közül egy nem szól,nem beszél,nem ír,nem köszön éppen csak van.
A másik aki pont az ígéret földjéről származik és akihez érkeztem azzal a piros-fehér ikarussal legalább ünnepekkor,születés és névnapokkor ír.
A maradék négyből három teljesen elfelejtett,egy pedig azon van,hogy elfelejtsen...

Tér az igéret földjéröl...
Az évek szállnak,szépen lassan araszolok ötvenes éveim felé.Ha megérem persze.Szeretnék még majd egyszer egy olyan túrát létrehozni amely érinti ezt a hat varázslatos helyet amelyek megajándékoztak némi boldogsággal az elmúlt évtizedekben.Na de ezt majd akkora tervezem mire beköszönt a hatodik x...ha eljutok odáig persze...

Az a piros-fehér ikarus meg csak száguld...át a fél Dunántúlon és az évek ködfátyolán egyenesen az Ígéret földjére.
Egy sokat ígérő fényes jövő felé...

Éppen ma 28 éve....


Nem épül a kilátó

Pár héttel ezelőtt számoltam be róla,hogy kilátó épül Dunaújvárosban,ha erről a bejegyzésemről lemaradtál volna itt elolvashatod .A leírtak szerint és a helyi média elmúlt hónapokban közzétett hírei szerint a kilátónak május végére elkell készülnie.
Nos roham léptekkel közeledik május vége,elmentünk hát megnézni hol tart az építkezés.
A helyzet az,hogy gyakorlatilag minden ugyanúgy áll mint egy-két hónapja és nem igazán történik semmi kilátó ügyben...

A munkaterület elkerítve
Az építési terület ugyan elvan kerítve,van néhány földkupac odabenn,de arra,hogy az építkezés elindult volna semmi jel nem utal.Minden ugyanúgy van mint két vagy akár négy vagy öt hete...Dunaújváros főterét úgy alakították át az elmúlt években,hogy onnan egy sétány egyenesen kivisz ide a kilátóhoz,vagyis hát a jövőbeni kilátóhoz.Ebből május végére már tuti nem lesz kilátó.Bármely szemszögből néztük meg a helyet,mindenhonnan ugyanazt a képet mutatta.Azaz a nagy semmit.

Fenyőfák a környéken - pusztulásra ítélve...
Az ideépült kilátónak majd néhány fenyőfa fogja kárát látni.Csodálkozom is,hogy a környezetvédők sehol nincsenek...hangjukat,tiltakozásukat mondanám elfújta a szél,de ugye ami nincs azt a szél sem fújhatja el...Szóval a környéken nagyjából tíz fenyőfa fogja bánni a dolgot.Már korábbi bejegyzésemben is jeleztem,hogy kilátó ide teljesen felesleges.Jó innen az a pár fa eltakarja a kilátást,de néhány méterrel odébb már semmi sem gátol a kilátásban.

Munkaterület,csak éppen a munka nem folyik
Hát ez van most.Egy hónap múlva majd újra eljövünk megnézzük mi a helyzet.Persze ha addig elkészül a kilátó akkor beszámolok majd róla.Jelenleg tehát nincs miről beszámolni,mert nem történik semmi.Ha a kilátót 50 méterre dél felé készítenék el,nem lenne szükség a fenyőfák kivágására,persze akkor nem vezethetne ide egyenes út a város főteréről.Na tehát akkor egy hónap múlva,újra megnézzük,hogy áll a dolog.

Ez a kép tárulhat majd elénk ha a kilátóból északi irányba nézünk

2018. május 21., hétfő

Csalódás Révbérpusztán

Mivel a Badacsonyi túra elmaradt,nem akartunk egész pünkösdkor otthon ülni.Így Gergő találta ki,hogy menjünk le a közeli Révbérpusztára,de úgy,hogy kicsit túrázunk is.Voltunk itt néhány éve egy bringatúra keretein belül ( itt olvasható ) és kellemes emlékeink voltak.Így hát vasárnap reggel nekivágtunk.Autóval érkeztünk Dunaföldvárra,innen inditottunk ezt a kis túrát amely nagyjából mindössze 5km-es volt.Elöször lementünk a szép és látványos dunaföldvári dunapartra amely épül,szépül,fejlödik.Kellemes környezet parkokkal,teniszpályákkal,fürdökkel,emlékmüvekkel.

A híd a partról
Innen kapaszkodtunk fel aztán a hídra,amely a több mint hetvenéves kora ellenére is remek állapotban van.A hídon megy át az 52-es út,így ez a híd jelenleg a Dunántúl,vagy ha úgy tetszik az Alföld kapuja.Egyszer majd a távoli jövőben ezt a szerepet átvszei a dunaújvárosi híd,de ehhez az kell,hogy az M8-M4-es autópálya elkészüljön.A földvári híd mindkét oldalán jól járható járda is van,mi most a híd északi felén keltünk át.Innen remek a rálátás Dunaföldvárra.A híd tulsó oldalán érünk rá a rácalmási sziget nagyságú földvári szigetre.A szigetet kettészeli az 52-es út amely mellett bicikliút halad,ezen mentünk.A szigeten amúgy nincs semmi,ha csak a gyönyörü erdőséget nem vesszük annak.Egyszer eljövünk ezt is felfedezni.Amúgy jelzés erre nem volt,de végig kivolt táblázva,hogy merre van Révbérpuszta és,hogy mennyire.

Minden ami számít kivan táblázva
A szigeten átérve a kis Duna hídján is átmentünk,majd az Alföldön találtuk magunkat.Továbbra is a bicikliúton haladtunk még vagy egy kilométert amikor is a mi utunk jobbra letért róla.Innen végre földuton haladtunk.Beértünk a pusztára amelyet egy búzaföld uralt,de maga táj azt kell mondjam szép volt.Helyenként virágos volt az út,pipacsok piroslottak.Bár egy fasor mellett haladtunk az út nem tért be hüvös helyekre,haladtunk a napon a melegben.Végül is kellemes volt.Nagyjából a földvári elindulás után egy órával végül is elértük Révbérpusztát.

Virágos az út
Révbérpuszta Solt város külterülete,lényegében egy csikótanya,vagy lovastanya.Van itt néhány érdekesség a néphagyomány jegyében.Na és szoktak itt fogathajtó versenyeket és lovasbemutatókat is rendezni.Utóbbit öt évvel ezelött volt szerencsénk látni és meglehetösen klassz volt!Most ami elöször feltünt,hogy az öt évvel ezelötti tömegnek szinte semmi nyoma nincs.Akkor lehettek itt vagy tízezeren,most jó indulattal ezt a számot maximum kétezerre becsültem.Egy meglehetösen szerényes szinpad volt és árusokból is alig-alig a régi időkhöz képest.Büfé is három-négy lehetett a régebbi tíz-tizenöthöz képest.No sebaj,elindultunk körülnézni.

Itt készül a kenyérlángos
Kemencében sült friss kenyérlángos adta az első látnivalót,itt ettünk öt éve.Majd következett egy skanzen jellegű rendbehozott tanya.Az udvarán ólok,gémeskút...az ólokban állatok:tyúkok,kacsák,disznók,kecskék,marhák.Minden.A tanya központjában pedig egy régi parasztház állt amibe belehett menni,meglehetett nézni hogyan éltek őseink.Nagyon szép volt odabenn minden.Az egykori parasztház közepén volt a konyha,két oldalt meg a szobák amelyek ebben a melegben is kellemes hüvösek voltak.A szobákon picinyke ablakok vigyorogtak ki a világra.Tetszett odabenn minden.

A tanya

Dédszüleink szobája
A ház megtekintése után elmentünk a csikós pályára,ahol éppen valami fogathajtó verseny zajlott.Látványos ez is,de most annyira nem kötött le.Elmúlt 11 óra,kezdtünk megéhezni,elmentünk egy büfét keresni.Közben a szerényes színpadon szép lányok léptek fel,hastáncosok.Leragadtunk itt egy kicsit,szépek voltak a lányok bár kissé fiatalok.Na de elindultunk enni.Örültünk mert a menűben felvolt tűntetve a babgulyás.Na akkor eszünk egy jót gondoltuk,de ekkor jött a feketeleves.Nagyjából 15percig álltunk sorba annak ellenére,hogy elöttünk ketten voltak.Négy hölgy volt a büfés,népviseletes ruhában,kettő öregecske és kettö szép fiatalka.A mozgásuk sajnos elmaradt a minimálisan elvárt színvonaltól,de ez volt a kisebbik baj...Az egyik idősebb hölgy ugyanis meglehetösen undorral nézett ránk,majd közölte,hogy a leves a személyzetnek van fenttartva...Ejha...erre persze otthagytam őket,valamit kiabált utánam,de már azt nem értettem mit.

A csárda terasza
Odaérve a csárdához újabb undoritó dolog fogadott.A borsos árak még hagyján,erre felkészültünk.A teraszra ugyanis nem lehetett kiülni.Mondták az most egy német csoportnak van fenttartva...a magyarok bent helyet foglalhatnak,kiszolgálás a pultnál...Na azt megjöttek német barátaink.Egy meglehetösen szép lány népviseletben ugrálta őket körbe-körbe,mindenkihez odaállt,hogy letudják őket fotózni...Kezdett a hányinger kerülgetni.Kiváncsi lettem volna a kis kurva ha megkérjük velünk vagyis hozzánk is odaállt volna egy közös képre...?Német barátaink aztán helyet foglaltak a teraszon,nekik persze nem kellett a pulthoz menni,a picsájukat is kinyalták fényesre...és ez még mind semmi.Élőzenét is kaptak,cimbalmosok jöttek és kezdtek zenélni míg ők ebédeltek.Mi meg ott maradtunk volna éhen...szerncsére hoztunk magunkkal szenvicseket...Ám ennyi úgy döntöttünk elég volt Révbérpusztából.Kezdtem érteni miért is vannak most kétezren a tíz helyett...

Indulás Soltra már jelzett úton
Volt egy borospince is ahová öt évvel ezelött lelehetett menni,meglehetett kóstolni a borokat.Most persze zárva volt.Vajon hogyan készültek erre a rendezvényre a szervezők,gyakorlatilag program nélkül,szinte normális büfék nélkül,zárt pincékkel,egy semmire sem jó vidám parkkal stb?Azthiszem ez volt az utolsó alakalom,hogy Révbérpusztán jártam,a pénzemet eltudom én máshol is költeni.Kedves olvasó aki ezt olvasod azt ajánlom neked is,ne gyere ide!Vannak ennél jobb helyek,jobb programok pünkösdkor és máskor is,ne költsd el olyan helyen a pénzed ahol furán néznek rád ha rendelsz egy babgulyást...Elindultunk Soltra a magyar zarándokút jelzésen.Ugye jártunk Solton februári túránk során,ám akkor már sötétben érkeztünk nem nagyon lehetett szétnézni.Sokat voltam amúgy a településen,de mindig csak átutazóban.Ideje volt kicsit megismerni.

Hangulatos házak a szőlőhegyen
Valami szőlőhegy félére vezetett fel a hangulatos út,valóban egy magaslaton voltunk ahonnan ki-ki bontakozott néhány remek kilátás a Duna völgye irányába.Hangulatos hétvégi házak sora kísérte itt túránkat,a legszebb a fenti képen látható is.Majd egy kisebb fajta pincefalu jellegű részen is átmentünk,itt is csodák voltak.Beérve Soltra egy hosszú utca vezetett be a központba.Solt aztán kellemes meglepetés volt.Szép kis városka köszönt szembe amely szinte a vízek városa volt,ezt eddig nem is tudtam róla.Tavacskák voltak a városban meg a várost ketté szelö szépséges csatorna a Sákor csatorna.Nagyon-nagyon szép volt ez a környék!

A Sákor csatorna és a főtemplom
A csatornában kacsák úszkáltak,kishídak ívelték át a vízet.Meseszép hely volt.Alighanem ez volt ennek a kirándulásnak a csúcspontja.Felmentünk a hídakra,elmentünk a nagytemplomhoz is,végig mentünk a csatorna partján.Nagyon kellemes volt valóban.Beérve a központba remek kis vendéglátóhelyeket találtunk többet is.Az egyikben megkajáltunk,ha már babgulyás nem jutott...Itt rendesen maradéktalanul kiszolgáltak minket.Ezekután fejeztük ezt a kirándulást hisz este meccs várt ránk odahaza,hazakellett érni addigra.A kétarcú kiránduláson Révbérpuszta hatalmas csalódást okozott,de Solt meg hatalmas kellemes meglepetést!Mindenesetre azt ajánlom Révbérpusztát messze kerüljétek el!


2018. május 18., péntek

Top10 legklasszabb vár

Természetesen túrázásaink során várakat is érintünk.Szinte a legklasszabb látnivalókat,legnagyobb élményeket bíztositják csodaszép váraink amelyek akár romjaikban is csodálatosak.Most megpróbálom összeválogatni az álltalam legjobb tíznek ítélt várat.A lista természetesen teljesen szubjektív,kizárólag az én véleményem és élményeimen alapszik.A lista akár folyamatosan frissülhet,hisz évente mindig útunkba kerül egy-egy vár.

Nézzük akkor a listát:



10.Siklósi vár

A Villányi-hegység déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak Siklós várának teljes épségben lévő pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat.

A vár a tatárjárás utáni korszakban épült, egy 1294-es oklevél említi először. A Siklósi nevű nemesi család lakta, míg 1387-ben. Zsigmond király el nem kobozta tőlük. Onnantól egy évszázadon át a Garai család birtokolta. A vár fénykorát II.Garai Miklós nádor uralma idején élte, ő építtette át az erődítményt kényelmes gótikus várkastéllyá.
1401-ben több hónapig tartották itt házi őrizetben Zsigmond királyt egy főúri felkelés miatt, de Garai Miklós inkább vendéglátója volt a királynak, mintsem őrzője. Zsigmondnak sem lehetett túl megrázó az élmény, hiszen jutalomból fogva tartóját hamarosan a nádori címhez segítette.
1440-re kiépültek védőművei, így az Ulászló király seregét erősítő Hunyadi János sem tudta bevenni. 1482-ben már ismét királyi birtok, Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta, később a Perényi főúri család lakta, ők a XVI. század elején reneszánsz stílusban alakíttatták át a várépületet.
Perényi Imre nádor felesége volt a legendás Kanizsai Dorottya, nevével Mohácsnál is találkozhatunk, hiszen ő temettette el a tragikus mohácsi csatában temetetlenül heverő több ezer katonát.
Siklósi vár
1543-ban háromnapos harc után Szulejmán serege elfoglalta, majd az Oszmán Birodalom 1686-ig – a Habsburgok által történt felszabadításáig – jelentős katonai támaszpontként használta. A vár később császári birtok lett, így megmenekült a magyarországi várak sorsától, nem rombolták le.
1728-tól a Batthyány család a tulajdonos, 1849-ben Batthyány Kázmér aktív politikai szerepvállalása miatt a forradalomban, magyar külügyminiszter volt, a császár elkobozta a várat a családtól, Kázmér száműzetésben halt meg, majd 1873-től a Benyovszky család tulajdona. 1929-ben nyilvánították műemlékké, majd átalakítási célokkal a Honvédkincstár vásárolta meg 1943-ben. A második világháború során angol, amerikai és lengyel hadifoglyokat őriztek itt. A háború során a vár erősen megrongálódott, 1956-tól kezdték rende hozni az épületet, turistaszálló is működött falai között.
2009 és 2011 között teljesen felújították, kialakítottak egy látogatóközpontot is, rendszeresen várjátékokat, színi előadásokat és más kulturális programokat rendeznek. 2013-ban a vár felújításának újabb ütemét kezdték.
A várban eddig kétszer jártam,még a nyolcvanas években.Szeretnék újra eljutni ide,de erre jelenleg kevés esélyt látok.


9.Egri vár

Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét.
Eger vára mind a magyar történelem, mind a kultúra egyik meghatározó építménye. Magyarország leghíresebb törökkori vára számos érdekes kiállításnak ad otthont. Lenyűgözőek a város fölé magasodó impozáns falak, melyek között ezer év kultúrtörténeti emlékeit találjuk.
A vár elsősorban Gárdonyi Géza híres regényének, az Egri Csillagoknak, ill. az abból készült felejthetetlen filmnek köszönheti népszerűségét. A várban számtalan történelmi és művészeti látnivalót találunk, a kazamatákat és a Hősök Termét csak vezetéssel, a többi kiállítást egyénileg is látogathatjuk.

Egri vár
Szent István király által alapított egri püspökség székhelye 500 éven keresztül a várdombon volt. A tatárjárás után a püspökség védelmére várat emeltek. A huszita harcok alatt nagyméretű külsővárral bővült.
Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században, a reneszánsz korban, élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon.
A várat a hozzá fűződő 1552-es ostrom, illetve annak regénybe foglalt körülményei tették nem csak a magyarok, de az egész világ számára híressé. Dobó István és a várvédők legendás győzelme a törökök felett időtlen történet, amit a vár falai közt bárki szívesen idéz fel.  A győztes csata után – újabb támadástól tartva – még jobban megerősítették a várat. De Mohamed szultán csapatai 1596-ban el tudták foglalni a várat, ami majd 100 esztendő múlva szabadult csak fel a török uralom alól.
Később már csak a kuruc szabadságharc idején nyert jelentősebb szerepet, addigra azonban már csak a belső vár állt. Ezután a vár pusztulásnak indult. Köveit a környékbeli építkezésekre széthordták.
A várban eddig kétszer jártam,egyszer a nyolcvanas évek végén és egyszer kétezerben.Esélyes,hogy két-három éven belül újra eljövünk ide.


8.Budai vár

A Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel.
A budai vár 1987 óta Budai Várnegyed néven szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Területén a középkori eredetű műemlékektől kezdve a 19. századbeli polgári házakig találhatóak lakóházak, középületek.
A budai vár IV. Béla tatárjárást követő várépítő tevékenységének eredményeként kezdett épülni. Béla király a kevésbé védett Óbuda helyett – mely már az ókorban virágzó város volt – a Dunához szintén közeleső, meredek hegyoldalaival kiemelkedő lapos, széles fennsíkú, gyéren lakott várhegyen egy komoly falakkal és tornyokkal rendelkező erődített várost épített, amely polgárai számára komoly védelmet biztosított. A vár építését az újabb tatár támadás készülésének híre váltotta ki.
Az új helyen kialakított város terepviszonyaiból fakadóan kiválóan alkalmas volt védekezésre, ugyanakkor kereskedelmi szempontból is központi helyén terült el a Magyar Királyságnak. Az építkezés 1243-ban indult meg – az akkori neve szerint – „pesti Újhegyen”, a mai budai Várhegyen.
A város – ma városrész – három fő részből állt: Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed. Határa a várfal volt
IV. Béla 1255. július 25-én oklevelében emlékezett meg arról, hogy „a pesti hegyen nagytömegű emberi sokasággal megtöltött várat” emeltetett („in monte Pestiensi castrum quoddam exstrui fecimus refertum multitudine hominum numerosa”).
Az 1330-as években a Várhegy déli végén az Anjouk, Károly Róbert, István herceg és Nagy Lajos palotát kezdtek építeni. 1354-ben I. (Nagy) Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. (III. András már 1296-tól állandó székhelyeként használta Buda várát.)
Budai vár
A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig. Zsigmond király 1410 és 1430 között építtette meg a Friss-palotát. (A palota az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során pusztult el). A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. A déli Nagyrondella is ekkor készült.
A vár 1541-ben török kézre került, s 1686. szeptember 2-án foglalták vissza a szövetséges hadak a törököktől. A visszafoglalás során a falakban komoly károk keletkeztek, Lotharingiai Károly hadainak csak komoly ágyúzás után sikerült bevenni a várat. Az ostrom után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött, majd német lakosságot telepítettek be. Alig 150 évvel később ismét komoly károsodást szenvedett el Budavár. Az 1848–49-es szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát. A II. világháborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része elpusztult. Azonban az épületek nagy részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették.
A várban már számtalan alkalommal jártam és bármikor esélyes,hogy újra erre tévedünk.


7.Kamu Egri vár

Az egri vár másolata a Pilisben, a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjén, Pilisborosjenő határában fekszik, közel a Teve-sziklához és az Országos Kéktúra útvonalához. A várat az Egri csillagok című film forgatásához építették az 1960-as években.
Várkonyi Zoltán filmrendező a látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez választotta a Pilisborosjenő és Csobánka között húzódó völgyet a film egyik helyszínéül.
A forgatások alatt a nagyrészt fából készült vár egy része leégett, de rögtön újjá is építették. A film elkészülte óta magára hagyatva pusztul.
A kamu Egri vár
A forgatás 40. évfordulójára 2008 nyarán a vár környékét a Pilisborosjenői Önkormányzat rendbe hozatta.
A várnál eddig egyszer jártunk,idén március 4.-én.Újbóli felkeresését egyenlöre nem tervezzük.

6.Salgó vára

Salgóbánya település felett, 625 m magas sziklacsúcson emelkednek Salgó várának romjai. A várrom és környéke természetvédelmi terület.
A várrom és környéke természetvédelmi terület.
A XIII. században épült várról először egy 1341-ben kelt oklevélben Castrum Salgov néven tesznek említést.Története során többször cserélt gazdát, 1554-től kezdődően 39 évig birtokolta a török, majd 1593-ban sikerült visszafoglalni.
Irodalmi vonatkozású érdekessége, hogy a romokat 1845. június 11-én Petőfi Sándor is felkereste. Látogatásának állít emléket 1923 óta a hajdani várkapu melletti sziklás bazaltoszlopokon lévő fehér márványtábla. A vár falainál ülve született a költő Salgó című verse.
Salgó vára
A várromról csodálatos körpanoráma nyílik, az oromról kitekintve a látogató úgy érezheti, mintha repülne a hegyek völgyek felett. Feltűnik a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Börzsöny, de kedvező időjárás esetén a Magas-Tátra csipkés gerince is látható.
A várrom folyamatos régészeti feltárás alatt áll, de a munkáktól függetlenül szabadon látogatható.
A várban kb. öt-hat alkalommal jártam,elöször 1985-ben,majd 2009-12 között párszor.Újbóli felkeresését egyenlöre nem tervezzük.

5.Csókakői vár

Csókakő vára a Fejér megyei Csókakő nevezetessége, a megye lényegében egyetlen középkori eredetű, a török időkben is használt vára.
A Vértes déli letörésének kis szirtjén álló impozáns, gótikus vár már messziről szembetűnik a Győr és Székesfehérvár közti forgalmas útról. A tatárjárás után épült ide Csókakő vára a stratégiailag rendkívül fontos út ellenőrzésére, ez az út a híres „Fehérvárra menő hadi út”, a tihanyi apátság alapítólevelében szerepelt legelső magyar nyelvű írott emlékünk.
A vár létezéséről egy 1299-ben kelt irat számol be először, de feltételezhető, hogy már korábban is állt. Az 1241-42. évi tatárjáráshozott alapvető változást a magyar várrendszerben, a korszerűtlen, fa szerkezetű, rosszul védhető várak helyett számos kővárat építettek.
A térség a 13. században a második legjelentősebb hatalmi központ volt, Székesfehérvár után. Ez elsősorban stratégiai adottságainak volt köszönhető.
Csókakő is, mint akkoriban szinte az egész Vértes a Csák nemzetség fennhatósága alá került, amit 1326-ban más uralmakért cserébe Károly Róbert király szerzett meg tőlük. Később a vár Rozgonyiak tulajdonába került, akik a XV. század folyamán mintegy háromszorosára bővítették a várat, a felsővár köré megépítették az alsóvárat. A család kihalta után a vár többször váltott tulajdonost. Csókakő vára körül komoly védőgyűrű volt, mely mindenfajta külső erőnek addig könnyűszerrel ellenállt. A vár három oldalát meredek sziklafal védi, ezeket mesterséges sziklaárokkal is elhatároltak. A 16. században azonban védelmi jelentőségét elvesztette, mert a török hódítók hatalmas túlerejével szemben már kicsinek számított az erődítmény.
Csókaköi vár
török hódoltság idején, mint Székesfehérvár előretolt megfigyelőhelye játszott szerepet. 1687 őszén szabadult fel, ám a későbbiekben már egyáltalán nem volt hadászati jelentősége. Pusztulása – ellentétben sok tárásával – nem a Habsburg várrombolási lázhoz köthető, itt csupán az enyészet dolgozott.
A vár 1691-től üresen állt. Később felismerték régészeti jelentőségét, ám komolyabb helyreállítás ekkor még nem történt. 1953-ban műemlékké nyilvánították, majd 1960-ban új feltárási és helyreállítási munkálatok kezdődtek, melyek sajnos három évvel később félbe maradtak. Csókakő vára életveszélyessé vált, ezen csak az 1995-ben megalapított Csókakői Várbarátok Társaságaváltoztatott, megkezdve olyan munkálatokat, melyek még napjainkban is tartanak. A vár felújításának legutóbbi üteme 2014 tavaszán ért véget.Majd 2017-ben a nemzeti várprogram keretében felújitották.
A várban idén március 15.-én jártunk elöször.Felkeresését a jövőben is tervezzük.


4.Visegrádi vár

A visegrádi vár erődítmény a Dunakanyarban, Visegrád városában. A Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától egészen a Duna partjáig húzódik.

A tatárjárás után a XIII. században IV. Béla király építtette ki a visegrádi erődítményrendszert, melynek legelső és legfelső része volt a fellegvár. A további századokban szinte mindegyik királyunk hozzájárult néhány falövezettel, erődítménnyel, épületrésszel az együtteshez.
Fellegvár jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy Károly Róbert még a Szentkoronát is Visegrádba hozatta, ahol is két évszázadig őrizték. Érdekes adalék, hogy 1440-ben Luxemburgi Erzsébet királynő egyik dajkájával, Kottaner Ilonával innen lopatta el a koronát, a korabeli históriák szerint sikerrel, hiszen pár hónapra rá az ellopott koronával koronázták meg csecsemőkorú fiát, a későbbi V.Lászlót.
Fellegvár
török háborúk idején számtalan ostromot állt ki a vár, majd a magyarországi váraknál megszokott sors intézte el véglegesen, az osztrákok lerombolták a még épségben maradt falakat az 1700-as évek elején.
A teljesen feledésbe merült romokat a dunai gőzhajózás beindulta után a XIX. század második felében fedezték fel újra, de a rekonstrukcióra a XX. sz. második feléig várni kellett.
A várhoz nagyon szép emlékek fűznek.Ha jól emlékszem négy alkalommal jártam eddig itt.Bár a belépő a többi várhoz viszonyitva kissé borsos,mindenképp tervezem még felkeresését!

3.Vitányvár

A Vértes egyik klasszikus túraútvonala a gyönyörű, sziklás Mária-szakadék szurdokán át Körtvélyespuszta elhagyatott, erdei temetőjét érintve a Vitányvár meredek csúcson magasodó falaihoz, a Vértes fenséges bükkösein, vegyes erdőin keresztül.
A keskeny hegygerincen álló erődítményt valószínűleg a XIII. században emelték, a Rozgonyi, a Kanizsai, majd a Hédervári család volt a tulajdonosa. A török időkben a vár többször is gazdát cserélt, de 1598-ban végül is a magyar csapatok robbantották fel, hogy ne kerüljön ismét török kézre. A később az Esterházyak tulajdonába került romos vár hadászati jelentősége megszűnt, és köveinek nagy részét a lakosság elhordta a környező építkezésekhez. A gótikus stílusú belsőtornyos vár lakótornyainak falai még most is helyenként 10-15 méterre magasodnak. A romoktól szép kilátás nyílik Környe irányába. A romoknál legyünk óvatosak, nagyok a mélységek, és a falak sincsenek konzerválva!

Vitányvár
A várnál eddig egyszer 2017 március 16.-án jártunk.A gyönyörüen helyen található meglehetösen romos vár romjaiban is rendkivül megtetszett.Mindenképp elfogok még ide jönni!


2.Somoskői vár

A somoskői vár a magyar–szlovák országhatár túloldalán, Somoskő település fölé magasodó vulkáni csúcson található, már szlovák területen. Sátorosbánya településhez tartozik, amely a Losonci járás része.
Salgótarján városától északi irányban,a Medves egyik vulkánikus kúpján dacolva az évszázadokkal emelkedik a Somoskő vára.

Az ugynevezett Várhegy sajátossága és érdekessége,hogy ketté szeli a szlovák-magyar határ.Hisz a lenti falu (Somoskő) még Magyarországon van,a hegyen emelkedő faluhoz tartozó vár viszont már Szlovákiában.

Szerencsére a két állam uniós tagsága után a vár szabadon látogatható.

Somoskő első várát a Kacsics nemzetség építette a 13. század második felében. Az építéshez a környék jellegzetes anyagát, a bazaltoszlopokat is felhasználták. Az Árpád-ház kihalása utáni belháborúk során a Csák birodalomhoz tartozott, majd 1320-ban foglalta vissza Károly Róbert serege. Az uralkodó a Szécsényi családnak adományozta a várat, akik a 15. század közepéig lakták. A birtokot később a Losonczyak kapták meg, majd az erődítményt a török háborúk idején a végvárrendszerhez kapcsolták, megerősítésére ágyútornyokat és körbástyát építettek.
A török 1554-ben sorra elfoglalta a környező várakat, Füleket, Salgó várát, Somoskő azonban közel 20 évig dacolva a túlerővel, sikeresen kitartott a két ellenséges vár között. Ekkoriban élt falai között Losonczy István özvegye két leányával, itt ismerkedett meg velük az ifjú Balassi Bálint, aki Anna iránt érzett viszonzatlan szerelem ihletében írta a Júlia-verseket, a korai magyar nyelvű szerelmi líra gyöngyszemeit.

Somoskői vár
1576 tavaszán végül Somoskő is elesett, miután Ali füleki bég seregei elől a várvédők elszöktek. 1593-ban került vissza az erősen megrongálódott vár a keresztényekhez. A várat a Rákóczi-szabadságharc végén, királyi parancsra tovább rongálták, ezzel végleg elveszítette fontosságát. A sorsára hagyott vár pusztulásnak indult, 1970-ben kezdték el felújítani. ekkor kapott tetőt az épület leglátványosabb része, az ágyútorony.
A vár környéke is rendkivül látványos,olyan érdekességek vannak itt közel s távol,mint a Petőfi kunyhó,a híres bazaltzuhatag a Bazaltorgona,a Kőtenger vagy a Macskalyuki kőbánya.A várban az elmúlt egy évtizedben kb. hat-hét alkalommal jártam,legutóbb 2017 nyarán.Felkeresését ebben az évtizedben már nem tervezem,de ötvenes éveimbe majd belépve a 2020-as évek valamelyikében még mindenképp szeretnék egyszer eljutni ide.


1.Máré vára

Máré vára a kicsiny erőssét a Mecsek hegység északi, vadregényes rengetegében, 340 méter magas, meredek, erdős hegycsúcson.Magyaregregyi várnak is hívják, a közelében lévő községről. Látogatott kirándulóhely és kedvelt turistacélpont.
Az épület elődje a 13. században épült egy fa őrtorony helyén, gótikus stílusban. Károly Róbert adományozta Bogár Istvánnak, később a Gunyafiak, majd a Váradi család kezébe került.
A szabálytalan, ötszögű erődítményt Várday Ferenc a humanista műveltségű főpap építtette át csodálatos reneszánsz palotává, ám 1543-ban a törökök lerombolták, viszont hadászatilag így is jelentős maradt. Egy kis létszámú katonaság állomásozott benne. De a hódoltság északra tolódott, így katonai jelentőségét lassan elvesztette.
Miután Pécset visszafoglalták, Máré-vár is keresztény kézre került. 1698-ban már elhagyott romként, egy pécsi püspök birtokaként említik. Ezt követően majd háromszáz évig állt gazdátlanul az építmény, csak a Mecsekben kirándulók látogatták meg maradványait. Az 1960-as években indult meg jelentős régészeti feltárása és részben restauráltak romjait.

A vár hátulról
Ahogyan a legtöbb várról, így Máré váráról is maradtak fenn mondák. A legenda szerint a vár ura, a háborúba induló Máré vitéz a várban hagyta szép feleségét, akit előszeretettel látogatott a szomszédos vár ura, Miklós gróf. A románc gyümölcse egy kislány lett, a hazatérő Máré pedig csalfa feleségét a vár pincéjébe zárta, ahol aztán elhunyt. Ám még halála előtt megátkozta lányát a születéséért. Az átok alól minden 77. évben, pünkösd hajnalán szabadulhat meg, amikor egy erre járó vadász egymásután megcsókol egy medvét, egy kígyót és egy varangyos békát. Ilyen vadász még nem volt, így a völgyben fújó szél gyakran hordozza a lány sóhajtását.
A Máré vár mindig is a legnagyobb kedvencem,sok túrát tettünk ide Sándorral,a haverokkal és Gergővel is.Közel húsz alkalommal járhattam ide.Sajnos a vár ki tudja miért néhány éve zárva tart.Idénre igérték kinyitását,de legújabb infóim szerint ez nem történt meg.Ennek ellenére valószinüleg 2018 szeptemberében eljövünk ide újra.

Hát ez jelenleg a listám,amely akár évenként is változhat.Olyan várak felkeresése van tervben a közeli és távoli jövőben mint a Bátorkő vára a Bakonyban,kis szerencsével a Cseszneki vár.A Hollóköi vár is szerepel terveinben,vagy akár a Nógrádi vár és a Monostori erőd is.Meglátjuk mit hoz a holnap.Amig egészségem engedi addig mindig úton leszek.