Május közepén keltünk útra egy környékbeli túrára a Tolna megyei Bölcskére.Túra előtt hajnaltájt Dunaújvárosban szakadt az eső és annak ellenére,hogy kánikulát jósoltak e napra,kicsit félve indultunk el,reménykedtünk benne,hogy majd elkerül a nagy zuhé,aggasztó volt,hogy ahogy haladtunk dél felé a busszal a fekete felhők jöttek velünk.Bölcskén leszállva borús de kellemes idő fogadott.Nem esett így elindultunk.Meglepett a Tolna megyére nem igazán jellemző dolog: a jelzések kitünöen voltak felfestve!Tervünk szerint végigmegyünk a bölcskei pincfalun,majd átmegyünk Dunakömlödre ahol felmegyünk az ókori római erődbe Lussoniumba,majd Paksra érve felmegyünk az ottani pincefaluba a Sárgödör térre.
Hangulatos utcák már a túra elején
Szinte rögtön a pincefaluban találtuk magunkat a piros jelzést követve.Rendkivül hangulatos utcák és házak sora volt erre.Ember meg alig-alig.Kellemes volt itt sétálni.Az egyik utcában a jelzés beért két ház közé,úgy tűnt felvisz a kertekbe.Erre nem mehettünk,méghogy bemenjünk a kertekbe?Ugyan...visszafordulva kerestük a jelzést ám az nem volt sehol.Visszamentünk hát oda ahol a kertekbe vezetett az út.Szerencsére voltak ott szimpatikus rendes emberek akik mondták nekünk,hogy bízony bevezet a kertekbe és menjünk csak nyugodtan mert a jelzés ott vezet!Így hát a kerteken átmenve vezetett az út vagy 250 métert,mi meg mentünk hát.
A két ház között vezet az út egyenesen bele a kertekbe...
Az egyik telken át vezet a jelzés,látszik a jel a kútgyűrűn...
A kertek után végre kivezetett normális útra a jelzés,voltak arra emberek,féltem majd megszólnak mit keresünk mi másnak a telkén,de nem szólt senki egy rossz szót sem!Kacskaringósan vezetett az út tovább a pincefalu dimbes-dombos utcácskáin.Nagyon szép és hangulatos volt minden.Még egy szálloda is volt az egyik utcában,itt aztán kipihenheti magát a vándor.Nagyon hangulatos és nyugis volt a környék.A pincefalu lenyügöző volt,nagyon kedvelem az ilyen helyeket...
Hangulatosabbnál hangulatosabb utcák a pincefaluban
Na és csodás házak sora...
Aztán egyszercsak -sajnos- vége lett.Kiértünk a mezőkre.Kisebb dombon találtuk magunkat ahonnan egész jó kilátás bontakozott ki dél felé.Még a paksi atomerőmű tornyait is látni véltük.Mentünk tovább a piros jelzésen amely a mező után bevezetett még a falu utcáiba,majd szintén ide-oda kacskaringózva végül is lehagyta a falu területét.Egy erdőbe értünk be ahol a bodzabokrok voltak a főszereplők,majd az erdő egy pontján egy eddig soha nem látott jelzésre lettünk figyelmesek: egy kék kápolnaszerű jelzés akart lenni,elindultunk hát rajta.Egy régi családi kis kápolnához vagy ha úgy jobban tetszik sírbolthoz vezetett ez a jelzés.A kápolna nagyon szép volt egyben kissé hátborzóngató itt az erdő mélyén,de megérte bejönni és megnézni!
Kilátás a mezőről
A családi sírbolt az erdő mélyén
Visszatértünk a mi jelzésünkre amely kivezetett aztán az erdőből egy nagyobb mezőre.Helyenként szép virágmezők kísérték útunkat itt majd a kellemes földút egy betonútba torkolott.Akkor még nem tudtuk,de kb. 5km bentonút következett...ez ugye a túrázó halála...Túrán rendkivül kellemetlen betonon menni,persze olykor elkerülhetetlen mint most is.Mentünk hát.Kereszteztük az egykori Paks-Dunaújváros vasútvonalat amelyen már évek óta nem járt vonat.Azt sem sejtettük,hogy a vasútvonallal még bőven találkozunk ezen a túrán.Többek között mindjárt az egykori bölcskei vasútállomáson álltunk meg pihenni és reggelizni.Az állomás hátborzongató volt...
Ha virágos az út ne kérdezd hová visz...
Az egykori bölcskei állomás ahol égnek a lámpák
A természet az évek alatt szinte magáévá tette az egykori állomást,a legfurcsább mégis az volt,hogy itt ahol évek óta nem járt vonat égtek a lámpák fényes nappal is...Valahogy ez a szitu adott az egésznek némi hátborzongató érzést...Vajon mi okból égtek a lámpák?Valaki így felejtette?Mióta?Évek óta?Akkor,hogy-hogy még nem égtek ki?Az állomás a falutól jópár kilométerre volt semmi sem indokolta,hogy égjenek azok a lámpák...főleg,hogy vonat sem járt erre vagy tíz éve.Na mindegy.Megkajáltunk itt aztán folytattuk a túrát,a hosszú betonos rész aztán sokáig párhuzamosan haladt a vasútvonallal.Na és megérkezett az eső is.Elkapott minket ezen a szakaszon,na nem volt nagyon durva de esett vagy 15-20 percig,szerencsére egy bodzabokor alatt védelemre leltünk...
Védelem az eső elöl
Elállt aztán az eső mi meg folytattuk mostmár a mária zarándokút jelzésen.Egy ponton hál isten a betonút végre véget ért.Kellemes földúttá avanzsált a dolog amely egy erdősáv mellett haladt a másik oldalon pedig a vasútvonal volt.Egy ponton keresztezte az utunk a vasútat így az az erdősávval együtt az út jobb oldalára került,a baloldalon a végtelen mezők hosszú sora volt.Elkezdett előbújni a nap és ezálltal rohamosan kezdett egyre melegebb és melegebb lenni...visszasírtuk az esőt...A távolban feltünt Dunakömlöd a szép fehér templomával a domboldalban.Oda tartottunk de az volt még vagy négy kilométer.A turistaút meg egyszer csak belefutott a semmibe...kénytelenek voltunk a töltésen vezető vasútvonalra felkapaszkodni.Ezen mentünk tovább.
Turistaúttá avanzsált vasútvonal
Aztán végre elértük Dunakömlödöt ahol ismét betonúton haladhattunk.Lussoniumba tartottunk amely a település tulsó végén található domb tetején volt.Az út legkellemetlenebb szakasza volt az amúgy szép településen végig menni.Meleg volt,fájt a lábunk,betonút volt...Odafent terveztünk egy nagy pihenőt,de kínkeservesen jutottunk fel.Szerencsére a faluban voltak csapok így a vízkészletünket sikerült frissiteni.Felérve végre kezdetét vette egy nagy pihenő.Ránk is fért.Lussonimból meg nem néztünk meg semmit az őrtornyot kivéve.Mondjuk mi Gergővel már jártunk itt,de a csajok nem.De túl fáradtak voltak ahhoz,hogy elmenjünk a kétszáz méterre lévö ásatásokig.Sebaj azért a toronyba felmentünk,a kilátás meg innen fenomenális a környékre.
Lussonium
Kilátás Lussoniumból
A nagy pihenő jót tett,Megújulva kipihenve erőre kapott mindenki.Lereszkedtünk a Lussonium alatti erdőségbe,itt folytattuk tovább.Ám hamarsoan újabb problémával szembesültünk.Az erdőben nyárfák sora lévén alaposan nem kevés menyniségben szálltak a fehér kis szöszmöszök.Ez pedig az allergiások halála...Az egyik Mónink aki velünk volt elkezdett trüsszögni a másik Mónira a szemviszkedés jött rá,Gergő meg elkezdett köhögni.Én álltam a sarat.A fehér szöszmöszök fehér takarót adtak az amúgy szép és hangulatos erdőnek,mintha behavazott volna...Úgy nézett ki az egész mintha innen vinnék a mikulások a fehér szakállra való anyagot...
Hangulatos erdő Lussonium alatt
Egy ponton aztán a nyárfákat felváltották a fenyvesek,ez a szakasz már nagyon kellemes volt és nem is tartott sokáig.A fenyvest elhagyva szunyogok köszöntek be...Végül szerencsére kiértünk egy rétre ahol megszüntek a kellemetlenségek.Itt egy töltésen vezető betonútra akadtunk...ez kivitt a 6-os úthoz ahol a jelzésünk újra elveszett...Ám szerencsénkre a vasútvonal újra itt volt!Újfent a vasúton mentünk vagy fél kilométernyit,aztán a 6-os út melletti bicikliúton ott vol újra a jelzés.Így értünk be Paksra.
Kiérve a rétre a szunyog invázió után
Újra a sínen
Elérjük Paksot
Pakson fagyiztunk egyet egy útunkba kerülö cukrázdában,majd elég könnyen feltaláltunk a Sárgödör térre amely egy újabb pincefalu volt,vagy ha úgy jobban tetszik egy skanzen.Hasonlóan a bölcskeihez nagyon szép volt ez is.A csajok ideérve újra elfáradtak így leültek egy padra a falu közepén,mi meg Gergővel addig bejártuk a pincefalut.Nem volt akkora mint Bölcskén,de itt is volt három-négy utca.Az egyikben vendéglátó helyek is nyitva voltak.Szétnéztünk majd visszatértünk oda ahol a többiek pihentek.
Sárgödör tér
Sárgödör tér egyik utcája
Más már nem maradt elindultunk a paksi autóbusz pályaudvarra.A helyi Tescóban még vettünk hideg italokat.A túrát befejezve a fél hetes busszal elindultunk haza.
Újabb kellemes és szép élményekkel lettünk gazdagabbak,eljutva olyan helyekre is amelyekről korábban nem is tudtunk.Bölcske óriási meglepetés volt,az eddig lesajnált és porfészeknek tituált falu szenzációsan szép volt sok kedves és segítőkész emberrel.Dunakömlödöt már ismertük,hozta a szokásosat.A paksi pincefalu is a meglepetés erejével hatott ránk.Szuper kirándulás volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése