Tegnap Pakson sétálva végre valahára elértük a Makovecz templomot is.Szemeztünk vele már egy ideje,régóta fel akartuk keresni,de mindig valahogy messzinek tűnt Paks belvárosától.Tegnap aztán ahogy végigjártuk Paks nagy részét,utunkba került ez a nem semmi építmény is.Nézzük hát meg mit is lehet róla tudni:
Paks városában sétálva kihagyhatatlan épület a Szentlélek templom, vagy ahogyan a legtöbben ismerik a Makovecz templom. A lakótelep lábához érve az Újtemplom utcán haladva már messziről megpillantjuk a templom jellegzetes harangtornyát az ég felé törekvő három kecses csúcsával. Középső csúcsán a legmagasabb ponton 34 méteres magasságban a klasszikus kereszt látható, míg a másik kettőn egy aranylóan csillogó nap, valamint egy ezüst hold kap helyet. A Szentlélek tiszteletére felszentelt római katolikus templom, melyet Makovecz Imre tervezett, a Hősök terén áll. A templom lenyűgöző épülete a XX. század organikus építészetének kiemelkedő alkotása. A karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetével, ívelt kapubejáratával, egyéni stílusával hírnevet szerzett a városnak és tervezőjének. Az alkotó az ősi szimbólum, a magyar forma-, és hitvilág jelképeit ötvözte a keresztény hagyományokkal.
 |
| A templom a város déli részen található |
A templomhoz közeledve, ahogy elhagyjuk a falusias hangulatú családi házakat számos kérdés merülhet fel bennünk. Miért itt építették fel és miért nem a dombtetőn, a tulipános házakhoz közelebb? Mi volt akkoriban? A templom történetéből választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.
1987-ben a paksi római katolikus egyház adott megbízást a templom megtervezésére. 1988 pünkösdjén került sor az alapkőletételre, majd 1990. június 3-án, pünkösd vasárnapján szentelte fel a templomot a pécsi megyés püspök. Ekkor szólalt meg először a templom közel három mázsás harangja.
1991 karácsonyára készült el a 361 négyzetméter alapterületű, 300 fő befogadására alkalmas templom, a templomkerttel együtt.
A kicsiny templom mérete ellenére monumentálisnak hat. Körbejárva, minden nézetből különleges látványt nyújt. A templomhajót körülölelő földtöltésnek köszönhetően az épületszobor olyan hatást kelt, mintha a földből tört volna ki. Ha jól megnézzük, a templomhajó egy felfordított csónakra emlékeztet, míg az épület hátsó része olyan, mintha egy arc lenne két nagy szemmel. A hármas templomtorony a templom test előtt külön áll. A bejáratnál kétoldalt egy-egy angyalt figyelhetünk meg, a világosság és a sötétség angyalát. A toronylábak között áthaladva megérkezünk a templomhajó bejáratához. Belépve a különleges, szív formájú felülvilágítón beszűrődő fény és a magasba ívelő fagerendák sajátos élményt nyújtanak. A keresztelő kutat a hajlított, melegszínű faszerkezet ölelésében „jurták” rejtik. Ennek köszönhetően olyan érzésünk támadhat, mintha bordák vennének körül minket. A szív helyén térben a fehér kőoltár áll, mögötte pedig a feltámadó Krisztust a kiterjesztett szárnyú angyalok kísérik a fény felé. A belmagasság az oltár helyén a legmagasabb. A figyelmet szintén az oltárra irányítja az egymással szemben, hegyesszögben elhelyezett padsorok. Makovecz Imre így fogalmazott a templom kialakításának alapgondolatáról: „Az épület egy ősi jel térbeli megfogalmazása. Ez a jel (S) a magyar népművészet alapjele, de megtalálható eurázsia számtalan területén, a kelta, szkíta hatás alatt álló vidékeken is. Az alaprajz két szimmetrikus helyzetű S-szimbólumból áll. A két jel, noha egybevágó, ellentétes helyzeténél fogva a világosság-sötétség, férfi-nő, nap-hold, valójában a jang-jin dinamikus egyensúlyban álló ellentétét jelenti. Ezért hordoz a torony holdat és napot, ezért áll az egyik oldalon a sötétség, a másik oldalon a világosság angyala. Ebből az ellentétből kell megszületnie a kereszténység Androgyn gondolatának, Jézus Krisztusnak, kinek szobra középen, az oltár felett áll.” A tervező a népi építészet korszerű felhasználásáért Ybl-díjat kapott. Magát organikus építésznek vallja: úgy tartja, hogy az ember és az őt befogadó épület között harmonikus viszonynak kell fennállnia. Épületei az emberre hasonlítanak: szemük, szemöldökük, orruk, koponyájuk van.
 |
| Szépséges vagy valami szörnyszülött? |
Makovecz más közösségi épületeihez hasonlóan a templom a következő elv alapján épült: „Nem mindegy, hogy akiknek épül a templom, részt vesznek-e ebben a dologban, milyen események zajlanak le, amíg épül az épület, beleépül-e annak a közösségnek az energiája, figyelme, akarata, reménye, hite abba az épületbe vagy sem. Egy épület nem akkor kezd funkcionálni, amikor kész van, és az emberek belemennek, hanem amikor az épület megépítésének a gondolata fölvetődik.”
Az épületszobor megépítését a paksi és más magyar hívők, német, svájci, osztrák segélyszervezetek és egyázmegyék, köztük a müncheni érsekség, a Pécsi Püspökség, az Állami Egyházügyi Hivatal, Paks városa és a Paksi Atomerőmű adományai segítették elő, tehát közadakozásból épült. A paksiak közel 3000 munkanapot dolgoztak a Szentlélek templom építkezésén, mindezt fizetség nélkül. A templomépítés során több, mint 200 köbméter faanyagot használtak fel. Elemei az ország számos településéről érkeztek: a kupolák fapillérei a Pécs melletti Árpádtetőről, a nyolc faoszlop és tornya Sopronból, a nagyobb hajlított szerkezeteket a Somogy megyei Csurgón, míg a kisebbeket Dunabogdányon gyártották, a keresztelő-medencéket és gyertyatartókat kelenföldi kőfaragók készítették, az oltár anyaga Siklósról való. Az ácsmunkákat Nyíri Sándor fóti ács és társai, az üvegezést Varga János budapesti üveges, az oltár csiszolását Pupp Sándor paksi kőfaragó végezte, a tabernákulumot Kern István paksi asztalos, a templom berendezésének terveit Mezei Gábor belsőépítész, a vörösfenyőből készült padokat, székeket, gyóntatószéket Lendvai János nagydorogi és Nagy Gábor cecei asztalos, az orgonát Albert Péter miskolci orgonaépítő készítette. Az orgona hangsugárzóit az oltár mögötti fapillérek takarják. A templom mögötti téren található 5,5 méter magas és 2,4 méter széles Corpus Schmidt Ferenc és Jantner János lakatos, bádogos mesterek munkája. A feltámadt Krisztus szobor és a két angyal Péterffy László szobrászművész, míg a szentlélek hét ajándékának jelképei Péterffy Gizella festőművésznő nevéhez fűződik.
 |
| Lehet szeretni,lehet utálni...de senkinem sem közömbös... |
 |
| Belül... |
A templom látogatásához elözetes egyeztetés kell (mi ezt nem tudtuk,így bemenni sem tudtunk).A belső rész szerény összegért látogatható.Nem nagyon lehet megítélni,hogy a templom szépséges épitészeti remekmű,vagy valami torzszülött elme förmedvényes agyament munkája.Egy biztos,így vagy úgy,de senkit sem hagy közömbösen az épület.Így talán a legjobb szó rá az,hogy érdekes.
Egy kirándulást mindenképp megér!
