Kocsmatemplom

A Soprontól nyugatra, festői, erdős környezetben megbúvó Brennbergbánya napjainkban elsősorban mint kiránduló célpont kedvelt és ismert. Több látványos túraútvonal is érinti, a település emlékei pedig a kétszáz éves bányász múltat idézik. Brennberg szinte ikonikussá vált épülete a Szent Borbála római katolikus templom. Ez Magyarország egyetlen olyan temploma, amelynek felső helyiségében miséznek, alsó helyiségében pedig a Bányász Pince működik, azaz egyazon épületen belül található egy imaház és egy borozó. 

A templom oldalában van a borozó bejárata

Brennberg volt Magyarország első szénbányája. Az értékes ásványt a szájhagyomány szerint az 1750-es évek elején fedezték fel. Ismert egy olyan változat, amely szerint egy Rimbacher Pál nevű birkapásztor tűzrakása nem akart kialudni, mert azt alulról nagy, fekete, izzó „kődarabok” táplálták. A másik történet szerint Sopron környékén a kovácsok ekkoriban szénégetéssel állították elő műhelyük számára a faszenet. A szénégetők közül egy Rieger nevű kovács boksája sehogy sem akart kialudni, mert a boksát valószínűleg egy olyan elfedett kőszén kibúvás fölé telepítette, mely az égést tovább táplálta. Sőt, rövidesen az egész hegy égni kezdett. Az égő hegy németül úgy hangzik: brennender Berg, ebből született népnyelvi csonkítással a Brennberg, majd később magyar hozzáadással a Brennbergbánya elnevezés. 1793-tól hívták így hivatalosan az itt született bányásztelepülést, ezt megelőzően az anyakönyvekben „a soproni erdőben” - in silvis Soproniensis - megjelöléssel, a népnyelvben pedig Fenyvesvölgyként szerepelt.

Mint minden normális templom...

A szénbányát 1759-ben nyitották meg, kezdetben külszíni fejtéssel dolgoztak. Zömében osztrák, német, cseh és morva családok telepedtek le a szép völgyben és kötöttek munkaszerződést a szénvagyon tulajdonosával, Sopron Szabad Királyi Várossal. A bányát kiszolgáló épületek mellett hamarosan felépültek a bányászlakások is. Az itt dolgozók nagyobb része a telepen lakott: a bányaüzem pillanatnyi helyzetéhez alkalmazkodva sorra épültek a kolóniák. Ahogy a bányászat tolódott délnyugatra, úgy tolódott odébb a település is.

A bánya működésének közel két évszázada alatt mindig a város birtoka volt, amit bérbe adott. Az egymást követő bérlők fejlesztései a 19. század utolsó évtizedeire Brennberget az ország egyik legjelentősebb, legkorszerűbb bányájává tették. 1840-től itt dolgozott hazánk első bányában működő gőzgépe. A kitermelt szenet 1869-1952 között iparvasút szállította az ágfalvi állomásra. Hajózható csatorna építését is tervbe vették Bécs és Sopron között, hogy a szenet könnyebben szállíthassák az osztrák fővárosba. 1871-ben már 21 olyan üzem volt Sopronban és környékén, ahol az itt bányászott szenet használták: gázgyár, cukorgyár, malmok. A bérlők közül külön említést érdemel Draschke Henrik neve, aki sokat tett a bányászat fejlesztéséért: újabb teleprészeket tárt fel, és elérték az akkor rekordnak számító 300 méteres fejtési mélységet is.

Ez is a templom része...

1912-től az Urikány – Zsilvölgyi Kőszénbánya Rt. folytatta a kitermelést, az aknák jó része az 1920-as évektől osztrák terület alá került. 1945 után államosították a bányát és hamarosan fel is hagytak a kitermeléssel, hivatkozva a nagy mélységben folyó munka technikai nehézségeire. A Szent István-akna ekkor már az egész országban a legmélyebb volt, 630 méteres mélységből termeltek. 1956 novemberében aztán még egyszer beindították a kitermelést: a forradalom napjaiban brennbergi szénnel biztosították Sopron kórházának és legfontosabb üzemeinek a szénellátását. A nagyhírű brennbergi szénbányászatnak az 1968-ban a helyszínen megnyílt Bányász Emlékmúzeum, illetve Sopron belvárosában a Központi Bányászati Múzeum kiállítási anyagának egy része állít méltó emléket.

Brennbergbánya a 20. századra a kor szociális színvonalát meghaladó bányász település volt. A munkaadók és munkavállalók között egyfajta szolidaritás volt megfigyelhető ebben a rendkívül hierarchizált, zárt közösségben, amely hatással volt a lakosok életminőségére, életkörülményeire is. Ekkoriban a bányának 900 munkása volt, a telep lakosságszáma elérte a 3000 főt. Az itt lakók gyermekei 1864-ig Ágfalvára jártak német nyelvű iskolába, a bánya fizette a gyerekenként járó 30 krajcárt.

A templom teljes pompájában

A javarészt németajkú lakosság 85%-át kitevő katolikusok Ágfalvára jártak át misére is, ahol szintén német volt a szertartások nyelve. Ez azt jelentette, hogy 6-7 km-es gyaloglás árán tudtak a hívek a szentmisén részt venni. 1876. december 4-én, Szent Borbála ünnepén aztán felszentelték a brennbergi temetőkápolnát, melyet Drasche Henrik lovag, a bányarészvénytársaság vezetője építtetett. Ezt megelőzően veszedelmes kolerajárvány pusztított a vidéken, melynek több mint száz halálos áldozata volt Brennbergben – ekkor nyitottak temetőt a településen. A kápolna azonban ünnepi szentmiséken kicsi volt a hívek számára, így egy ideig inkább az iskola egyik tantermében gyűltek össze.

A Szent Borbála-templomot 1930-ban Füredi Oszkár építészmérnök tervei alapján építették át egy kisebb tornyos épületből. Ennek alsó helyiségében bolt működött, később felette, az emeleten iskolát alakítottak ki. Utóbbiból lett aztán a templom. Az építés költségeit gyűjtésből, országos közadakozásból és a bányát bérlő Urikány - Zsilvölgyi Kőszénbánya Rt. támogatásából fedezték.

Egy más szemszögből

1938-ban lett önálló lelkészség Brennbergbánya, első lelkésze Holczer Ede volt. Ekkoriban készült a templom főoltára a szentségházzal, kivitelezője Herlicska József oltárkészítő, aranyozó. A keresztkút is az ő munkája. Az oltár homlokrészén lévő fafaragásokat Stöckert Károly faszobrászművész készítette. Az imaház belső terét fával burkolták be, mely szépségével, melegségével nemcsak egyedivé varázsolja azt, de kialakításával a bányavágatokra is emlékeztet. A stációs képeket Ágoston Ernő soproni festőművész készítette 1941-ben. A Borbála-szobor Rausch József aknász műve, a bánya leállása előtt a Borbála-akna felolvasótermében volt, csak 1951-ben került a templomba. A szoborral szemben található a mellékoltár, ez a régi iskolából került át. Felette a Częstochowai Fekete Madonna kegyképmásolata látható, mely a II. világháború alatt Brennbergben menedéket lelő lengyelek hálaajándéka volt.

Brennbergbánya Bányászati múzeum

A szentély falfestményét Woschinszky Kázmér készítette 1958-ban, az oltár feletti Szent Borbálát ábrázoló üvegablak a temetőbeli Drasche kápolnából került ki. 1930. szeptember 28-án szentelte fel Papp Kálmán soproni városplébános, későbbi győri püspök. A katolikus miséket két nyelven, németül és magyarul celebrálták. A különleges templom 19 méteres tornyában egy 138 kilogramm súlyú harang szól, melyet Seltenhofer Frigyes soproni harangöntő készített. Rajta a felirat: Veszélyes a bányász munkája, gondolj erre, ha lemész a tárnába.

Ugyancsak a Seltenhofer-műhelyből kerültek ki az 1930-as években a templommal átellenben, a Szent Borbála tér túloldalán emelkedő dombon, a Harang utcában álló evangélikus harangláb harangjai is. Szép rálátás nyílik innen a településre. További érdeklődésre számot tartó helyek a településen Szálasi egykori bunkere: a bányatárószerű óvóhelyen 1944 végén húzta meg magát Szálasi, mielőtt Kőszegre ment volna, valamint hangulatos környezetével sokak kedvence a Madisz- (korábban: Widner-) tó.

Mivel Brennbergbánya elég kivül esik a látókörünkből kevés az esély rá,hogy valaha is eljutok ide,pedig szívesen megnézném ezt a helyet is.Elérhetetlennek tűnik számunkra a Sporoni-hegység,de ezt mondtuk a Zempléni-hegységre is és lám,mostanság oda készülünk.Na,de mint érdekesség gyanánt a blogomban a helye és tényleg,hátha egyszer célponttá válik.Szöveg és képek forrása: sopronmedia.hu

Újra a Rácz utcában

 Tegnap nagyon hamar "lezavartuk" a Bátorkői túrát és hát mivel gyakorlatilag semmi nem volt nyitva Várpalotán,gyorsan odébb is álltunk.Hazafelé jövet átkellett szállni Székesfehérváron,de több mint egy óránk volt a legközelebbi buszig ott.Nem volt tanácsos a buszálomáson időzni,mert úgy tűnt Fehérváron nagyon szigorúan veszik a maszk viselési szabályokat.Koronavírus van ugye,még mindig tart az emberek félelemben tartása,amiben egy semmitől meg nem védő szájat és orrot eltakaró maszk használatára köteleznek.Minden városban az adott polgármester dönt hol kell használni és hol nem kötelező.Úgy tűnt Székesfehérváron mindenhol kötelező,még az utcákon is.Aki meg nem viseli azt megbűntetik.Szerencsére idehaza Dunaújvárosban más a helyzet,csak a busz és vasútállomáson kell viselni,meg a boltoba.Na de ne menjünk ebbe bele.Szóval elhúztunk a buszállomásról Fehérváron mert rendörök cikáztak és sokmindenkibe belekötöttek... Így hát javaslatomra elmentünk a közeli Rácz utcáig.Én is régen jártam már itt,Manó egyszer,Zoli még egyszer sem.

Rácz utca Székesfehérváron

Természetesen itt is szó szerint Gergő nyomában jártam,hiszen megfordultunk itt vele párszor,de jártam itt volt exel is és egy kedves régi nöi baráttal is.Szóval szép emlékek fűznek ide is.Arra viszont már nem emlékeztem mikor is jártam itt utoljára,meg arra sem,hogy kivel...de ez nem is olyan fontos.Mint korábban is írtam több bejegyzésemben,ezen a télen mintha odaátról fognák a kezem és sorra visszavezetnek engem kedves emlékű helyekre,olyankora ahol Gergővel jártam.Biztos vagyok benne,hogy ez így is van,sőt elég egyértelműnek tűnik,hogy éppen Gergő az aki fogja a kezem és vezet.Ez persze nincs ellenemre.

Karácsonyfa az egyik ház előtt

Na de mit is tudni a Rácz utcáról?Mitől más mint a többi fehérvári utca?

A lakótelepek tövében egy apró utcácska őrzi a korábban iparosok, kézművesek lakta városrész, Rácváros 17-18. század hangulatát. Egy, a panelek építésekor szerveződött kezdeményezésnek köszönhető, hogy megmaradt a mára skanzenné vált utca, amely a betelepült szerbek (rácok) életét mutatja be. Csikós Danica háza a Rác utca 11-ben ma a Palotavárosi Emlékek kiállítását őrzi, ahol többek közt egy fehérvári kalapos dinasztia műhelye is látható. 

Pa­lo­ta­vá­ros két kö­zép­ko­ri kül­vá­ros­ból, a Szi­get­ből és a Rác­vá­ros­ból ala­kult ki. A Pa­lo­ta­vá­ros észa­ki ré­szét ké­pe­ző Rác­vá­ros fő­ut­cá­ja a Rác ut­ca volt, amely­ben a 16. szá­zad má­so­dik fe­le óta össz­pon­to­sult mind­az, ami a szerb (rác) nem­ze­ti­ség it­te­ni tör­té­ne­té­hez kap­csol­ha­tó: a ­temp­lom, a szerb is­ko­la, a föld­mű­ve­sek, ipa­ro­sok és ke­res­ke­dők há­zai. Az utcában található szerb ortodox temp­lom ér­té­kes mű­em­lék, amely­nek kül­se­je sze­rény­sé­gé­vel, egy­sze­rű­sé­gé­vel, kis mé­re­té­vel tű­nik ki a vá­ros töb­bi temp­lo­má­hoz ké­pest. Ba­rokk stí­lu­sú, egy­ha­jós, egy­tor­nyú épít­mény. Ke­resz­te­lő Szent Já­nos szü­le­té­se em­lé­ké­nek szen­tel­ték.

A szerb ortodox templom

A Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet elemeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.

A Rác utca 11. számú házban 1988-ban nyílt meg Palotavárosi emlékek címmel a Palotaváros történetét és néprajzát bemutató kiállítás. Ez az egyik legtipikusabb szerb földműves ház, amely teljes mértékben őrzi eredeti berendezését. A hátsó szobában látható kiállítás a Palotaváros egykori társadalmát, életmódját idézi fel.

Ez a városrész híres volt kézműveseiről, iparosairól. A patakokkal, csatornákkal szabdalt terület elsősorban a sok vizet igénylő mesterségek (csapók, vargák, tobakosok, tímárok) számára volt megfelelő. A XVII–XVIII. században betelepülő szerbek (rácok) közül sokan kereskedelemből éltek. A kiállításon a régi palotavárosi mesterségekhez kapcsolódó tárgyakat, munkaeszközöket, dokumentumokat is tanulmányozhatunk.

Egy következő helyiségben a Dietrich-kalaposműhely berendezése, szerszámai, gépei láthatók. Pa­lo­ta­vá­ros hí­res ka­la­pos di­nasz­ti­á­já­nak meg­ala­pí­tó­ja az 1891-ben fel­sza­ba­dult Diet­rich Ede volt, akit fia, Ist­ván kö­ve­tett a Szömörce majd a Csapó utcában működő mű­hely­ben. A múzeum 1986-ban tőle vásárolta meg a kalapos szerszámokat és a teljes felszerelést.

Takaros házak az utcában

Hát ennyi ami a Rácz utcáról tudható.Furcsának tűnik mindenesetre a panelházak ölelésében megbúvó utcáska.Egy sétát megér mindenkinek,hiszen a központtól,a buszpályaudvartól nincs messze.A helyi Media Markt mögött találjuk meg.

Szóval mi meg itt jártunk egyet oda-vissza.Majd visszaballagtunk a buszhoz.Még várni is kellett rá,de tűztünk el.Fehérvár nem éppen a kellemesebbik arcát mutatta felénk,nem volt tanácsos most ott maradni.

Egy régi videóm van innen.Ez nem most készült,de itt.

A Makovecz templom

Tegnap Pakson sétálva végre valahára elértük a Makovecz templomot is.Szemeztünk vele már egy ideje,régóta fel akartuk keresni,de mindig valahogy messzinek tűnt Paks belvárosától.Tegnap aztán ahogy végigjártuk Paks nagy részét,utunkba került ez a nem semmi építmény is.Nézzük hát meg mit is lehet róla tudni:

Paks városában sétálva kihagyhatatlan épület a Szentlélek templom, vagy ahogyan a legtöbben ismerik a Makovecz templom. A lakótelep lábához érve az Újtemplom utcán haladva már messziről megpillantjuk a templom jellegzetes harangtornyát az ég felé törekvő három kecses csúcsával. Középső csúcsán a legmagasabb ponton 34 méteres magasságban a klasszikus kereszt látható, míg a másik kettőn egy aranylóan csillogó nap, valamint egy ezüst hold kap helyet. A Szentlélek tiszteletére felszentelt római katolikus templom, melyet Makovecz Imre tervezett, a Hősök terén áll. A templom lenyűgöző épülete a XX. század organikus építészetének kiemelkedő alkotása. A karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetével, ívelt kapubejáratával, egyéni stílusával hírnevet szerzett a városnak és tervezőjének. Az alkotó az ősi szimbólum, a magyar forma-, és hitvilág jelképeit ötvözte a keresztény hagyományokkal.

A templom a város déli részen található

A templomhoz közeledve, ahogy elhagyjuk a falusias hangulatú családi házakat számos kérdés merülhet fel bennünk. Miért itt építették fel és miért nem a dombtetőn, a tulipános házakhoz közelebb? Mi volt akkoriban? A templom történetéből választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.

1987-ben a paksi római katolikus egyház adott megbízást a templom megtervezésére. 1988 pünkösdjén került sor az alapkőletételre, majd 1990. június 3-án, pünkösd vasárnapján szentelte fel a templomot a pécsi megyés püspök. Ekkor szólalt meg először a templom közel három mázsás harangja.

1991 karácsonyára készült el a 361 négyzetméter alapterületű, 300 fő befogadására alkalmas templom, a templomkerttel együtt.

A kicsiny templom mérete ellenére monumentálisnak hat. Körbejárva, minden nézetből különleges látványt nyújt. A templomhajót körülölelő földtöltésnek köszönhetően az épületszobor olyan hatást kelt, mintha a földből tört volna ki. Ha jól megnézzük, a templomhajó egy felfordított csónakra emlékeztet, míg az épület hátsó része olyan, mintha egy arc lenne két nagy szemmel. A hármas templomtorony a templom test előtt külön áll. A bejáratnál kétoldalt egy-egy angyalt figyelhetünk meg, a világosság és a sötétség angyalát. A toronylábak között áthaladva megérkezünk a templomhajó bejáratához. Belépve a különleges, szív formájú felülvilágítón beszűrődő fény és a magasba ívelő fagerendák sajátos élményt nyújtanak. A keresztelő kutat a hajlított, melegszínű faszerkezet ölelésében „jurták” rejtik. Ennek köszönhetően olyan érzésünk támadhat, mintha bordák vennének körül minket. A szív helyén térben a fehér kőoltár áll, mögötte pedig a feltámadó Krisztust a kiterjesztett szárnyú angyalok kísérik a fény felé. A belmagasság az oltár helyén a legmagasabb. A figyelmet szintén az oltárra irányítja az egymással szemben, hegyesszögben elhelyezett padsorok. Makovecz Imre így fogalmazott a templom kialakításának alapgondolatáról: „Az épület egy ősi jel térbeli megfogalmazása. Ez a jel (S) a magyar népművészet alapjele, de megtalálható eurázsia számtalan területén, a kelta, szkíta hatás alatt álló vidékeken is. Az alaprajz két szimmetrikus helyzetű S-szimbólumból áll. A két jel, noha egybevágó, ellentétes helyzeténél fogva a világosság-sötétség, férfi-nő, nap-hold, valójában a jang-jin dinamikus egyensúlyban álló ellentétét jelenti. Ezért hordoz a torony holdat és napot, ezért áll az egyik oldalon a sötétség, a másik oldalon a világosság angyala. Ebből az ellentétből kell megszületnie a kereszténység Androgyn gondolatának, Jézus Krisztusnak, kinek szobra középen, az oltár felett áll.” A tervező a népi építészet korszerű felhasználásáért Ybl-díjat kapott. Magát organikus építésznek vallja: úgy tartja, hogy az ember és az őt befogadó épület között harmonikus viszonynak kell fennállnia. Épületei az emberre hasonlítanak: szemük, szemöldökük, orruk, koponyájuk van.

Szépséges vagy valami szörnyszülött?

Makovecz más közösségi épületeihez hasonlóan a templom a következő elv alapján épült: „Nem mindegy, hogy akiknek épül a templom, részt vesznek-e ebben a dologban, milyen események zajlanak le, amíg épül az épület, beleépül-e annak a közösségnek az energiája, figyelme, akarata, reménye, hite abba az épületbe vagy sem. Egy épület nem akkor kezd funkcionálni, amikor kész van, és az emberek belemennek, hanem amikor az épület megépítésének a gondolata fölvetődik.”

Az épületszobor megépítését a paksi és más magyar hívők, német, svájci, osztrák segélyszervezetek és egyázmegyék, köztük a müncheni érsekség, a Pécsi Püspökség, az Állami Egyházügyi Hivatal, Paks városa és a Paksi Atomerőmű adományai segítették elő, tehát közadakozásból épült. A paksiak közel 3000 munkanapot dolgoztak a Szentlélek templom építkezésén, mindezt fizetség nélkül. A templomépítés során több, mint 200 köbméter faanyagot használtak fel. Elemei az ország számos településéről érkeztek: a kupolák fapillérei a Pécs melletti Árpádtetőről, a nyolc faoszlop és tornya Sopronból, a nagyobb hajlított szerkezeteket a Somogy megyei Csurgón, míg a kisebbeket Dunabogdányon gyártották, a keresztelő-medencéket és gyertyatartókat kelenföldi kőfaragók készítették, az oltár anyaga Siklósról való. Az ácsmunkákat Nyíri Sándor fóti ács és társai, az üvegezést Varga János budapesti üveges, az oltár csiszolását Pupp Sándor paksi kőfaragó végezte, a tabernákulumot Kern István paksi asztalos, a templom berendezésének terveit Mezei Gábor belsőépítész, a vörösfenyőből készült padokat, székeket, gyóntatószéket Lendvai János nagydorogi és Nagy Gábor cecei asztalos, az orgonát Albert Péter miskolci orgonaépítő készítette. Az orgona hangsugárzóit az oltár mögötti fapillérek takarják. A templom mögötti téren található 5,5 méter magas és 2,4 méter széles Corpus Schmidt Ferenc és Jantner János lakatos, bádogos mesterek munkája. A feltámadt Krisztus szobor és a két angyal Péterffy László szobrászművész, míg a szentlélek hét ajándékának jelképei Péterffy Gizella festőművésznő nevéhez fűződik.

Lehet szeretni,lehet utálni...de senkinem sem közömbös...

Belül...

A templom látogatásához elözetes egyeztetés kell (mi ezt nem tudtuk,így bemenni sem tudtunk).A belső rész szerény összegért látogatható.Nem nagyon lehet megítélni,hogy a templom szépséges épitészeti remekmű,vagy valami torzszülött elme förmedvényes agyament munkája.Egy biztos,így vagy úgy,de senkit sem hagy közömbösen az épület.Így talán a legjobb szó rá az,hogy érdekes.

Egy kirándulást mindenképp megér!

Top10 templom és kápolna

Túrázásaink során számos templom vagy éppen kápolna köszön szembe velünk.Ezekből próbálom most összeszedni a tíz legklasszabbat.Természetesen csak azok közül válogatok amelyekben illetve amelyeknél már legalább egyszer jártunk.

10.Mánfai templom

Egy pontosabban két fa árnyékában találjuk meg a mánfai római katolikus templomot,Mánfától néhány száz méternyire nyugatra egy festői völgyben,a 66-os út közelében.Erről a környékről a Melegmányi-völgybe vezető túrák vagy éppen az onnan jövök egész biztosan érintik ezt a kis gyöngyszemet.

A XII. században épült román stílusú kis templomot a XII. század végén bővítették, majd a XIV. században átalakították. Berendezése a későbbi korok stílusjegyeit is őrzi. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom festői völgyben, a településtől nyugatra található. A XII. században épült az eredeti, kis méretű, egyhajós, félköríves szentélyű templom, déli oldalán rézsűs kapu felett három ablakkal. Először a XII. század végén bővíthették. Ekkor a félköríves apszis helyett négyzetes szentélyt építettek, a nyugati oldalon tornyot emeltek. A XIV. században újból átalakították, és közel kétszeresére növelték a belső terét, kívülről támpilléres fallal zárva le. A templom a török hódoltság alatt is éppen maradt.

Mánfai templom

9.Szentfa-kápolna

Dömöstől délre találjuk meg a parányi kis kápolnát,a Rám-szakadékhoz vagy a Prédikálószékhez tartó túrák érintik is.

A hagyomány szerint 1885-ben, május első vasárnapján két dömösi kisleány libákat legeltetett a falu mögötti mezőkön. Miután egy szép bükkfa alatt letelepedtek, az ég csodálatos kékre váltott, és felnéztükben Szűz Mária képét pillantották meg a fán a kis Jézussal. Mindkét alakon a Szent Korona és a fejük körül glória látszott. Egy arra járó nagyobb gyermek gyorsan a faluba szaladt. A Dömösről hamar megérkező idősebb asszonyok szintén látták a képet. A csodafa búcsújáró hellyé vált. Általában szombaton, este 9-10 óra tájban, teliholdkor volt látható a jelenés. Sokan láttak csillag glóriát a két alak feje körül, mások csak a csillagglóriát, megint mások csak csillagokat láttak. A kápolna a csodafa emlékét őrzi azóta is a kis tisztás mellett.

Szentfa kápolna

8.Püspökszentlászlói kastély és templom

A látványos épületegyüttest és a hozzájuk kapcsolodó arborétumot Püspökszentlászló északi végében találjuk,számos turistajelzéssel ellátott út vezet el itt és a környéken,így mecseki túráink egyik fő látnivalója is lehet.

Ma Püspökszentlászlón egy gyönyörűen felújított későbarokk püspöki kastély és templom, valamint körülötte egy védett, egyedülálló arborétum várja a látogatókat.
A templomot és a nyaralókastélyt Gróf Esterházy Pál László pécsi püspök építtette 1797-ben a korábbi templom helyére.
A nyári rezidencia és az itt lakók nyugalmát 1955. július 12-én az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) zavarta meg, amikor is az itt élőknek huszonnégy órán belül távozniuk kellett otthonaikból. Néhány nappal később itt helyezték házi őrizetbe titokban a koncepciós perben elítélt Mindszenty József esztergomi érseket. A kastély köré magas deszkakerítést emeltek, hogy senki ne láthassa, mi folyik a kastély falain belül. Ide került később Grősz József kalocsai érsek is. Mindszenty bíboros emlékezetét ma emlékszoba őrzi.

Püspökszentlászlói templom

7.Rácalmási Krisztus Mennybemenetele templom

A kis templomot Rácalmás Ófalui részén találjuk meg a Rácalmási Kis-Duna partjánakközelében.

Az egyhajós, homlokzati tornyos, barokk stílusú templom 1773-ban épült, műemléki védelem alatt áll.A Krisztus Mennybemenetele nevet viselő ráctemplom. Az 1773-ban felépített templom (a rácok által 1740-ben épített első templomuk 1763-ban leégett) egyike az ország legszebb, eredeti állapotokat tükröző görögkeleti templomainak.

 Legutóbb 2002-ben volt felújítva.

Rácalmási Rác templom

 6.Orbán kápolna

A Szent Orbán kápolnát az adonyi szőlőhegyen találjuk meg,amikor itt jártunk jelzett út még nem érintette,azóta úgy tudom már érinti jelzéssel ellátott út.A présházak és a présházimitációk pazar környezetében csodás látványt nyújt a kis kápolna.

A Szőlőhegyen – ahová a majd 200 éves hagyomány szerint körmenettel mennek ki a gazdák Orbán napján, áldozni a szőlő-és bor védőszentjének – épült 1811-ben.

A kápolna építése előtt kereszt állt a helyén, innen nyerte a régi nevét is  a hely: Kereszt hegy. Európában  a legelterjetebb a termést őrző védőszent a szőlővel kapcsolatban Szent Orbán. Szent Orbán pápa 223-ban lett az egyház feje és a 230-ban vértanú halált szenvedett. Ő rendelte el, hogy  miseáldozat kelyhét és paténáját aranyból vagy ezüstből készítsék, innen  a kapcsolata a szőlővel. A  kápolna harangját 1813-ban öntötték ki rajta  a püspöksüveges alakja a szenteknek, jobb oldalán a vertanúságot jelképező karddal, bal kezében egy szőlőfürttel. Búcsúja a május 25. utáni szombaton van, mely évről évre ünnepélyesebb és színesebb.

Orbán kápolna

5.Kisújbányai Szent Márton templom

A kis gyögyszemet a dél-dunántúli kéken találjuk a festői Kisújbánya központjában.Számos jelzett turistaút van a környéken,megéri kirtérőt tenni Kisújbánya és a templom kedvéért ha erre járunk.

A barokk templomot 1794-ben építették és Szent Márton püspöknek ajánlották. A templomot és 1914-ben készült Angster orgonáját 2010-re adakozásból és önkormányzati pénzből felújították.

Kisújbánya temploma

4.Mária kápolna

A csodás kis kápolnát a Zengő oldalában találjuk meg Püspökszentlászló közelében,jelzett út is érinti!A sűrű erdő közepén található kis szentély maga a nyugalom és a béke szigete.

Akik a népes, nagy forgalmú búcsújáró helyek mellőzésével csöndben, a világ zajától távol szeretnének a Szűzanyával találkozni, azok számára különösen vonzó ez a szerény kegyhely. A falubéliek valamikor minden év május és szeptember második vasárnapján zarándokoltak ide ünnepélyes menetben, kereszttel és zászlókkal. Múltjáról ennyit: Magas legelődombjának suhogó bükkerdejébe, Szent László fájának egyik ágából faragott magányos Mária-szobrot állítottak a bencés szerzetesek. Ennek elkorhadása után a Mecsek vidék nagy tehetségű szobrászművésze, a szászvári Kis György mester faragott fehér mészkőből egy Fájdalmas Szűz-szobrot a” Piétá”-t. Ma rácskerítés és az Országos Műemlék Felügyelőség védelme őrzi a szobrot, melyet kora tavasztól késő őszig fölkeresnek magányosan, vagy csoportokban érkező zarándokok. Messze csengő hangon köszöntik gyakorta a „Zengő Csillagát”.”

Mária kápolna

3.Margit kápolna (Karancs kápolna)

A Karancs-hegyi kápolna a Karancs hegység 685 m magas Kápolna-hegyén található. Az építés pontos időpontjáról nincs adat, az építtető, illetve alapító személyéről is megoszlanak a vélemények.
A nép körében, a hagyományban az terjedt el, hogy a tatárok elől menekülő IV. Béla itt pihent meg, ennek emlékére leánya, Margit a hegyen kápolnát építtetett, de ez valószínűleg csak egy legenda.
A Karancs középső csúcsán, szabadon álló, kőből épült, egyhajós, keletelt, nyeregtetős kápolna, a hajóval azonos szélességű, félköríves szentéllyel, a hajó É-i falához kapcsolódó, ugyancsak félköríves kápolnával, a hajó D-i falán nagyméretű, kosáríves záródású nyílással, amely előtt faoszlopos, nyeregtetős előépítmény áll. 

Valószínűleg középkori eredetű, melyet a gróf Forgách család a 18. században megújíttatott. 1927-ben a szentély romjaira kápolnát építettek, majd 1934-ben hozzáépítették az É-D-i irányú hajót és szentélyt. 1991-ben romjaiból építették újjá.
A Kápolna a közelmúltban leégett,ám sikerült rendbehozni.

Margit kápolna

2.Zichy kápolna

A Csepel-szigeten a Lórévi révállomás és Lórév között félúton bújik meg a magányos kis kápolna.Jelzett turistaút nem érinti,de itt eltévedni nem igazán lehet.

A lórévi Zichy kápolna már a túlparti Adonyból felismerhető. Éterien lebeg a fák között, és az ember csak vakarja a fejét. Nem érti, hogyan kerülhetett ez a tüneményes épület ennek az apró szerb falunak az árterére. Olyan ez, mintha Budapesten, az ötödik kerületben bolyongva egyszer csak egy zsúpfedeles parasztházra bukkannánk.

1859 óta, ha nem is szervesen, de része a tájnak. Ott áll ma is, ahol 1848. szeptember 30-án este Görgey Artúr kivégeztette gróf  Zichy Ödönt, a Főrendiház tagját, akinél csapatai kompromittáló iratokat találtak. Az akasztófa és a sír helyén Ferenc József parancsára építették és szentelték föl ezt a kicsiny, romantikus-neogót stílusban épült kápolnát. Nemhogy akkor, de még most is árvízjárta terület ez. Éppen ezért egy jókora halmot hordtak össze, hogy a legmagasabb árvizek se érjék el kapuját. Szintezése révén így a kápolna részben vízrajzi mementója is a XIX. század közepének. Ezért lehet, hogy kisebb emelkedőn és néhány lépcsőfokon kell felkaptatni a bejáratához, melyhez a kulcsot a révészektől kell elkérni. A révészház egyik oszlopán érdemes megfigyelni egy bekarcolt árvízszintet, sajnos dátum nélkül. A szentélyben jelenleg egy gótikus oltár és egy  hevenyészett helytörténeti kiállítás található, hat információs táblával. Sajnos az eredeti berendezését tönkretették és kép sem maradt azokból az időkből. 

Zichy kápolna

1.Dömösi prépostsági altemplom

A nem akármilyen templomot Dömös dél-nyugati részén találjuk a piros jelzés mentén.

Érdemes felkeresnünk!A templom ugyanis a földalatt található!

A hajdani kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó román stílusú templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély, és a prépostság épületének napjainkra csak alapfalai maradtak meg. A templom megemelt szentélye alatti altemplom azonban fennmaradt viszonylagos épségben. A területen 1970-es években Gerevich László régész végzett ásatást. A rommaradványok és a korábban már múzeumokba szállított kőfaragványok lehetővé tették az altemplom hiteles helyreállítását.

A templommal részletesen is foglalkoztam a közelmúltban erről itt olvashatsz 

Az altemplom

Hát ezek jelenleg a legklasszabb templomok és kápolnák amelyeket túrázásaink során érintettünk eddig.A lista akár folyamatosan frissülhet hiszen majd minden túrán szembe köszön egy-egy kápolna vagy templom.