Rögtönzött újvárosi túra

 Régen volt már helyi túránk...Most ez is összejött,igaz nem ezt akartuk.Sajnos az élet egyre nehezebb.Az infláció hatása szépen lassan utolért minket is.Egy mecseki túra volt betervezve az április végi hosszú hétvégére.De amig pl.az élelmiszerárak 45%-al emelkedtek az elmúlt egy évben addig a fizetésünk 0%-al!Úgyhogy a jó büdös kúrva anyját minden olyan féreg embernek aki másokon élősködik,minden ilyen féregnek és az összes politikusnak kivétel nélkül kívánom,hogy dögöljön meg!Szóval egyre szegényebbek vagyunk mi is és hiába tervezgetünk szép klassz túrákat ha hónap végén már egyszerűen nem telik rá... De három napos hétvége volt és itthon csücsülni felért egy kínzással.Jó Zolika kitudott menni a kertjébe,én letudtam menni az erdőbe a kutyámmal,de ezek nem pótolták a túrákat.Én aztán úgy voltam vele rögtönzök itt a városban akkor egy túrát ha kell egyedül is,de szóltam Zolinak és ő hajlott rá.Hétfő délután fél kettőkor indultunk útnak.Szokatlan időpont,de most az egész abszolválható volt 4-5 óra alatt maximum.

Az egyetem előtti park Dunaújvárosban

A dunaújvárosi egyetem előtti parkból kezdtük a bulit.A tervünk az volt,hogy kimegyünk az erdei gépparkba (Zolika meglepő,de nem járt még itt) majd onnan a Központi sporttelep mellett kimegyünk a Felső Dunaparti sétányra és azon végigmegyünk úgy,hogy itt-ott lereszkedünk a domboldalra.Le közvetlen a Dunához most nem terveztük a lemenetelt.Megnézzük még az újvárosi kilátót,majd a helyi víztoronynál fejezzük be a bulit.Ha lesz erőnk és időnk még lemegyünk a szigetre,bár ennek már nem láttam nagy esélyét.Elindultunk és hamar a vasmű melletti erdőbe értünk.Ennek déli végén volt az erdei géppark azaz az ipartörténeti skanzen.Odáig az egyenes úton mentünk.Az erdő már teljesen zöld volt az idő pedig kellemes.Eszembe jutott,hogy nekünk ezen a hétvégén a Mecsekben kellett volna lennünk,ahhoz képest ez az erdő hát sehol nincs...de azért kellemes volt.

Hosszú egyenes út az erdőben

Elértük az út végén az erdei gépparkot.Ugye filmem is,meg bejegyzésem is van innen,Gergővel is érintettük számtalanszor már ezt a helyet.Zolika most járt it először,ahhoz képest,hogy negyven éve dunaújvárosi hát nem semmi...Itt az utak mentén a vasműből kiszeparált gépek vannak kiállítva.Skanzennek készült a hely 1989-ben,de abba maradt a dolog.Azóta igazából senki nem törödik a területtel.Ugyan néha kitakarítják,de ennyi.Megcsodáltuk a gépeket,Zolika jobban,neki még új volt ez.Érdekes,hogy voltak itt mások is a gépeket nézni.Pedig mindig olyan kihalt volt ez a hely.Három lány nézegette a kiállítást még rajtunk kivül!Ha jól tudom mára már csak tíz gép van kiállítva,ezek mindegyikét megnéztük.A fogaskerékre én felmásztam úgy mint egykor rég Gergővel is,majd mentünk tovább.

A fogaskeréken

A stadion melletti erdőben trappoltunk tovább.Itt egy hajléktalan ordibálgatott,de ahogy jöttünk szembe valószínűleg megijedhetett tőlünk,mert behúzta fülét,farkát.Pedig hát nem akartunk mi semmi rosszat.Kikerültük majd mentünk tovább.Következő állomásunk maga a hőn szeretett stadionunk volt.Már régen fotóztam itt,így lőttem pár képet az arénáról és az arénával.Innen pedig behatoltunk a jégcsarnok melletti erdőbe.Sok erdős rész van Dunaújvárosban és az erdőket itt-ott csak egy-egy út választja el egymástól.Mégsem tekinthető ez egy erdőnek.Viszont a kiserdő kivételével külön nevük nincs.Én adom nekik ezeket a neveket,mint pl.a jégcsarnok melletti erdő.Ebben járt egykor a kisvasút is a muki.Muki túrán tavaly voltunk,érdekes az,hogy most órákkal előttünk újra volt éppen egy muki túra amely az egykori kisvasút nyomvonalán vezet végig.Na és számtalanszor jártunk már ebben az erdőben is,hiszen a dél felé vezető túráink erre vezetnek rendszeresen.

Az aréna

Kedvenc építményem a városban ahogy Gergő kedvence is volt!

A jégcsarnok melleti erdőben

Elhaladtunk a jégcsarnok majd a sportcsarnok és az egykori vidám park mellett is,majd kicsit az utcákra betérve kijutottunk a Felső-Dunapartra.Azért felső mert egy fensíkon vagyunk itt,100 méterrel a Duna felett.Van Alsó part is odalenn a kettő között meg egy szép domboldal.Most is szép volt minden,sajnos ezen a részen a növényzet már benőtte úgy a dolgokat,hogy kilátásunk nem nagyon akadt.Egy kisebb erdőben vezető út vezetett le a domboldali sétányokra ezen mentünk le.Itt lejebb volt az a szánkópálya ahol rengeteget szánkóztunk Gergővel...A domboldalon tucatnyi sétány futott a gyönyörű zöld környezetben.Na és itt voltak az acélszobrok is kiállítva,amelyből ha jól tudom száz darab van itt!Ezt egyszer esküszöm megszámolom valóban ennyi-e.Itt aztán kellemes környezetben lehetett sétálni,sajna a felnövő fák továbbra is sok helyen takarták a kilátást.

Egy acélszobor a sok közül az újvárosi dunai domboldalon

Zoli itt-ott erősködött,hogy menjünk le teljesen a Dunához.Ehhez most nem volt kedvem,hiszen onnan elég nehézkes a visszakapaszkodás és a lábam még mindig nincs teljesen rendben.Szerencsére feltűnt a kilátó így sikerült meggyőzni,hogy ne le,hanem inkább fel menjünk.Odáig is volt kapaszkodás a domboldal meredekebb részén.Nem mentünk teljesen fel,hanem egy szinttel lejebb megnéztük alulról is a kilátót.Ez az a kilátó amely többször is szerepelt már a blogban és amelynek építését nyomon követtük Gergővel.Noha az érdemi részének elkészültét Gergő már nem érhette meg... problámák is kisérték a kilátó "életét" hiszen inogott instabil volt,de mára már minden rendben vele,kellően megerősítették.Na ezt néztük meg alulról mielőtt felmentünk volna rá.

Nem olyan egyszerű a felmenetel...

A dunaújvárosi kilátó alulról

Ezután felmentünk a kilátóra.Jó idő,május 1,rengetegen mozogtak a Felső Dunaparton is,de ez most úgy nem volt zavaró.Mivel filmet is készítettünk éppen,ideje volt,hogy a mi kilátónk is szerepeljen már az egyik filmünkben.Erre most sikerült sort keríteni.Kimenve a kilátóra a kilátást is megcsodáltuk,nem is olyan rossz.Bár a kilátó mint írtam sokszor szerepelt már a blogomban,majd sort kerítek rá,hogy a kedvenc kilátós sorozatomba is bekerüljön.Jó negyedórát nézelődtünk itt,majd elindultunk egy kicsit vissza irányba.Volt itt egy Dunaújváros tábla,olyan ablakszerű mint Balatonbogláron,úgy gondoltuk ott is fotózkodunk egyet.

Zoli szemmel láthatóan nagyon jól érezte magát a kilátóban

A Dunaújváros ablaknál,aszthiszem ez az első fotóm itt

Ezután le már nem mentünk a felső Dunapart szélén bandukoltunk végig,helyenként a kilátást vagy az acélszobrokat csodálva.A helyi víztorony közelébe fejeztük be a túrát.A szigetre már nem volt kedvünk lemenni.Viszont erősen szomjaztunk.Úgy döntöttünk még elmegyünk a vályúhoz inni.Régi törzshelyünket választottuk ki erre a célra a helyi Bisztrót.Apró kellemetlenség volt,hogy odáig átkellett trappolni a fél városon,de megérte.A sör kitünő volt és jól is esett.Akkor úgy vettük,hogy itt végződött ez a rögtönzött túra.

Kell ennél szebb látvány túra végén?

Természetesen a bulit túrának tekintjük,annál is inkább mert így a Bisztróig volt 12 km a táv!Ez volt az év kilencedik túrája és így összesen tartunk 135,6 km-nél ami annyit jelent,hogy túránként az átlagunk 15,066 km.Ez most így alakult.Reméljük a mecseki túra egy-két héten belül összejön azért majd,kicsit fájó lesz,hogy a medvehagyma virágzást így már nem valószínű.hogy elkapjuk.Ez a dunaújvárosi túra sem volt rossz,bizonyítottuk,hogy itt is lehet jókat túrázni.Ezt Gergő idejében sorra bízonyítottuk,de Zolikával helyi túrákkal eddig nem nagyon jeleskedtünk.Folytatás hamarosan!

Visszatérés az Erdei gépparkba

 Sokszor jártunk már itt.Egyedül is sokat mentem el itt,de Gergővel is jártunk erre a múltban.Voltak túráink amik itt vezettek át,vagy épp itt végződtek.Na és volt egy amiről akkor filmet is készítettünk.Ám ez pont arra az időszakra esett amikor olyan technikánk volt amivel borítékolható volt a kudarc.Nem is sikerült az akkori filmünk.Úgy terveztük,majd alkalom adtán visszatérünk,hiszen nincs éppen messze a géppark otthontól.Ha majd úgy nem lesz semmi,visszajövünk is megcsináljuk a filmet.De mindig volt valami (szerencsére) aztán amikor meg már nem volt semmi,akkor sajnos már Gergő sem volt.Ide meg akart a fene kijönni nélküle.Aztán mégiscsak agyalgattam rajta,hogy tartozom annyival (itt is) Gergőnek,hogy megcsinálom azt a filmet.Még akkor is ha az nem profi munka,csupán a saját hobbinknak hódolva készültek és készülnek ezek.Ebben az évben eddig majd minden hétvégére jutott valami túra,ám a mostanira nem.Így hát elővettem ezt a talonból és szombat délután elindultam az Erdei gépparkba amit Ipartörténeti skanzennek is hívnak az itteniek.

Ez még itt a "mi" erdőnk

Mivel mindössze kb.három kilométerre van a skanzen,tettem egy rövidke kitérőt.Itt a mellettünk lévő erdőbe elmentem megnézni azt a helyet ahová a volt kiskutyámat temettem el.Minden rendben volt szerencsére a nyughelyével.Senki nem is mondaná meg,hogy az ott egy kutyasír.Elég ha én tudom.Ezután átmenve az erdő ismert részein pár perc múltán elértem a helyi buszpályaudvarhoz.Lényegébe innen indult ez az aprócska túra.A buszpályaudvarról induló út ami déli irányba hagyja el a városközpontot ketté oszt egy erdőt.Ez így akkor máris két erdő.Mi itt annak vesszük.Két erdőnek.Én az úttól jobbra elhelyezkedő erdőbe mentem be.Ennek a déli végében található ez a bizonyos Erdei géppark.Hosszú-hosszú idő után ez volt az a túra amelyen újra egyedül voltam amúgy.De mivel itt voltam a városban ez nem osztott,nem szorzott.

Kivezető út a "mi erdőnkből"balra fel

Ez már a buszállomás melletti erdő

Az erdő a buszállomás mellett nagyjából 1km hosszú észak-dél és 200-250m széles kelet-nyugati irányban.Széltében felesleges bejárni.Mentem tehát délnek.Két út között lehet választani,mindkettő elvisz a parkhoz.Az egyik út enyhén kacskaringós a másik teljesen egyenes.Én az egyenest választottam.Valamiért szinte mindig azt választottuk akárhányszor voltunk erre.Úgy terveztem majd a kacskaringóson jövök visszafelé.Az erdő mindig híres volt arról,hogy akad benne szemét.De ami a buszpályaudvar mellett fogadott az felülmúlta a legvérmesebb reményeimet is.Emlékeimbe bevillant az utolsó sétánk Gergővel ami erre vezetett.Akkor a sok szemét miatt mérgelődtünk,pedig az semmi nem volt ehhez képest...Na mindegy mentem immár az egyenes úton előre dél felé.A park olyan 800 méternyire lehetett,legalábbis az eleje.Jelzett turistaútak itt nem futnak,de nem is kellett.Hazai pályán voltam.

Az egyenes út az erdőben

Az út egyharmadánál még volt egy nagy szemétkupac,aztán fokozatosan javult a helyzet.Az idő teljesen jó volt.Kicsit sajnáltam,hogy ma nem vágtunk bele egy komolyabb túrába.Április utolsó szombatja volt.Ilyenkor Gergővel a Mecsekben szoktunk lenni a tízes években...Ma lehet a leglátványosabb a medvehagyma virágzás a Zengőn... Na ezek a gondolatok cikáztak az agyamba miközben jött az a szokásos simi...Gergő lelke tehát ismét velem volt és fogta mire gondolok...Lassan,kényelmes tempóban aztán elértem a gépparkhoz.A park lényegében még az erdő területén található.Benyúlik az erdő déli részébe kb.száz méterre.A kancskaringós és az egyenes utakon kivül bejön ide még egy út a déli végről.Mindhárom út mentén kivannak állítva a gépek.Végig lehet őker járni és megnézni.Természetesen a skanzen látogatása ingyenes.

Elértem a skanzent

Persze óvatosan kell itt a skanzen szót használnunk.Hiszen bár annak készült,de azért nem ennyire idilliek itt az állapotok.Igaz ott a másik véglet is.Néhány szavahihető hírportál (24.hu,Origó stb.) és pár blog alaposan lehúzta ezt a helyet.Na azért annyira rossznak sem rossz a helyzet.Tény,hogy nem skanzen igazából,de a gépek kint vannak az út mentén,azok környéke megvan tisztitva.Ezek a szavahihető portálok és blogok emberi ürülékről is írtak a gépeknél.Ezt megkell cáfolnom,semmi ilyesmiről nincs szó.Szemét is csak egy gép mögött volt.Szóval nem rózsás a helyzet,de nem is reménytelenül rossz.Végigjártam és megnéztem a gépeket,közben csináltam a filmet is,meg fotózgattam.Szerencsére nem járt erre senki így ezt nyugodtan tehettem,nem zavart meg semmi.

A skanzen gépei

Szelfi

Lényegében mindent rendben találtam.Azaz majdnem mindent.Mert...úgy emlékeztem több gép van kiállítva.Mintha három-négy hiányzott volna.Persze lehet csak én emlékeztem rosszul,a fene sem tudja már.Elsősorban a kacskaringós út mentén volt hiányérzetem.A többi gép ott állt ahol az elmúlt 32 évben is.Jó lenne felfuttatni ezt a helyet és még néhány gépet kihelyezni,a gépek mellé meg valami tájékoztató táblákat elhelyezni,hogy mit is látunk tulajdonképpen.Aztán megfelelően rendben tartani.Valószinűleg akadna a parknak látogatója bőven.Így bár ha nagyjából rendben volt a park,azért kicsit érezni lehetett a lepusztulóban érzést is.Persze jó volt visszatérni,hiszen kellemes emlékeim vannak innen is.

Jó lenne tudni melyik,milyen gép,mire használták...

...elkéne a gépek mellé valami tájékoztatás

Más már nem nagyon volt hátra miután végigjártam a skanzent,mint az,hogy elinduljak visszafelé a buszpályaudvar irányába.Most akkor tehát már az enyhén kacskaringós úton mentem.Az ébredező tavaszban szép volt még ez az erdő is.Egy ponton mintha medvehagymákat véltem volna látni,de ezek itt mintha már elvirágoztak volna és nem volt sok.Tán egy tucatnyi.Ezenkivül különösebb látnivaló erre nem akadt.Viszont jóval tisztább volt erre minden mint az egyenes úton!Hamar letudtam azt a pár száz métert és elértem a buszállomáshoz.Mivel nem jöttem messze,nem vettem fel túracipőt.Ezt ekkor már bántam,mert az egyszerű utcai cipőben fájni kezdett a lábam.Így az állomásról aztán helyijáratos busszal jöttem haza.

Az út belevisz a buszállomásba

Különösebben természetesen nem hozott lázba ez a rövidke túra,de kellett a lelkemnek,hogy letudjam Gergőnek a filmmel kapcsolatos adóságom.Meg hát mivel nem mentünk sehova most ez a kis kimozdulás is jólesett.Valóban nem volt egy nagy táv.Mindennel együtt jó ha hat kilométert gyalogoltam.Most nagyon azt sem bántam,hogy egyedül voltam,most kellett ez is.Valamennyire még tán jól is éreztem magam.Azért remélem rövidesen visszatérünk a szokásos túrázásainkhoz.Az erdei parknál nyilván fogok még járni,de ide különösebb túrát többé már nem tervezek.

Újra a Rácz utcában

 Tegnap nagyon hamar "lezavartuk" a Bátorkői túrát és hát mivel gyakorlatilag semmi nem volt nyitva Várpalotán,gyorsan odébb is álltunk.Hazafelé jövet átkellett szállni Székesfehérváron,de több mint egy óránk volt a legközelebbi buszig ott.Nem volt tanácsos a buszálomáson időzni,mert úgy tűnt Fehérváron nagyon szigorúan veszik a maszk viselési szabályokat.Koronavírus van ugye,még mindig tart az emberek félelemben tartása,amiben egy semmitől meg nem védő szájat és orrot eltakaró maszk használatára köteleznek.Minden városban az adott polgármester dönt hol kell használni és hol nem kötelező.Úgy tűnt Székesfehérváron mindenhol kötelező,még az utcákon is.Aki meg nem viseli azt megbűntetik.Szerencsére idehaza Dunaújvárosban más a helyzet,csak a busz és vasútállomáson kell viselni,meg a boltoba.Na de ne menjünk ebbe bele.Szóval elhúztunk a buszállomásról Fehérváron mert rendörök cikáztak és sokmindenkibe belekötöttek... Így hát javaslatomra elmentünk a közeli Rácz utcáig.Én is régen jártam már itt,Manó egyszer,Zoli még egyszer sem.

Rácz utca Székesfehérváron

Természetesen itt is szó szerint Gergő nyomában jártam,hiszen megfordultunk itt vele párszor,de jártam itt volt exel is és egy kedves régi nöi baráttal is.Szóval szép emlékek fűznek ide is.Arra viszont már nem emlékeztem mikor is jártam itt utoljára,meg arra sem,hogy kivel...de ez nem is olyan fontos.Mint korábban is írtam több bejegyzésemben,ezen a télen mintha odaátról fognák a kezem és sorra visszavezetnek engem kedves emlékű helyekre,olyankora ahol Gergővel jártam.Biztos vagyok benne,hogy ez így is van,sőt elég egyértelműnek tűnik,hogy éppen Gergő az aki fogja a kezem és vezet.Ez persze nincs ellenemre.

Karácsonyfa az egyik ház előtt

Na de mit is tudni a Rácz utcáról?Mitől más mint a többi fehérvári utca?

A lakótelepek tövében egy apró utcácska őrzi a korábban iparosok, kézművesek lakta városrész, Rácváros 17-18. század hangulatát. Egy, a panelek építésekor szerveződött kezdeményezésnek köszönhető, hogy megmaradt a mára skanzenné vált utca, amely a betelepült szerbek (rácok) életét mutatja be. Csikós Danica háza a Rác utca 11-ben ma a Palotavárosi Emlékek kiállítását őrzi, ahol többek közt egy fehérvári kalapos dinasztia műhelye is látható. 

Pa­lo­ta­vá­ros két kö­zép­ko­ri kül­vá­ros­ból, a Szi­get­ből és a Rác­vá­ros­ból ala­kult ki. A Pa­lo­ta­vá­ros észa­ki ré­szét ké­pe­ző Rác­vá­ros fő­ut­cá­ja a Rác ut­ca volt, amely­ben a 16. szá­zad má­so­dik fe­le óta össz­pon­to­sult mind­az, ami a szerb (rác) nem­ze­ti­ség it­te­ni tör­té­ne­té­hez kap­csol­ha­tó: a ­temp­lom, a szerb is­ko­la, a föld­mű­ve­sek, ipa­ro­sok és ke­res­ke­dők há­zai. Az utcában található szerb ortodox temp­lom ér­té­kes mű­em­lék, amely­nek kül­se­je sze­rény­sé­gé­vel, egy­sze­rű­sé­gé­vel, kis mé­re­té­vel tű­nik ki a vá­ros töb­bi temp­lo­má­hoz ké­pest. Ba­rokk stí­lu­sú, egy­ha­jós, egy­tor­nyú épít­mény. Ke­resz­te­lő Szent Já­nos szü­le­té­se em­lé­ké­nek szen­tel­ték.

A szerb ortodox templom

A Palotavárosban, tízemeletes panelházak tövében húzódik a 80-as évek óta skanzenként megőrzött Rác utca, központjában a szerb ortodox templommal és néhány, az egykori Rácváros hangulatát megőrző, a hagyományos népi építészet elemeit tükröző, ám új funkciót kapott épülettel.

A Rác utca 11. számú házban 1988-ban nyílt meg Palotavárosi emlékek címmel a Palotaváros történetét és néprajzát bemutató kiállítás. Ez az egyik legtipikusabb szerb földműves ház, amely teljes mértékben őrzi eredeti berendezését. A hátsó szobában látható kiállítás a Palotaváros egykori társadalmát, életmódját idézi fel.

Ez a városrész híres volt kézműveseiről, iparosairól. A patakokkal, csatornákkal szabdalt terület elsősorban a sok vizet igénylő mesterségek (csapók, vargák, tobakosok, tímárok) számára volt megfelelő. A XVII–XVIII. században betelepülő szerbek (rácok) közül sokan kereskedelemből éltek. A kiállításon a régi palotavárosi mesterségekhez kapcsolódó tárgyakat, munkaeszközöket, dokumentumokat is tanulmányozhatunk.

Egy következő helyiségben a Dietrich-kalaposműhely berendezése, szerszámai, gépei láthatók. Pa­lo­ta­vá­ros hí­res ka­la­pos di­nasz­ti­á­já­nak meg­ala­pí­tó­ja az 1891-ben fel­sza­ba­dult Diet­rich Ede volt, akit fia, Ist­ván kö­ve­tett a Szömörce majd a Csapó utcában működő mű­hely­ben. A múzeum 1986-ban tőle vásárolta meg a kalapos szerszámokat és a teljes felszerelést.

Takaros házak az utcában

Hát ennyi ami a Rácz utcáról tudható.Furcsának tűnik mindenesetre a panelházak ölelésében megbúvó utcáska.Egy sétát megér mindenkinek,hiszen a központtól,a buszpályaudvartól nincs messze.A helyi Media Markt mögött találjuk meg.

Szóval mi meg itt jártunk egyet oda-vissza.Majd visszaballagtunk a buszhoz.Még várni is kellett rá,de tűztünk el.Fehérvár nem éppen a kellemesebbik arcát mutatta felénk,nem volt tanácsos most ott maradni.

Egy régi videóm van innen.Ez nem most készült,de itt.

Elöször Ferihegyen

Ősszel került szóba egy olyan túra lehetősége amelyen a Ferihegyi repülőteret járnánk körbe.Ez egy jó tíz kilométeres kör lenne.Novemberben jött elő az ötlet még talán Gergő fejéből pattant ki a dolog (írtam is róla novemberben).Annyira belemerültünk a dologba,hogy egyre jobban kezdett tetszeni a dolog mígnem már teljesen rákattanttunk.El is határoztuk,hogy bevesszük az idei bakancslistás túrába.Sőt az a megtiszteltetés érte a dolgot,hogy bakancslistás túrának neveztük ki.Májusra terveztük megvalósítani.Ám a sors közbeszólt...Gergő elment én meg itt ragadtam egyedül,ilyen és ehhez hasonló álmokkal...

Mindenképp azon vagyok azért,hogy ezt a túrát lehetőség szerint még az idén megvalósítsam,tartozom ennyivel Gergőnek és az ő emlékének,hiszen nagyon elakart erre is jönni.Vizsgálom az útvonal lehetőségeket és a megfelelő időpontot.

Ám nem ez lett volna az első eset,hogy Ferihegyen járunk.Mai történetem ezt az első esetet meséli el.Amennyire persze emlékszem rá.Ugyanis 2004-ben járunk,talán annak tavaszán.

A repülőtér napjainkban

Még hírből sem hívták Liszt Ferenc repülőtérnek és én már nem elöször jártam itt ekkor,hiszen a nyolcvanas évek második felében rendszeresen feljártunk a haverokkal a le és felszálló reppülőket csodálni és egyszer a kilencvenes évek második felében is voltam itt mégpedig Gergő édesanyjával Mónival.Gergő viszont ekkor jött elöször.Egy családi kirándulás jegyében látogattunk el ide.A belvárosból metróval jöttünk ki Kőbányáig,amely egy igen hosszú metróutazás.Emlékszem Gergő ekkor ült elöször metrón és eleinte nagyon is élvezte azt,de aztán rohadtul beleunt.Nem győzte kivárni míg Kőbányára értünk.Érdekes viszont,hogy aztán a következő években imádott metrózni.Kőbányáról aztán busszal mentünk ki tovább és persze egyből Ferihegy 2-re mentünk.Ezt már Gergő is jobban élvezte,engem meg elkapott némi nosztalgia,hiszen egy nem is olyan nagyon régi szerelem ehhez a környékhez fűzött...na de ezen aztán hamar átléptem,arra koncentráltam,hogy Gergő jól érezze magát.

A repülőtéri skanzen,tán ezt nevezik manapság Aeroparknak?

Kiérve némileg esős borús idő fogadott,de ez nem akadályozott meg minket semmiben.Amennyire jól emlékszem két fő épület volt,nem értek hozzá,talán ezeket nevezik terminálnak?Bementünk a baloldaliba,tán ez volt a 2/A ,a jobb oldali meg a 2/B...a jóég tudja már így volt-e,de ez rémlik.Történetünk érthetőségének kedvéért mindenesetre most így nevezem őket.A pár évvel ezelőtti ide látogatásomból én csak egy fő épletre emlékeztem,gondolom a másikat azóta építhették.Bementünk tehát a 2/A terminálba,persze körbejártuk és egyből utána a kilátó részre mentünk.Ki is jutottunk,de a kilátás nem igazán hozta azt amit elvártam tőle,nem beszélve arról,hogy én teljesen másra emlékeztem.A távolban ugyan látszódtak a felszálló repülőgépek,meg itt közel a parkoló gépek,de ezenkivül semmi extra nem volt.Nem is időztünk itt sokat.

Repülő a repülők felett

Átmentünk hár a 2/B-be.Ez valahogy jobban tetszett.Itt is a kilátórész felé vettük az irányt.Jobb is volt innen a kilátás,hiszen tökéletesen lehetett látni a leszálló gépeket.Ezeket aztán el is néztük vagy egy órán át.Gergő ötéves volt és roppantul élvezte ezt az egész milliőt.Kigyönyörködtük magunkat a kilátó teraszon,de a kalandnak még nem volt vége.

Kimentünk az épületből és a közeli repülőtéri skanzen felé vettük az irányt.Ez egy jó ötletnek bizonyúlt,hisz a repülő múzeumot nagyon élveztük.Több régi tipusú gép parkolt itt,amikre fellehetett menni,belehetett ülni...ezt természetesen nem hagyhattuk ki.

Gergővel az egyik repcsinél

Pont egy éve volt annak,hogy a pécsi,akkor mégmünködő,vidám parkban is volt egy repülő.Akkor is fűztem Gergőt,hogy üljünk fel rá,aki némi hezitálás után fel is jött,de odafenn megijedt (ne feledjük,ekkor négy éves volt) valamitől és orditva rohant le az anyjához...Ám most egy év elmúltával kitépve magát a kézfogásunkból rohant fel az első ott álló repülőre.Elképesztően élvezte.Odafentről kiabált,nevetgélt.Beült a pilótafülkébe,játszotta,hogy ő a pilóta.Meg is voltam lepődve,hisz az egy évvel ezelőtti pécsi kaland után ezt nem vártam.Mi is felmentünk a repcsire az anyjával és belementünk a játékba.Gergő volt a parancsnok én az első tiszt,az anyja meg stewi.Elvoltunk mint a befőtt.

Remek móka volt

Persze utána a többi gépet is kipróbáltuk,aztán mindet meg is néztük,körbejártuk,fotózkodtunk.Remek móka volt.Ez volt a ferihegyi kirándulás legélvezetesebb része.Fél napot el is voltunk Ferihegyen.Gergő nem is nagyon akart innen eljönni,de persze elkellett.Indutunk vissza hasonló módon mint ahogy jöttünk.Busszal Kőbányáig,majd metróval a belvárosig.Onnan pedig kimentünk a Margitszigetre.

Ez volt ez első Ferihegyi kaland és Gergőnek sajnos az utolsó is.Terveztük többször is az évek alatt,hogy újra eljövünk,de ezért-azért ez mindig elmaradt,halasztódott.Aztán mint írtam,tavaly novemberben immár véglegesen megcéloztuk,hogy eljövünk ide,ha a terminálokat ki is hagytuk volna a skanzent egész biztosan nem...és hát egy körtúra adta volna a dolog pikantériáját az egésznek.Sajnos ez így ebben a formában már nem válhat valóra,de mondom én még mindenképp elfogok jönni a túrát megcsinálni.Gergő velem lesz most is!

Ez a csoda már nem ismételődhet meg...

Túra az erdei gépparkhoz

Sok mende-monda kering a net világában a mi erdei gépparkunkról és hát nem a legszebb színekben festik le az interneten közölt leírások amiket aztán megosztottak már olyan "szavahihető" oldalak is mint az origo vagy a 24.hu.Ezeket a nem túl szép leírásokat cáfolandó,szerettünk volna egy kisfilmet csinálni erről az ipartörténeti skanzenről,amelyről amúgy már írtam (lásd: ide kattíntva )úgy,hogy akkor kitúrázunk ide.

Ám súlyos porblémával küzdünk így a filmből nem lett semmi.

Sajnos úgy alakult,hogy megkellett válnunk a színvonalas videókat késziteni tudó kameránktól és az amivel rendelkezünk,gyakorlatilag nem tud használható videót csinálni.Képstabilizátor híján a felvételek zavaróan remegnek,a kész mű sajnos élvezhetetlen.Ez így persze a közelgő mecseki túra elött nem kecsegtet semmi jóval...Sajnos jelenlegi anyagi forrásaink pedig nem teszik lehetővé egy új beszerzését...

Ezektől függetlenül kitúráztunk a gépparkhoz,nem a legjobb hangulatban.

A régi víztorony

Nem kellett messze menni,hiszen a gépparktól talán ha 4km-re lakunk.A túrát a helyi régi víztoronytól kezdtük,innen mentünk a közeli autóbusz pályaudvarra.Itt található az út két oldalán a két erdő.Ha idegenként szeretné valaki megnézni ezt a gépparkot,célszerű ide érkeznie akár busszal,akár autóval (van parkoló).Innen aztán az út jobb oldalán lévő erdőbe kell bemennünk.Az erdőben jól kiépített kitünő minőségű sétányok tucatjai vannak.Más dolgunk nincs mint követni azt a sétányt amire elhagyva a buszpályaudvart ráléptünk.Az első leágazáson is mehetünk aztán balra,ez egy kacskaringós út,de ez is odavisz a gépparkhoz,de mi a másodikat választottuk,ez aztán egy tökegyenes út.Nagyjából alig 1km innen az erdei géppark.Elindultunk hát rajta.

Kellemes hosszú egyenes út az erdőben

A leírások az erdőt is lehúzták,mondván néhány fa amely szinte csak útban van.Pedig ez nem így van,ez egy kellemes erdő teljesen színvonalas sétányokkal.Na és a kánikulában kellemes klimával.A hosszú egy kilométeres egyenes út nagyjából 800.-ik méterénél kezdödik a géppark.Mi is ez a géppark?Ez egy 1989-ben létrehozott ipartörténeti gyűjtemény,mondhatni skanzen.Kiállításnak szánták a készítők amely a helyi vasmű egykori gépeit mutatja be a szabadban az erdőben kiállítva.Nagyjából húsz egykori gép lehet itt kiállítva.Aztán mint kiállítás a dologból nem lett semmi,de a gépek itt maradtak és mégis olyan mint egy kiállítás.Három felé megy aztán itt az út a skanzenben így az kellemes sétával könnyen bejárható.

Rendben a gépek környéke

Az interneten tobzodó leírások a gépparkot is elég szürke színben festik le.Mondván a gépeket teljesen benőtte a növényzet,szürreális hatást kelltenek na és az emberek többnyire wc-nek használják őket amelyek telis tele vannak emberi ürülékekkel...

Na hát kéremszépen,semmi ilyesmiről szó sincs!A gépek környéke teljesen rendben van!Nem,hogy nem növi be a növényzet őket,hanem a környékük teljesen rendben van tartva!Most amikor itt voltunk,se emberi ürüléknek,se szemétnek még a nyomát se láttuk!Persze ettől függetlenül az év folyamán elöfordulhat ilyesmi,de most mint írtam teljesen rendben volt minden!

Az összes gépnél minden rendben.

Körbejártuk hát a skanzent,közben forgattuk a filmet ami az ismert okok miatt tehát értékelhetelenül rossz lett.Mindegyik gép és annak környéke renben volt.Az út kiváló minőségű volt az erdő kellemes.Egy rossz szavam nem lehet.Sajnos,hogy a film nem sikerült,így ezt nem igazán tudom bizonyítani és cáfolni a média korábbi álításait,de ha majd egyszer sikerül új kamerát beszerezni akkor megteszem.Amit esetleg hiányoltam,az az,hogy a gépekre vagy melléjük valami kis tájékoztató táblácskát kilehetett volna rakni,megtudni melyik gép mi és mire való.Így aki nem a vasműben nevelkedett annak fogalma sincs melyik gép mi lehet.Persze ettől függetlenül nagyon látványos és érdekes az egész!Na és bátran ajánlom,hogy egy kirándulás keretében ellehet ide jönni megnézni!

A hosszú egyenes végénél

Az út a hosszú egyenes aztán a vasmű főbejáratánál végzödik,itt aztán válaszhatunk.Visszamehetünk a buszpályaudvarra a másik úton.Vagy itt a vasmű elötti téren akad buszmegálló,így helyijáratos busszal is visszamehetünk.Mondjuk szerintem egy megállóért felesleges koponyánként 300 forintot fizetnünk.Vagy elmehetünk a város felé.Közel a stadion a belváros és a Dunapart is ide.

Tehát semmi sem igaz azokból az enyhén negatív leírásokból amely a géparkot festette le.Láhatóan minden a legnagyobb rendben itt.Meglepöen jól járható az út a gépek és környékük kitakarítva,rendbetéve.Valószinű a környező növényzet elöbb-utóbb befogja nöni őket,a kérdés az lesz folyamatosan karbantartják a környéket,vagy csak mostanság ilyen?

Ajánlom mindenkinek nézze meg!

Mi pedig a közelgő mecseki túránk küszöbén erősen elvagyunk keseredve a kamera miatt.

Remélem történik valami jó is végre a közeljövőben...

Top10 legjobb hely Dunaújvárosban

Némi holtszezon ütötte fel a fejét,ez már szokásos július tájékán,nincs más oka,mint az,hogy 30-35 fokban iszonyat fülledtségben egyszerüen nem esik jól túrázni.Néhány napról van szó csupán,de így most nem nagyon van miről írni,így elővettem egy újabb top10-es ötletet.A városom legtutibb 10 helyét próbálom sorba állítani.A lista teljesen szubjektív most is,igazából a rangsorban semmi más nem döntött mint az,hogy hol érzem jól és mégjobban magam.Talán ad némi támpontot (ha eddig a blog nem adott),hogy mit érdemes erre mifelénk felkeresni.Ime a lista akkor visszafelé haladva:

10.Élményfürdő és az uszoda

A két létesitmény bár egymás mellett található mégis két külön cég,hogy úgy mondjam...Az uszoda egy nagyszerű létesitmény,kivül-belül medencékkel,kint stranddal is.Jelentősen olcsóbb a belépő mint az élményfürdöbe és ide inkább a sportolni,úszni vágyok jönnek el,persze eljöhet bárki.A létesitményben több búvárúszó világbajnokságot is rendeztek már,valamint ez ad otthont a helyi női vizilabdacsapatnak is amely Európa élmezőnyében szerepel.

Az élményfürdöt pár éve építették,pont a helyi uszoda területéből lecsippantva jókora darabot.Az uszoda területétől most csak egy kerítés választja el.Kivül,belül medencék,csúszdák és sokminden várja az idelátogatókat.Remek kikapcsolódást ígér az itt eltöltött idő.

Mindkét létesitmény a helyi autóbusz pályaudvar mellett van,így könnyen elérhető.

Élményfürdö

9.Petőfi liget

Ismertebb nevén Petőfi művészeti liget.Az elnevezés érdekes,mert a liget a Bartók utca és a Bartók színház mögött található,ráadásul van itt Bartók szobor is,talán így célszerű lett volna Bartók ligetnek elnevezni,de maradt Petőfi liget.Itt találjuk tehát a helyi színházat,játszóteret,zöld parkot,zenepavilont kis nézőtérrel.Nyaranta művészeti estéket rendeznek itt,ahol különféle előadók lépnek fel,legfőképp a jazz kategóriában,de koncertezett már itt olyan zenekar is mint pl.a Honeybeast.A liget mondhatni a város közepén van,szintén közel a helyi autóbusz pályaudvartól,onnan kb.3-5 perces sétára.

Zenepavilon a Petőfi ligetben

 8.Kádár-völgy

A két városrészt elválasztó kis völgy igazán szépséges természeti környezettel ajándékozza meg az ide eljövöket.A völgyben van egy iskola,na meg itt találjuk a helyi arborétumot is (amelynek bejárata viszont nem a völgyből nyilik).Itt van a város hivatalos kutyasétáltató helye is,valamint lehet a völgyben tűzetrakni,bográcsozni és hasonlók.A völgyet egyre jobban fásítják,északi részén eleve van egy kiserdő,de mostanra lassan a közepén is kialakul majd egy erdő.A völgy szépséges,sajnos a helyiek nem kezelik méltón a helyet mert az év nagyrészén rengeteg a szemét a völgyben...A hely nagyjából a vasút és a busz pályaudvar között félúton található,mindkettötöl kb. 10-15 perc sétára.A völgybe autó nem jöhet be,ha azzal jössz valahol fent kell leparkolnod!

A Kádár-völgy is ősszel a legszebb

7.Városháza tér

A város főtere a közelmúltban került felújításra és mostanra már igazi főtér jellege van.Rengeteg itt a különféle rendezvény az év minden szakában,számtalan koncertnek ad otthont a tér,de itt van az adventi vásár is.A téren van egy látványos szőkőkút,itt találjuk a helyi múzeumot is,valamint a tér úgy van kialakítva ha követed a térköves utat az kivisz a Felső-Dunapartra ahonnan látványos kilátás van az Alföldre.Ennek a térköves utnak a végén fog megépülni az a kilátó is amelyről már bőven volt szó ebben a blogban.A tér a helyi tömegközlekedési pályaudvaroktól kicsit messze van,de már jelzéssel ellátott utak vezetnek ide.

Látványos szőkőkút a főtéren

6.Erdei géppark

Az ipartörténeti skanzenről is volt már szó a blogban.Lassan hála a közösségi médiának már-már országos híre van,ahol nem a legjobb színben tűntetik fel.A vasmű melletti erdőben a gyár főbejárata közelében lett kialakítva ez az ipartörténeti skanzen ahová a gyár különféle gépei lettek kiállítva magába az erdőbe.Az idők folyamán kicsit elfeledkeztek róla,de ez az érdekességéből mit sem von le.Nagyjából húsz gép lehet itt kiállítva amelyeket ugyan kicsit magáévá tett már a természet,éppen ezért különös szürreális hatást keltenek,de így lett rendkivül látványos az egész!A médiában olvasni,hogy illemhelynek használják a gépek környezetét,én legutolsó ottjártamkor nem tapasztaltam ilyesmit.Ráadásul a közelmúltban rendbe is tették az egész környéket,bár ezt a saját szememmel még nem láttam,tervezzük,hogy a közeljövőben felkeressük újra a helyet és tán egy kisfilmet is összehozunk,célunk nem más mit meghazudtolni a média álltal terjesztett rossz hírét a helynek. A skanzent a helyi busz pályaudvartól indulva a jobb oldali erdő végén találjuk meg,nincs más dolgunk,mint ráállni az erdő egyik utjára,az oda fog vinni!Kb. 1km séta!

Láthatóan rendben a skanzen

5.Kiserdő,Erdei tornapálya

Pont itt lakom mellette.Az erdő kiváló kikapcsolódást biztosít annak is,ha csak egy szürke hétköznapon akarunk kis időre elbújni a világ zajától.Egy körséta út vezet körbe az erdőben amely maga az erdei tornapálya,erről az útról vannak leágazások így az erdő minden zúgát betudjuk járni a rendkivül kellemes környezetben.Jóval kevesebb itt a szemét mint a közeli Kádár-völgyben.Rengeteg futó is lejár,valamint kiváló hely kutyát sétáltatni is.Az erdőben két kutyakiképző pálya is üzemel,rájuk kicsit pikkelek,mert van,hogy autóval jönnek be az erdőbe,pedig a parkoló nagyjából 200 méterre van...A körséta az erdőben másfél kilométernyi.Nagyjából az egész erdő tán  3,5 négyzetkilométernyi területen fekszik.A nyugati fele a vasút a keleti a busz pályaudvarhoz van közelebb.

Az erdei tornapálya egy része

4.Alsó-Dunapart,Kikötő-öböl

Alsó-Dunapartnak nevezzük a helyi kikötő öböl partmenti területét amely csodálatosan szép természeti környezetben fekszik.Telis-tele a hely zöld területtel ebből kifolyólag óriási népszerűségnek örvend.Hatalmas fűves rétek,arborétum jellegű domboldal rengeteg sétány jellemzi a helyet.Itt is rengeteg rendezvényt  szoknak rendezni,mint pl.itt van májusban az Ezer lámpás éjszakája,vagy itt van a Dudik fesztivál is.Régebben pedig itt az öbölben rendezték a motorcsónak forma1 hazai futamait.Vezet le út,így autóval könnyen elérhető,de javaslom inkább a városból levezető lépcsöket.Azon lesétálva sok csodát láthatunk!Az öböl messze van a helyi pályaudvaroktól.

A Kikötő-öböl

3.Szalki-sziget

Az Alsó-Dunaparttal szemközti terület már maga a Szalki-sziget.Itt találjuk meg a helyi kikötőt is.Ám a sziget északi része az érdekesebb és a látványosabb.Itt is sok a rendezvény,mint pl. a Rockmaraton itt kerül megrendezésre minden évben,de itt van az országos strandröplabda bajnokságnak is egy fordulója.Itt a sziget északi részén találjuk meg a helyi szabadstrandot,de van itt kemping,halászcsárda és szálloda is.Na és persze pazar természeti környezet.Helyi járatos busz jár le a városból!A sziget déli részét már csak a bátrabbaknak a merészebbeknek ajánlom.Érdekes az is,de máshogyan.Túlnyomó részt egy elhanyagolt terület amelyen átvágni magunkat nem kis dicsőség!

A Szalki-sziget észak-nyugati csücske

2.Felső-Dunapart

A város nagyrésze lényegében a Pentele-fensíkra épült magasan a Duna fölé.Így természetesen van egy hely amely a Duna mellett,de leginkább felett van!Itt is rengeteg a sétány a látnivaló!Rengeteg a szobor és pazar a kilátás az Alföldre.A helyiek kedvenc helye hisz 3-4km hosszan lehet itt sétálgatni,egy-egy kellemesebb tavaszi vagy őszi napon rengeteg az erre sétálgató ember.Lépcsök vezetnek le az Alsó-Dunapartra.Látványos,kellemes hely,ezt mindenkinek aki a városba téved különösen ajánlom!Ha a város központjából a Duna felé indulunk itt fogunk kilyukadni.

A világ egy része a Felső-Dunapartról

1.Központi sporttelep

Ha az élményeket nézzük akkor mindenképp ez az első a listámon.Itt található a stadion,a sportcsarnok és a jégcsarnok pazar létesitményei ahol rengeteg-rengeteg mérközést éltem át minden sportágban,szerezve életre szóló élményeket.Mindig jóleső érzés ide kijönni és drukkolni a helyi csapatoknak,átélni a győzelem mámorát,de még a vereség szomorúságát is.Itt lett magyar bajnok a futball és a jégkorong csapat,itt jutott fel Európa csúcsára a nöi kézilabdacsapat és itt remekelt a férfi kézicsapat is.A helyet most is csinálják így hamarosan teljesen tetszetős és szép lesz az egész sporttelep központban a stadionnal.Jól elérhető a hely a busz állomásról,kb.10 perc séta mindössze.

Meccs a stadionban...

Hát ezek a helyek jutottak most az eszembe.Valószinű ha máskor írok erről,lehet a sorrend is más és bekerül olyasmi is ami most nem.De jelelleg így van.

Szenna a csodálatos ékszerdoboz Somogyban

A közelmúlt zselici túrája mély nyomokat hagyott bennünk,hiszen számtalan eddig nem ismert új helyet fedeztünk fel és számtalan volt a látnivaló is és az élmény is.

Kiemelkedik ezekből Szenna a parányi kis somogyi falu és annak méltánytalanul alig látogatott skanzenja.Nézzük meg hát kicsit közelebbről e blog keretein belül,hisz ígéretet is tettem az ottaniaknak,hogy jó hírét viszem ennek a helynek!

Falu a faluban

Szenna egy kisközség Somogy megyében a kaposvári járásban.

Földrajzilag a Zselic része,Kaposvártól 8km-re délnyugatra terül el.Területének egy része a Zselici Tájvédelmi Körzethez tartózik.A XVI.századi oklevelek Zana,illetve Zenna írásmóddal is emlitik a kaposvári vár tartozékaként.

1715 körül az Esterházy család birtokába került.A reformáció terjedésével a falu lakói elöször evangélikusok voltak,majd csatlakoztak a reformátusokhoz.Első templomuk az 1600-as években épült.A települést közel 800-an lakják.

Fő nevezetessége természetesen a szabadtéri néprajzi múzeum - azaz a skanzen.

Ez a mai bejegyzésem témája.

Csodálatos porták a skanzenben

A Szennai Skanzen, a Zselic kapujában, Kaposvártól 8 km-re található. Az országban egyedülálló módon egy élő falu közepén jött létre. Célja Belső-Somogy és a Zselicség népi építészetének, lakáskultúrájának és életmódjának bemutatása a 19. század közepétől a 20. század első feléig eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal. Az áttelepítés a hitelesség igényével, az eredeti faelemek lehető legnagyobb mértékű megtartásával, a hagyományos anyagok és technika alkalmazásával történt. 

Az első lakóépületet 1975-76-ban telepítették át, és 1978-ban nyitották meg. Jelenleg öt porta áll az egy utcából álló, múltidéző épületsoron.(én mintha hatot számoltam volna)

 A lakóházakon és a hozzájuk tartozó gazdasági épületeken kívül több pince, présház és a megye vallási sokszínűségét bemutató szakrális építmények is megtekinthetők. A múzeum területén található Somogy egyik legszebb műemléke, az 1785-ben népi barokk stílusban épült festett, kazettás mennyezetű református templom, mely igazi ékköve a megyének. A templom máig aktív szerepet tölt be a falu életében. A Szennai Skanzen az épületek sikeres és hitelese újra telepítéséért 1982-ben megkapta az Európa-Nostra Díjat.

Hát nem gyönyörü?

Élő múzeumi helyszíneinken a látogatók nemcsak megtekinthetik Somogy sokszínű kulturális örökségét, hanem át is élhetik azt. Megismerkedhetnek a tradicionális somogyi gasztronómiával, a kiskertek művelésével, a mindennapos asszonyi feladatokkal, a gyógynövények felhasználásával, és kipróbálhatják a hagyományos népi játékokat. Céljuk, hogy bemutassák a hagyományos tudás ma is használható elemeit és a közösségi kultúra értékeit. Rendezvényeiken, múzeumpedagógiai foglalkozásainkon és élő múzeumi helyszíneinken olyan praktikus tudást közvetítenek, melyet bárki felhasználhat környezete átalakításához, jobbá tételéhez.

Templom és temető a skanzen másik felén

Ott jártunkkor szembetünő volt a közöny...mintha senkit sem érdekelt volna itt ez a gyöngyszem,hiszen rajtunk kivül nem volt ott senki...(késöbb jöttek ugyan páran,de ez még édeskevés) Valóban ennyire nem érdekli a ma emberét az ilyesmi,vagy csak mi jöttünk rossz időpontban?Egy júniusi vasárnapi koradélután aligha lehet rossz időpont...

A ma embere vagy dolgozik ezerrel,vagy...nyomja a kütyüket az okostelefonokat,számítógépeket,konzolokat stb...kiveszik belöle az érdeklödés a külvilág íránt,hiszen a világot számára a facebook jelenti... Közben pedig lemarad a valós értékekről amelyek itt vannak a szemünk elött,bármerre is indulunk...

A szennai skanzen méltó arra,hogy legalább egyszer életedben felemeld a segged és elgyere ide megnézni!Miközben Thaiföldről meg a horvát tengerpartról posztolsz valójában szegény maradsz egészen addig amíg az ilyen helyeket is fel nem keresed....

Mégegyszer a filmünk a zselici túránkról:

felhasznált források: Wikipédia,Szenna község weboldala