2025. június 28., szombat

Ragyogó! - Féléves összefoglaló

Nem igazán lesz már esemény ebben a félévben,így eljött az ideje egy összefoglalónak 2025 első félévéről.Miközben egyre durvul a világ,háborúk és félelemkeltések sorát özönli a média,miközben a magyar politikát is hajszál választja el egy nagyobb balhétól,mi mindezekkel nem törödve éljük életünket.Mi mást is tehetnénk?Gergő elvesztését követően ezekben találtam még valami értelmet,így üzzük,hajtsuk ahogy csak tudjuk.Az idei év első félévére nincs jobb szó,mint az,hogy ragyogó volt!Még úgy is,hogy januárban nem tudtunk túrázni,a június meg mintha gyengébb lett volna az azt megelőző négy hónapnál.Sok szép helyre eljutottunk és soha nem tapasztalt mennyiségű meccstúrákban is részünk volt!

A gánti vörös mezők

Januárban Móni kórházi ápolásra szorult,így ebben a hónapban sehogyan sem tudtunk elmenni túrázni,mivel a kutyámat nem tudtam kire hagyni.Csak februárban indult be az év.A február viszont pazar túrákat hozott.Régóta tervezett helyekre sikerült eljutni.Olyan túrák valósultak meg,mint a gánti bauxitbányához való eljutás,a Szent György-hegy felfedezése.Eljutottunk az elfeledett síugrósánchoz is a Mátrába télvíz idején!Megvolt az immár hagyományos Dunán innen Dunán túl teljesítménytúra is.Ráadásként elnéztünk Siófokra megnézni a jeges Balatont.Ám igen kellemes időt fogtunk ki.Így vagy úgy egy szuper februárt zártunk,reménykedtünk egy hasonlóan jó tavaszban!

A Szent György-hegyi bazaltorgonák

Az elfeledett síugrósánc

A tavasz hasonlóan jól alakult.Bejöttek a meccstúrák,amelyek aztán szinte ha nem is mindennapossá,de majd minden hetessé váltak.Volt olyan meccstúra is amelyet sikerült ötvözni hagyományos túrával is.A bakancslistás túrákon eljutottunk olyan helyekre mint a régóta vágyott Zsidó-pokol a Mecsekben,vagy a Zádorvár,a Csóri horgok,Pannonhalma,vagy a Rotary körsétány szintén a Mecsekben.Sikerült visszatérni a Cuha szurdokba is,valamint a Cseszneki várhoz.A meccstúrák is ragyogóan alakultak.Azmellett,hogy minden mérkőzésen győztünk,a meccstúrák álltal eljutottunk olyan helyekre is,mint a martonvásári kastélypark,vagy épp a csóri horgok és a bodajki kálvária is.Jókat ettünk Mezőfalván,Adonyban,Székesfehérváron,de Csóron vagy Pécsen is.Visszajutottunk Shíva menedékébe is és Vácra.Remek tavasz volt.Gergő elvesztése óta a legjobb...

A Zsidó-pokolban

Haverokkal a Cuha szurdokban

Két balatoni kéktúra is belefért ebbe a félévbe,így már csak két szakasz maradt hátra az egészből.A nyár egy gigantikus meccstúrával indult.Csapatunknak a bajnoki cím megnyerése után osztályozót kellett játszania a feljebb jutásért.Így Szombathelyre kellett elmennünk,hogy lássuk ennek a fontos párharcnak a visszavágóját.Az első meccset mi nyertük és hál isten a visszavágót is.Így fantasztikus 24 órás buli kerekedett ebből a meccstúrából.Nappal Szombathelyen éjjel pedig Győrben és Budapesten hoztuk a formánkat...A félévbe aztán az előbb is emlitett egyik balatoni kék fért még bele.

Bodajk kora este

Ez most természetesen csak egy dióhéjba szedett összefoglaló,mindegyik buliról részletes bejegyzés van a blogban!De nézzük a számokat:

Ha mindent ide számolunk akkor eddig ebben a félévben

21 bulink volt (ebbe benne vannak a bakancslistás,a meccs és a városnéző túrák is)

Mind a 21 alkalommal csak én voltam ott értelemszerűen.

20 alkalommal volt velem Zolika.

Móni háromszor tartott velünk.

Míg Laci és csapata egy alkalommal.

A bakancslistás túrákat illetően 152 kilométernél tartunk idén ez jóval gyengébb mint az egy évvel ezelőtti,de persze az élményeket nem kilométerben mérjük!

A leghosszabb túra a februári Dunán innen Dunán túl volt a maga közel 22 kilométerével.

A lerövidebb túra a Rotary körsétányos túra volt az alig több mint 10 kilométerével.

Idén olyan új helyeket ismertünk meg mint: a Gánti bauxitmezők,a Szent György-hegy a Mátra bérc,a Zsidó pokol,a Zádorvár,a Csóri horgok,Martonvásár,A Sokorói-dombság,vagy Szombathely.Valóban kivételesen pazar félév volt! Bár ilyen lenne a folytatás is!

Váci esernyők

2025. június 27., péntek

Kedvenc kilátóink eddig

Szépen teljesít a Kedvenc kilátóink c. sorozatom,hiszen már 57 részt élt meg,57 kilátó került bemutatásra,ezek mindegyike olyan amelynél legalább egy alkalommal jártam.A sorozat 2020 februárjában indult el.Most összefoglalom,pontosabban csak leírom ide,hogy mely kilátók szerepeltek eddig a sorozatban.Ezt csupán azért,hogy tudjam és szem előtt legyen,hogy mely kilátókról írtam eddig,mégpedig azért,hogy nehogy valamelyik újra sorra kerüljön.

Nagy kilátó fan vagyok,szeretek kilátókba kirándulni.Egyre több és több hír érkezik,új kilátókról valamint felújításra szoruló illetve lebontásra ítélt kilátókról.Ezeket igyekszem nyomon követni,feltéve ha olyan kilátóról van szó amelyik benne volt már túrázásaink történetében.

Akkor az eddigiek.A legrégebbivel kezdve:

A legújabb szerzemény,még nincs benne a sorozatban

János-hegyi Erzsébet kilátó

Julianus kilátó

Pécsi Tv-torony

Ranzinger kilátó

Boldog Özséb kilátó

Karancs kilátó

Cigány-hegyi kilátó

Kaán Károly kilátó

Gizella királyné kilátó

Zengő kilátó

Prédikálószéki kilátó

Sarvajc kilátó

Sipos-hegyi kilátó

Körtvélyesi kilátó

Guckler Károly kilátó

Makovecz kilátó

Grábóci Mária kilátó

Óvári messzelátó

Gömbkilátó

Ámos-hegyi kilátó

Sasfészek kilátó

Károlyi kilátó

Piramita kilátó

Türr István kilátó

Bence-hegyi kilátó

Kistubesi kilátó

Soós-hegyi kilátó

Berzsenyi kilátó

Nagyvázsonyi Katonai kilátó

Révfülöpi kilátó

Zsongorkő

Királyréti Várhegyi kilátó

Óbányai belátó

Mayer Antal kilátó

Bölcső-hegyi kilátó

Kisfaludy kilátó

Bati kereszt kilátó

Szőlő kilátó

Festetics kilátó

Sötét-völgyi kilátó

Kozmáry kilátó

Sástói kilátó

Kékestetői Tv-torony

Jókai kilátó

Sós-hegyi kilátó

Szent László kilátó és kápolna

Refromátorok terei Kertvárosi kilátó

Maderspach kilátó

Megyer-hegyi kilátó

Macacia kilátó

Csákány-hegyi kilátó

Flóra pihenő

Hanák Kolos kilátó

Muzsla kilátó

Boldog Mór kilátó

Sóstói kilátó

Ennyi kilátó volt tehát eddig ebben a sorozatban.Magam is meglepődtem,hogy olyan kaliberű kilátók kimaradtak eddig mint az Őrtorony Tihanyban,vagy a Merzse mocsári kilátó,a Csere-hegyi vagy az Alsóörsi kilátó is.De ott van még a nagy Tubesi kilátó is vagy a mecseknádasdi Vár-hegyi kilátó.Ezek persze sorra fognak kerülni.

Hogy hagyhattam ki az ország legjobb kilátóját eddig,a tihanyi Őrtornyot?

2025. június 24., kedd

Könnyű terep a balatoni kék hatodik szakaszán

 Tovább dübörög a balatoni kék.Április elején fejeztük be az ötödik szakaszt a Zádorvárnál.Most a nyár pedig a hatodik szakasszal indult.Mivel a balatoni kék itt nem érint településeket,választanunk kellett hol szállunk be.Ugye a kiszállás a Zádorvárnál volt,de ott is lekellett menni a közeli faluba Pécselyre.Most vagy innen indulhattunk volna,ha a másik közeli településről Barnagról.Mi ez utóbbit választottuk.Így még  felfelé menet sem volt.Na,de sorjában.Zolikával vágtunk neki a sok meccstúrát hozott tavaszt követően a nyár első bakancslistás túrájába is.Barnagot választottuk kiindulási pontnak.Ide meglehetősen későn értünk.Hiába indultunk otthonról fél hatkor,csak háromnegyed hatkor értünk a parányi településre amely a Veszprémi fensík és a Balaton-felvidék határán található.

Barnag az apró kis gyöngyszem

A balatoni kék innen 2,4 km-re volt.Tehát oda kimenni is egy kisebb fajta túra volt.A falura nem sok időt szenteltünk,indultunk is.Szerencsére egy jól járható,könnyű terepű út vitt el a balatoni kékig.Simán kiértünk.Útközben kellemes fenyves adott hűs árnyékot.Ezen a napon még nem volt kánikula,de közel álltunk hozzá.Elérve a kéket a terep továbbra sem volt nehéz.Időnként kifejezetten hűs erdőkön át haladtunk,máskor meg meleg rétek mentén.Gyakorlatilag ez aztán állandosult az egész túra folyamán.

Elérjük a kéket

Kertek alá,pontosabban fölé értünk közben.Tábla hírdetett egy menedékhelyet ahol lehet enni és inni.Ezt meg is találtuk,de nem volt nyitva.Szerencsékre a tulaj éppen ott volt és mondta ha iszunk egy fröccsöt akkor beülhetünk.Naná,hogy elfogadtuk az ajánálatot.Egy hűs teraszon volt a vendéglő ahonnan alighanem minden idők legszebb balatoni kilátása tárult a szemünk elé.Főleg a Tihanyi-félszigetre láttunk ki,de sokminden más is látszodott!Szavakkal el nem mondható milyen kiváló bort kaptunk...és a kedves házigazda még meginvitált minket egy helyben sütött kenyérre (ingyen).Fenséges volt a kenyér is.A gazda meg nagyon kedves.Egy ötven körüli fószer akivel nagyon kellemesen el is beszélgettünk.Isteni hely volt!Legszívesebben maradtunk volna még borozgatni,de menni kellett tovább.Mindenesetre elmondható,hogy jól indult a balatoni kék hatodik szakasza.

Isteni hely!

Továbbra is hűs erdők és meleg rétek váltogatták egymást,mígnem elértük a Halom-hegyet,amelyet már a távolból is láttunk.Itt meggyűlt a bajunk a jelzésekel és az út nyomvonalával mert nem volt egészen egyértelmű.Végül üggyel-bajjal ráleltünk a Halom-hegyre felvivő tanösvényre a kék T jelzésre.Ezen nem jelentett különösebb problémát megmászni a 399 méter magas hegyet.Szerencsére felfelé az út is hűvösben haladt.Felérve egy réten találtuk magunkat központban a Kossuth kilátóval.Ami elsőre feltűnt az a hely elhanyagoltsága volt...Térdig ért már a fű a tájékoztató táblákat benőtte a növényzet,ahol meg nem ott lekoptak.Szabadtéri színpad is volt itt!De ez is az elhanyagoltság állapotát mutatta.Pedig amúgy szép hely volt.Közben szállingóztak fel a túrázók.Úgy döntöttünk megkajálunk,hátha addigra kiritkulnak és majd úgy megyünk fel a kilátóba.

Elérve a tanösvényhez

A Halom-hegyen a kilátóval

Így is lett.Mire végeztünk a kajával a terep is megtisztult.Szabadon mehettünk fel a kilátóba!A teljes egészében fából készült kilátó - amelyre majd kitérünk részletesen is a kedvenc kilátóink sorozatomban -elsőre jónak tűnt.Hajazott némileg a Balaton legjobb kilátójára a tihanyi Őrtoronyra.Ám felérve kellemetlen meglepetés fogadott.Hiába voltak tágasak a kilátószintek és volt teljes körpanorámánk.A kilátó olyan fokon imbolygott és hintázott/kilengett,hogy komolyan beszarás körüli állapotba kerültünk.Attól féltünk ledőlünk kilátóstul együtt.Én nem szoktam félni kilátókban,hiszen eleve kilátó fan vagyok,de itt féltem,megmondom őszintén.Próbáltuk azért élvezni a kilátást mert azért az ott volt a szeren!

Kicsit fosva a kilátóban

Kilátás a Kab-hegyre

Kilátás a Hegyestűre és a Badacsonyra

Próbáltuk élvezni a kilátást megfeledkezve a kilátó mozgásáról.Érdekes mert hazatérve Manó barátomnak elmeséltem ezt,ő azt mondta amikor itt járt jó másfél éve akkor semmiféle imbolygást nem tapasztalt... Szóval láttunk mindent,a Hegyestűt,a Szent György-hegyet,a Gulácsot a Badacsonyt,a Kab-hegyet,a Balaton északi öblét és egy csomó olyan hegyet amelyiket még nem ismertem.Kilátásilag az egyik legjobb kilátó volt amelyben valaha is jártam,de szerkezetileg meg ezekszerint a legrosszabb.Jó félórát így is fent időztünk,aztán mentünk tovább.A tanösvény másik részén ereszkedtünk vissza a kék jelzésre.Jó volt a Halom-hegy,de ott volt bennem némi tüske is.Egy részt az ibolygó kilátó végett,másrészt azért,hogy ez a szép hely miért ennyire elhanyagolt?

Zolika ereszkedik a tanösvényen

Lentről a Halom.hegy

Mentünk a kéken tovább.Lentről is megcsodáltuk a közeli Halom-hegyet,majd az út beért a telkek és a pincék közé.Egy országutat keresztezve értünk be újra egy hűvösebb erdőbe,majd újra telkek,újra rétek...így váltogatták egymást az út szakaszai.Kezdett erősen meleg lenni,de még mindig azon határvonal innenső oldalán voltunk amely még a hőség elviselhető szintjét jelentette.Szép rálátásaink voltak a következő szakaszra ahol hegyek köszöntek szembe...Nem sok jót ígért a hetedik szakasz első része az biztos...Egy farmot került meg közben a kék szintén egy erdőben.Ez az erdő már nem volt olyan hűs mint az előzőek.Majd betonra váltott az út és kezdte meg jó másfélkilométeres ereszkedését a völgyben található Szentantalfáig.Ennek a szakasznak a végállomásáig.

Ennek a szakasznak a végállomása

Voltak szép részei a falunak

Szentantalfa csalódást okozott.Bár szépnek szép volt és a pecsételő helyet is könnyen megtaláltuk.Az egyetlen vendéglátóhely amire ráleltünk esküvő miatt zárva volt és semmi mást nem találtunk nyitva.Így az áhított hideg ital elmaradt..Szerencsére egy csapot találtunk azért,de igazán hideg vízet nem adott.Úgy láttuk a térképen van még egy kocsmaszerűség a faluban,de odáig már nem volt idő elmenni,de ez majd a következő szakaszon kiderül,hiszen az innen fog indulni.Még egy kicsit járkáltunk a környező utcákon,de aztán jött a busz.Háromszori átszállással jutottunk haza több mint öt órás utazás után!

A Balatoni kék hatodik szakasza volt eddig a legkönnyebb szakasz.Alig-alig kellett felfelé menni,a Halom.hegy megmászása pedig semmiféle nehézséget nem jelentett.A táj sok helyen látványosan szép volt bár a végállomás kicsit csalódást okozott.Az a hely ahol boroztunk az mindent vitt,nálam eddig az az év helye!

Ez volt az év tizenegyedik túrája amelyen 15 kilométert mentünk.Ez összesítve idén már 152 kilométert jelent.Így az átlagunk túránként 13,81 kilométer.Ez ebben a korban már bőven az ideális!A Balatoni kékből még két szakasz van hátra.A következőt őszre tervezzük,az utolsót viszont csak jövő tavasz felé amikor már újra éled az élet a Balaton körül!

2025. június 20., péntek

Véget érő szezon - Ez remek volt!

Véget ért hát a szezon a sikeres osztályozóval így megnyílt az út,hogy újra felkerüljünk az országos focitérképre.Magáról az osztályozóról beszámoltam már a Vas megyei meccsetúra c. bejegyzésemben,most nézzük át milyen volt maga a szezon.

Soha nem látott mélységekbe süllyed a foci a városban azzal,hogy egy éve kiestünk az NB III.-ból is a megyei bajnokságba.A kezdeti keserűség után nem szándékoztam hátat fordítani a csapatnak,a meccseknek.Hiszen ha a jó időkben ott voltunk,akkor úgy voltam vele legyünk már ott a pokol legmélyebb bugyraiban is!

A megyeibe ha nem is tükörsimán,de kezdtünk beilleszkedni.Kétségtelen voltak kisebb hullámvölgyek,ez leginkább a Karcag elleni hazai kupatalálkozón és közvetlen utána a Mór elleni idegenbeli rangadón jelentkezett.Ezt követően azonban a csapat talpra állt és nem vesztett több pontot a bajnokságban! Talán jelentősen javított az önbizalmunkon a sárbogárdi győzelem is. 

Valamelyik szezonbeli meccsen

Úgy gondoltuk ha már megyei akkor kihasználjuk a megye adottságait és eljárkálunk idegenbeli meccsekre is,hiszen egyik ellenfél pályája sem volt igazán messze.Azt vettük észre,hogy egyre inkább élvezzük az egészet,hiszen a bajnokság rendkívül élvezetesen alakult az idegenbeli túrák is élvezetesek voltak.Nem beszélve arról,hogy a megye érdekességeit és szépségeit is jobban felfedeztük így.
Egy pont hátránnyal kezdtük a tavaszt.A téli igazolásaink rendkívül jól sikerültek Két újonc játékosunk már a tavasz első meccsén három-három góllal mutatkozott be.Mi pedig minden meccsen ott voltunk,akár itthon,akár idegenben.
Jól alakult a tavasz,hiszen a kulcsfontosságú Mór elleni hazai rangadót már mi vártuk kedvezőbb helyzetből Már ekkor az első helyen álltunk és a győzelemmel már tekintélyesre nőt az előnyünk Ezt már a végéig megtartottuk,sőt a duplájára növeltük!

Az őszi idény végén még csak másodikok voltunk,aztán óriási fölénnyel megnyertük a bajnokságot
Járva a meccseket,közben észrevettük a csapat egyre nagyobb közvetlenségét és szurkolóbarátiságát.Elég arra gondolni,hogy a győzelmek után rendszeresen kijöttek megköszöni a szurkolást.Ez az elmúlt években rendre elmaradt,így ezért is volt szerethetőbb ez a csapat.
Kissé zavaró volt,hogy a maga a csapat közösségi oldala mostoha gyerekként kezelte a csapatot. Rendkívül nehezen volt követhető,hogy mi van a csapattal,hogyan alakul a mérkőzés,sérülések,eltiltások,összeállítás stb... Ezért is határoztam el,hogy a magam kis egyszerű módján tudósítok a mérkőzésekről és eredménykövetést is tartok Ez meglepetésemre egyre több embert érdekelt.Az egész az osztályozó visszavágóján csúcsosodott ki,amikor annyian rám írtak és érdeklődtek hogyan alakul a meccs,hogy már magára a meccsre alig tudtam figyelni...

Volt egy villanyfényes meccsünk is a szezonban
Járva a meccseket,közben észrevettük a csapat egyre nagyobb közvetlenségét és szurkolóbarátiságát.Elég arra gondolni,hogy a győzelmek után rendszeresen kijöttek megköszöni a szurkolást.Ez az elmúlt években rendre elmaradt,így ezért is volt szerethetőbb ez a csapat.
Kissé zavaró volt,hogy a közösségi média mostoha gyerekként kezelte a csapatot. Rendkívül nehezen volt követhető,hogy mi van a csapattal,hogyan alakul a mérkőzés,sérülések,eltiltások,összeállítás stb... Ezért is határoztam el,hogy a magam kis egyszerű módján tudósítok a mérkőzésekről és eredménykövetést is tartok Ez meglepetésemre egyre több embert érdekelt.Az egész az osztályozó visszavágóján csúcsosodott ki,amikor annyian rám írtak és érdeklődtek hogyan alakul a meccs,hogy már magára a meccsre alig tudtam figyelni...

Eljárkáltunk idegenbe is

Egyre több néző volt a hazai meccseken

Felemelő,emlékezetes dolgok is történtek menet közben. Pl. amikor Bazsival viccelődtünk Bodajkon,vagy amikor melegítés közben Martonvásáron köszöntek és intettek ki nekünk a játékosok.Amikor Bolla a kapusunk írt nekem és köszönte meg a szurkolást,de ide sorolható amikor maga Dobos Barna segített nekem és egészítette ki a hiányosságaimat amikre nem emlékeztem,mikor a osztályozó történelmünkről írtam.Vagy amikor bekiabáltam a pálya korlátjától az előttem szabadrúgáshoz készülődő Gránicznak,hogy istenkirály vagy Patrik,az meg csak rám nézett mosolyogva értetlenül ,hogy
ki lehet ez a f..sz. De mondhatom amikor Szombathelyen Batának már hazafelé indulás közben kiáltottam oda,hogy el ne merjen menni és ugyanitt meccs után amikor Szepi megköszönte,hogy ott voltunk minden meccsen.Ezek mind csodás pillanatok voltak!

Ünnep itthon a bajnokavatón

Ünnep Szombathelyen a sikeres osztályozó után
A jövőt illetően az a legfontosabb,hogy együtt maradjon ez a társaság,hogy ne történhessen meg újra az,hogy anyagi okok miatt széthullik a csapat. Az NB III. már más kávéház lesz és nyilván lesznek majd vereségek is.Ez benne van,a lényeg az,hogy sikerüljön bennmaradni! Mi igyekszünk ott lenni ahol csak tudunk,ez nyilván az NB III. nagyobb távolságai miatt nehezebb lesz,de amikor tudunk megyünk.
Szép volt fiúk, köszönjük a csodás évet mindenkinek!

2025. június 19., csütörtök

Újra Shíva menedékében jártunk

 A múlt heti nagy fociláz közepette is akadt azért más program.Szombaton Shíva menedékébe tértünk vissza immár harmadik alkalommal.Magának Shívának a menedékhely névadó kutyájának volt a szülinapi bulija és társának Abebának.Könnyed kis laza programnak ígérkezett a vasárnapi 24 órás szombathelyi kaland előtt.Mivel Móni is nagy rajongója lett az ercsi kutyamenhelynek,így elvittük magukkal őt is Zolikával.Ám aztán maga az esemény kissé csalódást okozott.

Gólya a kéményen

Mivel nem volt más,így a fél tízes vonattal mentünk Ercsibe ami fél tizenegykor már ott is volt.A buliig még volt másfél óránk.Mivel közel,kb.olyan 1 km-re van az állomástól Shíva menedéke így úgy döntöttünk egy kisebb kerülővel tesszük meg az utat,ami így jó három kilométeres utat jelentett.A nehezen közlekedő Mónival ez több mint egy órás utnak ígérkezett.Így nagyjából nyitásra majd ott is lehetünk.El is indultunk az ercsi vasútállomásról akkor tehát kerülőúton.Már az elején kezdett meleg lenni.Ez így természetes ilyenkor június közepén.Az első látnivaló egy kémény tetején fészkelő gólya volt akihez rövidesen megérkezett a társa is.Üditő látvány volt ebben a rút világban...

A szinpad

Útközben volt egy bolt ahol hideg itallal tudtuk magunkon frissiteni.Aztán üggyel-bajjal valóban több mint egy órás séta után odaértünk Shíva menedékéhez.Még nem volt dél,de már megnyitottak.Az udvaron ahogy télen is az Árva kutyák karácsonyán egy szinpad állt.Két oldalt sátrak,benne padokkal-asztalokkal.Lehetett hűsölni.Ide kicsit le is ültünk,majd körülnéztünk.Hátra a kutyákhoz most nem engedtek be,itt az udvaron meg csak egy kutyus volt a tavalyi év kutyája a kinyomott szemű Anika.Őt üdvözöltük,egy kerekeskocsis lány ölébe fészkelte be magát.Más kutya nem akadt.Márciusban kutyák serege üdvözölt minket mikor megérkeztünk,most Anikán kivül egyet sem hoztak ki.

Szerintem bántóan kevesen voltunk...

Bár büfé volt,de hiányoltam az udvarról egy vízcsapot...Ebben a melegben lehet nem lett volna rossz ötlet..Lassan gyűlt csak a nép.Bár a szervezők megvoltak elégedve a létszámmal,szerintem kevesebben voltunk mint az Árva kutyák karácsonyán.Megjelent Gyuri a kutyák örangyala és a menhely vezetője.Előadta a színpadon az üdvözletet és elmondta a programot is.Majd Móni elindult autogrammot vadászni tőle.Ám folyton annyian körülvették - csak nők- ,hogy nem lehetett odaférni hozzá.Pedig Móni egész rendezvény alatt próbálta levadászni,de nem sikerült.Közben kihoztak más kutyákat is.Girnyút akivel márciusban haverkodtunk össze.Most úgy tűnt a háta közepére sem kívánja ezt az egészet.Gondolom melege volt.A szinpadon meg ment a müsor.Bográcsos kaját ígét Gyuri.

Megy a müsor

Csak Girnyút és Anikát tudtuk látni és megsimogatni...

A müsor a szinpadon nem volt túl érdekes.Mazsorettek szerepeltek éppen.Mikor vége lett akkor megemlékeztünk egy percre a nem rég elhunyt Gedeon papóról.Ez mondjuk meghitt és szívetmelengető volt.Majd ezután megérkezett Tóth Tünde mulatós énekesnő.Feltűnően csinos jelenség volt így őt szívesen néztük a tűző napon.A Boldog születésnapot dalánál hozták ki az ünnepelt kutyusokat Shívát és Abebát.Láthatóan egyikük sem érezte jól magát a melegben és a hátuk közepére sem kívánták az egészet.Gyuri nem soká vissza is vitte őket.Tünde müsora meg véget ért.Sajna továbbra sem jutottunk hideg italhoz..

Megy Tünde müsora

Tombola következett amelyen nem nyertünk.A bográcsos kaja pedig annyiból állt,hogy kaptunk egy kicsi merőkanállal,mindenféle körités és kenyér nélkül a pörköltből...és savanyú sem volt hozzá már.A tüző napon meg kezdtünk kitikkadni.Persze hoztunk adományokat mi is,amit még a belépéskor leadtunk a megfelelő helyre.A kutyákhoz továbbra sem engedtek be,az enni-inni való így gyakorlatilag meg nem érte el az elégséges szintet,a szinpadon meg ment a nagy semmi.Nem láttuk értelmét tovább maradni,így három előtt elindultunk a vasútállomásra vissza.

Gyuri kezében az ünnepelt Shíva

Azok után,hogy a karácsonyi,meg a márciusi buli tök jó volt,ezt most csalódásként éltük meg.Úgy éreztük ez most nem a kutyákról szól,hanem egy marketing volt önmaguk reklámozására,lényegébe kutyák nélkül.Óriási baklövésnek éreztem a vízcsap hiányát,a nesze semmi fogd meg jól bográcsozást és drágán árult dolgokat mint p. a bögrék,hütőmágnesek.Azért egy kutyás bögre ne legyen már ötezer forint főleg az itt tartozkodó támogatóknak,egy hütőmágnes meg ne kétezer forint legyen.Na és jusson bőségesen kaja ha már egyszer beharangoztuk előtte...

Na,de persze nem haragudtunk csak az előző két bulihoz képest ez kapta a jóval nagyobb reklámot és ehhez képest egy kissé csalódás volt.Ez van.Valószinű karácsonykor azért majd újra jövünk!

2025. június 18., szerda

Volt egyszer egy kutya

Drága négylábú barátom éppen ma,hogy hat éve távozott az örök vadászmezőkre.Ahogy minden évben,most is megemlékezem róla.A kis fekete mudi  kölyökként került hozzám 2007 nyarán.Hamar beilleszkedett,de már négy hónaposan elütötte egy autó.Nem,nem az én hibámból.Apósom vigyázott rá és vitte le,de valahogy megszökött és egy autó a padkához vágta.Túlélte.Igaz müteni kellett.Felépült.Attól fogva nem bíztam senkire és velem és Gergővel nem is érte többé soha semmi baj.Boldogok voltuk és jártuk a világot,az erdőt a mezőket,az állomást körbe és még túrázni is voltunk.Mi hárman Gergővel.Elképesztően boldog idők voltak...

Egy boldog napon

Aztán Gergő elment és a kutyus félévvel élte túl.Csend és üresség maradt utánuk,olyan amit soha nem sikerült megszokni...Van új kutyám,de nincs új Gergőm.És azt a fekete kutyát sem tudja pótolni az új,bár ő is aranyos.Hát ez van.Nem tudok már erről mit írni,hiszen mindent megírtam az évek alatt.Hiányoznak,hiányzik az a boldog idő,a boldog séták.

Hat éve,hogy elment a kis barátom,most is bízom és hiszek benne,hogy van valahol egy olyan világ ahol mindenki boldog és azokkal van akiket szeretett...

Gyönyörű voltál!

2025. június 17., kedd

Vas megyei meccstúra

 Bár azt ígértem az osztályozó mérkőzésekről csak a véget érő szezon bejegyzésemben számolok majd be,de sikerült elmenni a visszavágóra,ez pedig meccstúrának tekinthető,ezekről pedig szokásom írni.Szóval a csapatunk a szombathelyi ISA Haladás csapatát kapta ellenfeléül az NB III.-ba jutásért vivott osztályozóra.Az első mérkőzésre Dunaújvárosban került sor,amit vert helyzetből végül 2-1-re megnyertünk.Komoly izgalmakat tartogatott a visszavágó Szombathelyen,amelyre úgy döntöttünk elmegyünk.Kapóra jött a dolog,hiszen még soha nem jártunk Vas megyében és már régóta elszerettünk volna menni Zolikával.Nehezítette a dolgunkat a késői mérközés kezdés.Tudtuk aznap már nem tudunk hazajönni Dunaújvárosba,de ez nem érdekelt.Erről a meccsről nem hiányozhattunk,az egészet pedig megszerveztük úgy,hogy várost is nézzünk és az éjszakában jöjjünk haza.

Hát ez bizony megadta magát...


Nem kezdődött jól a dolog.A fél hetes vonattal mentünk volna Kelenföldig,ahonnan a Mura IC-vel Szombathelyig.Ám a fél hetes vonat műszaki hiba miatt nem tudott elindulni Dunaújvárosból (...),így a Mura IC-t sem tudtuk elérni.A fél 8-as vonattal tudtunk elindulni,a helyjegyünket meg átírattuk a Mura IC-ről a Savariára.Így két órás késéssel,de rendben megérkeztünk Szombathelyre vasárnap egy óra előtt.Így is volt még négy és fél óránk a meccsig amely a város szélén található Illés Akadémián került sorra.Persze felmértem előre a dolgokat,tudtam merre kell menni,annak ellenére,hogy még soha nem jártam itt.Volt idő még így is városnézésre.Az állomás épülete gyönyörű volt,egy kávét meg is ittunk,majd úgy indultunk be a városba.

A szombathelyi vasútállomás

Az egyik hosszú utcán vágtunk neki.Egy idő után úgy tűnt Szombathely ugyanolyan üres és nyugis vasárnap délután mint Dunaújváros.Fotózgattuk ami tetszik,majd beljebb mentünk a belvárosba a megyeháza és a püspöki palota környékére.Ez a rész igazán szép volt.Itt is gyönyörködtünk egy sort.Kissé már meleg volt,de trappoltunk tovább.A buszállomásnál amely nem volt olyan szép mint a vasútállomás könnyitettünk magunkon.Meglepő volt,hogy vendéglátó helyet nem találtunk.Nyilván volt a városba,de amerre mi mentünk egy sem akadt.Pedig kezdtünk erősen szomjazni.

A püspöki palota és a székesegyház

A megyeháza

Tovább sétálva kényelmesen,hiszen a meccsig még mindig volt bőven időnk,elhaladtunk a Haladás stadion mellett.Megmondom az őszintét nem tetszett.Gyakorlatilag egy fehér ponyva burkolta be az egész stadion és nem volt szép.Az egyik kapunál valamennyire beláttam,a belseje már nem tűnt rossznak.Sajnos azonban bemenni nem tudtunk.Itt is fotózgattunk egy sort,majd mentünk tovább.Egy patak felett mentünk át a hídon.Ez a rész itt szépnek tűnt.Viszont továbbra sem tudtuk mással oltani a szomjunkat csak a magunkkal hozott már alaposan felmelegedő vízzel.

A Haladás stadion

Azért itt tudni kell,hogy nem Haladás drukker vagyok!

A híd után egy nagy tóhoz értünk.Ezen is egy híd vezetett be egy szigetre.Hát átmentünk rajta-A sziget szép ligetes volt óriási fákkal,remek sétányokkal.Alighanem ez lehetett Szombathely legszebb része.Egy padnál az árnyékban pihentünk egy kicsit és elfogyasztottuk a maradék kajánkat.Hideg italunk továbbra sem volt.Szétnéztünk itt is,majd a hídon átmentünk a partra.Mentünk tovább az Illés Akadémia irányába.A tóparton aztán végre feltűnt egy presszó.Itt végre hideg italokhoz jutottunk,igaz nem olcsón.Egy órát pihentünk itt és mentünk tovább,már nem volt olyan sok idő a meccsig,de sietni azért nem kellett.

Híd a szigetre

A tó

Még sétáltunk a tó mentén amikor észrevettük,hogy van ott egy másik tó is.A kettő között pedig volt egy csap.Így a flakonunkba friss vízet eresztettünk.Majd mentünk tovább.Egy sport játszótér vagy park szolgált még látnivalóval.Volt ott egy olyan mászóka ami olyan volt mint egy kilátó.Felakartunk menni,de a terület elvolt kerítve a bejáratot meg nem találtuk.Aztán pontosan tudva,hogy merre kell menni,az utcákon trappolva végül elértük az Illés Akadémiát.Simán bejutottunk.Sok pálya volt itt,persze,hogy azon volt a meccs ahová legjobban odatűzött a nap.A lelátó mobillelátó volt két soros.Hiába volt ponyva a fejünk felett a nap keményen oda sütött a nézőtérre.Sokan voltunk,de sokan jöttek Dunaújvárosból is.

Búcsú a tótól

Kezdődik a meccs!

Jó melegben kezdődhetett a meccs.Közben megérkeztek pécsi barátaink akik Dunaújvárosba is eljöttek szurkolni nekünk.Izgalmas jó meccs alakult ki.A hazai csapatnak mindenképp győznie kellett,hogy feljusson az NB III.-ba,nekünk elég volt a döntetlen is.Ehhez képest aztán mi szereztünk vezetést az első félidőben.A másodikban pedig növeltük az előnyt.Annyira már nem kellett izgulni.A hazai csapat egy gólt ugyan talált,de többet már nem,így mi győztünk újra 2-1-re amivel sikerült a hőn áhított feljutás! A meccs végén együtt ünnepeltünk a csapattal.Emlékezetes pillanatok voltak! Azonban sietni kellett a fél kilenckor Győrbe induló vonathoz! Ha elérjük akkor is csak reggel fél hétre leszünk otthon!Ha nem akkor valamikor dél körül.Taxit hívtunk,elbúcsúztunk pécsi barátainktól és végül elértük a vonatot.

Szurkolunk!

Ez már a vége,ünnepelük!

Sikerült!

Fél tíz után értünk Győrbe.Egy óra múlva ment a következő vonat Budapestre.Addig elmentünk enni a már jól ismert buszállomási büféhez ami éjjel-nappali.Majd jártunk egyet a belvárosba.35 éve nem voltam itt...és meglepődtem milyen szép az esti fényekbe...Aztán sok idő nem maradt mentünk a vonathoz.Az fél egy után ért a Déli pályaudvarra.Több mint négy óránk volt a dunaújvárosi vonatig.Hát elindultunk gyalog a Margitszigetre! Azt meg alaposan bejártuk az éjszakába.Az volt a meglepő,hogy sokan voltak kinn hétfő éjjel kettő környékén...Fél négy felé indultunk vissza a Délibe.Na ekkora már alaposan elfáradtunk.A Széll Kálmán téren egy padon pihenve gyakorlatilag elaludtunk.De aztán észbe kaptam és mentünk tovább a Délibe.

Győr gyönyörű volt az éjszakában...

A Margitsziget valamikor hajnali háromkor

A pályaudvaron már világosban tudtunk inni egy kávét.Majd beültünk a vonatba ahol szinte rögtön beájultunk.Végül rendben reggel fél hétre hazaértünk.Kerek 24 órás program volt,de megérte,mert sikerült az osztályozó,jó volt ünnepelni a csapattal,a városok ahol megálltunk azok meg szépek voltak.Remek 24 óra volt tehát.Hazaérve alaposan elfáradva jó alapos alvás kövezkezett.Klassz nap volt!

Ja és túrának is beillett,mert Szombathelyen hét,Győrben kettő,Budapesten meg 12 kilométert gyalogoltunk!

Éjszaka is jártak,de mi gyalog mentünk.