A következő címkéjű bejegyzések mutatása: osztályozó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: osztályozó. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. június 20., péntek

Véget érő szezon - Ez remek volt!

Véget ért hát a szezon a sikeres osztályozóval így megnyílt az út,hogy újra felkerüljünk az országos focitérképre.Magáról az osztályozóról beszámoltam már a Vas megyei meccsetúra c. bejegyzésemben,most nézzük át milyen volt maga a szezon.

Soha nem látott mélységekbe süllyed a foci a városban azzal,hogy egy éve kiestünk az NB III.-ból is a megyei bajnokságba.A kezdeti keserűség után nem szándékoztam hátat fordítani a csapatnak,a meccseknek.Hiszen ha a jó időkben ott voltunk,akkor úgy voltam vele legyünk már ott a pokol legmélyebb bugyraiban is!

A megyeibe ha nem is tükörsimán,de kezdtünk beilleszkedni.Kétségtelen voltak kisebb hullámvölgyek,ez leginkább a Karcag elleni hazai kupatalálkozón és közvetlen utána a Mór elleni idegenbeli rangadón jelentkezett.Ezt követően azonban a csapat talpra állt és nem vesztett több pontot a bajnokságban! Talán jelentősen javított az önbizalmunkon a sárbogárdi győzelem is. 

Valamelyik szezonbeli meccsen

Úgy gondoltuk ha már megyei akkor kihasználjuk a megye adottságait és eljárkálunk idegenbeli meccsekre is,hiszen egyik ellenfél pályája sem volt igazán messze.Azt vettük észre,hogy egyre inkább élvezzük az egészet,hiszen a bajnokság rendkívül élvezetesen alakult az idegenbeli túrák is élvezetesek voltak.Nem beszélve arról,hogy a megye érdekességeit és szépségeit is jobban felfedeztük így.
Egy pont hátránnyal kezdtük a tavaszt.A téli igazolásaink rendkívül jól sikerültek Két újonc játékosunk már a tavasz első meccsén három-három góllal mutatkozott be.Mi pedig minden meccsen ott voltunk,akár itthon,akár idegenben.
Jól alakult a tavasz,hiszen a kulcsfontosságú Mór elleni hazai rangadót már mi vártuk kedvezőbb helyzetből Már ekkor az első helyen álltunk és a győzelemmel már tekintélyesre nőt az előnyünk Ezt már a végéig megtartottuk,sőt a duplájára növeltük!

Az őszi idény végén még csak másodikok voltunk,aztán óriási fölénnyel megnyertük a bajnokságot
Járva a meccseket,közben észrevettük a csapat egyre nagyobb közvetlenségét és szurkolóbarátiságát.Elég arra gondolni,hogy a győzelmek után rendszeresen kijöttek megköszöni a szurkolást.Ez az elmúlt években rendre elmaradt,így ezért is volt szerethetőbb ez a csapat.
Kissé zavaró volt,hogy a maga a csapat közösségi oldala mostoha gyerekként kezelte a csapatot. Rendkívül nehezen volt követhető,hogy mi van a csapattal,hogyan alakul a mérkőzés,sérülések,eltiltások,összeállítás stb... Ezért is határoztam el,hogy a magam kis egyszerű módján tudósítok a mérkőzésekről és eredménykövetést is tartok Ez meglepetésemre egyre több embert érdekelt.Az egész az osztályozó visszavágóján csúcsosodott ki,amikor annyian rám írtak és érdeklődtek hogyan alakul a meccs,hogy már magára a meccsre alig tudtam figyelni...

Volt egy villanyfényes meccsünk is a szezonban
Járva a meccseket,közben észrevettük a csapat egyre nagyobb közvetlenségét és szurkolóbarátiságát.Elég arra gondolni,hogy a győzelmek után rendszeresen kijöttek megköszöni a szurkolást.Ez az elmúlt években rendre elmaradt,így ezért is volt szerethetőbb ez a csapat.
Kissé zavaró volt,hogy a közösségi média mostoha gyerekként kezelte a csapatot. Rendkívül nehezen volt követhető,hogy mi van a csapattal,hogyan alakul a mérkőzés,sérülések,eltiltások,összeállítás stb... Ezért is határoztam el,hogy a magam kis egyszerű módján tudósítok a mérkőzésekről és eredménykövetést is tartok Ez meglepetésemre egyre több embert érdekelt.Az egész az osztályozó visszavágóján csúcsosodott ki,amikor annyian rám írtak és érdeklődtek hogyan alakul a meccs,hogy már magára a meccsre alig tudtam figyelni...

Eljárkáltunk idegenbe is

Egyre több néző volt a hazai meccseken

Felemelő,emlékezetes dolgok is történtek menet közben. Pl. amikor Bazsival viccelődtünk Bodajkon,vagy amikor melegítés közben Martonvásáron köszöntek és intettek ki nekünk a játékosok.Amikor Bolla a kapusunk írt nekem és köszönte meg a szurkolást,de ide sorolható amikor maga Dobos Barna segített nekem és egészítette ki a hiányosságaimat amikre nem emlékeztem,mikor a osztályozó történelmünkről írtam.Vagy amikor bekiabáltam a pálya korlátjától az előttem szabadrúgáshoz készülődő Gránicznak,hogy istenkirály vagy Patrik,az meg csak rám nézett mosolyogva értetlenül ,hogy
ki lehet ez a f..sz. De mondhatom amikor Szombathelyen Batának már hazafelé indulás közben kiáltottam oda,hogy el ne merjen menni és ugyanitt meccs után amikor Szepi megköszönte,hogy ott voltunk minden meccsen.Ezek mind csodás pillanatok voltak!

Ünnep itthon a bajnokavatón

Ünnep Szombathelyen a sikeres osztályozó után
A jövőt illetően az a legfontosabb,hogy együtt maradjon ez a társaság,hogy ne történhessen meg újra az,hogy anyagi okok miatt széthullik a csapat. Az NB III. már más kávéház lesz és nyilván lesznek majd vereségek is.Ez benne van,a lényeg az,hogy sikerüljön bennmaradni! Mi igyekszünk ott lenni ahol csak tudunk,ez nyilván az NB III. nagyobb távolságai miatt nehezebb lesz,de amikor tudunk megyünk.
Szép volt fiúk, köszönjük a csodás évet mindenkinek!

2025. június 17., kedd

Vas megyei meccstúra

 Bár azt ígértem az osztályozó mérkőzésekről csak a véget érő szezon bejegyzésemben számolok majd be,de sikerült elmenni a visszavágóra,ez pedig meccstúrának tekinthető,ezekről pedig szokásom írni.Szóval a csapatunk a szombathelyi ISA Haladás csapatát kapta ellenfeléül az NB III.-ba jutásért vivott osztályozóra.Az első mérkőzésre Dunaújvárosban került sor,amit vert helyzetből végül 2-1-re megnyertünk.Komoly izgalmakat tartogatott a visszavágó Szombathelyen,amelyre úgy döntöttünk elmegyünk.Kapóra jött a dolog,hiszen még soha nem jártunk Vas megyében és már régóta elszerettünk volna menni Zolikával.Nehezítette a dolgunkat a késői mérközés kezdés.Tudtuk aznap már nem tudunk hazajönni Dunaújvárosba,de ez nem érdekelt.Erről a meccsről nem hiányozhattunk,az egészet pedig megszerveztük úgy,hogy várost is nézzünk és az éjszakában jöjjünk haza.

Hát ez bizony megadta magát...


Nem kezdődött jól a dolog.A fél hetes vonattal mentünk volna Kelenföldig,ahonnan a Mura IC-vel Szombathelyig.Ám a fél hetes vonat műszaki hiba miatt nem tudott elindulni Dunaújvárosból (...),így a Mura IC-t sem tudtuk elérni.A fél 8-as vonattal tudtunk elindulni,a helyjegyünket meg átírattuk a Mura IC-ről a Savariára.Így két órás késéssel,de rendben megérkeztünk Szombathelyre vasárnap egy óra előtt.Így is volt még négy és fél óránk a meccsig amely a város szélén található Illés Akadémián került sorra.Persze felmértem előre a dolgokat,tudtam merre kell menni,annak ellenére,hogy még soha nem jártam itt.Volt idő még így is városnézésre.Az állomás épülete gyönyörű volt,egy kávét meg is ittunk,majd úgy indultunk be a városba.

A szombathelyi vasútállomás

Az egyik hosszú utcán vágtunk neki.Egy idő után úgy tűnt Szombathely ugyanolyan üres és nyugis vasárnap délután mint Dunaújváros.Fotózgattuk ami tetszik,majd beljebb mentünk a belvárosba a megyeháza és a püspöki palota környékére.Ez a rész igazán szép volt.Itt is gyönyörködtünk egy sort.Kissé már meleg volt,de trappoltunk tovább.A buszállomásnál amely nem volt olyan szép mint a vasútállomás könnyitettünk magunkon.Meglepő volt,hogy vendéglátó helyet nem találtunk.Nyilván volt a városba,de amerre mi mentünk egy sem akadt.Pedig kezdtünk erősen szomjazni.

A püspöki palota és a székesegyház

A megyeháza

Tovább sétálva kényelmesen,hiszen a meccsig még mindig volt bőven időnk,elhaladtunk a Haladás stadion mellett.Megmondom az őszintét nem tetszett.Gyakorlatilag egy fehér ponyva burkolta be az egész stadion és nem volt szép.Az egyik kapunál valamennyire beláttam,a belseje már nem tűnt rossznak.Sajnos azonban bemenni nem tudtunk.Itt is fotózgattunk egy sort,majd mentünk tovább.Egy patak felett mentünk át a hídon.Ez a rész itt szépnek tűnt.Viszont továbbra sem tudtuk mással oltani a szomjunkat csak a magunkkal hozott már alaposan felmelegedő vízzel.

A Haladás stadion

Azért itt tudni kell,hogy nem Haladás drukker vagyok!

A híd után egy nagy tóhoz értünk.Ezen is egy híd vezetett be egy szigetre.Hát átmentünk rajta-A sziget szép ligetes volt óriási fákkal,remek sétányokkal.Alighanem ez lehetett Szombathely legszebb része.Egy padnál az árnyékban pihentünk egy kicsit és elfogyasztottuk a maradék kajánkat.Hideg italunk továbbra sem volt.Szétnéztünk itt is,majd a hídon átmentünk a partra.Mentünk tovább az Illés Akadémia irányába.A tóparton aztán végre feltűnt egy presszó.Itt végre hideg italokhoz jutottunk,igaz nem olcsón.Egy órát pihentünk itt és mentünk tovább,már nem volt olyan sok idő a meccsig,de sietni azért nem kellett.

Híd a szigetre

A tó

Még sétáltunk a tó mentén amikor észrevettük,hogy van ott egy másik tó is.A kettő között pedig volt egy csap.Így a flakonunkba friss vízet eresztettünk.Majd mentünk tovább.Egy sport játszótér vagy park szolgált még látnivalóval.Volt ott egy olyan mászóka ami olyan volt mint egy kilátó.Felakartunk menni,de a terület elvolt kerítve a bejáratot meg nem találtuk.Aztán pontosan tudva,hogy merre kell menni,az utcákon trappolva végül elértük az Illés Akadémiát.Simán bejutottunk.Sok pálya volt itt,persze,hogy azon volt a meccs ahová legjobban odatűzött a nap.A lelátó mobillelátó volt két soros.Hiába volt ponyva a fejünk felett a nap keményen oda sütött a nézőtérre.Sokan voltunk,de sokan jöttek Dunaújvárosból is.

Búcsú a tótól

Kezdődik a meccs!

Jó melegben kezdődhetett a meccs.Közben megérkeztek pécsi barátaink akik Dunaújvárosba is eljöttek szurkolni nekünk.Izgalmas jó meccs alakult ki.A hazai csapatnak mindenképp győznie kellett,hogy feljusson az NB III.-ba,nekünk elég volt a döntetlen is.Ehhez képest aztán mi szereztünk vezetést az első félidőben.A másodikban pedig növeltük az előnyt.Annyira már nem kellett izgulni.A hazai csapat egy gólt ugyan talált,de többet már nem,így mi győztünk újra 2-1-re amivel sikerült a hőn áhított feljutás! A meccs végén együtt ünnepeltünk a csapattal.Emlékezetes pillanatok voltak! Azonban sietni kellett a fél kilenckor Győrbe induló vonathoz! Ha elérjük akkor is csak reggel fél hétre leszünk otthon!Ha nem akkor valamikor dél körül.Taxit hívtunk,elbúcsúztunk pécsi barátainktól és végül elértük a vonatot.

Szurkolunk!

Ez már a vége,ünnepelük!

Sikerült!

Fél tíz után értünk Győrbe.Egy óra múlva ment a következő vonat Budapestre.Addig elmentünk enni a már jól ismert buszállomási büféhez ami éjjel-nappali.Majd jártunk egyet a belvárosba.35 éve nem voltam itt...és meglepődtem milyen szép az esti fényekbe...Aztán sok idő nem maradt mentünk a vonathoz.Az fél egy után ért a Déli pályaudvarra.Több mint négy óránk volt a dunaújvárosi vonatig.Hát elindultunk gyalog a Margitszigetre! Azt meg alaposan bejártuk az éjszakába.Az volt a meglepő,hogy sokan voltak kinn hétfő éjjel kettő környékén...Fél négy felé indultunk vissza a Délibe.Na ekkora már alaposan elfáradtunk.A Széll Kálmán téren egy padon pihenve gyakorlatilag elaludtunk.De aztán észbe kaptam és mentünk tovább a Délibe.

Győr gyönyörű volt az éjszakában...

A Margitsziget valamikor hajnali háromkor

A pályaudvaron már világosban tudtunk inni egy kávét.Majd beültünk a vonatba ahol szinte rögtön beájultunk.Végül rendben reggel fél hétre hazaértünk.Kerek 24 órás program volt,de megérte,mert sikerült az osztályozó,jó volt ünnepelni a csapattal,a városok ahol megálltunk azok meg szépek voltak.Remek 24 óra volt tehát.Hazaérve alaposan elfáradva jó alapos alvás kövezkezett.Klassz nap volt!

Ja és túrának is beillett,mert Szombathelyen hét,Győrben kettő,Budapesten meg 12 kilométert gyalogoltunk!

Éjszaka is jártak,de mi gyalog mentünk.

2025. június 4., szerda

Két nap az élet

 Fura dolog az osztályozó.Az égig emelhet,kaput nyithat egy magasabban jegyzett ligába,de tönkre is tehet egy egész évet.

Az asztalnál ülő futballhoz fabatkát sem értő nagyurak nagy találmánya.A mai napig nem tudják úgy leszervezni a magyar 
bajnokságok menetét,hogy egy bajnok alanyi jogon indulhasson egy magasabb ligában.

Egész tavasszal ott voltunk a csapatunk minden meccsén amely megnyerte a bajnokságot,de nem indulhat alanyi jogon a felsőbb ligában.Újra osztályozót kell játszanunk.Amely lutri.Vagy sikerül,vagy nem.A hétvégi és a jövő hétvégi meccseken dől ez el.Addig is álljon itt,hogyan alakult városunk csapatának osztályozói a történelemben.

Az a bizonyos első osztályózó 1983-ban

Mióta én követem és szurkolok a helyi csapatnak öt alkalommal volt osztályozó.
A mérleg pedig negatív...Kétszer sikerült,háromszor pedig nem.
Az elsőre az 1982/83-eas idény végén került sor.A már akkori nagyurak is olyan remekül megszervezték a bajnoki kiírást,hogy 1982-ben az NB II.-ből hatodik helyezést elérve is kiestünk az NB III.-ba (akkor Területi bajnokságba)!Más kérdés,hogy az utolsó fordulóban pár ellenfél hathatós bundája is közrejátszott ebben...Na,de akkor az első öt maradt benn az NB II.-ben,mi pedig 82 őszét már a harmadik ligában kezdtük.A bajnokságot nagy fölénnyel,helyenként látványos játékkal sikerült megnyerni.Hála az akkor hatcsoportos bajnokságnak osztályozóra kényszerültünk.Ráadásul összesorsolták a két legerősebb gárdát a Dunaújvárost és a Veszprémet (akkor még Bakony Vegyészt).Az első találkozóra Veszprémben került sor és ötezer néző előtt némi meglepetésre 2-0 arányban leszívtunk.Ez nem szegte kedvét a dunaújvárosi drukkereknek.A visszavágóra Dunaújvárosban 10 ezer (!) ember ment ki.Köztük jómagam is.Minden eddigi idők legjobb meccse volt...és a Dunaújváros rendes játékidőben ledolgozta a hátrányát!Kétszer 15 perces hosszabítás következett,elképesztő izgalmak közepette.Bár voltak lehetőségeink,nem sikerült belőni azt a gólt amely az NB II.-be való jutást jelentette volna.Tizenegyesek következtek ahol....elbuktunk.Óriási kimondhatatlan hatással volt rám a mérkőzés,kisgyerekként ott sírtam a régi Kohász stadion lelátóján.Hatalmas trauma volt...

Így a 83-as ősz is a harmadik ligában talált ránk.A bajnokságot most is megnyertük ha nem is akkora fölénnyel mint egy évvel korábban.Annyiból szerencsésebbek voltunk,hogy a szegedi Délép SC "személyében" nem a legerősebb ellenfelet kaptuk ezúttal.Az első mérkőzésre Szegeden került sor ahová szurkolói busszal lementünk mi is.Kétezer néző előtt úgy tűnt megismétlődik az egy évvel korábbi veszprémi mérkőzés,hiszen a Délép már 2-0-ra vezetett.Hát megint elbukunk? Aztán a 86.percben góllá érett a fölényünk és sikerült egy gólt szereznünk.A 2-1-es vereség azt jelentette,hogy otthon elég 1-0-ra győznünk.Akkoriban még számitott az idegenben szerzett több gól.A hazai mérkőzésre ismét megtelt a stadion,újra 10 ezer néző szorongott a lelátón!Nem volt olyan jó meccs mint az egy évvel ezelőtti Veszprém elleni,de izgalmakban nem volt hiány.Sokáig 0-0 volt az állás.Hiába voltunk fölényben nem sikerült megszerezni azt az egy gólt.A csereként beállt Mártait aztán a 80.percben a tizenhatoson belül buktatták.Tizenegyes! A büntetőhöz az a Gróf András állt aki jelenleg a Dunaújváros edzője.Félve néztünk oda,de Gróf nem hibázott és a hálóba lőtte a labdát! Megvan!Szűk 10 perc volt hátra csak az eredmény tartására kellett figyelni.Évekkel később Mártai egy beszélgetés alkalmával megemlítette,hogy akkor ott a 16-son belül nem ért hozzá a kapus!De vissza 1984-be.A Délép mindent egy lapra téve elkezdett rohamozni mi pedig beszorultunk.Aztán a végén egy kontra alkalmával Ress Józsi feltette az i-re a pontot és betalált a Délép kapujába,2-0! Sikeres osztályozó.Mehettünk végre az NB II.-be.

Szegeden 84-ben

Hat év telt el,jöhetett az újabb osztályozó.Az NB II.Nyugati csoportjának másodikjaként az NB I.leggyengébb nem kieső csapatával kellett osztályzót játszanunk az NB I.-ért .Ez az osztályozó kimaradt az életemből mégpedig azért mert katona voltam.Ellenfelünk a Debreceni VSC volt az első meccs nálunk Dunaújvárosban volt.Ugyanaz a Gróf lőtte a gólunkat aki pár éve hősként vonult be a helyi foci történelmébe.Azonban ez is kevés volt,mert a hazai 1-1-es döntetlen után Debrecenben 1-0 arányban kikaptunk és nem sikerült a feljutás.Mint a hazain,mint a debreceni mérkőzésen 4-4000 néző volt.

Hét év telt el a következő osztályzóig és ekkor már az NB I.-be jutásért kellett osztályozót játszani!Mégpedig újra az NB I.leggyengébb nem kiesőjével az akasztói Stadler FC-vel!Ezúttal hazai pályán kezdtünk és 9000 néző most is ott volt az utolsó éveit élő Kohász stadionban 97 nyarán.Bűn rossz mérkőzés volt a párharc első felvonása.Nem is játszott jól az Újváros.Végül a 2-2-es döntetlen és a csapat gyatra játéka nem sok jót ígért a visszavágóra... Nem tudom miért,talán mert nem bíztunk már benne,de nem mentünk el az akasztói visszavágóra.Pedig bejuthattunk volna az ekkor még híres Stadler stadionba.Háromezer ember ment ki a visszavágóra amelyet a Stadler 2-1 arányban megnyert nővelve ezzel elbukott osztályozóink számát.

Eltelt 16 év mire jött a következő osztályozó.Ekkor már a Dunaújváros PASE néven futott a helyi foci.Újra az NB II.volt a tét.A Soproni VSE csapatát kaptuk.Újra itthon kezdtük az összecsapást.Mindössze 2200 néző volt kinn a mérkőzésen és szintén egy görcsös döntetlen született csak.Az 1-1-es eredmény nem sok jót ígért ugyan a visszavágóra,de mindenki érezte a mi csapatunkban több van ennél.Közben kiderült,hogy vesztes osztáyozó esetén is feljutunk majd...De a soproni visszavágót megtudtuk nyerni 1-0 arányban.Jöhetett újra az NB II.!
Eddig tehát két sikeres és három elbukott osztályozó van a dunaújvárosi foci történetében.

A jelenegi csapat,vajon sikerül-e az osztályváltás?

Most "csak" az NB III.-ért osztályozunk,de ez is fontos mérföldkő lehet.Siker esetén elindulhat egy pozitív irányú folyamat,ami el is indult már,de az,hogy teljesebb legyen ehhez kellene ez a siker.Ha elbukunk félő,hogy örökre elhalhat a foci a városban.Tehát hiába csak NB III.-ért megyünk a tét ennél sokkal nagyobb!

Hogy mi lett az osztáyozó végkimenetele,majd a Véget érő szezon bejegyzésemben számolok be,ha már mindeezeken túl leszünk.

2022. január 13., csütörtök

Az osztályozó

 Véletlen (amik ugye nincsenek) jutott eszembe egy réges-régi meccstúra...Nagyon visszakell menni az időben mégpedig 1984-be.Éppen csak kijöttem a nyolcadikból,de már akkor a foci lázában égtem.Pedig akkori csapatunk a Dunaújvárosi Kohász ahogy a maiak is,az NB III.-ban nyomták az ipart.Kisértetiesen hasonlított a szitu a jelenkorhoz...NB I.-es évek után,NB II.,majd onnan újabb zuhanás bele az NB III.-ba.Igaz ez a bajnokság átszervezése miatt alakult csak így akkor,hiszen a hatodik helyen végeztünk.Ám az MLSZ már akkor is buzi MLSZ volt és olyan sikeresen alakította át a magyar focit,hogy sok-sok város focija mehetett a levesbe...csak az első öt maradt benn az NB II.-ben akkor.Három csoport volt az első öt maradt benn plussz az NB I.-ből kiesők.Szóval mi hatodikként estünk ki a harmadosztályba!Természetesen nem volt gyenge a csapatunk így simán nyertük a hatcsoportos NB III.következő idényének Duna csoportját.Ám ez nem jelentett automatikus feljutást.Osztályozó mérközést kellett vivnunk oda-visszavágó alapon az egyik másik csoport bajnokával.Pechünkre kisorsolták nekünk a legerősebb ellenfelet a veszprémi Bakony Vegyészt.

Kincset érő ritka képet találtam. Dunaújvárosi Kohász - Bakony Vegyész meccs visszavágó,valahol ott lehetek a tömegben...

Veszprémben az első meccsen 2-0-ra kikaptunk.A visszavágón Dunaújvárosban tehát három góllal kellett nyernünk,hogy feljussunk.Hihetelen ma már,de a visszavágón teltház volt a régi újvárosi stadionban!Tízezer néző!Minden idők legjobb meccsén én is ott voltam és sikerült ledolgoznunk a hátrányt! 2-0 volt a rendes játékidőben,jött a 2x15 perces hosszabítás amely nem hozott döntést...Maradtak a 11-es rúgások amelyen életem legjobb meccsén sajnos alulmaradtunk...Nem jutottunk fel.Hihetetlen fájdalmat éreztem emlékeim szerint még sírtam is.Újabb egy év NB III.következett... A következő 1983/84-es idényt is megnyertük.Újabb osztályozó köveztezett...Most viszont nem a legersőebb ellenfelet kaptuk.A szegedi Délép SC verhető ellenfélnek tűnt...Ha most is elbukunk az végképp összetör engem is.Az időpont 1984 júniusa...pár nappal vagyok az általános iskolai ballagásom után.

Zajlik a meccs Szegeden

Most is idegenben kezdtük az osztályozót.Ám Szegedre az akkori Délép stadionba én is lementem most!Akkori jóbarátommal Kolláral keltünk útra szurkolói különbusszal.Kollár sokáig jóbarátom volt,mellesleg a keresztneve Feri.Sok meccsre együtt jártunk akkoriban,sokat gombfociztunk sőt katonák is együtt voltunk.Aztán valahogy...szemelöl tévesztettük egymást.Bevallom most azt sem tudom él-e még,hal-e... hosszú-hosszú évek óta eszembe sem jutott.Majd megpróbálok rákeresni a közösségi oldalakon.Szóval vele mentünk Szegedre a szurkolói különbusszal.Nem sok minden maradt meg az utazásról.Valami persze rémik.Két 14 éves kölök a nagy szurkolótáborban,de baszottul jó volt...Ez volt máig az egyetlen alkalom,hogy Szegeden jártam...

A stadion Szegednek a Tisza túlparti részén volt erre emlékszem.Lenyügőztek útközben a szegedi utcák erre is emlékszem.Odaérve nem volt egy nagy szám a Délép SC stadionja.Nem ez volt a fő szegedi csapat ez a nézőszámban is megmutatkozott,hiszen kétezer néző jött ki a mecsre,amelyből 350 dunaújvárosi volt.Persze ez a nézőszám ma bőven megállná a helyét az NB I.-ben is.

Eredeti újságcikk a meccsről 1984-ben

Becsülettel szurkoltuk végig a mérkőzést.Manapság bármelyik szurkolótábor megírigyelhetné.Küzdött a csapat is,de nem akart sikerülni.Kísértett a múlt.Előbb 1-0,majd 2-0-ra vezetett a Szeged...Az nem lehet,hogy egymást követő két évben is elbukunk...Fokoztuk a szurkolást.Emlékszem torkszakadtából bíztattam én is a csapatot.Aztán egyszercsak..gólt lőttünk! 

2-1 ! Elképesztő gólörömet éreztem,átbújva a korláton berohantam a pálya szélére,ugráltam örömömben...Manapság hasonló szituban biztosan kivezettetnének...akkor nem érdekelt senkit.Nagyon nagyon örültünk.Hiszen ha ki is kapunk 2-1-re akkor odahaz elég 1-0-ra nyerni és feljutunk!Ennyi is lett a végeredmény.Reménykedve várhattuk az egy hét múlva sorra kerülő visszavágót.Hazafelé a buszban örültünk is Kollárral.

Jöhetett a visszavágó.Ahogy egy évvel korábban most is teltház azaz tízezer néző jött ki a mérkőzésre.Mai fejjel ez elképesztő...amikor NB I.-es meccseken jó ha ezerötszázan vannak...Nem volt olyan jó meccs mint az egy évvel ezelőtti,de hasonlóan izgalmas...

Nem akart sikerülni,pedig csak egy árva gól kellett a feljutáshoz...Egy gól...

Tíz perc volt hátra és még mindig 0-0 volt az állás.Nem lehet,az nem lehet,hogy megint elbukunk...Támadunk.Mártai elhúzza a kapus mellett a labdát,aki elrántja a lábát!Tizengyes!11-es! (évek múlva Mártai bevallja,hogy hozzá sem ért a kapus,rájátszott az esetre...mindenesetre a játévezető megette és a nézőtérről is szabálytalanságnak tűnt).A labda mögé Gróf áll.Ha berúgja megvan a feljutást jelentő gól.Ha nem... újra elbukunk...

Berúgja!

1-0 !!!

Ám a meccsből még van kilenc perc!Egy egyenlítésnél porba hullhatnak az álmaink..

A visszaváó krónikája

A csapat jól védekezik,nem tud az ellenfél mit kezdeni velünk.Sőt..a meccs vége előtt újabb gólt szerzünk 2-0 ! Ezzel már teljes az öröm.Ennyi is marad a végeredmény.Nem buktunk el,feljutottunk! Örökre emlékezetesek maradtak ezek a mérkőzések sőt az egy évvel ezelőtti Bakony Vegyész elleni visszavágó úgy vonul be életem történetébe mint a legeslegjobb meccs amit valaha is látok/láttam.Azóta sem láttam ennél jobb meccset.

Jó évek következnek.Az NB II.-ben megálljuk a helyünket majd a következő évben már az NB I.-be jutunk fel!Kiesés onnan,újabb fejutás.Majd pár év NB II. A kilencvenes évek második felében leszünk újra NB I.-sek.Majd kétezerben mi nyerjük a magyar bajnokságot! A tündérmese 2007 körül ér véget ,majd 2009-ben megszűnik a csapat is.A kertek alatt formálodó új egyesületnek akiknek ma is szurkolunk nagyjából ugyanez a sorsútja.Hol feljut,hol kiesik.Ám mindez a sok-sok jobbnál jobb meccs a sok élmény csak gazdagítja életem történetét...

A régi címer