Üzenet odaátról

 Amikor már hetek óta nem történik semmi.Amikor már hetek óta,ilyen-olyan okok miatt,de nem sikerül összehozni a következő túrát.Amikor már hónapok óta nincs meccs (és lehet többet nem is lesz,de erről majd a Kezdödő szezon bejegyzésemben bővebben).Amikor már így túl sok a gondolkodás...akkor jönnek a kombinációk.Az agy már össze-vissza jár,variál.Olyanok is eszembe ötlenek amiknek nem kéne,amik ha lassan-lassan is de depi irányt vesznek.Nincs ami úgy lekössön.Fokozódik Gergő hiányérzete.Ezt az érzést csak a gyermeküket elveszítő emberek értik meg... Nincs ami lekössön,nincs mibe menekülni.Jön a hiányérzet...jön a kín.Jön az érzés,hogy semmit nem érsz,itt léted merő véletlen...vagy szándékos szopatás.Aztán...

...jeleket vársz attól aki elment.Jeleket,mert régen kaptál sokat,de egy ideje nem kapsz már ezt sem.Nem kapsz,mert semmit nem érsz már neki sem! De valaki a fejedben folyton mondja,hogy a jelek ott vannak,csak észre kéne venni őket... Aztán...folyton szembeköszön egy dal.Már mindenhol ugyanaz a dal.Hallgatod mert tetszik.Már hetek óta hallgatod mert mindig ott van.Újra meghallgatod.Újra és újra.Mert tetszik,mert megszeretted.Aztán egy napon érdekes dologra döbbensz rá.Ez a dal rólad szól...Ez a dal neked szól!Ezzel a dallal üzen neked valaki,valaki akinek igenis számítasz és akit nem veszítesz el soha,mert majd ott vár rád valahol az út végén...

Lassan leesnek a  dolgok és ahogy egykor a Tündérsziklánál,úgy most is sikerül megfejteni az üzenetet odaátról..Megérted mit akarnak mondani a sorok,vagyis már tudsz a sorok között is olvasni...

 Bárkit kísért ezen a csillagon,
Minden harang érted is szól,
Minden történetnek része vagy,
Legyen bármi, legyen bárhol,

Soha semmi nincs túl távol,
És körbezár, még ha nem is középen állsz.
Sose félj, hogy gyenge vagy egymagad,
Minden összeér az ég alatt.

Itt még annyira nem is értem a lényeget,de kapisgálom.Aztán a folytatás már egyre egyértelműbb:

 És a körforgásnak része vagy,
Amit mérgezel, az mérgez,
Amit érzel, az téged érez,
Amit megérintesz, az kapcsol valahová.

Ez már egyértelmű.A körforgásnak része vagy/ok.Elengedem haragjaim a világra hiszen amit mérgezek az mérgez.Világos beszéd.Ahogy az is,amit érzek az engem érez.Amit pedig megérintek az kapcsol valahová.Olyan egyszerű ez mint a vakablak.A további folytatáshoz pedig kommentár sem kell igazán.Egyértelmű mit akar nekem üzenni Gergő:

Ugye nem hiszed el, hogy keveset érsz?
Nélküled másképpen volna ez az egész,
És ha jön az idő, amikor már nem leszel,
Veled is egy egész világ múlik el.

Önbizalom nővelő üzenet igen...Ja,hogy micsoda megmosolyogtató iromány ez?Elég ha én értem,neked nem kell...nem is neked szól!A folytatás pedig már csak amolyan ráadás,biztosít róla,hogyha elvesznék is a sűrűben mindig van onnan kiút..

Soha ne kérdezd, hova tartozol!
Minden harang érted szól,
Minden dalban ott vagy már,
Ami él, az össze van kötve,
Minden élettel mindörökre,
Lehetsz sziget, de akkor is ölel az óceán.

Szóval csakugyan itt volt már egy ideje az újabb jel.Csak én vagyok még annyira fejletlen lélek,hogy több hétnek elkell telnie,hogy valamennyire ezt meg is értsem.Igaz,hogy leálltam mostanában a spirituális dolgokkal így nem fogom úgy az odaáti jeleket mint régebben.De mostmár tudom,hogy azok ott vannak mindig.Ahogy most is,nem lehet véletlen,hogy egy dal újra és újra szembejön veled....Azért remélem tényleg lassan vége a kínlódás heteinek és jönnek a túrák és remélem meccsek is lesznek azért még.Kell,nekem ezek kellenek mert ha hosszú a szünet akkor bízony képes vagyok magamba roskadni...

Névváltozás

 Ma végre megérkezett a belügyminisztérum engedélye is,korábban már megérkezett az amerikai szenátus és az orosz törvényhozás jóváhagyása is hozzá,valamint a jóisten is áldását adta így minden akadály elhárult!Minden különösebb következmény nélkül megváltoztathatom hivatalosan is a you tube csatornám nevét!Eddig ugye a "Zolee&Gergő film" elnevezés alatt mentek a dolgok.Ám talán a valamivel barátságosabbnak ható "Zolee&Gergő túrák" elnevezéssel megyünk tovább!Tehát ha érdekelnek a túrafilmjeim akkor ezen nick név alatt találod meg őket!

Ugyan lehet,hogy még ez sem végleges,mert gondolkodom egy ütősebb ninck néven,de ugyanakkor nem szeretném,hogy Gergő neve eltűnjön onnan!Hiszen vele kezdtük,vele alapoztuk meg ezt az egészet,vele csináltuk végig az elejét.És ő a részem,bárhová megyek,bármit csinálok neki ott a helye mellettem.Szóval az is lehet az ütösebb ninck név elmarad,majd meglátjuk.Egyelőre marad tehát a Zolee&Gergő túrák főleg,hogy ha már az Isten is áldását adta rá!

Rottyon a január

 Ahogy idei első bejegyzésemben írtam is,sok-sok dologtól függ,hogy egy-egy túra összejöjjön.Nahát ez a hónap nem arról szólt,hogy összejöttek volna a túrák...Ember emlékezet óta nem volt ilyen gyenge januárunk.Talán utoljára 2016-ban.Mondjuk akkor viszont a folytatás kárpótolt érte.Remélem ez most is hasonlóan fog történni.Tavaly a februárunk volt ilyen rotty,úgy tűnik minden évre jut egy ilyen hónap.Pedig jól indult az avar kagán sírjához vezető túránkkal indítottuk az évet.Ám mindez idáig ez az egyetlen túránk az idén és januárban már nem is lesz folytatás.

A Kagán túra után 14-én mentünk volna a Tési túrára,de Zolika jelzett,hogy nem kapnak még fizut,így a túrát halasszuk el.Pedig kiváló időnk is volt 14-én.Persze megértettem,így nem is mentünk.Más kérdés,hogy aztán 13-án mégis megkapták a fizut,de már nem tudtuk úgy intézni,hogy eltudjuk menni. Aztán 21-re az időjósok ijesztettek el a várható itéletidős ostobaságukkal,ezért nem mentünk el.Az megint más kérdés,hogy semmiféle rossz idő nem volt,sőt ha elmegyünk telibekaptunk volna egy gyönyörű hóesést a Bakonyban...Most 28-ra meg én fogtam padlót.Elkapott valami nyavaja ami teljesen legyengített,de annyira,hogy a mai napon dolgozni sem tudtam bemenni.Így aztán a januári tervek dúgába dőltek.

Bízom benne a zavar csak átmeneti és vagy a jövő héten vagy utána betudunk indulni.Na és persze bocsi azoktól akik esetleg várták az új túrafilmeket és túrabeszámolokat.Hamarosan újra lesznek!Addig is itt az eddigi utolsó túrafilmünk:

Szentfa-kápolna

 Arról nincs infóm és nem is tudom,hogy az ország legkisebb kápolnája-e ez,de mindenképp a kisebbek közé sorolható a dömösi apró kis kápolna.Több túránk is érintette ezt a megkapóan szép helyet.Itt ágazik el ugyanis az út a Rám-szakadék,illetve a Vadállókövek és a Prédikálószék felé.Ebből már tudhatjuk,hogy a Visegrádi-hegységben járunk Dömös közelében.A kis kápolnának meg rövid és megidító története van és ha már a közelmúltban foglalkoztam a fatimai jelenésekkel,akkor megállapítható,hogy nekünk is van egy hasonló sztorint,vagy ha szebb szóval akarom kifejezni akkor történetünk amely több mint három évtizeddel a fatimai jelenések előtt történt!

A barátságos kis kápolna így néz ki

A jelenés emlékét őrző Szentfa-kápolna apró, barátságos épülete bükkök árnyékában, a Malom-patak mellett várja a Rám-szakadék vagy a Vadálló-kövek felé túrázókat.

A hagyomány szerint 1885-ben, május első vasárnapján két dömösi kisleány libákat legeltetett a falu mögötti mezőkön. Miután egy szép bükkfa alatt letelepedtek, az ég csodálatos kékre váltott, és felnéztükben Szűz Mária képét pillantották meg a fán a kis Jézussal. Mindkét alakon a Szent Korona és a fejük körül glória látszott. Egy arra járó nagyobb gyermek gyorsan a faluba szaladt. A Dömösről hamar megérkező idősebb asszonyok szintén látták a képet. A csodafa búcsújáró hellyé vált. Általában szombaton, este 9-10 óra tájban, teliholdkor volt látható a jelenés. Sokan láttak csillag glóriát a két alak feje körül, mások csak a csillagglóriát, megint mások csak csillagokat láttak.

A környezet

A kápolna a csodafa emlékét őrzi a kis tisztás mellett.

A Szentfaként tisztelt bükkfát Nedeczky Gáspár, Dömösön szolgáló plébános állítólagos sugalmazása nyomán,1887.április 23-án este, Szabó Mihály alszolgabíró hat csendőrrel kivágatta és a további zarándoklatokat betiltották. A hely tisztelete ennek ellenére sosem szűnt meg.

A hívek később kis kápolnát építettek a fa mellett. Minden év augusztus 15-én, vagy az ahhoz legközelebbi vasárnapon Nagyboldogasszony ünnepnapjára emlékezve, a helyi katolikus lelkipásztor szentmisét mutat be az egyházi főhatóság engedélyével, amelyen a község és környéke hívői buzgón részt vesznek. A kápolna a csodafa emlékét őrzi a kis tisztás mellett, valamint a kápolna mellett erdei turistapihenő is található.

Télen is jártunk már itt

Fontos megjegyezni még,hogy a kápolna szomszádságában forrás is található amelynek víze gyógyító hatású.Itt is hallottam már csodaszámba menő történeteket,hogy egyes embereket ez a víz gyógyított meg,de erről még leírásokat nem találtam (mondjuk még nagyon nem is kerestem).Elképzelhető,hogy a témára majd még visszatérünk valamikor.

Megközelítés: Dömösről a zöld sáv jelzésen haladunk a Szentfa-kápolnáig (2 km, 35 perc, 77 m emelkedés), amely több, jelentős kirándulóútvonal találkozásánál található. Itt válik szét a Vadállókövekhez és a Prédikálószékhez vezető (piros háromszág), a Lukács-árokba vezető (sárga sáv) a Rám-szakadékhoz (zöld sáv) valamint a Szőke-forrás-völgyébe vivő (piros sáv) úttól. A Rám-szakadékon át pedig akár a Dobogókőre is feljuthatunk.A lényeg bármerre is indulunk innen tovább nem akármilyen csodák várnak ránk!

Az első találkozásunk a kis kápolnával

Jó volt itt lenni Gergővel...

A kis kápolnánál már háromszor is jártam,mindhárom alkalommal Gergővel.Kétszer a Rám-szakadék (ebből egyszer még a Dobogókő) és egyszer a Vadállókővel-Prédikálószék felé vettük az irányt.Mindhárom itteni túránk fantasztikus volt!

Ha egészségem engedi akkor szinte 100%,hogy jövök még ide.Sajna Gergővel már nem jöhetek,de vele a szívemben egészen biztosan járok még erre és ha szerencsém lesz akkor még az idén!

Három filmemben is érintettük a helyet,ebből ime az eddigi legutolsó.Ha jövök legközelebb természetesen akkor is készül majd itt film,remélhetőleg már egy jobb mínőségű,hiszen azóta a mi technikánk is fejlődött valamennyit...A filmben 2'35 körül érünk a kápolnához.

Tési szélmalmok

 Egyik következő (remélhetőleg a soron következő) túránk vezet majd Tésre ahol mindenképp megszeretnénk majd nézni a helyi nevezetességnek számító Tési szélmalmokat is.Próbáltam utánajárni mik is tudhatók a malmokról.Túl sok mindent nem találtam,illetve minden forrás ugyanazt írja le pár sorban.Ezekből megpróbálom kiemelni a lényeget,így majd talán mi sem nézünk ki bután a fejünkből amikor majd eljutunk ide.

Úgy gondolom impozáns látvány!

Tésen egyedülálló ipari műemlékek emelkednek ki a szántók síkjából: két robusztus szélmalom. Egyikük helyreállított formában várja a látogatókat, a bejáratnál pedig egy kovácsműhelyt tekinthetünk meg.

A Tési-fennsík egy 400 méteres magasságban elterülő mészkőfennsík. Az alacsony térszínből kiemelkedő platóra semmi sem vet szélárnyékot: az Alpok mentén kelet felé áramló szeleket a Duna völgye engedi be a Kisalföldre, melyet csak alacsony dombság választ el a területtől. Délről sík terület határolja a Tési-fennsíkot, így a szél viszonylag akadálytalanul söpörhet át a karsztplatón. Ezek a szelek a földtörténet korábbi korszakaiban a jégcsiszolta északabbi tájakról jelentős mennyiségű löszt szállítottak ide, melyet szét is teregettek. A löszös talaj kiváló adottságokat teremt a mezőgazdaságnak, ezért Tés körül a bükkösöket nagy szántóföldek váltják fel.

Ebből a képből nem derül ki melyik a régebbi malom,de valószínűleg ez a közelebbi

A terményeket valahogyan fel is kellett dolgozni: mivel a mészköves terület szivacsként nyeli el a csapadékvizet, vízimalmok építésére nem volt lehetőség. Viszont a 19. század közepétől négy, holland típusú szélmalom építésével fogták be a rendelkezésre álló energiát.

Az első malom 1840-ben épült Helt József bognár tulajdonában Pircher János malomács kivitelezésével, és még ma is működőképes. A másik, ma is álló szélmalom Ozi János asztalosé volt. Utóbbi némileg kisebb az elsőnél. Mindkét épület kör alaprajzú, zsindelytetőzetük sínen forgatható - az aktuális szélirányhoz igazodva. A Helt-malomban két pár kő, az Ozi-félében egy őröl. A malmok megfelelő szélsebesség esetén napi 4 mázsa gabonát is képesek voltak feldolgozni.

Nincs rá jobb szó:gyönyörű!

A Táncsics u. 20. udvarába belépve a Cseszneki Ferenc uradalmi kovácsmester eredeti állapotú műhelye is megnézhető. A malomlátogatáshoz egy hatalmas vaskulcsot kapunk, mellyel az épületet nyithatjuk.

A látogatás során idegenvezetés kérhető, de a malom ajtaján leolvasható QR-kóddal a mobilos vezetés is elérhető.

A nyitvatartás hétfő kivételével minden nap 9-16 óra között lehetséges.A belépő szinte nevetségesen alacsony,e sorok írásakor a felnőtt 300 forint.

Várom a találkozást!

Még soha nem láttam a valóságban ilyen régi tipusú szélmalmot és alig várom,hogy láthassam.Kiváncsi vagyok rájuk és érdekelnek is.Így aztán nagyon remélem,hogy a közeljövőben összejön majd az ide vezető túránk és majd akkor természetesen nem hagyjuk ki a szélmalmokat sem.Talán még bemenni is sikerülhet,de ha nem ez kivülről is impozáns látvány!

Fehér makett

 Mai túránkat elhalasztottuk mert...az idióta meteorologia viharos szelet jósolt a Dunántúlra,így jobbnak láttuk halasztani a Bakonyi túránkat.Aztán...legalábbis itt nálunk Dunaújvárosban teljes szélcsend van.Nehéz elképzelni,hogy a Bakony keleti részén cudarabb lenne az idő,persze nem lehetetlen.Mivel a mi tájegységünkön esik a legkevesebb hó éves szinten az országba,így a tegnapi havazás is különlegességnek számított.Bőven esegetett tegnap délután.Így ma úgy ébredtem,hogy lemegyek a kutyussal a közeli erdőbe és végre gyönyörködöm kicsit a természet téli szépségeiben.Aztán leérve,akadt ugyan pár fehér rész,de ami ott fogadott annak nem sok köze volt a szép fehér télhez.Ez csak egy fehér makett volt.Éppen megmutatta csak magát a tél.

Hát ez édeskevés,az erdő bevezető szakaszán....

Tegnap este még hófehér volt minden,aztán ma délelőttre már olvadósra váltott.Sajna ilyen ez a hely.Nagyjából minden évtizedre jut egy olyan év amikor mifelénk is van hó normál mennyiségben.De ez a tél még a szokásosnál is enyhébb.Január 20-án csöppent le az első hó...csak reménykedni tudunk benne,hogy mindezt nem márciusban szopjuk meg...Szóval a buzi időjósok miatt nem vágtunk újfent neki a túrának és hát itthon sem kényeztet el a tél.Zolika javasolta,hogy menjünk el valahova a közelbe egy kis túrára,de így alighanem dagonya lenne végig az út nem pedig havas.Így jártunk ezzel a hétvégével.

Hóhatár

Amúgy ez a mi kis porpafingó erdőnk is szép tud lenni minden évszakban így télen is.Érdemes egy kört menni benne.A kutya legalább élvezte is,négyszer is beszökött a sűrűbe.Útleírást itt nem nagyon tudok adni.Nincsenek turistajelek az erdőben,de van egy kör ami maga az erdei tornapálya.Erről vannak különféle leágazások,sétányok,erdei utak.Valamint van két nagyobb rét az Alsó és a Felső-rét (ami Gergő-rétjeként lehet ismerős).Hát ennyi.Tulajdonképpen nem történt semmi,a szép fehérséget akartam megcsodálni,de csak fehér makettre akadtam.Remélem jövő szombaton összejön a túra.

Van ahol hangulatos...

A Felső-rét (Gergő rétje,itt szoktak lenni a pillangók)

Talán az erdő legszebb része

Kedvenc kilátóink (36.) - Bölcső-hegyi kilátó

 A sorozat következő alanyának helyszínén már 2017-ben is jártunk Gergővel,ám akkor nyoma sem volt itt semmiféle kilátónak.Pedig éppen beszéltük Gergővel mennyire jó lehetne ide egy kilátó,hiszen a kilátás alighanem pompás lehet az 588 méter magas Bölcső-hegyről.Tudtuk,hogy valaha létezett itt már egy kilátó és nem értettük most miért nincs.Aztán szinte napra pontosan öt év múlva 2022-ben visszatértem sajnos már Gergő nélkül.Zolika tartott velem és lőn csoda már állt itt egy kilátó.Egy olyan építmény amely annyira nem fogott meg minket.Valahogy kilógott azon nagyszerű kilátók sorából amelyeknél korábban jártunk.Aztán azon agyalgattam,hogy végül is nem is olyan rossz ez a kilátó,persze időnk nem volt megcsodálni,hiszen itt jártunkkor nagyon sokan mások is erre vették az írányt és azon kevés kilátók közé tartozik eme építmény amelynél sorba kellett állnunk,hogy feljussuk... Na akkor ismerkedjünk meg részletesen vele.

Így fogad a Bölcső-hegyi kilátó

Szentendre házi kilátójának is nevezhetnénk a Bölcső-hegy tetején álló tornyot, amely szerény formavilágával és visszafogott méreteivel szinte elbújik a tájban, ezzel is átirányítva a figyelmet a lényegre: a tágas és hatásos hegyvidéki körpanorámára.

Az 588 méter magas Bölcső-hegy (avagy régi, szerb nevén: Kolevka) tetején álló, keresztgerendás szerkezetű torony „dobbantó" a tekintetnek, hiszen ahelyett, hogy építészeti megoldásaival a táj szereplőjeként vonná magára a figyelmet, inkább egyszerűen csak ellátja rendeltetését, és lebilincselő, részletgazdag tájképet tár látogatói elé. Ebben az értelemben tehát szimpla, funkcionális építmény, amelyet egyébként ugyanaz az Ybl-díjas Koller József tervezett, akinek a Prédikálószék kilátóját, a Guckler Károly-kilátót, vagy éppen a Dévényi Antal-kilátót köszönheti a túrázó közönség. A szűkös helyen álló, mindössze 2,4 x 2,4 méteres alapterületű fenyőgerenda torony elemeit természetvédelmi okokból kézi erővel cipelték a csúcsra az utolsó szakaszon.

Nehéz megítélni,szép-e vagy ronda.Szerintünk utóbbi...

A szűk „lépcsőház" rövid megpróbáltatást jelent csupán (pláne a hegycsúcs izzasztó meghódítása után), hiszen a kilátószint a földtől mindössze 7 méterre helyezkedik el. A körpanoráma lehengerlő: hatalmas szeletét látjuk be a Dunakanyart övező hegyvidéknek, és mivel lényegében az Alföld szomszédságából szemlélődünk, a sík terület és a Dobogó-kő háta közötti magasságkülönbség is tetemesnek mutatkozik. Látszik a Budai-hegység a fővárosba nyúló Gellért-hegytől a János-hegy kilátójáig, előttük pedig a Hármashatár-hegy tornyos teteje magasodik. A szomszédos Lom-hegy takarásából a Pilis-tető kilátóval felszerelt háta bontakozik ki, tőle jobbra Dobogókő adótornyai sorakoznak. Előtűnik a Szakó-hegy piramisa, alattunk, a fák lombja közt felfedezhetők a Sikáros széles kaszálói. A tájba teknőként mélyülő Király-völgy északi oldalán már a hajdani vulkán nevét ihlető Keserűs-hegy domborodik irtásfoltjaival, és a csoport túlvégén rajzolódik ki annak legmagasabb pontja, a Prédikálószék. Pilisszentlászló medencéjében nagy nehezen kiszúrhatjuk a kaszálókat, szegélyén az Öreg-Pap-hegy uralná a domborzatot, ám róla tovasiklik a tekintet a Börzsöny hatalmas, párától fátyolos tömegére.

A lépcsőház egy szelete

Egy pihenőszint felfelé

Jobbra tovább fordulva a Visegrádi-hegység keleti, lapos hátainak tömege éppen csak engedi szerephez jutni a Naszály csúcsát, lejjebb pedig a Dömör-kapu bányáinak sziklasebei törik át az erdőtakarót. Szentendre a Nyerges-hegy lejtőire kúszik fel, amelynek oldalában az Asztal-kő komor sziklagyepe észlelhető. E tömbtől balra, a messzi távolban a cserháti Szanda, a Leányfalu fölötti Vörös-kőt túloldalán hordozó csúcs bal oldalán pedig a Karancs tömbje érzékelteti a távlatokat. A Gödöllői-dombság szinte csak apró fodrot vet a Pesti-sík mögött, a Mátra viszont tekintélyes tömegével határozott mezsgyét rajzol a lapály peremére. Különösen tiszta időben a Déli-Bükk bástyáját, a Nagy-Egedet is kiszúrhatjuk.

Sajnos nem volt a legjobb idő amikor ott jártunk.Dél felé a Nagy Csikóvár és a Kevélyek mosolyognak szembe

A hegycsúcson 2021 őszére készült el a kilátó, amelynek építése a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Magyar Természetjáró Szövetség együttműködéséből, pályázati pénzből valósulhatott meg. Nem ez az első torony a Bölcső-hegyen, de minden bizonnyal fényesebb jövő áll előtte, mint amilyen sors az elődeinek jutott. 1934 tavaszán a Magyarországi Kárpát Egyesület emelt kilátót a helyszínen, az ékes épület aljában pedig menedéket is kialakítottak. A szervezet alapító tagjáról, a tátrai turizmus jeles alakjáról, Döller Antalról nevezték el a tornyot, mely magánterületre esett ugyan, ám az erdőbirtokos engedélyt adott felépítésére és az ösvény létesítésére. 1936-ban azonban a Dreher-család tett szert az erdőrészre, ők pedig lebonttatták az építményt és lezárták a turistautat.

A II. világháború után is épült a csúcsra egy leginkább magasított vadászlesre hasonlító torony, de amikor a szomszédos Lom-hegy majdnem azonos magasságú tetején szolgálatba állt a légvédelmi rakétabázis (1981-től), ezt is elbontották, hogy tetejéről ne lehessen rálátni a katonai létesítményre. Ezt követően hosszú évtizedeken keresztül csak az épület alapjait lehetett felfedezni a növényzet szorításában.

Nem volt tiszta időnk...kelet felé ezt láttuk

Ma szép, természetes erdő veszi körbe a csúcsot, a talajon kisebb-nagyobb andezittömbök hevernek. A Bölcső-hegy hajdani lávacsatorna maradványa, és szerkezete feltárja egy rétegvulkán jellemző szerkezetét: míg a Lajos-forrás vize robbanásokkal felszínre került törmelékes kőzetpásztából, tufából fakad, rá már andezitlávából szilárdult kőzetek települnek.

Érdemes a Holdvilág-árok látogatását kiegészíteni a kilátó meglátogatásával; ebből az irányból eloszlik a szint, ugyanakkor az ösvény kezdetétől hosszú gyaloglásra számítsunk. A közeli Lajos-forrás parkolójából rövid, ámde fárasztóan meredek kaptató vezet a csúcsra.

Mint írtam,mi tehát kétszer jártunk már itt,de kilátó csak az utóbbi itt jártunkkor volt már.Maga a kilátó nekünk nem tetszik.Ám a kilátás lenyügöző.Mint ahogy a hely és a környék is.Borítékolható,hogy jövünk mi még ide!

Filmünkben 30,35'-nél érjük el a kilátót!

A fatimai jelenések története

 A 2022-es évi utolsó túránkon Solymár észak-keleti határában akadtunk rá a Fatimai emlékműre.Mivel ilyennel még nem találkoztam túrázásaim történetében közelebbről és alaposabban is szemügyre vettem az építményt.Amit ott találtam az több volt mint érdekes...!Az emlékmű falán írott dolgok alaposan felcsigázták az érdeklődésemet a téma iránt és már ott és a filmemben is megígértem,hogy alaposabban utánajárok a dolognak.Nos ez megtörtént.Amit most leírok az az egésznek egy nagyon dióhéjba öntött története.Természetesen a dolog sok helyen sokkal részletesebben levagyon írva és film valamint dokmentum filmek is készültek róla,ezek java része a videómegosztokón elérhetőek!Még annyit hozzátennék a sztorihoz,hogy jómagam nem feltétlen hiszek ebben (de nem is utasítom el teljesen) ,nem vallom egyik egyház tanítását sem!Én a spirituális dolgokban hiszek amelyek teljesen más megvilágításba helyezik az Istent a túlvilágot és minden ezzel kapcsolatos dolgot,mint az egyházak vagy vallás.Ettől függetlenül a történet számomra is érdekes és lebilincselő.

A solymári emlékmű

1917. május 13-án egy Cova da Iria nevű helyen, a fatimai egyházközség területén három pásztorgyermek őrizte nyáját: a tízéves Lúcia, és unokatestvérei, a kilencéves Ferenc és a hétéves Jácinta.

Délben szokás szerint elimádkozták a rózsafüzért, majd játszani kezdtek ott, ahol ma a fatimai bazilika áll. Hirtelen nagy fényességet láttak, amit villámnak gondoltak, és úgy döntöttek, hazasietnek még a vihar előtt. Ám rögtön ezután újra fényt láttak, és egy kis tölgyfa fölött (ahol ma a Jelenési kápolna áll), megpillantottak egy „Asszonyt, aki ragyogóbb volt, mint a nap”.

A csodát látó gyermekek

Az Asszony imádságra buzdította a kis pásztorokat, és kérte őket, hogy öt hónapon át minden hónap 13-án jöjjenek el Cova da Iriába. A gyermekek teljesítették a kérést – június, július, szeptember és október 13-án a Szűzanya megjelent nekik. Augusztusban 19-én történt a jelenés, mert 13-án a gyermekeket kihallgatás miatt fogva tartotta Vila Nova de Ourém kerületi elöljárója.

A jelenések alkalmával a Szűzanya mindig arra kérte a gyermekeket, hogy imádkozzanak, hozzanak áldozatot a bűnösök megtéréséért, és engeszteljék Szeplőtelen Szívét az ellene elkövetett vétkekért. A júliusi jelenés alkalmával a gyermekeknek látomásban volt részük a pokolról. A Szűzanya ekkor kérte először, hogy ajánlják fel Oroszországot az ő Szeplőtelen Szívének. „Ha kérésemet teljesítik, Oroszország megtér, és béke lesz, ha nem, akkor tévtanait az egész világon el fogja terjeszteni, háborúkat és egyházüldözést fog előidézni, a jó embereket kínozni fogják, a Szentatya sokat fog szenvedni, több nemzet megsemmisül, végül azonban Szeplőtelen Szívem diadalmaskodni fog. A Szentatya fölajánlja nekem Oroszországot, és az megtér. A világra pedig egy békés kor virrad…” – írja Lúcia nővér Emlékezéseiben.

A jelenéseknek gyorsan híre kelt, és az utolsó alkalommal, október 13-án, mintegy 70 000 ember volt jelen Cova da Iriában. A Szűzanya kijelentette, hogy ő a Rózsafüzér Királynője, és azt kérte, hogy építsenek kápolnát a tiszteletére. A jelenés után történt a híres napcsoda. A Szűzanya újra kérte, hogy Oroszországot ajánlják fel Szeplőtelen Szívének.

Portugál lap írása az eseményekről

Évekkel a fatimai események után Lúcia nővér elmesélte, hogy 1916-ban történtek más jelenések is, három alkalommal, a Loca do Cabeço nevű helyen, szintén közel Fatimához. Akkor egy angyal jelent meg a három pásztorgyereknek, és bűnbánatra, imádságra kérte őket.

Lúcia később szerzetesnővér lett, 1921-ben lépett be a Dorottya-rendbe, és néhány évet Spanyolországban élt, Vilarban illetve Tuy-ban. A Szűzanya ott is többször megjelent neki, és azt kérte, tartsanak ájtatosságot öt egymást követő szombaton: imádkozzák a rózsafüzért, elmélkedjenek a titkokon, gyónjanak és áldozzanak, hogy a Mária Szeplőtelen Szíve ellen elkövetett bűnöket jóvátegyék. Lúcia 1948-ban belépett a sarutlan kármelita rendbe, és a coimbrai Szent Teréz kolostorban élt haláláig. Később többször is ellátogatott Fatimába: 1946-ban, 1967-ben, 1981-ben is ott járt, hogy a jelenésekről készülő képek munkálatait segítse. Lúcia nővér 2005. február 13-án hunyt el Coimbrában, életének 98. évében.

A két másik kisegyermek sorsa viszont sajnos tragikus fordulatot vett...

Ferenc 1908. június 11-én született Aljustrelben. Érzékeny és visszahúzódó természet volt, azért imádkozott és tartott bűnbánatot, „hogy az Úr Jézust vigasztalja”. Tüdőgyulladásban halt meg 1919. április 4-én, szülei házában. Földi maradványait 1952-ben vitték át a plébánia temetőjéből a fatimai bazilikába.

Jácinta1910. március 11-én született Aljustrelben, Ferenc húga. 1920. február 20-án halt meg egy lisszaboni kórházban, hosszú és fájdalmas betegség után – szintén tüdőgyulladásban –, minden szenvedését felajánlva a bűnösök megtéréséért, a világ békéjéért és a szentatyáért. Teljesen épen maradt holttestét 1951-ben helyezték örök nyugalomra a bazilikában.

A fatimai látnokok – Marto Ferenc és Marto Jácinta – boldoggáavatási pere 1952-ben indult, II. János Pál pápa 2000. május 13-án avatta őket boldoggá.

Ennyi a történet mondom nagyon dióhéjban.Lehet utánajárni akit érdekel mert sok-sok minden felfedezhető róla a neten is.Fentebb említettem,hogy filmek is készültek a fatimai jelenésről ezek is felfedezhetők a megosztókon.Alább egy részlet látható a történetről szóló filmben.

Kedvenc váraink (10.) - Solymári vár

A váras sorozat 2023-as év első alanya a 2022-ben utoljára felkeresett vár a Solymári vár,amelyet sokan Szarka várként is ismernek.Valahol azt olvastam,hogy nagyon helytelenül mert nem Szarka vár a neve hanem Solymári vár.A várnál az elmúlt év karácsonya környékén jártunk,ekkor a vár maga zárva volt.Ám a falak és a hely szerencsés helyzetének köszönhetően,a várat körbejárva szinte mindent láttunk odabentről is az alacsony várfalakra felmászva.A korlátoknál pedig akár be is bújhattunk volna a várudvarba.Ám ezt nem tettük meg,tiszteletben tartottuk,hogy a vár téli időszakban zárva tart.Mint említettem gyakorlatilag kivülről is mindent látni.A 180 méter magas Mátyás dombon (más források szerint csak 160 méter) álló vár méltó arra,hogy egy kirándulást tegyünk ide.

Felfelé jövet a várba elsőnek a torony mutatja meg magát

 Solymár puszta már 1266-os oklevélben szerepel "Salamar" néven, ekkor az itt birtokos Baár-Kalán nemből származó II. Nána comes a margitszigeti apácáknak adományozta. A faluról először 1288-ban történik említés. IV. László király méltányolva Czempsi Rudolf mester érdemeit, aki Feketehalom vár ostromán vitézül harcolt majd Ottokár és a fellázadt kunok elleni hadjáratban többször is megsebesült, neki adományozta "Saalmar" falut.

Bár a vár téli időszakban zárva,ez ne riasszon el senkit!Járjátok körbe nyugodtan,mindent látni!

Ezután ismét margitszigeti apácák szerezték meg, akik 1337-ben Drugeth Vilmosnak zálogosították el. A várat egyes feltevések szerint Drugeth Vilmos, mások szerint pedig Laczkfi István nádor építtette, aki 1355-ben vásárolta meg ezt a területet a korabeli oklevelek szerint. A kis alapterületű kővár a továbbiakban budai tartózkodásuk idején szállásául szolgált a dúsgazdag famíliának. A törökkel vívott vesztes nikápolyi csatában a Lackfiak szembeszálltak Luxemburgi Zsigmond királlyal, ezért 1397-ben két vezető egyéniségüket az uralkodó hívei orvul meggyilkolták, váruradalmaikat elkobozták. Zsigmond később feleségének, Cillei Borbála úrnőnek adományozta, kárpótlásul annak házasságtörése miatt régebben lefoglalt délvidéki birtokaiért.

A várkapu a várfalról

A középkor további évszázadaiban magukénak mondhatta még a Korbáviai és a Rozgonyi família is. 1440-ben ostrommal foglalták el az ellenpártiaktól a lengyel származású I. Ulászló magyar király táborához tartozó fegyveresek. 1444-ben a Czudar család zálogba adta a Rozgonyi famíliának. Egy 1449-es feljegyzés szerint rövid ideig Hunyadi János kormányzó uralta, majd királyi kegyként 1455-ben Garai László nádorispán szerezte meg. 1468-ban Garai Jób és Újlaki Miklós birtoka volt. Férfiágon való kihalásuk után Mátyás király a törvénytelen kapcsolatából született Corvin János liptói hercegnek adományozta, aki később Ráskai Balázs főkamarásmesternek adta át. Ráskai Balázstól II. Ulászló király 1496-ban csere útján szerezte meg Végles váráért. Ezután Thuróczi Elek király várnak nyilvánította. Már az 1526-os mohácsi csata után jelentősebb pusztítások érték a környéken fosztogató török lovas csapatoktól.

A várudvar

Lazarus (Lázár diák) 1528-ban Apiánus Péter ingolstadti nyomdájában készült, Magyarország első nyomtatásos térképe, ami több mint kilenc|száz helységet tüntet fel. Ezen találjuk a Pilis megyét ábrázoló részen a Solymár várát jelképező tornyot, a térkép készítése idejéből „SOLMAR" felirattal. A látképét is feltünteti a várnak, ahol a vár többemeletes, magas, lőrésekkel ellátott kaputornya a félköríves bejárattal, sisaktetővel látható. Ehhez egy külső bástyafal csatlakozik, amelyhez szorosan simul egy nyeregtetős, lőréses nagy épület, ami a palota lehetett.

I. Ferdinánd 1528-ban a hűtlenségbe esett Héderváry Ferenc birtokait, köztük Solymár várát és tartozékait is elvette, és Bakics Pálnak, feleségének Theodórának és lányának Margitnak, valamint testvéreinek adományozta, azonban János király 1531-ben Buda városának adta. Miután a török elfoglalta Budát Solymár vára is elpusztult és a falu lakatlanná vált. A vár 1580 után már többé nem szerepel.

Jómagam a várnál

Maradványait a XVIII. században letelepülő németajkú lakosság jórészt elhordta és házaik falába építette. Az 1930-as évektől Valkó Arisztid műkedvelő régész kezdte kutatni a vár történetét. Az 1990-es esztendőktől elkezdődött a vár feltárása és helyreállítása. Lassan napvilágra kerültek a hosszúkás ovális alakú várfalak, melyek több lakóépületet és egy vaskos öregtornyot öveztek és a várudvaron létesített mély kút.

Nem kell feltétlen felmennünk a kilátóként is funkcionáló toronyba ha jó kilátást akarunk látni,hiszen a Mátyás domb több pontjáról is remek a kilátás észak felé a Pilisre,délre pedig a Budai-hegységre.A vár a két hegységet elválasztó medence egyik kis ormán áll.Mivel a medence felett egy légofolyosó van akár az itt alacsonyan szálló repülőgépeket is megcsodálhatjuk,hiszen azok szinte öt percenként húznak el.

A várban mi eddig egyetlen alkalommal jártunk.Ugyan 2018 januárjában majdnem feljöttünk Gergővel,de visszatartott,hogy hírét vettük a vár téli zárvatartásának.Hiba volt.Nyugodtan jöjjön fel mindenki télen is,hisz mint mondtam a alacsony várfalakra felmászva mindent látni a déli oldalon pedig egy kis korlát csupán ami akadályoz a bemenetelben.Ezen rendkivül könnyű akár átbújni is,de bízom az emberek józanságában és nem mennek be olyan helyre ami zárva tart.Mondom kivülről is mindent látni!A várban napjainkban ha nyitva tart mindössze 300 forint a belépő.Az egyetlen alkalom amikor itt jártunk az Zolikával volt 2022 decemberének utolsó napjaiban.Szerintem boritékolható,hogy jövünk mi még ide.

Filmünkben a várhoz 7'45-nél érünk.

Túrafilmjeink 2022-ben

 Immár hagyomány,hogy év elején egy bejegyzésben összegyüjtöm az előző évi túrafilmjeinket.Ha esetleg azon kevesek közé tartozol akik szeretik és szívesen nézik ezeket akkor ide kattíntva az összes eddigi filmünk között böngészhetsz.Az előző év annyiban külömbőzött az eddigiektől,hogy az összes túráról készült film is.Ilyen sem volt eddig,mert mindig volt,hogy egy-egy kimaradt.Nálam ez amúgy hobbi,tökéletesen kikapcsol és megkönnyiti a nehezebb hétköznapokat is.Jól tettem,hogy annak idején erre adtam a fejem,hiszen így számos filmes emlékem maradt Gergőről is.Szabadidőmben is amikor már nincs úgy más,akkor is túrafilmeket nézek a you tuben,mivel a hazug médiából elegem lett és tévén csak sportközvetíteseket nézek.Nagyon sok jó alkotó van fenn a videómegosztón jobbnál jobb filmekkel,én ezeknek még a nyomában sem vagyok,de azért reménykedem benne,hogy valamennyire az én filmjeim is nézhetőek.Nem muszáj itt miniatürben nézni,ha a hivatkozásokra kattíntasz beadja a videót a you tuben és nézhető nagyban is.Akkor nézzük mik voltak tavaly. Egy kicsit értékelem az elkészült alkotásokat ha nem baj.

Első túránk az alföldi csatornák világába kalauzol el,ahol még röfiket is kerestünk!

A film úgy érzem nem lett rossz.Szépen bemutatja a csatornák világát,bár a röfi témát kicsit elhülyéskedtük,de képet ad az alföldi vízek világáról kicsit.

Második filmünkben a magyar piramishoz tértem vissza Fehérvárcsurgóról indulva.

Érzésem szerint ez a film sem mondható rossznak,bár volt egy kép nélküli kommentelő aki elsősorban az én hangomat mínősitette mínősíthetetlennek.Ennek csak azt tudom mondani,hogy aki nem vállalja magát profilképpel annak kommentje sem tud bekerülni.Meg van még egymilliárd videó a you tuben,nézzen mást.Helyenként befúj ugyan a szél a videófelvétel alatt,de a film nagy része érhető és látványos.

Harmadik filmünk és túránk a Dél-Mezőföldi tájvédelmi körzetbe kalauzol el.

Úgy gondolom ezzel a filmmel sincs különösebb probléma.Kihoztuk a nem túl látványos részekből is a maximumot,közben jókat hülyéskedve.

Negyedik túránkon a fóti Somlyó-hegyet jártuk be.

Talán ez a filmünk egy kicsit gyengébb az átlagostól,nem mindenütt jók a felvételek,de azért persze nézhető.

Ötödik túránkon csatlakoztak először hozzánk Vikiék,legújabb túratársaink.Jó kis túrát tettünk a Sóly és Hajmáskér vonzásában.

Átlagosnak mondható film még az elfogadható mínőséggel.Jól mutatja be a környék érdekességeit kimelten foglakozva a Hajmáskéri laktanyával.

Hatodik túránkon egy adóságunkat pótoltuk és tértünk vissza a fűzfői és a kenesi kilátókhoz.

Átlagos film,a messzeségben néző felvételek nem sikerültek a legjobban.

Hetedik túránkon eljutottunk a Cuha-szurdokba és a Cseszneki várhoz is.

A nem éppen ideális idő ellenére a film maga türhető.Talán a Zörgő-hegyre felfelé menet mozgott gyorsabban a kamera a kelleténél.

Nyolcadik filmünk és túránk a közép-mecseki csodálatos völgyekbe kalauzol el.

Jó lett a film!Szépen és szép felvételekkel mutatja be a mecseki völgyek csodálatos világát.

Kilencedik túránkon is adóságot rendeztünk.A Tihanyi-félszigetre tértünk vissza,megnézve azokat a dolgokat amelyek egy éve kimaradtak.

Szintén türhető,jó film lett,talán itt-ott gyorsak a kameramozgások,de más különösebb probléma nincs vele.

Tízedik túránkon egy új hegységbe egy új megyébe érkeztünk.Sajnos túránk javarészén esett az eső.

Sajnos az eső itt-ott bezavart a felvételekbe is,elsősorban a kilátásoknál,de kihoztunk belőle azért egy nézhető filmet.

Az év tizenegyedik buliján a bölcskei pincefaluba tértem vissza és végigmentünk a Duna mentén Dunaföldvárig.

A dunai erdős szakasz kivételével jó mínőségű lett a film,ott az erdőben bezavart a kamerának a kissé sok zöld.

A 12-ik filmünk a börzsönyi Drégely várához vitt el.

Egész jó film jött össze a Börzsöny rengetegében.

A helyi Muki nyomában eredtünk az év 13-ik buliján.

Nem lett túl jó a film.Az erdős szakaszok elmosodottak,remegősek,ráadásul a túravezető hangja nem mindig jutott el a mikrofonig...

Az év 14-ik túráján eljutottunk a Nagyvázsonyi várba és a katonai kilátóhoz is.

A film néhány hátráltató körülmény ellenére (elsősorban a 77-es út háttérzaja) türhető lett.

A 15-ik film Kővágóörsre és a Révfülöpi kilátóhoz vitt.

A film közepes lett,Kővágóörsnél rendkivül módon bezavar az erős szél.

16-ik túránk az első őszi túra volt a már rég tervezett Funodklia-völgybe vezetett.Közben a tárnoki kőfejtőhöz menet sikerült még eltévedni is.

A film annak ellenére is nézhető,hogy sokáig szól a semmiről...

17-ik túránkon ismét a Börzsönybe mentünk.Kisvasút,kilátó,Nógrádi vár.Remek volt!

Nem lett rossz a film,bár az erdős részeken itt-ott bezavar a zöld,valamint a kilátások nem mindig 100%-sak.

Az év 18-ik túrája volt Gergő emléktúrája.Nem voltam 100%-os állapotban,de végigmentem.

A film nézhető,az elején kicsit összekevertem az eseményeket így nem minden időrendi sorrendben van.Később a szél zavart néha be.

A legjobb túrát hozta az év 19-ik bulija.A Mecsek legszebb részein jártunk.

Egész jó lett a film,érződik rajta az emelkedettebb hangulat is.Sok látványos részen mentünk ezt a film többé-kevésbé hűen vissza is adja.

Szintén egy adóság a húszadik túrán.Az előző évben elmaradt Tiszafás túrát pótoltuk.

Nem a legjobb lett a film.Ködös és napos idő váltotta egymást,de épp a tiszafásban lettek gyengébbek a felvételek inkább.

A Holdvilág-árokba tértem vissza az év húszonegyedik túráján,valamint sikerült eljutni a Vasas-szakadékhoz is.

Elviselhető film.Itt-ott zavaróak voltak az embertömegek,főleg a Vasas-szakadékban kellett kapkodósra venni a dolgokat.

A 22-ik túra és filmben ötvöztük a hagyományos túrát a meccstúrával.

A ködös szürke időben nagyjából kihoztuk a maximumot belőle.Sajna az elején a slózitesztes rész rosszul sült el a vécében ragadt kakimaradékkal és talán a meccsből többet mutathattam volna lassabb kameramozgással.

A 23-ik túra volt a tél első túrája.A 2015-ös budai kilátós túrát ismételtem meg.

Nézhető film,sajna valami szerkeztői hibával küzdve egyre többet,nevezetesen a váltásoknál pár tized másodpercre beragad a kép.Máshol is jelentkezett már ilyen hiba.

Karácsonyi túra hova máshova is vezethetett volna mint Nagykarácsonyba az év 24-ik túráján.

Egész jó lett a film a változó időjárási és dagonyázási körülmények ellenére.

Az év utolsó túrája sok látnivalót hozott a Budai-hegység északi részén.

Itt-ott jó és látványos a film,máshol zavaró a tömeg és néha beragad a kép a váltásoknál.

Ezek tehát a 2022-es év alkotásai.Úgy érzem mindegyik videó elmondja a túra történéseit hűen.Nem szándékozunk egy-egy dologról túl sokmindent mondani,inkább szeretünk haladni és a látványos részeket mutatni.Előfordul,hogy én néha hadarok,Zolika meg sokszor beleröfög és van amikor nem kellenne,vagy van amikor hülyeségeket beszél,viszont van amikor szakértői módon kommentálja a dolgokat.Viki és Tomi még lámpalázas ha filmezzük őket így keveset is mondhatni minimálisat szólnak bele egy-egy filmbe.Az irányvonal marad ugyanaz.A szignál a filmek elején is megmarad.A you tube csatorna/nick nevén gondolkodom,hogy Zolee&Gergő film névről lehadjuk-e a "film" szócskát.Majd eldöntőm.A filmek elsősorban az én hobbimat elégitik ki,senki se várjon művészi vagy holywoodi alkotásokat.Köszönet azoknak akik olykor belenéznek.