Alekszandra Pavlovna tragikus története

 Vajon mit is kereshet ez a sztori ebben a blogban?Több ilyen jellegű bejegyzésem is volt már,érdemes böngészni az "Érdekes" vagy a "Hösök" részt.Érdekelnek az ilyen történetek egy részt,másfelöl pedig egy-egy ilyesmi sztori,vagy ember sorsa kapcsolódhat egy-egy túránkhoz,egy-egy túrán megtekintett dologhoz vagy bármi ilyesmi.Nincs ez másképp Alekszandrával sem.Még a 2020 novemberében a magyar Grand Canyon nevezetű túránk egyik utolsó momentuma volt,hogy meglátogattuk Alekszandra nyughelyét.Sajnos akkor bemenni nem tudtunk,mivel látogatási idő után érkeztünk.Talán majd egyszer felkeressük újra a helyet,mert engem érdekel.Az akkori túráról amúgy ide kattíntva olvashatsz.Nézzük hát meg mi tudható az egykori magyar nándornéról és annak meginditó sorsáról,hiszen már akkor megfogadtam,hogy utánanézek a dolognak,de elfelejtődött és most bevillant a semmiből.Valami tehát azt akarja,hogy írjak róla.

Út Ürömön Alekszandra nyughelyéhez

Alekszandra Pavlovna orosz nagyhercegnő (Szentpétervár 1783.08.09. - Buda 1801.03.16.) a Holstein-Gottorp-Romanov házból származó orosz nagyhercegnő,I.Pál orosz cár és Marija Fjodorovna cárné legidősebb leánya,Habsburg-Lotaringiai József Antal főherceggel kötött házassága révén osztrák főhercegné, valamint magyar nádorispánné. Az ortodox vallású nádornét szeretettel fogadták a magyarok, aki hamar meg is kedvelte a magyar zenét és táncokat, a legenda szerint az ő javaslatára lett piros-fehér-zöld a magyar zászló! 

Alekszandra Pavlovna nagyhercegnő tehát 1783 augusztus 9-én született Szentpétervárott.Kilenc testvére volt:Sándor,Konsztantyin,Miklós és Mihail nagyhercegek,Jekatyerina,Jelena,Marija,Olga aki meghalt gyermekként és Anna nagyhercegnők. A harmadik gyermekként született Alekszandra volt a legidősebb „carevna” (cárleány). Négy fiútestvére közül ketten emelkedtek a cári méltóságra.

Alekszandra nagyhercegnő az orosz Romanov-dinasztia Holstein–Gottorp ágából (Гольштейн-Готторпская ветвь) származott. A Romanov-dinasztia férfiága III.Péter cárral kihalt, a leányág vette át a trónöröklést, amely a német Oldenburg hercegi családba házasodott be. E dinasztiából kerültek ki az orosz cárok 1762-től 1917-ig.

1796 augusztusában az ifjú IV.Gusztáv svéd király (1778–1837) nagybátyjával,Károly régens herceggel együtt Szentpétervárra látogatott, hogy a király számára eljegyezzék a 13 éves Alekszandra nagyhercegnőt, Nagy Katalin cárnő unokáját. Gusztáv Adolf azonban mereven visszautasította, hogy leendő menyasszonya Svédország királynéjaként is gyakorolhassa ortodox vallását. Az orosz udvar is megkötötte magát ebben a kérdésben, így a házassági terv meghiúsult.

Alekszandra Pavlovna

Alekszandra nagyhercegnő 16 éves korában, 1799 október 30-án Szentpéterváron feleségül ment a 23 éves József Antal János osztrák főherceghez (1776–1847), az elhunyt II.Lipót (1747–1792) német-római császár fiához,I.Ferenc osztrák császár,magyar és cseh király (1768-1835) öccséhez,Magyarország nádorához.Házassága révén osztrák főhercegnéi, és magyar nádornéi (Palatina) rangot is szerzett.

A házasság politikai hátterében az állt, hogy 1798-ban I. Pál cár felismerte a forradalmi Franciaország veszélyességét az Orosz Birodalom számára. Feladta addigi semlegességét, és csatlakozott a háromhatalmi szövetséghez. I. Ferenc (akkor még II. Ferenc néven német-római) császár és a cár dinasztikus házassági szerződéssel is meg akarták erősíteni Ausztria és Oroszország szövetségét.1799 januárjában Ferenc császár-király öccse, József nádor egymaga inkognitóban I. Pál cárhoz utazott leánykérőbe.A tárgyalások során József nádor kérésére a cár Szuvorov tábornagyot állította annak az orosz hadseregnek élére, amely még abban az évben Ausztriát segítette Bonaparte tábornok csapatai ellen az észak-itáliai és svájci hadszíntereken.

1799 február 22-án József nádor ünnepélyes keretek között megkérte az erre az alkalomra díszmagyar ruhába öltözött Alekszandra nagyhercegnő kezét. Megtartották a hivatalos eljegyzést. A nádor május 13-án visszatért Budára. Közben azonban a Bonaparte csapataitól elszenvedett katonai kudarcok nyomán az orosz cár és a Habsburg császár viszonya elhidegült, az esküvőt többször elhalasztották. Súlyos viták alakultak ki az esküvői szertartás mikéntjéről is: A császári udvar a római katolikus, a cár az ortodox rítus szerinti szertartáshoz ragaszkodott. Végül az esküvőt október 30-án Szentpéterváron mindkét szertartás szerint megtartották, előbb a cári palota kápolnájában az ortodox szertartás szerint, azután pedig a lovagteremben felállított oltárnál a római katolikus rítus szerint is. Az utóbbinál – Ferenc császár kifejezett követelésére – nem oroszországi, hanem egy galíciai főpap,Lemberg érseke végezte az esketést. Esküvője napján a cár a Szent András-renddel tüntette ki vejét, József nádort.

A fiatal pár hazatért Magyarországra, a lakosság lelkesedéssel fogadta őket. Alexandra számára a budai nádori palotában ortodox kápolnát alakítottak ki, amely 1800-ban készült el.

Jószef nádor

A boldog házasság gyors és tragikus véget ért. 1801 március 8-án Alexandra nádorné egy leánygyermeket hozott a világra, Alexandrina főhercegnőt, aki születésének órájában meghalt. Alexandra gyermekágyi lázba esett, és néhány nap múlva,március 16-án ő is elhunyt, 17 éves korában. Domanovszky Sándor így írja le a szülést és tragikus következményeit: „Március 8-án reggel 3 órakor hosszú vajúdás után napvilágot látott a kis Alexandra főhercegnő, aki azonban olyan gyenge volt, hogy még aznap meghalt. A fiatal anyát ez a csapás mélyen lesujtotta. Már két nappal korábban is lázas tünetei voltak. A következő napok alatt sem szűnt meg rosszulléte. 10-én konzíliumot tartottak, amely gasztrikus ideglázat állapított meg. A beteg állapota azonban a következő napok alatt rohamosan romlott, úgyhogy 12-től tífusz ellen kezelték. 14-től 15-re virradó éjszaka a főhercegnő deliriumba esett. Ez az állapot egész napon át tartott, mígnem 16-án reggel csöndesen kilehelte lelkét. Örömhír helyett gyászhír ment Pétervárra. Nyolc napon belül kettő is. De leányának halálhíre már nem találta életben a zsarnok apát.

Az orosz ortodox előírások szerint a holttest fölött hat héten át kellett misézni, ezért Alekszandra testét a „Nádorkertbe” vitték át. Ezt a zöldterületet a nádor 1799-ben örökölte hitbizományban Batthyány József hercegprímástól. A Nádorkert, a mai Lágymányos területén, a Budafoki út, Hengermalom utca, a Duna és a vasúti töltés között elterülő erdős ligetes terület később teljesen beépült. Az előírt idő letelte után,május 12-én a nádorné (a korabeli hivatalos szóhasználattal a „Nádorispányné Ő Császári Hertzegsége”) holttestét a kapucinusok Vízivárosi templomának kriptájába (ma: Fő utca 20) helyezték.

Alekaszandra ravatala

1803-ra a főváros közelében, József nádor ürümi birtokán felépült Alekszandra véglegesnek szánt sírkápolnája, ahová testét a budai ortodox püspök által celebrált szertartás keretében elhelyezték (ahogy a főhercegnő még életében kívánta). 1809-ben, Napóleon csapatainak betörése idején József nádor a koporsót óvatosságból a budai Várba vitette, az ottani ortodox kápolnában őriztette, majd a háborús veszély elmúltával ismét visszavitette Ürömbe. Az ürömi sírkápolna a pest-budai ortodox közösség zarándokhelyévé vált.

A megözvegyült József nádor csak hosszabb idő múlva,1815 augusztus 30-án nősült meg másodszor. Az Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym házból való Hermina hercegnőt (1797–1817) vette feleségül.

Alekszandra kápolnája Üröm településen

Felírat a kápolna kerítésén napjainkban

József nádor halála (1847) után az ürömi birtokot utódai örökölték. Átvészelte a két világháborút. A kápolnát kifosztották, az értékeket elvitték, a koporsókat felfeszítették, de a tetemhez nem nyúltak, ruházata ép és csonkítatlan maradt.1945-ben az épület a helyi termelőszövetkezet tulajdonába ment át,1953-ban az orosz ortodox egyház vette át. 1977 novemberében az Országos Igazságügyi Orvosszakértői Intézet, az Országos Igazságügyi Vegyészeti Intézet és a Budapesti Történeti Múzeum régész és antropológus szakemberei részletes vizsgálatokat végeztek rajta, eredményeiket dokumentálták.

1981 április 26-án az ürömi sírkápolnát feltörték, a holttestet teljesen kifosztották, karjait letörték és elvitték, a díszes ruhákkal, ékszerekkel együtt. Végül Alekszandra maradványait 1981 május 13-án átszállították a Budavári Palota nádori kriptájába, amely akkor még nem volt helyreállítva az 1970-es években történt kifosztás és rombolás után. 2004-ig a nádori kriptában a fiával együtt pihent, József nádor feleségeivel.

A kápolna közelebbről

Egy Magyarországra telepedett szentpétervári származású orosz üzletember bőkezű anyagi támogatásának és a szintén szentpétervári Nyikolaj atya fáradhatatlan szervező munkájának, továbbá az ürömi polgárok segítségének hála 2004-re sikerült olyan állapotba hozni a kápolnát, hogy a Habsburg család beleegyezését adta Alekszandra Pavlovna földi maradványainak ürömi újratemetéséhez. Az díszes szertartásra 2004. szeptember 11-én került sor Hilarion, Bécs és Ausztria püspöke és a Magyar Ortodox Egyházmegye kormányzó főpapjának vezetésével. Az ünnepségen jelen voltak a Romanov és Habsburg dinasztiák leszármazottjai,Erdő Péter bíboros, illetve a magyarországi ortodox egyházak vezetői. Valerij Muszatov, az Oroszországi Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete az orosz állam nevében Alekszandra Pavlovna portréjának másolatát ajándékozta a kápolnának.

Alekszandra sírja

Nyugodj békében hercegnő!

Ez tehát a megindító történet.Mivel úgy tudom,hogy a kápolna és a sírhely látogatható,igaz csak bizonyos időkben,úgy gondolom egyszer majd visszatérünk ide,úgy érzem ezt látnom kell.Reméljük Alekszandra bárhol is van,bárhová is került békére lelt.Nyugodj békében hercegnő!