A váras sorozat 2023-as év első alanya a 2022-ben utoljára felkeresett vár a Solymári vár,amelyet sokan Szarka várként is ismernek.Valahol azt olvastam,hogy nagyon helytelenül mert nem Szarka vár a neve hanem Solymári vár.A várnál az elmúlt év karácsonya környékén jártunk,ekkor a vár maga zárva volt.Ám a falak és a hely szerencsés helyzetének köszönhetően,a várat körbejárva szinte mindent láttunk odabentről is az alacsony várfalakra felmászva.A korlátoknál pedig akár be is bújhattunk volna a várudvarba.Ám ezt nem tettük meg,tiszteletben tartottuk,hogy a vár téli időszakban zárva tart.Mint említettem gyakorlatilag kivülről is mindent látni.A 180 méter magas Mátyás dombon (más források szerint csak 160 méter) álló vár méltó arra,hogy egy kirándulást tegyünk ide.
 |
| Felfelé jövet a várba elsőnek a torony mutatja meg magát |
Solymár puszta már 1266-os oklevélben szerepel "Salamar" néven, ekkor az itt birtokos Baár-Kalán nemből származó II. Nána comes a margitszigeti apácáknak adományozta. A faluról először 1288-ban történik említés. IV. László király méltányolva Czempsi Rudolf mester érdemeit, aki Feketehalom vár ostromán vitézül harcolt majd Ottokár és a fellázadt kunok elleni hadjáratban többször is megsebesült, neki adományozta "Saalmar" falut.
 |
| Bár a vár téli időszakban zárva,ez ne riasszon el senkit!Járjátok körbe nyugodtan,mindent látni! |
Ezután ismét margitszigeti apácák szerezték meg, akik 1337-ben Drugeth Vilmosnak zálogosították el. A várat egyes feltevések szerint Drugeth Vilmos, mások szerint pedig Laczkfi István nádor építtette, aki 1355-ben vásárolta meg ezt a területet a korabeli oklevelek szerint. A kis alapterületű kővár a továbbiakban budai tartózkodásuk idején szállásául szolgált a dúsgazdag famíliának. A törökkel vívott vesztes nikápolyi csatában a Lackfiak szembeszálltak Luxemburgi Zsigmond királlyal, ezért 1397-ben két vezető egyéniségüket az uralkodó hívei orvul meggyilkolták, váruradalmaikat elkobozták. Zsigmond később feleségének, Cillei Borbála úrnőnek adományozta, kárpótlásul annak házasságtörése miatt régebben lefoglalt délvidéki birtokaiért.
 |
| A várkapu a várfalról |
A középkor további évszázadaiban magukénak mondhatta még a Korbáviai és a Rozgonyi família is. 1440-ben ostrommal foglalták el az ellenpártiaktól a lengyel származású I. Ulászló magyar király táborához tartozó fegyveresek. 1444-ben a Czudar család zálogba adta a Rozgonyi famíliának. Egy 1449-es feljegyzés szerint rövid ideig Hunyadi János kormányzó uralta, majd királyi kegyként 1455-ben Garai László nádorispán szerezte meg. 1468-ban Garai Jób és Újlaki Miklós birtoka volt. Férfiágon való kihalásuk után Mátyás király a törvénytelen kapcsolatából született Corvin János liptói hercegnek adományozta, aki később Ráskai Balázs főkamarásmesternek adta át. Ráskai Balázstól II. Ulászló király 1496-ban csere útján szerezte meg Végles váráért. Ezután Thuróczi Elek király várnak nyilvánította. Már az 1526-os mohácsi csata után jelentősebb pusztítások érték a környéken fosztogató török lovas csapatoktól.
 |
| A várudvar |
Lazarus (Lázár diák) 1528-ban Apiánus Péter ingolstadti nyomdájában készült, Magyarország első nyomtatásos térképe, ami több mint kilenc|száz helységet tüntet fel. Ezen találjuk a Pilis megyét ábrázoló részen a Solymár várát jelképező tornyot, a térkép készítése idejéből „SOLMAR" felirattal. A látképét is feltünteti a várnak, ahol a vár többemeletes, magas, lőrésekkel ellátott kaputornya a félköríves bejárattal, sisaktetővel látható. Ehhez egy külső bástyafal csatlakozik, amelyhez szorosan simul egy nyeregtetős, lőréses nagy épület, ami a palota lehetett.
I. Ferdinánd 1528-ban a hűtlenségbe esett Héderváry Ferenc birtokait, köztük Solymár várát és tartozékait is elvette, és Bakics Pálnak, feleségének Theodórának és lányának Margitnak, valamint testvéreinek adományozta, azonban János király 1531-ben Buda városának adta. Miután a török elfoglalta Budát Solymár vára is elpusztult és a falu lakatlanná vált. A vár 1580 után már többé nem szerepel.
 |
| Jómagam a várnál |
Maradványait a XVIII. században letelepülő németajkú lakosság jórészt elhordta és házaik falába építette. Az 1930-as évektől Valkó Arisztid műkedvelő régész kezdte kutatni a vár történetét. Az 1990-es esztendőktől elkezdődött a vár feltárása és helyreállítása. Lassan napvilágra kerültek a hosszúkás ovális alakú várfalak, melyek több lakóépületet és egy vaskos öregtornyot öveztek és a várudvaron létesített mély kút.
Nem kell feltétlen felmennünk a kilátóként is funkcionáló toronyba ha jó kilátást akarunk látni,hiszen a Mátyás domb több pontjáról is remek a kilátás észak felé a Pilisre,délre pedig a Budai-hegységre.A vár a két hegységet elválasztó medence egyik kis ormán áll.Mivel a medence felett egy légofolyosó van akár az itt alacsonyan szálló repülőgépeket is megcsodálhatjuk,hiszen azok szinte öt percenként húznak el.
A várban mi eddig egyetlen alkalommal jártunk.Ugyan 2018 januárjában majdnem feljöttünk Gergővel,de visszatartott,hogy hírét vettük a vár téli zárvatartásának.Hiba volt.Nyugodtan jöjjön fel mindenki télen is,hisz mint mondtam a alacsony várfalakra felmászva mindent látni a déli oldalon pedig egy kis korlát csupán ami akadályoz a bemenetelben.Ezen rendkivül könnyű akár átbújni is,de bízom az emberek józanságában és nem mennek be olyan helyre ami zárva tart.Mondom kivülről is mindent látni!A várban napjainkban ha nyitva tart mindössze 300 forint a belépő.Az egyetlen alkalom amikor itt jártunk az Zolikával volt 2022 decemberének utolsó napjaiban.Szerintem boritékolható,hogy jövünk mi még ide.
Filmünkben a várhoz 7'45-nél érünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése