A sorozat következő alanyának helyszínén már 2017-ben is jártunk Gergővel,ám akkor nyoma sem volt itt semmiféle kilátónak.Pedig éppen beszéltük Gergővel mennyire jó lehetne ide egy kilátó,hiszen a kilátás alighanem pompás lehet az 588 méter magas Bölcső-hegyről.Tudtuk,hogy valaha létezett itt már egy kilátó és nem értettük most miért nincs.Aztán szinte napra pontosan öt év múlva 2022-ben visszatértem sajnos már Gergő nélkül.Zolika tartott velem és lőn csoda már állt itt egy kilátó.Egy olyan építmény amely annyira nem fogott meg minket.Valahogy kilógott azon nagyszerű kilátók sorából amelyeknél korábban jártunk.Aztán azon agyalgattam,hogy végül is nem is olyan rossz ez a kilátó,persze időnk nem volt megcsodálni,hiszen itt jártunkkor nagyon sokan mások is erre vették az írányt és azon kevés kilátók közé tartozik eme építmény amelynél sorba kellett állnunk,hogy feljussuk... Na akkor ismerkedjünk meg részletesen vele.
 |
| Így fogad a Bölcső-hegyi kilátó |
Szentendre házi kilátójának is nevezhetnénk a Bölcső-hegy tetején álló tornyot, amely szerény formavilágával és visszafogott méreteivel szinte elbújik a tájban, ezzel is átirányítva a figyelmet a lényegre: a tágas és hatásos hegyvidéki körpanorámára.
Az 588 méter magas Bölcső-hegy (avagy régi, szerb nevén: Kolevka) tetején álló, keresztgerendás szerkezetű torony „dobbantó" a tekintetnek, hiszen ahelyett, hogy építészeti megoldásaival a táj szereplőjeként vonná magára a figyelmet, inkább egyszerűen csak ellátja rendeltetését, és lebilincselő, részletgazdag tájképet tár látogatói elé. Ebben az értelemben tehát szimpla, funkcionális építmény, amelyet egyébként ugyanaz az Ybl-díjas Koller József tervezett, akinek a Prédikálószék kilátóját, a Guckler Károly-kilátót, vagy éppen a Dévényi Antal-kilátót köszönheti a túrázó közönség. A szűkös helyen álló, mindössze 2,4 x 2,4 méteres alapterületű fenyőgerenda torony elemeit természetvédelmi okokból kézi erővel cipelték a csúcsra az utolsó szakaszon.
Nehéz megítélni,szép-e vagy ronda.Szerintünk utóbbi...
A szűk „lépcsőház" rövid megpróbáltatást jelent csupán (pláne a hegycsúcs izzasztó meghódítása után), hiszen a kilátószint a földtől mindössze 7 méterre helyezkedik el. A körpanoráma lehengerlő: hatalmas szeletét látjuk be a Dunakanyart övező hegyvidéknek, és mivel lényegében az Alföld szomszédságából szemlélődünk, a sík terület és a Dobogó-kő háta közötti magasságkülönbség is tetemesnek mutatkozik. Látszik a Budai-hegység a fővárosba nyúló Gellért-hegytől a János-hegy kilátójáig, előttük pedig a Hármashatár-hegy tornyos teteje magasodik. A szomszédos Lom-hegy takarásából a Pilis-tető kilátóval felszerelt háta bontakozik ki, tőle jobbra Dobogókő adótornyai sorakoznak. Előtűnik a Szakó-hegy piramisa, alattunk, a fák lombja közt felfedezhetők a Sikáros széles kaszálói. A tájba teknőként mélyülő Király-völgy északi oldalán már a hajdani vulkán nevét ihlető Keserűs-hegy domborodik irtásfoltjaival, és a csoport túlvégén rajzolódik ki annak legmagasabb pontja, a Prédikálószék. Pilisszentlászló medencéjében nagy nehezen kiszúrhatjuk a kaszálókat, szegélyén az Öreg-Pap-hegy uralná a domborzatot, ám róla tovasiklik a tekintet a Börzsöny hatalmas, párától fátyolos tömegére.
 |
| A lépcsőház egy szelete |
 |
| Egy pihenőszint felfelé |
Jobbra tovább fordulva a Visegrádi-hegység keleti, lapos hátainak tömege éppen csak engedi szerephez jutni a Naszály csúcsát, lejjebb pedig a Dömör-kapu bányáinak sziklasebei törik át az erdőtakarót. Szentendre a Nyerges-hegy lejtőire kúszik fel, amelynek oldalában az Asztal-kő komor sziklagyepe észlelhető. E tömbtől balra, a messzi távolban a cserháti Szanda, a Leányfalu fölötti Vörös-kőt túloldalán hordozó csúcs bal oldalán pedig a Karancs tömbje érzékelteti a távlatokat. A Gödöllői-dombság szinte csak apró fodrot vet a Pesti-sík mögött, a Mátra viszont tekintélyes tömegével határozott mezsgyét rajzol a lapály peremére. Különösen tiszta időben a Déli-Bükk bástyáját, a Nagy-Egedet is kiszúrhatjuk.
 |
| Sajnos nem volt a legjobb idő amikor ott jártunk.Dél felé a Nagy Csikóvár és a Kevélyek mosolyognak szembe |
A hegycsúcson 2021 őszére készült el a kilátó, amelynek építése a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Magyar Természetjáró Szövetség együttműködéséből, pályázati pénzből valósulhatott meg. Nem ez az első torony a Bölcső-hegyen, de minden bizonnyal fényesebb jövő áll előtte, mint amilyen sors az elődeinek jutott. 1934 tavaszán a Magyarországi Kárpát Egyesület emelt kilátót a helyszínen, az ékes épület aljában pedig menedéket is kialakítottak. A szervezet alapító tagjáról, a tátrai turizmus jeles alakjáról, Döller Antalról nevezték el a tornyot, mely magánterületre esett ugyan, ám az erdőbirtokos engedélyt adott felépítésére és az ösvény létesítésére. 1936-ban azonban a Dreher-család tett szert az erdőrészre, ők pedig lebonttatták az építményt és lezárták a turistautat.
A II. világháború után is épült a csúcsra egy leginkább magasított vadászlesre hasonlító torony, de amikor a szomszédos Lom-hegy majdnem azonos magasságú tetején szolgálatba állt a légvédelmi rakétabázis (1981-től), ezt is elbontották, hogy tetejéről ne lehessen rálátni a katonai létesítményre. Ezt követően hosszú évtizedeken keresztül csak az épület alapjait lehetett felfedezni a növényzet szorításában.
 |
| Nem volt tiszta időnk...kelet felé ezt láttuk |
Ma szép, természetes erdő veszi körbe a csúcsot, a talajon kisebb-nagyobb andezittömbök hevernek. A Bölcső-hegy hajdani lávacsatorna maradványa, és szerkezete feltárja egy rétegvulkán jellemző szerkezetét: míg a Lajos-forrás vize robbanásokkal felszínre került törmelékes kőzetpásztából, tufából fakad, rá már andezitlávából szilárdult kőzetek települnek.
Érdemes a Holdvilág-árok látogatását kiegészíteni a kilátó meglátogatásával; ebből az irányból eloszlik a szint, ugyanakkor az ösvény kezdetétől hosszú gyaloglásra számítsunk. A közeli Lajos-forrás parkolójából rövid, ámde fárasztóan meredek kaptató vezet a csúcsra.
Mint írtam,mi tehát kétszer jártunk már itt,de kilátó csak az utóbbi itt jártunkkor volt már.Maga a kilátó nekünk nem tetszik.Ám a kilátás lenyügöző.Mint ahogy a hely és a környék is.Borítékolható,hogy jövünk mi még ide!
Filmünkben 30,35'-nél érjük el a kilátót!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése