Újra Shíva menedékében jártunk

 A múlt heti nagy fociláz közepette is akadt azért más program.Szombaton Shíva menedékébe tértünk vissza immár harmadik alkalommal.Magának Shívának a menedékhely névadó kutyájának volt a szülinapi bulija és társának Abebának.Könnyed kis laza programnak ígérkezett a vasárnapi 24 órás szombathelyi kaland előtt.Mivel Móni is nagy rajongója lett az ercsi kutyamenhelynek,így elvittük magukkal őt is Zolikával.Ám aztán maga az esemény kissé csalódást okozott.

Gólya a kéményen

Mivel nem volt más,így a fél tízes vonattal mentünk Ercsibe ami fél tizenegykor már ott is volt.A buliig még volt másfél óránk.Mivel közel,kb.olyan 1 km-re van az állomástól Shíva menedéke így úgy döntöttünk egy kisebb kerülővel tesszük meg az utat,ami így jó három kilométeres utat jelentett.A nehezen közlekedő Mónival ez több mint egy órás utnak ígérkezett.Így nagyjából nyitásra majd ott is lehetünk.El is indultunk az ercsi vasútállomásról akkor tehát kerülőúton.Már az elején kezdett meleg lenni.Ez így természetes ilyenkor június közepén.Az első látnivaló egy kémény tetején fészkelő gólya volt akihez rövidesen megérkezett a társa is.Üditő látvány volt ebben a rút világban...

A szinpad

Útközben volt egy bolt ahol hideg itallal tudtuk magunkon frissiteni.Aztán üggyel-bajjal valóban több mint egy órás séta után odaértünk Shíva menedékéhez.Még nem volt dél,de már megnyitottak.Az udvaron ahogy télen is az Árva kutyák karácsonyán egy szinpad állt.Két oldalt sátrak,benne padokkal-asztalokkal.Lehetett hűsölni.Ide kicsit le is ültünk,majd körülnéztünk.Hátra a kutyákhoz most nem engedtek be,itt az udvaron meg csak egy kutyus volt a tavalyi év kutyája a kinyomott szemű Anika.Őt üdvözöltük,egy kerekeskocsis lány ölébe fészkelte be magát.Más kutya nem akadt.Márciusban kutyák serege üdvözölt minket mikor megérkeztünk,most Anikán kivül egyet sem hoztak ki.

Szerintem bántóan kevesen voltunk...

Bár büfé volt,de hiányoltam az udvarról egy vízcsapot...Ebben a melegben lehet nem lett volna rossz ötlet..Lassan gyűlt csak a nép.Bár a szervezők megvoltak elégedve a létszámmal,szerintem kevesebben voltunk mint az Árva kutyák karácsonyán.Megjelent Gyuri a kutyák örangyala és a menhely vezetője.Előadta a színpadon az üdvözletet és elmondta a programot is.Majd Móni elindult autogrammot vadászni tőle.Ám folyton annyian körülvették - csak nők- ,hogy nem lehetett odaférni hozzá.Pedig Móni egész rendezvény alatt próbálta levadászni,de nem sikerült.Közben kihoztak más kutyákat is.Girnyút akivel márciusban haverkodtunk össze.Most úgy tűnt a háta közepére sem kívánja ezt az egészet.Gondolom melege volt.A szinpadon meg ment a müsor.Bográcsos kaját ígét Gyuri.

Megy a müsor

Csak Girnyút és Anikát tudtuk látni és megsimogatni...

A müsor a szinpadon nem volt túl érdekes.Mazsorettek szerepeltek éppen.Mikor vége lett akkor megemlékeztünk egy percre a nem rég elhunyt Gedeon papóról.Ez mondjuk meghitt és szívetmelengető volt.Majd ezután megérkezett Tóth Tünde mulatós énekesnő.Feltűnően csinos jelenség volt így őt szívesen néztük a tűző napon.A Boldog születésnapot dalánál hozták ki az ünnepelt kutyusokat Shívát és Abebát.Láthatóan egyikük sem érezte jól magát a melegben és a hátuk közepére sem kívánták az egészet.Gyuri nem soká vissza is vitte őket.Tünde müsora meg véget ért.Sajna továbbra sem jutottunk hideg italhoz..

Megy Tünde müsora

Tombola következett amelyen nem nyertünk.A bográcsos kaja pedig annyiból állt,hogy kaptunk egy kicsi merőkanállal,mindenféle körités és kenyér nélkül a pörköltből...és savanyú sem volt hozzá már.A tüző napon meg kezdtünk kitikkadni.Persze hoztunk adományokat mi is,amit még a belépéskor leadtunk a megfelelő helyre.A kutyákhoz továbbra sem engedtek be,az enni-inni való így gyakorlatilag meg nem érte el az elégséges szintet,a szinpadon meg ment a nagy semmi.Nem láttuk értelmét tovább maradni,így három előtt elindultunk a vasútállomásra vissza.

Gyuri kezében az ünnepelt Shíva

Azok után,hogy a karácsonyi,meg a márciusi buli tök jó volt,ezt most csalódásként éltük meg.Úgy éreztük ez most nem a kutyákról szól,hanem egy marketing volt önmaguk reklámozására,lényegébe kutyák nélkül.Óriási baklövésnek éreztem a vízcsap hiányát,a nesze semmi fogd meg jól bográcsozást és drágán árult dolgokat mint p. a bögrék,hütőmágnesek.Azért egy kutyás bögre ne legyen már ötezer forint főleg az itt tartozkodó támogatóknak,egy hütőmágnes meg ne kétezer forint legyen.Na és jusson bőségesen kaja ha már egyszer beharangoztuk előtte...

Na,de persze nem haragudtunk csak az előző két bulihoz képest ez kapta a jóval nagyobb reklámot és ehhez képest egy kissé csalódás volt.Ez van.Valószinű karácsonykor azért majd újra jövünk!

Bográcsbuli

Közel vagy tán napra pontosan egy évvel ezelőtt gyültünk össze egy kis bográcsozásra a kollegákkal a közeli Kádár-völgyben.Akkor nem tudom,hogy miért,de nem volt róla bejegyzés.Fogalmam sincs már miért maradt ez el,a lényeg,hogy most pótolom.A szűkebb munkatársi körrel szerveztük a bulit.Hatan lettünk volna,de aztán ketten nem jöttek el.Pedig hát hat személyre vásároltunk... A Kádár-völgynek van egy része,közel az arborétumhoz,ahol egy ilyen buli megvalósítható.Kerestük amúgy a helyet hol is lehetne egy ilyesmit megtartani,végül is én javasoltam ezt a helyet,hiszen ismertem.A kutyámmal és Gergővel is sokat sétáltunk erre,sokszor láttuk,hogy mások is itt főznek.

A Kádár-völgy azon része ahol ilyen bulikat lehet tartani

Ha jól emlékszem tehát,július első (de lehet második) hétvégéjén jöttünk itt össze és egy finom babgulyásnak álltunk neki.Valamikor délután öt tájban kezdödhetett a buli,mire megfőtt a gulyás pedig más besötétedett.Mivel mint mondtam,hogy hat személyre való cuccossal készültünk elő és csak négyen voltunk,a többiek javaslatára lehívtam Gergőt is egy jó vacsira.Aki örömmel jött is.Már sötétben ért le,elé mentem lámpával,mert a helyen semmi fényforrás sem volt már ekkor.

Készül a vacsi

Tűzet is kell gyújtani

Sok pad és aztalka van itt,sőt egy esőbeülő kis házikó féle is amelyben szintén vannak padok asztallal.Itt tálaltuk fel a vacsorát.Már lehetett tíz óra is,fényt csak a tűz adott.A hely igy varázslatosan szépnek tűnt,felidézte bennem a régi mecseki tábortűzek hangulatát.Szóval az esőbeülöben álltunk neki a kajcsinak.Háát mit mondjak...ettem már finomabb babgulyást is,de azért ehető volt,nem volt rossz.Itt hülyéskedtünk,baromkodtunk még vacsora közben is.

Andi és Szilvi ügyeskednek

Az én feladatom a tűz őrzése volt

Már éjfél közelében járhatott az idő,amikor nekünk Gergővel elkellett búcsúznunk.Na nem azért mert pizsama osztás volt,hanem mert hajnalban indultunk a bakonyi eplényi túrára.A többiek nem örültek neki,hogy elkell mennünk,de megértették.Valamennyit kellett pihennünk a nagy túra előtt,hisz ez volt a tavalyi év fő túrája.Így hát búcsút vettünk a többiektől.

Ökörködés

A vacsora

A többiek még maradtak egy darabig,aztán összepakoltak mindent és még szemetet sem hagytak maguk után!Valamikor éjjel kettő felé jöttek el.Mi már akkor pihentünk Gergővel.Öt órakor keltünk és indultunk Várpalotára a bakonyi túrára.Jó idők voltak ezek is...

Vacsora

Azért jutott eszembe most mindez,mert a facebook felhozta az emlékeknél.Ha már felhozta hát legyen erről is bejegyzés,ha már akkor nem volt.Azóta sokminden történt...Gergő ugye sajnos elment...Szilvi gyermeket vár.Zoli és Andi és én is pedig a mai napig is ott dolgozunk a cégnél.Idén még nem került szóba egy hasonló buli megszervezése,de ki tudja,lehet lesz majd idén is.

Égjen a tűz,főjjön a kaja...