Ikonikus helyek (6.) - Kádár-völgy

 Ebben a sorozatban túrázásaink történetének legikonikusabb helyeit veszem sorba,mindenféle logikai sorrend nélkül,ami éppen eszembe jut.Nem magát a helyet mutatom be,hanem az itt megélt élmények,kalandok szemszögéből elevenedik fel maga a hely.A számomra,számunkra így vagy úgy kedves emlékű,vagy bármilyen okból fontossá váló helyek kerülnek ide be.Helyek amik valamiért kedvesebbek,fontosabbak,emlékezetesebbek mint az átlag.A hatodik részben nem kifejezetten egy túrázási hely kerül sorra,hanem a hazai völgy ahová inkább sétálni mintsem túrázni járunk le.

Alapjában a völgy szép!

A Kádár-völgyet Dunaújváros szívében találjuk meg és a Technikum és a Kertváros városrészeket választja el egymástól.Mivel gyerekként éppen a Technikumban,most meg a Kertvárosban lakom,így ha akarnám sem tudnám elkerülni ezt az ikonikus völgyet.Maga a völgy észak-dél irányú,nagyjából 350-400 méter hosszú és 80 méter széles lehet.Nagyjából a városrészek alatt  35 méter mélyen húzodik.Déli végében egy iskola van és annak sportpályái.A közepe az amit a nagyközönség igénybe vehet.Itt kutyasétáltató van,padok,asztalok és szép fák és sétányok.Az északi rész két részre oszlik,a észak-keleti részen egy erdő van remek sétánnyal.A észak-nyugatin meg ott az arborétum,elkerítve magától a völgytől.A völgy felöl nem is lehet bemenni,csak az utcai oldalról.Az oldalsó dombokra lépcsők és sétányok vezetnek fel.Egyes dombok pedig akár szánkópályaként is szolgálnak télen.

Manapság napi szinten járunk le

A völgyben először valamikor kis porbafingó koromban járhattam.Az arborétum egyik épülete (később istálló,raktár stb.) kapott lángra és az otthonuktól is jól láható tűzet jöttünk el megnézni.Ez volt az első randevú,talán öt éves lehettem.Aztán rendszeresen visszajártunk ide,a völgy domoldalában a löszben egy lyuk keletkezett valahogy amelybe belehetett menni.Nekünk ez akkor barlang volt és rendszeresen bejártunk az életveszélyes lyukba amely jó ötven méterre nyúlt be a domboldalba!Persze az életveszélyről akkor fogalmunk sem volt,ez már felnőttként tudatosult bennem...de nem ért baj és éveken át itt játszottunk,mígnem egy nap betemették.Később ha nővéremékhez mentem és ha gyalog mentem akkor a völgyön át vitt az út mindig.Volt,hogy haverokkal vagy épp valamelyik exemmel tévedtünk ide le.Sétálni.

Az észak részen található erdőben

Gergőt ide hoztam sokszor szánkózni.Majd a régi kutyámmal rendszeresen ide jártunk le sétálni,persze az esetek nagy többségében Gergővel közösen.Erre mentünk a kutyával Gergő elé ha iskolából jött haza.Na és erre jöttünk hármasban haza a boldog időkben.A kétezres évek elején egy lovarda nyilt a völgy északi részén,oda is rendszeresen lejártunk.Persze minden alkalommal jókat sétáltunk.Erre jöttem haza Gergő halálakor a blogban megtalálható " A szürke völgy" bejegyzésem erről szól.Nagyon idegen volt aznap a máskor szívünknek kedves völgy.Az újabb kutyával is rendszeresen ide járok le (és a közeli erdőbe),ő is imádja ezt a helyet.Persze mert itt szabadon szaladgálhat.Ja és itt volt 2018-ban az a bográcsbuli amiről szintén van szó a blogban,bár erről egy év múltán írtam ha jól emlékszem.

Ez is ősszel a legkellemesebb!

A völgy nagyon kellemes környezetben található és nagyon szép is lehetne...de....az itt élők nem becsülik meg.Az év 365 napjából legalább 300 napon a völgy rendkivül szemetes...az emberek leszarják és nem törödnek vele.Szemetelnek ahogy bírnak.Elsősorban az ide lejáró hajléktalanok és a fiatalság.Itt isznak,dohányoznak teszik a  fejüket és szemetelnek,mindig...Néha a völgyet kitakarítják,de a tisztaság jó esetben is egy hétig tart....Kár,hogy ennyire igénytelen emberek laknak errefelé és járnak le ide.Kár mert ez a völgy hatalmas érték és hatalmas kincse lehetne a városnak.Nem tudom,hogy megérem-e,hogy egy szép napon majd vigyáznak is rá.

A völgy mindenesetre őrzi lépteink és emlékeink.Rengetegszer voltunk is és legtöbbet Gergővel voltam itt.Mindig jól éreztük magunkat.Legtöbbször kutyát sétáltatni jöttünk le,de volt,hogy egy-egy otthonról induló túra érintette,vagy erre bicajoztunk vagy éppen szánkóztunk.Mi sem természetesebb mint,hogy helye van az ikonikus helyek cimű sorozatomban!

Egy régi videómat találtam meg róla:

Milyen szép a völgyünk!

 Az egész történet talán ott kezdődik,hogy Gergővel és a régi kutyámmal rendszeresen lejártunk a közeli völgybe a Kádár-völgybe.Kellemes zöld környezet,rétekkel,kisebb erdővel,jól járható utakkal.Ideális hely kutyát sétáltatni.Nap mint nap lejöttünk ide,telente meg az itteni domboldalon szánkóztunk sokat.Ám az idill koránt sem volt akkora mint ami kiérezhető a fenti sorokból.A völgy rendkivül szemetes volt mindig is.Hiába a kellemes környezet,ha az ide lejárók ezt rendszeresen leszarták.Hajléktalanok,itt bulizó fiatalok,de sok kutyasétáltató is itt hagyta a szemetét.Készült is bejegyzésem itt és filmem is "Hányinger völgy" címmel.Most nem linkelem be,utána lehet keresni a blogban.A szemét csak gyűlt és gyúlt és nem is volt olyan kellemes ide lejárni...Gergő halálakor mégis lehozott ide valami,talán a sok itt megélt emlék,de a völgy ekkor sem volt tisztább mint máskor.Az új kutyámmal is bepróbálkoztam itt,sajnos már Gergő nélkül.Nem változtak a dolgok.Egyre szemetesebb és szemetesebb lett a völgy amit egy napon aztán megelégeltem és többé nem jöttünk ide.Inkább az ellenkező irányba található,de szintén közeli erdőbe mentünk le a kutyámmal.Ott egy fokkal jobb volt a helyzet.

A völgy a város szívében a házak alatt

Évek teltek el.A múlt szombati árvízi túráról hazafelé jövet a völgyön keresztül jöttünk.Itt ültünk le egy asztalnál és itt forgattuk le a film zárójelenetét.Ezzel voltam elfoglalva,de valahol félszemmel és féltudattal azt kezdte felfogni az agyam,hogy milyen kellemes most itt.De nem foglalkoztam vele különösebben.De éreztem a "jót" így úgy döntöttem másnap lehozom ide a kutyát,rég voltunk már és az erdő is kissé unalmasnak tűnt már...Így is lett másnap vasárnap délelőtt le is jöttünk és egyszerűen egy valóságos kis csodavilágban találtam magam!Teljesen ledöbbentem,de pozítiv értelemben.A Hányinger völgy ragyogott a tisztaságtól és ami szembetűnt,hogy a fák megnőttek és tették hangulatosan ligetessé a völgyet.Rendkivül kellemes volt most itt sétálni!

Kellemes és tiszta!

A kutya is élvezte

A kutya is nagyon élvezte az ismeretlen ismerős helyszínt.Sokkal jobban mint az erdőt szokta.Hál isten nem volt lenn senki így szabadon futkározhatott és sétálgathatott,na meg játszadozgathatott is.Nagyon kellemes volt lent lenni,akárhova mentem tisztaság volt.Soha korábban nem éreztem itt ilyen kellemes légkört.Nagyon szép volt a völgy! A végén található erdőbe nem mentünk be,mert a kutya odáig nem akart eljönni.A tisztaság és a fák megnővése különösen kellemessé tette a völgyet.Örültem,hogy végre tiszta.Lőttem pár fotót is,aztán azon elmélkedtem,hogy meddig marad így vajon?Mert az emberek holt ziher,hogy nem változtak meg és valószínűleg továbbra is elfogják dobni,vagy itt fogják hagyni a szemetjüket.

Ligetes hangulatos a völgy

Most jól érezheti itt magát az ember!

Fel is tettem a képeket egy helyi csoportba (nem szokásom amúgy),szinte egy nap alatt kapott közel 400 lájkot.A hozzászólásokban meg megtudtam,hogy a Jót szívből újvárosi társulat és a Decatlon dolgózói diákokkal karöltve takarították ki a völgyet.De aztán sokan szintén azt találgatták,hogy meddig maradhat így.Valamint írták,hogy többször is kifogják takarítani a völgyet.Hát ez nagyjából a lényeg.Valóban csak az a kérdés,hogy a sok agyoniskolázott meddig képes nem szemetelni...Két nap múlva aztán újra lejöttem (tegnap azaz kedden),már látható volt néhány szemét,de még elenyésző mértékben,csak hát sok kicsi sokra megy ugye...

Amúgy ez itt a város hivatalos kutyafuttató helye is

Amit tehát hiányoltam éveken keresztül az,hogy végre foglalkoznak a völggyel.Most többször lefogok már jönni én is,figyelem mennyire szemetesedik el,ha komolyra fordul azonnal jelezni fogom abban a helyi csoportban.Nem szabad,hogy ez a kellemes hely újra hányinger völgyé váljon!

Bográcsbuli

Közel vagy tán napra pontosan egy évvel ezelőtt gyültünk össze egy kis bográcsozásra a kollegákkal a közeli Kádár-völgyben.Akkor nem tudom,hogy miért,de nem volt róla bejegyzés.Fogalmam sincs már miért maradt ez el,a lényeg,hogy most pótolom.A szűkebb munkatársi körrel szerveztük a bulit.Hatan lettünk volna,de aztán ketten nem jöttek el.Pedig hát hat személyre vásároltunk... A Kádár-völgynek van egy része,közel az arborétumhoz,ahol egy ilyen buli megvalósítható.Kerestük amúgy a helyet hol is lehetne egy ilyesmit megtartani,végül is én javasoltam ezt a helyet,hiszen ismertem.A kutyámmal és Gergővel is sokat sétáltunk erre,sokszor láttuk,hogy mások is itt főznek.

A Kádár-völgy azon része ahol ilyen bulikat lehet tartani

Ha jól emlékszem tehát,július első (de lehet második) hétvégéjén jöttünk itt össze és egy finom babgulyásnak álltunk neki.Valamikor délután öt tájban kezdödhetett a buli,mire megfőtt a gulyás pedig más besötétedett.Mivel mint mondtam,hogy hat személyre való cuccossal készültünk elő és csak négyen voltunk,a többiek javaslatára lehívtam Gergőt is egy jó vacsira.Aki örömmel jött is.Már sötétben ért le,elé mentem lámpával,mert a helyen semmi fényforrás sem volt már ekkor.

Készül a vacsi

Tűzet is kell gyújtani

Sok pad és aztalka van itt,sőt egy esőbeülő kis házikó féle is amelyben szintén vannak padok asztallal.Itt tálaltuk fel a vacsorát.Már lehetett tíz óra is,fényt csak a tűz adott.A hely igy varázslatosan szépnek tűnt,felidézte bennem a régi mecseki tábortűzek hangulatát.Szóval az esőbeülöben álltunk neki a kajcsinak.Háát mit mondjak...ettem már finomabb babgulyást is,de azért ehető volt,nem volt rossz.Itt hülyéskedtünk,baromkodtunk még vacsora közben is.

Andi és Szilvi ügyeskednek

Az én feladatom a tűz őrzése volt

Már éjfél közelében járhatott az idő,amikor nekünk Gergővel elkellett búcsúznunk.Na nem azért mert pizsama osztás volt,hanem mert hajnalban indultunk a bakonyi eplényi túrára.A többiek nem örültek neki,hogy elkell mennünk,de megértették.Valamennyit kellett pihennünk a nagy túra előtt,hisz ez volt a tavalyi év fő túrája.Így hát búcsút vettünk a többiektől.

Ökörködés

A vacsora

A többiek még maradtak egy darabig,aztán összepakoltak mindent és még szemetet sem hagytak maguk után!Valamikor éjjel kettő felé jöttek el.Mi már akkor pihentünk Gergővel.Öt órakor keltünk és indultunk Várpalotára a bakonyi túrára.Jó idők voltak ezek is...

Vacsora

Azért jutott eszembe most mindez,mert a facebook felhozta az emlékeknél.Ha már felhozta hát legyen erről is bejegyzés,ha már akkor nem volt.Azóta sokminden történt...Gergő ugye sajnos elment...Szilvi gyermeket vár.Zoli és Andi és én is pedig a mai napig is ott dolgozunk a cégnél.Idén még nem került szóba egy hasonló buli megszervezése,de ki tudja,lehet lesz majd idén is.

Égjen a tűz,főjjön a kaja...

Ez a helyzet a völgyben

Ugye minden évben legalább egy bejegyzést szentelek a helyi völgynek amely itt van a szomszédban és Kádár-völgy névre hallgat.Elég beírni a blog keresőjébe,hogy Kádár-völgy kiadja ezeket a bejegyzéseket (ha esetleg kiváncsi lennél rá).Mindig is szerettem volna úgy írni a völgyről,hogy az inspirálja,lehozza ide az embereket.Hiszen ahhoz képest,hogy a város szívében van,igenis szép természeti környezet ez itten.Ám sehogy sem sikerült,hiszen minden évben volt valami zavaró tényező.Ez pedig nem volt más,mint a völgyet elboritó szemét...Lementem most is,hogy az az évi egy bejegyzés meglegyen a völgyről és hát,hogy szeműgyre vegyem van-e valami változás.Több-e vagy kevesebb-e a szemét az átlagosnál,merthogy van azt szinte biztosra vettem...

Lefelé a völgybe a télen szánkópályának használt helyen

Sokminden változott a tavalyi bejegyzésem óta...ugye a legfontosabb és egyben legszomorúbb,hogy Gergő most nem lehetett itt velem (de talán mégis itt volt...),na és az,hogy a kutyusom is alaposan megöregedett.Olyannyira,hogy nem könnyű már neki a menés.Na de nem ülhet,meg fekhet egész nap a lakásban,mert úgy végleg eltunyul és hát mindig is szerette a völgyet.Ha lassan is,de lebattyogtunk ide.A természet tavaszi ébredést jelző friss zöldje üde hatással volt rám.Az első métereken pedig úgy tűnt a völgyben minden rendben,szemét egy száll se...

Már nem is olyan idilli a kép

Persze csak az első métereken.Leérve a völgybe mát ott volt az első kisebb fajta kupac...hát ezúttal sem tudok úgy írni a völgyről,hogy annak hatására esetleg lejöjjön ide pár ember.Na jó,hát bandukoltam tovább a völgyben extra lassú tempoban,hiszen a kutyus alig-alig tudott már jönni.A különféle bajaira a völgyben megszoruló meleg sem volt éppen jó hatással.De azért mentünk a szép zöld fűvön.Nem kellett messze menni,hogy újabb szemetekre akadjunk.A közeli asztalka körül voltak eldobálva a szarságok.

Itt jártak a köcsögök

Illetve csak valaha volt asztalka..hiszen az asztalnak szolgáló fának sehol sem volt nyoma,legföképp ott nem ahol lennie kellett volna,a lábakon...Hát ez sem magától került le onnan,de úgy tünt valaki haza is vitte tűzelőnek...Körös-körül persze szemét hegyek vigyorogtak ránk.Vajon miért nem ér el a keze,de legfőképp az esze néhány embernek nevezett köcsögnek,hogy elvigye a szemetjét a legközelebbi szeméttárolóba?Ilyenkor nálam már felszokott menni a pumpa,hiszen semmi sem tud úgy felbosszantani mint a szemetelés a természetben.

Pedig a környezet nem rossz

Tovább sétálgattunk a nem túl hosszú völgyben,egy kicsit javult ugyan a helyzet,ám örömöm nem tartott sokáig,hiszen nem volt messze a következő szemétkupac.Egy kis fa emlékmű mellé volt odatéve.Gondolták itt biztos jó helye lesz,levan a gond róla...biztos kilométerek százaira lehetett a legközelebbi kuka...szánalmas népek...

Mentem tovább,azaz csak mentem volna...a kutyus elfáradt.Leült a hűsben úgy döntött neki itt most ennyi elég volt.Leültem kicsit mellé a jó levegőben.A friss áprilisi szél simogatta arcom.Reménykedtem benne,hogy ez nem is a szél,hanem Gergő...

Hogy törne le a keze,aki ezt így itt hagyta...

Még csak a vögy közepén voltunk.Esély sem volt az északi végen található erdőt körbejárni úgy mint rég..A kutyus nem bírt tovább jönni.Igy kicsit még pihentettem majd visszafordultunk.Az eddigieknél is lassabban haladtunk.Sajnos ő is megöregedett.Teljesen kezdtek eltűnni a régi szép idők amikor Gergővel meg vele itt futkároztunk sétálgattunk nyakra-főre.Persze a szívemben ezek sohasem fognak eltűnni...Indultunk hát vissza,hazafelé.Ezt láttuk:

Szép környezet a völgyben

A szánkópálya dombján csak nagyon nehezen tudott feljönni a kutya.Fent aztán lassan banduklva mentünk hazafelé.Útközben még egy tojásokkal teli fára bukkantunk.Ez jó ötlet volt.Ha ilyesmire képes az ember,akkor a szemetjét nem eldobni miért nem?Jó kérdés...

Hát ennyit tudtam most bejárni a völgyből,az egésznek tán 40-45%-át.A kutya nagyon elfáradt hazaérve le is pihent.

A völgyben szomorúan állapitottam meg,nem változott semmi.

A tojásfa

Igazi tél a völgyben

Ma mentünk volna a Kevélyeket meghódítani,ám a bejósolt extrém hideg és a várható túlóráim miatt ezt most elhalasztottuk.Nem tudom milyen idő lehet a Kevélyeken,itt nálunk hideg van az tény.De nem durván hideg mindössze -3 fok.Ráadásul szép napfényes idő van és úgy tűnik a levegő is kitisztult az elmúlt napok szürkeségei után.Kicsit lementünk a közeli Kádár-völgybe.Fura volt,hogy a tél éppen az utolsó napjain keményít be...most esett annyi hó is ami már napok óta megvan és hála a hidegnek mostmár nem is puha hanem kemény.

A helyi Kádár-völgy a télben

Még ebben a semmi extra völgyben is nagyon szép így a tél.Érdemes volt egy kicsit sétálni.Hála a hidegnek alig-alig volt mozgás a völgyben.Végigjártuk a szokásos útvonalunkat itt,elmentünk az arborétumig,majd a völgy északi végénél található erdőbe is benéztünk.Sajnos a hó sem tudott eltüntetni minden szemetet... a völgy ahogy az év nagy részén most is hemzsegett a szeméttől.Kár mert a természeti környezet itt is gyönyörü és a tél a keménysége ellenére is most nagyon szép arcát mutatta...

Az esőbeülő és az egykori istálló

Az esőbeülö és az egykori istálló ereszeiről csodás jégcsapok lógtak mindenfelé,sőt az asztalkák alsó részein is észre lehetett venni őket.Minden szépségétől függetlenül azért mostmár reménykedem benne,hogy néhány nap és tovább áll a tél.

Ki tudja így utólag megítélni,talán belehett volna ma vállalni a Kevélyek túrát,elvégre annyira extrém hideg nincsen,mondjuk én kicsit megviselt vagyok a túlóráktól,de máskor is volt már így,mégis túráztunk.Na mindegy,most ez van.

Jégvarázs I.

Jégvarázs II.

Jégvarázs III.

Semmi extra nem történt tehát a téli sétánkon.Még ide is jó volt kicsit kimozdulni,ha már más most nem akadt.Hamarosan folytatódnak a túráink.A Kevélyeket lehet most veszni hagyjuk,de még majd meglátjuk.A télből meg lassan elég ennyi.

Téli berek

Tél végére maradt meg nálunk a hó...