A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csalódás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csalódás. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. augusztus 31., szerda

Beszürkülés - Nyári összefoglaló

 Amikor 2018 decemberében elvesztettem Gergőt,úgy éreztem nem tudok többé hinni a nyárban.Aztán a 19-es nyár is tartogatott tragédiákat,hiszen a tesómat a kutyámat és egy jóbarátomat is elvesztettem,de túrázásilag kifejezetten jó volt.2020-ban már tragédiák sem zavartak és még az előző évinél is jobb nyár köszöntött ránk,a 2021-es nyárra pedig szavak sincsenek annyira szuper volt,tele jobbnál jobb buliakkal,túrákkal.Reménykedtem,hogy az idei nyár is hoz majd valami hasonlót,bár tudtam,hogy főleg Móni állapota miatt ez erősen kétséges lesz.Végül is jól indult a nyár,de a végére teljesen beszürkült...Szerényebbre vettem eleve a terveket,hat túrát vizionáltam a nyárra.Öt sikerült,de volt még két meccstúránk,na és az egész nyár legszebb eseménye volt,hogy kétszer is találkozhattam az egyik legjobb barátommal,aki külföldön él,de idén nyáron hazalátogatott.Na nézzük a részletes krónikát.

Bölcskei pincefalu

Régen volt környékbeli túra,de a nyár ezzel indult méghozzá egy Tolnai túrával.A bölcskei pincefaluba tértem vissza,ahol Gergővel is jártam már.Most Zolikával túráztunk erre,de nem Paks felé mentünk ahogy egykor Gergővel,hanem visszafelé Dunaföldvárra.A túra maga jó volt és szép,de már nyár elején ízelitőt kaptunk a forróságból,mert betyár meleg lett a túra vége felé már.De azért jó buli volt,Dunaföldváron meg megfejeltük a dolgot egy jó babgulyással és pár sörrel.

Ezután következett egy régóta megálmodott terv megvalósítása amikor is a Drégely várához mentünk a Börzsönybe.

Drégely várában
Viki és Tomi csatlakozott hozzánk ezen a túrán és most sem kellett fázni.A túra Nagyorosziból indult ahonnan nem jelentett különösebb problémát felkapaszkodni a várhoz.A romok szépek voltak,de a kilátás mégszebb.A várból pedig leereszkedtünk Dégelypalánkra ahol újfent jót ettünk és söröztünk.Majd a végén még kimentünk az Ipoly folyóhoz az országhatárra.Kitűnő buli volt ez is.Jól indult és jól folytatódott a nyár!

Ezután én némileg külön programra mentem.Először is Kispesten mentem el egy médiumoz megpróbálni Gergő lelkével kommunikálni.Tudni kell én magam és végzek szeánszokat és igazából megerősítést vártam,hogy én magam jól csinálom-e,jó úton vagyok-e....Sok új dolog nem hangzott el,megerősítést nem kaptam.Voltak olyan helyzetek amikor szentül hittem,hogy Gergő szól hozzám,máskor meg erős kétkedést éreztem.Úgy éreztem,mint 2019 februárban amikor először voltam médiumnál.Hogy jó színész.Valamit tud,de beleszövi a maga fortélyait a dologba.Na de ez egy külön más sztori.Talán majd egyszer részletesen is..

Ezt követően pedig taliztam Elivel a külfödlön élő nagyon jó kis barátommal.Két napot is sikerült együtt tölteni.Egyiken Veszprémben a másikon Fehérváron.Túrázni ugyan nem túráztunk,de jókat sétáltunk és pl.a Gizella királyné kilátót meg is néztük.

Újra itthon...

Így tehát a június kifejezetten jó volt.Nem gondoltam ekkor még,hogy ez lesz a nyár legjob hónapja (sőt lehet az idei évé is).Ugyan a július is jól indult.Ha lehet helyi túra még régebben volt mint környékbeli.Így július elején a helyi súgárút fesztivál keretein belül megtartandó Muki túrára elmentünk Zolival.Még rajtunk kivül voltak vagy 28-an és az egykori helyi kisvasút nyomvonalát jártuk végig.Kifejezetten kellemes kis túra volt a maga 7 km-vel.A végén a sörözés persze nem maradhatott el.

Jómagam Mukival

A Muki után pár nappal újra egy régi terv vált valóra.Nagyvázsonyba is eljutottunk végre.Egy jó kis túrát tettünk a vár környékén.Talán itt ekkor nem volt az a kibirhatatlan meleg.Jó kis nap volt ez is,szintén Zolival,Vikivel és Tomival a végén remek kajával és sörözéssel persze.A vár ugyan még felújítás alatt van,így a torony zárva volt,de azt mondták jövőre készen lesz,így benne van a pakliban,hogy majd visszatérünk.

A nagyvázsonyi buli után jöttek a meccstúrák.

Együtt a csapat a nagyvázsonyi túrán

A Római teniszakadémiára mentünk Óbudára,kétszer is.WTA 250-es női tenisztorna zajlott ahol pályára lépett új kedvencünk is:Anna.Hatalmas jó bulik voltak ezek is.Másodjára kifejezetten Anna miatt mentünk fel Zolival,hiszen bejutott az elődöntőbe és mentünk szurkolni neki,ám a döntőbe már nem sikerült bejutnia.Nagyon jól éreztük magunkat,nagyon jó meccseket és pár világsztárt is láttunk.A Római parton a halászlé meg fenséges volt!

Ezt követően azonban valami megtört.Elkezdett beszürkülni az egész nyár...

Anna az új kedvenc akibe valósággal beleszerettünk

Ugyan jött még egy túra augusztus elején,amikor is Rébfülöpnél tettünk egy körtúrát.Szintén négyen a szokásos csapattal.Szép túra volt ez is,jó buli remek látnivalókkal a végén a szokásos kaja és sörmennyiségekkel.Elvoltunk mint a befőtt.

Aztán még ahogy terveztük mi a követező túrát,közben a hazai meccsek hoztak némi színt az életembe,Ábrahámhegyre akartunk menni szintén egy körtúrára.A kinézett időpont augusztus 20. volt,de aztán elég ratyi időt mondtak arra a napra,így eltoltuk a túrát egy héttel későbbre.

Zolival a révfülöpi kilátóban

Augusztus 27-e lett volna az új időpont.Már minden megvolt beszélve én már jegyzeteltem éppen a legfontosabbakat amikor is jött feketeleves: Móninak bekellett feküdnie három hétre rehabra a kórházba.Tudtuk,hogy bekell majd mennie,de azthittem az nem egy pénteki napon lesz hanem hétfőn...és arra meg végképp nem gondoltam,hogy az anyja is befekszik... Így hát nem tudtam a kutyát kire hagyni a túrát pedig lekellett mondanom legnagyobb sajnálatomra.Végül úgy döntöttünk ez a túra idén már nem is kerül megrendezésre.Az augusztus tehát mondhatni kritikán aluli volt és úgy tűnt mintha valahol elvesztünk volna útközben...

Na,de aki ismer tudja,hogy nem adom fel.Egy kis hullámvölgy még nem a világvége!Folytatjuk hamarosan,úgy néz ki főleg,hogy Móniék hétvégére hazajöhetnek.Róla meg annyi,úgy tűnik a rehab jó ötlet volt mert két nap alatt látványosabb fejlődés történt az állapotában mint az előző 11 hónapban....

A Római part Óbudán

A nyáron tehát mindössze öt túránk volt.Plusz két meccstúránk.Két hegységben jártunk valamint a Mezőföldön és helyben Dunaújvárosban.Mentünk összesen 64km-t ami 12,8-as átlagot jelent.A nyáron legmagasabban a Drégely várában lehettünk 444 méteren.A nyár legszebb helye is a Drégely vára lehetett és alighanem a legjobb túra is ez volt.Az évszak legjobb hónapja egyértelműen a június volt.Minden alkalommal velem volt Zolika,Viki és Tomi pedig három alkalommal jött el.

Bár akadtak élmények a nyáron is,összeségében a nyár csalódást okozott,főleg a végére való beszürkülésével.

A nyár filmjei:





2018. június 4., hétfő

Szezonvég - A reményvesztés szezonja

Hát véget ért az NB III. 2017/18 évi szezonja.Egy minden tekintetben veleéjig kiélezett és izgalmas szezonon vagyunk túl.Ugye úgy kezdtük a szezont,hogy az mondtuk: a negyedik hellyel elégedettek lennénk,ha megismétlödne a tavalyi eredmény az már nem lenne rossz..
Nos negyedikek lettünk.
Egy szavunk nem lehet.
Mielött belemerülnénk nézzük meg a végeredményt,azaz a tabellát:

Az NB III.Közép-csoportjának végeredménye
A bajnokság felénél ősszel november végén az első helyen álltunk.Akkor már hetek óta ki sem kaptunk,sőt gólt is mindössze egyet.Talán még soha nem vártuk ennyire a tavaszi szezon kezdetét.Számoltuk vissza a napokat,mikor kezdödik már márciusban a szezon.Óriási izgalmakat ígért a bajnokság.Lettek is óriási izgalmak,de nem egészen úgy ahogy azt mi szerettük volna....

Már a téli felkészülési mérközéseken éreztem,mintha valami nem lenne kerek.Csak edzömérközések voltak ezek,de sorra jöttek a vereségek,de úgy voltam vele,jó hát ez csak edzőmeccs,jelentösége végül is nincs.Meg azért becsúszott egy-egy győzelem is.

Aztán elérkezett a bajnokság rajtja március elején,ám az időjárás miatt elkellett halasztani az első fordulót,sőt nekünk a második is elmaradt.Ezért csak az eredeti időponthoz később,két hétre kezdödött el a várva várt szezon.
Alighanem ennek is volt jelentősége aztán...

Még novemberben a csapattól kapott mezek ávétele
Az első meccsre így éppen a szülinapomon került sor.Nagyon jól kezdtünk,hisz hamar két gólós előnyre tettünk szert.Nem gondoltuk,hogy 2-2 lesz a végeredmény...
Itt megint éreztem,hogy valami nem kerek.Le is kerültünk az első helyről,ahova aztán a tavasz folyamán már nem is tudtunk visszakerülni.
Jöttek a rangadók és jöttek a vereségek...
Kezdtek elszállni a reményeink.Két rangadó hazai pályán mindkettő 3-1-es vereséggel.Ekkor már tudtam ebből nem lesz első hely.Jött egy-két győzelem,főleg idegenben,ami gyógyír volt a sebekre,de kezdtünk távolodni az első,majd a második és aztán a harmadik helytől is.
Mi ugyan hóban,fagyban,kánikulában is kitartottunk a csapat mellett,kimentünk minden hazai meccsre és egy idegenbelire is elmentünk a tavasz folyamán.

Volt,hogy fáztunk és nem csak a hideg miatt..
Újabb váratlan vereségek is becsúsztak nálunk gyengébbnek tartott csapatoktól is és elvesztettünk egy újabb rangadót,ezúttal Pécsen.A tavasz első hazai győzelmére is meglehetősen sokat kellett várni,hiszen az csak május ötödikén született meg.
Az elöttünk lévő csapatok meg szép lassan elhúztak tőlünk és egy igazán izgalmas bajnokságot hoztak össze.Fájó volt,hogy mi ebbe már nem szóltunk bele.A parádés őszi szezon után kissé csalódottak voltunk,nem egészen ezt vártuk...

Mindig szurkolunk!
Aztán úgy alakult,hogy az utolsó hazai meccsre nem tudtunk kimenni.Kár érte,mert ekkor játszott legjobban a csapat és nyert 7-0-ra,de ez már csak amolyan szépségtapasz volt.
A csapat tehát a negyedik helyen végzett,amivel mondom elégedetlenek nem lehetünk,de az őszi szezon fényében ez egy kicsit csalódás.
Hogy mi volt a visszaesés oka,azt nem az én tisztem megítélni,külömben sem akarok baromságokat mondani ami aztán lehet nem is úgy van.
A szezon június 3.-án véget ért.

Mi mindig ot vagyunk,a nagyobb baj az,hogy mögöttünk alig vannak...
Korai a következő szezonról beszélni,annál is inkább mivel még nem teljes a mezőny.
Június első felében válik teljessé,a csoport beosztás és a sorsolás pedig júliusban várható.Az új szezon kezdete meg ha jól tudom augusztus 11.-én.Kicsivel több mint két hónapot kell rá várni.Könnyebb lesz kiböjtölni,hisz nyakunkon a világbajnokság.
Hogy mit hozhat majd az új szezon?Erről is még korai beszélni.A csapatban is lesznek változások,lesznek távozók és érkezők is.Sok függ majd a csoportbeosztástól,a sorsolástól.Az viszont biztosnak tűnik,hogy a mostaninál is erősebb mezőny gyülik majd össze,ami persze nem kis izgalmakat ígér.
Reméljük,hogy helyt tudunk majd állni a következő szezonban is.

Egy időre kialszanak a stadion lámpái...
A meccstúrákat is csak akkor tudjuk elkezdeni tervezni ha már ismert lesz a beosztás és a sorsolás.Valószinüleg újra a Közép-csoportba kerülhetünk (persze ez nem százszázalék),ahol majd lesznek olyan helyszínek ahová eltudunk akár tömegközlekedéssel is könnyen menni.A mostani szezonban háromszor voltunk összesen idegenben,ezt a következöben is szeretnénk megvalósitani.Persze sok függ attól is hogyan szerepelünk,megéri-e majd költeni ezekre.Majd meglátjuk.
Hát ez volt akkor a 2017/18-as idény,folytatás augusztusban.
Az esélyeket majd a szezonkezdet előtt tárgyaljuk ki.

2018. május 21., hétfő

Csalódás Révbérpusztán

Mivel a Badacsonyi túra elmaradt,nem akartunk egész pünkösdkor otthon ülni.Így Gergő találta ki,hogy menjünk le a közeli Révbérpusztára,de úgy,hogy kicsit túrázunk is.Voltunk itt néhány éve egy bringatúra keretein belül ( itt olvasható ) és kellemes emlékeink voltak.Így hát vasárnap reggel nekivágtunk.Autóval érkeztünk Dunaföldvárra,innen inditottunk ezt a kis túrát amely nagyjából mindössze 5km-es volt.Elöször lementünk a szép és látványos dunaföldvári dunapartra amely épül,szépül,fejlödik.Kellemes környezet parkokkal,teniszpályákkal,fürdökkel,emlékmüvekkel.

A híd a partról
Innen kapaszkodtunk fel aztán a hídra,amely a több mint hetvenéves kora ellenére is remek állapotban van.A hídon megy át az 52-es út,így ez a híd jelenleg a Dunántúl,vagy ha úgy tetszik az Alföld kapuja.Egyszer majd a távoli jövőben ezt a szerepet átvszei a dunaújvárosi híd,de ehhez az kell,hogy az M8-M4-es autópálya elkészüljön.A földvári híd mindkét oldalán jól járható járda is van,mi most a híd északi felén keltünk át.Innen remek a rálátás Dunaföldvárra.A híd tulsó oldalán érünk rá a rácalmási sziget nagyságú földvári szigetre.A szigetet kettészeli az 52-es út amely mellett bicikliút halad,ezen mentünk.A szigeten amúgy nincs semmi,ha csak a gyönyörü erdőséget nem vesszük annak.Egyszer eljövünk ezt is felfedezni.Amúgy jelzés erre nem volt,de végig kivolt táblázva,hogy merre van Révbérpuszta és,hogy mennyire.

Minden ami számít kivan táblázva
A szigeten átérve a kis Duna hídján is átmentünk,majd az Alföldön találtuk magunkat.Továbbra is a bicikliúton haladtunk még vagy egy kilométert amikor is a mi utunk jobbra letért róla.Innen végre földuton haladtunk.Beértünk a pusztára amelyet egy búzaföld uralt,de maga táj azt kell mondjam szép volt.Helyenként virágos volt az út,pipacsok piroslottak.Bár egy fasor mellett haladtunk az út nem tért be hüvös helyekre,haladtunk a napon a melegben.Végül is kellemes volt.Nagyjából a földvári elindulás után egy órával végül is elértük Révbérpusztát.

Virágos az út
Révbérpuszta Solt város külterülete,lényegében egy csikótanya,vagy lovastanya.Van itt néhány érdekesség a néphagyomány jegyében.Na és szoktak itt fogathajtó versenyeket és lovasbemutatókat is rendezni.Utóbbit öt évvel ezelött volt szerencsénk látni és meglehetösen klassz volt!Most ami elöször feltünt,hogy az öt évvel ezelötti tömegnek szinte semmi nyoma nincs.Akkor lehettek itt vagy tízezeren,most jó indulattal ezt a számot maximum kétezerre becsültem.Egy meglehetösen szerényes szinpad volt és árusokból is alig-alig a régi időkhöz képest.Büfé is három-négy lehetett a régebbi tíz-tizenöthöz képest.No sebaj,elindultunk körülnézni.

Itt készül a kenyérlángos
Kemencében sült friss kenyérlángos adta az első látnivalót,itt ettünk öt éve.Majd következett egy skanzen jellegű rendbehozott tanya.Az udvarán ólok,gémeskút...az ólokban állatok:tyúkok,kacsák,disznók,kecskék,marhák.Minden.A tanya központjában pedig egy régi parasztház állt amibe belehett menni,meglehetett nézni hogyan éltek őseink.Nagyon szép volt odabenn minden.Az egykori parasztház közepén volt a konyha,két oldalt meg a szobák amelyek ebben a melegben is kellemes hüvösek voltak.A szobákon picinyke ablakok vigyorogtak ki a világra.Tetszett odabenn minden.

A tanya

Dédszüleink szobája
A ház megtekintése után elmentünk a csikós pályára,ahol éppen valami fogathajtó verseny zajlott.Látványos ez is,de most annyira nem kötött le.Elmúlt 11 óra,kezdtünk megéhezni,elmentünk egy büfét keresni.Közben a szerényes színpadon szép lányok léptek fel,hastáncosok.Leragadtunk itt egy kicsit,szépek voltak a lányok bár kissé fiatalok.Na de elindultunk enni.Örültünk mert a menűben felvolt tűntetve a babgulyás.Na akkor eszünk egy jót gondoltuk,de ekkor jött a feketeleves.Nagyjából 15percig álltunk sorba annak ellenére,hogy elöttünk ketten voltak.Négy hölgy volt a büfés,népviseletes ruhában,kettő öregecske és kettö szép fiatalka.A mozgásuk sajnos elmaradt a minimálisan elvárt színvonaltól,de ez volt a kisebbik baj...Az egyik idősebb hölgy ugyanis meglehetösen undorral nézett ránk,majd közölte,hogy a leves a személyzetnek van fenttartva...Ejha...erre persze otthagytam őket,valamit kiabált utánam,de már azt nem értettem mit.

A csárda terasza
Odaérve a csárdához újabb undoritó dolog fogadott.A borsos árak még hagyján,erre felkészültünk.A teraszra ugyanis nem lehetett kiülni.Mondták az most egy német csoportnak van fenttartva...a magyarok bent helyet foglalhatnak,kiszolgálás a pultnál...Na azt megjöttek német barátaink.Egy meglehetösen szép lány népviseletben ugrálta őket körbe-körbe,mindenkihez odaállt,hogy letudják őket fotózni...Kezdett a hányinger kerülgetni.Kiváncsi lettem volna a kis kurva ha megkérjük velünk vagyis hozzánk is odaállt volna egy közös képre...?Német barátaink aztán helyet foglaltak a teraszon,nekik persze nem kellett a pulthoz menni,a picsájukat is kinyalták fényesre...és ez még mind semmi.Élőzenét is kaptak,cimbalmosok jöttek és kezdtek zenélni míg ők ebédeltek.Mi meg ott maradtunk volna éhen...szerncsére hoztunk magunkkal szenvicseket...Ám ennyi úgy döntöttünk elég volt Révbérpusztából.Kezdtem érteni miért is vannak most kétezren a tíz helyett...

Indulás Soltra már jelzett úton
Volt egy borospince is ahová öt évvel ezelött lelehetett menni,meglehetett kóstolni a borokat.Most persze zárva volt.Vajon hogyan készültek erre a rendezvényre a szervezők,gyakorlatilag program nélkül,szinte normális büfék nélkül,zárt pincékkel,egy semmire sem jó vidám parkkal stb?Azthiszem ez volt az utolsó alakalom,hogy Révbérpusztán jártam,a pénzemet eltudom én máshol is költeni.Kedves olvasó aki ezt olvasod azt ajánlom neked is,ne gyere ide!Vannak ennél jobb helyek,jobb programok pünkösdkor és máskor is,ne költsd el olyan helyen a pénzed ahol furán néznek rád ha rendelsz egy babgulyást...Elindultunk Soltra a magyar zarándokút jelzésen.Ugye jártunk Solton februári túránk során,ám akkor már sötétben érkeztünk nem nagyon lehetett szétnézni.Sokat voltam amúgy a településen,de mindig csak átutazóban.Ideje volt kicsit megismerni.

Hangulatos házak a szőlőhegyen
Valami szőlőhegy félére vezetett fel a hangulatos út,valóban egy magaslaton voltunk ahonnan ki-ki bontakozott néhány remek kilátás a Duna völgye irányába.Hangulatos hétvégi házak sora kísérte itt túránkat,a legszebb a fenti képen látható is.Majd egy kisebb fajta pincefalu jellegű részen is átmentünk,itt is csodák voltak.Beérve Soltra egy hosszú utca vezetett be a központba.Solt aztán kellemes meglepetés volt.Szép kis városka köszönt szembe amely szinte a vízek városa volt,ezt eddig nem is tudtam róla.Tavacskák voltak a városban meg a várost ketté szelö szépséges csatorna a Sákor csatorna.Nagyon-nagyon szép volt ez a környék!

A Sákor csatorna és a főtemplom
A csatornában kacsák úszkáltak,kishídak ívelték át a vízet.Meseszép hely volt.Alighanem ez volt ennek a kirándulásnak a csúcspontja.Felmentünk a hídakra,elmentünk a nagytemplomhoz is,végig mentünk a csatorna partján.Nagyon kellemes volt valóban.Beérve a központba remek kis vendéglátóhelyeket találtunk többet is.Az egyikben megkajáltunk,ha már babgulyás nem jutott...Itt rendesen maradéktalanul kiszolgáltak minket.Ezekután fejeztük ezt a kirándulást hisz este meccs várt ránk odahaza,hazakellett érni addigra.A kétarcú kiránduláson Révbérpuszta hatalmas csalódást okozott,de Solt meg hatalmas kellemes meglepetést!Mindenesetre azt ajánlom Révbérpusztát messze kerüljétek el!