A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reményvesztés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reményvesztés. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. november 29., szerda

A reményvesztés ideje - Végetérő szezon

 Ahogy mindig,most is visszatekintek csapatunk őszi szezonjára,már csak azért is mert Gergő is hű szurkoló volt.Ám ha valóban létezik odaát egy jobb világ és ha látja,hogy mi a helyzet mostanság a csapattal,valószínűleg nem tölti el örömmel amit lát.Ugyanis soha a történelemben ennyire gyenge,ennyire reménytelen szezonunk még nem volt.Csapatunk az utolsó helyen áll az NB III.Dél-nyugati csoportjában.Nagyon úgy fest a dolog,hogy kieshetünk a szezon végén amely méltatlan a városhoz,méltatlan a helyi sport hagyományaihoz.Ott hagytuk abba,hogy a klub még a télen csőd közeli helyzetbe került.Szinte minden játékos elment és gyakorlatilag az utánpótlás csapattal vettük fel a harcot a bajnokságban.Ennek tükrében a tavaszi nyolcadik helyezés nem is volt olyan rossz.Igen ám,de augusztusba beköszöntött az új idény.

A csapat az utolsó meccsen,bénitó látvány az üres lelátó...

A felkészülési meccsek felemásan sikerültek,de már annak is örültünk,hogy van csapat és kiállt ezekre a mérkőzésekre.Kezdődött aztán a bajnokság és a belépőket drasztikus módon megemelték.Nálunk a legdrágább a belépő az egész NB III.-as mezőnyben!Már ekkor tudtam,hogy nem fogok tudni minden meccsre kijönni.Egyre szarabbul élünk és előfordulhat,hogy nem telik majd meccsre...Így is lett,de az első meccsre még persze kijöttem.A Gárdonnyal játszottunk.A meccs 1-1-es döntetlen lett.Az látszódott,hogy lesznek gondjaink a szezonban,de utolsó hellyel azért nem számoltunk.Ezt követően Dunaföldvárra ment a csapat,ahol 3-2-re kikapott.Bánítólag hatott,hogy mindkét meccsen kiállítottak tőlünk egy-egy játékost és ha ez nincs valószínűleg jobb eredményt tudtunk volna elérni ezeken a meccseken.Kellett volna,mert ami következett az minden képzeletünket alul múlta...

A stadionunk abból a szemszögből,ahonnan Gergővel szoktuk fotózni

Kiábrándító nagyarányú vereségek jöttek sorba.Nagykanizsa 0-5,Paks 0-7,Ferencváros II. 0-4,Iváncsa 0-5 és ebbe voltak hazai meccsek is... Közben hazai pályán azért be-be csúszott egy-egy jobb eredmény is.1-1 a Szekszárddal,1-0 a Bonyhád ellen,3-0 a Fehérvár II. ellen.Ám minden hiába mert idegenben mindenhol kikaptunk és hazai pályán sem ment mindig...Oda lyukadtunk ki,hogy az utolsó helyre sódrottunk.A Nagykanizsai és a szekszárdi meccsekre még kimentem.A Nagykanizsaira elsősorban azért mert jöttek a Fenegyerekek a kanizsaiak szurkólói és mivel velük jó kapcsolatban vagyok így aztán természetesen megejtettünk egy találkozót.Meccs előtt egy kis italozás volt majd a meccsen ott voltunk velük Zolikával.Persze nyertek 5-0-ra csak aszisztáltunk ott a dolgokhoz.Persze jókat beszélgettünk is velük.

A kanizsaiakkal

Aztán a Szekszárd elleni meccsre mentem még ki,ők voltak a fő riválisaink és ha elkartunk kerülni az utolsó helyről megkellett volna őket verni.Ám a meccs 1-1 lett,előrelépni nem sikerült.Ezután már nem tudtam kimenni több meccsre.Volt,hogy nem akartam,de álltalában sajnáltam már rá a borsos belépőt,hisz mondtam egyre nehezebben élünk mi is.volt jobb helye annak a pénznek.A csapat pedig vergődött az utolsó helyről úgy sem sikerült elkerülni,hogy volt közben az a két győzelmünk is.Idegenben pedig mindenhol vertek minket továbbra is...Kezdtem elveszíteni minden reményt.

Tíz perccel a meccskezdés előtt,kong az ürességtől...

Az utolsó fordulókra kezdett némileg formába lendülni a csapat.A szezon legjobb játékával kishíján megvertük az éllovas Szentlörincet,az 1-1-es eredmény ellenük így is szép volt!Majd meghoztuk az első pontot idegenből.Pécsen játszottunk 0-0-át a PEAC ellen.Itt győzni kellett volna,hiszen a PEAC is egyik fő riválisunk.Majd Gárdonyba mentünk ahol hihetetlen 5-2-es győzelmet arattunk!Két pontnyira kerültünk a bentmaradást jelentő 12.helytől!A Dunaföldvár érkezett hozzánk az év utolsó meccsén.Ha nyerünk egész biztos nem vagyunk utolsók sőt szerencsés esetben meglehet az a 12.hely is!Ám hiába minden,kikaptunk 1-0-ra,így a reményeink köddé váltak.Az utolsó helyen fejeztük be az évet és négy pontra vagyunk a bentmaradást érő helytől...

Itt tartunk most...

A dologhoz néhány dolgot még hozzá kell tenni.Elment tavasz végén a még itt maradt két meghatározó játékosunk,Székely és Tóth Ákos.Szepessy szerencsére még maradt,de ő egyedül nem tudja megváltani a világot.Igazoltunk ugyan és úgy gondoltam nem is rosszul,de mégsem sikerült semmi...A klubigazgatóval és edzővel Dobos úrral kétszer is tudtam beszélni szezon közben,azt mondta,hogy lesz pénz.Azt már nem,hogy ez mire lehet majd elég.Szóval ott tartunk,hogy minden idők leggyengébb helyezésével fejeztük be az évet.Hogyan tovább?

A jobb sorsra érdemes stadion

Sok függ attól mi lesz télen a holtszezonban.A csapat a jelenlegi helyzetben számomra továbbra is szerethető és őszintén reménykedem benne,hogy sikerül talpra állni.Lesznek-e újabb távozóink?Tudunk-e igazolni és ha igen olyant aki hozzá is tud tenni játékával az eredményesebb tavaszi szezonhoz.Visszatér-e valaki a régiek közül?Lesz-e elég pénz?Ezektől függ a tavaszi szezon és,hogy sikerül-e kivivni a bentmaradást?Nem egyszerű és nem is vagyok nagyon derűlátó.Na és ha kiesünk mi lesz?Indulunk-e a megyei bajnokságban,vagy megszűnik a klub és ezálltal a foci Dunaújvárosban?Jövök majd február végén vagy március elején a tavaszi beharangozóval,akkor már legalább az igazolásokat boncolgató kérdéseimre választ kaphatunk.Nem adjuk fel.Hajrá Dunaújváros!

2020. június 28., vasárnap

Klassz tél és nyár,reményvesztett tavasz - félévi összefoglaló

Bár még van két nap a hónapból és a félévből,de mivel túra már nem lesz és jönnek a dolgos hétköznapok,lehet nem lesz rá úgy idő,így megtartom most a szokásos félévi összefoglalót.Egy igazán klassz téli időszak után tavaszra alaposan szétzúzta terveimet a koronavírus,hogy aztán májusra porainkból újra felébredve szinte újrakezdtük az egészet és ismét egy kellemesebb időszak köszöntött ránk.Sajnos,hogy pont a túrázásoknak legkedvezőbb hónap az április esett áldozatául a világjárványak.A járványnak amely könnyen előfordulhat,hogy visszatér még...Na vírus ide,vírus oda az első félév végül is nem volt rossz.Persze csak túrázásilag,mert Gergő hiánya továbbra is pótolhatatlan űrt hagyott a szívemben.

A Likas-kő
A téli túrák mondhatni nagyszerűen sikerültek és kellemesek voltak,jó bulik.Olyan helyekre jutottunk el és néztünk meg,mint a Meleg-hegy a Likas-kővel,a mogyoródi kilátó és a Hungaroring.A gödöllői kastélypark és visszatértem Ráckevére is.Újra szembeköszönt a Zichy kápolna,hóvirágok százaival találkoztunk az adonyi-szigeten.Így még a decemberi túrákkal kiegészülve tényleg egy szupi telet hagytunk magunk mögött.

A Hungaroringnál
A tél krónikájához tartozik még a budapesti kirándulás Julcsival.Nem igazán sikerült jól,nagyon kellemetlen hideg volt és a buli felénél egyszerűen elfogytunk vagy csak elfogytam.Erős lábfájás is jött rám és a témák sem köszöntek szembe.Így bár a nap első fele jól sikerült a másodikról már ezt nem mondhatom el.De ez is télen volt még.

Mivel télen aztán minden elözetes tervem megvalósult,reménykedve vártam a tavaszt,igazán klassz túrákat terveztem el a tavaszi hónapokra,ám a kertek alatt már kopogtatott a koronavírus.Ez aztán nagyban befolyásolta a tavaszunkat.

Ferihegynél
Mikor már tudtuk,hogy küszöbön az egész járvány még egy tervet gyorsan megvalósítottunk.Gergő régi álmát hoztam össze a Ferihegyi repülőteret megkerülő túrával.Ez aztán nagyszerű buli lett.Látványos és remek túra kerekedett belőle úgy,hogy még egy rövidke kitérővel a Merzse mocsarat is érintettük.Rengeteg gépet láttunk le és felszállni amelyek szó szerint a fejünk felett mentek el.Reménykedtem benne,hogy legalább Gergő lelke ott volt velem,mert ez a túra még az ő terve volt.

Innentől kezdve aztán beállt a vírus.Én még egy gyors túrát lezavartam Rácalmásra mivel ott volt dolgom,összekötöttem a kellemest a hasznossal.,így egyedül kisétáltam.Ezután jött ki a kormányrendelet,hogy kijárási korlátozás jön egészen visszavonásig.Tudtam ezzel a tavaszi bakancslistás túráknak lőttek.

Újváros körül az M8-as végénél
Azonban nem csüggedtem.Abból főztem ami van.Két hétre a kijárási korlátozás után viszont már nem bírtam tovább.Kikellett mozdulnom,külömben megevett volna a penész.Így ráálltunk a környékbeli túrákra lehetőség szerint lakott területeket minél inkább kerülve.Így jött a képbe egy pálhalmai kör a Csiprik-réttel és egy jóval nagyobb Dunaújvárost (részben) megkerülő túra amely 27km-vel az utóbbi idők leghosszabb túrája volt.Ennek ellenére a tavasz egyik legkellemesebb túrája volt.

Ezután pedig egy repcetúrára mentünk május elsején.Tavaly ugyanekkor Pálhalma környékén csodás repceföldeket láttunk,ezt akartuk megismételni,csak most ellenkező irányba vettük az irányt.Ez a túra is jó volt,csak...éppen repcét láttunk a legkevesebbet.

Azért akadt repce is a repcetúrán...
E túrát követően oldotta fel a kormány a kijárási korlátozást.Persze a tilalom idején az ország kirándulóhelyei is bevoltak zárva,voltak települések ahol egyenesen nem kívánatos vendégnek titulálták az arra járó túrázókat...Na de május 10-től újra lehetett menni.Természetesen akkor mentünk is.Igaz még kellett ovatósság itt-ott,de legalább lehetett menni.Elöször Székesfehérvárra vettük az irányt a Sóstót bejárni és a Bory várat megnézni.Hatalmasan jó buli volt ez is.Mint a Sóstó,mint a Bory vár óriási élmény volt!

A sóstói tanösvényen
Brutálisan szép tájakon vezetett keresztül a Tolnai-hegyhátas túra május közepén.Három év után tértem vissza a gyönyörű dombságba.Leírhatatlanul szép túra volt amely ugyan esőben indult,de aztán jó idő lett.Kicsit elméreteztük ugyan és hála Manó barátomnak a túra második része gyilkós tempóban haladt,azért a buli jó volt.Ekkor produkáltuk az utóbbi évek legnagyobb elfáradását is.Mivel ekkor voltunk szabadságon,úgy döntöttünk,hogy a következő napokon is túrázunk.Most az egyszer talán nem kellett volna...

Túratársaim Zoli és Manó a Tolnai-hegyhátban
Németkéri szerencsétlenkedéseink következtek.Egymás után kétszer is!Ugye tavaly nem sikerült elérni a Dunaföldvárról induló túrán Németkért,mert eltévedtünk.Zavart a dolog mert ilyesmi nem szokott előfordulni.Így a Tolnai-hegyhát után két nappal nekivágtunk újra.Gondoltuk most majd alaposan figyelünk.Annyira figyeltünk,hogy már a túra elején rossz útra tértünk le,mire észbekaptunk,már fáradtak voltunk így két nappal a nagy túra után,hogy belefogjunk a jó utba.Így újra elveszett ez a túra.

Ám nem nyugodtunk.Pár napra rá ismét megpróbáltuk.Most tényleg figyeltünk és ment is a dolog mint a karikacsapás.Ám csak egy darabig.Amikor már megvoltunk elégedve magunkkal,az út belevezetett egy járhatatlan dzsungelbe.Annyira benőtte a növényzet a turistaútat,hogy azon áthatolni nem lehetett.Így harmadszorra sem sikerült elérni Németkért.Kezdett nyilvánvalóvá válni,hogy valami láthatatlan erő nem engedi elérni Németkért.Spriutális utamnak hála,sikerült is bizonyságot szerezni róla,hogy valóban így van.Valami veszély leselkedik ott rám,de az,hogy mi nem árulták el...Így Németkér egyenlöre törölve.

Virágok vigasztalása miután harmadszorra sem sikerült elérni Németkért
Pünkösdkor összehoztuk a révbérpusztai bulit.Gergővel voltam itt két éve és akkor nem tértünk haza jó élményekkel,azonban az ő távozása után megfogadtam,hogy eljövök majd újra.Tavaly nem sikerült,mert pont akkor voltam beteg.Idén azonban összejött.Rövidke kellemes túra vezetett ide.Ezúttal sikerült Révbérpusztán ebédelni is,sörözni is és megnéztem a lovasbemutatót.Én kimondottan ezért jöttem.

Révbérpusztai gémes...
Pécsre mentünk eztkövetően,ahová egy labdáért kellett mennem,ami egy közösségi csoportunk főnyereménye volt és a Pécsi MFC futballcsapata ajándékozta nekünk.Ha már itt voltunk,itt is összekötöttük a kellemest a hasznossal.Megnéztük a régen látott Barbakánt és a még soha nem látott Tettyét.Utóbbit terveztük Gergővel is,de soha nem valósult meg sajna...Meleg és kibírhatatlan fülledtség volt ezen a napon Pécsen,de ettől függetlenül ez is jó buli volt.Jókat ettünk és ittunk is.Zolika a sapkáját is elhagyta,aztán hazafelé a buszon nagyon szenvedtünk mert folyton a sok sörtöl vízelnünk kellett...de elvoltunk.

Tettye
Rá egy hétre kimentünk a közeli Rétimajorba a Rétszilasi-tavakat bejárni.Mivel 23 tó van itt,tudtam az egészet úgysem fogjuk tudni,de egy részét azért sikerült.Itt sem fáztunk.Kissé csalódást okoztak a tavak mert szépnek ugyan szépek voltak,de a rendezetlen parszakasz a benőtt növényzet miatt alig-alig voltak rálátasaink.Ennek ellenére visszajövünk majd még a maradék részt is bejárni.Rétimajor viszont klassz volt sok látnivalóval és egy jó kis csárdával ahol besöröztünk és bekajáltunk.Összeségében jó buli volt ez is!

A félévet pedig egy mecseki túrával zártuk ahová már négyen mentünk kiegészülve a Tizedes barátommal.A Kelet-Mecseket szeltük át északtól-délig.A túra Zolika hatalmas eséseitől volt hangos,de ez is bliriáns szépségű tájakon vezetett keresztül.Hosszúhetényben pedig ettünk a világ legjobb babgulyásából és alaposan besöröztünk már-már berúgás szintre emelve a dolgokat.Az év eddigi legjobb bulija volt.

Kelet-Mecsek
Hát ez volt eddig ez az év.Látható,hogy azért bár bezavart a koronavírus a kedvünket nem tudta elvenni és így legalább a környékbeli túrák is erösödtek kicsit.

A statisztika a számok alapján:
Összeségében mindent ideszámítva 18 túránk volt az évben eddig.Mondhatom ez egy nagyszerű szám így.Ezekből 5-6 volt olyan ami  a mi régi fogalmaink szerint (még Gergővel) bakancslistás túrának nevezhető.Nagyjából 10 amit környékbeli túrának hívnánk mi Gergővel és kettő egyéb kategóriájú.

Én ugye mind a 18-on ott voltam.
Zolika 17-en
Móni 5-ön
Manó 2-ön
a Tizedes 1-en
és Julcsi is 1-en.
Egy túrát pedig egyedül tettem meg.
Így alakult tehát túratársak szerint az év eddig.

Folytatás remélhetőleg minél több bakancslistás és meccstúrával majd.Reménykedem,hogy a vírus sem ér ide és ha a második félévben is összejön a 18 akkor elégedett leszek.

Az év filmjei eddig:

Likas-kő túra

Ráckevei túra

Gödöllői túra

Ferihegyi túra

Újváros körül túra

Repcetúra

Sóstói túra

Tolna-hegyháti túra

Németkéri túra

Révbérpusztai buli

Rétimajori túra

Kelet-Mecseki túra

2018. június 4., hétfő

Szezonvég - A reményvesztés szezonja

Hát véget ért az NB III. 2017/18 évi szezonja.Egy minden tekintetben veleéjig kiélezett és izgalmas szezonon vagyunk túl.Ugye úgy kezdtük a szezont,hogy az mondtuk: a negyedik hellyel elégedettek lennénk,ha megismétlödne a tavalyi eredmény az már nem lenne rossz..
Nos negyedikek lettünk.
Egy szavunk nem lehet.
Mielött belemerülnénk nézzük meg a végeredményt,azaz a tabellát:

Az NB III.Közép-csoportjának végeredménye
A bajnokság felénél ősszel november végén az első helyen álltunk.Akkor már hetek óta ki sem kaptunk,sőt gólt is mindössze egyet.Talán még soha nem vártuk ennyire a tavaszi szezon kezdetét.Számoltuk vissza a napokat,mikor kezdödik már márciusban a szezon.Óriási izgalmakat ígért a bajnokság.Lettek is óriási izgalmak,de nem egészen úgy ahogy azt mi szerettük volna....

Már a téli felkészülési mérközéseken éreztem,mintha valami nem lenne kerek.Csak edzömérközések voltak ezek,de sorra jöttek a vereségek,de úgy voltam vele,jó hát ez csak edzőmeccs,jelentösége végül is nincs.Meg azért becsúszott egy-egy győzelem is.

Aztán elérkezett a bajnokság rajtja március elején,ám az időjárás miatt elkellett halasztani az első fordulót,sőt nekünk a második is elmaradt.Ezért csak az eredeti időponthoz később,két hétre kezdödött el a várva várt szezon.
Alighanem ennek is volt jelentősége aztán...

Még novemberben a csapattól kapott mezek ávétele
Az első meccsre így éppen a szülinapomon került sor.Nagyon jól kezdtünk,hisz hamar két gólós előnyre tettünk szert.Nem gondoltuk,hogy 2-2 lesz a végeredmény...
Itt megint éreztem,hogy valami nem kerek.Le is kerültünk az első helyről,ahova aztán a tavasz folyamán már nem is tudtunk visszakerülni.
Jöttek a rangadók és jöttek a vereségek...
Kezdtek elszállni a reményeink.Két rangadó hazai pályán mindkettő 3-1-es vereséggel.Ekkor már tudtam ebből nem lesz első hely.Jött egy-két győzelem,főleg idegenben,ami gyógyír volt a sebekre,de kezdtünk távolodni az első,majd a második és aztán a harmadik helytől is.
Mi ugyan hóban,fagyban,kánikulában is kitartottunk a csapat mellett,kimentünk minden hazai meccsre és egy idegenbelire is elmentünk a tavasz folyamán.

Volt,hogy fáztunk és nem csak a hideg miatt..
Újabb váratlan vereségek is becsúsztak nálunk gyengébbnek tartott csapatoktól is és elvesztettünk egy újabb rangadót,ezúttal Pécsen.A tavasz első hazai győzelmére is meglehetősen sokat kellett várni,hiszen az csak május ötödikén született meg.
Az elöttünk lévő csapatok meg szép lassan elhúztak tőlünk és egy igazán izgalmas bajnokságot hoztak össze.Fájó volt,hogy mi ebbe már nem szóltunk bele.A parádés őszi szezon után kissé csalódottak voltunk,nem egészen ezt vártuk...

Mindig szurkolunk!
Aztán úgy alakult,hogy az utolsó hazai meccsre nem tudtunk kimenni.Kár érte,mert ekkor játszott legjobban a csapat és nyert 7-0-ra,de ez már csak amolyan szépségtapasz volt.
A csapat tehát a negyedik helyen végzett,amivel mondom elégedetlenek nem lehetünk,de az őszi szezon fényében ez egy kicsit csalódás.
Hogy mi volt a visszaesés oka,azt nem az én tisztem megítélni,külömben sem akarok baromságokat mondani ami aztán lehet nem is úgy van.
A szezon június 3.-án véget ért.

Mi mindig ot vagyunk,a nagyobb baj az,hogy mögöttünk alig vannak...
Korai a következő szezonról beszélni,annál is inkább mivel még nem teljes a mezőny.
Június első felében válik teljessé,a csoport beosztás és a sorsolás pedig júliusban várható.Az új szezon kezdete meg ha jól tudom augusztus 11.-én.Kicsivel több mint két hónapot kell rá várni.Könnyebb lesz kiböjtölni,hisz nyakunkon a világbajnokság.
Hogy mit hozhat majd az új szezon?Erről is még korai beszélni.A csapatban is lesznek változások,lesznek távozók és érkezők is.Sok függ majd a csoportbeosztástól,a sorsolástól.Az viszont biztosnak tűnik,hogy a mostaninál is erősebb mezőny gyülik majd össze,ami persze nem kis izgalmakat ígér.
Reméljük,hogy helyt tudunk majd állni a következő szezonban is.

Egy időre kialszanak a stadion lámpái...
A meccstúrákat is csak akkor tudjuk elkezdeni tervezni ha már ismert lesz a beosztás és a sorsolás.Valószinüleg újra a Közép-csoportba kerülhetünk (persze ez nem százszázalék),ahol majd lesznek olyan helyszínek ahová eltudunk akár tömegközlekedéssel is könnyen menni.A mostani szezonban háromszor voltunk összesen idegenben,ezt a következöben is szeretnénk megvalósitani.Persze sok függ attól is hogyan szerepelünk,megéri-e majd költeni ezekre.Majd meglátjuk.
Hát ez volt akkor a 2017/18-as idény,folytatás augusztusban.
Az esélyeket majd a szezonkezdet előtt tárgyaljuk ki.