Gyerekként még a nyár volt a kedvenc évszakom,amit mindig is nagyon vártam.Aztán ahogy öregedtem ez szépen lassan megváltozott és ma már a nyár az egyetlen évszak amit szívből utálok: a nyár.A forróság számomra egyre inkább elviselhetetlen.Az idei nyár aztán különösen megvisel minket.Persze azért akadtak jó nyarak.Például öt éve amikor is szinte minden hétvégén túráztunk.Ez ma már teljesen hihetetlen.Mégpedig azért mert olyan forróságban is nekivágtunk amibe ma már biztos,hogy nem indulnánk el.Azért így is voltak az idei nyárra terveink,de úgy tűnik a nyár is olyan mint az egész idei év.Katasztrófális.Valami átok ülhet rajtunk.Nem tudom ki hozta ránk ezt a rontást,de gyorsan vegye le,mert úgy érzem ezt nem érdemeltük meg.
Az utolsó boldog nyáron Gergővel
Móni június utolsó hetében kapott orbáncos fertőzést és kórházba került.Ezen a héten kiengedték ugyan,de még messze nincs rendben.Kötöző növér jár ki hozzá és kötözi a lábát minden egyes nap.Nekem ugye dolgozni kell és van a háznál egy viszonylag nagy kutya.Vagyis nem olyan nagy,de városi lakáshoz mérve nagy.Ettől persze a nővér nem mer bejönni.Most is Zolika tesója segít,addig a kutyával van,míg a nővér evégzi a dolgát.Beszélve a nővérrel,azt mondta ez még hetekig eltarthat.Zolika tesójától meg nem kívánhatom ingyen mindennap a segítséget.Így úgy döntöttem húsz ezer forintot adok neki.Hétvégén meg én vagyok otthon ha jön a növér.Ez pedig azzal jár,hogy bizonytalan ideig bizony nincs túra.Max ha elmegy a nővér és utána a környéken járunk egyet.Ezzel így halálra is ítéltük az idei nyarat...
Ő is aggódik...
Jó pár tervünk van vagy volt az idei nyárra,de így erősen kétséges,hogy mikor tudjuk folytatni.Amit mindenképp szerettem volna megvalósítani az a szomolyai kaptárkővekhez vezető túra.Ha megy a nyarunk a kukába,akkor alighanem ezek a tervek mennek jövő nyárra.A Balatoni kéket viszont mindenképp beszeretnénk fejezni az idén.Tetézi a bajokat,hogy az én lábam is megint kezd szarakodni.Hát lehet már így fut ki ez az élet.Ami még ez mellett is elkeserít,hogy a meccsek is erősen kétségesek.Még mindig nem tudni,hogy a csapatunk elkerüli-e a csődöt vagy folytatni tudja az új idényben is a bajnokságot.De ha folytatjuk is,sok jóra nem számítunk...Engem őszintén szólva ez a két dolog tartott életben Gergő halála után.A túrák és a meccsek.Most úgy tűnik mitha mindkettőt elakarná venni az ég.Márpedig ha így lesz,akkor értelmét veszti az én életem is.Szóval ebből most valahogy jól kell kijönni,mert minden elveszhet...
Botorság lenne nyári tervekről beszélni,hiszen ember tervez,isten végez.Az utóbbi időkben nem nagyon jöttek össze a tervek,pedig most még anyagi problémák sem hátráltattak,de mindig volt valami ami miatt nem úgy sikerült,ahogy elterveztük.Így hát a tervek helyett életbe lépett inkább az ezt szeretnénk a nyáron akció.Az elképzeléseink megvannak,de a forróság a legfőbb ellenségünk.Ilyenkor ne esik jól túrázni sem.Meglátjuk mi jön össze és mi nem.
Markazi várból a Mátra
Az időpontok csak támpontok,nagyon benne van a pakliban,hogy nem így lesz.Azért írom le hónapokra bontva,mert mégiscsak ez az elképzelés.Júniusban végre összehoznánk a Markazi várromhoz vezető túrát a Mátrában.Ez amolyan teszt is lehet ha nagyon meleg lesz.Méghozzá annak a tesztje,hogy bírjuk forróságban a túrázást.Mátrafüredről indulna a túra Markazra a markazi várrom érintésével.
Ideje volna a balatoni kéket is befejezni az idén.Több mint két éve "szenvedünk" vele.Valószínűleg azért nem haladunk vele,mert engem ki tudja miért,de totál nem érdekel...csak Zolika kedvéért csinálom végig,de valahol hibádzik nálam valami,mert bár imádok túrázni,de a kéktúrázás valahogy egyáltalán nem érdekel.Mindegy bekéne fejezni.Két szakasz van még,amit Zolika háromra szeretne bontani,mert Salföldön sok lehet a látnivaló...de én meg úgy gondolom,oda eljövünk egy másik alkalommal is,hiszen a régóta tervezett Ábrahámhegy túra is érintené.Júniusban lenne az egyik szakasz,augusztusban a másik.
A Balatoni kék következő szakasza érinti majd a Hegyestűt is
Salföld
Vártúrázni is szeretnénk a nyáron.Tavaly Szigetvár elmaradt,idén már nem szeretnénk ha elmaradna.Újítják az idevezető vasútvonalat,így ha az kész akkor tudunk csak menni.Valószinűleg június végétől ez már lehetséges lesz.
A másik vártúra a Hollókői várhoz vezetne,de a híres Isten tenyere kilátó érintésével jönnénk ide.Legjobban erre a július az esélyes.Meglátjuk.Ez így persze nem csak vártúra lenne,hanem a várhoz vezető 10-12 km-es túra is.
Szigetvár
Isten tenyere
Júliusban még esélyes lehet az egyik magyar kapadókia (mert van egy másik is)Szomolyánál a Bükkben.Erre úgy sem nagyon járunk,ezt mindenképp megakarjuk csinálni így a nyáron!Egy kis túra is lenne itt,de 5-7km-nél nem több.
Nagyon nagy hőségnél vennénk elő a tartaléknak és ilyen időjárásnak szánt Balatoni körtúránkat,amelyet Zamárdinál hagytunk abba tavaly.Most onnan mennénk Balatonföldvárig.Legalább egy ilyen túra esélyes a nyáron.
Szomolya
Augusztusban akkor jöhetne ugye a balatoni kék befejező szakasza és az előző két hónapról lemaradó túrák valamelyike.Ezek a fő tervek,vagyis ezeket szeretnénk legjobban.
Ezeken kivül persze bármi,bármikor összejöhet.Meccstúrák is benne vannak a pakliban.Kedvenc játékosunk Janiék osztályozót játszanak majd az NB III.-ba jutásért,e sorok írásakor még nem tudjuk melyik csapattal.Ha olyannal aminek otthona nem nehezen érhető el,akkor benne van a pakliban,hogy elmegyünk vagy az oda vagy a visszavágóra.Ezenkivül meglátjuk,hogy alakul a mi csapatunk sorsa.Július végén indul az új szezon és ha érdemes lesz akkor elmegyünk most is ide-oda idegenbeli meccsekre is.
Mecsstúra
Nem egetverően nagy tervek,nem is sok,így hát jó lenne ha legalább ezek összejönnének.Még Mónit viszem majd el a Shíva menedékébe újra,bár ez engem már olyan nagyon nem érdekel,ez kizárólag az ő kedvéért.Zolikával nyomjuk majd most is végig a nyarat,nem valószínű most,hogy bárki is eljön velünk,de nincs kizárva.Főleg Szigetvárra ígérték Timiék,hogy esélyes,hogy eljönnének velünk.Meglátjuk.
Akkor induljon a nyár.Mindenkinek,de főleg nekünk nyugis és jó nyarat!
Hát itt a vége a nyárnak is,amit én speciel egy cseppet sem bánok.Az idei nyáron olyan fokra emelkedett a nyár utálatom,hogy azt már elmondani sem tudom... Egyrészt ez a túrázásoknak leg nem kedvezőbb évszak.Másrészt a 35-40 fokos kánikula számomra már elviselhetetlen kategória,na és voltak más egyéb más bajaim is az elmúlt hetekben.Egy teljesen jó ősz és tél,valamint egy fantasztikus tavasz után tudtam,hogy a nyártól sok csodát nem várhatunk,de az,hogy ennyire fos lesz arra nem számítottam.Megvoltak persze a magunk kis tervei a nyárra,de ezeknek a töredéke jött össze.Nézzük át részletesen mi történt ezen a semmire se jó nyáron.
Shíva menedéke ezúttal csalódást okozott
A nyár első buliján Shíva menedékébe tértünk vissza.A menedék névadó kutyájának a születésnapi bulijára.A rendezvény aztán hatalmas csalódást okozott.Inkább a marketing irányába ment el a dolog,mint az,hogy valóban a kutyákkal foglalkoztak volna.Az iszonyatos melegben az volt a leggázabb,hogy nem volt egy csap sem a területen,vízet ha akart az ember úgy kellett venni...Móni és Zolika volt velem,harmadszor voltunk Shíva menedékében,de ez volt az első alkalom,hogy nem éreztük jól magunkat.Ezt a bulit követte az osztályozó ami viszont hatalmas élmény volt!
Szombathelyen
Ugye megnyertük a megyei bajnokságot tavasszal.Ám a feljutásért az NB III.-ba osztályozó mérkőzést kellett játszanunk oda-visszavágós alapon.A sorsoláson a szombathelyi ISA Haladás csapatát kaptuk,az első meccs nálunk volt,a visszavágó Szombathelyen.Már a hazai meccs is jó volt,Pécsről is érkeztek barátok nekünk szurkolni.Már-már lemondtunk a sikerről mert rosszul alakult a mérkőzés,de aztán sikerült fordítani és megnyerni azt.A visszavágó Szombathelyen volt amire elmentünk Zolikával.Hatalmas élmény volt annak a napnak minden perce és joggal pályázik az év legjobb napja címre.Már az első perctől kalandos volt minden,A bedöglő vonat,aztán egy ismeretlennel való hosszú beszélgetés a Savaria IC-n. Az,hogy eljutottunk az életben először végre Szombathelyre a séta a városban és a meccs amit ott is megnyertünk,na meg az ünneplés a játékosokkal a meccs után. Életreszóló élmény volt.De a haza út is.Tudtuk csak másnap reggelre érünk haza.Így aztán félig Győrben,félig a budapesti Margit-szigeten éjszakáztunk,de minden olyan klassz volt.Ez volt a nyár legjobb bulija.
Csodálatos volt Győr az éjszakában...
Továbbra is a meccstúrák határozták meg a nyarat,de volt két olyan túránk ami hagyományos bakancslistás túrának minősül.Még júniusban folytattuk a Balatoni kéket,a hatodik szakasszal.Hál isten nem volt elviselhetetlen meleg aznap.Szép tájakon mentünk és olyan nagyon el sem fáradtam.Aztán júliusban beütött a karch...vagy mi.Mindig is a július volt a leggyengébb hónapunk,egy-egy kivétellel,de az idei júius minősíthetetlenül szar volt.Először is nem voltunk sehol,de nem is volt hozzá semmi kedvem.Sajnos Móni gyógykezelése súlyos anyagi vonzalmakkal járt,így a pénzem végére értem a nyár közepére.Ezzel pedig nem,hogy túrákra nem telt,de a saját magam lábfájásának kezelésére sem.Beállt majd három hét szünet és ezalatt a lábam olyan fokon kezdett el fájni,hogy komolyan azt gondoltam nem lesz más,mint az,hogy lekell vágni...A kedvem is ezmiatt a béka segge alatt volt és az égvilágon kivül semmi kedvem sem volt még egy apró kimozdulásra sem.Augusztusban tudtam magamra is költeni,de ekkor már olyan fokon fájt a lábam,hogy a javulás még most is egy lassú folyamat...
A legszebb rész a balaton kék hatodik szakaszán
Augusztusban azért már kezdett hiányozni a kimozdulás.Legalább az új fociszezon elindult így a meccsekre azért még ki tudtam menni.Aztán mondtam Zolikának megpróbálkozom egy túrával,de olyant keressünk ami nem nehéz,lehetőleg hegy nélküli.Így aztán Zolika agyából pattant ki a Balaton kör,hogy szakaszosan járjuk körbe a Balatont.Ez kánikulában is teljesíthető túra és nincs benne felfelé menet.Na meg bármikor ki lehet szállni belőle.Így aztán egy Siófok - Zamárdi túrával fogtam újra bele a túrázásokba.Bírtam jól,de a hazaérkezés másnapján kezdett újra iszonyatosan fájni a lábam.Ez újfent rendkivül elkeserített.De aztán mégis belefogtunk egy újabb túrába,ez már egy meccstúrával egybekötött túra volt.
A siófoki moló,csodás emlékek fúznek ide a múltból
Dombóváron játszott a csapat bajnoki mérkőzést már az új szezonban.Ha Dombóvár akkor gondoltam járjuk alaposabban be a Konda-völgyet,mert eddig csak az elején voltunk.Ez könnyű terep,felfelé menetek nélkül.Zolika benne volt.Remek túra volt ez is,majd elmentünk a város másik részén található Szigeterdőbe is.Majd onnan mentünk ki a meccsre.Jó kis nap volt ez is,de hazaérve ugyanazt tapasztaltam,hogy túra után bizony fáj a lábam...Ekkorra viszont már sikerült beszereznem minden olyan gyógy dolgot ami talán segíthet.Szenvedek még most is vele,mégha néha azt érzem,hogy van némi javulás.
A Konda-völgy eddig számunkra ismeretlen része
Még egy meccstúra volt hátra.Budapest volt a cél,Óbuda.Itt most nem túráztunk külön.Aquincum mellett volt a pálya ahol játszottunk.Hosszú idő után kaptunk ki,de ha már ott voltunk az ókori romok mellett,kicsit bekukucskáltunk oda is.Szép és érdekes helynek tűnt és talán majd egyszer eljövünk jobban bejárni azt.Ezzel a bulival végződött a nyár.Zoli még erőltette,hogy menjünk el a Thury várba Várpalotára,de újra úrrá lett rajtam a semmihez sincs kedv érzése,így ez most kimaradt.
Aquincum
Ez volt a nyár.Gyakorlatilag a terveinkből semmi sem valósult meg,egyedül az a balatoni kék túra.Ilyen fos nyárra nem emlékszem az életemből,nem is az,hogy alig-alig voltunk valahol,hanem,hogy ennyire nem volt életkedvem,ilyent még nem tapasztaltam.A június még úgy ahogy jó volt.A július meg egyszerűen katasztrófa.Augusztusban akadt némi javulás.Erről a nyárról így többet nem nagyon tudok mit mondani.Szívből örülök,hogy vége.Remélem a nagy melegeknek is.Az,hogy hogyan alakulhat az ősz,majd a következő bejegyzésemből derül ki,amelyben az őszi tervekről lesz szó.
A nyáron mindössze három film készült.Ezeknek nem szentlelek most külön bejegyzést,hanem beillesztem őket ide:
Talán észrevehető,hogy leálltunk a túrázásokkal.Már részben írtam erről júliusban is,de akkor még úgy tűnt küszöbön a folytatás.Talán most sincs egészen messze és távol áll a panaszkodás tőlem,de volt már aki kérdezte,hogy mi van,nem túráztok már?
A nyár ahogy kinőttem a gyerekkorból a legutáltabb évszakká vált számomra.Sosem díjaztam a nagy meleget és nem is éreztem magam ilyenkor igazán jól.Nem beszélve a sok rovarról ami ilyenkor még kellemetlenebbé tette az életet.Tény,hogy ilyenkor van a legtovább világos,lehet messzebb menni és nagyobb túrákat csinálni.Azonban észrevettem azt is,ahogy öregedtem,hogy egyre nehezebben bírom a melegben megtett túrákat.Na persze azért igyekszem még bírni.Idén nyáron pedig már azon kaptam magam,hogy semmi kedvem nekiindulni egy újabb túrára.Én akiknek ez volt az élete...
Persze ehhez hozzájött még egy újabb szűkebb anyagi időszak és hozzájött egy minden eddigénél nagyobb lábfájásos időszak.Sajna a krémem és a gyógyszerem július közepén elfogyott.Újra az újak beszerzésére meg éppen nem tellett...Olyan drága és olyan sok fizetni való akadt,plussz Móni gyógyszerei is kellett költeni,hogy ezt csak úgy tudtam megoldani,hogy magamat háttérbe szorítottam.Nem,nem akarok hősnek feltűnni,inkább saját hülyeségem áldozata lettem,de mivel így nem jutott keret a lábam gyógykezelésére,erős visszaesés lett tapasztalható.Ez most főleg ezen a hétvégén érte el csúcspontját.Olyan fájdalom ért el,hogy nemhogy túrázásról,de menésről is szinte csak álmodoztam...
Elővettem a tartalékaim tartalékát és ha a krémet nem is,de a gyógyszert megvettem tegnap,mert félő volt,hogy hétfőn már dolgozni sem tudok menni.Talán a további romlás megállt,de javulás még nem tapasztalható.Így aztán nem tudom mikor tudok újra útra kelni.Elméletileg a jövő hétvégére már be van tervezve egy túra.Most még nem tudom képes leszek-e rá...
Hát nem tudom mi van,de némi túraszünet állt be a fantasztikus első félévet követően.Persze mindig is a július volt a leggyengébb hónapunk.Sajna ahogy öregszem azt vettem észre,hogy melegben nem megy a túrázás.Hamar kidölök,keveset bírok és abszolút nincs is kedvem hozzá.Persze akadnak kivételek,de valahogy számomra a nyár nem gyere be... Na meg az utóbbi egy évben nem nagyon tapasztalható,némi anyagi nehézségek is beálltak újra.Na,de mindenki nyugodjon le... a túránik nem halnak el.Most némi szünet állt csak be.Valószinűleg augusztusban azért újra beindulunk (vagy még e hónap végén) már csak azért is,mert eddig a nyáron nem sok mindent tudunk felmutatni...
Ugyanez a helyzet most a blogírással is.Jelenleg nem sok kedvet érzek hozzá,de valószinű,ez is csak átmeneti állapot.Fogjuk úgy fel,hogy szabadságot vettem ki.Hamarosan újra beindul majd a dolog!
Egy pazar megismételhetetlen tavasz után be is köszönt a nyár.A nyár túrázásilag a legrosszabb évszak.Kétségtelen az jó,hogy sokáig van világos,de a nagy melegekben már nem esik jól túrázni.Nekem meg fő ellenségem a meleg.Melegben kikészülök és nem bírom úgy a túrákat sem mint normál időben.Hiába így már túl az ötvenen előjönnek a bajok... Nyárra nincsenek is túlságosan nagyra törő terveink,de azért most is jó lenne minél többet kimozdulni,mert az én vérem olyan,hogy nem szeret tartósan otthon ülni.Próbáljuk persze lájtosabbra venni a figurát a túrákat,de ha minden összejön akkor lesz a kínálatban nehezebb túra is.Na nézzük át mik a tervek,miket szeretnénk.
Halom-hegyi kilátó amelyet a balatoni kék következő szakasza érint majd!
Először is most a tegnapi nap ért véget a bajnokság.A csapatunk bajnok lett,de feltehetőleg kell még két osztályozós mérkőzést vívnia a feljutásért,hacsak nem jön össze úgy a sorsolás,hogy erőnyerők leszünk.Erről meg holnapután születik döntés.Ez a bejegyzés meg ma íródik,így ezért a feltételes mód.Tehát,ha olyan ellenfelet kapunk amelynek a települése elérhető távolságban van és vissza is tudunk onnan jönni biztonságosan,akkor egy meccstúrával fog kezdődni a nyár valószínűleg.Ezek a meccsek ha lesznek akkor június 7-én a visszavágó meg 14-én lesz.Az első túránk így feltehetőleg június 8-ra azaz pünkösd vasárnapra szurolhat át.Már most kánikulát jósolnak arra a napra aminek kurvára nem örülök.
Az első túráról is megy még a tervezés.Elméletileg a balatoni kék hatodik szakaszával kezdenénk a nyarat,de ha nagy a kánikula akkor előrehoznánk a szigetvári város és vár látogatást ami csak egy könnyed kirándulás.Ez a két nagyobb szabású túra lenne júniusban.
Szigetvári vár
Június 14-én lesz ugye Shíva menedékében a szülinapi buli,ahova mennénk,de ugyanezen napon lesz az osztályozó is ha lesz.Ha hazai pályán játszunk ezen a napon akkor egész biztosan nem megyünk most Shíva menedékébe,ha idegenben és elérhetetlenül messze akkor igen.Meg akkor is ugye ha nem lesz meccs mert erőnyerőként feljutottunk.Ezt mondom ezen sorok írásakor holnapután tudjuk meg.Tehát ez durván a júniusi program.Balatoni kék,Szigetvári vár,Shíva menedéke és lehetséges meccsek.meglátjuk,hogy alakul.Nem soká okosabbak leszünk.
Júliusban megkezdenénk a Balaton party túrákat.Ebből volt már egy pár éve.Most elhatároztuk körbejárjuk a Balatont Siófoktól dél felé indulva.Persze nem egyszerre.Ezt is több szakaszra bontjuk mint a balatoni kéket.Itt bárhol kitudunk szállni és betudunk ülni valahova egy italra vagy enni.Ezeket szánjuk a kánikulai túráknak.Ez több évbe beletelik mire végigjárjuk,ha egyáltalán elég lesz rá az életem.Mindegy belekezdünk.Ez mindig csak nyáron lesz és valószinű évente két alkalommal,max három.
Balaton party
Júliusra aztán bekellene még tenni egy túrát.Amit nem igazán tudok,hogy mi is legyen.Esélyes a mecseki Réka-völgy végigjárása.Gergővel jártam már itt.Ez nem egy nehéz terep és a völgy is hűvösnek mondható.Nyári túrára megtenné.Azt még nem tudom melyik irányból lenne jobb.Vagy Hosszúhetényből vagy Mecseknádasdról indulhatna a túra és a másikon végződne.
Augusztusban jöhetne két nagyobb kaliberű dolog.Két Cserhát hegységi buli.Ott úgy sem nagyon mozogtunk még.Az egyiken a Hollókői várba mennénk,de úgy,hogy a szomszédos faluból (most nem tudom mi a neve) a kéz kilátó érintésével tennénk a várhoz egy nem túl nagy túrát.
Hollóköi vár
Még a Sasbérci kilátóhoz szeretnék eljutni végre,hogy ez összejön-e ki tujda...Ez már egy húzosabb túra lenne feltehetőleg kemény emelkedőkkel ha jól tudom Bujákról indulva.Jó lenne ide eljutni,hogy ez egy nyári forró napon jó ötlet-e...hát erről még kétségeim vannak.meglátjuk.
Még agyalok a karcagi Zádorhídon is,de itt is visszatart a dolog,hogy kánikulában a Nagykunságon ahol nagyon még fa sincs....hát ez lehet majd máskor...
Augusztusban ha feljutunk,beindulhatnak újra a meccstúrák is.Persze akkor már nem csak a megyében játszunk hanem azon kivül is.Mindig úgy kell kalkulálni,hogy haza is tudjunk jönni a meccsek után.Ha nem jutunk fel,idegenbeli megyei meccsre viszont akkor már nem nagyon megyünk.
Sasbérci kilátó
Ezek tehát a nyár tervei.Ilyenkor mindig leírom,hogy ez nem szentírás,ezek bármikor változtathatók és elő is fordulhat változás.
Más túratársakkal a nyáron nem számolunk.Manó és Tizedes járja a maga utját a nyáron,ők a börzsönyi kéket nyomják most.Judit Németországban melózik,nem tudjuk hazaesik-e.Vikiékkel már nem számolunk.Laciék ha összehoznak valamit oda megyünk,de ők meg Montenegróba mennek,kevés esély van a nyáron velük egy közös bulira,de nem elképzelhetetlen.Mónit elvisszük ha megyünk Shíva menedékébe,vagy vele még egy apró kirándulás feltehetőleg Martonvásárra a nyáron.Nagyjából ennyi.
Elérkezett a nyár utolsó napja,legalábbi túrázásilag az utolsó,mert ha jól tudom,igazából szeptember 21.a nyár utolsó napja.Ideje összefoglalni a dolgokat,ahogyan azt minden évszak végén megteszem.Hát mit is mondhatnék?Nagyjából hat túrát/bulit terveztünk be a nyárra.Ez így vagy úgy,de összejött,mondjuk elég érdekesen,de erről nem soká majd részletesen.Ugyanakkor ahogy álltalában mindig (kivéve 2021 és talán 2016)most is a nyár volt a leggyengébb.Hol is kezdjem?Most sem dúskáltunk az anyagiakban,ez nagyban befolyásolta értelemszerűen az egész nyarat.Pedig reménykedtünk,mivel a cégünk igazgatója behintette az első negyedév végi prémiumkor,hogy ezentúl minden negyedév végén lesz egy kis plusz lové,mert ugye béremelés az már több mint három éve nincs...Természetesen ebből nem lett semmi,így mondhatni egyik napról a másikra éltünk és ez nem kevés problámát okozott idén nyáron sem..Szerencsére bevezették a megye és országos napijegyeket amelyek jelentősen csökkentették az utazási költségeket,így pár helyre eltudtunk azért menni.Nyár elején a terveknél beharangoztam,hogy egy régi barátunk Judit velünk tart majd egy-egy túrára és neki kocsija is van,így nagyobb lehetőségek nyílhatnak majd meg.Három ilyen autós túra volt betervezve,persze én tudtam,hogy ez úgysem sikerül.gondoltam az is jó lesz ha egy majd összejön.Hát egy összejött azért.Továbbá,hogy meglegyen a tervezett hat túra ahhoz kellett egy meccstúra is és az,hogy egy túrát két részletben csináljunk meg.Na menjünk sorjában.
A Tündérkertben nyár elején
Télen fedeztem fel a nagykarácsonyi Tündérkertet.Mivel ez nincs túl messze,ide adta magát a lehetőség,hogy összehozzunk egy túrát.De valahonnan máshonnan akartunk Nagykarácsonyba túrázni,mivel a Mezőfalváról ide vezető túra már a könyökünkön jött ki,Daruhegy környéke meg nem annyira látványos.Végül Előszállás mellett döntöttünk,hogy onnan túrázunk el ide.tehát dél felöl közelítjük meg Nagykarácsonyt.A nyár eleji túra remekül sikerült,hiszen nem várt,nem remélt szép tájak köszöntek szembe és a Tündérkert is igazán kellemes volt.Ami viszont hátulütője volt a dolognak,hogy három elhullott állat tetemét is láttuk.Eddig egész túrázási történetemben nem láttam három döglött állatot,most hármat is.A legmegdöbbentőbb az út mellett a hátán feküdt lábait az égre meresztő szarvasmarha teteme volt,de a mocsárba szorult őz sem volt egy felemelő látvány.Szűrreállisnak tűnt,hogy ez éppen egy tündérkertbe vezető tűrán történt meg.De mondom jó volt,a Tündérkert szép volt és a buli végén jót ettünk és söröztünk is.
Nem tudhattuk,de ahogy haladtunk előre a nyárban egyre nyílvánvalóbbá vált,hogy ez minden idők legforróbb,legfülledtebb nyara.És én meg azt vettem észre magamon,hogy ilyen fokú és fülledtségű melegben már nem bírom a túrákat.Ez meg is mutatkozott a nyáron párszor.Június végén folytattuk a balatoni kéket a harmadik szakasszal amely Balatonalmádiból vezetett Csopakra,kilátókat érintve.Az egész nyár addigi legmelegebb napján vágtunk neki a bulinak és ez nem sok jót ígért.Már Balatonalmádiból is nehezen jöttünk ki,de valahogy megmásztuk az Óvári messzelátóhoz és a Csere-hegyi kilátóhoz vezető hegyeket.A Csere-hegyen már félmeztelenre vetkőzve pihentem félórát a hűsben mert annyira meleg volt.Innen lementünk Alsóörsre és mivel a meleg itatta magát,a pecsételőhelynél lévő kocsmában alaposan be is söröztünk.Hát ezt nem kellett volna...Félig részegen még megmásztuk az alsóörsi kilátót,de innen pokollá változott a túra..Iszonyatos elviselhetetlen meleg lett és hiába ha felfelé már nem is nagyon kellett menni,a trappolás elviselhetetlen volt és a vízkészlet is kifogyóban volt.Palóznaknál ugyan találtunk csapot,de mondtam Zolikának,hogy a Csákány-hegyi kilátót most kihagyjuk,mert kitikkasztott a meleg..így lementünk Csopakra ahol kajáltunk ugyan,de a Balatonhoz sehol sem lehetett odaférni a strand és a magánterületek miatt...
Kilátás az alsóörsi kilátóból
Következett a tenisz a WTA buli amelyre minden júliusban elmegyünk.Ilyenkor rendezik a Hungarian Ladies Opent.Két napra is elszerettünk volna jönni,de ezt az anyagi lehetőségeink nem tették lehetővé...Itt is iszonyatos hőség volt,nem is tudom a játékosok hogyan tudták elviselni.Ettől függetlenül nem volt rossz buli ez sem.A Csillaghegyi hév megállónál lévő vendéglőben,kellemes klimában kávéztunk,majd onnan mentünk a stadionhoz.Ott szerencsére találtunk jó helyet ahol nem ért annyira a nap.A meccsek jók voltak és szünetben eltudtunk menni egy jó halászléra a Római partra.Mondom egész jó volt ez most is.Hiányérzet azért maradt bennünk,mert nem tudtunk két napra jönni.
Zajlik a tenisztorna nyár közepén
Következett az a túra amire végre Judit is eljött.Így sikerült összehozni egy somoskői visszatérést.Bár az éves tervekben ez nem volt benne,de ugye mindig történhet olyasmi ami felülírja a terveket.Most az,hogy Judit eljött és autóval tudtunk így elmenni.Rám bízták a megtervezést.Én meg akkor összekötöttem a kellemest a hasznossal.Megszerveztem úgy a napot,hogy a régóta tervezett kishartyányi kőlyukhoz is eltudjunk menni.Onnan Somoskőre ahol egy 8-10 kilométeres kört is mentünk,majd hazafelé a Boszrokánykőt és a Salgó várat sem hagytuk ki.Nagyon remek nap volt,talán a nyár legjobb bulija.Judit nagyon jól vezetett így hamar odaértünk és sikerült mindent megnézni és úgy csinálni ahogy azt terveztem is.Számomra csak a kőlyuk volt új,de így is jó volt visszatérni az ismert helyekre.Zolinak meg Juditnak tetszettek ezek a helyek,ők most voltak itt első alkalommal.
Bár kedvelem Juditot,de nem elsősorban vele szerettem volna ide visszatérni...
Augusztus közepén folytattuk a balatoni kéket a negyedik szakasszal.Nagyon figyeltünk rá,hogy most ne igyunk be előre vagy túra közben.Ám most meg a nyár legfülledtebb napját sikerült kifogni... Csopakról szándékoztunk Balatonfüredre menni az elmaradt Csákány-hegyet és a Kolsoka-völgyet is érintve.Nem indult rosszul a dolog.Aztán a Csákány-hegyre felfelé menet olyan fokú páratartalommal találtuk magunkat szembe,hogy csak kapkodtuk a levegőt Zolikával.Innen aztán még rendben folytatódott a túra,de elviselhetetlen volt újfent a hőség és a fülledtség.A Péter-hegy megmászása számomra már renkivüli nehézséget okozott,pedig nem volt egy nehéz terep.Zoli bírta.Leérve a Péter-hegyről a Koloska-völgy bejáratánál találtuk magunkat,aztán itt leblokkoltam...alig kaptam levegőt és mondtam Zolikának akkor ez most ennyi volt,nem tudok tovább menni.Félóra múlva tudtam felállni és lementünk Balatonarácson át a füredi partra ahol ettünk és ittunk.A félbehagyott túra pedig nem kicsit idegesített mert ilyen korábban sosem történt még velem.Egyre nyilvánvalóbbá vált,hogy a hőséget nem bírom...
Zoli bohóckodik a Csákány-hegyi kilátóban
Négy nappal később visszatértünk folytatni a túrát onnan ahol félbeszakadt.Hat-hét fokkal hűvösebb volt és elmúlt a fülledtség.Mondhatni ennek az elviselhetetlen meleg nyárnak a legkellemesebb napja volt.Így a túra maradék részét gond nélkül megcsináltuk.Érintettük a Koloska-völgyet,a Koloska sziklákat és a Jókai kilátót is.Majd szintén a balatonfüredi parton fejeztük be a bulit,ahol most is jót ettünk is ittunk.Így esett meg az a csúfság ,hogy a balatoni kéknek ezt a nem túl hosszú szakaszát két részletben csináltuk meg.Ez volt a nyár záró túrája.
A Koloska szikláknál
Így jött össze tehát a nyáron a hat tervezett túra,amellyel így persze nem lehetek elégedett.Zavar a pénztelenség és zavar,hogy már ennyire nem bírom a hőséget.Hozzáteszem a két túrán amikor nem bírtam bizony már extrém hőség és fülledtség volt! Ahogy szinte minden évben várhatóan most is a nyár volt a leggyengébb.Most jön majd az ősz ami a túrázásoknak leginkább kedvező évszak.Feltéve ha normális ősz lesz,mert szeptember első napjaira is mondja a 35-38 fokokat...Az őszi tervekről következő bejegyzésemben lesz szó!
A nyár hat túráján mindig velem volt Zolika és egy alkalommal Judit csatlakozott hozzánk.
Júniusban amikor a nyári tervekről írtam már tudtam,hogy egy igen nehézkes nyár vár ránk.Számtalan,nagyobbnál nagyobb problémákkal küszködtünk már a nyár első napján is,így nem kergettem hiú álmokat a nyarat illetően.Három nagy túrát próbáltam azért megtervezni.Persze semmi sem jött össze és mondhatom,hogy túrázásilag ez volt minden idők legszarabb nyara.Egy-egy helyre jutottunk csupán el,oda is vért izzadva.Voltak a nyárnak olyan pillanatai is amikor úgy éreztem feladom már a sok kínlódást,aztán mindig akadt valami ami valahogy átsegített a legnehezebb órákon is.Na nézzük merre is jártunk a nyáron.Hosszú összefoglalóra nem kell számítani...
Móni,Gergő emléktúrájának pótlásán
Június első napjainak valamelyikén pótoltam Móni kedvéért Gergő emléktúráját.Móni 2021 szeptemberében kapott stroke-ot,így sem a 21-es,sem a 22-es emléktúrára nem tudott eljönni.Megígértem neki,ha bármikor olyan állapotba kerül amikor képes lesz eljönni,megcsináljuk a túrát.Móni erőt vett magán és úgy döntött csináljuk meg az emléktúrák pótlását.Persze olyan tökéletes állapotban még nem volt,hogy a teljes túrát megcsináljuk,de a felét megcsináltuk!Egész jó időnk volt és Móni a lehetőségekhez képest jól bírta a túrát.Így legalább ez sikerült.A nyár további részében aztán Móni nem vállalt be több túrát,talán majd ősszel...Mindössze hét kilométert mentünk,de ez is kellemes volt.
Az emléktúra filmje
Ezt követően jött az egyetlen olyan túra ezen a nyáron amit mi Gergővel bakancslistás túrának neveznénk.Már nagyon érett évek óta egy mátrai túra fel a Kékestetőre.Sajnos,hogy Gergővel nem tudtam ide eljönni.Június végén aztán Zolikával neki vágtunk a Mátrának.Én 43,de ő is vagy 20 év után jött újra a Mátrába.Mátrafüredről túráztunk fel a Kékestetőre.Alighanem ez volt az első olyan túrám a történelemben amelyen végig felfelé kellett menni.De nem bántuk meg.Rengeteg látnivaló akadt útközben,szebbnél szebb tájakon keresztül kapaszkodtunk fel az ország legmagasabb csúcsára.Ahol aztán felmentünk a Tv-toronyba.Nagyon klassz volt és nagyon élveztük.A Mátra szépsége pedig megfogott minket,így szeretnék még ide tervezni a következő években is.
Ennél magasabbra ebben az országban már nem lehet jönni!
A mátrai túra filmje
Nem indult rosszul a július.Régóta szemezgettem már a mezőfalvi szőlőheggyel,ahol semmi extra dolog nincs.Azért vonzott a hely mert a fél gyerekkoromat itt töltöttem és katona is itt voltam.Szerettem volna itt egy túrát menni,megnézve a régi kedves helyeket és a régi házunkat ahol a kertünk volt.Zolika jött el velem,a túra kellemes volt,de érzelmes.Abból a szempontból,hogy hiába kerestem legalább egy embert a régiek közül,nem volt már erre senki..a régi házunk pedig igen rottyadt állapotban volt,de azért jó volt újra látni.A laktanyából meg semmit nem láttunk,mert úgy benőtte a susnyás,hogy az eltakart mindent.Egy jó nagy kört mentünk Zolikával,a túrát pedig babgulyással és palacsintával zártuk Mezőfalván.
A régi házunknál
A szőlőhegyi túra filmje
Már nem volt sok pénzünk július közepére,de az ez évi WTA tenisztornáról nem hiányozhattunk.Főleg mert már elővételben megvettük a jegyeket Zolikával,hiszen olyan világsztárok érkezését harangozták be akik a kedvenceink közé tartoztak.Aztán nem jött el persze közülük senki...de mi elmentünk a tornára,amely nem volt olyan jó mint a tavalyi,de azért elvoltunk.Úgy volt,hogy még egy nap eljövünk az egy hétig tartó tenisztornára.De ekkor jött haza újra külföldről a legjobb barátom Eli,nem hagyhattam ki vele egy újabb találkozást ami közvetlen a teniszi nap után volt.Pompás volt vele ismét együtt lenni,de ezzel aztán el is ment minden maradék pénzem,így júliusra ki is fújtunk.
Zolikával a teniszstadionban
Eli újra itthon járt
Augusztusra sem nagyon tértünk még magunkhoz,de nem telhetett el úgy a nyár,hogy legalább még egy túrára nem megyünk el.Hosszas gondolkodás után elővettük az előző években évzárónak szánt (de meg nem valósuló) Balaton parti túrát.Ismét Zolikával vágtunk neki a bulinak.Siófokról indulva lehetőség szerint minél közelebb a Balatonhoz menve egészen Balatonakarattyáig mentünk.Jó volt,leszámítva egy másfélórás esőt és azt,hogy a legjobb részeket hagytuk ki.Így ez a túra ismétlésre vár,csak most majd visszafele irányból.Ezzel aztán ki is fújtunk a nyárra,amely valóban kritikán aluli volt most...
A Balaton Balatonakarattyánál
A túra filmje
Szó szerint ez tehát egy rottyadt nyár volt.Nem volt jó leszámitva ezt a 4-5 napot,szenvedtünk csak és csak úgy voltunk értelem nélkül.A nyáron jómagam tehát 4 túrán voltam és egy meccstúrán.Minden alkalommal természetesen ott voltam én,Zolika négy,Móni egy alkalommal volt velem.Az Elizával való találkozás pedig nem minősül túrának.Egy hegységben voltam,kétszer a Mezőföldön,egyszer Budapesten és egyszer a Balatonnál.Gyatra teljesítmény...
Nem sokat javult a helyzet,de úgy agyalgattunk Zolikával,hogy mégegyszer ilyen fos évszakot nem engedhetünk meg magunknak...na de erről majd a következő,őszi tervekről szóló bejegyzésemben!
Ezen a nyáron még a sör sem volt mindenhol maradéktalanul jó...
Bár tudom,hogy a nyár hivatalosan június 21 felé kezdődik,túrázásilag mindig is június elsejét vettük a nyár első napjának.Minden évszak elején szoktam írni egy bejegyzést az arra az évszakra szánt terveinkről,álmainkról.Mondjuk az álmaimat Gergő elvitte magával így igazából inkább ha terveink nem is,reményeink még maradtak.Az utóbbi évek legnehezebb heteit élem,anyagilag nyekkentem meg kissé.Ez természetesen kihatással van a nyári tervekre is.Ma már szinte hihetetlennek tűnik,hogy két éve szinte minden nyári hétvégére jutott valami.Most valószínűleg nem így lesz.Megpróbáljuk persze kihozni a nyárból amit lehet,de az is félő,hogy semmit nem lehet...Álltalában ilyenkor 6-8 túrát tervezek be az adott évszakra.Most szeretném ha három legalább összejönne.Három nagy túra.Mondjuk ezmellett a környéken tudunk kis túrákat csinálni,így ezek segítségével lehet összejöhet a hat-nyolc.De persze ez így nem ugyanaz.Na,de nézzük meg mi az a három túra amelyet megálomdtam a nyárra.
A Zsongorkő
Természetesen időpont nélkül vannak a túrák,megyünk amint lehetőségünk adódik rá.Az egyik túra amit szeretnénk az a mecseki Jakab-hegyre vezető túra.Ez maradt el a tavasszal.Valószínűleg a nyár nem a legszerencsésebb időpont ehhez a túrához,de ha összejön akkor belevágunk.A Zsongorkőhöz mennék fel a Babás szerkővek érintésével.Megnéznénk még a Pálos kolostorromot a csúcson.A túrát az Éger-völgyben fejeznénk be.Van még egy "B" terv is a Mecsekre,ez az őszre megálmodott Misina-Tubes gerinci kilátós túra,arra az esetre ha túlságosan meleg lenne a Jakab-hegyhez.Jelenlegi helyzetben bármelyik túra is jönne össze,örülnék neki!
Kékestető
Évek óta toljuk magunk előtt a Mátrai túrát amelyen a Kékestetőre mennénk fel.Voltam/voltunk ugyan már itt,de évtizedekkel ezelőtt és hát jó lenne még ide legalább egyszer eljutni.A túrát Mátrafüredről indítanánk,kilátókat és a Sás tavat érintve kapaszkodnánk fel az ország legmagasabb csúcsára.A Mátra meglehetősen kivül esik már túrázásaink szemszögéből,pedig vannak olyan részei amelyek tömegközlekedéssel is elérhetőek,lehet túrázni és még ugyanaz nap vissza is tudnánk jönni.Próbálunk erre is terjeszkedni a jövőben legalább évi egy túrával.Ezeknek lenne első lépcsőfoka ez a túra.
Csobánc vára
Nagyon belevagyunk szerelmesedve a Balaton-felvidék tanúhegyeibe.Ugye mostmár kettőn is jártunk,ezt a sort szeretnénk folytatni a Csobánccal amelynek fensíkján egy vár van.A túra Tapolcáról indulna,de az,hogy hol végződne még nincs meg.Talán Díszelen.A nyári forróságban lehet ez sem a legjobb választás,de mindenképp olyan időszakban szeretnénk ide jönni amikor még sokáig van világos.Ez tehát a három nagy túra amit jó lenne megvalósítani a nyáron.Fű alatt még reménykedünk benne,hogy valami csoda folytán lejutunk a Balatonhoz is,ha így lenne Ábrahámhegynél mennék egy kört pótolva a tavaly nyáron elmaradt túrát.
Ábrahámhegy
Ezek a nagy túrás tervek tehát a nyárra.Sajnos az is benne van most a pakliban,hogy egy sem jön össze.Hiánypótlást jelenthetnek a környék kis túrái.Ezek közül egészen biztosan pótoljuk az Egyenesen át emléktúrát Móni részére.Hiszen az elmúlt két év emléktúráira betegsége miatt nem tudott eljönni.Most jelezte eljövetelét,igaz még csak a túra felét csináljuk meg.Az pedig 6-7 km,mert bár állapota javult én még úgy ítélem meg,hogy 13-14 km sok neki.Ezenkivül még bármi sorra kerülhet a környéken,egy kicsit igyekszünk a Dunától távolabb maradni,hiszen idén rengeteg a szúnyog.
Az Egyenesen át túra legszebb szakasza
Még egy nagy tervünk van a nyárra,ez pedig egy meccstúra.Ám megvalósítása ennek is igen kétségesnek tűnik.Most is lesz WTA tenisztorna a Római teniszakadémián ahová nagyon jó lenne eljutni.Jelenleg kicsi esélyt látok rá.Minden attól függ,hogy megkapjuk-e visszamenőleg az idei béremelést,de a munkáltatónk nagyon sumákol ez ügyben... Szóval nem lesz egyszerű a nyár.Meccstúráink focit illetően aligha lesznek,csapatunk ugyan elindul a bajnokságban,de félő az,hogy most nem a legjobbak között leszünk.Igy kérdéses,hogy megéri-e elmenni bárhova is idegenben.Persze nem zárkózunk el ettől sem.
A teniszstadion
Tehát a nyári boldogulásunk az anyagiakon múlik,de mivel az élelmiszer árak 40-45%-al,a lakbérem 50%-al,a telefonelőfizetésem 15%-al ment feljebb,ráadásul a tetves OTP is tízezerrel több pénzt vont le összegzett számlazárásként mint eddig a helyzetünk elég reménytelennek tűnik úgy,hogy a fizetésünk 0%-al emelkedett....Az is kezd megfordulni a fejemben,hogy feladom az egészet,mert egyre inkább nem találok már értelmet ebben az aljas világban...Szóval a kérdés lesz-e nyár?
Amikor 2018 decemberében elvesztettem Gergőt,úgy éreztem nem tudok többé hinni a nyárban.Aztán a 19-es nyár is tartogatott tragédiákat,hiszen a tesómat a kutyámat és egy jóbarátomat is elvesztettem,de túrázásilag kifejezetten jó volt.2020-ban már tragédiák sem zavartak és még az előző évinél is jobb nyár köszöntött ránk,a 2021-es nyárra pedig szavak sincsenek annyira szuper volt,tele jobbnál jobb buliakkal,túrákkal.Reménykedtem,hogy az idei nyár is hoz majd valami hasonlót,bár tudtam,hogy főleg Móni állapota miatt ez erősen kétséges lesz.Végül is jól indult a nyár,de a végére teljesen beszürkült...Szerényebbre vettem eleve a terveket,hat túrát vizionáltam a nyárra.Öt sikerült,de volt még két meccstúránk,na és az egész nyár legszebb eseménye volt,hogy kétszer is találkozhattam az egyik legjobb barátommal,aki külföldön él,de idén nyáron hazalátogatott.Na nézzük a részletes krónikát.
Bölcskei pincefalu
Régen volt környékbeli túra,de a nyár ezzel indult méghozzá egy Tolnai túrával.A bölcskei pincefaluba tértem vissza,ahol Gergővel is jártam már.Most Zolikával túráztunk erre,de nem Paks felé mentünk ahogy egykor Gergővel,hanem visszafelé Dunaföldvárra.A túra maga jó volt és szép,de már nyár elején ízelitőt kaptunk a forróságból,mert betyár meleg lett a túra vége felé már.De azért jó buli volt,Dunaföldváron meg megfejeltük a dolgot egy jó babgulyással és pár sörrel.
Ezután következett egy régóta megálmodott terv megvalósítása amikor is a Drégely várához mentünk a Börzsönybe.
Drégely várában
Viki és Tomi csatlakozott hozzánk ezen a túrán és most sem kellett fázni.A túra Nagyorosziból indult ahonnan nem jelentett különösebb problémát felkapaszkodni a várhoz.A romok szépek voltak,de a kilátás mégszebb.A várból pedig leereszkedtünk Dégelypalánkra ahol újfent jót ettünk és söröztünk.Majd a végén még kimentünk az Ipoly folyóhoz az országhatárra.Kitűnő buli volt ez is.Jól indult és jól folytatódott a nyár!
Ezután én némileg külön programra mentem.Először is Kispesten mentem el egy médiumoz megpróbálni Gergő lelkével kommunikálni.Tudni kell én magam és végzek szeánszokat és igazából megerősítést vártam,hogy én magam jól csinálom-e,jó úton vagyok-e....Sok új dolog nem hangzott el,megerősítést nem kaptam.Voltak olyan helyzetek amikor szentül hittem,hogy Gergő szól hozzám,máskor meg erős kétkedést éreztem.Úgy éreztem,mint 2019 februárban amikor először voltam médiumnál.Hogy jó színész.Valamit tud,de beleszövi a maga fortélyait a dologba.Na de ez egy külön más sztori.Talán majd egyszer részletesen is..
Ezt követően pedig taliztam Elivel a külfödlön élő nagyon jó kis barátommal.Két napot is sikerült együtt tölteni.Egyiken Veszprémben a másikon Fehérváron.Túrázni ugyan nem túráztunk,de jókat sétáltunk és pl.a Gizella királyné kilátót meg is néztük.
Újra itthon...
Így tehát a június kifejezetten jó volt.Nem gondoltam ekkor még,hogy ez lesz a nyár legjob hónapja (sőt lehet az idei évé is).Ugyan a július is jól indult.Ha lehet helyi túra még régebben volt mint környékbeli.Így július elején a helyi súgárút fesztivál keretein belül megtartandó Muki túrára elmentünk Zolival.Még rajtunk kivül voltak vagy 28-an és az egykori helyi kisvasút nyomvonalát jártuk végig.Kifejezetten kellemes kis túra volt a maga 7 km-vel.A végén a sörözés persze nem maradhatott el.
Jómagam Mukival
A Muki után pár nappal újra egy régi terv vált valóra.Nagyvázsonyba is eljutottunk végre.Egy jó kis túrát tettünk a vár környékén.Talán itt ekkor nem volt az a kibirhatatlan meleg.Jó kis nap volt ez is,szintén Zolival,Vikivel és Tomival a végén remek kajával és sörözéssel persze.A vár ugyan még felújítás alatt van,így a torony zárva volt,de azt mondták jövőre készen lesz,így benne van a pakliban,hogy majd visszatérünk.
A nagyvázsonyi buli után jöttek a meccstúrák.
Együtt a csapat a nagyvázsonyi túrán
A Római teniszakadémiára mentünk Óbudára,kétszer is.WTA 250-es női tenisztorna zajlott ahol pályára lépett új kedvencünk is:Anna.Hatalmas jó bulik voltak ezek is.Másodjára kifejezetten Anna miatt mentünk fel Zolival,hiszen bejutott az elődöntőbe és mentünk szurkolni neki,ám a döntőbe már nem sikerült bejutnia.Nagyon jól éreztük magunkat,nagyon jó meccseket és pár világsztárt is láttunk.A Római parton a halászlé meg fenséges volt!
Ezt követően azonban valami megtört.Elkezdett beszürkülni az egész nyár...
Anna az új kedvenc akibe valósággal beleszerettünk
Ugyan jött még egy túra augusztus elején,amikor is Rébfülöpnél tettünk egy körtúrát.Szintén négyen a szokásos csapattal.Szép túra volt ez is,jó buli remek látnivalókkal a végén a szokásos kaja és sörmennyiségekkel.Elvoltunk mint a befőtt.
Aztán még ahogy terveztük mi a követező túrát,közben a hazai meccsek hoztak némi színt az életembe,Ábrahámhegyre akartunk menni szintén egy körtúrára.A kinézett időpont augusztus 20. volt,de aztán elég ratyi időt mondtak arra a napra,így eltoltuk a túrát egy héttel későbbre.
Zolival a révfülöpi kilátóban
Augusztus 27-e lett volna az új időpont.Már minden megvolt beszélve én már jegyzeteltem éppen a legfontosabbakat amikor is jött feketeleves: Móninak bekellett feküdnie három hétre rehabra a kórházba.Tudtuk,hogy bekell majd mennie,de azthittem az nem egy pénteki napon lesz hanem hétfőn...és arra meg végképp nem gondoltam,hogy az anyja is befekszik... Így hát nem tudtam a kutyát kire hagyni a túrát pedig lekellett mondanom legnagyobb sajnálatomra.Végül úgy döntöttünk ez a túra idén már nem is kerül megrendezésre.Az augusztus tehát mondhatni kritikán aluli volt és úgy tűnt mintha valahol elvesztünk volna útközben...
Na,de aki ismer tudja,hogy nem adom fel.Egy kis hullámvölgy még nem a világvége!Folytatjuk hamarosan,úgy néz ki főleg,hogy Móniék hétvégére hazajöhetnek.Róla meg annyi,úgy tűnik a rehab jó ötlet volt mert két nap alatt látványosabb fejlődés történt az állapotában mint az előző 11 hónapban....
A Római part Óbudán
A nyáron tehát mindössze öt túránk volt.Plusz két meccstúránk.Két hegységben jártunk valamint a Mezőföldön és helyben Dunaújvárosban.Mentünk összesen 64km-t ami 12,8-as átlagot jelent.A nyáron legmagasabban a Drégely várában lehettünk 444 méteren.A nyár legszebb helye is a Drégely vára lehetett és alighanem a legjobb túra is ez volt.Az évszak legjobb hónapja egyértelműen a június volt.Minden alkalommal velem volt Zolika,Viki és Tomi pedig három alkalommal jött el.
Bár akadtak élmények a nyáron is,összeségében a nyár csalódást okozott,főleg a végére való beszürkülésével.
.png)
