Gyerekként még a nyár volt a kedvenc évszakom,amit mindig is nagyon vártam.Aztán ahogy öregedtem ez szépen lassan megváltozott és ma már a nyár az egyetlen évszak amit szívből utálok: a nyár.A forróság számomra egyre inkább elviselhetetlen.Az idei nyár aztán különösen megvisel minket.Persze azért akadtak jó nyarak.Például öt éve amikor is szinte minden hétvégén túráztunk.Ez ma már teljesen hihetetlen.Mégpedig azért mert olyan forróságban is nekivágtunk amibe ma már biztos,hogy nem indulnánk el.Azért így is voltak az idei nyárra terveink,de úgy tűnik a nyár is olyan mint az egész idei év.Katasztrófális.Valami átok ülhet rajtunk.Nem tudom ki hozta ránk ezt a rontást,de gyorsan vegye le,mert úgy érzem ezt nem érdemeltük meg.
 |
| Az utolsó boldog nyáron Gergővel |
Móni június utolsó hetében kapott orbáncos fertőzést és kórházba került.Ezen a héten kiengedték ugyan,de még messze nincs rendben.Kötöző növér jár ki hozzá és kötözi a lábát minden egyes nap.Nekem ugye dolgozni kell és van a háznál egy viszonylag nagy kutya.Vagyis nem olyan nagy,de városi lakáshoz mérve nagy.Ettől persze a nővér nem mer bejönni.Most is Zolika tesója segít,addig a kutyával van,míg a nővér evégzi a dolgát.Beszélve a nővérrel,azt mondta ez még hetekig eltarthat.Zolika tesójától meg nem kívánhatom ingyen mindennap a segítséget.Így úgy döntöttem húsz ezer forintot adok neki.Hétvégén meg én vagyok otthon ha jön a növér.Ez pedig azzal jár,hogy bizonytalan ideig bizony nincs túra.Max ha elmegy a nővér és utána a környéken járunk egyet.Ezzel így halálra is ítéltük az idei nyarat...
 |
| Ő is aggódik... |
Jó pár tervünk van vagy volt az idei nyárra,de így erősen kétséges,hogy mikor tudjuk folytatni.Amit mindenképp szerettem volna megvalósítani az a szomolyai kaptárkővekhez vezető túra.Ha megy a nyarunk a kukába,akkor alighanem ezek a tervek mennek jövő nyárra.A Balatoni kéket viszont mindenképp beszeretnénk fejezni az idén.Tetézi a bajokat,hogy az én lábam is megint kezd szarakodni.Hát lehet már így fut ki ez az élet.Ami még ez mellett is elkeserít,hogy a meccsek is erősen kétségesek.Még mindig nem tudni,hogy a csapatunk elkerüli-e a csődöt vagy folytatni tudja az új idényben is a bajnokságot.De ha folytatjuk is,sok jóra nem számítunk...Engem őszintén szólva ez a két dolog tartott életben Gergő halála után.A túrák és a meccsek.Most úgy tűnik mitha mindkettőt elakarná venni az ég.Márpedig ha így lesz,akkor értelmét veszti az én életem is.Szóval ebből most valahogy jól kell kijönni,mert minden elveszhet...
 |
| Hogy a hegyeimet újra lássam... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése