Vérszegény volt az ősz is - összefoglaló

 Még van ugyan pár nap a naptári őszből,de nyilvánvaló,hogy túra már nem lesz,így nekiülök megírni az összefoglalót.Ott hagytuk abba nyár végén,hogy reméltük még egy ilyen rottyadt évszakunk nem lesz és reméljük az ősz jobb lesz.Nos jobb lett,de csak a lehető legminimálisabb mértékben...Minimálisan hat túrát álmodtam meg az őszre és hát ezt a minimális célt sem sikerült megvalósítani.Öt túra jött össze.Pedig úgy éreztük október közepéig,hogy jelentősen javultak a dolgok,aztán puff neki,onnantól kezdve mintha elvágtak volna és nem volt több túra az ősszel...Nem nagyon akarok belemenni a szokásos nyavajgásomba,de nyilván felmerül egyesekben,hogy a jó fenébe lettünk ilyen lúzerek?Nos ugyanazt tudom elmondani mint eddig.Az élet elviselhetelenül nehéz lett.Több sebtől vérzünk.Több mint két éve nem emeltek a bérünkön ami járt volna némi plussz juttatásunk az ősszel a fönökeink csúnyán lenyúlták tőlünk... csak a lakbérem 50%-al emelkedett és van olyan élelmiszer ami 63%-al! De kivétel nélkül mindennek emelkedett az ára.Móni gyógykezelése is rám maradt ami szintén komoly összegeket emészt fel.És így bizony sokszor kerülök kilátástalan helyezetbe.Zolikánál sem volt béremelés két éve és nála ami van és létezik gép odahaza minden elromlott az idén.És egy hütő vagy mosógép pótlása sem egyszerű.Próbáltunk itt is az oldalsávban némi támogatást kérni a túrákhoz,ezt természetesen nem veszi komolyan senki.Így mindennek a túrák látták a kárát és ennek fényében már az az öt túra is bravúros teljesítménynek mondható...

Nem sok élmény jutott a színes őszből...

Pedig jól indult az ősz.Rögtön három túrával is beköszönt a szeptember!Sikerült megvalósítani hónap elején egy régi tervünket és meghódítottuk a Csobáncot!Gyönyörű nem túl hosszú túra volt,némi nehézséggel fűszerezve.A csodaszép Tapolcáról mentünk ki gyalog Gyulakeszibe,a falut elhagyva másztuk meg a Csobáncot.Felfelé menet egy rendkivül kedves helyi gazdánál ittunk ízletes bort,majd a minden képzelet felülmúló kilátásban gyönyörködtünk már a hegy oldaláról és,na meg a tetejéről főleg!Fenn egy vár is volt.Lefelé a túloldalon is izgalmas útunk volt,majd elmentünk Káptalantótiig.Ott nagyon jó sörrel öblítettük le a túra fáradalmait.Remek túra volt!

A Csobánc

A csobánci túra filmje

Ezt követően a világhálón böngészve egy véletlen folytán akadtam egy érdekességre.Enyingen található Rebeka sír legendája felkeltette az érdeklődésemet.Nem volt nehéz megtervezni ide egy túrát és már a soron következő héten mentünk is!Önmagában kevés lett volna csak a sír felkeresése ezért tovább szőttük a túrát és elmentünk egészen Balatonvilágosig!Ott pedig végigmentünk azon a magasparton ami a nyári Balaton party túrából kimaradt.Rebeka fillingje érdekes volt,mint az enyingi katolikus templom is.A túra a magaspartig pedig élvezhető.Balatonaligán fejeztük be a bulit,ez is egy remek túra volt!

Rebeka sírjánál

A túra filmje

A legenda

És még nem volt vége a szeptembernek!A hónap utolsó napján egy 25 km-es túrára indulunk,innen helyből Dunaújvárosból!Tíz éve csináltunk egy bringatúrát Gergővel az akkor elhunyt Regős Bendegúz emlékére (Olvasztó Imre).Évekkel később terveztük,hogy ezt gyalog is megkellene csinálni,de Gergő halála ezt is meghiúsította...Most elővettem a mélyből ennek a túrának a tervét és nekivágtunk Zolikával az Indul a bakterház c.film fő forgatási helyszínének Csabonyba.Csabony az Dunavecse és Szalkszentmárton között található.Mivel ott nincs semmi amivel hazajöhetnénk elkellett menni egészen Szalkszentmártonig.Így jött össze a 25km.A túra első felében szenvedtünk a sok szúnyogtól,aztán normalizálódott a helyzet és sikeresen abszolváltuk a túrát.A forgatási helyszínből nem sok maradt még annyi sem mint ami tíz éve volt.De maga a túra megint jó volt és ugyan kicsit elfáradtam,de örömmel nyugtáztam,hogy képes vagyok még akár 25 km-es túrákra is!

A bakterháznál,nem sok minden maradt már belőle...

A túra filmje

Októberben Zolika ötlete alapján tértem vissza a Hegyestűre.Ő még nem volt itt és nagyon érdekelte.A túrát a fenségesen szép Kapolcsról kezdtük és leírhatatlanul gyönyörű tájakon és falvakon mentünk keresztül míg elértük a szintén leírhatatlan Hegyestűt a Balaton-felvidéken.A túrának azonban itt még nem volt vége,hiszen elmentünk egészen Balatonszepezdig.Zoli elvolt ájulva a Hegyestűtől,én viszont magamra voltam büszke,mert a Hegyestű után a Balaton-felvidék egyik legsötétebb,legsűrűbb erdejében jelzetlen utakon is remekül eltaláltunk Balatonszepezdre!Ez a túra olyan 20 km-es volt és alaposan elfáradtunk,de a szépséges tájak látása megérte.Jó buli volt ez is!

A Hegyestű

A hegyestűi túra filmje

Gergő emléktúrája az Egyenesen át következett október második felében.Szakítottunk a hagyományokkal és a túrát most ellenkező irányból tettük meg.Na és nem elégedtünk meg a nagyvenyimi végállomással,hanem elmentünk egészen Dunaújvárosig.Így összejött 23 kilométer.Hosszú volt tehát az utolsó három túra!Sajnos nem volt a túrán maradéktalanul jó időnk,ezt csak azért sajnáltam mert nem tudtam olyan szépségű képeket csinálni mint amilyeneket szerettem volna.Ennek ellenére a túra most is jó volt.Valamiért szeretem ezt a túrát és ellenkezőleg megcsinálni is jó volt!Úgy tervezem a jövőben,hiszen míg élek addig ez a túra minden évben meglesz tartva,hogy egyik évben a hagyományos útvonalon megyünk a másikban pedig ellenkezőleg.

Egyenesen át a Mezőföld legszebb erdejében

A túra filmje

Aztán mintha elvágtak volna...Nem volt több túra az ősszel,ez pedig számomra igen lehangoló.A november talán a túrázásoknak legkedvezőbb hónap és alighanem a legszebb is és nem jött össze egy túra sem.... Ez mentálisan ki is készített.Elfogytam novemberre mint az ősz.A hónap végén még volt egy kellemes sétám a helyi erdőben amolyan kései finálés apró túra,de ez nem nevezhető persze túrának.Ennyi volt mindössze tehát az ősz.Alighanem 2014 óta a leggyengébb ősz...Még egy szépségtapasz volt,hogy ismét tudtam a legjobb női barátommal találkozni,nem is olyan rég Székesfehérváron.

Öt túránk volt tehát az ősszel.Mind az öt túrát Zolikával nyomtuk,más most nem csatlakozott hozzánk.Kétszer a Balaton-felvidéken voltunk,kétszer a Mezőföldön,egyszer pedig az Alföldön.Az őszi túrákra leginkább az volt jellemző,hogy az mellett,hogy gyönyörűek voltak,egyben hosszúra is sikerültek.

Nem tudom hogyan tovább.Jelenleg a talponmaradásért küzdünk.Lesz még túra persze csak nem tudom mennyi.Bízom benne,hogy egyszer csak fordul a dolog és átválltunk némi jó történésekre is,mert terv az van bőven....

Kései finálé