Távozó öreg harcos

 Lajos,Imike,Mari és én a kilencvenes évek közepén alkottunk elválaszthatatlan csapatot.Szoros barátságba kerültük mi így négyen.Volt akkoriban egy kispályás focicsapatunk a helyi városi bajnokságban.Ennek a kapusa volt Lajos,én meg Imike pedig egy-egy játékosai voltunk a csapatnak.Mari pedig Lajos csaja volt.Együtt jártunk többnyire az akkor fénykorát élő jégkorong meccsekre is.Meccsek után pedig rendre beültünk egy-egy italra az akkor törzshelyünké váló Bingó vendéglőbe ahol redszeresen játszottuk is az akkor népszerű bingó játékot is amivel sokat és sokszor nyertünk is.A focimecsek után meg ugrattuk Imikét,hiszen ő volt a csapat olyan tagja akit lehetett ugratni,szívatni.Na ezek persze sosem mentek el durva formába.Sok remek élményünk van.Aztán Lajos 95 márciusában elvette Marit.Én voltam Mari,Imike pedig Lajos esküvői tanúja.A barátság akkor kezdett alábbhagyni amikor Lajosék elköltőztek a városból egy tolnai faluba.Végül el is halt teljesen a dolog.

Lajossal aztán jó féléve találkoztam újra.Akkor ecsetelte,hogy elváltak Marival.Az okok most nem ide tartoznak.Én ezen alaposan meglepődtem,hiszen a szememben ők voltak az álompár.Tegnap este aztán újra összefutottam Lajossal a helyi Intersparnál.Beszélgettünk egy sort aztán hirtelen eszembejutott Imike,kérdeztem mit tud róla,mi van vele,mert ezer éve nem tudok róla,nem hallok felőle.

Boldog álmokat barátom!

Ekkor közölte,hogy Imike meghalt.Leesett az állam,hiszen egy régi barátomról volt szó.Mondja,hogy ő is akkor tudta meg amikor már két éve elhunyt.Akkor most mennyi lehet?Mivel ismerösök vagyunk Imivel a facen,megnéztem az oldalát, egy 2019-es bejegyzésnél láttam csak,hogy egy közös ismerösünk úgy köszönt el tőle,hogy nyugodj békében öreg harcos.2019 márciusa....az a bizonyos 9-10 hónap...amikor annyi mindenkit elvesztettem sorban egymás után...hát Imike is ekkor mehetett el.A döbbenettől szólni sem tudtam.Sajna az ember nem tud nyomon követni minden ismeröst,de azért lehangoló,hogy évek alatt egy üzenet váltás sem történt régi haverok között...Mondhatni fájó és fájó Imi távozása is.Annak fényében különösen,hogy egy évvel fiatalabb volt nálam.Egy újabb név tehát lelkem síratófalának egy tégláján...Nem volt alkalmam elköszönni.Mivel hiszek a túlvilágban így bizom benne,hogy látod.Akárhol is vagy legyél maximálisan boldog és ha jön egy új élet legyen ennél sokkal jobb!Nyugodj békében barátom!