A határ

Szinte órákkal ezelőtt fejeztük be a Holdvilág-árok túránkat,már az útvonal eltervezése közben felfigyeltem rá,miközben infórmációk után kutakodtam,hogy a köznyelv alaposan összekeveri a Pilist és a Visegrádi-hegységet.Persze nem véletlen,hiszen,hogy úgy mondjam ott vannak egymás valagában...már elnézést a hasonlatért.Sok-sok dolgot ami a Visegrádi-hegységben van a Pilissel azonosítanak és fordítva.Vizsgáljuk meg,hol húzodik a két hegység határa.

A Pilis csúcs

A Pilis hegység és a Visegrádi-hegység két geológiailag jól elkülönülő, de kulturális és turisztikai szempontból egységes hegység a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység találkozásánál. A köznyelvben – helytelenül – általában a kettőt együtt nevezik Pilisnek. 

A két hegységet északon és keleten a Duna, délnyugaton pedig a Vörösvári-árok és a Dorogi-medence (a 10-es főút vonala) határolja. A Pilis és a Visegrádi-hegység közötti határ a Két-bükkfa-nyergen át húzódó északnyugat–délkelet irányú törésvonal. Ezt a vonalat vízrajzilag a Két-bükkfa-nyereg vízválasztójából északnyugat felé folyó Szentléleki-patak s a délkeletnek tartó Dera-patak, az épített környezetben pedig a Pomáz–Pilisszentkereszt–Két-bükkfa-nyereg–Pilisszentlélek–Esztergom műút jelzi. 

Kb. így húzodik a Pilis - Visegrádi-hegységet elválasztó határ

Így tehát egyértelmű,hogy olyan helyek mint pl. a Holdvilág-árok vagy akár a Salabasina-árok bizony a Visegrádi-hegység részei.Pont ezeknél téved legnagyobbat a köztudat amikor is a Pilissel azonosítja őket.Viszont pl. a Kevélyek már a Pilis vonulatához tartozik.

A Duna mentén, Budapesttõl északra hegység és folyó házasságából született a táj. A hegyeket "képviselõ" Pilis és a Visegrádi- hegység jelentõs része a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A karsztos Pilis hegység - legmagasabb pontja a 757 méter magas Pilis-tetõ - barlangokban és forrásokban gazdag; a Visegrádi-hegység andezit tömbjeit pedig patakok, vizek barázdálták, és sok-sok völgyet hagytak hátra maguk után. A hegység legmagasabb pontja a 699 méteres Dobogókõ a magyarországi természetjárás egykori és mai központja, jelzett turistautak sokaságának kiinduló és végpontja, ahol múzeum is õrzi a magyar turistamozgalom emlékeit. A hegyekbõl meredek sziklaszurdokokban vagy lankásan ereszkedõ patakvölgyekben juthatunk le a Duna szintjére. A folyópart nagy része mára beépült, és csak imitt-amott fedezhetõk fel a hajdani ártéri erdõk maradvány.

A vadállókövek

A Visegrádi hegységben találjuk a legnépszerűbb turistacélpontokat,mint pl. a Rám-szakadékot vagy a Vadállóköveket.Óriási népszerűségnek örvend a Prédikálószék csúcsa is vagy akár a Spartacus tanösvény vagy a már említett Holdvilág-árok.Itt találhatóak az embert és erőt próbáló magyar Rém-szakadékok is,mint pl. a Vasas-árok vagy a Salabasina-árok.

A Pilisben találjuk a fenséges Dera-patak szurdokvölgyét,a Teve-sziklát és itt van a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsa maga a Pilis-tető.

Akármelyikbe is megyünk az élmény garantált és mostmár a két hegység határát is tudjuk.