Eszembe jutá a régi fényképek nézegetése közepette a vitorlázos kalandunk.Erről még nem írtam,így ezt most megejtem.Valamikor réges-rég ha nem is egy messzi galaxisban,de a Balaton partján múlattuk az időnket.Gergő még porbafingóan kicsi volt.Miután kellöen kifürödtük magunkat majd egy pizzázónál kellően ki is okádtuk magunkat vagyis csak Gergő,elindultunk Siófok,balatoni partján sétálgatni.Na meg a városka parkjaiban is,játszóterein.Egyszer azon kaptuk magunkat,hogy a siófoki kikötőben sétálunk és egy kisebb fajta vitorláshajó horgonyoz a parton.Ekkor még nem sejtettük,hogy hamarosan elhajókázunk vele...
 |
| A Siófoki kikötő |
Hozzáteszem szinte semmit nem tudok a vitorláshajókázásról,a hajókról,Csodálom őket,szépek,de különösebben nem érdekeltek sohasem.A kikötőben sétálva amikor az ott horgonyzó hajó mellett mettünk el,hozzánk lépett annak gazdája,hogy nem-e lenne kedvünk egyet vitorlázni?Gergő kis porbafingóként azzonnal indulni is akart... én kissé bizonytalanul nézhettem a hajóra,de annak tulaja végül is meggyözött,hogy nem lesz semmi baj,menjünk nyugodtan.Belépve a fedélzetre már páran ott ültek útra készen.Valószinüleg mi lehettünk az utolsók akikkel meglett a kellő létszám.Rövidesen el is indultunk.Persze hozzáteszem,nem volt azért ilyen kedves a hajó tulajdonosa,hisz nem ingyen vitt el az útra.Gondolom azért mégis kicsit olcsóbban mint egy ilyesmire szokás.
 |
| Szabad az út |
A hajó az első perctől kezdve valahogy félig megdőlve haladt.Mondták ez így természetes,mindez a szél miatt van.Én mindenesetre már az első métereknél megbántam,hogy beszálltunk.Nem is a magam rongyos életét féltettem igazán,hanem azt,hogy mi van ha felborulunk?Hogyan mentem ki a gyereket a Balaton kellős közepén?Amig én ezen agyaltam és a félelemtől reszkedtem,Gergő az első perctől kezdve élvezte a hajókázást amit végig is nevetett.Nem győztem őt csodálni,persze ebben a korban még kevés veszélyérzete lehetett.A hajónk mindenesetre félig megdölve de magabiztosan haladt előre,elhagyva messze magunk mögött a biztonságos Siófoki kikötőt...
 |
| Valami ehhez hasonló dölésszögben mehettünk mi is.... |
Mentünk befelé egyenesen a Balaton közepébe,Siófok már csak egy kis távoli pontnak tűnt.Továbbra is érdekesnek tűnt a hajó dölésszőge és én ezmiatt továbbra sem tudta élvezni az utazást.Gergő bezzeg végigkacagta... Feltűnt a szépséges Tihany és szemben tán alighanem Alsóörs talán.A környékünkön meg néhány más vitorlás is mozgott,de úgy tűnt csak mi vagyunk megdölve...ez újra félelemmel töltött el.Bár úgy láttam a kapitány megfelelöen kezeli a hajót egy segítőjével (aki nő volt).
 |
| Eredeti kép a kirándulásról.Jól láthatóan élvezik a hajókázást Gergő és az anyja... |
Nem tudtam mi az úticél,ezt nem közölték velünk.Kikötünk-e valahol,vagy megfordulunk és visszamegyünk Siófokra?Mindenesetre én úgy döntöttem,ha kikötünk akkor mi ott befejezzük,azt onnan megyünk vissza és nem vitorlás hajóval az is biztos!Vajon hol kötünk ki?Alsóörs?Balatonfüred?Tihany?Aztán kiderült a kapitánynak esze ágában sem volt kikötni.Alsóörs partjai elött megfordultunk és elkezdtük a visszafelé utat Siófokra,
A lényeg nem változott most nem erre döltünk hanem arra.Ennyi változott csupán.Ettől függetlenül jó szelünk volt hisz a hajó szép sebeséggel szelte a habokat.Gergő továbbra is vigyorgott,persze félig azon ahogy látszodott,hogy én meg bevagyok szarva...
 |
| Eredeti kép,Gergő élvezi,az én fejemen viszont látszik a zavar... |
Mondjuk ahogy közeledett Siófok úgy kezdtem fokozatosan visszanyerni az erőmet és a kedvemet.Tényleg végig egész út alatt a hajó megdölése idegesitett és a gondolat,hogy ha baj van hogyan tudom menteni a gyereket....Lenyügözően szép volt a Balaton közepéről látni a tájat,látni a közeledő partokat,városokat,de mindenből alig tudtam élvezni valamit.
Közeledett már hál isten a siófoki kikötő.Érdekes volt látni a Balatonból a partot ahol sétálgattunk.Aztán nagy nehezen beértünk a kikötőbe és biztonságosan kikötöttünk.
Semmi gond nem volt egész út alatt,senki nem is izgult semmin csak én...
 |
| Biztonságos kikötő |
Akkor megfogadtam,hogy én soha többet még egy ilyen kalandba....ez kizárt!Nem is voltam azóta se egyetlen egy vitorlás fedélzetén sem,de ma már úgy vagyok vele,lehet újra elmennék.Elképzelhető ha hasonló adódik nem mondok rá nemet.Gergő is megnőtt már azóta,baj meg máshol is érhet,nem valószinű,hogy pont egy vitorláson fogom végezni...
A hajókázás amúgy tényleg nagyon szép volt,ahogy Gergő mondaná: Csak kár,hogy a fater nem látta....!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése