A sorozat novemberi részében a Vértes mélyének egyik megbúvó szirtjén található Csáki várról lesz szó.A várról amelyből alig maradt meg valami és ha tábla nem jelezné,bizony aligha jönne rá az erre járó vándor,hogy ez itt egy régi vár romjai..
 |
| Nem sok minden maradt meg a Csáki várból |
Csákvár, Gánt és Oroszlán között, a Vértes egy 326 méter magas, erdővel benőtt csúcsán találhatók Oroszlánkő, vagy más néven Csáki-vár csekély romjai. A vár alaprajzi elrendezése feltárás nélkül nem állapítható meg.
A 19. század végén Natz József még az alaprajzát meg tudta határozni. A várat tompa ék alakúnak írja le, mely élével É-felé néz, és ezen a részén lejtős udvara volt. A vár hosszát 40,5 méternek, szélességét 14,5 méternek határozta meg. A bástyafalak vastagsága 2 méter, átlagos magasságuk 5—7 méter volt akkor.
 |
| Pár megmaradt fal árulkodik róla,hogy itt vár állt valaha |
A vár két gesztában is szerepel. Anonymus ezt írta róla: "... Majd innen ellovagolva a Bodajk-hegyhez értek. Árpád vezér pedig innen kelet felé Elődnek, Szabolcs apjának nagy erdőt adott, melyet most Vértesnek hívnak a németek otthagyott vértjeiről. Ez alatt az erdő alatt, a Fertő-mocsár mellett Szabolcs unokája Csák sok idő múltán várat emelt. De erről ne többet!"
Kézai Simon a Képes Krónikában említi: "... származott Csák nemzetsége; mondják, ama mezőségen és helyen telepedett meg, ahol most Csákvára fekszik pusztultan. Ezt a várat Szabolcs kapitány alapította, halála után azonban Csák atyafiságával és családjával a maga nevéről neveztette; előbb ugyanis Szabolcs várának hívták. Szár László fiai, András, Béla és Levente idejében ezt a várat a magyarok egyetértő akarattal rontották le."
Persze azért romjaiban is szép,érdemes felkeresni!
A hagyomány szerint 1038-ban Béla herceget, a későbbi I. Béla királyt, Csák fia György innen kísérte Lengyelországba. 1188-ban a III. Béla által győri püspökké kinevezett Csák Ugrin birtoka lett, aki itt is hunyt el 1204-ben. Oklevélben 1289-ben említik először Vruslanku néven. A Csák nembeli Márk özvegye és két fia, István és Péter jelenlétében a majki prépost itt foglalta írásba a Hontpázmány nembeli Szegi Iwanka comes végrendeletét. III. András 1295 után Csák Márk fia István hűtlensége miatt leromboltatta.
A krónikák és oklevelek ellentmondásosak, talán úgy lehet feloldani ezt, hogy amíg Anonymus és Kézai Csákvárról írhatott (a településen nincs nyoma várnak), addig III. András már a később felépült Oroszlánkőt romboltathatta le.
Csák Máté halála után 1326-ban I. Károly a Csákoktól cserével elvetette a vértesi váraikat. Az oklevélben Chet azaz Orozlankeu néven szerepel.Csákivár első említése 1440-ből való.
 |
| Ha lejebb nem jelezné tábla,megtalálni is nehéz lenne... |
1473-ban enyingi Török Ambrus és és felesége, devecseri Choron Katalin a tulajdonosa Mátyás király adományaként. Oláh Miklós 1536-ban Hungaria et Attila című művében megemlíti Orozlankew várát is, amelyet a településsel együtt a törökök pusztítottak el. 1543-ban, Esztergom és Fehérvár elfoglalása után, a török seregek a hozzá tartozó faluval együtt elpusztították.
A terület 1629-ben az Esterházyak tulajdonába került. A vár romjai akkor még álltak, köveit új házakhoz és a majki kolostor építéséhez használták fel.
A várhoz legkönnyebben Kőhányásról az OKT-n túrázva juthatunk el.Pár kilométer után jelzi majd egy tábla (ha időközben nem tették tönkre) a letérést,pontosabban a feltérést,hiszen fel kell mennünk a várhoz,de nem hosszú és nem nehéz emelkedő.Van azért még jelzés is ide,szintén a kékről leágazó kék L jelzés!
A várnál mi eddig egyetlen egy alkalommal jártunk mégpedig 2021 novemberének végén Zolikával,Manóval és a Tizedes barátaimmal.Nincs kizárva,hogy jövünk még erre,de egyelőre nincs tervben.
Filmünkben mi 8,55' tájékán kezdjük meg az emelkedést a várhoz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése