Köcsög egy tél volt - Téli összefoglaló

 Hamar elérkeztünk a tél végéhez,persze ez menetközben nem tűnt mindig ilyen gyorsnak.Mielőtt belevágnék az összefoglalóba,leírom,hogy ma is a téli túraidény utolsó napján is volt egy túra,de erről értelemszerűen beszámoló még nem került fel.Ezt majd a következő bejegyzésem témája lesz,de ez a túra is még a télhez tartózik.Hat túrát próbáltam megálmodni a télre,ez nem jött össze.Öt sikerült ez nem mondható azért olyan rossznak,annál is inkább mert szó szerint egy köcsög télen vagyunk túl.Na persze ez enyhe túlzás,hiszen most az egyszer a tél teljesen tél volt,olyan amilyennek egy télnek lennie kell.Nem sok túrára alkalmas idő volt,vagy lehet,hogy mi nem láttuk csak annak.A december első három hete,ködös,nyirkos,esős volt és némileg hideg is.Az egész január fagyosan hideg volt tele hóval.Nahát milyen fura ugye,tél van és hó is volt.Február meg főleg esősen telt kellemetlen szelekkel és némi faggyal.Nem mindig volt kedvünk túrázni és volt,hogy nem is az idő,hanem a lábam miatt.

Az árva kutyák karácsonyán

A hat buli azért összejött,mert a túrák előtt december közepén újra elmentünk az árva kutyák karácsonyára Ercsibe.Az esemény azonban feledhető volt,megint csak arról nem szólt amiről kellett volna: a kutyákról.Csak Móni kedvéért jöttünk el,minket ez már úgy nem hoz lázba ahogy első alkalommal amikor itt voltunk.A túrák csak karácsony előtt indultak be.Ködös szürke idő járta ekkor,előre is hoztuk az ennek az időnek kedvező Beneváras túrát.A karácsony előtt megtett túra szenzációsan jó volt a ködös,misztikus Mátrába,olyannyira,hogy ez lett a tavalyi év legjobb túrája.Rövid,de látványos és nagyon misztikus volt,élveztem minden percét!

A Benevárnál

December végére lett jó idő.Sor kerülhetett a visszatérés a Prédikálószékre túrára.Ám a jó idő a Visegrádi-hegységben csalóka volt.Hiába volt napos idő,a hegység magasabb részein erős,fagyos szél fújt.Ez néha kifújta a szúszt a lelkünkből,de maga a túra látványos volt.Jó kilátások voltak a magas részeken a Prédikálószékről a Dunakanyar gyönyörű volt.A vadállóköveknél pedig óriási kaland volt lejönni a cseppet sem veszélytelen helyeken.Jó volt itt lenni nyolc évvel azután,hogy Gergővel itt jártam...Ezzel a túrával zárult a tavalyi esztendő.

Zolika nehezen boldogul a vadállóköveknél

A új év nem indult könnyen.Hatalmas havazás uralta az országot hetekig,na meg igen fagyos,hideg idő.Az én koromban ilyenkor már nem esett jól kimozdulni.Nem is mentünk.Aztán január végére némileg enyhült az idő,így útnak indultunk meghódítani a korábban megálmodott pokoli stadiont a Szentendrei-szigeten.Ezen a napon sem volt maradéktalanul jó idő,de megtaláltuk az erdő mélyén a természet álltal teljesen magáévá tett egykori építményt.Kalandos jó túra volt.Ekkor jártunk életünkben első alkalommal a Szentendrei-szigeten.

A pokoli stadion

Februárban akadt egy-egy nap jó idő,az egyik szombaton nekivághattuk a már szintén korábban tervezett Naplás-tónak.A tó és környéke klassz volt,valamint a később útunkba kerülő Keresztúri erdő is,de a közbenső szakaszok unalmasak,ingerszegények és csúnyák voltak.Hosszú túrát tettünk nyolcban százalékban betonon,de azért jó buli volt,főleg a Keresztúri erdő felett alacsonyan elszálló repülőkkel.A hónap java része aztán kellemetlenül esős és némileg hideg volt.Csapatunk felkészülési mérkőzéseire jártunk főleg ekkor,de csak a hazaiakra.Aztán a hónap utolsó napjára jutott a Dunán innen Dunán túl idei túrája.(ez volt ma,erről lesz majd a következő bejegyzés).

A Naplás-tó

Végre minden igényt kielégítő tavaszi túraidő volt.Ez pedig rengeteg hóvirággal járt a Szent Mihály erdőben.csodálatos volt a milliónyi hóvirág között túrázni.Aztán a túra többi része kicsit már nehézkes volt,de legyűrtük ezt is és összeségében jó volt.Ezzel zárult a téli túraidény a maga öt túrájával.Végül is megállapítható,hogy a tervek nagyrésze megvalósult mégis valami megmagyarázhatatlan hiányérzetem van.Nem tudom,talán valóban köcsög egy tél volt,vagy csak az elmaradt hatodik túra miatt.A túrák végül is jók voltak.Minden túrát Zolikával nyomtam végig,más most nem tartott velünk.Reméljük a tavalyihoz hasonló kelemes tavasz következik!

Hóvirág erdő

A télen is készült mindegyik túráról film,ezek sorrendben ezek voltak.

Az ötödik film pár napon belül elkészül,akkor majd beteszem ide.

Ikonikus helyek (2.) - Tündérszikla

 Új sorozatot inditok!Túrázásaink történetének legikonikusabb helyeit veszem sorba,mindenféle logikai sorrend nélkül,ami éppen eszembe jut.Nem magát a helyet mutatom be,hanem az itt megélt élmények,kalandok szemszögéből elevenedik fel maga a hely.A számomra,számunkra így vagy úgy kedves emlékű,vagy bármilyen okból fontossá váló helyek kerülnek ide be.Helyek amik valamiért kedvesebbek,fontosabbak,emlékezetesebbek mint az átlag.A második ilyen hely a Budai-hegység keleti lábánál megbúvó Tündérszikla amelyről már számtalanszor volt szó ebben a blogban.

A Tündérszikla amikor utoljára láttam (2019 tavaszán)

Az első olyan túrák egyike volt az ide vezető túra amelyeket már terv szerinti bakancslista keretein belül valósítottunk meg Gergővel még 2015 végén.Az,hogy hogyan került képbe nem tudom,alighanem véletlen.De mivel véletlenek nincsenek,már ekkor tudatos túlvilági tervezés volt a dolog mögött,hiszen a helynek különös jelentősége lett a jövőben!

A túra ez az első jól sikerült,de úgy vettük,hogy egy a sok közül.Évekre elfelejtettük,majd lassan-lassan újra kezdett kibontakozni egy terv egy ide vezető túráról.De Gergővel már soha többé nem jöttünk el ide.Gergő halálát követő hónapban nagy hidegben és hóban viszont eljutottam ide.Minderről amúgy volt már szó ebben a blogban nem is egyszer.Aztán az volt a meglepő,hogy rá egy és rá két hónapra újra eljutottam ide!

Gergő a sziklánál 2015 végén,lehet már akkor "ide tette" azt az üzenetet?

Mint sikeresen megfejtettük a Tündérszikla hordozta magában Gergő nekem szánt üzenetét a túlvilágról,bármily hihetetlennek tűnik is ez,bizony így volt!Már az is különleges volt,hogy egy helyre három hónap alatt háromszor is eljutok.Ilyen véletlenek nincsenek.Aztán nem kis agyalással utolsó exemmel sikerült megfejtenünk a dolog és a hely nekünk szánt titkát!Erről a történetről és az életem egyik legfurcsább túrájáról ami szintén ide vezetett volt már szó a blogban.Ha érdekel keresd meg,ha nem találod szólj segítek!

A hely így különös jelentőséggel bírt immár.És talán az is fura,hogy aztán többé e sorok írásáig legalábbis nem tértem vissza.Mintha a sikeres "megfejtés" után elvesztette volna jelentőségét a hely,újra egy volt a sok közül.

Jómagam a sziklánál

Persze számomra sosem lesz egy a sok közül és egészen biztosan visszatérek még a misztikus,varázslatos helyre.Talán addigra Gergú újra kiagyal ide egy nekem szánt üzenetet.

Maga a Tündérszikla amúgy egy hát nem is tudom,jó tíz méter magas sziklatömb amelynek megmászása inkább a profik dolga.Mi az egyszerű túrázók inkább lentről csodáljuk a természet eme remekművét.Kellemes jó túrák vezetnek ide és innen is lehet sok irányba menni.

A hely bentragadt a szívembe,hiszen voltam itt Gergővel,voltam itt az  utolsó szerelmemmel,voltak itt érdekes,misztikus csodák és ide vezetett Gergő túlvilági üzenete is.Egy nap még majd egészen biztosan visszatérek!

A szikla azon a napon amikor az a bizonyos legfurcsább túra vezetett ide..

Ikonikus helyek (1.) - Bátorkő

 Új sorozatot inditok!Túrázásaink történetének legikonikusabb helyeit veszem sorba,mindenféle logikai sorrend nélkül,ami éppen eszembe jut.Nem magát a helyet mutatom be,hanem az itt megélt élmények,kalandok szemszögéből elevenedik fel maga a hely.A számomra,számunkra így vagy úgy kedves emlékű,vagy bármilyen okból fontossá váló helyek kerülnek ide be.Helyek amik valamiért kedvesebbek,fontosabbak,emlékezetesebbek mint az átlag.Az első ilyen hely a Várpalota közelében a Bakony erdeiben megbúvó romtorony:Bátorkő.

Bátorkő az első találkozáskor

Nem is emlékszem pontosan mikor találkoztam először Bátorkő nevével.Ahogy visszatudok emlékezni az online turistatérképet böngésztem új túrákat tervezgettem amikor feltünk Várpalotától északra a Bátorkő neve.Valamiért már akkor szimpatikus volt és elkezdtem utána járni elolvasni és megnézni a rommal kapcsolatos dolgokat.Aztán már éreztem,hogy a hely hív magához és én már tudtam,hogy ide rövidesen eljövünk.Így is lett.2018 nyarán esett meg az első találkozás.Azon a túrán Várpalotától tartottunk Eplénybe,tán napra pontosan hat éve (e sorok írásakor).Gergő és Mónika Bernadet tartott velem.Bátorkőt ekkor a Vár-völgy felöl értük el,mert van ám más útvonal is!Na persze páratlan szépségű volt ez az út is.Lenn még a völgyben Bátorkő tövében minden különösebb "előjáték" nélkül Gergő közölte velem,hogy Petőfi itt írta a Szeget szeggel c. versét.Na ezt meg honnan tudta Gergő?De így volt,igaza volt.Ezt követően mentünk fel Bátorkőhöz,ez volt az első találkozás.Persze nagyon tetszett,nagyon odáig voltunk.Valamiért sokkal jobban szerettük mindig is a romokat,mint a kész vagy a felújitott dolgokat.

Az egyik legikonikusabb képünk Gergővel Bátorkő alatt

Gergő ezután félévvel ment el,nem jutott el többé Bátorkőhöz.Én meg úgy gondoltam Bátorkőre mint az egyik legcsodásabb helyre ahol valaha is jártunk Gergővel.Ekkor még úgy nem fogant meg bennem a gondolat,hogy valaha is visszatérjek...De visszatértem.2020 decemberében valami különös láthatatlan erő vezetett el újra ide.Ekkor már újra elakartam jönni,hiszen előszeretettel jártam olyan helyeken újra,ahol Gergővel is valaha... így aztán úgy történtek a dolgok,hogy eltudjak jönni.Alighanem Gergő vezetett ide odaátról újra....Ekkor Manóval és Zolikával érkeztem.Misztikus ködös volt a Bakony ezen a decemberi napon,de éppen ettől fantasztikusan szép.Nem sok mindent láttunk a ködben mégis ez lett az egyik legjobb túránk a történelemben,valószinűleg top10-es.Ekkor is a völgy felül jöttünk,ám nem folytattuk a túrát Eplény felé mint régen Gergővel,hanem a szemközti Fajdas-hegyet megmászva tértünk vissza Várpalotára.A Fajdas-hegyről remek kilátás van Bátorkőre,persze a sűrű ködben ekkor semmit nem láttunk ebből.Mégis fantasztikusan jó túra volt.Nagyon jó lett volna,ha ott van velem Gergő is és ismét együtt éljük át ezt a csodát.

Bátorkő a misztikus ködben

Némileg tisztult aztán az idő

Zolikával Bátorkőnél

Ettől kezdve Bátorkő fogalommá vált.Zolikát két közös barátunk állandó jelleggel csesztette a közösségi oldalakon amiért ezen a túrán nem mászott fel velünk a toronyhoz ahogyan én meg Manó.A dolog persze vicces zirkálódás lett,de éveken keresztül előjött mindig a téma.Míg nem Zolika megfogadta ha majd újra eljövünk fel fog jönni ő is.Nem gondolta,hogy pár év és ismét eljövünk ide.2023 februárjában a Tési szélmalmokhoz vezető túra keretein belül érintettük újra az ekkora már kedvencünkké emelkedő Bátorkőt.Most nem a völgy felöl,hanem a Fajdas-hegyről jöttünk és végre megcsodálhattuk az eddig még nem látott kilátást Bátorkőre.Ekkor Zolikán kivül Viki és Tomi tartott velünk és ez is egy remek túra volt!

Végre a hegyről is láttuk Bátorkőt!

Közben Zolikára mentek a fogadások,hogy most fel mer-e mászni a toronyhoz közvetlen.Tudni kell,hogy Bátorkő tornyához nem olyan egyszerű felmenni,kőbe vájt lépcsőkön és sziklákon kell felmászni úgy,hogy jobb oldalt sziklafal van,balra pedig a szakadék.Oda kell figyelni mert balesetveszélyes!Ide nem mert feljönni korábban Zolika (én,Manó és Gergő különösöbb gond nélkül felmentünk mindig) és ezért csesztették a csajok évekig.Ezen a napon aztán eljött a revans lehetősége,hogy Zolika bízonyitson és,hogy ne csesztessék többé.Összeszedve minden bátorságát végül is sikerült neki és feljött a toronyhoz!Az ellene fogadók bukták  fogadást,Zolika pedig nagyon büszke volt magára.Ez a sztori is hozzátartozik Bátorkőhöz,ahhoz,hogy miért is tekintjük mi ikonikus helynek.

Jómagam,Viki és Zoli Bátorkőnél

Csodás kép a völgyből

Amúgy remek volt ez a harmadik túra is amely Bátorkőt érintette.Nem voltunk többet.Bátorkő három túra alatt is ikonikus helysziné vált túrázásaim történetében ahová mindig szívesen jövök vagy térünk vissza.Mert,hogy visszatérünk még az boritékolható (halál és egészségügyi problémák gátolhatnak meg csupán ebben).A torony a rom valamiért bejön nekünk,akárkivel is voltam itt mindegyiküknek tetszett.Olyan hely amiért az ember útra kel és nem beszélve arról,hogy remek túrák tehetők ide amelyeknek a nehézségi foka szinte elenyésző.Akár a völgy,akár a hegy felöl jövünk a nem mindennapi élmény garantált!Na meg nem mellesleg a rom a torony őrzi Gergő nyomait...

Gergő itt hagyta a nyomát...

Köd előttem,köd utánam...

Kicsit híján vagyunk a túráknak ezekben a napokban.Egyrészt nem igazán van jó idő hozzá (bár ez sosem volt akadály mikor Gergővel mentünk),másrészt vajmi kevés a szabadidő mostanság,főleg a túlórázásaink miatt.
Na de majd megyünk ám azért rövidesen!

Gondoltam egyet a jó kis ködös időben,kisétálok a helyi Tescoba,útközben ugyis keresztezni az utam a régi pentelei temetőt.Arra gondoltam a ködben csinálok pár képet az amúgy normál körülmények között is misztikus jellegű temetőben.Ám hiába,ember tervez,Isten végez...ugye.Mire kiértem oda gyakorlatilag a köd nagyrésze felszállt.
Gondoltam ha már itt vagyok lövök pár képet.

Kis kápolna a temető közepén.Valamikor a kiegyezés könyékén épülhetett.

A temető és azon túl a Tesco.Felfedezed a képen?Ha nem,segítek!Nézd meg a következő képet.

Túrázásainkhoz nem igazán kellett ez a temető sosem.Nem érintette egyetlen túránk sem a múltban.Én tettem egy kitérőt ide amikor Gergő három fájához túráztam ki a nyáron.Sokkal inkább "kell" ez a temető ha a helyi Tescoba megy az ember.Mert bár van út ami megkerüli,de átszelve a sírkertet sokkal rövidebb a táv.Sosem szoktuk megkerülni amúgy.

A temető is mind sok-sok minden más is,az őszi finálé idején a legszebb,olyankor a legmegkapóbb a látvány.
Ha nem felejtem el,idén kijövök majd pár képet lőni akkor.

Hasonló klassz lehet ködben,ami ugye most felszállt... Mit ad isten már mikor hazafelé battyogtam a köd ismét kezdett leszállni.Na tessék,szórakoztak velem az égiek.Hát mindenesetre vissza már nem mentem.Majd egy más alkalommal.

Így már talán jobban látszik a környezetbe abszolúlt nem illő Tesco...

Mystic cemetery...

A misztikus temető

Még tavaly márciusban jártunk erre,egy remek Vértesi túra során.Előtte is tudtam a létezéséről,de amikor eljutottam ide akkor éreztem csak meg azt a különös misztikus érzést amelyet e hely áraszt magából.A Körtvélyesi erdei temetőt a Vértes északi részén találjuk meg,közvetlenül a Mária-szakadék végén/elején attól függöen merről érkezünk.A különös misztikus,nyilván szerényebb látási viszonyok mellett félelmetes hangulatot árasztó temető rögtön magával ragadja az erre tévedő vándort.

A temető a Vértes erdejében

A temetőről az 1800-as évek kezdetétől találhatók feljegyzések.Körtvélyespuszta egyházközösségi gondozását 1815. július 17-től bízták a felsőgallai plébánosra.A körtvélyesieken kívül ide temették Csákányos-, Szenttamás- és Kapberekpuszta német- és magyarajkú lakóit is.

Fiókegyházi vizitációkból ismert, hogy Körtvélyesen 1875-ben 85, 1929-ben 57, Csákányosban 1828-ban 60, Szenttamáson 1875-ben 9, 1912-ben 2 lelket számoltak.

 Kapbereken 1928-ban a két erdész és családjuk élt.

 Jelenleg mintegy 15 darab síremlék látható a temetőben, néhány a földön fekszik, 2-3 darab el van törve.

A temető szélén van egy katonasír, amelyben a kopjafa tanúsága szerint hét magyar katona fekszik 1945 óta.

Misztikus hangulatot árasztó hely

A legkönnyebben az 1. sz. főút mellett, Szárliget közelében található Birkacsárdától lehet megközelíteni.Innen nyugati irányban mintegy 2,5 kilométert kell menni a kék jelzésen a Mária-szakadékon áthaladva (vagy azt a K+ jelzésen kikerülve).Mielőtt a kék jelzés eléri az aszfaltozott erdei utat, közvetlenül jobboldalt van a temető, az út szélén nagy tábla jelzi.  

A leírások szerint 15 sír van a temetőben,nekem többnek tűnt...

Az átlagosnál jobban felvannak erre testve a jelzések így az eltévedés szinte kizárt.Remek túrák tehetők a szélrózsa minden irányéba,a Mária-szakadéktól sem kell megijedni,hiszen jól járható veszélyeket nem igazán hordoz magába és rendkivül látványos.A temető után továbbmenve pedig eljuthatunk a fantasztikus Vitányvári romokohoz.

A katona sír a temető kapujánál

Mistic...

Bátor szívvel ajánlom mindenkinek,hogy keresse fel!Kérek mindenkit,hogy sem itt,sem az erdőben ne szemeteljen,nem érdemli meg ez a hely ezt!

Vigyázzunk az ilyen gyönyörü helyekre!