Először a Geresdi-dombságban

Bár talán nem jó kifejezés az először,ugyanis a három évvel ezelőtti Hidas-Ófalu-Mecseknádasd túránkon érinthettük a Geresdi-dombságot az amúgy a Mecsek legkeletibb részén zajló túra közben.Ugyanis szinte meghatározhatatlan,hogy pontosan hol van a Mecsek és a Geresdi-dombság határa.Valahol Ófalu környékén igen de,hogy pontosan hol,csak a jó ég tudja...Na,de a mostani túránk teljes egészében a Geresdi-dombságban zajlott,így tulajdonképpen végül mégis csak ez volt az első alkalom.A dombság amúgy a Baranyai-dombság része,nyugaton az emlitett Mecsekkel,míg északon a Szekszárdi dombsággal nőtt össze.Na,de volt ennél nagyobb problémánk is a túra tervezésekor.Ugyanis végig böngészve mind a Geresdi,mind a Szekszárdi-dombság településeit,mindehol azt tapasztaltuk,hogy rendkivül gyenge a tömegközlekedés.Vagy az odaúttal vagy a hazaúttal akadnak problémák.Végül is Mórágyra esett a választásunk,még itt úgy ahogy elviselhető szinten voltak a településre bejáró buszjáratok.Így hát Mórágy köré kellett szerveznünk a túrát.

Rajt Mórágy központjából

Némi zavarok után összeállt a kép.A tervünk az volt,hogy Mórágyról indulunk,megnézzük a Mórágyi rögöt,majd elmegyünk a Henrik-forrás érintésével elmegyünk Bátaapátiba,ott felmegyünk az Apponyi kilátóhoz.Onnan pedig egy másik útvonalon visszajövünk Mórágyra.Nem tűnt lehetetlen feladatnak a mindössze 13-14 km-es túra.Zolikával korán reggel indultunk neki és már nyolc előtt Mórágyon voltunk,ahol rögtön a buszmegálló mellett volt egy kocsma.Hát ha már így alakult lenyomtunk egy felest és egy kávét kezdésnek.Kitünő volt mindkettő és olcsó az amúgy Patak csárda névre hallgató kocsmában.Ezután inulhatott is a túra az országos kék déldunántúli kék szakaszán.Ezen szándékoztunk menni Bátaapátiig.Mórágy és a környék gyönyörű volt és rögtön első látásra beleszerettünk a kis tolnai faluba.

Mórágyi kistemplom

Elindultunk a kéken nyugat felé,egy darabig még a festői falucskán át vitt az út.Volt minden:templom,malom,patak,sziklára írt utcanevek,zöld dombok.Kiérve a településről egy nagy zöld rétre lettünk figyelmesek,majd kicsit odébb még egyre.Itt volt a Mórágyi rög!A domboldalban pompázó gránitképződmény egy részét egy színpad(!) takarta!Ezek az eszetlenek voltak akkora májerek,hogy a szinpaddal eltakarták a környék legnagyobb nevezetességének egy részét...Nem tudom melyik baromnak pattant ki az agyából,hogy ide színpadot építsen,de ekkora hülyét alighanem még az Isten sem baszott...Pár méterrel odébb volt a másik fűves terület ahol senkit nem zavart volna egy színpad,itt azonban rendkivül illúzió romboló volt...

Mórágyi malom

A színpad és a mórágyi rög

Maga a terület a rög a környék nagyon szép volt.Maga a színpad sem volt rossz,csak rossz helyen volt!Nem tudtam ezzel így megbarátkozni.A rögről megírtam a tudnivalókat néhány bejegyzésemmel ezelőtt,most nem térek ki rá.Elég annyi,hogy körbejártuk,megnéztük,fotóztuk,filmeztük majd meg is reggeliztünk itt.Voltak itt vécék is,de azok zárva voltak.Mindezek megcsodálása után indultunk tovább.Még egy ajtóra lettünk figyelmesek a domboldalban,egy földrengésmérő állomás volt itt!Ezekszerint benn a domban!Na ilyent sem láttam még...Mentünk tovább a kéken amely nagyon hamar emelkedésbe kezdett!Nem is kicsi és nem is rövid volt az emelkedő.Amikor felértünk egy-egy helyre már azt hittük na ez a legteteje,mindig volt folytatás felfelé...Így telt a következő másfél kilométer...Fel,fel és fel az amúgy gyönyörű zöld erdőben!

A rög legszebb pontja

Látványnak nem utolsó

Fel és fel...

Sokára jött a lefelé menet,akkor viszont hosszan és egyenesen ment lefelé az út és végül leért egy völgybe.Jó másfél-két kilométeres völgyes szakasz következett aminek azért örültünk.Mesés völgy bontakozott ki fokról-fokra.Kezdett hasonlítani a Mecsek csodás völgyeihez.Nem tudtam a nevét és most sem tudom.Itt volt egy kilométerre maga a Henrik-forrás amely szerencsére folyt is,így frissitettük az egyre melegedő időben a vízkészletünket.Majd egy darabig még a völgyben haladtunk,utána pedig újra emelkedni kezdett az út.Már annyira durva azért nem volt,mint az elején.Csodásan zöld volt a természet

A forrás a csodás völgyben

Itt-ott már kilátásaink is voltak az enyhén emelkedő szakaszon a környező zöld dombokra.Csak ámultam,mert a Geresdi-dombság nagyon szép volt!Egy pontnál kiértünk egy szélesebb útra,egy kereszteződés volt itt.Jobbra és balra felfelé ment tovább az út,az egyenes előttünk meg lefelé.Szerencsére erre kellett menni.Továbbra is lenyügöző volt a zöld természet,az út pedig ereszkedett lefelé.Nem olyan nagyon sokára egy újabb festői völgybe értünk ahol rengeteg medvehagyma volt!Még zöld volt,virága egy.-kettőnek volt csak,de már érezni lehetett a kellemes hagymaillatot.Egy kis családdal találkoztunk szembe,babakocsival voltak,ez a szakasz alkalmas volt a babakocsis sétákhoz is.A völgy amúgy hasonlított a mecseki völgyekre,nem hiába pár kilométerre volt csak innen a Mecsek.

A kereszteződésnél

A völgyben

Végre aztán feltűnt Bátaapáti.A falu igazából akkor tetszett meg amikor a három évvel ezelőtti grábóci túránkról tartottunk hazafelé és Bátaszékre menet bejött ide a busz.Már akkor elhatároztam,hogy egyszer ide eljövök.Ez most valóra vált!Beérve a faluba egy vadászház fogadott amin szép szarvas agancsok voltak a bejárat felett.Ezt megnéztük majd behatoltunk a szép és nyugodt településre.Rögtön feltűntek a falu nevezetességei: a Nepomuki kápolna és az Apponyi kúria.Majd megláttuk azt a vendéglátóhelyet is amit már a neten kinéztünk magunknak.Nem kellett tehát másfél órát keresgélni mint múlt héten Balatonalmádiban.Be is ültünk az Édes Álom nevezetű vendéglőbe.Egyből feltűnt a helyiek vendégszeretete!Mindenki rendkivül kedves és barátságos volt!Ezért is imádom az ilyen kis falvakat.Mi sört,kávét és rétest rendeltünk.Ez volt a valaha volt legfinomabb rétes amit életemben ettem!Túros-epres volt amúgy.Egy órát pihentünk ezen a kellemes helyen.A helyiek már hubertust is akartak fizetni nekünk.Ha maradunk még kicsit alighanem puszi pajtásokká váltunk volna...

Feltűnik Bátaapáti

A kápolna és a kúria

Sörözés az Édes Álomban

A végén még lenyomtunk egy-egy limonádét és indultunk a falu fölé magasodó kilátóhoz.Nem volt ugyan messze a 250 méter magasan álló Apponyi kilátó,ám oda a faluból egy 15%-os emelkedő vitt fel.Hát a sörözést követően kiköptük a tüdönket,de azért persze felértünk.A kilátó jól nézett ki és boritékolható volt,hogy szenzációs kilátásaink lesznek fentről.A kilátóra most nagyon részletesen nem térek ki,szerepelni fog a kilátós sorozatomban.Fából készült és tágas,széles lécsők vezettek fel a 13 méter magasan lévő kilátószintre sok-sok pihenőszinttel egybekötve.Odafenn körbelehetett járni a kilátó fő vázát és természetesen körpanorámánk volt.Nem csalódtunk,igazán szenzációs kilátásban volt részünk!

Az Apponyi kilátó 

A kilátó lépcsője

Sok mindent láttunk.Nyugat felé például láttuk a Mecseket a királlyal a Zengővel.Délre a Geresdi-dombság vonulata köszönt szembe,alattunk Bátaapáti vigyorgott ránk.Keletre a szomszéd dombok adtak témát,északra a Zsibrik tó és a Szekszárdi-dombság látszódott.Fenomenálisan szép volt!Jó félórát gyönyörködtünk fenn.Érdemes volt ide eljönni,mert óriási élmény volt!Lementünk mert jöttek mások is.Majd visszasétáltunk a faluba most a 15%-os emelkedőn,lefelé.Visszaérve Bátaapátiba egy aranyos kutyus üdvözölt minket.Még megnéztük a falu főterét és a templomot,majd a sárga jelzésen immár elhagytuk a festői Bátaapátit észak-keleti irányba.A sárga jelzésről lehetett látni az itteni radioaktív hullandékgyüjtő tároló bejáratát.Jobbnak tűnt nem közelebb menni hozzá...

A Mecsek és a Zsibri-tó

A Geresdi dombság és az út amin jöttünk

A sárga jelzés aztán elindult felfelé,ez is volt legalább 15%-os emelkedő,de ez mellé már igen meleg is volt.Így nem volt egyszerű megmászni.Felérve ekkor még nem tudtuk,de nem a legtetejére érve,fenomenális kilátásunk nyílt az alattunk lévő völgyre melyben ott volt Bátaapáti is.Látszódott a szemközti domb is a kilátóval a távolban pedig a Mecsek tűnt fel.Csodás hely volt ez is!Na de indultunk tovább és várt ránk még két komoly emelkedő,ha 15%-os nem is volt,de 10% igen.Ezeket megmászva egy fensíkra értünk,innen már a másik irányba észak és kelet felé nyíltak kilátásaink.Na ez sem volt csúnya,de erre annyira nem tudtam megítélni mit látunk.Feltehetőleg a Szekszárdi-dombságot és a Sárköz sík részei tűntek fel.

Újra fel a 15%-oson

Lenn a völgyben Bátaapáti,a távolban a Zengő,balra a dombon a kilátó

A fensíkon,távolban a Sárköz

Ez nem volt olyan hosszú szakasz,egy ponton a sárga egy erdőbe tért le és az út ereszkedni kezdett.Letérve erre pár száz méter volt csak az erdei szakasz és ennek végeztével már vissza is értünk Mórágyra!Erre bizony nincs messze egymástól a két falu.Mórágy felső részein kötöttünk ki,még ereszkedni kezdett vissza a központba.Kellemes utcák vittek lefelé sok látnivalóval.Száz méterenként voltak csapok a faluba így friss vízet is tudtunk nyerni.Még volt egy szép templom,gránitfalas pincék,majd le is értünk a központba ahonnan indult a túra.Teljes volt a kör.Még volt időnk.Beültünk a Patak csárda teraszára sörözni és kávézni.Itt is összebratyiztunk a helyiekkel,jól eldumáltuk velük az időt.Kellemes volt!

Visszaérve Mórágyra

Mórágy gyönyörű!

A kellemes cseverészés után indulni kellett,jött a buszunk.A helyi buszmegálló amúgy olyan volt mint egy szoba,bútorokkal berendezve...Na,de aztán buszra szálltunk.Ez elvitt Szekszárdra,ahol 50 perc várakozás után volt vissza Dunaújváros felé busz.Este nyolckor már itthon voltam.Az utazás sima és nyugis volt.

Ez volt az év nyolcadik túrája.Most 14 kilométert trappoltunk.Összesen így tartunk 130,6 kilométernél,ez pedig 16.32 km/túra átlagot szül.

Hihetetlen,de kemény túra volt!Sok-sok durva emelkedővel.Nem gondoltuk,hogy egy dombság fingat meg minket,hiszen a közelmúltban sem a Bakony,sem a Balaton-felvidék sem volt ilyen kemény.De persze ettől függetlenül élveztük.A falvak és a Geresdi-dombság szépségére nehéz jelzőket találni.Mindenképpen tervezünk még ide a jövőben!

Cigány-forrás (Zobákpuszta)

A nagyjából 200 forrással rendelkező Mecsek hegységben akármerre is mész komoly esélye van,hogy útközben legalább egy forrás keresztezi utadat.Itt a legkisebb az esélye annak,hogy szomjan maradsz.Ebben a sorozatomban ezeket a forrásokat próbálom bemutatni.Sajnos évente jó esetben is max.háromszor jutok el a Mecsekbe.Így aztán képtelenség minden forrásnál személyesen ott lenni.Előfordulhat,hogy ennek fényében internetes segítségre szorulok.Ahol már jártam,ott a saját élmények dominálnak.

A hegységben három Cigány-forrást is találunk.Mivel kettővel már megismerkedtünk jöhet a harmadik,amelyet a Kelet-Mecsek nyugati részén találunk meg.

Így néz ki a Cigány-forrás

Zobákpusztától keletre, a Gyopár kulcsosházat elhagyva, a kék négyzet jelzésű turistaút mellett található foglalt forrás.

Helyi kőzetanyagból emelték támfalas foglalását, amelyből egy vascső beépítésével vezették ki a napfényre az itt jelentkező rés- és hasadékvizet.
A foglalás középső részében található a felirata. A nem jelentős hozamokkal jelentkező forrás előterében kb. 0,5–0,7 m-es vastagságú, közel 20 négyzetméteres nagyságú forrásmészkő lerakódást lehet látni. A kivált mésztufa igen laza állagú, helyenként csak erős bekérgeződést jelez, miután a forrás alacsony hozamai következtében nincs lehetőség az ellenállóbb részek kialakulására.
A foglalás közelében, attól nyugatra egy folyamatosan túlfolyó dagonya van, ahol szintén erőteljes bekérgeződés jelentkezik. A forrásnál és a mellette található helyszíneken a jura időszak liász márgáiból történik a repedésvíz jelentkezése, 3-10 liter/perc értékek között változva. A forrás mellett jobb oldalon több "szökevényforrás" is található, melyek legalább annyi vizet szolgáltatnak, mint kiépített társuk.

Cigány-forrás

Hellényi Miksa szerint Csokonay Sándor foglalta. A pontos dátumát nem tudjuk, viszont az 1960-ban íródott Pécsvárad és környéke kalauz nevén említi: "..ismét taligaúton a Cigányforrás mellett megyünk el, mely a közeli lejtőpihenőn elhagyott cigánytelep részére szolgáltatott ivóvizet." lsd. érdekességnél.

- Valamint az 1967-es "11 forintos" térképen szerepel.
- Ezen kívül a belső felépítését sem tudjuk pontosan, hogy üllepítő medencés vagy nem.

2005-ben a forrásfalazatot felújították és új táblával látták el.A forrás közelében a volt erdészházat alakították át kulcsosházzá. A bőrgyár temészetjárói 1972-ben tették lakhatóvá a házat és ez időtől fogva fogad vendégeket. A házat újravakolták, villanyszerelés, festés-mázolás készült és még a padlózatot és ki kelett cserélni.

1985-ben fürdőt és angol WC-t is beépítettek az addigi "pottyantós" helyett.

Nemrégiben újra felújították, jelenleg 20 főt tud egyszerre fogadni.

Több Cigány-forrás/kút/ is van a Mecsekben, Sás-völgyben, Jakabhegyen, Kis-mély-völgyben mindegyik közelében cigány település volt valamikor innen kapták nevüket.

A Gyopár kulcsosház a forrás közelében

Béke-forrás

Mivel a mecseki források is szerves részei túrázásaim történetének,anno úgy döntöttem,hogy inditok egy sorozatot ezek bemutatásából.A Mecsekben nagyságrendileg kétszáz forrás található,természetesen ezeknek csak a töredékénél jártam,de mégis úgy teljes egy sorozat ha annak minden darabját bemutatjuk.Nagy segítségemre van ebben Baumann József gyűjteménye.A sorozatot még Gergő halála előtt pár nappal inditottam,tartozom annyival az emlékének,hogy próbálom végigvinni...

A mai májusi részben a kisújbányai Béke-forrással ismerkedünk meg.

A forrás Kisújbányán

Elhelyezkedése:A Kisújbányát átszelő völgy bal oldalában, a völgytalpon, a földtani környezetet meghatározó szinklinálisnak megfelelően kibillentett helyzetű fehér mészkő rétegfejek közül (alsó kréta korú) jelentkező forrás, a kék sáv jelzésű út mellett.

A fakadási hely környezetében barlangra emlékeztető üreget képeztek ki, amely elé vasrácsos, zárható ajtót helyeztek.
A forrás vizét a foglalás alapján a szomszédos házaknál is hasznosítják, külön védelemmel ellátott gravitációs vezetékkel vagy szivattyús vízkiemeléssel.
A foglalásból természetes módon eltávozó víz közvetlenül a patakba folyik. A forrás vízhozama a karsztos jellegnek megfelelően szélsőséges és gyakran változó, tartósan 30–70 liter/perc, míg az árvízi kifolyások során akár 3–400 liter/perc is lehet. Utóbbi esetekben nemcsak a vasrács aljában, hanem annak környezetében, a mészkő repedéseiből is folyamatosan lép ki víz. Ilyenkor további két, jól elkülöníthető fakadási hely mutatkozik meg, amelyeknek egyenkénti hozama akár az 50–60 liter/perc értéket is meghaladhatja.

Az Óbányai-völgy felöl jövet vagy oda tartva olthatjuk itt szomjunkat

A foglalás pontos időpontját nem ismerjük, viszont egy 1979-es mecseki leírásban név szerint szerepel.Feltételezésünk szerint a Kisújbányai lakók foglalhatták.

A forrásnál számtalan alkalommal jártam-jártunk már.Elöször természetesen Sándorral 1986 környékén,majd a haverokkal is voltunk itt,valószinűleg ittunk is a vízéből.Később Gergővel is érintettük a forrást.Többek között a 2009-es Nyárádi kunyhónál való nyaraláskor,amikor elöször hoztam el Gergőt az Óbányai-völgybe,aztán a keletről-nyugat felé Kelet-Mecseket átszelő túrán is megálltuk itt.Reményeim szerint jövünk is még majd ide.

Kicsit ugyan elvan bújva (és a kép is gyengébb kicsit),de az útról azért észrevenni!

Anyák-kútja

Egy új sorozatot indítok amelyben a Mecseki forrásokat szeretném bemutatni és megismertetni a nagyérdeművel.Miért éppen a mecseki források?Elöször is azért mert a Mecsek a kedvencem és a források hazája a több mint kétszáz forrásával.Természetesen nem tudtam még mind a kétszáznál járni,de egyrészüknél már jártam és ittam is a vízükből.

Úgyanúgy mint a népmondás sorozatomnál,minden hónapba egy forrást mutatok be.Kétszáz forrás...hát pár évig ez elfog tartani szerintem,még az is lehet,hogy túlél engem...Mire végzek,lehet egy-két forrás már létezni sem fog,hiszen ezeket is karban kell tartani,ápolni kell,nem hagyni elenyészni.Ahol jártam már és lesz saját képem,ott természetesen azt teszem be,ahol nem,ott kénytelen leszek a neten keresni róluk,később ha járok az aktuális forrásnál mégis,akkor lecserélem a képet sajátra.Ez remélem senki érdekeit és jogait nem sérti...

Az áprilisi részben a csodás nevű Anyák-kútjával ismerkedünk meg.

Ennél a forrásnál már volt szerencsénk járni.

A csodás nevű forrás,egy csodás helyen

A forrás a Melegmányi-völgyben találjuk meg a piros+ jelzésű turistaút mentén,közel a híres mésztufalépcsős vízeséshez.

A forrás vize a háttérben található patakos barlangon át juthat el kifolyási helyére (a Melegmányi vízfolyásos barlang forrása).
A forrás tulajdonképpen két helyről tör fel, az egyik a foglalt kifolyócsöves támfalból, a másik tőle néhány méterre jobbra.
A vízadó képződmény a középső triász mészkő, melyből ez a tipikus karsztforrás állandó kifolyással utánpótlódhat. Vízhozamait a mérések szerint 30–2000 liter/perces szélső értékek jellemzik.
A forrás vízgyűjtője nem határolható el egyértelműen a Nagy-mély-völgyi Kánya-forrásétól, mely szintén a karsztvízből kap utánpótlást. Inkább csak a felszíni vízválasztó határa jelölhető ki a két karsztforrás között morfológiai szempontok alapján.
A foglalás helyétől kb. 20 m-re kezdődik meg a forrásmészkő kiválása, amely ezek után több száz méteres hosszban, változó intenzitással állandó jelleggel jól nyomon követhető a völgytalpon.

Gergővel a forrásnál,ha jól emlékszem 2013-ban

Összesen három, kőbe vésett felirat látszik a támfalon, legfelül, a sokszor ledöntött zárókőben: 1952, a támfal középső részén: Anyák-kútja, alul: -műkő kiöntésű- melegmány.

A forrás foglalásáról több elképzelés is volt, viszont perdöntő bizonyítékok kerüktek elő, méghozzá Csokonay Sándor saját "szavai".
Ami egyértelműen bizonyítja, hogy a forrást Ő építette ki és édesanyjáról nevezte el aki nagy beteg volt.
Ezt erősíti meg az 1959-es Mecseki sétákban leírtak is.

Kinézetre is,igen szép a forrás

Az idők során a forrás falának kövei kilazultak a patakmederbe "dőltek", és a kifolyó cső sem vezette ki rendesen a forrásvizet. 

Ezért 2003-ban felújították. A régi eternit kifolyót kivésték, és saválló került helyére, melynek keresztmetszete igazodott a jelentősebb vízhozamokhoz. A falazat köveit visszatették és cementes kötéssel megerősítették.

 2019. márciusában a feliratok újra lettek festve.

Jómagam a forrásnál

A forrás és a környéke nagyon szép,hiszen a Mecsek egyik legszebb völgyében található.Aki nem járt még itt,az jöjjön el,nézze meg a környék érdekességeit,látnivalóit.Van bőven!

Megdőlt a legenda...?

Legnagyobb sajnálatomra persze... Pedig jó volt hinni a varázsban a legendában a mítoszban...és hát sokáig úgy tűnt igaz is.Persze vannak dolgok amiket nem tudunk befolyásolni.Ilyen a halál is és hát egyszer mindenkinél bedől a legenda...

Fájó,hogy pont az én kisfiam esetében dőlt meg a varázs.Erről persze legkevésbé ő tehet és legkevésbé maga a legenda...

A Gergely-Éva forrás legendája arról mesél ugye,hogyha iszol a vízéből akkor visszatérsz ide...Ez eddig mindig így is volt...

A Gergely-Éva forrás a Kelet-Mecsekben

Írtam részletesen a forrás legendájáról tavaly augusztusban itt megtalálod,néhány nappal azelőtt,hogy pont eljöttünk ide.Boldogok voltunk és nyugodtak,hiszen ittunk a friss vízből,tudtuk majd visszatérünk.Alap dolognak számított,hogy ide még sokszor visszatérünk.Hiszen azon a helyen található a forrás amely első számú kedvenc helyünk az országban.

Sajnos az élet aztán átírta a forgatókönyvet,megdöntve a legendát is...

Utoljára a forrásnál...

Nem tudom Gergővel hányszor is voltunk itt,talán négyszer vagy ötször.Minden esély megvolt rá,hogy az a szám akár a tízet is elérheti.Utoljára tavaly (2018) augusztusban.Mint írtam,ittunk a vízéből és úgy voltunk vele,legközelebb akkor jövünk majd ha kinyit a közeli Máré vár.Majd egybe kötjük a kellemeset a hasznossal.Sajnos nem lesz legközelebb...

Nekem persze még van rá lehetőségem eljönni,életben tartani a legendát,de Gergőnek már nincs...és ha neki nincs mit is ér az én lehetőségem nélküle?Semmit...Mit ér ez a csoda,ha nem tudom vele megosztani többé?

Gergő elment a legenda meghalt,de ha eljutok még ide valaha Gergő velem lesz,mert ő bennem él tovább.
Választottam már Gergőnek szigetet,tavat,völgyet.Most pedig forrást.

Ez lesz Gergő forrása,hiszen ezt szerette a legjobban...

Szóval ha megyek ő velem lesz és életben tartjuk a legendát.

Mert egy ilyen legenda nem halhat el...

A legenda nem halhat el...

Mecseki források - Amália-forrás

Egy új sorozatot indítok amelyben a Mecseki forrásokat szeretném bemutatni és megismertetni a nagyérdeművel.Miért éppen a mecseki források?Elöször is azért mert a Mecsek a kedvencem és a források hazája a több mint kétszáz forrásával.Természetesen nem tudtam még mind a kétszáznál járni,de egyrészüknél már jártam és ittam is a vízükből.

Úgyanúgy mint a népmondás sorozatomnál,minden hónapba egy forrást mutatok be.Kétszáz forrás...hát pár évig ez elfog tartani szerintem,még az is lehet,hogy túlél engem...Mire végzek,lehet egy-két forrás már létezni sem fog,hiszen ezeket is karban kell tartani,ápolni kell,nem hagyni elenyészni.Ahol jártam már és lesz saját képem,ott természetesen azt teszem be,ahol nem,ott kénytelen leszek a neten keresni róluk,később ha járok az aktuális forrásnál mégis,akkor lecserélem a képet sajátra.Ez remélem senki érdekeit és jogait nem sérti...

A Farkas-árok (Váraljai-árok) nevezetű völgy déli oldalában található, a völgytalp felett mintegy 3-4 m-rel magasabban. Dél-Keletről a Csalán-hegy, Dél-Nyugatról a Dögkút-tető határolja.

Három jellegzetes „sonka alakú” sziklából folyik ki a víz, a foglaláskor egy természetes sziklafal meghagyásával került kialakításra. Jelentkezési helye akár kötés nélküli kőrakattal védettnek is tűnhet, pedig valójában csak a kőzetanyag repedései jelennek meg ilyen arculattal.
- A kifolyócső felett mészkőlapba írva megtalálható a felirat is amely manapság már nehezen olvasható.

Amália-forrás

A kifolyó vízből szinte már a kilépés helyén megkezdődik, majd a továbbiakban folyamatosan (a forrástól 3–4 m-re) követhető a mésztufa (mészkő egyik formája) kiválása, amely a patakba való becsatlakozásáig tart. Ennek eredményeként a völgyoldalra igen szép, részben nyitott legyezőhöz hasonlítható forrásmészkő dombocska települ, melynek kubatúrája (térfogata) és megjelenése jelentősnek mondható. A tőle nyugatra lévő völgyben két jelentősebb forrásmező is van. A mészkő anyaga jóval keményebb, mint a közeli forrásoké (Lendület-forrás, Kalán Miska-kútja).

Vízhozama kiegyenlített, 5-20 liter/perc értékek jellemzik.

A foglalás időpontját nem tudjuk, viszont egy 1994-es Mecsek turistatérképen már név szerin szerepel.

A forrást 2006-ban kifolyócsővel és táblával látták el.
A forrás táblájáról teljesen lekopott a festék és a kifolyó cső melett is folyik a víz, ráférne egy felújítás.A régi tábla felirata teljesen lekopott ezért új táblát helyeztek ki. lsd. fotó.

Az új tábla

A forrás közvetlen közelében (felette) valamikor egy nagy Hegyi juhar állt, mely sajnos idővel kidőlt.

Az utolsó völgy - újra a Mecsekben

Az elmúlt 35 évben a Kelet-Mecsek minden völgyében jártam legalább egyszer.

Ám egyetlen egy völgy mégis kimaradt valahogy.A völgyek hazájában a Sín-gödör valamiért elfelejtödött.Pedig volt,hogy hallottam róla,meséltek róla,képeket,videókat,leírásokat láttam,de eljutni még ide nem jutottam el.Így hát ideje volt ezt is felkeresni.A 18-as év augusztusának egyik napján érkezett el az idö,hogy felkeressük az utolsó völgyet is.

Hétköznap volt,így a reméltnél jóval hamarabb megérkeztünk Magyaregregyre,nem volt még nyolc óra sem amikor leszálltunk itt a buszról.Kicsi kellemetlenség volt útközben,hogy majdnem bentragadtunk a dunaföldvári buszállomás várótermében hajnali fél ötkor úgy,hogy azt még fütötték(!) is...na de kiszabadultunk.A túra pedig Magyaregregyről indulhatott még nyolc óra elötti kezdéssel.

Magyaregregy

Rég voltam már Egregyen amit szinte hazai pályának tekintettem,hiszen Sándorral sokat jártunk itt is.Így az itteni túrakezdést semmi más nem indokolta,minthogy szerettem volna egy kicsit sétálni Magyaregregy utcáin.Már reggel 8-kor harminc fok körüli meleg volt.A falun hamar keresztülmentünk és a falu határában már fel is tűnt a fenséges Mecsek.Gyönyörü volt mint mindig...Sokat jártam már itt,de ez a látvány mindig rabul ejt.Az országuton baktattunk el a közeli Vár-völgyi bejáróig.Itt szerencsére nem sokat változott a táj.Rögtön a völgy elején ott vigyorgott az erdei fürdő a híres strand amely az ország leghidegebb vízű strandja.Még zárva volt kora reggel lévén,nekem meg eszembe jutottak az emlékek,mennyit jártam én itt....te jó ég!

A falu határából a Mecsek

Az erdei fürdő

A Vár-völgy most is csodálatos volt.A reggeli hüvösben itt a kánikula ellenére is friss volt a levegő és kristálytiszta.Itt már a piros jelzés haladt,ami egy ponton bement az erdőbe és felfutott a hegyre.Bementünk rajta,de csak,hogy végre igyunk egy jó kis forrásvízet.Ugyanis itt volt a Textiles-forrás.Ontotta a friss forrásvízet a forrás!Egy másodperc alatt megtelt a kulacsunk.Ittuk hát a friss jéghideg vízet.Csodás volt.Maradtunk egy kis ideig a kellemes klimájú hűs helyen,aztán visszatértünk a völgybe.Ott mentünk a Máré vár felé.A völgyön végig kellemesen hüvős volt.Elértük a Kadarka kulcsosházat.Itt ágazott le az út,pontosabban fel a várhoz,na és itt volt a Máré-forrás is,amely sajnos nem folyt.

Kadarka kulcsosház

Ez itt egy meglehetős kaptató felfelé a várig.Na és ez maga a sárga+ jelzés is.Ez is elmegy a Sín-gödörbe,de erre túl egyszerű lett volna menni,mi inkább egy kicsivel bonyolúltabb útvonalat választottunk.Elöször is felmentünk a várhoz.Jó volt újra látni kedvenc váramat.Öt év után jutottam el újra ide.Jöttem volna előbb is,de jöttek a hírek állandóan,hogy a vár zárva tart,bezárt.Így úgy éreztem nem érdemes eljönni,de most mégis itt voltam.És nagyon jó érzés volt újra a várat látni,amelynél sajnos a hírek igaznak bizonyúltak - zárva volt.Ráadásul a környéken a szemét is sok volt.Ilyesmire korábban itt nem volt példa.A vár alatt az egyik padon tartottuk meg a reggelinket.

Feltűnik a vár

A Máré vár

A bezárt vár ellenére egy órát kevertünk itt a vár körül.Felmentünk azért a bejárathoz,lenéztünk a ciszternához,megnéztük a várat minden szemszögből és ültünk kicsit elötte a fűben na és rengeteg fotót is készítettünk.A várudvarba is benéztünk,szomorú látvány fogadott:az udvaron nőtt a gaz.Többször írtam már a vár fantasztikus gondnokáról Fóris Laci bácsiról akiröl az új tulaj megfeledkezett.Visszasírtam őt,hisz az ő gondnoksága idején az ilyesmi elképzelhetetlen lett volna.Amikor ő volt a gondnok ragyogott a vár a tisztaságtól és a rendtől.Minek kellett egy ilyen embert félreállítani?Felfoghatatlan...

Aztán bármennyire is fájó volt,ideje volt tovább indulni.A túrának folytatódnia kellett.Na de sebaj,egész biztosan jövök még ide.

A vár bejárata

A vár udvara,a jelenlegi állapotok...Laci bácsi sehol - meglátszik...

A háttér a várnál,sokat jártam már itt

A piros jelzésen indultunk a Gergely-Éva forrás felé amelyről a napokban írtam.(keresd csak vissza,érdemes)!A kánikula ellenére is kellemesen hüvös erdőben nagyjából 400 méterre a vártól feltűnt a varázslatos forrás a Gergely-Éva.Aki olvasgatja a blogomat,az már tudja miért is varázslatos ez a forrás,aki meg nem az nézzen utána!Ugye tudjuk,hogy a Máré várból indult ki az Egri csillagok története és a legenda szerint ehhez a forráshoz járt le Éva és Gergely a szomját oltani.Azóta különféle szóbeszédek járják a környéket,melyeknek egyike az,hogyha iszol a forrás vízéből akkor visszatérsz ide.Nos azthiszem tizenötödik alkalommal voltam éppen itt...és persze most is ittunk a vízéből,amely nem folyt oly nagy ütemben mint a Textiles-forrás,de éppen elegendő volt.

A varázsforrásnál

A varázsforrás után ereszkedtünk lefelé vissza a Vár-völgybe a kanyargós piros jelzésen.Hamar leértünk az Iharos-kúthoz amely szintén folyt.Itt találkoztunk az egyetlen emberrel túránk során.A nagy meleg és a hétköznapnak köszönhetöen ugyanis egész túránkon nem jött szembe senki.Itt az uriember úgy tünt furulyázott.Valami szépet játszhatott és ha nem férfi hanem nő még azt is hihettem volna,hogy a vár elátkozott királykisasszonya...na de férfi volt.Rövid ideig mentünk a völgybe,majd letértünk a zöld+ jelzésre.Ez felvezetett a 470 méter magas Balázs ormára.Nem volt durva emelkedő,de a nagy melegben nem volt a legkönnyebb se....

Felfelé...

Odafenn már érezhető volt a kánikula.Kevés hűs hely volt a nap tüzött....de szerencsére az út aztán beért egy újabb hüvös erdőbe.Megkezdtük ereszkedésünket az utolsó völgybe.Odalenn már a Sín-gödör várt ránk a maga piros kör jelzésével.A völgy a térkép tanúsága szerint nehezen járható.Így is volt,de eleinte nem a terep miatt hanem...a rengeteg körülöttünk repkedö légy miatt ami már-már elviselhetetlen volt.Türölközövel csapkodtunk,hogy távol tartsuk magunktól a legyeket na és aztán a terep is egyre nehezebb és nehezebb lett.Bár a völgy kétségkivül gyönyörü volt!

Akadályok a Sín-gödörben

A völgy nagyrészén a patakmederben kellett menni,mert járható út nem volt.Ez persze a magunk fajtáknak egy óriási élménnyel ért fel,de könnyebb túrákhoz szokottaknak ezt az útvonalat nem javaslom!Amikor már kezdtem úgy érezni,hogy ez csak egy átlagos völgy egy átlagosan futó patakkal,akkor kezdett látványosságba átcsapni a dolog.Mésztufa lépcsökön zubogók alakultak ki és igy ment a patak elöre,mi meg mentünk a patakban mert út nem volt!Csodálatos lehetett volna,de a legyek még mindig körülöttünk zümmögtek.Az utolsó völgy 3km hosszú lehetett.

Valahol a Sín-gödörben

Sajnos a völgy egy ponton véger ért.Én meg elégedett voltam magunkkal,immár elmondhatjuk,hogy bejártuk a Kelet-Mecsek összes völgyét.Kivételes élmény volt mindegyikük!A völgy az Egregyi-völgybe csatlakozott bele a patak pedig belefolyt a Völgységi-patakba.Mi pedig az egregyi országútnál kötöttünk ki.Gyönyörü hely volt ez is,az út viszont forgalmas.Átkelve rajta folytatodott az immár zöld jelzés.Mivel híd nem volt,a Völgységi-patakon is átkellett kelni,na persze ez is egy élmény volt.A patak túlsó partján pedig ott volt a Barna-kő - ha valóban az volt,mert teljesen biztos nem voltam benne.

A völgy vége

Az Egregyi-völgy az országuttal

Emelkedő következett mégpedig a durvábbik fajtából.Gyakorlatilag már ez a Szöge-hegyhez tartozott és a közel 40 fokban megmászása iszonyatos kínlódásba csapott át.Nagyon szenvedtünk ezen a szakaszon,többször is megkellett állnom egy-egy hüvösebb helyen pihenni.Nem is tudom hogyan,de felértünk aztán.Szerencsére hűs erdőbe értünk,az egyik kidölt fatörzsön pihentünk félórát,de hiába.Úgy éreztem elhagy minden erőm.

Folytatva az utat,szerencsére szinten haladt a hűvös erdőben,de én erőm vesztve csak vánszorogtam ezen a szakaszon.Régen készített ki ennyire egy túra...

Fatörzs Szöge-hegyen

Aztán egy ponton már lefelé vezetett az ekkor már piros+ jelzés Szöge-hegyről Komlóra.De lefelé sem volt könnyü,ráadásul a hüvös erdő is kezdett ritkulni.Fokozodott a meleg is.Szenvedés volt a javából.Néha már látni lehetett Komlót,néha még visszatért az út hüvös helyekre.Nem volt több forrás a vízkészletünk pedig felmelegedett...Nagy nehezen értünk le a városba Komlóra.Kellett még pár száz méter ahol hideg italra bukkantunk.Útközben még megnéztük az új komlói templomot,de mát nagyon szomjaztunk.

Feltünik Komló

A templom

Egy Penny boltra akadtunk,gyorsan vettünk hideg italt amit még a parkolóban el is fogyasztottunk.Majd körülnéztünk kicsit a városban.Voltam itt átutazóban,de utoljára pont 20 éve volt annak,hogy alaposabban körülnéztem a városban.Komló egy nagyon szép,de haldokló város.A bányák bezárása miatt alig akad erre munka,a lakosság rohamosan csökken...Felmentünk a hőségben a Bányászparkba,én már vánszorogva.Az emlékmünél pihentünk és néztünk le a városra.Majd lejövet onnan a város főterén a szökőkútnál tartottunk egy nagy mosakodással egybekötött pihenőt.Majd egy újabb bányászati emlékhelyre bukkantunk,ezt is megnéztük.

A Bányász emlékműnél

Ez is valami bányászpark

Az utca túloldalán egy kocsma hívogatóan vigyorgott ránk.Belültünk hát és elfogyasztottam egy jéghideg sört...nem kell ecsetelnem milyen jól esett...Hát itt végzödött akkor ez a túra,amely minden nehézsége ellenére nagyon szép volt.Sajna a hőség emelkedövel egybekötve kivette az erőmet,de bármikor bevállalnám újra.Még annyi volt,hogy egy fagyit elfogyasztottunk,majd busszal elmentünk Pécsre ahonnan az IC-vel repültünk haza.

Jéghideg sör

Mint írtam korábbi bejegyzésemben,sajna kamera problémával küzdünk.Láthatóan a képek sem a legjobb minöségüek.Készült egy film is,amit megpróbálok kellöen megvágni és feltölteni,de a minösége nem lesz olyan mint az elmúlt időszak filmjei...

Valamikor meg csak megoldodik ez a problémánk is.

Túránk útvonala