2018. augusztus 10., péntek

Az utolsó völgy - újra a Mecsekben

Az elmúlt 35 évben a Kelet-Mecsek minden völgyében jártam legalább egyszer.
Ám egyetlen egy völgy mégis kimaradt valahogy.A völgyek hazájában a Sín-gödör valamiért elfelejtödött.Pedig volt,hogy hallottam róla,meséltek róla,képeket,videókat,leírásokat láttam,de eljutni még ide nem jutottam el.Így hát ideje volt ezt is felkeresni.A 18-as év augusztusának egyik napján érkezett el az idö,hogy felkeressük az utolsó völgyet is.
Hétköznap volt,így a reméltnél jóval hamarabb megérkeztünk Magyaregregyre,nem volt még nyolc óra sem amikor leszálltunk itt a buszról.Kicsi kellemetlenség volt útközben,hogy majdnem bentragadtunk a dunaföldvári buszállomás várótermében hajnali fél ötkor úgy,hogy azt még fütötték(!) is...na de kiszabadultunk.A túra pedig Magyaregregyről indulhatott még nyolc óra elötti kezdéssel.

Magyaregregy
Rég voltam már Egregyen amit szinte hazai pályának tekintettem,hiszen Sándorral sokat jártunk itt is.Így az itteni túrakezdést semmi más nem indokolta,minthogy szerettem volna egy kicsit sétálni Magyaregregy utcáin.Már reggel 8-kor harminc fok körüli meleg volt.A falun hamar keresztülmentünk és a falu határában már fel is tűnt a fenséges Mecsek.Gyönyörü volt mint mindig...Sokat jártam már itt,de ez a látvány mindig rabul ejt.Az országuton baktattunk el a közeli Vár-völgyi bejáróig.Itt szerencsére nem sokat változott a táj.Rögtön a völgy elején ott vigyorgott az erdei fürdő a híres strand amely az ország leghidegebb vízű strandja.Még zárva volt kora reggel lévén,nekem meg eszembe jutottak az emlékek,mennyit jártam én itt....te jó ég!

A falu határából a Mecsek

Az erdei fürdő
A Vár-völgy most is csodálatos volt.A reggeli hüvösben itt a kánikula ellenére is friss volt a levegő és kristálytiszta.Itt már a piros jelzés haladt,ami egy ponton bement az erdőbe és felfutott a hegyre.Bementünk rajta,de csak,hogy végre igyunk egy jó kis forrásvízet.Ugyanis itt volt a Textiles-forrás.Ontotta a friss forrásvízet a forrás!Egy másodperc alatt megtelt a kulacsunk.Ittuk hát a friss jéghideg vízet.Csodás volt.Maradtunk egy kis ideig a kellemes klimájú hűs helyen,aztán visszatértünk a völgybe.Ott mentünk a Máré vár felé.A völgyön végig kellemesen hüvős volt.Elértük a Kadarka kulcsosházat.Itt ágazott le az út,pontosabban fel a várhoz,na és itt volt a Máré-forrás is,amely sajnos nem folyt.

Kadarka kulcsosház
Ez itt egy meglehetős kaptató felfelé a várig.Na és ez maga a sárga+ jelzés is.Ez is elmegy a Sín-gödörbe,de erre túl egyszerű lett volna menni,mi inkább egy kicsivel bonyolúltabb útvonalat választottunk.Elöször is felmentünk a várhoz.Jó volt újra látni kedvenc váramat.Öt év után jutottam el újra ide.Jöttem volna előbb is,de jöttek a hírek állandóan,hogy a vár zárva tart,bezárt.Így úgy éreztem nem érdemes eljönni,de most mégis itt voltam.És nagyon jó érzés volt újra a várat látni,amelynél sajnos a hírek igaznak bizonyúltak - zárva volt.Ráadásul a környéken a szemét is sok volt.Ilyesmire korábban itt nem volt példa.A vár alatt az egyik padon tartottuk meg a reggelinket.

Feltűnik a vár

A Máré vár
A bezárt vár ellenére egy órát kevertünk itt a vár körül.Felmentünk azért a bejárathoz,lenéztünk a ciszternához,megnéztük a várat minden szemszögből és ültünk kicsit elötte a fűben na és rengeteg fotót is készítettünk.A várudvarba is benéztünk,szomorú látvány fogadott:az udvaron nőtt a gaz.Többször írtam már a vár fantasztikus gondnokáról Fóris Laci bácsiról akiröl az új tulaj megfeledkezett.Visszasírtam őt,hisz az ő gondnoksága idején az ilyesmi elképzelhetetlen lett volna.Amikor ő volt a gondnok ragyogott a vár a tisztaságtól és a rendtől.Minek kellett egy ilyen embert félreállítani?Felfoghatatlan...
Aztán bármennyire is fájó volt,ideje volt tovább indulni.A túrának folytatódnia kellett.Na de sebaj,egész biztosan jövök még ide.

A vár bejárata

A vár udvara,a jelenlegi állapotok...Laci bácsi sehol - meglátszik...

A háttér a várnál,sokat jártam már itt
A piros jelzésen indultunk a Gergely-Éva forrás felé amelyről a napokban írtam.(keresd csak vissza,érdemes)!A kánikula ellenére is kellemesen hüvös erdőben nagyjából 400 méterre a vártól feltűnt a varázslatos forrás a Gergely-Éva.Aki olvasgatja a blogomat,az már tudja miért is varázslatos ez a forrás,aki meg nem az nézzen utána!Ugye tudjuk,hogy a Máré várból indult ki az Egri csillagok története és a legenda szerint ehhez a forráshoz járt le Éva és Gergely a szomját oltani.Azóta különféle szóbeszédek járják a környéket,melyeknek egyike az,hogyha iszol a forrás vízéből akkor visszatérsz ide.Nos azthiszem tizenötödik alkalommal voltam éppen itt...és persze most is ittunk a vízéből,amely nem folyt oly nagy ütemben mint a Textiles-forrás,de éppen elegendő volt.

A varázsforrásnál
A varázsforrás után ereszkedtünk lefelé vissza a Vár-völgybe a kanyargós piros jelzésen.Hamar leértünk az Iharos-kúthoz amely szintén folyt.Itt találkoztunk az egyetlen emberrel túránk során.A nagy meleg és a hétköznapnak köszönhetöen ugyanis egész túránkon nem jött szembe senki.Itt az uriember úgy tünt furulyázott.Valami szépet játszhatott és ha nem férfi hanem nő még azt is hihettem volna,hogy a vár elátkozott királykisasszonya...na de férfi volt.Rövid ideig mentünk a völgybe,majd letértünk a zöld+ jelzésre.Ez felvezetett a 470 méter magas Balázs ormára.Nem volt durva emelkedő,de a nagy melegben nem volt a legkönnyebb se....

Felfelé...
Odafenn már érezhető volt a kánikula.Kevés hűs hely volt a nap tüzött....de szerencsére az út aztán beért egy újabb hüvös erdőbe.Megkezdtük ereszkedésünket az utolsó völgybe.Odalenn már a Sín-gödör várt ránk a maga piros kör jelzésével.A völgy a térkép tanúsága szerint nehezen járható.Így is volt,de eleinte nem a terep miatt hanem...a rengeteg körülöttünk repkedö légy miatt ami már-már elviselhetetlen volt.Türölközövel csapkodtunk,hogy távol tartsuk magunktól a legyeket na és aztán a terep is egyre nehezebb és nehezebb lett.Bár a völgy kétségkivül gyönyörü volt!

Akadályok a Sín-gödörben
A völgy nagyrészén a patakmederben kellett menni,mert járható út nem volt.Ez persze a magunk fajtáknak egy óriási élménnyel ért fel,de könnyebb túrákhoz szokottaknak ezt az útvonalat nem javaslom!Amikor már kezdtem úgy érezni,hogy ez csak egy átlagos völgy egy átlagosan futó patakkal,akkor kezdett látványosságba átcsapni a dolog.Mésztufa lépcsökön zubogók alakultak ki és igy ment a patak elöre,mi meg mentünk a patakban mert út nem volt!Csodálatos lehetett volna,de a legyek még mindig körülöttünk zümmögtek.Az utolsó völgy 3km hosszú lehetett.

Valahol a Sín-gödörben
Sajnos a völgy egy ponton véger ért.Én meg elégedett voltam magunkkal,immár elmondhatjuk,hogy bejártuk a Kelet-Mecsek összes völgyét.Kivételes élmény volt mindegyikük!A völgy az Egregyi-völgybe csatlakozott bele a patak pedig belefolyt a Völgységi-patakba.Mi pedig az egregyi országútnál kötöttünk ki.Gyönyörü hely volt ez is,az út viszont forgalmas.Átkelve rajta folytatodott az immár zöld jelzés.Mivel híd nem volt,a Völgységi-patakon is átkellett kelni,na persze ez is egy élmény volt.A patak túlsó partján pedig ott volt a Barna-kő - ha valóban az volt,mert teljesen biztos nem voltam benne.

A völgy vége

Az Egregyi-völgy az országuttal
Emelkedő következett mégpedig a durvábbik fajtából.Gyakorlatilag már ez a Szöge-hegyhez tartozott és a közel 40 fokban megmászása iszonyatos kínlódásba csapott át.Nagyon szenvedtünk ezen a szakaszon,többször is megkellett állnom egy-egy hüvösebb helyen pihenni.Nem is tudom hogyan,de felértünk aztán.Szerencsére hűs erdőbe értünk,az egyik kidölt fatörzsön pihentünk félórát,de hiába.Úgy éreztem elhagy minden erőm.
Folytatva az utat,szerencsére szinten haladt a hűvös erdőben,de én erőm vesztve csak vánszorogtam ezen a szakaszon.Régen készített ki ennyire egy túra...

Fatörzs Szöge-hegyen
Aztán egy ponton már lefelé vezetett az ekkor már piros+ jelzés Szöge-hegyről Komlóra.De lefelé sem volt könnyü,ráadásul a hüvös erdő is kezdett ritkulni.Fokozodott a meleg is.Szenvedés volt a javából.Néha már látni lehetett Komlót,néha még visszatért az út hüvös helyekre.Nem volt több forrás a vízkészletünk pedig felmelegedett...Nagy nehezen értünk le a városba Komlóra.Kellett még pár száz méter ahol hideg italra bukkantunk.Útközben még megnéztük az új komlói templomot,de mát nagyon szomjaztunk.

Feltünik Komló

A templom
Egy Penny boltra akadtunk,gyorsan vettünk hideg italt amit még a parkolóban el is fogyasztottunk.Majd körülnéztünk kicsit a városban.Voltam itt átutazóban,de utoljára pont 20 éve volt annak,hogy alaposabban körülnéztem a városban.Komló egy nagyon szép,de haldokló város.A bányák bezárása miatt alig akad erre munka,a lakosság rohamosan csökken...Felmentünk a hőségben a Bányászparkba,én már vánszorogva.Az emlékmünél pihentünk és néztünk le a városra.Majd lejövet onnan a város főterén a szökőkútnál tartottunk egy nagy mosakodással egybekötött pihenőt.Majd egy újabb bányászati emlékhelyre bukkantunk,ezt is megnéztük.

A Bányász emlékműnél

Ez is valami bányászpark
Az utca túloldalán egy kocsma hívogatóan vigyorgott ránk.Belültünk hát és elfogyasztottam egy jéghideg sört...nem kell ecsetelnem milyen jól esett...Hát itt végzödött akkor ez a túra,amely minden nehézsége ellenére nagyon szép volt.Sajna a hőség emelkedövel egybekötve kivette az erőmet,de bármikor bevállalnám újra.Még annyi volt,hogy egy fagyit elfogyasztottunk,majd busszal elmentünk Pécsre ahonnan az IC-vel repültünk haza.

Jéghideg sör
Mint írtam korábbi bejegyzésemben,sajna kamera problémával küzdünk.Láthatóan a képek sem a legjobb minöségüek.Készült egy film is,amit megpróbálok kellöen megvágni és feltölteni,de a minösége nem lesz olyan mint az elmúlt időszak filmjei...
Valamikor meg csak megoldodik ez a problémánk is.



Túránk útvonala

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése