2018. augusztus 19., vasárnap

Pesti kiruccanás

Mondjuk úgy hivatalos ügyben kellett Budapestre mennünk.Jó szokást szerint összekötöttük a kellemest a hasznossal így tettünk egy nagy sétát a városban.Olyan helyekre amelyek bár ismertek mi mégsem nagyon szoktuk őket felkeresni,egyszerű okból: túrázásainkhoz ezek a helyek nem kellenek.A Blahára érkeztünk fél kilenc körül,majd az Erzsébet körút felé vettük az irányt.Meglepő volt,hogy szombat reggel lévén alig voltak az utcákon.Aztán nézegettük az üzleteket szinte mindegyik csak 10-kor nyitott!Nyilván ezért volt még pangás.Hamar elértünk az Oktogonig itt kellett elintéznünk azt a bizonyos ügyet,de az a hely is csak 10-kor nyitott..így bóklásztunk a környéken.Az Andrássy útra fordulva ráleltünk a terror házára.

Gergő a vasfüggönynél
Be ugyan nem mentünk (ez sem volt még nyitva),de elötte is akadt látnivaló: a vasfüggöny és a berlini fal egy-egy darabja.Ezeket megcsodálva aztán mentünk tovább.Nem volt messze a Nyugati pu. és a West End pláza sem.Ebbe bementünk,de itt sem volt nyitva szinte semmi tízig...Meglepö volt ez számomra,mert nálunk odahaza Dunaújvárosban kilenckor már kinyit minden.Lófráltunk kicsit a plázában,de nekem ez nagyon müanyagnak tűnt.Nem vagyok oda a plázákért,nem az én világom.Kimentünk az egyik teraszra is ahol a müanyag hatás mégjobban érvényesült.Nem is maradtunk sokáig itt.

A müanyag teraszon
Indultunk vissza az Oktogonra a dolgunkat elintézni.Mivel lassan elütötte a tízet az óra a korábbi pangásnak is vége volt.Elképesztő embertömeg volt már az utcákon!Hamar elintéztük a dolgunkat így kezdetét vehette a séta.Úgy döntöttünk az Andrássy úton megyünk a Duna irányába,de annak is a hüvös felén.Megszámlálhatatlanul sok volt erre a turista és rengeteg a jó nő.Nem gyöztük hova kapkodni a fejünket.Szép szobrok mellett és az éppen felújitási munkálatokra váró Operaház mellett haladtunk el.A nagy melegben az út hüvös oldalán kifejezetten kellemes volt sétálni.

Ő volt a nap legszebb nője...
Elértük az Erzsébet teret,itt volt a régi buszállomás ami átkerült aztán a Népligetbe.Itt is tömérdek volt a turista.Megláttuk arébb a hatalmas óriáskereket,úgy döntöttük megnézzük közelebbről is.Remek látvány volt az biztos!Úgy döntöttem megyünk egy kört.Odamentünk hát megnézni az árakat,gondoltam ha nem olyan vészes megyünk egy kört.A nem olyan vészesre max 1500-ra gondoltam koponyánként.Aztán odaérve leesett az állunk...2700Ft/fő volt egy menet....gyerekek....azért hol élünk már....Elképesztő.Így persze nem ültünk fel rá,bármennyire is vonzó volt.

Az óriáskerék
Tovább mentünk a Duna felé gyönyörü nők árnyékában.Odaértünk a Lánchíd pesti hídfőjéhez ahol szintén brutális turistatömeg volt,de ez most nem volt amúgy zavaró.Láttuk,hogy a híd levan zárva az autós forgalom elöl és szabadon átlehet kellni rajta gyalog!Hát ezt nem hagyhattuk ki!A Lánchíd közepén keltünk át rajta!Hatalmas élmény volt!Noha én már mentem így át a hídon,de még igy is nagy élmény volt újra így átmenni.Mindig is nagy kedvencem volt a Lánchíd amely méltán a világ egyik legszebb hídja.Ez az érzés áthatja az embert ahogy átkel rajta.

Gergővel a hídon
Átérve a hídon a budai oldalon is minden levolt zárva az autós forgalom elöl.Valami magyar ízek fesztiválja rendezvény zajlott itt éppen.Megláttuk,hogy az alagút is nyitva a gyalogos forgalom számára!Mielőtt behatoltunk volna kihasználtuk itt a Clark Ádám téren azt,hogy gyalogosan mehetünk olyan helyeken ahol máskor elképzelhetetlen.Tűzoltó zenekar húzta a talpalávalót.Különös kellemes hangulata volt így a környéknek.Na de nem maradt más hátra várt minket az alagút!

Gergő az alagútnál

A Clark Ádám téren
Az alagútban még soha nem mentem át én sem,nemhogy gyalogosan,de autóval vagy busszal sem!Így egy újabb hatalmas élmény várt ránk!Valóban fantasztikus élmény volt annak ellenére,hogy maga az alagút nem volt egy nagy szám.Falai apró mozaik kockákkal voltak kirakva és hát nagy forgalom idején aligha szerencsés itt gyalogosan átkelni.A fél méter széles járda nem nagyon alkalmas erre.Na és persze a nagy kánikulában az alagútban több mint kellemes volt a klima.

Az alagútban
Átérve az Attila utcánál találtuk magunkat ahol egy kellemes szökőkútnál lemosakodtunk.Itt volt Déryné szobra ahol természetesen fotózkodtunk.Majd kiérve a Krisztina körútra elindultunk a Déli pályaudvar felé.Hamar el is értük azt.Így azt kell mondjam az Oktogontól ezen az útvonalon amelyen jöttünk,nem egy vasziszdasz a Déli pályaudvarig eljutni.A Déliben hatalmas sor volt a jegypénztáraknál a vonatunkig pedig volt még húsz perc...félő volt nem érjük el.Persze tragédia nem történt volna,mert egy óra múlva ment a másik.Végül is elértük és indultunk haza.Maradhattunk volna még hisz délután egy felé járt az idő,de este meccs volt,haza kellett érni,elvégre onnan nem hiányozhattunk!

Dérynével
Kellemes kirándulás kerekedett a dologból,annak ellenére,hogy most nem kifejezetten ebből a célból jöttünk.Végül is az Andrássy út,a Lánchíd,az alagút mind-mind hatalmas élmény volt!Sajnos az esti meccsről ez már nem mondható el,hiszen kikaptunk...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése