A következő címkéjű bejegyzések mutatása: óriáskerék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: óriáskerék. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 12., vasárnap

Siófoki meccstúra

 A sorsolás Siófokra szólította a csapatunkat.Mivel az előző két idegenbeli mérkőzésre nem tudtam elmenni,így ide már elindultunk Zolikával,hogy a szokásos körökkel egybefűzve megnézzük a meccset is.Siófok...nagyon-nagyon szép emlékeim vannak ebből a városból a Balaton partjáról,mindig is szívesen jövök ide vissza.Magába a  futballstadionban viszont még soha nem voltam,noha mellette mentem már párszor el.Már háromnegyed tízre Siófokon voltunk úgy,hogy nem kellett vészesen korán kelni.Nyugodt utazás volt vonattal,annak ellenére,hogy kétszer is átkellett szállni.Sokadszorra voltam már itt.Első utunk a stadionhoz vezetett,nem azért mert olyan kiváncsiak voltunk rá,de a meccseig még volt hat óránk és megakartunk nézni mennyi időbe telik a vasútállomás-stadion út megtétele,mert félő volt,hogy este majd meccs után sietni kell a vonatra.

Egy szép templom az állomás és a stadion között

Nem voltak messze egymástól,így bíztunk benne,hogy este simán elérjük majd a nekünk kellő vonatot.Ezt letudván a belváros felé vettük az irányt.Jártunk már itt is.A víztorony és a tér körülötte nagyon szép.Gondoltuk elérkezett az idő,hogy egyszer végre felmenjünk a víztoronyba is,hiszen kilátó és vendéglátóhely van odafenn.Odaérve aztán visszahököltünk az ártól.Azért ne haragudjon a világ,csupán azért fizetni 2500 forintot,hogy felmehessek egy toronyba?Tényleg hol élünk már? Hát úgy tűnik,hogy ennek fényében nagyon valószínű,hogy ebbe a toronyba soha a büdös életbe nem megyünk fel...Kis összahasonlítás képpen,a jóval nagyobb élményt adó pécsi tv-toronyba 1600 volt a belépő,a kékestetőibe meg 1000...igaz ezek nem tegnap voltak,de akkor is...Szóval még keveregtünk egy kicsit a téren aztán a Balaton felé vettük az irányt.

A híres siófoki víztorony

A téren

Ismert részek köszöntek szembe.Például a Jókai park ahova most nem mentünk be.Én egy lángosost szerettem volna találni,nagyon kívántam egy sajtos-tejfölös lángost,de nem találtunk egész Siófokon.Volt egy-egy kajálda nyitva,de a buli negyedben meg szinte minden zárva volt.Kerestük,de nem találtunk nyitva tartó lángosost.Így visszamentünk az egyik étterembe ebédelni.Nagyon isteni babgulyást ettünk és grill tálat.Nem voltak olcsók hozzáteszem,bár maga a babgulyás nem volt olyan vészes áron.A kaját letudván indultunk egy sétára.Először kimentünk a kikötő melletti molóra.Innen is nagyon-nagyon sok régi szép emlékem van.Sokan voltak,de nem volt most úgy zavaró,kimentünk kicsit megcsodálni a Balatont amely mindig lenyűgőz.

A szép emlékű moló

Kellemes hely!

Visszamenve a kikötőbe végre ki tudtunk menni a zsilipre.Itt a szilip és a Sió felett fotózgattunk párat.

Ezt követően a part felé vettük az irányt az óriáskerék irányába.Távolról is láttuk,hogy a kerék lassan,de folyamatosan forog.Gondoltam ha elfogadható áron lesz akkor felülünk.Bár sejtetem,hogy nem lesz elfogadható áron az sem...Végig tudtunk menni a parton a plázs melletti sétány is megvolt nyitva.A Balaton persze szép volt most is.Odaérve az óriáskerékhez persze megnéztük mennyiért lehet felülni.Nos a koponyánkénti 3000 forint nem tette vonóvá számunkra.Ide sem mentünk tehát fel.Sétálva tovább a szállodák sora következett.Az egyikben nyaraltam kétszer is anno,egy régi szép szerelmemmel valamikor évmilliókkal ezelőtt,így persze elkapott egy kis nosztalgia.Egy helyen újra ki tudtunk menni a parthoz.

A Sió felett

A kikötő a zsilipről

Ahogy a kilátó úgy az óriáskerék is eszméletlen drága...

Itt Zolika gondolta belemegy kicsit a vízbe.Na csak bokáig.De ez sem volt kis teljesítmény április közepén.Egy vadászles szerű kilátó vagy les volt a parton itt még! Ide is felmentünk,az alattunk lévő nádasra lehetett kilátni,gondolom az itteni élővilágot lehetett innen kémlelni,fotózgatni.Még kicsit mentünk a parton,majd visszafordultunk.Egész nap nem siettünk,mire ide értünk alaposan elment az idő.Alig több mint egy óránk volt a meccsig.Még gondoltuk megiszunk valahol valamit.Nem kellett volna...A parton az egyik vendéglátóhely teraszára ültünk be két üditőre.Bődületesen drága volt ez is..Nem tudom,de a közelmúlt élményei alapján,arra Zamárdi,Lelle felé nem voltak ilyen kegyetlen árak...Negyed négykor elindultunk a meccsre ami négykor kezdődött.

Zolika a vízben...

...és a lesen

Fél négy után oda is értünk a meglehetősen lepukkadt állapotban lévő stadionhoz.Úgy látszik ide nem jutott már pénz orbán apánk stadionfejlesztési csomagjából...Elfoglaltuk helyünket a lelátón,majd a melegítés után indult is a meccs.Nem játszott most jól a csapatunk.Az ellenfél az első félidő közepén meg is szerezte a vezetést.Továbbra is nyögve-nyelős volt a dolog.A második félidőben ugyan jobbak voltunk már,de nem akart összejönni a gólszerzés.Már kezdtünk idegesek lenni Zolikával,de aztán kilenc perccel a vége előtt összejött az egyenlítés.Így 1-1-es döntetlennel végződött a mérkőzés.Egy kicsit bosszankodtunk,mert itt nyerni kellett volna és a végén még a döntetlennek is örülni kellett.

Az ütött kopott siófoki stadion

Zajlik a meccs,a pirosak a mieink

Jól sejtettem,sietni kellett a vonathoz.Volt ugyan vonat ezután is,de az IC volt amire csak országos napijegy+helyjegy volt jó,inkább maradtunk a személyvonatnál,jóval olcsóbban kijöttünk,na és ennek voltak közvetlen csatlakozásai hazafelé.Tíz perc alatt az állomáson voltunk,még egy ásványvíz vétel is belefért az állomás egyik büféjénél.Na ez sem kellett volna...Két ásványvíz 1400 forint volt! Tényleg mi folyik itt,rablás?Hát a jó büdös kurva anyját az ilyen helyeknek,csak azt kívánom,hogy menjenek minél előbb csődbe,aztán rohadjanak meg.Mocskos rablók!

A hazaút sima volt,így mindössze 2 ésnegyedóra alatt hazaértünk,szintén kétszeri átszállással.Végül is jó nap volt,bár nem nyertünk és Siófok borzalmasan drága,de azért elvoltunk.

Siófok

2018. augusztus 19., vasárnap

Pesti kiruccanás

Mondjuk úgy hivatalos ügyben kellett Budapestre mennünk.Jó szokást szerint összekötöttük a kellemest a hasznossal így tettünk egy nagy sétát a városban.Olyan helyekre amelyek bár ismertek mi mégsem nagyon szoktuk őket felkeresni,egyszerű okból: túrázásainkhoz ezek a helyek nem kellenek.A Blahára érkeztünk fél kilenc körül,majd az Erzsébet körút felé vettük az irányt.Meglepő volt,hogy szombat reggel lévén alig voltak az utcákon.Aztán nézegettük az üzleteket szinte mindegyik csak 10-kor nyitott!Nyilván ezért volt még pangás.Hamar elértünk az Oktogonig itt kellett elintéznünk azt a bizonyos ügyet,de az a hely is csak 10-kor nyitott..így bóklásztunk a környéken.Az Andrássy útra fordulva ráleltünk a terror házára.

Gergő a vasfüggönynél
Be ugyan nem mentünk (ez sem volt még nyitva),de elötte is akadt látnivaló: a vasfüggöny és a berlini fal egy-egy darabja.Ezeket megcsodálva aztán mentünk tovább.Nem volt messze a Nyugati pu. és a West End pláza sem.Ebbe bementünk,de itt sem volt nyitva szinte semmi tízig...Meglepö volt ez számomra,mert nálunk odahaza Dunaújvárosban kilenckor már kinyit minden.Lófráltunk kicsit a plázában,de nekem ez nagyon müanyagnak tűnt.Nem vagyok oda a plázákért,nem az én világom.Kimentünk az egyik teraszra is ahol a müanyag hatás mégjobban érvényesült.Nem is maradtunk sokáig itt.

A müanyag teraszon
Indultunk vissza az Oktogonra a dolgunkat elintézni.Mivel lassan elütötte a tízet az óra a korábbi pangásnak is vége volt.Elképesztő embertömeg volt már az utcákon!Hamar elintéztük a dolgunkat így kezdetét vehette a séta.Úgy döntöttünk az Andrássy úton megyünk a Duna irányába,de annak is a hüvös felén.Megszámlálhatatlanul sok volt erre a turista és rengeteg a jó nő.Nem gyöztük hova kapkodni a fejünket.Szép szobrok mellett és az éppen felújitási munkálatokra váró Operaház mellett haladtunk el.A nagy melegben az út hüvös oldalán kifejezetten kellemes volt sétálni.

Ő volt a nap legszebb nője...
Elértük az Erzsébet teret,itt volt a régi buszállomás ami átkerült aztán a Népligetbe.Itt is tömérdek volt a turista.Megláttuk arébb a hatalmas óriáskereket,úgy döntöttük megnézzük közelebbről is.Remek látvány volt az biztos!Úgy döntöttem megyünk egy kört.Odamentünk hát megnézni az árakat,gondoltam ha nem olyan vészes megyünk egy kört.A nem olyan vészesre max 1500-ra gondoltam koponyánként.Aztán odaérve leesett az állunk...2700Ft/fő volt egy menet....gyerekek....azért hol élünk már....Elképesztő.Így persze nem ültünk fel rá,bármennyire is vonzó volt.

Az óriáskerék
Tovább mentünk a Duna felé gyönyörü nők árnyékában.Odaértünk a Lánchíd pesti hídfőjéhez ahol szintén brutális turistatömeg volt,de ez most nem volt amúgy zavaró.Láttuk,hogy a híd levan zárva az autós forgalom elöl és szabadon átlehet kellni rajta gyalog!Hát ezt nem hagyhattuk ki!A Lánchíd közepén keltünk át rajta!Hatalmas élmény volt!Noha én már mentem így át a hídon,de még igy is nagy élmény volt újra így átmenni.Mindig is nagy kedvencem volt a Lánchíd amely méltán a világ egyik legszebb hídja.Ez az érzés áthatja az embert ahogy átkel rajta.

Gergővel a hídon
Átérve a hídon a budai oldalon is minden levolt zárva az autós forgalom elöl.Valami magyar ízek fesztiválja rendezvény zajlott itt éppen.Megláttuk,hogy az alagút is nyitva a gyalogos forgalom számára!Mielőtt behatoltunk volna kihasználtuk itt a Clark Ádám téren azt,hogy gyalogosan mehetünk olyan helyeken ahol máskor elképzelhetetlen.Tűzoltó zenekar húzta a talpalávalót.Különös kellemes hangulata volt így a környéknek.Na de nem maradt más hátra várt minket az alagút!

Gergő az alagútnál

A Clark Ádám téren
Az alagútban még soha nem mentem át én sem,nemhogy gyalogosan,de autóval vagy busszal sem!Így egy újabb hatalmas élmény várt ránk!Valóban fantasztikus élmény volt annak ellenére,hogy maga az alagút nem volt egy nagy szám.Falai apró mozaik kockákkal voltak kirakva és hát nagy forgalom idején aligha szerencsés itt gyalogosan átkelni.A fél méter széles járda nem nagyon alkalmas erre.Na és persze a nagy kánikulában az alagútban több mint kellemes volt a klima.

Az alagútban
Átérve az Attila utcánál találtuk magunkat ahol egy kellemes szökőkútnál lemosakodtunk.Itt volt Déryné szobra ahol természetesen fotózkodtunk.Majd kiérve a Krisztina körútra elindultunk a Déli pályaudvar felé.Hamar el is értük azt.Így azt kell mondjam az Oktogontól ezen az útvonalon amelyen jöttünk,nem egy vasziszdasz a Déli pályaudvarig eljutni.A Déliben hatalmas sor volt a jegypénztáraknál a vonatunkig pedig volt még húsz perc...félő volt nem érjük el.Persze tragédia nem történt volna,mert egy óra múlva ment a másik.Végül is elértük és indultunk haza.Maradhattunk volna még hisz délután egy felé járt az idő,de este meccs volt,haza kellett érni,elvégre onnan nem hiányozhattunk!

Dérynével
Kellemes kirándulás kerekedett a dologból,annak ellenére,hogy most nem kifejezetten ebből a célból jöttünk.Végül is az Andrássy út,a Lánchíd,az alagút mind-mind hatalmas élmény volt!Sajnos az esti meccsről ez már nem mondható el,hiszen kikaptunk...