2018. augusztus 26., vasárnap

Élménydús,győztes meccstúra Dunaharasztiba

Elérkezett az új szezon elsö meccstúrájának napja.Szerettünk volna két héttel korábban Szekszárdra is elmenni,de akkor ez nem jött össze.Most viszont minden adva volt egy remek naphoz.Esőt és záporokat is jósoltak erre a napra,így aztán mindenre felkészülve a kis zsákunkban esőköpennyel vágtunk neki az útnak a dunaújvárosi vasútállomásról.Nem kellett korán indulni.Elvégre éjszakás műszak után voltam,másfelöl úgy számoltuk mindennel együtt is időben oda érünk majd.Délelött fél tizenegykor indultunk tehát el vonattal.Döcögös út volt,a szakasz legérdekesebb része,a Budafok - Kelenföld közötti rész volt,ami normál esetben kb.4 perc a vonatnak,most azonban ki tudja miért 25 perc volt...

Indulás!
Kelenföldön szálltunk le,már elözetesen úgy terveztük gyalog megyünk át a nem éppen közeli Közvágóhidi hévhez.Elsösorban a Bikás parkba akartunk ,a nem rég elkészült Grosics Gyula szobrot megnézni.Ellentétben a híradásokkal időközben meleg lett,a megjósolt záporoknak nyoma sem volt.Hamar elértünk a Bikás parkhoz.A takaros metróépület megtekintése után egyből beköszöntött a Grosics szobor.Remekbe szabott alkotásnak tűnt,odamentünk hát megcsodálni.

A gyönyörü szobor

Amit tudni kell róla
Természetesen fotózkodtunk itt egy sort,hisz a legenda nagy tisztelői vagyunk.Sajnos életében nem lehetett,így most a szoborral készítettünk szelfiket,na és tiszteletbeli Dunaújváros Pase szurkolóvá fogadtuk az Aranycsapat legendáját.( egy másik kicsit idekapcsolodó dolog: az Aranycsapat egy másik legendája Buzánszky Jenö,az ezredforduló környékén a Dunaferr SE tiszteletbeli elnöke volt).Bár kitünö kapusunk van,Grosicsot eltudtuk volna képzelni a Dpase hálóöreként is akár.Hatalmas tisztelet a legendának!Imádjuk halála után is!

Tiszteletbeli Dpase szurkolónak fogadtuk a legendát.Ha ezen múlt volna,örökre odaadtunk volna a sálat neki

Szelfi a legendával.Örülünk,hogy találkoztunk mégha így is...
A szobor után szétnéztünk a Bikás parkban,volt némi müanyag hatása nem mondom,de végül is tetszett.Nem volt rossz.Rengeteg ember mozgott itt és voltak még egyéb szobrok is,amelyek közül a domb tetején álló bika szobrok tetszettek.Ugye ők a park névadói,A park után mentünk tovább a lezárt Etele úton,ahol épp az egyes villamos vonalának meghosszabítása folyik Kelenföldig.Meleg volt,az út hüvös oldalán mentünk ami kellemes volt.Egy Aldiban vettünk kaját és üditöt magunknak.

A bikák
Tovább sétáltunk,hajléktalan alakok árnyékában,akik épp az egyik bokornál aludtak egy matracon...egy férfi és egy nő....lehet nem is aludtak?A Kopaszi gát közelében tudtunk felmenni a Rákóczi hídra,amely most is lenyügöző volt.Elképesztö  forgalom volt most is a hídon,mint anno azon a régi hídtúrán.Csendre vágyók,ne ide jöjjenek!A híd után már nem volt messze a Közvágóhidi hév állomás.Délután fél háromra értünk ide,a meccs ötkor kezdödött Dunaharasztiban,bőven időben voltunk még.Egy régi villamos volt itt a fő látnivaló.Aztán bejött a hév,mi pedig elindultunk Dunaharasztiba.

A villamoscsoda
Röpke félóra alatt ki is értünk a korszerünek cseppet sem nevezhetö hévvel.Még mindig több mint két óránk volt a meccsig,így elindultunk városnézésre.Esőnek továbbra sem volt nyoma.A helyi szigetre vagy félszigetre érhettünk le.Ez jó környéknek tünt,sétányokkal,kis szökőkúttal,egy dunai holtággal és egy kisebb fajta hegyecskével,amire fel is mentünk.Ez tűnt az egész környék legmagasabb pontjának.Ám felérve a kilátás szinte egyenlö volt a nullával,mivel a környező fák eltakarták azt.Még lementünk aztán a Ráckevei Dunához a hídat megnézni.

A környék legmagasabb pontja

Lépcsö (is) vezet fel,de kilátás nincs odafenn...
Ezekután elidultunk a városba.Egy násznépbe botlottunk a helyi amúgy igen szép templomnál.Gergő a poén kedvéért elövette is a Dpase sálat és úgy fotózkodott,hogy háttérben a násznép volt...Tovább menve a városban egy klassz parkra akadtunk,ez volt a Hösök parkja és ez nem keltett müanyag hatást!Ember sem volt annyi mint a Bikás parkban,viszont volt itt rengeteg szuperebbnél szuperebb emlékmű.Megcsodáltuk mindet.Legjobban egy virágokból kirakott Nagy Magyarországot ábrázoló alkotás tetszett.

Nagy Magyarország
Volt itt trianoni emlékmü,56-os,háborús,helyi hösök emlékmüve stb.Az egyik háborús emlékmű is nagyon tetszett,egy magas talapzaton egy katona állt,de ami megkapó volt az egészben az a talapzatón elhelyezett felíratok voltak.Szóval nagyon tetszett ez a park nekünk.Amikor tervezgettük ezt a túrát,úgy tünt Dunaharaszti nem egy nagy eresztés és semmi látnivaló nem lesz itt.Ehhez képest kellemes meglepetés volt a város.Egy óránk volt még a meccsig,elindultunk a stadionba.

Háborús emlékmű

Meginditó felírat
Jó tíz perc járásra volt a stadion,odaérve bementünk.Meglepetés volt a belépö ár,hisz még odahaza 1000Ft egy jegy,addig itt a kettö volt 800... Maga a stadion nem volt egy nagy szám.Jó indulattal lehetett csak stadionnak nevezni.Volt egy fedett lelátó,de nem nagy attól jobbra-balra két kis lelátó,szemben csak egy földböl kialakitott dombocska.A pálya talaja sem tűnt a legjobbnak.Ja és hiába Dunaharaszti,nem a helyi erőkkel játszottunk hanem a szomszédvár csapatával a Taksonnyal.Az ő pályájuk még ilyen sincs mint ez.Na de mindez egyáltalán nem okozott semmi problémát.Vártuk a meccskezdést,közben helyi szurkolókkal beszélgettünk - mert így is lehet...

A dunaharaszti stadion
A meccs nem volt rossz,nem játszottunk rosszul a védelmünk kifejezetten jól zárt.Az ellenfél nem igazán tudott helyzetet kialakítani.Mi támadgattunk,de az első félidőben nem született gól.A másodikban rákapcsoltunk.A védelmünk továbbra is stabil volt,majd egy szabadrúgás után egy fejesből megszereztük a vezetést!Továbbra sem volt átütő erő az ellenfél támadásaiban,talán egy komoly helyzetük akadt.Így aztán 1-0-ás győzelemmel zárult a találkozó!Már csak ezért is érdemes volt eljönni.Ám az élményeknek még nem volt vége.

Zajlik a meccs
Visszamentünk a hév állomásra,majd elindultunk vissza a Közvágóhíd felé.Egyik megállóban lánycsapat szállt fel a hévre.Némi zajt csaptak,de ez egyáltalán nem volt zavaró.Aztán kinéztek maguknak és az egyik lány oda ült mellém.Elöször a családi állapotom felöl érdeklödött,majd elöadta hogy ő jövö héten megy férjhez,adjak tanácsokat a házasélethez...Ezt aranyosan végighallgatta,majd egy kis füzetecskét adott nekem,hogy írjak bele egy kívánságot amit kivánok nekik a házaséletre.Gergőnek is odaadta,hogy ő is írjon bele.Bolond fiam azt írta bele,hogy hajrá Újváros (...)
Aztán a leányzó még egy-két emberhez odament,hasonlókért.Valószinüleg lánybúcsú zajlott éppen és a lánynak minél több ilyen beírást összekellett gyüjtenie.Nagyon aranyosak és szimpatikusak voltak!

Búcsú Dunaharasztitól
Visszaérve a Közvágóhídra,Kelenföldre nem volt idő visszamenni,még tömegközlekedéssel sem értük volna el az utolsó vonatot.Így maradt a Népligeti buszpályaudvar ami kb.2km-re volt.Elsétáltunk hát oda.Óriási forgalom volt a városban,elmentünk a Lurdy ház mellett majd a Grupama arénához értünk.Az ország jelenlegi nemzeti stadionát alaposan eltrakarták...A Telekom székházát építették elé amely egy borzalom...nem hiszem,hogy valaha is láttam ennél rondább épületet...eltakarták ezzel a gyönyörü stadiont...Ehhez már nem is tudok mit hozzáfüzni.A népligeti pályaudvar hozta mínösithetetlen színvonalát,korán bezáró udvariatlan árusokkal,alvilági alakokkal,méregdrága wc-vel.Budapest legellenszenvesebb helyét most sem fogadtuk a szívünkbe.Na de aztán beállt a busz és elindultunk vele haza.
Újabb klassz nap volt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése