Március 20.-án avatták fel Velencén a Bence-hegyen a Velence-kilátót.Már az építését is figyelemmel kisértük,majd vártuk átadását.Ez megtörtént.Aztán azon kezdtük törni a fejünket mikor jöjjünk el megnézni a kész művet.Ugye novemberben eleve vezet erre egy bakancslistás túránk,de nem akartunk addig várni.Így beterveztünk a húsvéti négynapos ünnepben egy be nem tervezett túrát ide.Pénteken aztán nem jött össze,mert aznap reggel fejeztük be az éjszakás műszakot,szombaton meg idehaza játszott a Dunaújváros PASE,így ezen a két napon nem tudtuk megcsinálni a túrát.Maradt a vasárnap,de akkor meg viszonylag rossz idő volt,így nem mentünk.Húsvét hétfőjére aztán minden adva volt hozzá,hogy útrakeljünk.
 |
| Ha vonattal érkezel Velencére ez a kép fogad |
Korán,már fél kilencre megérkeztünk Velencére.Az állomástól hamar leértünk a Velence Korzóra a tó legjobb strandjára.A tóban és a hattyúkban gyönyörködtünk kis ideig,majd útrakeltünk.A sárga jelzést követtük,ez szinte felvitt a kilátóhoz.Persze a kilátóig is akadt bőven látnivaló még.Betértünk Velencén még a Hösök parkjába,ahol különféle emlékművek voltak és persze szép virágok.Két templom,egy szép sétány és nádfedeles házikók kísértek ki a városból.Híd vezetett át a sztárda felett,majd itt egy kisebb dombon elénk bukkant az első kilátópont.Mi már voltunk itt Gergővel pár éve,de most is tetszett a hely.
 |
| Az első kilátópont |
Innen emelkedösre váltott a sárga jelzés,de nem durva mértékben.Átszelte a gazdag negyedet,majd a Sárgaföldes utcán mentünk felfelé.Fentebb egy csigavonalat követve ment fel az út.A kilátó amúgy már lentről látszódott,onnan úgy tünt nincs fent senki.A sárga jelzés egy ponton elhagyta a csigavonalat,de mi mentünk tovább a csigán,a sárgára majd a kilátó után visszajövünk.Egyre több és több autó húzott felfelé,majd odaérve a kilátóhoz megdöbbenve láttuk,hogy óriási az embertömeg...de szinte mindenki autóval jött fel.Hiába na,mert ez műanyag...A kilátó amúgy gyönyörü volt!
 |
| Az impozáns kilátó |
Körbejártuk,majd nem maradt más hárta elindultunk felfelé.Gondolom még az újdonsága miatt és a húsvéti ünnepekre való tekintettel a belépés még ingyenes volt.Amúgy majd fizetni kell hamarosan érte.A csiga jelleg itt sem maradt el,hisz csigalépcső vezetett fel egészen a végéig.A lépcsőházat szép képekkel díszitették,növények,madarak képeivel.Ízléses volt.Odafenn is óriási volt a tömeg és óriási a szél.Majdnem lefújt minket és majdnem kifújta a telefont a kezemből.Szerencsére azért nem történt baj.A nagy tömegben csak nehezen fértünk oda azokhoz a helyekhez ahonan élvezni lehetett a kilátást,de azért sikerült.Pompás kilátás volt,körpanoráma.Délre a Velencei-tó és a Mezőföld tájai bontakoztak ki.Északra és nyugarta a Velencei-hegység vonulatai és a környező települések.A távolban pedig a Budai-hegységet lehetett látni.
 |
| Majd lefúj a szél |
 |
| Észak... |
 |
| Dél... |
A szél és a nagy tömeg miatt nem lehetett sokáig fent maradni.Lejöttünk jó tíz perc után.Sebaj,reméljük majd novemberben ha erre jövünk jobbak lesznek a körülmények.Leérve lent ha lehet az eddigieknél is nagyobb volt a tömeg.Na persze ez a kilátó autóval is könnyen elérhető...magamban arra gondoltam azok a kilátók ahová csak gyalogosan lehet felmenni nem vonzanak ekkora tömeget...na igen,mert ez műanyag...Visszamentünk a sárga jelzésre,a kilátó még jó darabig kísérte utunkat.Távolabbról is látni lehetett a nagy tömeget odafenn...mi egy lankán pedig kényelmesen elfogyasztottuk az uzsonnánkat.
 |
| Távolról is látszik az embertömeg odafenn |
Kaja után tovább a sárgán egy kis részen végre súroltunk egy erdőt majd elértük a Nadap melletti völgyet,amelynek nem volt neve,elneveztük hát Nadapi-völgynek.Itt is jártunk már,akkor a piroson mentünk tovább.Most is búcsút vettünk a sárgától,de innen már a sárga+ jelzést követtük,ez pedig maga a bicikliút volt ezen a szakaszon.Ez a völgy amúgy meglehetősen szép volt a legmagasabb csúcs a Meleg-hegy alatt.Egész idáig benyúltak Nadap házai,de most nem oda tartottunk.Majd ha minden jól megy akkor novemberben...Sukoró felé vettük az irányt.
 |
| A völgyben |
A bicikliút maga a Velencei-tót körül ölelő bicikli út volt és a sárga+ egész Sukoróig ezen haladt.Na ez a völgytöl nem volt egy nagy táv,tán még három kilométer sem.Persze azért látnivaló így is akadt.Mégpedig egy kőhíd.Pompás építmény volt.Megnéztük persze minden szögből és még alá is lementünk.Érdemes volt.Egy gyorsfolyású patakocska volt a híd alatt,egy szép alagúttal,másik irányba pedig vadregényes tájjal.Érdemes volt itt fotózkodni.Ekkor még nem tudtuk,de jó egy óra múlva újra találkoztunk a patakocskával igaz kicsivel odébb.De erről majd később.Visszamásztunk a sárga+ -ra és folytattuk az utunkat.Nem kellett messze menni újabb csodákért.
 |
| A Kőhíd |
 |
| A híd alatt Gergő |
A híd után otthagyva a sárga+ jelzést egy kisebb magaslatra kapaszkodtunk fel.Érdemes volt mert csodás körpanoráma tárult a szemünk elé!Belehetett látni az egész Velencei-hegységet,elöttünk pedig maga Sukoró település pompázott a kéklő Velencei-tóval a háttérben.Pompás hely volt!Még a kilátó is látszódott,innen is kilehetett venni az embertömeget rajta...Lementünk a magaslatról és a sukorói köveknél találtuk magunkat.Újabb csodás látnivaló volt ez is.
 |
| Kilátás a magaslatról |
 |
| A kő és a templom |
Kevesebb kő volt kisebb területen mint a pákozdi ingóköveknél,de ezek is csodásak voltak.Központban egy óriási kő állt,tán ez lehetett a lyukas kő?Lyukat mindenesetre nem találtam rajta.Beleillett a tájba és jól mutatott a sukorói templommal a háttérben.Itt is készült egy rahedli fotó.Aztán itt megtartottuk második pihenönket,amelyre amúgy semmi szükség nem volt,hisz ha volt valaha túra amely nem volt fárasztó,akkor ez volt az!Volt itt egy asztal padokkal,adta magát a dolog.Megittunk egy kávét ezen a gyönyörü helyen.Itt lettünk figyelmesek a kőtöl balra egy táblára amelyen egy nyíl volt és egy szöveg: "kőfejtő".Nohát elindultunk felfedezni ezt a bizonyos kőfejtöt.Érdemes volt!Újabb csoda került szemünk elé!
 |
| Az olasz kőfejtő |
Egy ösvény vezetett be az erdőcskébe,amely aztán keresztezte azt a bizonyos patakocskát amellyel az előbb a kőhíd alatt találkoztunk.A pataktól néhány méternyire volt egy sziklahalom,mint kiderült ez volt az olasz kőfejtő.Nem tudom az olasz név itt mit jelenhetett.A sziklahalom 6-8 méter magas lehetett és vagy 15 széles,mellette is ösvény vezetett fel.Felmentünk a tetjére,ahonnan újabb csodás kilátás fogadott Sukoró irányába.Az ösvény tovább is folytatódott,mentünk hát tovább....egy kisebb sziklahalom volt feljebb,innen is pazar volt a kilátás!Egészen fantasztikus túrán voltunk ismét!
Tovább az ösvény aztán visszavezetett a kőhídra,ahonnan a sárga+-on besétáltunk végre Sukoróra.Tehát egy kisebb kört tettünk itt a kövek és a köfejtök között.
 |
| A kálvária |
Sukoró gyönyörü település volt a velencei domboldalban,csupa-csupa nádtetős házakkal.Odaértünk a templomhoz amit már a Velence Korzóról is látni lehetett.Kálvária volt a háta mögött.Elötte meg egy kis terasz,ahonnan a kilátást pár bokor azért akadályozta.A templom zárva volt,bemenni nem tudtunk.Sétáltunk hát a településen.Valóban nagyon szép hely volt.Ezzel vált amúgy teljessé a kör - immár az összes Velencei-tó parti településen jártunk,de úgy hiszem ez volt a legszebb!Sétáltunk még a településen valószinüleg a főtérre értünk ahol kis park volt emlékművek és egy másik templom,a református.Ez a hely is szép volt.
 |
| A másik templom |
Ennek megcsodálása után visszatértünk a sárga+ -ra amely levezetett a domboldalon a falu végére egy buszmegállóhoz.Azonban a buszig még volt másfél óránk,így beültünk ott egy presszóba.Így aztán itt fejeztük ezt az újabb pompás túrát.Nem mentünk sokat,nem fáradtunk el,de sok és pazar látnivalókban volt részünk.Érdemes volt eljönni!
 |
| Túránk útvonala |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése