Április közepén került sor idei hetedik túránkra.Ez volt az első olyan túra ebben az évben amelyre már nem kellett kabátot vinnünk...A tervünk a Dinnyési fertő bejárása volt mégpedig oly módon,hogy a túrát majd Seregélyesről inditjuk,majd Elzamajor érintésével a tanösvényen járjuk körbe a fertőt,majd bemegyünk Dinnyésre megnézni a mini várparkot és úgy jönnék vissza Seregélyesre.Busszal érkeztünk meg a Fejér megyei Székesfehérvár szomszédságában található településre.Melött leszálltunk volna a buszról eszünkbe jutott egy pompásnak tünő ötlet: a fertő bejárása után nem jövünk vissza Seregélyesre,hanem majd Dinnyés után átlibbenünk Pákozdra és megnézzük az új hatalmas Miska huszár szobrot.Ekkor még nem tudtuk,de nem volt egy nyerő ötlet,de erről majd késöbb.
Negyed tízkor szálltunk le Seregélyesen a buszról.
Az első seregélyesi látnivaló
Az eddig csak átutazásainkból ismert település csendesnek és nyugodtnak tűnt.Jelzett út vezetett minket már a buszmegállótól,igaz a jelzések felfestése hagyott némi kívánnivalót maga után,de az elégséges szintet azért hozta,így eltévedés nélkül tudtuk követni a zöld jelzést.A falu főterének megtekintése után a seregélyesi vízfolyás felett átmenve az egyik háznál kecskék és macskák üdvözöltek minket.A túrára amúgy az év elején alakult bakancslistás csoportunkból ezúttal négyen jöttek el.Rögtön rá is startoltak a kedves állatokra,simogatták és etették őket.Ez a túra kb. kétszázadik méterén történt,ideje volt továbbmenni mert még vár ránk pár kilométer.Nehezen tudtak csak elszakadni az állatoktól,de indulni kellett.
Állati party
Az út egy hangulatos varázslatosan szép zöld erdőbe vezetett be.Itt jól járható utak tucatja volt.Letértünk a jelzéstől,mert itt az erdő mélyén volt a seregélyesi kastély,amelyet megakartuk nézni.Néhány száz méter után el is értük azt.Szépnek tűnt a kastély is meg a kastélypark is,de kellemetlen meglepetés fogadott minket.Táblák sora jelezte,hogy ez itt magánterület,belépni tilos!Egy másik táblán már kutyával is fenyegették az erre tévedő vándort...Mit is lehet erre mondani?A falu egyetlen nevezetessége a korábban országosan is ismert kastély és parkja elvan zárva a turisták elöl...Seregélyes 2018...mindenki tegye hozzá a saját kis véleményét,én már ezt nem is kommentálom.
Pedig az erdőre nem lehetett panasz...
Mit lehet ehhez még hozzáfűzni?
Azért egy kicsit bemerészkedtünk
A kastély és az erdő után visszatértünk a zöld jelzésre amely egy darabig még a faluban vezetett minket,majd kereszteztük a Székesfehérvár-Pusztaszabolcs vasútvonalat.Innen betonúton haladt a jelzés egészen a közeli Elzamajorig amely olyan három kilométernyire lehetett.Az út nem volt egyhangú hiszen jó kilátások voltak mindenfelé.Látni lehetett pl. Fehérvárt is és a Velencei-hegység vonulatát is.Elzamajor Seregélyes egy településrésze.Egy gazdaság volt itt egy utca házakkal és egy erdei iskola.Túl sok izgalmat nem okozott,hamar át is libbentünk rajta.
Virágos Elzamajor
Elzamajor után egyből elértük a Madárdal tanösvényt,itt búcsút vettünk a zöld jelzéstől.Mielött folytattuk volna a túrát tartottunk itt egy betonpriccsen egy kajaszünetet.Egy tábla volt itt amely jelezte nekünk,hogy ez már a Madárdal tanösvény,meg képek és térkép is volt rajta.Kiolvastuk belöle,hogy a tanösvényen több állomás is lesz,ezet nagy többségét érintjük is majd.Kaja után nekivágtunk.A térkép szerint kellett volna itt lenni egy "T" jelzésnek ám nem volt.Egész út alatt nem volt,de nehéz dolgunk azért nem akadt,mert csak követni kellett az út nyomvonalát.Hangulatos dimbes-dombos pusztára értünk,ez már a Dinnyési fertő része volt.Rengeteg madarat láttunk itt-ott,főleg gólyát és talán kócsagot meg darut.Kellemes volt az út ami persze itt már nem betonút volt.Elértük az első állomást amely a Nád volt.Itt két tábla volt és egy vadászles.Felmentünk rá Gerővel,többiek lentmaradtak.
Szép kilátás volt innen a Fertő nagy részére.A közelben munkások takaritották be a nádat,távolabb meg felfedeztünk egy magasabb kilátót.Reméltük a tanösvény majd odavezet.
Innen indul a tanösvény
Munka a nádasban
Tovább haladva a tanösvényen valóban egyre több és több állomás került utunkba.Az élővilág is gazdag volt erre.A madarakon kivül rókát,békát és kigyót is láttunk.A tanösvény néha számomra kissé logikátlan nyomvonalat vett fel,de sebaj.Újabb vadászles újabb kilátás következett.Innen egyre jobban belátható volt a természetvédelmi terület valamint már látni lehetett Dinnyést és a Velencei-hegységet.Na és a nagy kilátó is egyre közelebb és közelebb került.Dörzsölgettük a kezünket,biztos kivételes élmény lesz majd oda felmenni...Mentünk is tovább.Egy párral találkoztunk amiben semmi különleges nem volna ha...a pár hölgy tagja rendkivül csinos volt és miniszoknyában,harisnyában nyomta a fertő kellös közepén...gondoltunk biztos a kilátóból jöttek és ha van esze a pasinak akkor nem csak a kilátást csodálta...
Kilátás Dinnyés és a Velencei-hegység felé
A kilátóhoz egy a tanösvénybről leágazó ösvény vezetett.Elindultuk rajta és aztán itt ért a második kellemetlen meglepetés ezen a túrán.Olyan fokú mocsaras vízes rész keresztezte az ösvényt,hogy képtelenség volt rajta átmenni.Persze itt a mocsár az nem mocsár volt hanem egyszerű belvíz...próbáltuk innen-onnan,keresztül-kasul mindenhonnan,de nem lehetett átmenni...így nem kis csalódásunkra a kilátóról lekellett mondanunk...Visszatértük a tanösvényre,szerencsére a kilátó miatt érzett kiábrándulásunk nem tartott sokáig,hisz az út új csodákat rejtegetett!Beértünk a fertő látványosabb részeire.A nádasok között egy kis hídra akadtunk ami átvitt a mocsaras rész felett.Azon túl meg egy kis pihenő volt és egy újabb kilátó!Ami ugyan nem volt olyan magas mint amelyre felakartunk menni,de is hozta az elvárt szintet!
A kishíd
Itt a pihenőben tartottuk második kajaszünetünket,meg is kávéztunk na és persze felmentünk a kilátást is megcsodálni.Érdemes volt.Nagyszerű rálátásunk volt innen a Fertő érdemi részére és a környező tájra is.Így kárpótolt minket a másik kilátó el nem érése miatt a dolog.Nagyon szép volt a nádasokkal körülölelt tó,amely úgy tudom egykor még magának a Velencei-tónak a része volt.Aztán ide is érkezett egy másik pár,itt a csaj már nem miniszoknyában volt,de hagytunk nekik helyet a kilátóban így mi lementünk és ekkor ettünk abban a pihenő részben.Ezután folytattuk a túrát.A tanösvénynek tán ez volt a legszebb része amely itt a nádasok között vezetett.
A kilátóból látjuk ahogy jönnek a többiek
Kilátás a Fertőre
Nádasok között a tanösvényen
A csodás részek után hamar elértük a közeli Dinnyést.Természetesen utunk a várkparkba vezetett.A park hozta a kötelezőt.Több vár volt már mint két éve amikor utoljára itt jártunk.Szép és gondozott volt a park és persze akadt bőven látogató is.Körbejártuk,kigyönyörködtük magunkat.Annyi időt nem töltöttünk itt mint két éve,hiszen ismertük már a parkot.Elindultunk tovább.Tehát nem az előzetes terv szerint Seregélyesre vissza,hanem tovább Pákozdra Miska huszárhoz!Még azért itt Dinnyésen is kinéztük a Fertő ide benyuló részéhez.Érdemes volt mert ez is kalssz volt.Itt is volt híd,meg lovak tucatjai a környéken.Minden megcsodálva vettünk búcsút Dinnyéstől.A piros + vezetett tovább Pákozd felé.
A várpark egy része
Szelid lovak között
A Fertő Dinnyésre benyuló része
Kiérve Dinnyésről a 7-es út mellett jó kis büfére akadtunk.Megettünk egy-egy lilahagymás zsíroskenyeret majd leöblitettük üditővel,én mondjuk sörrel.Azt mentünk tovább.Az út legnehezebb szakasza következett...Felfelé ugyan nem kellett menni,ám egy hosszú betonút szakasz következett majdnem nyílegyenesen Pákozdra.Aki túrázik az tudja a betonút a túrázó rémálma.Így is lett..mi ugyan Gergővel bírtuk ugyan,ám a csajok akik velünk voltak már nem annyira.Pákozdra érve teljesen kikészültek.Mi meg nem találtuk a nagy Miska huszár szobrot,pedig az állítólag akkora mint a templomtorony...Körbekérdeztük hát a helyieket akik készséggel segítettek.Kiderült a szobor a falu másik végén van...
Miska helyett István király köszöntött Pákozdon
A csajok nem voltak hajlandóak tovább jönni...egy buszmegállóban bemondták az unalmast...Úgy döntöttünk Gergővel mi azért megnézzük a szobrot.Ám a falu közepén sem voltunk még a szobor meg ugye a túlvégen...A busz meg...35 perc múlva jön...addig nem járjuk meg.Utána meg soká jön busz...késön érünk haza,holnap meló...nem ér annyit.Úgy is jövünk még Pákozdra majd akkor...Így kénytelen,kelletlen lemondtunk a szoborról amiért igazából jöttünk...ennek fényében persze nem volt érdemes az eredeti útvonalon változtatnunk,visszamehettünk volna Seregélyesre is...de így alakult.Van,hogy nem sikerül mindig minden,voltak és lesznek is még ilyen túráink.Megvártuk tehát a buszt és viszonylag időben haza is értünk.A három kellemetlenség ellenére is egy újabb szuper túrát teljesítettünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése