Zsongorkő

Szomorú szívvel jelentem be,hogy a mai résszel a Mecseki népmondák sorozatom befejeződik.Természetesen ha felüti valahol a fejét egy eddig nem ismert vagy a sorozatomban eddig nem szereplő monda,azt lefogom továbbra is ide írni.Egy közel két és fél éve tartó sorozatom ér most véget amelyben a Mecsek számtalan csodájából a gyönyörű,érdekes és helyenként lenyügöző legendákat ismerhettünk meg.

A Mecsek a legendák és a népmondák hazája (is).Akárhova megy a vándor a hegységben szinte minden helyhez,minden nevezetességhez fűzödik valamilyen legenda.Ezeket összesítette a Mecseki népmondák gyűjteményem.Remélem mindenki jó szívvel olvasta ezeket,ezzel is gazdagítva eddigi ismereteit.A mai befejező részben a fantasztikus Zsongorkő legendájáról olvashatunk,de előtte ismerkedjünk meg magával a Zsongorkővel.

Maga a Zsongorkő

A Mecsek egyik legszebb természetes kilátó pontja a Jakab hegyen az István kilátótól délre található 540 m magasságban ez a Mecsek legcsodálatosabb pontja, innen káprázatos panoráma jutalmazza a túrázó kitartását.

A vörös homokkő (permi homokkő) természetes sziklaalakzatot 1892-ben vaskorláttal látta el a Mecsek Egyesület.Közelében a Remete barlang található, rálátással a Sasfészek elnevezésű sziklaképződményre és a Babás-szerkövek elnevezésű sziklaalakzatra.

Szerencsére eljutottunk ide

Ezek után pedig pillantsunk be a legendába:

A Jakab-hegy alján élt egy Zsongor nevű legény. Ennek a legénynek volt egy gyönyörű menyasszonya. A Jakab-hegyi várban lakó török basa szemet vetett a leányra, és fondorlattal elrabolta, várába vitte. Zsongor csak a kedvező alkalmat várta, és egy viharos éjjel elindult a leány kiszabadítására. Sikerült is megszökniük, de az utolsó pillanatban az őrök felfedezték a szöktetést, és lóra kapva üldözőbe vették Zsongort, aki a leányt maga mögé ültette a nyeregbe. Nem sikerült egérutat nyerniük, az üldözők bekerítették őket. Zsongor egy nagyon lapos kőhöz ért a lovával, a kő alatt félelmetes mélység. Amikor üldözői közel értek hozzá, megsarkantyúzta a lovát, s a szikláról a mélységbe ugratott. Kedvesével együtt halálra zúzták magukat, de nem kerültek a törökök fogságába. A közeli falu lakói illendően eltemették őket a szikla alatti tisztáson, s azóta a sziklának Zsongor-kő a neve.

Gergő a Zsongorkőn 2016 áprilisában

Jómagam is eljutottam ide

Bár ezzel a népmondás sorozatom befejeződött,kedvenc hegységemtől továbbra sem szakadok el.Továbbra is tervezek ide legalább évente két túrát,hamarosan pedig egy új sorozatot indítok a meglévő Mecseki források mellett,amelyben majd a mecseki kilátókkal ismerkedhetünk meg!Köszönet mindenkinek aki bepillázott legalább egyszer is a legendákba!

Szöge-hegy legendája

Ahogy az már ebből a blogból (is) ismerős,a Mecsek a népmondák és a legendák hazája.Akárhova megy az ember,szinte mindenhez fűzödik egy-egy legenda.Ezeket összesiti a mecseki népmondák gyűjteménye.Jó magam és már vagy másfél,de lehet tán már kettő éve követem nyomon e csodálatos legendákat.A mai augusztusi részben Szöge-hegyre látogatunk.

Szöge-hegy,mögötte pedig a Hármashegy a Mecsekben (kép:Merk Ferenc)

Szöge-hegyen 2018 legforróbb napján jártunk Gergővel.A Sín-gödörből jövet másztuk meg a 40 fokos hőségben a Komlóig húzodó Szöge-hegyet.Egy átlagos mondjuk őszi napon ez nem lett volna különösebben nehéz.Azonban a 40 fokban kissé kivette erőnket.Pihennünk is kellett odafenn félórát mikor felérkeztünk a hegyre.Utána folytattuk a túránkat Komló felé.Szerencsére az út további szakasza akkor kellemes hűs erdőben vezetett már,amely némileg védett minket a forróságtól.

Ezekután pedig ismerjük meg a legendát.

Itt jöttünk fel a forróságban Gergővel...a képről nem látszik,de 40 fokban készült!

Komlón, ott ahol egy kimagasló hegy büszkélkedik a völgyek felett, ott ahol a felkelő nap először sugározza be a fákat, bokrokat, virágokat, élt egyszer réges-régen egy Szöge nevű várúr, aki nagyon gazdag volt. A vár belső fala kőből épült, aminek szegletében állt a lakótorony. A várat kívül földsánc védte hegyes cölöpökkel magasítva a rablók és az ellenség ellen. A várhegy északnyugati oldalán, az erdő alatti völgyben feküdt Gadány, ahol a réteken szarvasmarhák legeltek, a dombokon meg juhnyáj volt. Ez a sok állat is mind Szögi úré volt. A völgy felett büszkélkedő hegyet pedig egykori uráról Szöge-hegynek nevezték el. Szöge úr vára azóta nyomtalanul eltűnt.

Ezen a farönkön pihentünk míg árnyékban volt...

Szöge-hegy maga túl sok látnivalóval nem szolgál,egy erdőben halad a turistaút,melyről kilátás nem igazán van,legalábbis amerre mi jártunk nem volt.Bár az is igaz a hegy fő központja kicsikét északabbra volt attól ahol mi mentünk.A hegyen amúgy a piros+ és a sárga+ jelzés vezet végig.Bár soha ne mondd,hogy soha,de Gergő nélkül már aligha jövök erre újra...
A szép legendán kivül tehát a hegy édes emlékeket is őríz...

Bölcső-fő

Októberben a Mecseki népmondák sorozatban Kövágótöttös környékéről szól a legenda.

Mégpedig a Bölcső főről.A mondából nem igazán derül ki egyértelműen,hogy mi az a bölcső-fő.Alighanem egy magasabb fekvésű völgy lehet forrásal.

Talán a Bölcső-fői viaszpárna

A török elől ide menekült Kővágótöttös lakossága. Valaki bölcsőben eddig hozta gyermekét. Innen a név. A fő magasabb fekvésű helyet jelent, a völgy kezdete. A völgy forrása tavasszal bőven ad vizet, jó termés lesz. A Viaszpárna elnevezés pedig arra utal, hogy a Bölcső-fő forrását egyesek szerint viasszal próbálták eltömni, de ez nem sikerült. Mások szerint viaszhoz hasonló anyag van a forrás vizében. 

Valahol a Mecsek a Bölcső-főnél

Szóval nem egészen érthető talán ez a Mecseki népmonda,én sem értem,hogy került a képbe a viaszpárna.Na,de fogadjuk el így a legendát,mégha olyan sok értelmet most nem is súggal...ez is egy Mecseki népmonda.